Märmaros megye szolgabírájának jelente'se a hosszúmezei városi erdőkben esett károkrpL
309
0
0
Teljes szövegt
(2) 597. tóttá és rontja; itt pedig az a veszedelem nincsen, minthogy a Tiszától távol és hegyeken van. 4. A mennyire lehetett, megszámláltuk a lecsonkázott é s resz szerént levágatott musdáj fákat, melyeknek’ száma valóba nom kevesebb, hanem még több tiz, húsz darabbal mint a domi n ii8 ispán relatiója tartja; de hogy éppen a kecskések vágták y°lna le, az nem bizonj’os, nem is lehet kivilágosítani; a mindazaltal mindnyájoknak Ítélete szerént bizonyos, hogy legalább 180 ^a£y 190 darab fa a kecskék számára vágatott le, a melyek tudnit'ltk nem tőbe, hanem fent vágattak le, és a melyek már is kiSarjadzottak s alkalmas fákat fognak hozni; a többi pedig tőből Ugatott ki, és ezeknek már semmi jövések nem lehet, de némely foszre már haszonra is fordittatott, nagy részt pedig ottan hever. Mindazonáltal 5. Megjegyzésre méltó, hogy nem minden levágott musdáj ^a lett volna alkalmatos épületre, sőt nincsen több száznál azok ozótt, a melyek rész szerént szarufáknak, rész szerint pedig geren d á k alkalmatosok lettek volna; hanem idővel a többi is haszon Vehető lett volna, némely része pedig legalább makkot hozott volna, kö U?y vagyon továbbá, hogy sok jó musdáj fák száradtak ki a rülvágás miatt, melyet hihető, hogy a gazdák irtás végett cseledtck, ezek között vágynak nem csak hosszu-mezeiek, hanem sokan Szaplonczaiak is. Ha a felséges consilium kívánni fogja és a nemes yarniegye több időt méltóztatik adni, tehát minden ember kaszáló. *■ különösen meg lehet vizsgálni, és darabról darabra az ilyeket fel jegyezni, a gazdákat is iránta megkérdeni, de ez hoszszacska ' ^t kívánna. 6A nevezett helyek mellett lévő bikkcst mi illeti, az igaz, ho: S>r ottan csak nem megszámlálhatatlan a levágott cs ottan ha8yot* bikkfa. ' • Gyümölcsfa pedig mindössze is igen kevés vagyon azon lelyen; levágott pedig tíznél több nem tanáltatik. M e g k é rd e z tü k rc 'e l. s. annak. e n g e d ő im é v e l. h ^ n c z a y J ó z s e f é p ü l e t r e v a ló ^g>. k é t e s z te n d e je. m é r '^ 0105' f e l c k e t u. cs. íg y. m ár. u tá n a ,. h o rd o tt a zo n. hogy. m ic s o d a. ju s s a l. h e ly rő l v o lt s z o lg a b ír ó. fá k a t; m e ly re. fe le lté k. m á r, a m ió ta a v á r o s b a n. és. ki. Sza-. k ö zö n ség esen ,. b irto k o s a n e v e z e tt. a P P c r tin c n c z iá k a t b írv á n Ig y á rtó J á n o s ő k c g y e lm ost. annak. ju s s á n. - a r >, h o g y a z e l ő t t is h o r d a t t a , d e. h a s z n á lja. az. e rd ő t. Ig a z. m in d e n k o r h irt a d o tt é s e n g e -. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(3) 508. dclmct kert az elöljáróktól. Csurka János pedig azt vallja, hogy hadnagy korában maga Szaplonczay József ur szájából hallotta paran csolni cselédjének, hogy soha élő fát le ne vágjanak, hanem dűlt fából dolgozzanak, azonkívül midőn valamely nagyobb munkára a dűlt fák között alkalmatos nem találtatnék. 9. Megkérdeztetvén továbbá az emberek arról, minémű mód és rendtartás volna az erdő gondja viselése iránt, és kiknek köteles sége főképpen arra vigyázni ? felelték, hogy a nemesség hadnagya és a város bírája főképpen azok, a kiknek jó gondja vagyon s kelletik lenni az erdőkre, kik is a hitösökkel együtt hat kerülőket szoktak tartani, a kik a tilalmasra való vigyázat mellett az erdőkre is vigyáznak. Azonban a tölgy vagy musdáj, úgy a gyümölcsfáknak vágása, pusztítása teljességgel tilalmas, szabad mindazáltal minden gazdának maga szükségére úgymint épületre és szekérhez vagy maS mezei gazdasághoz való szerszámra az erdőt rendesen használni; a bikkes eránt pedig semmi olyas különös gond nem volt ezidcigAz iránt is megkérdeztetvén, ha lehetett-e valaha ezen a helyen nagy és tökéletes ép erdő ? és ha volt, mi tehát az oka, hogy most nincs régi állapotjába és épületre való nagyobb fákat csak ritkán lehet benne találni ? azt felelték, hogy az ő emlékeze tekre soha sem volt az nagy és ép erdő, hanem mint feljebb mondatott, mindenkor kaszáló, mindazáltal mind a közepén, mind kivált a kaszálók szélein sok alkalmatos fák találtattak. Mostam állapotának pedig oka az, hogy mind a nemes vármegye a sok hidakat mint az Iza és Szaploncza vizein, úgy Remete és Szaploncza között is sokakat tavaly, az idén, s ezelőtt is onnan építtetett; a dominium is mind a szigetin nagy malomhoz, mind a rhónaszéki aknához, mind a szigethi csűrhöz s más szükségekre ezekbe :lZ esztendőkbe sok fákat hordatott cl, a tiszt, páter piaristák temp 0' mához is onnan hordattak. Es ezek az okai, hogy megkövesedett az alkalmatos fa, az is hozzá járulván, hogy a szap’.onczai lakosok, kiknek felettéb kezek ügyében van annyival inkább, hogy ottan kaszálókat is bírnak, sokat clhordottak belőle. De ha a nemes vármegye segítségül lesz a városnak, a jó rend behozásba ígérik, hogy jobb állapotra viszik azon tölgyest mind volt valaha; különben lS véghetetlen kára volna a városnak, ha azon tölgyes elpusztulna és azért annak megmaradásáról, megtartásáról és megépítéséről a városiak felelnek is; de hogy csupa vad erdővé légyen és a kaszálóból kirekesztessenek, az ugyan nem lehet; hogy pedig a © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(4) 599. niIatt a mostani kár esett, és jobban utána nem láttak, oka a volt» niert a domínium észre vévén magát belé avatta, és azóta a fels«bb rendeléstől vártak. A mi a bikkest nézi, az semmit sem árt ha pusztítódik is, mcrt a soha cl nem fogy, meg sem ritkul, különben is nagyobb reszre olyan, hogy semmi hasznát nem lehet venni az egy, ritkán, az is nagy kárral esni szokott makkoltatáson kívül. 10. Annak utána mind a megnevezett kecskés gazdákat, mind a kecskéseket kerestettük, kik közül három gazdák úgy mint ncmes Fekete András, nemes Balás Pál és Gál András megjelen ek» Máté János Husztra lévén; a kecskepásztorok közül pedig Csak kettő találtatott meg, úgymint Raduly Iván, Balás Pál kecskése Cs Argyélán Iván, Pál András pásztora, kik külön-külön kérdésekre 'etetvén, a gazdák ugyan erőssen állították, hogy az kecskéseik ncm vágták a tölgyfákat, mert ők világosan megparancsolták, h°gy azokhoz ne nyúljanak, a mint hogy nem is nyúltak, sőt azon a helyen nem is jártatták a kecskéket, hanem Fekete András azt ' al'ja, hogy a Máté János kecskése járt volna ottan, és a tette ^ ' na a kárt, de a már elment a helységből, és nem tudatik hová. nevezett kecskések hasonlóan azt állítják, hogy az ő kccskéjek nem járt, különben gazdájoktól szorosan meg volt parancsolva, ho "y a musdáj fáknak békét hagyjanak, azonban ők azt sem tudják, ki yágta le azon fákat, mivel ők nem látták. Azt pedig mindnyájan ^ngvallják, hogy a bikkfákat vágták és vágatták, mert annak ®°hasem volt az a tilalma. Mindezekhez Fekete András hozzá tette, °8y abból tudja, hogy a kecskése nem vágta a tölgyfákat, mert minden másod nap meglátogatta; hogy pedig a Máté Jánosé Szabadon és gazdája hírével vágta, abból gondolja, mert egykor Mhadnagy’ Ennetek Sámuel beszélctte, hogy midőn mondotta volna * atc János nótáriusnak, hogy a tölgyest ncm szabad vágni, azt °he volna: «Rekeszszék bé ketek. ha azt akarják, hogy ne vágat ok;» azonban Fekete András szemeivel is látta, hogy vágta a ^ n d o tt kecskés, mást pedig senkit ncm látott. A többek is mindnyájon azt felelték, hogy ncm tudják s nem ha 1at k'k vagdalták le a fákat, mert szemeikkel ncm látták, ncin llRy gondolják, hogy a kecskések dolga, de melyik, melyik a cselekedte, ncm tudhatják, legtöbb gyanú mind az által a tlte János kecskésére vagyon. Signatum Hoszszumező, die 2o.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(5) 600. Augusti 788. (L. S.) Joódy László mp. surrog, szolgabíró és (L. S.) Vasadi György mp. fiscális. Eredetije az Orsz. Levéltár helytartótanácsi osztályban, Publ. Pol. 178<évi fons 479. pos. 39. alatt.. 216.. ljS 8 . augusztus J O . Id. Plathy Andrásnak a helytartótanács ele' terjesztett javaslata a közös erdők használatának szabályozásáról.. Hochlöbliche königliche statthalterey! Es. erk ü h n et. sic h d er e n d e s u n tersch rieb en e, in d em. er ein. ob zw a r nur durch e in e e x e c u tio n d o c h in so lc h e r su m m e, in w el ch e r. d a s jä h rlich e. in te r e ssé. n iem a ls. erreich t w e r d e n k ann, m it-. b esitzer d e s ortes P ribilina in L y p tó u n d Á rva v e r e in ig te n g esp a n n sc h a fte n b efin d lich er W aldungen h o c h lö b lic h e. k ö n ig lic h e. je tz o a u sg e b r e n n te n. v o r g e m e ld e te n. ein b e g n ü g e n d e r in d e n e n ort. durch. e in. urtheil,. o rtes-b a u ern. W aldungen u n d zum. d ie g ru n d b esitzer. w erd en , g e fa lle t u n d. ist, au ch n o c h in d em. sta tth a lterey. d e sse n. d en en. so llte b e so n d e r s a u fb a u e n fäh iger. a n g e w ie se n u n d. d er L y p tó -Á rv a er. durch die. d a m it. a u sg eth eilt. g e sp a n n sc h a ft zur g en ü g -. lie h e n e x e c u tio n a n b e fo h le n w o rd en ist, d er h o c h lö b lic h e n k ö n ig lich en sta tth a lterey g e h o r sa m st fo lg e n d e , w ie d er d ie b e in a h e d ie e r fo lg e n d e verd erb u n g. und. a u sro ttu n g. d erer W aldungen äusserst. n o th w e n d ig e erk läru n gen vorzu b rin gen :. 1-ten s. D ie v o rb ed a ch ten o rte s-w a ld u n g e n sin d v or e in ig e n 2 0 jah ren in e in e m so lc h e n zu sta n d e g e w e se n , d a ss w e n n d ie se grau sa m e feu e r s-sc h ic k sa a le , d ie je tz o sc h o n n ich t. nur. ein m a h l,. so n d e r n. au ch. vom. jahr. m eh rm ah l. 17S1. jährlich. d en. ort b etroffen. h a b en , w ären e in g e fa lle n , s o h ätte d ie s e s d o r f w ü st. b le ib e n m ü s. se n , w en n c s nur v o n stein ern n ic h t h ä tte so lle n a u fg e b a u e t w er d en . D a nun d ie s e lic h e n. v erd erb u n g. k ö n ig l. sta tth a lterey. g eb ra ch t w o r d e n. ist, d a ss. du rch ste tte b e fe h le d er h o c h lö b . d och. so. w eit. bei. d enen. besitzern. d ie s e W aldungen s c h o n e in ig e 2 0 und. e tlic h e jah re v erfried et w o rd en. sin d. und. sich. b is zu j e n e s feuet. n ich t e ig e n tlic h sch ick sa a l, so n d e r n e tw a s sc h o n n o th w e n d ig e s und g e m e in e s ü b el zu n eh m en , in ein e m g u ten zu sta n d e u n d crw a ch su n g b e fu n d e n u n d a n g c la n g e t h ab en , so. d a ss sic b is an d ie n cm lich c. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(6) 601. zeit auch durch die Pongraczische familie, so als besitzer ohne Vet"derbung geblieben. Indem nun aber 2-. ten s. D ie s e sc h ic k sa a le so stark u n d h e ftig ein g erü ck t, d a s. Sle als es v o r g e d a c h t v o n gem ein b leib en , a lso. ist. d er z eit jäh rlich V orkom m en. ein. le ic h te s. u n d so. urtheil d a v o n zu Schlüssen,. " le n e m lich d ie, d er v o rg eb ra ch ten fam ilie b esitzer h a b en g e le g e n heit g e fu n d e n. d ie se. w ä ld er in e in e ruin. u n d au srottu n g zu brin-. Se n, d en n in d em sie m u ste n m eh r als fast e in e m illió n h ö lzer und ®tö ck e d e n e n bauern. in. d en b e ste n v e r fried eten örtern h eru n ter-. a len u n d h au en la ssen ; so h a b en sic h e n d lic h. a u ch d ie. b esitzer. ^er W aldungen darüber g eth a n u n d v o n d er z eit n ic h t nur jährlich für das feu er sc h ic k sa a l d e s o r te s v ie le ta u se n d e , ab er a u ch für ^’g en en g e n u ss atiers. h äu ser. und. n u tzen , um. gä n zlich. n ich t. d am it. d ie W aldungen an d e n e n. verb ren n en. e hrliche stü ck er w a ld h eru n terh au en. so llte ,. la sse n jährlich. u n d so zur a u sro ttu n g je n e r. W aldungen v erfertig en s ie n ich t nur jährlich, ab er au ch d ie bauern taglich u n d darum 3-. ten s. In d ie se n z w e i v e r e in ig te n g esp a n n sch a fften n ich t nur. ein w o h n er je n e r , in d em. sie au s d er. erh a b en sten la a g e b e ste -. n. die gröste kälte und längsten winter durch ein zimmliches 2 mindern nur können, ihr leben zu bewahren gezwungen sind, er auch das ganze land fast zum bau und anderen verschiedenen nöthigen Sachen durch den Wag-fluss versehen, ja was das nothwendigste ist, in der zeit eines krieges mit den grausamen Aschen nachbar denen armeen für das zur lebensmittel gehöfeuer grausame Waldungen umhauen und dieses holz durch e §elegenheit des Wassers darstellen müssen. Wo nun aber in diesen vorbedachten Lyptauer "und Arvaer peinigten gespannschaften schon in allen hotterungen und bergen ln holz, nur für die einwohner nöthiges, destoweniger für weiere obgedachte nothdürfte alle besitzer derer berge und hotte^Hgon ausser der kameralischen herrschalt Waldungen und der ey familien, die vorbedachte Pribiliner Waldung derer Pongrácz ^er familie Szent-Ivány ihre, befindlich sind. Und ob zwar •l-tens. Die hochlöbliche königliche statthaltcrey genügliche ^ le wtgen der Verwahrung der Waldungen stäter aussendet, . <T1 " enn nur mittel, durch welche sie erhalten werden sollten, be ■1 ' oranbefoh!en werden, so wird die in der menge währende Sltzer gemeinschaft jene Waldungen nicht nur in diesen zwei. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(7) C02. vereinigten gespannschaften, so ndern auch in vielen an d ern gegenden diese schlim m e und dem lande verderbliche ausschw eifungen je w eiter je m ehr anstaltcn. A us dieser nun w ichtigen Ursache un tersteh et sich d er endes unterschriebene vor die hochlöbliche königl. statthalterey, dam it nicht nur die Waldungen in erw achs bleiben, son d ern auch die felder in einen besseren bau und so gem einen glücke blühen könnten, eine kleine beob ach tu n g gehörsam st vorzuthun, dass nem lich 5tens. Alle Wälder u n d felder beso n d ers schon nach de g eschehenen ausm essung einen je d e n besitzer d erer in einem stucke un d o rte ausgetheilt w erden sollen, dam it so ein je d e r seines theils verlust nicht nur im wald, so n d ern auch im feld ver antw orten schuldig seyn sollte. W as aber noch 6tens. M ehr zu die Verwahrung dieser nöthig seyn könnte o d er ja einen Zweifel die hochlöbl. königl. statthalterey in dieser b eo b ach tu n g erfinden könnte, so durch ein gnädiglichen befehl dieses lesen un d jen es gehorsam st vorzubringen erlaubniss erhal tend, ist d er en d es unterschriebene die Schuldigkeit zu erstatten bereit, indem er laut dieser vorgebrachten erklärung. 7tens. Gehorsamst flehet, damit dass wenigstens diese vor gebrachte Pribiliner durch die familie Pongracz besitzer währende Waldungen, weil sie schon auch durch einen geendigten theilungs* process durch die ganze familie zur theilung veranstaltet sind und auch für die bauern des nemlichen ortes ihre nothdurft ein ganzes und gröstes in diesen Wäldern thai schon ausgetheilet isfi damit diese Wälder einen jeden besitzer zur solchen schon vorgebrachten Verantwortung der min ausgetheilet, ehender, als sic völlig gestürzt werden, durch die hochlöbl. königl. statthalterey anbefohlen und verordnet der Pongraczischcn familie seyn möchte. Gegeben in Nagy-Pallugya, den 30-tcn August im jahr 178SGehorsamster diener ältester Andreas Plathy m. p. Eredetije az Orsz. Levéltár helytartótanácsi osztályában, Pubi. P°*‘ 1787. évi fons 47t). pos. 39. alatt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(8) 603. 217. *7$8. szeptember p. Kivonat az érd. fökormányszéknek az nrberi viszonyt szabályozó rendeletéből.. III. Szakasz. §• 5. Tartozik a földes ur maga volt jobbágyainak és zsellérei n k tűzi és épületre kivántató fát az olyan helyeken ingyen engedni, az hol köz vagyis szabad erdők vágynak, ha pedig semmi oz erdők nem volnának, szabadságot adni, hogy a földes ur különös erejéből is (hanemha az mind kevés és drága, mind pedig a szükségére is elégedendő nem volna) afféle ledőlt és száraz jakot vihessenek magoknak az erdőpásztorok hírével és jelenlétekannyival inkább, ha élő fákat kellene vágniok, azokat az erdőPásztorok mutassák ki, és a földes úrnak is ilyenkor ezen haszon u l ülendő kevés jutalommal lenni tartoznak. Mint hogy pedig a Jószágok mindennemű hasznaikkal szoktak a földes uraknak adatlatni, ezokáért illő, hogy azok, ha az határnak nagysága vagy ki terjedése engedi, legeltetés végett az határra külső marhákot beve ssenek, és a legeltetésből vagy makkolásból való taxát és jöve delmet magok számokra szedhessék. Ellenben pedig a volt jobbáf o k és zsellérek földes urok engedclme nélkül külső marhákat az arra legeltetés végett ne szegődhessenek; az erdöléssel is csak teagok különös szükségekre élhessenek és a földesur által az erdők késének módjáról tett rendelést (Waldordnung) követni tartoznak jtyers fákat pedig vagy más félét is arra nem alkalmatos időben a földCs úr hire és engedclme nélkül ne vághassanak. A mely helyjcRekben mindazonáltal némely erdők régi időktől fogva a faluk hoz 0z tr tartoztanak volna közönségesen, és *azok mostanig birat*«•%*» által .............t> ‘attak is, azoknak birodalmában a faluk ezután is megtartassanak, fen jó marat*van ugyancsak a tulajdonság, vagyis proprietás jussa a Zagok vagy domíniumok mellett. Továbbá az helységbéli commu'jásoknak nem szabad az 1784-dik esztendőben 2-dik Martii ki. udvari rendelés tartása szerént az uraság és vármegye tisztlre s engedclme nélkül a királyi adónak is csonkításával az 0 ’c‘ és közönséges földeket elzálogosítani és eladni, mert az °n eladás, vagy elzálogosítás aránt tett contractus teljességgel crőe Cn lészen. I. ----••••UVIUKVUUUUl. UVIUW*^. *v lj. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(9) 604. Továbbá tartozik a földes uraság az 1787-dik esztendőben 27-dik Martii költ felséges rendelés szerént egyes értelemmel maga volt jobbágyainak bizonyos napokot kiszabni, midőn mint a fát, melyre elkerülhetetlen szükségek vagyon, az erdőben levág hatják, mint pediglen aztat haza vinni szabadoson nékiek megengedtetik; hogy ha az ilyen rendelt napokon pediglen a volt jobbágyok vagy sok hó, avagy módnélküli terhes utak miatt ezen szabadsággal nem élhetnének, tehát mindenkor más alkalmatos napok rendeltessenek az irt fa vágásra és elvitelre. Ezeken a napo kon kívül pediglen ne merészeljen egy volt jobbágy is az erdőben menni és a kik ezen tilalom ellen cselekednének, az közönséges urbárium szerént megbüntettessenek. §. 6. A makkolás haszna a volt jobbágyoknak és zselléreknek kevesebb bérért vagy jutalomért engedtessék, mint más idegen embereknek, de az is csak olyankor, mikor a makkolás hasznával a földes ur különös erdejében élnének, mert ha a makkos erdő szabad és köz lészen a falusiakkal, a makkolásért ezen kevesebb fizetéssel is nem kell őket terhelni. Fogalmazványa az Orsz. Levéltár érd. fokormányszéki osztályában 17S?évi 6163. sz. alatt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(10) 605. 218. 77<?£ november p. Felsö-Fehérmegye kanta-járási szolgabirájának jelentése a járásabeli falu k erdeinek állapotáról. Hum illim a relatio. ^ 2 in clyta o fficio la tu sn a k sub d ato 16-ta m en sis S ep tem r's anni 1788. nro 2673. a fó'korm ányszéki gubernium P arancsolatjából em análó p a ra n cso la tjá t az erdők conser' atiójáról vettem in punctis nro 7, m elyek re a lá za to s relabórnat ez szerin t teszem p ro cessu so m a t szü k ség esk ép p en falu n k én t fel k elletv én venni. 1. K aratnafalván a tit. Bodó famíliának vagyon egy darab CSere erdeje, mely dominalis erdőnek neveztetik, más csere erdő, mcly Ecclesia erdejének, harmadik mely az communitással köz, ez ls csere tilalmas erdők, melyek mindenik azoknak szükséges ususokra elégségesek. 2. A szabad favágásra való erdők két nyilakra osztatván, még ,, 2 az első megtiltott nyilat nem usuálták, minthogy a más részr(il elégséges tűzi fát kaphattak. 3. Minthogy az egyik nyíl még tilalomban tartatik, tehát arnelyet usuálnak, abban a marhák legelődnek. 4. Amely tilalmas csere erdő ki volt szakasztva ezelőtt is, rri°st is ki vagyon és erdő-tilalmában tartatik, amint" az első puncra való feleletben meg vagyon írva, mely tilalmas erdőben tanálatnak épületre való fák. 5. Valaminthogy a felfogott része az erdőnek post ordinationeni silvestrem nem usuáltatott, úgy az erdölésre való idő is eddig nCm °t>serváltatott. 3. Itten nincsen szükség az új erdőplántálásra, mivel elég erdő v< Vagyon. Az eddig is tilalomban tartott erdők erdőbiráira és pász lórira Vagyon bizattatva az erdőnek őrizésc. Az tilalmas erdő puszt.tói 12 fr. büntetés alatt voltának kirendelve a falu contractusa den. erC’'’ ^kormányszék! osztályban termérdek ilyen jelentés van minUrv^nykat(5ságtól sok éven keresztül, de a hely szűke miatt csak ezt Öm mutatóul.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(11) 608. szerint, de akik benne tanáltattak, egyszer se vétetett meg intacte, hanem kin fele, kin harmada, ki amint pusztította az erdőt, mely büntetés fordíttatott a falu szükségére. V olál. Ad 1-mum: Ennek vagyon egy nagy darab nyíl erdeje épü letre való; más darab Nagy-avas nevezetű, ezek mind tilalomban tartattak ante ordinationem silvestrem is az erdőknek conservatiójára nézve. Vagyon még Rápolti József uramnak egy különös csere-erdeje, mely dominalis erdő, és a Mikes famíliának, de ez régtől fogva szabad erdő volt és nem is termett haszonvehető fa benne. A több tilalmas erdő köz ’a parasztnéppel, az több punctumokra nézve observálják az fennirt mód szerint. Ikafalva. Ad 1-mum: A László famíliának vagyon négy nyíl erdejek, Domby úrnak is egy kevés cserés erdeje. A Kálnoky famíliának három nyila. Ezek dominalis erdőnek neveztetnek. A falunak 15 vagyon tilalmasa, de még nem épületre való; erdő-b:rát vagy15 őrzőt tartanak, de quoad lignationem az ez előtt való usust obser válják a katonaságra való nézt, mivel a militárisok scmmiképpen observálni nem akarják. F u tásfalva. A Kálnoky uraknak, Apor uraknak, Domby úrnak vágynak dominalis erdejek, melyekben mind épületre való fák, mind másfélék tanáltatnak. Itten az ccclesiának is vagyon két darab erdeje lees nek való, nyírfából álló, melynek erdőpásztora is vagyon. A falunak is egy darab tilalmasa, de nem épületre való. Quoad lign3' tionem az eddig való usust observálják, amint az ikafalviak. F első-T orján A Kovács famíliának vagyon tilalmas erdeje; a falunak niO' csen tilalmasa több egy darabnál, mely kemény őrizet allatt tarta tik. Az ccclesiának is egy darab vagyon. Ratione lignationis pcd>» © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(12) 60 7. az eddig vagy ez előtt való usus observáltatik, mivel itt is a milifárisok observálni nem akarják. Szabad köz-erdejek három darab Vagyon Alsó-Torjával köz.. Szárazpatakon A Kálnoky, Maurer, Rápolti, Kovács, Macskássi famíliáknak ' agyon dominalis erdejek; a falunak is vagyon három darab tilalmas erdeje, de épületre még gyengék; akik pedig invadálták, a fal« ususa szerint meg is büntetődnek; a silvestris ordo pedig még eddig valamennyire obscrváltatott, annyival is inkább, hogy a sok nyomoruság miatt még annyiszor sem érkeztek menni erdőbe.. A ltorján Ad 1-mum: Nincsen dominális erdő, hanem a falunak vagyon eSy darab közönségesen felfogva most, recenter, a többi szabad erdö. Ezen kívül ezen punctumokban kiadott parancsolatokat nem °bserválják a militáris és nemességre való nézve.. S z.-L élek en . Ezen falunak távol lévén az erdejek, a silvestris ordóban ki0 1 Parancsolatokat semmi módon nem observálhatják a militárisok miatt. Egy darab tilalmas erdeje van; csere, bükk és nyárfa csak °st Ugatott fel. Épületre való fa még benne nem tanáltatik. Kisaszon felett megirt nyír tilalmas dominalis erdő a Mikes famíliáé.. O rosz faluban. e. . ^"zen falunak privative nincsen sem lignatiója, sem tilalmas Je> hanem az osdolai közönséges erdőre erdőinek.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(13) 008. P eseln ek en Vagyon a Rápolti famíliának egy darab csere és nyír erdeje, ennekeló'tte épületre levágattatván, újabb tilalom alá vétetett. Pócsa Dávid uramnak is egy darab csere-erdeje éppen; a Kövér és Jankó uraknak egy darab nyires; a Bodó famíliának egy darab puszta nyires. Vagyon a falunak régi felfogott erdeje két darab, sok féle nevezetű fát termő, épületre való fák is tanáltatnak benne; azon kívül két darab új felfogás. Vagyon megint a communitásnak köz szabados erdeje Szentlélekkel és Volállal köz; a lignatióra elegendő erdeje van. A tilalmas erdőkbe midőn ha valaki tanáltatik, vagy megtudatik, a falu contractusa szerint megbüntettetik. Mind addig a silvestris ordo nem observáltatik, minthogy a sok nyomorúság mián még az ordo szerint sem tudják a magok competentiájokat kihozni; de azon okból sem observáltatik, hogy télben annyi fát szoktak magok számokra hordani, hogy nyáron által az oeconomia körül forgolódnak. Signatum Kanta, die 4-ta Novembris, anni 1788 Stephanus Rápolty proc. vicejudlium. E redetije az Orsz. L evéltár érd. fdkormányszéki osztályában, Fasciculare, 1789. évi 450. sz. alatt.. 219. .. /7 p /. márczius 12. A magyar országgyűlés által hozott J J . törvényczikk az erdők pusztításának megakadályozásáról. *. De sylvarum d ev a sta tio n e praecavenda. Articulus 57. Ad sylvarum devastationem publico damnosam praecaven dam, interea quoque, donec in hanc rem specificis legibus, condendisque providebitur, Status et Ordines, accedente suae majestatis sacratissimae annutu, decreverunt, ut sive ex causa dilapidationis, * V. ö. Érd. Lapok 1879. 177. 1. — Az ezen törvényezikkre vonatkozó országgyűlési tárgyalásokat lásd az 1791. Napló (Diárium) 281., 289., 341. !• c' s az írások (Acta) 430., 470., 501. lapjain.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(14) 60 9. sive quod possessorium ambiguae liti aut metali controversiae subjectum sit, sive denique, quod compossessorium regulatum non sit, per quemcunque sylvarum devastatio fiat, comitatus re cognita legaliter et efficaciter devastationem sub onere actionis fiscalis devastantem "tunsuro, imposito etiam pro re nata sequestro, impediant, salvo Permanente moderato usu per comitatum determinando et juris via. Corpus Juris.. 220. .. I 79I■ augusztus 20. Javaslat Segesvár város erdeinek szabályozásáról.. Löblicher magistrat! In bezug auf nro 1344. laufendes jahres haben wir die ehre gehorsamst zu berichten, dass der von der hiesigen löblichen comitat in der besten absicht entworfene, dem löblichen magistrat zur Ansicht unterlegte und sofort von wohldenselben aus unsers trüber zu äussernden gutachtens wegen mitgetheilte, hier im auSchluss wiederum zurückfolgende plan die grösste aufmerksameit verdiene; denn, wenn solcher gegründet und zu stande gebracht würde, so konnte man sich unseres erachtens dessen sicherlich erfreuen, dass 1- Den seit langen jahren her obgewalteten missfälligkeiten abgeholfen und dagegen liebe und freundschaft gegründet. 2. Den so schädlichen praevaricationen in den Waldungen Und feldern gesteuert und in gegentheil Ordnung und mercklicher nut2en verschafft werden würde. Es ginge demnach unsere meinung dahin, den gedachten P*an ohne weiters ausführbahr zu machen und solchen der hohen arides stelle der bestättigung wegen zu unterlegen. Was ferner die in dem projcct als einen nachtrag zum ersten Punkt angezognen bemerkung anbelanget, so scheint es uns, dass v’ielen praevaricationen nicht so sehr der erlaubniss in den e 'Crbern vielt halten zu dürfen an und für sich selbst, als vielniebr der gleichgültigkeit, mit welcher man eines und des andern ln den fcld-crbcrn in unbeschränkter menge anwachsen und c es nach willkühr in kleinen abgesonderten heerden hin und a ungestört weiden lassen, zuzuschreiben sei. Es käme also E " l é 5 I " i O k l e v é l L i r . II. 39 © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(15) 610. darauf an 1. Die anzahl des viehes, welches in einem feld-erbe zu halten erlaubt sein sollte, und dann 2. Die art und weise des sen weidung zu regulieren und festzusetzen. Fürs 1-te Da es von des ehmahligen tit. königlichen commissairs excellencz, laut dessen im archív befindlichen und andern gubernial Verordnungen denen bienengarten besitzern und hütern unbenommen bleibt die Viehzucht ohne nachteil der ausgehauenen Wälder zu betreiben, so könnte unseres erachtens der angetragenen demolierung der wirthschafts-gebäude um so weniger beigetretten werden, weil solche gebäude dem eigenthümer und dem feldbau nützlich, dem publico aber unter beobachtung gewisser directions-regeln keines weges schädlich sein können, zu ge' schweigen, dass sie zur Verminderung der feuers-gefahr vieles beitragen. Es wäre demnach die Verfügung zu treffen, dass jene Wal dungen, wo das vieh die jungen sprossen abquetschen kan (wel ches, wie sichs von selbst versteht, nur bei jungen Waldungen statt findet), nicht verheeret werden mögen. Wannenhero bei denen biengarten, wo zu besorgung der bienen ihrer stärkere anzahl wegen zween hüter erforderlich sind, jedem hüter 2, oder nach massgab der umstände, einem 2 und dem andern 4 j00*1 ochsen, jedoch unter dem ausdrücklichen beding, dass sie gleich andere suburbialibus die öffentliche lasten nicht durch handarbeit als gyalogosén betrachtet, sondern vermittelst zu leistenden vecturierungen mitbestreiten müssten, sodann jedem hüter 4 küh mit einschluss des grund-eigenthümers vieh, nebst den dazugehörige0 saugenden kälbern zu halten gestattet werden möge. Wohingege° ausser dieser festzusetzenden anzahl denen bienenhütern wedd von hiesigen leuten, noch von fremden einiges vieh bei strafe per 1 hiesiges ä 3 rfl. und per 1 fremdes ä 6 rfl. in die weide z° übernehmen gestattet werden solle. Fürs 2-te. Die weidungs-art dieses viehes betreffend müsste weiters festgesetzt werden, dass solches a., Nie in besondern kleinen heerden, sondern mit der stadtheerde unter einem staab geweidet würden. Weil aber dies °u! in den jahren, wenn die gegenden der biengärten in brach falle0’ ausführbar wäre, indem durch die hintreibung des viehes durch die florfelder bis zur stadtheerde mehr schaden, als nutzen gestiftet werden würde, so könnte in den florjahren gestattet werden, das>. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(16) eil Jenes in den im florfelde befindlichen biengärten zu halten erlaubte ' leh entweder in dem angränzenden brachfelde oder wenn keines vorhanden, in der nächsten freien, aber noch nicht ausgeaueren, folglich der Verwüstung des vieltes nicht ausgesetzten Waldung, die jedoch allemal genau zu bestimmen wäre, zur weide getrieben werden könne, damit aber auch in diesem falle die bisherigen praevaricationen, die durch die abgesonderten heerden geschehen, verhütet und auch dem unterschleif gewähret werde; So müsste. b-, Ferner festgesetzet werden, dass sämmtliches obigermassen in der freien Waldung zu weidende vieh in einer heerde bei sammen und unter einem bestimmten liierten geweidet werden s°Ue, also zwar, dass solches von Georgi an bis zur befreiung ^es florfeldes von daher nicht zurückgetrieben, sondern ununter brochen daselbst, und zwar zur nachtszeit in einer perg eingcschlossen behalten, nach befreiten florfeldern aber sogleich zur übrigen stadtheerde geschlagen werden sollte; damit aber auch em für das in den biengärten befindliche und erwähnter massen ’n freier Waldung zu weidende vieh bestimmten hirten alle geleS^nheit zu Unterbringung des fremden vieltes unter seine heerde en°mmen werden möchte, so müsste weiter c > Festgesetzt werden, dass der bestimmte hirt ehe bevor ^eine hut angienge, das in den biengärten des florfeldes befindc le vieh insgesammt auf einen staab aufschneide und solchen s°fort dem herrn stadthannen zur einsicht vorlege, bei welcher gelegenheit dann dem hirten unter eidespflicht aufzulegen wäre, dass er bei strafe von 24 stockstreichen sich schlechterdings n'cbt unterstehen solle ausser der legitimirten anzahl noch einiges ^leb unter seinen stab aufzunehmen; desgleichen könnten auch 10 besitzer der biengärten, woferne sie von diesfälliger übertrettUnS Wissenschaft hätten, mit der puncto 1. festgesetzten geldstrafe angesehen werden. Endlich möchte noch d., Die den Wäldern über alle übrigen praevaricationen verr liehe winterliche waldweide und das sogenannte brossén haupt amtlich verboten und mit nämlicher strafe geahndet werde. be • 'n dessen auch jenen bürgern, welche keine biengärten Sltzen, einen leichten weg zu cröfnen, auf welchen sie ohne ^rosse mühe und Unkosten besonders bei den eingeschränkten cn Und häusern mehrere und stärkeres hornvieh halten und 39* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(17) C12. nachziehen können, so wäre es für das gesammte publikum erspriesslich wäre Für 3-te. In einem jedem jahre eine sogenannte mächtige heerde, welche hauptsächlich aus müssigen kuhen und zur begattung aufgelegten kümmeln bestehen möchte, mit den erforder lichen stieren versehener errichtet und auf gestütt und fleischhacker heerden vom frühjahr an bis ins späthjahr geweidet würde. Die hirten und stieren müssten die ieldrichter gemein schaftlich, weil die heerde auch gemeinschaftlich sein würde, besorgen, doch erfordert es die bessere pflege des rindviehes, dass diese müssige heerde monatlich einmal etwa den letzten monats tag abends des salzes wegen nach hause gebracht und den darauf folgenden morgen wiederum hinausgetrieben werde. Endlich F ü rs d e r so. 4 -te . D ö r fte. n ic h t a u f g e f a lle n dass. anzahl. s e in ,. fre m d e. w e lc h e. b e fü g n is s. auf. können, von den,. ohne. le u te. ih re n. b ie n -. oder. s o lle. fre m d e. der. nach. b a u m g a r te n , w ie le u te ,. w enn. w ären. e rla u b n is s. aus. von. e n tg e g e n. d ö rfe r, w e lc h e. u n te rth a n e n. oder. b e h ö rd e n. b e d ro h e t w o rd e n , —. m achen,. b ie n h ü te n. g le ic h. aus. au fzu n eh m en .. 1787. o d e r. w e lc h e r. annchm en. m it. zU. ohne. e in e r. s e in S tu h l. o b rig k e it. U n te r. e in e m. s e it 4 ja h re n von den. 1788. erg an g en en. a lle. w o rd e n , b is. au fk e in. b efü g t. h ie h e r g e k o m m e n u n d. fre ie. e rla u b n is s -s c h e in. a u fg e n o m m e n. dass. h ie s ig e m. rfl.. nach. ohne. zu. d e r g le ic h e n , w e lc h e. d e r in a n n o. d u rc h. h a lte n. h ie h e r g e lo c k t w e r ih re. n o b ilita ri. 24. C o n s titu tio n. in. fu n d o. O rts c h a fte n. g u b e rn ia l-v e ro rd n u n g ,. c o m ita ts. e. b ie n h ü te r u n d. a d e lic h e n. g ru n d -b e s itz e rn hohen. b e i s tra fe. a lle j e n e n. h e rw ä rts. le u te. auch. b e s te h e t,. b lo s s. v ie h. m a y e rh o ff-b e s itz e r. s o lc h e. w ä r e n , v ie l w e n ig e r a b e r lic h e. h a tte rte n. s ta tu tu m. auch. b ie n e n h ü te rn. S ta d t,. w illk ü h rlic h. s ta d t- o b r ig k e it in. den. d a rin n e n. u n te r th a n e n , d ie. h a tte rt. w äre. bei nur. d e r h ie s ig e n. sogar. e in g e s c h rä n k te n. v o rw is s e n. n e h m e n . D ie s e m. viehes. v o rz ü g lic h. und. h ie s ig e m. c o m ita t d ie e ig e n tlic h e U rsa c h e. des. fa s t je d e r b ie n g ä rte n -b e s itz e r. e n tg e g e n , d ie. d e r lö b lic h e. s e h r v e rm e h rte n. S tä d te. und. d e r g ru n d -h e rrn. s tra fe zum. von. 200. A-. le tz te n O c to . verweisen. Würde diese regulierung eingeführt, so Hesse sich mit gewiss* heit hoffen, dass a. , Die allzu unverhältnissmässige feld-meyerey ohne nachthe der feldindustrie in ein besseres ebenmass gesetzt; b . , Dem u n t e j s c h l c i f d e s fremden v i e h e s g ä n z l i c h g e s t e u e r t » b e r d ie s e s ja h r e s. an. ih re. v o r h in n ig e n. w o h n ö rtc r zu. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(18) 613. c. , Die dermalen willkührliche hin und her getrieben werden den und eben aus dieser Ursache den Wäldern so verderblichen Weine heerden zusammen gebracht; d. , Den hattert- und waldschützen die möglichkeit die prae'nricanten eher zu ertappen erleichtert und eben dadurch e-> Das auikommen der Wälder und schützung der florfelder erhalten werden könnte, indem bei eingeschränkterer feldmayerey ünd bei besserer möglichkeit die praevaricanten zu entdecken, in ^ d jahren nicht soviel Waldung würde zu gründe gerichtet wereni als jetzt nur binnen 1 jahresfrist verdorben wird. Schössburg, den 20-ten August 1791. Fridrich Polder stadtann> s. k. Martin Gottlieb Schech . . . k. steuer-einnehmer, s. k. J sef Krausz senator, s. k. Fridrich Wöltschner senator, s. k. _ Eredetije az Orsz. Levéltár erd. főkormányszéki osztályában, 1792. évi ,42- sz. alatt.. 221. 7P7. Az erdélyi országgyűlés által hozott p j- ii ideiglenes iörpényezikk as crdöhatalmaskodásókra rendelt harmadnapos törvényszékről.*. Articulus XCV. restitutis foris tridualibus et modo ce le b ra tio n is eorum. Usu et activitate fororum tridualium, quae per subsecutas Sud proximo regimine ordinationes regias sublata fuerat, restabilita bu ^a.Ct*S c‘rca dia Praeter SS. et Ordinum regni consensum, qui' ls dispositionibus annullatis, ad tollendas in celebratione ho01 hactenus observatas difformitates tam objecta, quam etiam sui US ceWbrationis fororum tridualium, legibus conformiter in subseiRuentibus defiguntur. Sciendum igitur, quod fora tridualia non s°lum m Decr. Trip. p. III. t. 33. expressa violenta sylvarum suc0ne> vel arborum decorticatione, verum etiam in potentiosa U ö. Erdészeti Lapok 1S7S. G79. 1.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(19) 614. terrarum subaratione, segetumque depascuatione et aliis actibus potentiariis, ubi potentiarius, seu res, pecoraque se cum habita in loco delicti, vel continua persecutione comprehendi et intercipi poterint; si is, contra quem potentia patrata est, pacificum annuale possessorium habuerit, contra nobiles aeque, ac ignobiles locum habeant; poena nihilominus amissionis omnium bonorum secum habitorum et homagii solum contra violentos sylvarum succisores, et arborum decorticatores obtinet, alii autem potentiarii in foris tridualibus, praeter damnorum, expensarumque et fatigiorum refu sionem poenae minoris potentiae obnoxiantur. Quod autem modum celebrationis fororum tridualium con cernit, potentiarius intra triduum a die comprehensionis et inter ceptionis ejusdem computandum medio vicejudlium, aut unius nobilis certificetur ad judicium triduo post certificationem cele brandum, intermediis diebus dominicis et festivis inter triduales terminos, quibus certificatio et post hanc judicii celebratio omnino fieri debent, non numeratis. Ubi autem potentiario quaqua ratione elapso, pecora ejusdem, bonaque secum habita intercipientur, hoc in casu potentiarius, si reperiri poterit, personaliter, si autem reperiri non poterit, medio domesticorum, aut vicinorum ejusdem cer tificetur super eo, quod super interceptis pecoribus, bonisque suis intra triduum judicium futurum sit. Quod si porro interceptorum pecorum bonorumque proprietarius incertus esset et hic etiam semet intra triduum non insinuaret, extunc sub eodem tridui ter mino, coram eum in finem convocandis v. judlium et sufficienti bus numero judicibus praesentia pecora et bona omnino de loc° prohibito intercepta fuisse, sufficienter probetur, reque taliter com perta, super derelictis per proprietarium pecoribus, aliisque bol»s fiat judicium. Cujusmodi causarum coram foris tridualibus agita' tarum per viam appellationis in praesentiam fororum superiorum deductio ante cxccutionem nullatenus admittatur; porro ad plcn* tudinem judicii in foris tridualibus septem ad minimum judico adesse debent, inter quos pars damnificata, quae utpote adversus potentiarium, ejusque pecora et bona actionem habet, nec coju dicem, neque etiam praesidem agere, aut sustinere permittiturPostremo sancitum est, ut si officialibus ad praestitutum terminnn1 comparere nequeuntibus, hac ex ratione celebrationem fori triduahs differri necesse esset, hoc in casu interceptus potentiarius, cjusque bona ct pecora si petierit, ad terminum usque celebrationis judic"» © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(20) 61 5. erga sufficientem cautionem per actorem dominum terrestrem di mittantur. Erdélyország törvénykönyvéből.. 222. 179t -. n o vem b er. 28. As. e r d é ly i o rs zá g g y ű lé s á lta l h o z o tt J O . tö ro é n y e z ik k. az. e rd ő k m e g ó v á sá ró lL*. Articulus XXX. De co n serv a tio n e sylvarum . Antequam de conservatione sylvarum regnotenus ulteriora c°nstitui possent, in puncto devastationis illarum decretum est, quod Sl qui compossessorum vel communitatum sylvas eo sub praetextu, 'Ibod eae sub processu litis, aut intuitu metarum sub controversia essent, vel ex eo, quod per plures compossessores indivisae pos cerentur, devastare praesummerent, extunc comperta rei veritate, c°mmunes quidem sylvae ad requisitionem, aut actionem alterUtrius compossessorum, via legibus praescripta penes processum articularem, praeclusis quibusvis impedimentis et procrastinationis> subdividantur et sors propria cuivis compossessorum, vel co g it a t u m concernentium juxta leges de facto assignetur, interea autem usque ad effectum quoque subdivisionis curae officialium c°mitatus incumbet, illas a devastatione partis alterutrius conSCrvare. Si vero devastatio in talibus sylvis fieret, vel juste praemea eretUr» ubi differentia territorialis inter partes vigeret, tunc usque . ludicialcm differentiae decisionem sylvae per concernentem ^ d x tio n e m ad requisitionem alterius partis sequestro subjiciandet USU tamen l*gnat>onis moderato per eandem jurisdictionem rrn*nando tam in hoc, quam in praemisso casu ad necessitates A sticas aut inevitabiles in salvo relicto. Violatores autem pracls articuli toties quoties vigore ejusdem poena articulari du0rum hungaricalium florenorum puniantur. Ö. Érd. Lapok 1878. 679. 1.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(21) 616. Quoad rusticos porro, proprietate svlvarum solis dominis terrestribus (qui tamen lignationis et pascuationis usum colonis suis juxta puncta regulativa anni 1769. die 12-ma Novembris edita indulgere tenentur) competente, vigore praesentis articuli decerni tur, quod generaliter ubivis sylvae sub cura et dispositione domi norum terrestrium conserventur, neque permissum sit cuiquam ex rusticis, nisi cum praescitu et venia domini terrestris lignationem exercere, aut exstirpationes facere. Quodsi autem ubivis locorum rustici absque venia praevie a dominis terrestribus impetranda sylvas, lucos seu dumeta per lignationem vel exstirpationem sive pascuationem aut per incendia devastare attentarent, contra tales juxta leges praevigentes inomissibiliter procedatur. Erdélyország törvénykönyvéből.. 223. I " jp i.. S k e r le c z M ik ló s h e ly ta r tó ta n á c s o s n a k , a. k c d e lm i o r s z á g o s b iz o tts á g a. e lé. m a g y a r o r s z á g g y ű lé s k e r e s -. te r je s z te tt m u n k á la ta M a g y a r o r s z á g e r d e i. n e k á lla p o tá r ó l s a z a z o k m e g ó v á s á r a sz ü k s é g e s in té z k e d é s e k r ő l.. De silvis et lignorum surrogatis. §. CIX. S tatus cu ltu rae silvarum . Habet Hungária montosas partes, quae immensas et quas nulla adhuc securis tetigit silvas alunt; verum silvae hac ideo tantum intactae manent, quia aut nullus, aut nonnisi excessuris utilitatem sumptibus parabilis accessus ad eas patet. Habet iterum alias, quae patent et tamen longe majorem, quam usus proprie tariorum ferat, lignorum quantitatem producunt. Habet c converso alias, quae sufficientibus quidem lignis provisae sunt, sed quarum adeo inordinatus fit usus, ut illic defectus lignorum intra paucum tempus jure praemetui possit. Habet denique vastas plagas, quaC omni prorsus ligno sunt destitutae. De primi ordinis locis super flua est omnis cura, donec fortassis eas populatio propius attingah nam tum primum operae pretium erit aditum ad eas procurare. Interea complures certae silvae per indigenas ad hanc classem referuntur, ad quas aditus aut levibus, aut capiendo exinde lucro © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(22) 61 7. Paribus impensis parari, vel vero e quibus ligna beneficio praeter fluentium forte rivorum ad concernentia loca demitti possent.. §• CX. Q u an tam e lig n is u tilita te m H u n gária h a b e r e. p osset. In secundi generis locis jam nunc cineres clavellati exuri uonsveverunt. Posset tamen Hungária aliam etiam insignem ex iis Capere utilitatem. Nimirum inivit recentissime baro Tauferer cum fluodam mercatore hispano contractum, quo se hic obligavit, quod pr° 500,000 florenis navalia ligna ex hungaricis et croaticis silvis fluotannis educere velit. An silvae regni tantam idoneorum pro maritunis navibus lignorum copiam reipsa subministrare possint ? et s' ita, an baroni Tauferer tantae sint vires, tanta activitas, ut contractum hunc in realem effectum deducere queat ? non c°nstat. Id constat, quod Hungária magnam ultra domesticum Usum navalium lignorum quantitatem habeat et quod adsit idoneus Orriptor, qui ea in valore medii millionis quotannis educere paratus 't' ^erum in omnium ejusmodi privatorum negotiationum promoflonem legislatio nulla alia, quam vectigalis via influere, admini"tratio publica nonnisi assistcntiam speculatoribus ejusmodi pracre> rem ipsam nonnisi privatorum industria conficere potest.. §• CXI. Ordo silvarum le g e publica sta b ilie n d u s cen setu r. Tertii ordinis locis providere jam ad partes attinet legisla|1Qnis. Sicut enim lex nec industriam privatis praecipere, nec quaern (modo in detrimentum publici non vergat) fundi sui usum Cere possit, praescribere, ita vicissim ne quis fundo suo cum intento publici abutatur, impedire et potest et debet, abusus eJUsniodi evcniunt plerumque per devastationem silvarum illarum, fluae aut per plures communiter possidentur, aut de quarum seu scu etiam proprietate controversia exardescit. Cui malo ffualiter obviari possit ? deputatio juridica proponet. Et cum silvae tantum per spontaneas ejusmodi devastationes, sed ipso etiam ttfali propter auctam populationem lignorum consumptionis ncrcrriento deficere soleant, qualiter editus jam 1709. per piae. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(23) 6 18. memoriae imperatricem et reginam Mariam Theresiam silvarum ordo et phisico et legali systemati regni accommodari, sicque in legem referri possit, deputatio publico-politica elaboravit.. §. CXII. Salicum im plantatio, ubi in terest, per legem im ponenda. Cum tamen implantatio salicum sit intercalare seu supplendi, seu praeveniendi lignorum defectus remedium, haec jam inde ab anno 1755. per administrationem publicam continuo adursa, m :.liquibus comitatibus optimo cum successu, in aliis et forte tali bus, quae maximam earum necessitatem habuissent, penitus inter missa fuerit, censet deputatio haec, ut interea etiam, donec com plicabor silvarum ordo in realem effectum perducatur, magistratus comitatuum illorum, qui silvis non abundant, ad promovendam salicum implantationem lege publica obstringantur.. §. CXIII. Usus tectorum habanorum propagandus. Tecta habana cum incendio resistant, ad silvarum etiam conservationem haud parum conferunt, disposuerat jam p;ae memoriae imperatrix et regina, ut eorum usus propagetur, coeperantque re ipsa in aliquibus comitatibus construi. Verum obtudit vim emanatarum eatenus ordinationum illud, quod res haec silvosis et non silvosis comitatibus indiscriminatim fuerit imperata. Postea aversis alio curis, institutum hoc prorsus intercidit, dcputationi tamen huic e republica futurum videtur, si comitatuum illorum, qui defectu lignorum laborant, magistratibus denuo imp°" natur, ut institutum hoc invehere et in gremio sui propagare teneantur. §. CXIV. Q u i d h a c t e n u s c i r c a. torfam. ct c a r b o n e s. f o s s i l e s act um?. Destitutae omni ligno ejusmodi plagae, quas nos supra ad quartam classem collocavimus, alio insuper, coque promptiori s u b sidio egent, ut hoc iis procuret, piae memoriae imperatrix ct © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(24) 619. rcgina Maria Theresia illi, qui toriam 24, illi vero, qui carbones fossiles invenerit 100 aureorum praemium constituerat, id quod Pme etiam memoriae imperator et rex Josephus II. 1782. sub ““'da Martii benigne renovavit. Cum torfa nil aliud sit, quam 'mflammabile crassiorum radicum aggregatum, quod plerumque in '°cis paludinosis reperiri solet, his autem plane illi comitatus, qui maximo lignorum defectu laborant, potissimum abundent, videtur his torfae usus maxime ^convenire. E contra, cum carbones bitu minosi in montanis aut sub montanis locis potissimum eruantur, hi in usum metalli fodinarum deservire censentur. Jam sub regina Claria Theresia torfa et carbones bituminosi reperti sunt, sed ima talibus in locis eruebantur, quae lignis alioquin abundabant ct unde in partes illas, quae iis egent, promotio sumptuosa nimis evasisset, usus eorum non est propagatus. Sub Josepho II. detecta hht in comitatu Barsiensi una (tres enim habentur) carbonum i°ssiliurn species, sed quae liquandis metallis apta non fuit et tomen vix hi eruti sunt, cum jam directio montanistica eos ad metalla referri, adeoque urburae subjicere praetendit. Cujus tamen c°ntrarium sub 26-ta Maji 1788. benigne declarare dignatus est idem rex et imperator.. CXV. Quae le g e s ad an teverten d u m lignorum defectum co n d en d a e ? Quamvis nulla sit gleba, quae non aliquam saltem, si idonea Cuhura adhibeatur, lignorum speciem producat, per implantationem Vero silvarum necessitatibus incolarum melius utique prospiceretur> cum tamen hoc industriae genus ct impeditum sit et longae admodum exspectationis, ut populo illi interea etiam consulatur, eputatio haec ejus est demissae opinionis, ut lege publica sanc'atur l. Quod lithantraccs cujuscunquc demum sint speciei inter toctalla non censeantur, sed ad liberam privatorum industriam Pertineant. 2. Ut proposita jam inventoribus pecuniaria praemia ad a solum loca restringantur, ubi torfae et lithantracum aut praeCns Usus haberi, aut certe unde ad loca, quae hoc lignorum sur°gato egent, cum lucro transportari possint. 3. Si proposita prac'a ratione praemia non proficiant, ut liberum sit comitatibus Penuria lignorum laborantibus peritum ct inveniendi et tractandi. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(25) 620. producti hujus hominem sumptibus cassae domesticae conducere, quo iis unum eorum in gremio sui introducat. Az Elaborata excelsae regnicolaris deputationis in commercialibus articulo 67. 1791. ordinatae Pozsony, 1826. czímü nyomtatvány 46—48. lapjairól.. 2'M. 1792.. ja n u á r. 17.. S zék. sz.. k ir . v á r o s v é g z é s e a v a d -g y ü m ö lc s fá k ir á n t.. Die 17-a Januarii 1792. gyűlése lévén a nemes tanácsnak, váro sunk és a nemes uraimék részéről is béhivatván bizonyos számú sze mélyeket, amikor is már harmadszor feladja bíró. uram, hogy a vad gyümölcsfák iránt, melyek a szántóföldekben és kaszálók ban vágynak (kivévén a szabad helyeken való vad fákról ezután leendő határozást) hogy határozást tett volt a communitás levágások ról és illendő áron ahhoz képest, amint kinek-kinek tehetsége vagy érdeke illetné, adattassék, mely szerint már most utoljára tegyen határozást a közönséges.. D eterm inatio. Már most harmadszor is megvizsgálván és fontolván a tanács, viratus és nemes uraimék a gyümölcsiák levágásából következhető eczetbeli szükséget, de megvizsgálván azt is, hogy némely emberek nek jószágaikon feles és számos vad fák vágynak (melyek a közön séges tilalom alatt nevekedtenek fel) és azok mind terméketlensé gét, mind madár által gabonájukbeli kárt okozhatnak, ugyan azért tetszett a közönségnek meghatározni, hogy a szántóföldekben levő fák megvizsgáltassanak, s a melyek károsoknak láttatnak vagy termé ketleneknek tapasztaltatnának, azok levágattassanak, a jó termő es nem káros fák meghagyattassanak; és valakik ezen meghagyandó szántó és kaszáló helyeken s szabad helyeken való vad fákban praevaricálna, ha in facto praevaricationis találtatnak, immediate 12 ma gyar forintokig, ha pedig e factumról elmenne, akár városi, akár nemesi helyen lakók legyenek, clöhivattassanak és a tanács, viratus es nemes uraimék az unió szerint megítéljék és minden személyválogatas © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(26) 621. nelkül megbüntettessék s város szükségire fordíttassék. Ide értetnek nilnd akik szekérrel vagy szánnal, mind pedig akik hátukon praevaricálnának, minthogy a hátasok praevaricálnak többet. Amely vad fák pedig a kirendelendő commissáriusok által a levágásra megjegyez tetnek, azoknak válorát, vagy árát is meghatározzák, felírják és a közönségesnek nyolczad napok alatt meghozzák, név szerint felír' an> kiknek hány fa találtatik megmaradható, hány penig levágható a J°szágukon, hogy annakutána az szerint tehesse meg a közönséSes a maga határozását. Commissáriusoknak kirendeltetnek Máthé Berencz, Szatmári János, Kovács Mihály, Soós Mihály, Tamás János, Bálint György és Szabó János uraimék. Praesentibus Juhos István főbíró, Máthé Ferencz, Musztikás János, Juhos Mihály, Kovács Mihály, Soldos István, Szathmári János senatorok; Deési ISI. József nótárius; Bálint G yörgy, Karsai Ferencz, Fodor János, Székely Márton, Fü*ÖP János, Szathmári Sámuel, Kolumbán István, Füleki György, TaJános, Csorba István, Sipos Ferencz, Kádár István, Soós Mihály, erenczy István, Gábor János, Árkosi József, Soós Pál, Karsav János, orestélyi István, Balog István, Balog János, Bakos István, Ballók ^örgy> Molnár István, Magyarországi István, Soós Márton ötv<en ötös uraimék közül valók; Sipos Márton junior város gazdája; Jtemesek részekről N. Szabó János, Gyarmathy István, Szegedi Ualy, Szabó Péter, Kálmány Mihály és Deső István nemes urai n k . Kötő Ferencz is a hűtősök közül jelen volt. Privilegiált szabad Szék városa tanácsa jegyzőkönyvéből, 1794-ik esztendőben, szent Iván havának 14-ik napján kiirattatott és adattat°tt Kovács Mihály s. k. ordinarius notarius által. (P. H.) Eredetije az Orsz. Levéltár erdélyi táblai osztályában, Sikó ügyvéd iratai 0zt XIV. no 124. alatt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
(27) 622. 225. 1792.. o k tó b e r. e g y e te m e n ,. a. 2J .. M ák. m a g }’,. u dv.. D o m o k o sn a k ,. a. k a n c z e llá r iá h o z. s z á m ta n. ta n á r á n a k. in té z e tt j a v a s la t a. a m agyar. eg }' e r d é s z e ti. is k o la f e lá llítá s á r ó l.. Hoch löbliche hungarische hoff kanzley! Auf die mir durch herrn hoffrath v. Lányi gemachte und dass durch mich zu errichtende forst-kabinet betreffende fragen folgen hier meine demüthigste erklärungen: 1o. Wass ich durch dass zu errichtende forst-kabinet ve stehe? Ich erklärte mich in meiner ersten den 7-ten September seiner majestät kniefällig eingereichten bittschrift sehr deutlich, dass ich durch selbes eine öffentliche privilegirte schuhle verstehe, in welcher die forst-wissenschaft und forst-ökonomie samt der praktischen feldmesskunst und anwendung derselben zur forstökonomie vorgelesen solle werden; um aber mich noch deutlicher zu erklären, verfaste ich in gröster geschwindigkeit gegenwärtige systematische einleitung in die forst-wissenschaft, wessen gegen' stände ich nach gutachten vieles hinzusetzen und verändern werde. 20. Ob ein forst-buch, welches diese gegenstände enthäl folglich als ein lchrbuch angenohmen könte werden, vorhanden seye? Dass wir mit guten forst-büchcrn, in welchen diese und noch mehrere gegenstände zu finden, versehen sind, ist gewiss; da diese aber wegen weitläuffigkeit, oder Undeutlichkeit dem förster, von dem mann ebenso wenig vieles lesen, als tieffes nachdenkcn for dern kann, allerdings verfast können werden, ist es höchst n o t h wendig nur die nothwendigen gegenstände aus selben zu ziehen und sie eben so deutlich, als kurz vorzutragen und in dieser ab* sicht verfertigte ich meine systematische einleitung. 3o. Wie können also die förster ohne lehrbuch diese 'VIS senschaft crlchrncn ? Sehr gut und bequem; denn da sie die theo rie in der schuhlc hören und hernach in Wäldern alles, was sie dort gehört, practisch behandeln müssen, lchrnen sie doppelt. 40. Wo und wie ich diese Wissenschaft crlchrntc ? D u r c genie bücher, erfahrungen und Übungen, eben so wie andere wissenschaften, da ich genie dazu hatte, unterhielt ich mich mit for^' büchern und da ich die physic und mathematik, als meine hob' lingc verehrte, crlchrntc ich sie bald, sähe dann vieles in J o h a n © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/619-3/2017..
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
KÉS ZLETS ZÁMI TÁS A felső csatári króm --nikkeltartalm ú szerpentin a szjljkátos króm --nikkel előz_ fordulások közé sorolható.. A déli pikkelyes zónában két k
mindazáltal b már 15694$' VESSELÉNYI nyos a' hiuJesjegyzészkböl, MIKLÓS '/tóTő-Mejhr lőtt légyen.' Ugyan azon Százban, ha tatlan nagyNevü Vitéz Fejedelem 'f
a Fáy István alapította Pesti Hazai Els Takarékpénztár Egyesület, meg volt már a Magyar Kereskedelmi Bank is, továbbá volt a negyvene.', évek közepe táján már vagy 5 6
Támadják benne Tisza Kálmánt, a ki alkotmány ehenesen kormányoz, mert azt hiszik az élhetetlenek, hogy Tisza Kálmán oka még annak is, hogy az ország az pártalakulásukat nem
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely... Haáz Rezső Múzeum Tudományos
mit nem ziirne zavarna az illyen Ember e’ mos tani Világban , fenekeitől bizony mindent fel forgatna , eröfeakoskodnék mindeneken, és a’ maga réfcét úgy kikivánná venni
S hogy e törvény mennyire jogosúlt volt, kitetszik az erdők törzskönyvéből, mely részletes tájékozást ád a Magyar állam területén levő összes erdőkről, meg
én kapitihaságomban ha hatíilmas császárunknak igaz híve nem akart volna az én kegyelmes uram lenni, olyan nehéz szolgálatot bizony nem kévánt volna de azolta s 'most is
