(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely

Teljes szövegt

(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(2) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.





(7) RAFF. GYÖRGY. GEOGRÁFIÁJA A'. GYENGÉBBEK ELMÉJEKHEZ ALKALMAZTATOTT, ÉS MAGYARÚL KI-A DATTATOTT.. V A T Z 0 N, Nyomtattatott Ambro Ferentz, betűivel. 1791. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.


(9) A' GYENGE. ELMÉKHEZ. ALKALMAZTAT. OTT. GEOGRAPHIA. ' Geographia vagy a' föld kerekségének, le-iráfa, taníttya ennek az előttünk efméretes földnek tulajdonságait. A' Faluknak , Várofoknak , és azoknak lakofainak; a* folyó-vizeknek, tengereknek , hegyeknek, erdőknek , és fok száz egyéb raeg-jegyzésre méltó dolgoknak Hiítoriájác foglalja az magába. A' ki Geographiát tanúi, látya és halya mind az, valamit tsak az okos emberek láttak , és hallottak valami Tartomány vagy Város felöl. Tudja mi szokott ebbe vagy amabba a' Tartományba teremni, vagy mit szokták abba mesterség - által készíteni. Meg-. A. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(10) számlálhatya hány ember lakik egy Városba, vagy egy egész fejedelemségbe. Látva mitsoda ízorgalmatofsággal folytatyák az emberek a' magok fáradságos és veszedelmes munkáikat. Néha kereskedőhöz megyen; néha meíter emberekhez. Végezetre halja azt-is, ha valamellyik Tartományba, Király uralkodik-é, vagy fejedelem , vagy valami Gróf, vagy egy egész Tanáts. Néha mintha a' mezon fétálna, vagy kotsikázna, madár szóllást hall; látya a' mezei munkáfokat, és a' veteményekkörül forgolódó kertészeket. Es mind ezekből meg-esmérheti azt a'gazdagságot és áldást, a* melly származik a' földből, az emberek munkája után, 's nem marad ollyan tudatlanul, mint azok a' gyermekek, a' kik nyóltz esztendös korokba- is azt gondolják még, hogy a* hegyeken és az erdőkön-túl, mindjárt vége van a' világnak, vagy leg-alább be-van ott deszkázva , a' kiknek ha^szomszéd Faluba, vagy Városba kell menni, attól félnek hogy megeszi őket a' farkas. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(11) Városnak nevezzük az ollyan helységet, a' melly kő-fallal körül van kerítve , és a' rnellynek kapui vágynak. Vágynák mind-az által fok ollyan Várofok-is, a' mellyeknek fem keritéfek , fem kapujok nintsen. Mert már ma inkább a' lakofok élete módja határozza-meg, ha Város-é valamelly helység vagy Falú. A' Várafokba rendszerínt kereskedők, és meíter-emberek szoktak lakni; ellenbe a' Falukba és Mezö-várafokba szántó-vetö emberek és mezei gazdák. A' Várofi lakofokat Polgároknak szoktak nevezni, és ezek többnyire kereskedőkből, és mester- emberekből szokták állani. Némely Polgárok Legényeket-is tartanak, és azokat a' magok meíterségére tanityák. Falúnak nevezzük az ollyan helységet , a* melly nints bé-kerítve, és a* mellynek a' Lakoíi Parasztoknak neveztetnek, a' kik a' föld mivelésböl, és a* barom tartásból élnek; Ezek azok a' drága emberek , a' kik a' Vároíiaknak, búzac, gabonát , árpát, zabot; Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(12) és az életnek minden-féle nemét; ludat, tílrkéc, vajat, tojást, és fok egyéb szükséges dolgokat helyekbe hordanak. A' nagyobb Falukat Mezö-Várofoknak-is szokták nevezni. Egy különös udvart, majornak, vagy szállásnak nevezünk. Tudni-való dolog, hogy az ember nem mehet mindenüve térségen, hanem ha tsak a* kertibe vagy a' szölöjébe akar-is menni, meg-efik hogy parton, hegyen, és völgyön kell keresztül menni. Part van ott, vagy domb, a' hol a* föld valamivel magaflabb a* körüllötte lévő térségnél: ellenbe hegynek nevezzük az ollyan helyet, a* melly fokkal magaflabb a' térségnél vágynák kiffebb és nagyobb hegyek. Mi körüllöttünk tsak apro hegyek vágynák: már a' Tátra Szepes - Vármegyébe fokkal nagyobb. A' legnagyobb hegyet pedig e' világon Kordillerásnak hivják, *s Áraérikába van. A' Hegyek-alatt lévő alatsony helyeket térségnek ne-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(13) vezzük: A' két Hegy-közt lévő keskeny térséget pedig völgynek. A' térségeken, vagy a' hegyek allyán, 's gyakran a' hegyek óldalába-is, forráfok találtatnak. Forrásnak nevezzük pedig azt, mikor a' földből, vagy a* kövek közzül, vagy a' homokból, viz tsergedez-ki. Ha valamelly forrás meg-lehetős nagyságú; tehát az abból ki-folyö vizet pataknak híják. Ha két vagy több apró forráfoknak a' vize öszve-fut, azr is patakot tünál. Ha fok patakok öszye-folynak, folyó viz lesz bellöllök, a' melly ismét vagy kifiebb, vagy nagyobb , a' szérint a' mint több, vagy kevefebb patakok és folyó vizek szakadnak egy másba. A' nagy folyó vizek utóllyára a' tengerbe ömölnek. Többnyire a' forrás vizek inya-is, főzni-is jók. Vágynák mind-az-által ollyan forráfok - is, a* mellyeknek sós a' vize , és nem lehet meg - inya : az illyen forrás vizekből sót szoktak főzni. Hafonló-képen vágynák ollyan forráfok-is, a* mellyeknek a* vize favaHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(14) nyú, vagy keferü: és némellyik hideg, némellyik meleg. A' hideg, favanyú, vagy keferü forrás vizeket, meg-szokták inya* mivel igen egéfségefek. A' meleg forráfokat pedig fürdőknek hijják, mivel azoknak a' vizébe fürdeni igen jó. A' tenger vize pedig mindeaütc sós. Ahoz képeit azt, úgy a' mint van, fem meg-nem lehet inya, stm fózni nem jó. A' hegyek többnyire kövefek belől. Mellyre nézve, meg-szokták azokat imitt amott áfni, és kiffebb vagy nagyobb darab köveket hánynak ki-belöllök, a' mellyekböl házakat, kő hidakat, 's egyéb hasznos dolgokat lehet építeni. Az ollyan gödröket kőbányáknak szokták nevezni. Ha pedig ollyan méllyen be-áfsák a' hegyeket, hogy két vagy három ezer lépésnyireis el-lehet menni a' föld-alatt áfott üregekbe; az ollyan föld-alatt-való boltozatokat é r t z bányáknak nevezik: mert azokból nem építeni-való köveket áfnak, hanem ollyan köveket, a' mellyekbe , réz, vas , ezüfl;, arany, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(15) tzin , vagy ólom találtatik. A* réztföl,'ezüstböl, és aranyból, minden féle kilTebb és nagyobb pénzeket, edényeket, és tzit'raságokat; a' tzinböl és ólomból, tálokat, tányérokat, és minden-féle konyha-béli eszközöket; a' vasból kementzét és föld mivelö szerszámokat szokás tfinálni, lovakat-is patkóinak vele, és kotfikat vafaznak. Azokat az embereket, a' kik az értz köveket, a' mellyekbe arany, ezüst réz, ólom, vagy vas találtatik, a'bányákból ki - hordják , bányászoknak szokták nevezni. Az alma-körtvély-szilva, vagy tseresznye fákkal be-ültetett, és sövényei körül kerített helyeket, gyümöltsösöknek vagy szilváfoknak híjják. Ha pedig valami nagy darab fold, tölgy fákkal , bik-fákkal, vagy valami más élö fa nemével, vagy tserjével van bé-nóve ; azt erdőnek nevezik. Az igen nagy erdőket pedig, a' mellyeknek a' hoszsza egynéhány napi járó földet tart, a* széllefsége-is egynéhány mért földnyi; havafoknak híjják. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(16) A' nap tfinálja a* nappalt, és az éjtzakat: a' melegíti a' földet, hogy valamit teremheílen. Azt a' vidéket a' hol a' nap fel-kélni látszik, nap keletnek; a'hol el-búvik, nap nyúgottnak; a' hol délbe látszik, Délnek; a' mérre az foha nem látszik, északnak nevez-. zük.-. Minek-elötte még a' föld le-irásálioz fognék, meg-mondom azt-is, hogy szokás az esztendöt el-osztani. Az esztendönek ezek a' négy részei vágynák: Tavasz, nyár, ösz, és tél. Egy esztendö tizenkét Holnapokból áll; a * mel*lyek így neveztetnek: Boldog Aszszony Hava, Böjt elö Hava, Böjt más Hava, Szent György Hava, Pünkösd Hava, Szent Jakab Hava, Szent Iván Hava, Kis-Aszszony Hava, Szent Mihály Hava, mind Szent Hava, Szent András Hava, Karátsony Hava. Ezekbe a' 12. Holnapokba 52. hetek vágynák : az 52. Hetekbe, 365. napok, minden napba 24. óra; minden órába 60. minúta ; minden minútába 60. máfod minúta. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(17) Mivel pedig minden esztendö 36Snapot és 6. órat foglal magába; tehát minden negyedik esztendö szökö esztendö szokott lenni, a melly egy nappal hoszszabb a' rend-szerínt-való esztendönél: mert négyszer 6. órra, 24. órát azaz egy napot teszen. Ezt a szöko napot, Böjt elö Havába szokták bé-szúrni, a* melly Holnap rend-szerinc 28- napokból szokott állani: szökö esztendöbe pedig huszon kilentzböl.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(18) EURÓPÁRÓL KÖZÖNSÉGESEN. l-l ogy az ember a' föld kerekségét jól meg-efmérheffe ; föld abroszának kell lenni; vagy ollyan papirosának, a* mellyre a' föld jól le-légyen festve. ímhol vagyon egy föld abrosz : Európa abroszának hívják ezt, mivel azok a' Tartományok, a' mellyek erre le-vagynak festve, mindnyájan együtt Európának neveztetnek. Európa tsak egy része a' föld kerekségének : még pedig igen kis része : vágynak még több réízei-is a' föld kerekségének; vágynák tehát több illyen papirofok-is a' mellyekre azok le vágynak festve. A' föld kerekségének több részeit, Áfiának , Afrikának, Amerikának, és Déli Indiának nevezik. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(19) Azon a' papirofon pedig, a' mellyet föld golyóbisának nevezünk, két fél golyóbisok formájába, az egész föld kereksége le-vagyon festve. Mert ez a föld, a' melyen mi lakunk, gömbölyű, épen ollyan forma, mint valami kuglizó golyóbis, a' levegő égbe libeg, és a' mindenható bölts Isten, úgy tartya és mozgatya azt, hogy mi azon elélhetünk, el * lakhatunk , ötét, és az o teremtéíeit tsudálhatyuk, ezer meg megezer jókkal, gyönyörködtethetyük ma gUnlFából. vagy vastag bibalából tfinált golyóbisra-is szoktak a' világnak minden efméretes Tartományait, a' tengerekkel és folyó-vizekkel együtt le rajzolni: aztis föld golyóbisának nevezik* A5 fali - abroízok tehk epen ollyan formán adjak elönkbe a' földet , mint a' festett képek az embert, vagy madarat, vagy akármi mis dolgot. A' hol verefs, vagy más szinü tarka festéfek láttzanak a' föld abroszokon ; azok a száraz földet jelentik, a' mellyen házak, Faluk és városok vágynák, a' mellyekbe emberek és mindenféle szelid oktalan á latok, úgy - mint ketskék, juhok, tehenék laknak, vagy pedig vadak, úgy-mint oroszlánok , medve!*, majmok, és farkafok lappanganak. Ahol Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(20) pedig fejéren van hagyva, az a'vizet jelenti. Ahol fok fejérség látszik együtt, az a' tengert jelenti. Tenger pedig fok van, a' mellynek mind különös neve van. Ez mint-hegy igen nagy, nagy tengernek neveztetik: ez a' föld közép tenger; ez a' fejér tenger: ez a Baltikum tenger; ez a'német tenger. Ezek a fok fekete vonáfok pedig a' mellyek minden tartományokon keresztül kasul vágynák húzva, a' folyó vízeket jelentik. Ezek a' széles fekete motskok pedig az áiló tókat mutatyák* A' száraz föld- is fok-féle nevekkel neveztetik : ez itt Portugaliia, ez Spanyol - Ország , ez Frantzia - Ország, ez Anglia, ez Skotzia, ezlrlandia, ez xYIuszka Ország, ez Svetzia, ez Norvégia, ez Német-Ország, ez Lengyel-Ország, ez Magyar-Ország, ez Eúropai Török-Ország, ez Olasz-Ország, ez Svajtzer Ország , ez Hollandia, ez Dánia , ez Borulzszia, ez Szitzilia, ez Szardínia, ez Korszika, ez Izlandia. Ezek a' fok nevek pedig, mind várofoknak a' neveik. Itt Porrugalliába Lisbona. Spanyol Országba Madric, Frantzia O-szágba Páris, Angliába London, Skotziába Edinburg, Irlandiába D.iblin, Néinet-Országba Béts, Daniába KoppénHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(21) hágen , Európai Török - Országba Konstántinopoiy, Szitziliába Palermo, Szárdiniába Kágléári, Korszikába Bástia, Svajtzer-Ori'zágla Tigurum, Hollándiba Amsterdám, Lengyel-Országba Varsó, Magyar-Orlzágba Pofony, Muszka Országba Petersburg, Ólasz Országba Róma, a' fo Váras. Mind ezeket a' Tartományakat pedig, a' Királyok, Tsászárok, Fejedelmek, Grófok és más nagy Urak bírjak. Tsászár vagyon három, a' Német, a' Muszka, és a Török Tsászár. Királyok vágynák tizen - egyen : Portugaliiába, Spanyol-Országba , Frantzia-Orl'zágba, Angliába, Dániába, Svetziába, Burgus-Országba , Lengyel - Országba, Magyar - Országba, Szitziliába, és Szárdiniába. Azokat a' Tartományokat, a' mellyeket Ts szár bír, Birodalomnak nevezzük: a meüyeket Király bír, Országoknak. Birodalom ugyan tulajdon képen szólv n, tsak kettő van, a' Muszka, és a' Török birodalom: mert a' Német Tsászár, úgy - mint Tsászár egy talpallatnyit fem bír, hanem a' mit bir, úgy bírja, mint Magyar és Tseh Országi Király , és Austriai Értz - Hertzeg. 's a' t. Hanem a' Németeknek tsak ugyan ö a' Feje. Ország vagyon tizen-hat. PortuHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(22) gallia, Spanyol - Ország, Frantzia - Orizág, Anglia, Skótzia, Irlándia, TsehOrszág, Dánia, Norvégia, Svetzia, Burkus-Ország, Lengyel- Ország, MagyarOrszág, Neápolis, Sitzilia, és Szárdinia. Ennek a' 16. Országnak tsak ír. Királya vagyon: Mert az Angliai Király bírja Skótziat, és Irlándiát- is, és így -három Országot. A' Dániai Király bírja •Norvégiát-is. A' Magyar Király bírja Tseh - Országot - is. A' Szitziliai Király bírja Neápolist - is. A' Tsászárok, Királyok, és Feiedelmek Fijait Hertzegeknek, a' Leányaikat Hertzeg Kis - Aszszonyoknak ízokták nevezni. Azokat a' Hertzegeket pedig, es Hertzeg Kis-Aszszonyokat, a' kikből jövendőre, Tsászár vagy Tsá'zárné Király, vagy Királyné, fog lenni, Korona Hertzegeknek, vagy Korona Hertzeg KisAl'zi'zonyoknak szokták nevezni. Azokat a' Hertzeg ür-fijakát pedig, és Fejedelem Úr • fijakat, a' kik az Attyök utan örökösök lesznek, örökös Pnntzeknek: a' Leányokat pedig örökös Printz KisAszszonyoknak szokták hívni. A' leg-nevezetefebb ésleg nagyobb Várost, minden Tartományba Anya-Varosnak nevezik: ha az uralkodó-is benne lakik, Király lakó helyenek is szokt á k mondani. A z o k a t a' Házakat, vagy. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(23) Palotákat, a' mellyekbe az uralkodó Fejedelem, úgy-mint Tsászár, Király, Fejedelem, vagy Gróf, lakik, Királyi Palotáknak nevezik. MFNJÜNK. MÁR. A'. TARTO-. MÁNYOKRA.. PORTUGALLIA.. L. egelső. — Ez a' meleg, és termékeny Ország Portugallia, SpanyolOrszág, és az Atlantikum tenger-kozt fekszik, és nem nagy a' mint ebből a papirosból latízik. Tsak 171»; negy szegeletü mért fóldnyi nagyságú: egy négy szegeletes mért föld pedig, ollyan darab földet télzen, a' mellynek mind a' szélefsége, mind a' hoszafaga egy egy mértföld. Lakik mindazáltal benne kec milliom ember. ,, ' Portugallia rend-kivul termékeny, és mindent bovséggel terem, valami tsak szükséges a' Lakofok élete fel - tartasara. Nevezetefen igen fok jó edes bor, iok malola szöllö, mondola, gesztenye, tzitrom, narants, és olaj-fa terem benne.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(24) Az olaj - fákból, fa - olajat szokták ütni. Van benne fok juh, viaiz, felyem, és só-is. De búza nem tetein benne anyi, hogy a' Lakofok meg érhetnék vele. Felényi gabona is ,alig terem benne, mint a' menyi kellene: mert a' szántás vetés igen nagy fáradsággal efik-meg, es nints ollyan hasznos, mint a'szöllö mivelés. Az az oka, hogy a' Portugalliak nem örömeit szántanak 's vetnek. A' szöilo mivelést pedig szeretik, és annak derekalán utánna járnak. Ámbár fok borok term is a* Portugálliaiaknak; ök mindazáltal igen kevei'et isznak-meg belölle magok: hanem eladják, és el - tserélik az Ángiulökkal, Hollándufokkal, Hamburgiakkal, és máfokkal; gabonáért, búzáért,'és mesterség-által kélzült portékákért. Német - Orlzágnak nagy részét-is Portugállia tartya Malofa-szö lövel, tzitrommal, nvarantsal, fa - olajjal , juhgyapjúval, és jó borral. Nem külömben gyémántot, borsot, és egyéb természet javait-is szokták innen idegen Országokra hordani. Portugalliába egész érdök vágynak olaj, tzitrom, és gesztenye fákból. Vágynák Portugalliába Fábrikák-is; de nem-is fok van, azomba, a' mi kevés van, az fem a' leg-jobb lábon áll. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(25) Sok Fabrikáknak és Mesterségeknek pedig a 1 nevét fem tudják ebbe az Országba színt - úgy minr Spanyol - Orízágba. Ahoz képelt kintelenek még a Portugallufok az Anglufoktól, Frantziaktól, és Holttndufoktól venni, fok ruhanakvaló matériát, és házi bútorokat. Akadémia ugyan elég van Portugáliába; de fok közzüilök a' számara femmit fem ér. „ ,. Mostnints Király Portugalhaba, hanem Királyné uralkodik, a' kinek a' neve Mária Frantziska: születeit 1734 d l t c esztendöbe, és így most 57 e f ^ f n d ° ? ' i777.be lett Királynévá. Ha-madik Péternek a Felesége vólt, a' ki tsak névvel vólt Király, meg-bók 1786-ba. _ A' Portugalliai Király gyermekeit, akár Férj fiak, akár Leányok legyenek, Infmfoknak nevezik: a' Korona örökösét pedig, Brafiliai Printznek, . A' Királyi Ház, az alatta lévő jobbágyokkal együtt, Római hiten van. A 'Sidókat ugyan, nyílvánságofan meg nem szenvedik; de azért fok ezer titkos Sidók vágynák Portugalliaba, a kiknek már a Nagy Attyok is Keresztyéneknek tettették magokat. A' Portugaliufok befredje, meg-egyezik a' Spanyolokéval.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(26) A' Portugalliai nevezetefebb folyóvizeknek ezek a' neveik: Minho, Douro, Tajó, és Gvádiána. Mind a' négy Spanyol • Orlzágból jön, és az Atlantikum Tengerbe Ömlik. A' Minhó a' felső Spanyol grájnitzon foly a' tengerbe. A' DourA, Portó Városától nem meszsze szákad, ugyan oda. A' Tájó, & melly leg-nagyobb folyó viz Portugalliába, és a' mellyen , tsak egy kevefsel lehet Liszbonán fely'úl hajókázni, mivel iszonyú kösziklák közt foly, és fok helyeken nagy partokról zúdul-le, tsak nem egész Portugalliát keresztül follya, végtére Liszbonához égy órányi járó földre a' tengerbe szakad, minek-utánna száz mért földnél - is többet keresztül folyt vólna. A' Gvádiána épen az alsó Spanyol, grájnitznál szakad a' tengerbe. Portugallla két, Orízágokból áll; t. i. Portugallia, és Álgárbia országokból. Ez az alsó, vagy dél felöl-való rész Álgárbia; a' többi pedig mind Portugallia. Ez a' két Ország, hat kerületekre osztatik fel: elsÖ a'viz közi kerület, máfodik a' Hegyentúl - való, harmadik Beira, negyedik Extrema Dura, ötödik a' Tájóntúl-való, hatodik Álgárbia.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(27) Extréma Dúrába , itt nem meszsze ahol a' Tájó folyó vize a' tengerbe szakad. fekszik az egesz PortugalliánakAnya Várofa , a' melly egyszersmmd a Királyoknak-is lakó helye, t. 1. Liszbona, ez egy igen nagy, és nevezetes kereskedő Város* Jó ki-koto helyek van itt a' tengeri halóknak: Akadémia is van benne. A' Királyi Palotán- kivül, több szép Kastelyai-is vágynák itt a' Királynak. Közönségefen pedig, két mért földnyi hoszszaságu, és egy mért földnyinél széleffebb leven a Váras, fok szép épületek vágynák benne • nevezetefen a' több szép Palotakközt, találtatnak benne mint egy ioo. Templomok és Klastromok. De az utzái igen rútak. Apró élefs kövekkel vagynak ki-rakva, szorofsak, usztatalanok és fetétek; éjjeli lámpáfok fintsenek benne. A' régi Házak , többnyire két, leg- íellyebb három Kontignatziófok; az ujjak pedig négy 's öt Kontignatziófok-is vágynák Némely újjabb útzáknak a két szelin, szép gyalog útak-is vágynák. Lako ; fok többen vágynák ket szaz ezernél, a kik többnyire kereskedésből, és a tengeren-való hajókázásból élnek: a Klastromokba-is fok ezeren vágynák. 1755-dik Esztendöbe Szent András Havának 1. Napján, a' föld indúlás igen Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(28) nagy pusztítást tett Liszbonába. Sok Házak és Paloták, sott egész útzák - is elsüllyedtek. Több mint 15. ezer ember meg - fosztatott ekkor életétől, egynéhány ezer pedig veszedelmefen megfebefsíttetett, a' kiket fél hóltán ástak-ki az omlafok közzül. Némelly helyeket, mindjárt a' föld indulás után, újra felépíttettek, és mái napig - is szorgalmatofan dolgoznak benne, hogy az el-pulitűk házaknak a' helyére, pompáfabb Palotákat építsenek, mint az előtt vóltak; úgy hogy már ma nem-is igen esmérszik a' fold indúlás által okoztatott romlás. A' Liízbona vidéke igen ditsöfséges. Bal felöl, a Tájó folyó-vizén látszanak a' fok Hajók , melette a' Várak és termékeny hegyek : jobb felöl, az olajfás — és szöilös kertek. Narants — es tzitrom fákból álló erdők, a' mellyek egész esztendön - által zöldeüenek, virágoznak, és gyümöltsöznek: és az Ország útak-is többnyire nagy kövekkel vágynák Liszbona körül ki rakva* Liszbonához nem meszsze vágynák egynéhány Királyi mulató Kastélyok , a' mellyek kozzül a' leg-nevezetefebb van egy.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(29) Salvaterra nevü Mezö-Városba, ahc! a'Kirá'-yi udvar, minden esztendöbe egynéhány hólnapot szokott mulatni. — Egy mért földnyire Liszbonától, fekszik a' tenger partyán — Belem; Mező város, itt vagyon egy Klastrom, ahol a' Király szolgallattyaba elszegényedett, meg öregedett, es el1 nyomorodott Nemes embereket taplaljaK. Az erre el ménno hajókat, meg - szokták harmintz adolni Itt Liszbonan alól. — ,„ ,T, Szent Hubes , arról nevezetes Varos, hogy itt vagyon a' só ház; és egy Torony, a' mellybe a' tengeren hajókázók kedvérért, minden éjjel ego lámpás van ki- téve. A' Hollandufok hordfák ide a' sót. — A' Tájóntúl-valo keÉbora Várofa az Akadémiájáról híres. — Álgárbiába Lágos, a' ki - kötő heiyéröl, és édes veres boráról híres Város, a' melly mindenütt bőven terem ugyan Álgárbiába, de nevezetefen ennek a* Városnak a' határába* — Innen egy hajón igen könyü a tengeren a' viz-kozi kerületbe fel-hajókázni, ahol a Dauró folyó-vize partyán vagyon. Portó Várofa, a' melly Liszbonat ki-vévén, legnagyobb es leg-jobb Varos Portugalliába: vágynák benne mint Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(30) egy 30, ezer Lakofbk; vagyon hires kikötő helye-is : az ide valók leg-inkább borral szoktak kereskedni. Tsak nem az egész Országból ide hordják az el-adö bort, és Portói bor reve-a'att adják ei Az Anglufoknak és Hollandufoknak. — Hegyentúl-való kerületbe. — Bragántza Várofa . itt a' Spanyol grájnítzon, a' benne lévő felyem Fábrifcáról híres. Ebből a' Városból származott a mostani uralkodó Ház. — A" Bejrai kerületbe. — Coimbraba, szép Akadémia van; azelőtt a' Király is itt lákott. A' Királynak esztendönként, mint egy 12. millión tallérra megyen a' jövedelme ; azoknak a' Tartományoknak a jövedelmével együtt, a' mellyeket Áfiába, Afrikába és Amerikába bír. Majd továdabb azokkal a' Tartományokkal - is meg - esmérkedünk.. SPANYOL-ORSZAG. [ \ a g y , és áldott Ország. Portugallia 1 és Frantzia - Ország ; a' föld középi, és az Atlantikum tenger keríti ezt köHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(31) rül: mint egy kilentz ezer két száz hetven nyóltz négy szegü mértföldnyi nagyS á g U Spanyol. - Országba hat nagy folyóvizek vágynák, úgy-mint a' Minhó, Dauró , Tájó, Gvadiána, Gvadalquinr és Iberus. A'négy elsőt meg tanúltuk már Portugalliába. A' Gvadalquirir, idéle a' dél-felölvaló részébe származik Spanyol-Országnak, és az Atlantikum tengerbe foly. — Az Iberusnak a kút feje , Spanyol- Országnak az észak-felöl-való részébe van, és a' föld középi tengerbe fZBksd* Spanyol Országba minden terem, valamit tsak kívánhatnak a'Lakofok, úgymint j6 édes bor, malofa szöllö, fige, mondola , gesztenye , olaj - fa, tzitrom, és narants, és minden-féle jó gyümölts. Azon - kivül méz. viasz , sáfrány , só, szappan , felyem , nád-méz, gyapjú, vas, ezüst, és arany - is valami kevés. Abból a' Tartományból pedig , a' mellyet Ámérikába bírnak a1 Spanyolok, bövséggel hordják az ezüstöt és az aranyat , a' nád-mézet, kávét, chínát gyapjút, véres festéknek - való bogarat, tsokoládét és egyéb hasznos dolgokat.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(32) Tűzi — és épületre - való fájok-is elég van a Spanyoloknak. Halat is eleget foghatnának a' magok folyó vizeibe, és a' közel lévő tengerekbe; de e* részbe igen restek; vagy leg - alább eleitől fogva úgy vágynák szoktatva, hogy fokkal keveíebbet fognak, mint a' mennyi el - kelne náliok a' fok böjti napokon. A' Spanyolok kevés halát szokták meg - szárasztani és be - sózni: de azomba leg - több sózott, és aszszú halat esznek; ahoz képest már régtől fogva, fok ezer tallért adnak- ki esztendönként aszszú, és bé-sózott halért. A' Juh - tartá ba áll a' Spanyoloknak leg-nagyobb gazdagságok. Van az ö Országokba körül belől kilentz milliom Juh. A' Spanyolok , Portuga lufok, és az Anglufok, foha még a' téli ejtszakákra fem hajtyák a* juhokat akiokba: Mert Spanyol - Országba , kivált a'. déli — és nap nyugotti Tartományokba , hire fints a' hideg télnek. A' főid löha lem fagy-meg; ha néha valami kévés hó efik - is, foha nem hever a' földön, hanem mindjárt el-olvad. Erről a' kilentz milliom juhról véghetetlen fok gyapjút le - lehet nyirni; ugy hogy magok szükségére, anyi nemis kívántatik, hanem minden esztendöbe el - adnak belőle mint • egy öt ezer máHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(33) sát. Egy font Spanyol gyapjú el - kél Német- Országba rend-szerínt mas fél, néha két tálléron-is. Szarvas marhát igen kevefet tartanak a' Spanyolok. Már régtől fogva tsak a' juh tartásra, és a' bor természtésre adták magokat; mivel abból fokkal több hasznot látnak, mint a' szántófóld mivelésbÖl, és a' szarvas-marha tartásból. Az ugyan nem leg - jobb, hogy nem termesztenek annyi búzát, mint a* menyire szükségek van: de haszontalan, nem termeszthetnek a' fok hegyek miatt: hanem többnyire veres-hagymával, fok*1 hagymával, gesztenyével, krompélyal, riskásával, és hallal élnek. Mind ezeket pedig olajba szoktak meg főzni. A' kereskedés meg - lehetős lábon áll Spanyol - Országba, Külömb - külömb féle jól készült Fabrikák is vágynák benne, nevezetes p. o.a' Sevilli Dohánz Fábrika: de tsak ugyan nintsenek még ott a' leg szüksékefebb Fábrikák. Nem tsuda hát, hogy ök fok ruhánák való materiákat, sött a' leg- szükségefebb hüzi, eszközöket- is, a' szomszéd nemzetségektől vásárolják. A' kereskedéshez-is meg - lehetöfen tudnak , de azért kevefet nyernek ; mivel nem tsak a' magok hazájába termo természet javait, hanem minden Amerikai jövedelmeket - is , kinHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(34) telenek más Európai tengeren kereskedőknek adni, búzáért, és egyéb mesterség altal készült portékákért. Vágynák Spanyol - Országba meleg Fürdők , és Orvofsagnak-való vizek-is* A' Spanyolok tartyák Német - Országnak egy részet, malofa szölövel, gyapjúval, édes borra , tzitrommal, szeretsen dijóval, tsokoladéval, és egyéb dolgokkal. .... Spanyol - Országnak mint - egy tiz milliom Lakofi vágynák : a' kik a r kereskedésből, bor termesztésbol, és juh tartasból élnek. Sok ezer emberek vágynak a' Klastromokba.. Némellyek közzullök kotfifok, némellyek inafok. Némellyek pedig korhelyek és kóldúfok. Metter - emberek pedig igen kevefen vágynak köztök. A' kereskedés kedvéért lok idegen Otszág- béliek-is tartózkodnak Spanyol - Országba. Nevezeteíen pedig, színt - úgy hemfegnek benne a lok Frantzia - Orízági köszörüsok, és erpcnyü fóldozók, a' kik a' magok tsekély meíterségével és tsapodár magok vnelétivel, fok pénzt bé-keresnek. Többnyire a' Spanyolok igen eröfs és buzgó Pápisták. Nem szenvedik - meg magok közt, fem a' Protestanfokat, feni a Sidókat: sött ez-előtt, színte 1764. esztendöig, ha ki-tapogathatták, hogy valaki 'bidó, vagy a Mohamed köveHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(35) töie vagy meg-ölték azt, vagy pedi^ hóltig raboskodtatták, ha izinte femmi eonolzságot nem tselekedett•-is. Adná Isten V hogy ez a kegyetlen szokas oroköfen töröltetne - el ! A' mostani Királyt lV-dik Károlynak hívjak: A' gyermekeit laíánfoknak szoktak hívni, mint a' Portugalliai Király gyermekeit. A 1 Korona Pnntzet pedig , Asturiai Printznek neveik Akadémia elég van Spanyol - Országba ; de tobnyire mind roszsz, és jobbuást kívánna. Vagyon mind azaltal egynéhány, a' mely a' kornyuUllafokhoz kepest meg-érdemli, h-gy az ember jónak nevezze. Mind-oszve huszon nvóltz Akadémia vagyon Spanyol-Or: szagba. Akadémiának szoktak nevezni az oüyan helyet, a' hova a' tanuló Ihjak ölzve-gyűlnek, oUy véggel, hogy ott a' Profeííoroktól valami hasznos dolgot tanuljanak, vagy tanitáfokat halgaffanak. Spanyol-Ország két Orszagból áll: egvik Kaíztilia, a' máfik Aragónia, bz a - ket Orízág ismét tizen hat apró Ojszágotskákra, vagy Tartamanyokra olZtat,k Kasztilia. nagyobb Aragóniánál, és e' következendő kilentz Országorskakat foglalja magába, új Kalztua, ó Kalztiha, Leon, Granada, Galhtzia, bzevilHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(36) la, Kordova, Murtzia, és Jaeti, az Asturiai, és Extremadúrai FejedelemségAragóniához számláljak, Aragóniát, Valentzút, és Májorkát, és a* Kataloloniai Fejedelemséget. Navarra, itt Biskája mellet, a' melly hogy a' mellette lévő, Frantzia Országhoz tartozó Navarrától meg-külömböztetödjön, FelsÖ Navarrának neveztetik; Spanyol-Országhoz tartozik ugyan, de fem Kasztihába, fem Aragóniába belé nem efik. A' leg - nevezetefebb Város egész Spanyol -Országba, a' melly egyszersmind a' Királyoknak - is lakó helye. — Madritt. Tsak nem közepibe van az Országnak. Igen nagy; de nints bé-keritve kőfallal; hanem nágy hegyek fogják körül, a' mellyek egész esztendön áltál, fejeiknek a' rajtok lévő hó-miatt: mint-egy három órra-alatt lehet ezt a' Varost meg-kerülni: és vágynák benne három száz ezer Lakofok. A' Királyi Palota igen nagy benne, és egy a' leg-drágább Paloták közzül Európába. Tobb más nagy Paloták-is, és száz negyven nyóltz gazdag nagy Templomok és Klastromok - is vágynák Madrittba. Az útzái szépen ki-vagynak kövei. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(37) tiszták, és éjjel lámpáfok égnek bennek. KÖiel Madritthoz vágynák a' Királyi mulató Kattélyok, Buen retiró, Ildefonsó, elPardó, és Aránjuetz, némeilyik két, némellyik hát, 's hét órányi járó földnyire. Még ez előtt egynéhány esztendökkel, tsak ezekig a' kastélyokig járt a Po.íta, egyebütt pedig egész Spanyol • Orizágba lohol fem. Nem tsuda hát hogy ebbe az Orizágba igen terhes, költséges, és vei'zedelmes vólt az útazas. Már most pedig egynéhány úi Ország útak, posta és vendégfogadó Házak épültek. Toledó Várofa Madritton alól fekszik a' Tájó partyán, a hol egy felyem Fábrika, és egy kis Akadémia van, egy márványból é\>\i:t szép Templommal együtt, a' mellyben a' Szűz Mária gufalyát, és gyöngyökkel és fmaragdokkal ki rakott szoknyáját, és egy bibliát tartanak , a melly felöl azt beszéllik, hogy azt Szent Lukáts Evangyéiista maga kezével írta, és mind ezeket tsak meszsziröl mutogatyák az együgyü népnek. — Egy — Eskóriá' nevü Falu-is meg-érdemli, hogy ide f/úrjuk árra a' rend-kivül való nagyságú pompás Klastromra nézve , a' mellvet nem meszsze hozzá építrakva,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(38) teteti Máfodik Filep Király if6 3 -dik esztendobe. Inkább lehetne azt egy kis Varosnak nevezni, mint egy Klastromnak: Mert van benne egy nagy Templom , tizénhét Klastrom, a' mellyekbe rend - szerént két száz Barátok laknak; fok kereskedőknek és mester - emberek- • nek a' bóltyaik, huszon két házak, a' mellyekbe laknak. Van rajta 40. ezer ablak, nyóltz ezer ájtó , nyóltz orgona , a' mellyeknek az egyike tsupa ezüstből van. Innep napokon mind a' nyóltzon egyszerre szokták orgonálni. Az Idvezúö hajából, vagy szakállából - is mutogatnak itt egy szalat. Klastrom-is és vár - is ez egyszersmind. A1 Király, és az egész Kirá'yi Familia, fok Ministerekkel együtt itt szokott néha mulatni. Azt mondják, hogy ez az egész épület többé került húsz miliőm aranynál. •Szegobia Várofa, bal felöl fekszik Madrittól ó Kásztiliába. Nevezetes árról a' jó féle gyapjúról,, a' melly azon a' vidéken terrem, és ezzel a' gyapjúval-való kereskedésről: Mert a' izegobiai név-alatt, a' leg-jobb féle Spanyol gyapjút szokták érteni. Pénzt-is vernek ebben a' Városba. Szalamánka, tsak egynéhány mértföldnyire van a' Portugallíai grajnitztól,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(39) Leon - Országába. A' Spanyol -Országi Akadémiák -közzül itt vagyon a' leg-hi*. rel'ebb.. ,. Komposztella, Gallitzia- Orszagba , arról nevezeves Város, hogy az odavaló Templomban fekszik, a' mint beszeXk, a1 Jakab Apostol hólt teste, a' ki egész Spanyol - Országnak óltalmazó Pátronufa. Ide egész Spanyol - Országból, sött idegen Tartományokból - is eljárnak bútsura Akadémia-is van benne. Szent Sebestyén Vára, a' Frantzia grájnitzon van. Mellette egy híres kikötő hely, ahol leg-inkább tsokoládéval, gyapjával, és vaffal szoktak kereskedni. Innen egy szorofs úc viszen-fel a' Pyrenaeumi Hegvekre. Új Kárthágó, Murtzia - Országba> a' föld közepi tenger-mellett fekszik; nevezetes a' ki-köfö helyéről: itt szoktak a' tengeri hajókat tsinálni. A' Király hadakozó hajói is itt szoktak állani. Vágynak benne huszonnyóltz ezer Lakofok Granada, egy a' legnagyobb Várofok - közzüi Spnnyol - Ortzágba : Van benne egy Akadémia, és íok gazdag kereskedők laknak benne, a kik felyemmei kereskednek. Itt is fek'jsznek némelly meg-bólc Spanyol Királyok Vágynák benne hetven ezer Lakofok. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(40) Malaga Váróra* is Granada - Országba van, épén a' föld közepi tenger-mellett : híres az azon a* vidéken termő jó borról, a mellyet a' Hamburgiak, Brémaiak, Burkufok, Muszkák és Hollándufok Hajókkal szokták el hordani. Malofa szöllö, tzitrom, figej és olaj - is terem ezen a' ditsölséges vidéken. Vágynák benne negyven egy ezér Lakosok. — Malagán felül van. — Kordova, a Gvadálquivir folyó vi. ze - mellett; felyem és len Fabrika van benne. Ketske bört-is fokát készítenek itt-ki, a' mellyet a' Város nevéről kordován bőrnek neveznek. Lóval, és pamuttal-is kereskednek a' kordovaiak. Sevilla egy nagy térségen fekszik Sevilla-Orízágába, kordován alól bal felé; ez a' vidék tele van Narants fákkal. Egész Spanyol * Országba ez a' legnagyobb Város; három mértföld a' kerületi: van benne huszon nóltz ezer ház; Lakofok pedig mint-egy száz húsz ezeren. Az útzki szoroffak; nintsenek - is jól ki-rakva kövekkel; még-is azt mondják a' Spanyolok, hogy a' ki Sevillát nem látta, nem látott tsudát. Van benne Akadémia; Ágyúkat-is Öntenek, pénzt-is vernek benne: fohol fints az egész világon ollyan nagy Tobák-fabrika, mint itt. Van ebbe a' Fábrikaba Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(41) 8o. malom, a' mellyeket 190. lovak és ízamarak hajtanak, és 500. emberek dolgoznak napjába kör'úlce. A' Királyé ez a' Fabrika, és bé- hajt néki esztendönként, mint-egy hat miliiom tallér hasznot. Kadix egy szigetbe van az Aclantikum tenger - közt: de tsak ugyan egy kis töltés-által hozzá van ragasztva a* száraz földhöz: nem igen nagy; még-is van benne mint-egy 80. ezer Lakos. Jó kikötő helye van, es nagy kereskedést üzo Város: Mert itt van az Európa és Amérika-közt lévő kereskedésnek a' közép pontja. Majd minden hajók meg-állanak itt a' mellyek a' közép tengerre, vagy Ámérikába akarnak menni, és új eleséggel rakodnak meg, — Ama nevezetes és meg - rehetetlen erofs vár. — Gibraltár, Kadix Várofán alól, Sevilla - Országának épen a' szegeletin van, közel Afrikához; a' mellyet 1704-dik esztendötöl fogva, az Anglufok bírnak. A' Spanyolok és Frantziak - közt - való leg - utólsa háborúba, a' meíly 1779-töl 178» - ig tartott mind a' vizén, mind a* szárazon, igen öszve-lövöldözték ezt, és egészen el-is pusztították a' Varolt: de azután meg szebben fel - építették, mint az előtt vólt. Vágynák benne négy ezer Lakofok, Vár őrző Katonák Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(42) pedig hat ezernél-is többen. A' Gibráltal körül lévő barlangokba és hegyekbe, majmok vágynák. Vad majmokat fohol fem lehet egész Eúrúpába találni, tsak itt. Ezek a' négy egy más mellett lévÖ szigetek-is, Májorka, Minorka, Ivika, és Formentera, Spanyol - Országhoz tartoznak. Májorka ízigetébe bövséggel terem a'búza, bor, ólai, és láfrán. A* legnagyobb Város benne. •— Pálma, ahol mintegy tiz ezer Lakofok vágynák, és egy Akadémia. A' Spanyol Királynak jövedelme-is fok van : Mert esztendön - ként bé - veszen negyven milliom tallért, mind azokból a' Tartományokból, a' mellyeket e» világnak ött részibe bír. Következik már.. FRANTZIA-ORSZÁG. ' Spanyolok' jó szomszédi a' FranA tziák. A' Spanyol nem fokát tréfálódik, szeret korhelykedni és kevélykedni: ellenbe a' Frantzia, danol, fütyörészik,szorgalmatosés manéros.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(43) Frantzia- Ország egy a' leg-jobb Országok közzül Eúrópaba. Sem igen hideg, fem igen meleg nints ott, és minden bövséggel fel-találtatik, valami' tsak az emberi élet fel - tartására, a' világi bóldogságra, és a' gyönyörűségre megkívántatik, egy szóval, valamit az ember kívánhat. Ez az az áldott Frantzia- Ország! Spanyol, Német, Svájtzer és Olasz Országok fogják azt körül, és a' nagy tenger 's a' föld középi tenger* A' Pyreneumi Hegyek váissztyák - el SpanyolOrszágtól. Mint-egy tiz ezer négy szegü mértföldnyi nagyságú. Frantzia - Ország, nagy, népes, és jól meg - dolgozott Tartomány. Több van benne huszon ött milliom lakosnál; a' kik nagyobb részint, bor természtésbol, barom tartásból, Fábrikákból, mesterségekbol, kiváltképen pedig a' kereskedésből élnek. Egy felöl ízöllö hegyeket és gyümölts kerteket, más felöl egy egy kis olaj, és tzitrom fa erdőket lát ember, és akár mérre megyen, mindenütt talál hallal bövölködö patakokat és folyó - vizeket. Egy szóval a" Frantzia ditsöfséges földön lakik. Frantzia-Országba igen nagy bövséggel terem a' bor, a' mellyet részszerínt Frantzia, rész-szerínt Burgundiái Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(44) rész-szerínt Sampániai bornak neveznek, Tünálnak itt dr ga aszszú • szöllö borokat-is. Azon - kiviü van fa - olaja, búzája, tzitromj», riská-.ája, figéje, sáfránya bőven. A' fok jó féle gyiimoltsöknek helyét-is alig taláüák. Erdeje fája, vadja, minden-féle szelid barma, hala, méze, vijaszsza-is meg - lehetöfen van; réze, valá, ezüste pedig az elégségig. De arany és tzin banyai tellyeíséggel nintseiiek. A' Frantzia- Országi Fábrikák igen jók, A* kereskedc's és a' hajókázás virágjába van Színt-úgy h mség a' fok jó-iélé mester ember Ffantzia - Országba. A Frantziának minden munkája szép, máfotnak is tetszö; és kinek-kinek kír vánsága - szerínt tud dolgozni. Nintsen egy termélzet java-is, a' mellyet szépen és halznofun fel - ne tudna dolgozni, a pamutot, gyapiút, felymet , és kendert, aranyat, ezüstöt és rezet, mind fel - dolgozza a' Frantzia, és minden esztendőbe ízekerekkél 's hajókkal hordja idegen Országokra árúini, a' fok pamut és felyem ruhának-való matériákat, és az úgy nevezett Aszízonyi ékefségeket. Gondolya - meg az ember, tsak lelyemszövö eszváta, több van Frantzia-Országba hatván ezernél,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(45) Ezeket az el-adó portékákat, tsak nem egész Eúrópa drága pénzen veszi a'Frantziáktól. Azon-kívül a'világnak több részeibe-is hajókkal küldözik- Visznek p. o. a' Töröknek, minden esztendöbe egynéhány hajó pofetót, és egyéb partékákat. Mink-is veszünk töllök posztót; a' Németek pedig posztót és bwt, aszszú gyümöltsöt, gyóltsot, fa-olaját, és egvéb pa-tékákat. Sok esztendejé már miólta ök hordják Ámérikából a* fok nád - mézet és kávét, nein tsak a? magok szamára, hanem a' szomszéd nemzetségeknek - is. Még ma-is az övék Eúrópába az azzal- való leg-nagyobb kereskedés. , „ Mind ezekre, 's közönségefen a' kereskedésre nézve pedig , igen nagy hasznát veszik a' szomszéd tengereknek, a' hajókázható folyó vizeknek , a' jó Ország útaknak; mert mind ezek meg-, lévén, febeflen, és kevés költséggel ú* tazhatnak, mind a' magok hazájába, mind az idegen Országokba. A' Hajófok a' nagy tengeren fem téverztik-el az útat, és egynéhány ezet mértföldnyire - is el - mennek a' vízen, ahova szárazon el-nem lehet menni, és így meg-esmérkednek a'föld kerekségének minden Lakofival, kereskednek , az az, el• tserélik azokat a protékákat, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(46) a* melyekre magoknak szükségek nintsen, más portékákért, vagy ei - adják pénzért. Hxjón pedig könnyebb 's alkaljnatoiabb a1 portékákat hirdozni, mint ízekeren, óh^bba-is kerül; mert egy pagy hajóra többet fel • lehet rakni, mint ezer szektrre. Fr.ntzia - Országnak ezek a' nevezetefebb folyó - vizei Szequar.a, Liger.s, Garonne, Rhodanus. A' Sztquana Eszak felöl foly, Parts Vírro. án kerelztul, és a Frantzia - Orlzág . es Anglia- közt levő szoros tengerbe Íz kad. A' L geris, tsak nem a' közepibe ízárm^zilf Frantzia • Országnak , és Nantes VáiT-sá.ól nem welzíze, az Aquitamkum tengerbe öm ik. A' Garonna, a' Pvrenaeumi hegyek körűi fakad - ki, és az - is az Aquitani* ium teDgerbe megyen. A' Ródanus , Svájtzer - Országból jön« Lugdunum Várofa mellett-el, egyenelen a' föld középi tengerbe. A' Pyrenaíumi Havafoknak , a' me'íyek Spanyol - Országot Frantzia - Or» szágtól el váasztyák, Ötvén mértföld a' hosziza, és huízon hét mértföld a' Izé» lelsége. Ezek a' hegyek tartyák Spanyol és Frantzia - Országot tűzi — és építésre-való fával» Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(47) A' mostani Király Frantzia-Országba tizenhatodik Lajos. Születet 1754 dik esztendöbe* A' Felesége Testverje a' mostani Német Tsászárnak Máfodik Leópóldnak. Frantzia - Országba a' Korona printzet Dauphinnak híják. A' Király, majd minden jobbágyaival együtt a' Római valláfon van, Lutheránufok és 'Sidók igen kevefen vágynák Frantzia - Országba; mivel tsak némely vidékeken szenvedik - meg őket: De Réformátufok, vagy a' mint ott nevezik Őket, Hugonották leg alább- is vágynák három miUioman. Az - előtt még többen vóltak, de némely Királyok és fóbb Urak, gyűlölték őket a' valláfokra nézve, sott egynéhánszor kegyetlenül-is üldözték. Meg-efett az nevezetefen kilentzedik Károly - alatt, a' ki 1510 dik esztendötöl fogva, 1574-ig uralkodott. Azután pedig 1598-dik esztendöbe meg -szánta Őket negyedik Hen* rik, és meg - engedte nékik, hogy ismét szabadon járhaífanak a' Templomjaikba, a' mellyeket az-elott el-szedtek töllök; és oskoiákat-is tarthaffanak. Azután az unokája tizennegyedik Lajos, isfmét lanyargatta őket 1685 dik eszten* döbe; úgy-hogy többet mint száz ezeret meg öletett közzülök •. egynéhány Izáz ezeren pedig, feleségeikkel és gyerHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(48) mekiekfeel együtt, el-bújdostak a' nagy nyomorúság elöl, Brándenburgiába, Ángbaba, és Hollandiába, ahol igen nagy örömmel fogadták őket, mivel jó Mester-emberek vóltak. Negyedik Henrik vólt az a' nevezetes Printz-is, a' kinek lakadalmának napján, a' kilentzedik Károly Király parantsoiatyából, Frantzia - Országnak nevezetefebb Református Lakofai közzül, szinte harmintz ezeren, ugyan azon egy órába ölettettek - meg 1572-dik esztendöbe, Szent Bertalan napján: erről az öldöklésről híres a' Párifi lakadalom. Ez a' Printz, Bourbónia Hertzeg vólt, és abból a' Famíliából első Király FrantziaOrízágba. Ettől az idötöl fogva, mindég a' Bourbóniai házból valók a' Frantzia Királyok. A' ki Frantzia- Országot közelebröl akarja esmérni, és haszonnal 's gyönyörűséggel akár rajta keresztül útazni; tudni kell annak, hogy ez az Ország tizen hét nevezetefebb Tartományokból áll; a' mellyek most tizen négy Guberniumokra vágynák fel - osztva, és Gubernátorok - által igazgattatnak. Azoknak a' 17. nevezetes Tartományoknak neveik, im e következendők:. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(49) Isle de Francé, Pikardia, Normandia, Aurelia, Britannia, Gvinea, Lugdunum , Langvedocia , Provincia, uelphinatus, Burgundia, Charrpania, Lotharingia, Comitatu's Francia:, Korilka, Elsás, és Frantzia Belgium. A' tizen négy Guberniumok kozzul hetet épen azzal a' névvel neveznek, a* mellyel neveztül a' Tartományokat: a' többi pedig épen más névvel neveztetnek , a' mint majd meg - mondjuk, mikor a' bennek lévő Varotokat fogjuk elöl- számlálni, mellyek közt legC l S °'páris,. Frantzia • Országnak Anya Várofa, leg - nagyobb, és leg - pompafabb Váras az egész Országba, a' melly a körüllötte lévő kitíiny vidékkel együtt egy különös Guberniumot tfinál, a* mellyet Parifi Guberniumnak neveznek. A Sequana folyó-vizének, mind a' két partyán fekszik, a'mellyen-által tizenket hidak vágynák építve: Tizenkét Hostaval együtt hét órá-alatt lehet megkerülni. Ennek a' Városnak külön Poítája van, a' mellyen tsak a Városba lehet levelet küldözni, és magát vitetni az embereknek. Vágynák benne fok nagy Paloták, négy Királyi Kastélyok, mint egy száz Templomok és Klaltromok; kilentz száz útzák, Lakó - ház több. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(50) mint huszon három ezer , a' mellyekközzül mind egyik leg-alább négy, sött hét Kontignatzióra- is van építve, Lakofok többen vágynák benne hét ízáz ezernél: a' kik többnyire Nemes Emberek, Királyi hivatalba lévő tisztek, ke* reskedök, és mester-emberek. Tsak kenyér sütő mesterek többen vágynák Pánsba nyóltz száznal. A' Kiastromokbais Tok Barátok és Apátzák laknak. Páris egy ollyan hely , ahol majd minden esmeretes Fabrikák, és a' legjobb mester- emberek egy rakásba vágynák : itt költik- el Frantzia- Országnak majd minden gazdagságát; mert a'Frantzia Urak, többnyire mindég itt, vagy ennek a' szomszédságkba szokták mulatozni. A' kóldúfokra, és minden máfok fegitsége nélkül szükölködökre-is jó gon* dot vifelnek Parisba. Vágynák azoknak a szamára Ispitályok, árvák házai, és dolgozó házak építve. És ezekbe a' házakba többen mint húsz ezer szegény betegek, a' kik minden tehetségeket és az egéfségeket-is fel-áldozták a' Házajoknak, hóltig tisztefségefen tápláltatnak; mint-egy 8. ezer árvák, színt úgy tápláltatnak , és a' jóba neveltetnek. Sok más Várofokba pedig Frantzia- Országba, kivált a' Falukba, nagy számmal vágynák az ollyan máfok fegítségeHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(51) nélkül szükölködö szegények a kik majd éhen 's szomjan vesznek - el. parisba híres Akadémia-is vagyon, és az oskolákot illető jó rendeléfekbe fints hiba. .. ., , A' Király nem lakik Parisba han C m Verfaliába, a' melly két kis mértföldnyire van Páristól az Isle de Francé nevü Gnberniumba, és a' benne levő fok szép Palotákról, kö oszlopokról, szökö kútakrol, vadas kertektől, pompás lmulató kertekről, és szep Királyi Refidentziáról az egész világ előtt híres. A' fok Királyi mulató Kastélyaik-. közzül,. nem jegyzünk - m e g. többet,. tsak Mariit, és Meudont, és kivált keIFonteneblöt, a' melly egy kis Város, hat mértföldnyire Pánfon alól; mivel a' mostani Kiráyi udvar, gyakran szokott ott mulatni. Ez a' Kastély igen nagy és szep, vágynák benne mulató házak, sétál ló erdők, és egy szóval minden, a' mibe az ember gyönyörűséget találhat. ,, . , . Szent Dihenes Vara, mint egy két jó mértföldnyire van Párifon felül, és arról híres, mivel az ott lévő Benediknnus Barátok Templomába vágynák az Orszáff kintsei. és ide fiokták a Kira-. p e D. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(52) lyokat és a' Királyi Famíliából valókat temetni. Calais Vára, Pikárdiába van, Párifon-felül, annak a' szoros tengernek a partyán,, a* mellyet Caletumi szoros tengernek hívnak: Ez a' Város arról híres, mivel innen minden héten két kis hajó szokott Angliába indulni egy Dovre nevü Faluba; és onnan-iside viszsza. . . B^st, bal felé efik Páristól a' Britan* mai Gubermumba, egy tenger kebelfnellet. Egesz Frantzia - Országba fints jobb ki-kötö hely mint itt, és az az oka, hogy itt mindég fok Frantzia hajók vágynák. Ezekre a' hajókra nézve, rend - szerint tengeren hadakozó kato. nak-is fokán fcoktak itt lenni. Brestmedett egy szígetbe van egy világosító torony, a' mellynek a' tengeri hajófok éjtízakanként fok hasznát veszik. Nantes-is a' Britanniai Guberniumba van, ez egy a' leg-nevezetefebb kereskedő Várofok - közzül Frantzia-Országba. Minden-féle Frantzia borokkal, de kivált az úgy nevezett fejér Frantzia borokkal szokás itt kereskedni: Mert minden esztendöbe ki - viiznek innen többet két száz rakott hajó bornál. Nantes az a' Város a' hol negye dik Henrik megparantsolta, hogy fenki többé az ö Ori'zágába, ne merje fanyargatni az ö ReHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(53) formatus Jobbágyait, hanem azonnal adaffanak viszsza nekik minden Templomjaik és Oskoláik, a' mellyeket azelőtt el - vettek tö'.lök , és fenki őket az ö Isteni tiszteletekbe meg - ne botránkoztaffa. De tizennegyedik Lájos ismét fel bontotta ezt a' felebaráti szeretettel tellyes rendelést. Lásd a' 41 - dik oldalon. Bourdeaux, a' Gvineai Guberniutnba, Nantefen alól van, közel ához , abol a' Garonna az Aquitanikum tengerbe szakad: meg- lehetős nagy; vágynák benne nyóltzvan négy ezer Lakofok, van híres ki-kötő helye-is , és ollyan épületek-is vágynák benne, ahova a' portékákat szokták le-rakni. Minden esztendöbe kétszer tartnak itt Vásárt, a' mellyre öt hat száz hajó ember - is öszve - szokott gyülleni a' Garonna vizén. Mert ide igen fok veres Frantzia bort, Burgundiái , és C h a m p á n i a i aszszú szŐiTöbort, fok fa-olajat, és egyéb portékákat szoktak hordani; innen pedig el-viszik a' világnak minden részeire. Akadémia-is van itt. — A'Pyrenseumi havafok allyán, a' Navarrai Guberniumba van egy — Ponták nevü kis Város, mellynek a' vidékén terem az úgy nevezect Pontáki bor. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(54) Tolófa Várofa van a' Garonna folyó- vize-mellett, a* Langvedociai Guberniumba. Párist ki - vévén ez a' legnagyobb Város Frantzia-Országba, Spanyol gyapjúval keréskedö Város. Akadémia-is van benne. Tolósától nem meszsze van. M Frontignán, a' mellyröl neveztetik az úgy neveztetett Frontignáki bor. — Nem külömben a' Rivesálti bor - is — Rivesá'tes Városától veszi a' maga nevét, a' mellynek a' vidékén terem. Épen a' föld középi tenger partyán fekízik. MarClia a* Provinciai Guberniumba Van, épen a' föld - középi tenger parton : Nagy és gazdag Város: és egy az Eúrópai nagyobb kereskedő Várafokközzül : Mert mind innen indúlnak a' kereskedő hajók, Olasz, Spanyol, és Eúrópai Török Országba. Jó ki-kötő hely vagyon itt, és ezen a' vidék n jó bor terem, és igen híres fa-olaj, a* mellyet Provinciai olajnak neveznek. Nyóltzvan hét ezer négy száz tiz Lakofok vágynák benne. _ Ugyan ebbe a* Guberniumba van. —. Toulon Várofa, a' melly arról híres, hogy fok kaporna terem benne, és a' körül belől lévő vidékeken.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(1)Ha&aacute;z Rezső M&uacute;zeum Tudom&aacute;nyos K&ouml;nyvt&aacute;ra Sz&eacute;kelyudvarhely

(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely