TUDOM ÁNYOS ZSEBKÖNYVTÁR

Teljes szövegt

(1)J-, I l i i XI. Sí.. TUDOM ÁNYOS ZSEBKÖNYVTÁR. »J. ED ED. ED ED. □. i. eD. eD. eD. ED ED. eD eD. □. □. eD eD. i. Dr. Péteri! Tibor. Szövettan □. □. eD. eD. ö. eD eD. EJ*4 EP 209 212 siám. ö. eD. eD □. ED. □. □. ö. EP. eD ö. □. ö. eD. □. □. S T A M P F R E -fé le KÖNYVKI ADÓHIVATAL. eD ö A ra. 240 fillér.

(2) rei. О.. TUDOMÁNYOS ZSEBKÖNYVTÁR E gyűjtem ény a gyakorlati és elm életi tudom ányok összes ág ait öleli fel és oly kézikönyveket nyújt, m elyeknek a szakem ber ép úgy veszi hasznát, m in t a laikus közönség, m ely csak ism ereteinek fel frissítése céljából lapozgatja azokat.. E d d ig e lé m eg jelen t k ö v e tk e z ő. 218. szám .. E g y -e g y szá m ára puha v á s z o n u tá n z a tk ö té sb e n 6 0 fillér. — — ■. B ö lc s é s z e t. Szép tan . N ev eléstu d o m á n y . Folyó sz. A e sth e tlk a . Irta Dr. Bartha J ó z s e f .............................. 113 E th ik a. Irta Dr. Somló B ó d o g ..................................... . 59 F ilozó fia a la p fo g a lm a i. Irta Dr. Szelényi Ödön . . 195 F ilozó fia tö rtén ete. Irta Dr. Serédi L ajos...................156—157 L élek ta n . Irta Dr. Schmidt M á rto n .............................. 109 L ogik a . Irta Dr. Schmidt M á r to n .............................. ... 80 P e d a g ó g ia Nevelés- és tanitáslan. Irta Dr. Weszely Ö. 171- 172. C silla g á sz a tta n . A stronom ta. Irta Dr. Wonaszek A. A n ta l................... K osm ografia. Irta Dr. Bozóky Endre . . ................ K is m eteo ro lo g ia . Irta Dr. Bozóky Endre.................... 101 86 99. E g é sz sé g ta n N é p sz e r ű e g é s z s é g ta n . Irta Dr. Barabás József . . 182 -183. É p íté sz e t. É p íté s i en cik lo p éd ia . 1. füzet. Kőszerkezetek. Irta Lechner J e n ő .............................. ..................................... É p íté si en cik lo p éd ia . II. füzet. Faszerkezetek. Irta Lechner J e n ő .................................................................... É p íté si en cik lo p éd ia . III. füzet Vasszerkezetek. Irta Lechner J e n ő ............................................. • ................... É p íté si en cik lo p éd ia . IV. füzet. Épületek felszere lése. Irta Lechner J e n ő .................................................. 125 127 129 130.

(3) T u d o m á n y o s Z se b K ö n y v tá r ,. F öldrajz. Á lta lá n o s föld rajz. Itta Hegedűs István ....................... K e r esk e d e lm i föld rajz. Irta Pataki S im o n ................ P h y sik a i föld rajz. Irta Dr. Bozóky Endre • . . . .. Folyó sz. 58 137 92. Irod alom történ et. A görög1 irodalom tö r té n e te . Irta Márton Jenő . . A m ag y a r irodalom tö r té n e te . 3. kiad. Irta Gaal M. A n ém et irodalom r ö v id v á z la ta . Irta Albrecht János . ......................................... ................................. A róm ai n e m z e t iro d a lo m tö rtén ete. 2. kiadás. Irta Márton J............................................................................ E g y e te m e s iro d a lo m tö rtén et. I. A legrégibb idők től az akademizmus koráig. Irta Hamvas J............... E g y e te m e s iro d a lo m tö rtén et. I. Az akademizmustói a romanticizmusig. Irta Hamvas József . . . . E g y e te m e s iro d alom történ et. III. A romanticizmus korától napjainkig. Irta Hamvas J ó z s e f .................... 62 4 83 24 18 19 20. J o g - é s állam tu d om án y, p o litik a , sta tis z tik a . A lk otm án yp o litik a . írta Dr. Gratz Gusztáv . . . . . 56 A lk otm án ytan . Irta Dr.Balogh A r th u r ......................... 138 Á lla m sz á m v ite lta n . Iita Dr. BerényiP á l........................... 74 A u sztria i á lta lá n o s m a g á n jo g . Irta Dr. Atzél Béla 189—191 B á n y a jo g v á z la ta A magyar. Irta Dr. Katona Mór . 136 B ü n tetőjog. Magyar. Irta Dr. Atzél B éla ..........................39—40 B ű n v á d i p erren d ta rtá s. (1893 : XXXIII. t.-c.) Irta Dr. Atzél B é l a ................................................................ 41—42 E g y h á z i jo g . Magyar, kath. Irta Dr. Bozóky Alajos . 10 E g y h á z i jo g . Magyar, protestáns. Irta Hörk József. . 119—120 J o g b ö lc s e le t. Irta Dr. Somló Bódog . . . . . . . . 75 Jog« é s állam tudom ányokb a, Bevezetés. Irta Dr. Kun В.................................................................................. 102 K e r esk e d e lm i jo g . IrtaDr. Berényi P á l....................... 84 K e r esk e d e lm i v é ts é g e k . Irta Dr. Atzél Béla . . . 194 K ih á g á so k k ö n y v e. Irta Dr. Atzél B é l a ................... 178—179 K ö z ig a z g a tá s i jo g . Magyar. Irta Dr. Falcsik D. . . 55-55a K ö z ig a z g a tá s ta n . IrtaDr BaloghArthur..................... 151.

(4) Tudományos ZsebKönyvtár. Folyó sz. 133. K özjog1. Magyar. Irta Dr. Balogh Arthur . ................. M agánjog. A mai érvényű magyar. 2. kiadás. Irta Dr:. Katona Mór..............................................................31—84a M a g y a ro r szá g n é p e s s é g i sta tis z tik á ja . Irta Dr.. Kenéz B.. ..............................................................174—177. N e m z e tk ö z i jo g . Irta Dr. Gratz Gusztáv................... 180—181 P é n z ü g y i jo g v á z la ta . A magyar. Irta Dr. Bartha B. 57—57a P é z ü g y ta n . Irta Dr. Kovács Gábor.................................. 187—188 P o lg á r i p erren d ta rtá s. Magyar. Irta Dr. Pajor Ernő 140—141 R óm ai jo g I. In sti.u tió k . Irta Dr. Bozóky A. . . . R óm ai jo g П . P a n d e k tá k . Irta Dr. Bozóky A. . . . 9 S ta tis z tik a e lm é le te . Irta Kenéz B é la ........................ 145—146 S t a tis z tik a i é s fö ld ra jzi ta b ellá k . 2. kiadás. Össze állította Hickmann A. és Péter J............................ 1 S z o c ia liz m u s. lila Dr. Kovács Gábor............. ... 201—203 S z o o io lo g ia . Irta Dr. Somló Bódog .............................. 79 T ársa d a lm i g a z d a s á g ta n . I. (elméleti) rész. Irta. Dr. Wildner Ö u ö n ................................................. g a z d a s á g ta n . II. rész. Társadalmi gazdasági politika. Irta Dr. Wildner Ödön............. T elek k ö n y v . Irta Dr. Bedő M...................................... V á ltó jo g . A magyar. Irta Dr. Berényi P á l................. 149. T ársa d a lm i. 160 764. K e r e sk e d e le m . Á ru ism e-lex ik o n . Irta Dr. Koós Gábor................... 27—36 A r u ü z le ti szo k á so k . Irta Matavovszky Béla . . . . B a n k tec h n ik a . Irta Juhász Kálmán .......................... ЮЗ K e r esk e d e le m -ism e . Irta Dr. Berényi P á l ............. Ю4 K e r esk e d e lm i le v e le z é s . Irta Dr. Heinrich Károly . 161—162 K ö n y v v ite l. Irta Trautmann Henrik..........................169 -160 L e v e le z ő g y o r sir á s. 2. kiadás. Irta Bódogh János . 54 V ita -g y o r sir á s. Irta Bódogh J á n o s.......................... 65. K é z ü g y e s s é g e k . Sport. F o to g r a fá lá s. Irta Sajóhelyi B éla................... ... ., . Ю6 K a rd -v iv á s. Irta Sebetió Raimund................ 168—169 P ár b a jsz a b á ly o k . Irta Sebetió R a im u n d ................ 170 T e s tg y a k o r lá s a la p e le m e i. Irta Dr. Ottó József . . 90—91 F o ly ta tá s a fü zet v é g én ..

(5) SZÖVETTAN IR T A. DR PÉTERFI TIBOR. SEJTTAN, SZÖVETTAN. ÁLTALÁNOS. FEJLŐDÉSTAN,. ÉS RÉSZLETES. SZÖVETTAN,. RENDSZER ÉS AZ ÉRZÉKSZERVEK. ÁLTALÁNOS AZ IDEG-. SZÖVETTANÁNAK. KIVÉTELÉVEL. B U D A P E S T , 1909. STA M PFEL-féle K Ö N Y V K IA D Ó HIVATAL (b é v a i. testvében. ib o d a l m i in t é z e t. b é sz v é n y t a b s a sá g ).

(6) légh. Ad y. TESTVÉBKK KÖN í VNYOMDÁJA BUD A PESTEN ..

(7) TARTALOMJEGYZÉK. Oldal. Bevezetés. . .......................................................................... 3. (Sejttan (Cytologia.) I . Á ltalános jellemzés .................................................. Az életegységek ............................. A se jt a la k ta n i tu la jd o n sá g a i ....................... I I . A sejt élete ................................................................... E rő t felhalm ozó (vegetiv) és e rő t fogyasztó (anim alis) életjelen ség ek .................................. E g y szerű és ö sszetett életjelenségek ......... Az egyéniség ......................................................... É le ttü n e m é n y e k .................................................. É le tm ű k ö d ések .................................................... ö s s z e te tt életm ű k ö d ések .................................. I I I . A z életfejlődés (Biogenesis) IV . A z egyénfejlődés (Ontogenesis) A m eg term ék en y ítés ............................ A b arázd áló d ás fo ly am ata : a M orulaa l a k ........................................................................... Az elsődleges sz ö v etalak u lás állap o ta. B lastu la és G a stru la -á lla p o t ................................... A Coelom ula v ag y h á ro m csíralem ez-stá d iu m ................................................... 5 6 6 16 18 18 19 19 20 21 27 29 37 10 42 46.

(8) Általános szövettan. Bevezé tés ............................................................................ A hám szövet (E p ith e liu m ) ...................................... A m irigyszövet ............................................... A z izomszövet .................................................................. A z idegszövet .................................................................. A kötőszövetek ................................................................. 54 56 64 70 81 07. Részletes szövettan. (Organologia.) Bevezetés ........................................................................... Kötőszöveti jellegű szervek ....................................... A vérkeringés szervei .................................................. A nyirokkeringés ............, ............................................ Vérképzőszervek ........... A vázalkotó szövetjellegü szervek .............................. Izom szövetjellegü szervek ....................................... H árom szövetjellegü szervek ...................................... M irig y szövetjellegü szervek .................. A tá p c s a to rn a önálló m irigyei ....................... A belső elv álasztáso s m irig y ek ....................... A légző készülékek' ........................................ A v izeletk iv álasztó készülék .......................• A szap o ro d ási k észülék ..................................... 129 130 130 144 150 158 162 165 214 21 5 219 237 249 26..

(9) ELŐSZŐ. A Tudom ányos Zsebkönyvtár „S zö v ettan “ füzetének m egírásánál két szem pontot ta rto tta m szem e lő tt: elsősorban, hogy az orvostanhallgatók benne oly segédm unkát ta lá lja n a k , m elyben a szövettani gyakorlatokon és a szigorlatokon m eg k ív á n t ism ereteket m egtalálh assák ; m ásfelől, hogy a term észettudom ányoki ir á n t érdeklődő laik u s olvasóközönség is, különösen az álta lá n o s s e jtta n - és fejlő d é sta n ra v onatkozólag á tte k in t h ető és egységes fe lfo g á st szerezhessen belőle. E szem pontokat követve, a m unka terjedelm esebb le tt, m in t ahogy az általáb a n ilyen kisebb zsebkönyveknél szokásos; igyekeztem azonban az any ag összefoglalását és em lék ezetb en tartását részin t táblázatok, részint schem atikus rajzok se gítségével m egkönnyíteni. Term észetesen sche m atik u s rajzokat csak az általán o s részekben ad h a tta m ; a részletes szövettanban, hol csak pon tos, készítm ények u tá n készült rajzoknak le tt volna értelm e, tech n ik ai okokból az ábrák köz lésétől el k e lle tt tek in ten ü n k . M iu tán a m unka terjed elm e m ár igy is tú l lépte a Tudom ányos Zsebkönyvtár rendes h a tá ra it, az idegrendszer és az érzékszervek szövet ta n a k im a ra d t e füzetből. A központi idegrend szernek és az érzékszerveknek szövettana sokkal fejletteb b és részletesebben kidolgozott te rü le te a szövettannak, sem hogy az esetleg még ren d el kezésemre álló nehány o ld alra b eszo ríth a ttam Péterfi: Szövettan.. 1.

(10) 2. volna, a n élk ü l, hogy a fejezet érth e tő sé g e és h a sz n álh ató ság a szenved ett volna. íg y e rész egy k ü lö n fü z e t ta rta lm a leh et. Az anyag feldolgozásánál, te k in te tte l a m u n k a zsebkönyvjellegére, ta rtó z k o d ta m a szer zők n ev ein ek felem litésétő l, m iu tá n — vélem é n yem sz e rin t — ez ta n u lá s közben feleslegesen te rh e li m eg a v izsg ára készülők em lékezetét. I t t azonban kötelességem nek ta rto m k ijelen ten i, hogy a se jtta n , általán o s fejlő d éstan és általános szövettan m eg írásán ál főleg D r. A páthy Istv á n ta n á r ú r előadásait, a részletes szövettani rész ben pedig D r. Lenhossék M ihály ta n á r ú rn a k idevonatkozó elő ad ásait követtem . F elh aszn ál ta m ezenkivül H eid en h a in M .: P lasm a u n d Z elle; D r. N agy L ászló: F ejlő d éstan i jegyzetek (D r. Lenhossék M ihály előadásai u tá n ) cim ü m űv ek et, Szym onovitz, B öhm és D avidoff, S tö h r szövettani kézikönyveit. R auber-K opsch: L eh r buch der A natom ie szövettani vonatkozású ré szeit és K o ellik er-E b n e r: G ew erbelehre c. m un káját. B ud ap est, 1909 ju n iu s.. Dr. Péteri! Tibor..

(11) BEVEZETÉS. 1. A. szö vettem fo g a lm a : A szövettan, H isto lo g ia vagy m ik ro sk o p icu s a n a tó m ia az a tu d o m án y , m ely az élőlények szabad szem m el nem lá th a tó a l k a te le m e it m ik ro sk o p segítségével tan u lm án y o zza. 2. T á rg y k ö re : L e írja a sejtek n ek , szöveteknek és szerveknek finom abb a la k i és szerkezeti t u l a j d o n sá g ait. H ely e a tu d o m án y o k so rá b a n : A sz ö v ettan a la k ta n i, m o rp h o lo g iai tu d o m án y . K iegészítő v ag y t e s t v é rtu d o m á n y a a leíró b o n ctan n ak , A n a tó m iá n a k . A m íg a leíró b o n ctan az élőlények szervezetének sza bad szem m el, m ak ro sk o p ice ta n u lm á n y o z h a tó s a j á t s á g a it í r ja le, ad d ig a sz ö v ettan a m ik ro sk o p iu m segítségével tan u lm á n y o z h a tó a la k i jelenségekkel foglalk o zik . 3. F elo sztá sa : A szö v ettan á lta lá n o s elnevezés a m ik ro sk o p iu m i tu d o m án y o k egy egész c s o p o rtjá ra . E k e re te n belül e lk ü lö n íth e tjü k a s e jtta n t, m ely a szervezet elem i egységeit, a se jte k e t t á r g y a lja ; az á lta lá n o s sz ö v ettan t, m ely a se jte k n ek egyszerű k a p c so la ta iv a l, a szövetekkel fo g lalk o zik ; végül a rész letes szö v ettan t, m ely a szöveteknek tá r s u lá s a it, a szerv ek et í r j a le m ik ro sk o p ia i alk o tá su k b a n . 4. A szövettem seg éd tu d o m á n ya i: a) F ejlő d ésta n . Az a tu d o m án y , m ely ism e rte ti a z élőlényeknek egyszerű alak b ó l ö sszetettebb a la k k á való fejlő d ését, te h á t a z t a fo ly a m a to t, m elynek fo ly a m á n egy sejtb ő l több s e jt k ap cso lata, azaz szö v e t — és eg y sejtű élőlényből tö b b se jtű élőlény k e le t kezik. A fejlő d é sta n a d ja az a la p o t és a m a g y a rá z a to t a szövetek felo sztásáh o z; eg yszersm ind m eg a d ja a szerves összefüggést a s e jtta n és az á lta lá n o s sz ö v ettan k ö zö tt, am en n y ib en az e g y sejtű állapotból, a kezdő sejtb ő l a tö b b se jtű állap o tb a, a barázd áló d ási és fejlő d ési ala k o k b a való á tm e n e te t ism e rte ti.. 1*.

(12) 4 b ) Ö sszehasonlító szö vetta n . L e írja a z o k a t a nagy, á lta lá n o s tö rv én y szerűségeket, m elyek sz e rin t az á lla tv ilá g szervezete felépül s azokat az eltérése k et, m elyek az egyes á lla tf a jo k szervezetét m egkü lö n b ö ztetik . A fe jlő d é sta n i a la p m e lle tt az összeha so n lító sz ö v ettan is ú t m u t a t á s t ad a szövetféleségek o sztály o zása és szö v ettan i jelenségek értelm ezése szem pontjából. c) M ik ro te c h n ik a . S zövettani, v ag y is m ikrosk o p ik u s v iz s g á la tra a lk a lm a s á lla p o tb a n csak igen kevés an y a g ta lá lh a tó a term észetben. A vizsgálandó a n y a g o t legtöbbször a m ik ro sk o p iu m sz ám ára hozzá férh ető v é és a ta n u lm á n y o z á s c é lja ira a lk alm assá k ell te n n i. E kö v etelm ényeket rögzítési (fix á lá s i), , b eág y azási, m etszési és festési e ljá rá so k te lje sítik . -J) A zt a tu d o m á n y t, m ely a tá rg y n a k m ik ro sk o p ieu s ' v iz s g á la tra való elő k észítését tá r g y a lja : m ikrotechn ik á n a k nevezik. A szö vetta n tö r té n e te : V esaliu s (1514— 1504) az A n a tó m iá t m ai a la p ja ir a helyezi. А X V I. század elején S w am m erd am h o llan d u s o p ticu s a m ikroskop iu m h o z haso n ló n a g y ító t á llít össze. A nton v. L eeuw enhueck (1632— '1723) s ta n ítv á n y a i egysejtű élőlényeket lá tn a k n ag y ító lencsék segítségével. M a r cello M a íp h ig i (1028— 1694) először alk alm azza a n a g y ító t a n a tó m ia i v iz sg álato k n ál. A X IX . század elején H u g o v. Mohit, B row n és Schleiden b o ta n ik u sok le ír já k a s e jt elem i alk o tó részeit, a s e jth á rty á t. S e jtte ste t és az u. n. p ro to p la sm á t s m eg alap ító i lesznek a sejte lm éle tn e k (1833— 1837). 1839-ben Th. S ch w an az á lla ti szerv ezetre vonatkozólag is m e g á lla p ítja a se jt elm életet. 1841— 1856: H enle, Todd, B ow m ann, 1854— 1857: G erlach, Leydig, 1861 — 1887: S tric k e r, R a n v ie r, S ehultze M., B rücke, K o ellik er, H erm an n , H eid en h ain , F oil, C arnoy és m ég m ások m e g te re m tik a m ai sejt- és szö v ettan t. E em ák fe jlő d é sta n i a la p o k ra fe k te ti a szövetek osz tá ly o z á sá t. A k u ta tá s la s sa n k é n t k é t nagy ir á n y ra o sz lik : az u . n. cytolo gusok in k áb b a sejtek a la k i és é le tta n i sa já to s s á g a it v iz sg á ljá k , a tu lajd o n k ép en i h isto lo g u so k p ed ig főleg az egyes szöveteknek j szervek a la k já b a n v aló k a p c s o la ta it tanulm ányozzák..

(13) 5. Sejttan (Cytologia). I. Á ltalános jellem zés. 1. A se jt fo g a lm a : A s e j t az élet elem i egysége, az élőlények szervezetének legelem ibb, önálló életre k é p e s íte tt része; a szerves életnek legegyszerűbb a la k ja . A se jt a la k ta n i és é le tta n i jelentősége: A m i az a to m a p h y sik a i, a m o lecu la a chem iai tu d o m án y o k b a n : az a se jt az a la k ta n i és é le tta n i tu d o m án y o k ra nézve. Az élőlények te s té t végső alkotóelem eire b o n t ván, a se jte t fo g ju k ta lá ln i, m in t u to lsó fokozatot, m elynek k eretéb en m ég önálló és te lje s életm űködés folyik. A se jte n bellii ta lá lh a tó alk o tó részek m ár nem képesek ö n álló életm ű k ödésekre s ezek a s e jt nél alacso n y ab b ren d ű életegységeknek nem te k in t hetők. A z elem i élő lén y fo g a lm á n a k m egállapítása. H ogy v alam ely fo rm á lt szerves k é p le te t önálló, életre képes egyéniségnek te k in tsü n k -e v ag y se m ; nem elég az illetőn, életjelenségekhez hasonló tü n em én y ek et lá tn u n k , pl. m ozgást, növekvést, sokasodást. Az élet k r ité riu m a az élet jelenségeknek m e g h a tá ro z o tt cso p o r t já t fo g la lja m ag áb an , am ely életjelenségeket elem i élet jelenségeknek nevezzük. E zek: hely v álto z ta tá s , táp lálk o zás, növekvés, ingerfelvevő képesség ( ir r i t a b i li t á s ) és bizonyos szabályszerűséggel ism é t lődő szap o ro d ás. C sak is a z t a fo rm á lt szerves képle t e t is m e rh e tjü k el élőlénynek, m elyben ezeknek az elem i életjelen ség ek n ek egész c s o p o rtjá t észleljük. A se jtn é l egyszerűbb szervezetű k épleteken is le h e t élet jelen ség ek et észlelni, pl. szem csék, fo n alk ák m o zo g h atn ak , növekedhetnek, ső t so k a so d h atn ak is ; azo n b an az elem i életm űködések egész c so p o rtjá t, külö n ö sen a szab ály szerű en végbem enő szap o ro d ást csak a s e jt k eretéb en észlelhetjük. E z é rt nevezzük a s e jte t a z é le t elem i egységének. A se jt szerepe m agasabbrendü életegységek a l kotá sá b a n . A se jt önálló an is képes nem zedékeken ke re sz tü l m egélni. Az ily en legegyszerűbb a la k já t a se jté le tn e k n evezik e g y s e jtű élőlénynek. M ásfelől a s e jt m ás se jte k k el is lép h et szoros összefüggésbe az.

(14) 6. á lta l, hogy te s té n e k in te g rá ló részével kap aszk o d ik v ag y ta p a d a m á s ik se jth e z s így felépül egy m a g a sa b b ren d ű életegység, a se jtk o lo n ia v agy a szövet. E m ag asab b re n d ű életegységből ism é t m ag asab b fejlőd h e tik a szövetek egyesülése rév én : ez a szerv (o rg a n u m ) , m ely n ek k a p c so la ta ib ó l a m ag asab b ren d ű élő lény (M etazo o n ), m a jd ezeknek tá r s a s á g a fejlődik k i. A z életegységek leg m ag asabb re n d jé ü l a tá r s a d a lm a k a t k ell te h á t te k in te n i.. A z életegységek. I. E gysejtű éló lények. II.. A sejt. Sejtek kapcsolatában élő sejt. Sejt kolóniák. II. Szövetek. III. Szervek. IV. Szervekkel biró élő lények. V. Társadalmak.. |. A s e jtta n fela d a ta . A s e jtta n le ír ja a s e jtre je l lem ző a la k i és é le tta n i tu la jd o n sá g o k a t. A s e jta la k t a n és a s e jté le tta n n em csak testv é rtu d o m án y o k , de eg y ik a m á sik n élk ü l nem is tá rg y a lh a tó , m e rt sok a la k ta n i tu la jd o n s á g csak az é le tta n i m űködés k a p csán értelm ezh ető (szak aszos m ag o szlásk o r az osz tó d á s i testecsk ék s tb .), m á s ré s z t a legtöbb é le tta n i jelen ség et csak a la k ta n i sajáto sság o k b ó l m ag y aráz h a tu n k m eg. A s e jtta n íg y épen a n n y ira a la k ta n i, m in t é le tta n i tu d o m án y .. I. A 8ejt alaktani tulajdonságai. 1. A s e jtty p u s a lko tá sa . A ty p ik u s se jt te rm é szetes á lla p o tá b a n eg y feh érjecsepphez h aso n lít. R en desen göm bölyű v ag y göm bölyded és többé-kevésbbé á tte ts z ő se jtá llo m á n y ú . N a g y ság a igen v áltozó; re n des k ö rü lm én y ek k ö zö tt n ag y sá g a csak a m illim é te r t ö r t része iv e l: m ik ro n o k k a l и fejezhető ki.* S e jt alk o tó részek g y a n á n t m eg k ü lö n b ö ztetjü k a scjtliárty á t, m ely a s e jt k ü lső fe lü le té t b o r ítja ; a s e jtm a got, m ely a s e jt középső te r ü le té t fo g la lja e l; a se jtm agocskát, m ely a se jtm a g b a n f o g la lta tik ; a köz* A mikron : a m illim éter ezredrésze. ezredrésze = m illimikron i g a ). A mikron.

(15) 7 p d n ti te ste c sk é t, m ely se jtk ö zé p p o n tn a k , cytocentru m n a k is te k in th e tő ; v égül a s e jtte s te t, m elybe m ind e szervek m in teg y bele v a n n a k ágyazva. 2. A s e jth á r ty a (M em b ran a c e llu la e ). T u la jdonképeni s e jth á r ty á ju k csak a zo k n ak a se jte k n ek van, ah o l a sejti felü letén a s e jtte s t állo m án y átó l fü g g etlen vegyi állo m án y ú h á r ty a keletkezik. A zon b an k e letk ezh etik h á r ty á s k é p le t a se jt felü letén oly m ódon is, hogy a s e jtte s t legkülső réteg e á ta la k u l vegyileg és p h y sic a ila g (kem ényebb, szívősabb, r u g alm asab b lesz) s így jö n lé tre a se jtk é re g (p e lli c u la ) . A se jtk é re g te h á t nem valódi s e jth á rty a , m e rt a s e jtte s t an y ag áb ó l keletkezik. E n n ek m eg tel előleg befelé, a s e jtte s t felé nincsen élesen elha• tá ro lv a . A se jte k egy n a g y c so p o rtja a se jtk é rg e n * k eresz tü l bizonyos a n y a g o k a t (k e ra tin , tu n ic in vagy ezekhez h asonló v egyi term észetű any ag o k ) v á la s z t k i a se jt szab ad felü letére s ezek a z an y ag o k o tt lécek a la k já b a n m egrögzülve rétegekké ra k ó d n a k le. A sejtm ű k ö d éssel fo k o zato san m in d ű ja b b és ú jab b réteg ek ra k ó d n a k eg y m ásra, ú g y hogy a leg fiatalab b ré te g m in d ig alól m a ra d és m in te g y felem eli a tö b b it. I ly m ódon jö n lé tre a se jtb u r o k ( c u tic u la ). E c u tic u la ren d esen o ly an se jte k en ta lá lh a tó , m elyek nek csak egy fe lü le tü k szabad. A c u tic u la a pellicu1á tó i élesen e lh atáro ló d ik . Haj a se jtb u ro k k a l bíró s e jt k ü lső felü letén bizonyos sejtm ű k ö d és te lje s íté sére szerv a la k u l, — a k á r az á lta l, hogy a s e jt bel sejéből nő k i oda, a k á r m agából a se jtb u ro k a n y a g á ból — c u tic u la ris , se jtb u ro k -k é p le t a neve. Ily e n c u tic u la ris k ép letek p l. a szürőlem ezkék, csillószőrök (c silla m ó ), érző n y ú jtv á n y o k , növényi szőrök stb. A c u tic u la bizonyos á lla tfa jo k n á l és b i zonyos sejtféleség ek b en ren d k ív ü l m egnövekedhetik. K ülönösen erő s c u tic u lá jú se jte k v a n n a k az íz e lt láb ú ak b an . E zek b en a cu ticu lak ép ző d és szakaszos, am en n y ib en id ő szak o n k én t a felü letes c u tic u la ré te gek em elk ed n ek feljebb. E z a c u tic u la h á m lá s je le n sége, m ely m egkülünböztetendő a G erin ces-állato k b ő rh ám lásátó l. I t t nem csak a s e jth á rty a , de egész s e jtré te g e k b á m la n a k le. A s e jth á r ty a jelenlétei s z e rin t is fel szokták o sz ta n i a se jte k e t s e jth á rty á s a k ra (cellu lae) és s e jth á rty a n é lk ü lie k re (p ro to b la sta e , K o e llik e r). V a-.

(16) к lőcli s e jth á r ty á ju k csak a növényi sejtek n ek van. Az á lla ti se jte k n ag y részének csak se jtk é rg e van, m ás része sejtburkosl (c u tic u lá s) ; n ag y szám ban t a l á l h a tn i azo n b an o ly an se jte k e t is, ahol m in d en s e jt h á r ty a fél es ég) h ián y zik .* A sej tb u r o k -k ép letek közül i t t kell m egem líte n ü n k azo k at, m elyek c su p án a c u tic u la anyagából képződnek. E zek különböző a la k ú tö vise k és sejtbu ro kszörö k, m elyek m egkülönböztetendők a h á m szőröktől. Sej tb u r okszőrök, am ily en ek növényi se j te k e n és G erin ctelen á lla to k n a k , különösen F éreg fé lék n ek h ám sejtjein ! elő fo rd u ln ak egyes vagy többes szám b an m in d ig egy s e jt te rü le té re sz o rítk o zn ak s nem egyebek, m in t a se jtb u ro k rövidebb-hosszabb k iem elkedései. E llen b en a hám szőrök, m in t am ily e nek a g erin ces á lla to k h á m já b a n előfordulnak, m in d ig tö b b se jtű k ép letek C su p án a se jtb u ro k anyagából keletkeznek az u. n. szürőlemiezkék, am ily en ek et pl. az u. n. p á l cika-szegélyes v ag y felszívó (re s e rp tio n a lis ) se jte ken ta lá lh a tu n k . L é tre jö ttü k ú g y tö rté n ik , hogy a c u tic u la ré te g e k le ra k ó d á sa közben a cu ticu láb an m erőlegesen a s e jt szab ad fe lü letére csato rn ácsk ák , p ó ru so k m a ra d n a k , m elyekbe egyesek szerint a se jt ap ró n y ú lv á n y o k a t b o c s á jt; m áso k sz e rin t n y ú lv á ny o k n élk ü l ezeken k eresz tü l sz ív ja fel a s e jt a k ü lső nedveket. M egfelelő m ódon elő á llíto tt, fe s te tt és m e g v ilá g íto tt k észítm ényeken e csato rn ác sk ák sö té t p á lc ik á k n a k lá tsz a n a k , m iu tá n an y a g u k m ás fén y tö résű , m in t a környező c u tic u lá é és sötétebbre is festő d ik , m in t a c u tic u la . In n en nevezték el e szü rő lem ezk ék et p álcik aszegélynek. R endesen o tt fo rd u ln a k elő, ah o l a se jtb e k ív ü lrő l befelé tö rté n ik a n ed v áram lás, pl. a bél h á m se jtje in . A zokról al sejtb u ro k -k ép letek rő l, m elyek a se jt belsejéből n ő tte k bele a cu ticu láb a, — így a csillószőrökről, érző n y ú jtv á n y o k ró l, csalánszervekről — * A protoblasta fogalm át általában annak az élet egységnek megjelölésére is használják, m ely a legegysze rűbben szervezett sejt, tek in tet nélkül arra, hogy az e g y sejtű élölény-e, v a g y a többsejtű élőlénynek egyik alkotó sejtje. Protoblasta pl. egy am oeba, v agy egy fehér vérsejt stb. Az elnevezés teh át inkább biológiai fogalom , mint morpbologiai..

(17) 9. f. a s e jt szervezetének to vábbi tá rg y a lá sá n á l fogunk bővebben szólam . A s e jtte s t. A se jtn e k a z t a részét, m ely a se jt h a tá r a in belül, a se jtm a g és a s e jth á rty a k ö zö tt a se jt legnagyobb ré sz é t k itö lti, nevezzük se jtte stn e k . A se jtte s tb e n m eg k ü lö n b ö ztetünk á t nem a la k u lt és á ta la k u lt részt. A z á t nem a la k u lt rész neve: P ro to p lasm a . P ro to p la s m a a l a t t nem egy bizonyos chem ia i an y ag o t, sem v alam ely es élő a n y a g o t é rtü n k , ( m ert élő a n ya g ró l n em beszélhetünk, csak élőlény ről, élő in d iv id iu m ró l) ; h an em a z t a m orphologiai k é p le te t, m ely az á t nem a la k u lt s e jtte s t a la k já b a n ta lá lh a tó a p ro to b la s ta testében. A p ro to p la sm áb an tételezzü k fel m in d azo k at az é le tta n i fo ly am ato k at, m elyek egyrészt se jtszerv ek et, m ásrészt sejtterm ék ek é t term eln ek a p ro to p la sm a anyagából és e lő á llít já k a s e jtte s t á ta la k u lt részét, a m e ta p la sm á t. A p ro to p la sm a vegyi, p h y sik a i term észete és szerkezete m á ig sincs véglegesen tisz tá z v a . A p ro to p la sm a nem egy állandó, h an em az életfo ly am ato k s z e rin t foly tono s m űködésben levő és változó k é p le t; nem b ir sem állan d ó ch em iai ö sszetétellel, sem állan d ó a la k i szerk ezettel. Á lta lá b a n m ég is m eg á lla p íth a tó , hogy a p ro to p la sm a k é t részből, egy liígabb állom ányú, folyékonyabb — és egy sz ilá rd ab b állo m án y ú részbői áll. Jegyzet. A k ét résznek egym áshoz való viszonyát különböző búvárok különbözőképpen írták le és m agya rázták. A legrégebbi szerzők, Schleiden, Hugó v. Mohi egy nem ű folyadéknak tartótták. U gyanezen a nézeten volt Schultze Miksa is, de ő nem folyadéknak, hanem egynem ű nyálkás kocsonyának tartotta a protoplasm át. Flem m ing fonalkás szerkezetet ír le benne s m egkülönböztet fonalkás részt : M itom a és fonalka közti r é s z t: Param itom a. Brücke Spongioplasm dt és H yaloplasm ál — szivacsos és folyékony állom ányt különböztet meg. Mások (Leydlig, H uxley stb.) az egyik részt Filaris massának, contractilis váznak, Protoplasm ának, P lastin váznak, a m ásik részt Interfllaris m assá nak, nem contractilis résznek, Paraplasmának nevezték el. A ltm ann a protoplasm át szem csés szerkezetűnek írja le s e szem cséknek (Altm ann f. szem csék) bizonyos életönálló ságot tulajdonít. Végül B ütschli és Schaudin a protoplasm át hólyagcsás, alveolaris szerkezetűnek találták s a vizsgálatok nál láth ató fonalkás, vagy szem csés szerkezet nem volna egyéb, m in t a hólyagcsafalak különböző irányú átm etsze tek Jelenleg a B ütschli felfogását fogadta el a sejttannal foglalkozó búvárok legnagyobb része.. ■Búi. A.

(18) 10 A p ro to p la sm á t n em csak szerkezetére, de a s e jt ben való elhelyezodésére nézve is k é t részre szokták o sz tan i. íg y beszélnek k éreg -p ro to p lasm á rö l és m ag k ö rü li p ro to p la sm á ró l (zooid és oikoid p la s m a ). A k é re g -p ro to p la sm a v ilágosabb, egynem űbb, m in t a m a g k ö rü li. A s e jtte s t m á s ik része: a M etaplasm a. Ösanyagszá rm a zék (m e ta p la sm a ) v agy röviden szárm azékok g y ű jtő fo g a lm a a lá m in d a z o k a t a k é p le te k e t fo g lal ju k , m elyek az ősan y ag , p ro to p la sm a anyagából, az ab b an végbem enő é le tfo ly am ato k révén k eletkeztek. É p en ú g y id e so ro lju k a különböző fo n a lk á k a t, szem cséket, m in t a se jtv á la d é k o k a t és sejtgyüledékeket. A m e ta p la s m a te h á t á t a la k u lt p ro to p la sm a. K é t c s o p o rtra le h e t o sz ta n i a sz á rm a z é k o k a t: fo rm á lt sz árm az ék o k ra és n em fo rm á lta k ra . A fo rm á lt sz ár m azékok leh etn ek fo n alk ák , szem csék, — a nem fo r m á lta k fo ly ad ék v ag y a la k ta la n an y ag . M ásfelől é le tta n i szerep ü k szem p o n tjából m egkülönböztetünk o ly an sz árm az ék o k at, m elyek a s e jt é le tta n i m űkö désében tevőlegesen ré sz tv e sz n e k ; m ásrészt olyano k a t, m ely ek k ia la k u lá s u k u tá n a se jté le tfo ly a m a ta i ból k ilép n ek s csak p assiv e vesznek ré sz t a további életfo ly am ato k b an . O da so ro lh a tó k az izom, idegfo n alk ák , m ik ro so m ák , se jtn e d v ; id e ta rto z n a k a sejtváladiékok (se c re tu m ) és sejtgyüledékek (ex c re tu m ) . M eta p la sm á s se jtsze rv e k . E z a lá az elnevezés a lá fo g la lju k m in d a z o k a t a f o rm á lt és nem fo rm á lt szárm azék o k at, m ely ek a s e jtte s tte l in te g rá ló össze függésben v a n n a k , v ag y is a s e jt életm űködésében a k tiv e résztvesznek. E zek a ru g a lm a s fo n alk ák , öszszehúzékony fo n alk ák , érzést! vezető fo n a lk á k ; k ü lönböző elszó rt szem csék, m elyek v ag y az em észtés ben, v a g y a hő-, fényérzésben, v ag y a szaporodásban já ts z a n a k szerep et (m ik ro so m ák , B enda f. m itoc h o n d riu m o k ). Id e k ell so ro ln u n k a se jtn e d v e t is, m ely a p ro to p la sm áb ő l szárm azó, a p ro to p la sm a ü reg eib en elhelyezkedő folyadék, s am ely et m eg kell k ü lö n b ö ztetn ü n k a p ro to p la sm a fo ly é k o n y állom á n y átó l. A se jtn e d v b en o ld ó dik a s e jttá p lá lé k , innen v á la sz tó d n a k k i a se jtv á la d ék o k , ez ö b líti k i a se jt gyüled ék ek et. A m i e m e ta p la sm á s se jtszerv ek keletkezését il-.

(19) 11. t *. leti, különböző felfogások v a n n a k e k érd ésrő l. Á lta lában a p ro to p la sm áb an többé-kevésbé egyenletesen sz é tsz ó rt és bizonyos m e g h a tá ro z o tt tu la jd o n sá g g a l bíró m o lek u lacso p o rto k at tételezn ek fel, m elyekhez pl. a ru g alm asság , v ag y az összehúzékonyság, vagy hő-, fén yfelhalm ozó képesség stb. v o ln a k ötve. E h y p o th e tic u s m o lecu lacso p o rto k at m icel h u n o k n ak , p la s tid u lá k n a k , pangeneseknek, en erg id ek n ek vagy ta g m á k n a k nevezték el s egyes szerzők se jte n belüli, elem i élő lényeknek is te k in tik őket. Ily e n lénye g ileg az A ltm a n n f. g ra n u lu m o k egy része is. A s e jt m űködése m á r m o st ab b an á lla n a , hogy k iv á lo g a tja és elrendezi a z o k a t a ta g m á k a t, m elyek benne a leg nagyobb m ennyiségben h alm o zó d tak fel s a k á r egy m ás so rjá b a rendezi ő k et fo n alk ák k á, a k á r eg y m ásra halm o zza ő k e t szem csékké. íg y k eletk ezn ek ru g alm ás tag m ák b ó l ru g a lm a s fo n alak , összehúzékony tag m ák b ó l (m y o tag m ák b ó l) összehúzékony fonal, idegtag m ák b ó l (n eu ro tag m ák b ó l) idegfonál, fényérzőtagm ákból fényérző szemcse. A m ietaplasm ás an y ag o k m á sik c so p o rtjáró l, a válad ék o k ró l és g y ü led ék ek rő l m eg kell em líten i, hogy v á lad ék n ak a z t a se jtte rm é k e t nevezik, m ely a to v áb b i felh aszn á lá s c é ljá ra ( a k á r a s e jt, a k á r a tö b b se jtű szervezet h a s z n á la tá ra ) v á la sz tó d ik k i s e zért p o sitiv e vesz ré sz t a s e jt h á z ta rtá s á b a n . Gyüledéknek (ex crem en tu m n a k ) p edig a z t a se jtte rm é k e t nevezik, m ely felesleges m ennyiségben fe lv e tt táp lálék b ó l, a s e jt életére k á rté k o n y anyagokból a a s e jté le t m űködésének, em észtésének s a la k ja g y a n á n t v á la sz tó d ik k i, hogy e ltá v o lítá sa á lta l szolgál jo n az élőlény életérd ek ein ek . Ú gy a váladékok, m in t a gyü led ék ek leh etn ek fo rm á lta k és nem fo rm á lta k . H a fo rm á lta k , a sejtnedvből m in te g y k ik ristály o so d ó szem csék v agy csöppek a la k já b a n jelen tk ezn ek , s e szem csék nagyobb h alm azo k k á g y ű lh etn ek . N em fo r m á lt a la k b a n lá th a tó k ily en váladék- vagy gyüledékcsöppek sz a b á ly ta la n ü reg ek et k itö ltv e v ag y u. n. lü k te tő h ó ly ag csák (p u lsáló vacuolum ok) a la k já b a n . A se jtm a g (n u c le u s). A legtöbb se jtb e n a s e jt te s tn e k középső te r ü le té t a se jtm a g fo g la lja el. A la k ja , n ag y ság a és szám a változó, ty p ic u s s e jt ben azo n b an egy, a s e jt töm egének m in te g y k é t h a rm a d á t alk o tó göm bölyded m a g ta lá lh a tó . Ism e.

(20) 12 rü n k elem i élőlényeket, m elyekben m ag o t k im u ta tn i ezid áig nem sik e rü lt. E zek et a se jtm a g g a l b iró se j tek k el (cy to d es) szem ben M onereseknek nevezik. Ily e n M onerések a H asadó-gom bák, a P rotam oeba, P ro to g e n es nevű élőlények, a B a k té riu m o k . A s e jt m ag v aló szín ű leg ily en s e jtm a g n é lk ü li állapotból ú g y fe jlő d ö tt k i a cytodesekben, hogy a protoplasm á n a k u. n. k a ry o p lasm a-állö m án y áb an k iv á lta k a m ag felép ítéséh ez szükséges tag m acso p o rto k . Az ily m ódon differenciálódó te rü le te t, a m a g terü letet kö r ü lh a tá ro lta egy h á r ty a , a m a g h á rty a s ezen belül ren d ező d ö tt el a se jtm a g jellem ző szerkezete. M eg k ü lö n b ö ztetü n k a se jtm a g b a n k étféle állo m á n y t; c h ro m a tic u s á llo m á n y t és az u. n. L in in -állo m án y t v ag y a c h ro m a tic u s állo m án y t. A c h ro m a tik u s állo m á n y m ag festő szerék k el erősen szineződik, a L in in csak bizonyos festési e ljá rá so k k a l színezhető- A ch ro m a tic u s állo m án y finom szem cséket vagy cseppeket alk o t, melyele szű k recéjű h á ló z a tb a n helyezkednek el. A h á ló z a t egyes p o n tja in n ag y o b i szem csecsoportok g y ű ln ek m eg, av ag y a h á ló z a t egyes sz álain v a s ta gai)!) réteg b en helyezkednek el, s ily m ódon keletkez n ek a m a g n a k sz a b á ly ta la n v a s ta g sá g ú és lefu tású g eren d ái. V aló szín ű leg a m ag h á ló z a tn a k megfelelőleg á ra m lá s tö r té n ik a se jtm ag b a n , m ely to vasodorja a c h ro m a tic u s szem cséket s e ttő l az á ra m tó l függőleg ra k ó d n a k le m ag g eren d ázato k v ag y nagyobb c h ro m a tic u s rögök a la k já b a n . A L in in -állo m án y is h á ló z a ttá rendeződik, e h á ló z a t azonban rendes kö rü lm é n y ek k ö z ö tt n em észlelhető. A se jtm a g hálóza tá n a k egy v ag y több p o n tjá n n ag y m ennyiségben ö sszeg y ű lh etik a k á r a c h ro m aticu s, a k á r a L ininállo m án y s ezeket a feltűnőbb szem csecsoportokat nevezik m agocslcáknak, n u cleo lu so kn a k. Szám uk és n ag y ság u k v áltozó. T y p icus se jtm a g b a n egy mag o csk a ta lá lh a tó . E z leh et ch ro m a tic u s vagy achro m a tic u s, a s z e rin t, am ily e n állom ányból alak u lt. E g y éb c h ro m a tic u s rö gökkel szem ben jellem zi bizo nyos önállóság, am en n y ib en a la k ja rendesen h a tá ro lt, göm bölyű és színeződése, v a la m in t chem iai m a g a ta r tá s a is k ü lö n b ö zik a m ag egyéb chrom aticus k ép leteitő l. A se jtm a g em e ty p u s á tó l szám os eltérés van. íg y sz á m ra nézve ism e rü n k k é t-h á ro m és sok mag-.

(21) 13 gal bíró se jte k et (m á jse jte k , fehér v érsejtek , ó riás se jtek , s t b .). M eg kell k ü lö n b ö ztetn ü n k azon ban a több se jtm ag v ú se jte k e t eg y rész t azoktól a se jte k tő l, hol a több m agvúság csak látszólagos, m á s ré s z t a se jttá rs u lá s o k azon fa ja itó l, m elyeket p lasm o d iu m n ak és sy n e itiu m n ak , neveznek. (1. és 2. á b ra .) L átszó lag o s többm ag-vúság előfordul, h a a. 1. ábra. Synplasma.. se jtm ag c h ro m aticu s rögökből és e c h ro m a tic u s rö gök et összekötő a c h ro m aticu s fonalakból áll. Rendes festési e ljá rá sa in k k a l ily en k o r az aeh ro m aticu s a n y a g nem festődivén, úgy te ts z ik , (m intha jtöbb ch ro m a tic u s rögből álló m agcsoport v o ln a a sejtben. (A feh ér v é rse jte k egy c so p o rtja .) P lasm o d iu m a la k já b a n o ly an se jt tá rsu l ások a t ta lá lu n k , hol a sejt-. 2. ábra. Syncitium .. m ag sok, g y a k ra n tö b b száz m a g ra o szlik ugyan, de a s e jtte s t, b á r igen n a g y ra m egnőhet, o sz ta tla n m a rad . Ily e n k ép letek et nem te k in th e tü n k egy s e jt egyéniség érték év el bíró élőlényeknek, hanem , mint, a sy n c itiu m o k , a s e jttá rs u lá s o k legalacsonyabb rendű m ó d já t k ép v iselik . A sy n c itiu m , ellentétben a syn-.

(22) 14 p la sm á v a l n em egy s e jt testá llo m án y á b ó l, hanem több s e jt összeolvadásából épül fel. Az összeolvadt se jte k k ö z ö tt s e jth a tá ro k többé nem m u ta th a tó k ki. Jegyzet. Látszólagos többm agvúság fordul elő az óriás sejtek egy részénél is. I tt a mag gyűrű alakú s a gyűrű belső terü letét a sejtte stte l radialis esatornácskák kötik össze, szeletekre osztván ily módon a m agállom ányt. (4. ábra.). A la k te k in te té b ő l a ty p u so sn ak m ondható göm b a la k tó l igen k ü lö n félek épen té rh e tn e k el a s e jt m ag v ak . R endesen a se jtm a g a la k ja alk alm azk o d ik ú g y a s e jt a lak jáh o z, m in t a s e jt belső viszonyaihoz, í g y h o sszú k ás se jte k m a g ja i rendesen orsó- vagy e llip s o id a la k ú a k ; sok m e tap lasm á s an y ag g al, sejt-. 4. ábra.. v álad ék o k k al t e l t se jtek b en , e lla p u lt és a se jtk é reg hez s z o ru lt a m ag. L eh et a m a g elágazó, fa-, gyöngy füzér-, súlyzó-, bunkó-, c s illa g a la k ú (feh é r vérsejtek, m irig y s e jte k , e g y se jtű élőlények m a g ja i) . A m i a n ag y sá g o t ille ti, a m ag állo m án y több n y ire a rá n y o s a s e jtte s t töm egéhez. E z a viszony azo n b an ném ely sejtféleségnél változó lehet. íg y a rá n y la g ig en n ag y m ag v ú (n em i sejtek, h ám sejte k ) és ig en k ism ag v ú ( a g e rin ctelen ek d u csejtje i, p ig m en t-sejtek , m irig y -se jte k ) sejtféleség ek et ta lá l h a tu n k . A c h ro m a tic u s és a c h ro m a tic u s állom ány ty p i cu s elrendeződése sem ta lá lh a tó m in d en sejtféleség ben. Ily e n sz erk e zetü k csak a fia ta l se jte k n e k van s k if e jle tt sejtb en ren d esen csak a h ám ered etű se jte k re jellem ző. A se jte k tö b b i részében tö b b n y ire a, chro-.

(23) 15 m a tic u s rece igen sű rű lesz, ú g y hogy a m ag cs a k nem egynem ű, tö m ö tt ch ro m a tik u s k ép letn ek látsz ik . (Izo m sejtek , kötőszöveti se jte k , ondószálcsák stb .) (5. á b ra .). 5. ábra. N ég y különböző sejtm agvú sejt. Az első sejt magja typ icu s; a másodiké lebenyezett (sötét chromaticus és világos achromaticus szakaszokra különült) polym orph; a harmadik sejt m egakaryocyta; a negyedik többmagvú. sejt. Jegyzet. A sejtm ag felfedezése idejében a sejtm űködésnek úgyszólván középpontjául tek in tették a m agot s a eejt leglényegesebb szerve gyanánt ism ertették. A sejt oszlás, sejtérzés székh elyét és m ozgatóját tételezték fel benne. Ma már tudjuk, h ogy a sejtélet m űködéseiben körülbelől az összes sejtszervek együttesen vesznek részt, s igen nehéz volna elkülöníteni pl. a sejtm ag befolyását és részvételét em e életfolyam atokban a sejttestétől. Mégis annyi tén y, hogy a sejtoszlásoknál különösen a sejtm ag anyaga játszik fő szerepet, s a sejtregeneratíó szabályozó szerve is a sejtm ag.. A se jtk ö zp o n t ( c y to c e n tr u m ). A s e jt é le tta n i m űködésének beható b b v iz s g á la ta a la p já n egy s e jt k özép p o n t létezését té te le z ik fel a bú v áro k . H osszú id eig a se jtm a g o t t a r t o t t á k ily központi szervnek, azo n b an a se jtm ag o szlásó k n ál k id e rü lt, hogy a s e jt m a g n a k n in csen a se jtéletm ű k ö d éseire oly korm ányzó h a tá s a , m in t azt fe lté te le z té k . K ülönösen a szak aszo s (in d ire c tu s ) m agoszlásokra vonatkozó v iz s g á la to k á lla p íto ttá k m eg, hogy a s e jtte s tb e n egy oly k é p le t van, m elyben m in teg y a se jt életegyensúly á n a k tá m a s z tó p o n tja re jlik . E z t a k é p le te t nevez zü k sejtk ö z p o n tn a k , cy to cen tru m n ak . A cy to cen tru m te h á t in k áb b é le tta n i és nem m o rp h o lo g iai fogalom . H og y a cy to c e n tru m n a k m ely ik fo rm á lt se jta lk o tó rész felel m eg, sokszor b iz to sa n nem d ö n th ető el. S ok an a se jtm ag o c sk ák v alam elyikében lá tjá k a c y to cen tru m o t, m ások a se jtte s tb e n elszórt szemcsék,.

(24) 16. m ik ro so m ák k ö z ö tt k eresik . S ik e rü lt a se jte k legna gyobb részénél m á r nyugvó á lla p o tb a n is, v agy a s e jtte s t v alam ely ik p o n tjá n , Vagy a se jtm a g b a n m a g á b a n egy ily e n külö n leges szineződő teste csk ét k i m u ta tn i, m ely et cen trosom ának, kö zp o n ti testecské- , n e k neveznek. A kö zp o nti testecsk e belsejében g y a k r a n eg y v ag y több sö té te b b re szineződő szem csét is sik e rü l k im u ta tn i, am ely ek et finom h id acsk ák k ö t n ek össze s am ely ek et cen trio lu m n a k, központi szem csének neveztek el. A k ö zponti teste csk e a köz se jtb e n k im u ta th a tó bizonyos e ljá rá s s a l (pl. fiatal n em i se jtek b en , epen d ym a-sejtekben) azonban ty p i cus a la k já t főleg osztódó se jte k en lá t h a t j u k s e fo ly a m a to k n á l oly szabályszerű a z elő fordulásuk s oly fo n to s a szerepük, hogy ezért ezekben a kép-<A letek b en lá tju k a se jtk ö z p o n t a la k já t. Osztódó se j-* tek en a. k ö zp o n ti teste csk e k ö rü l a s e jtte s t állo m án y a ! külön leg esen su g á rszerű leg rendeződik el, m ely a többi p ro to p la sm á n á l világosabb. E su g á rz a to s ré sz t | vo n zá si su g á rzó in a k ( a ttr a c tio s sp h a e ra ) nevezzük. A se jtk ö z p o n t ty p ic u s a la k ja t e h á t a központi te s tecsk e (c e n tro so m a ), közepén a központi szem csék kel (c e n trio lu m ) és k ö rü lö tte a vonzási s u g á rz a tta l ( a ttr a c tio s s p h a e ra ). (6. áb ra.). II. A se jt élete. A z élet jelen ség ek m eghatározása. É letjelen ség ek a l a t t o ly an összerendezett, szabályszerű, m ozgási je len ség ek et é rtü n k , m ely ek et csak élőlényeken ész le lh e tn i, s am elyek az élőlények életbenm aradásához n élk ü lö zh etetlen ek . A legegyszerűbb élet jelenségeket p o n to sa n m eg h a tá ro z n i ren d k iv ü l nehéz. G y a k ra n éle tte le n an y ag o n is észlelh etn i olyan tünem én y ek et, m elyek te lje se n m egegyeznek a legegyszerűbb élő lények életjelen ség eiv el (Vervvorn, B ü tsch li k ís é r letei ). A z é let jelleg e nem is egyes m ozgási tü n e m ényekhez v a n kötve, hanem e tü n em én y ek össze re n d ezettség étő l ( c o o rd in á ltsá g á tó l), ok és okozati összefü g g ésétő l s le fo ly ásu k n ak szabályos sza ka szo s ságától (p e rio d ic itá s ) függ. A z életjelen ség ek et fe lo sz tju k él-et tün em én ye kre és életm ű kö d ésekre..

(25)

(26) I. Tábla.. Sejt. I.. Sejthártya.. I I . Sejtmag.. 1 . M em b ran a cellulae (növényi sejtek). 2. C uticu la (sejtb u ro k ) cu ticu laris k ép letek : n ö v én y i szőrök ciliák flagellum ok érző n y ú lv án y csalánszervek szűrő lem ezke. 3. P ellicu la £. I V . Sejttest. 1. P ro to p la s m a : S zilárd ab b állom ány F ilaris m assa M itom a S pongioplasm a P ro to p lasm a C ontractilis váz I E x o p lasm a \ Zooid plasm a. Í. I I I . Sejtmagocska.. C hrom aticus állom ány A chrom atikus állom ány (Linin) (Göm bölyű, hosszúkás, befű ző d o tt sejtm agvak) (Egy és tö b b m ag v ú se jte k , Syncitsium , plasm odium , óriás sejtek),. fogélyonyabb állom ány Interfilaris m assa P a ra m ito m a 1 H yaloplasm a ^ P arap lasm a > N em contractilis r ész E n d d p lasm a i O ikoidplasm a S. 2.. C hrom aticus nucleolus A chrom aticus nucleolus,. M etaplasm a. S ejtszervek : F o n alk ák ) ..___... Szem csék j (form ált) S ejtnedv, (nem form ált) le jtg y ü le d é k \ (form ált és nem form ált.). V. Sejtközpont. 1. C entriolum (m ikrocentrum ). 2. Centrosom a. 3. A ttractió s sphaera.. *.

(27)

(28) 17 6. ábra. A sejt chém ája, a különböző sejtszervek, sejtszár m azékok és protoplasm aelm életek feltüntetésére.. C ci s p sz ksz t ms Bm. = sejtb árty a , cuticula = cilia = érző nyúlvány = p álcz ikasz égé ly = kefeszegély I = cuticularis tövis , =nü krosom a = Benda f. m itochondrium mf , [ = myoflbrillum nf = neuroflbrillum cv = contractilis vacuo I lum N = sejtm ag Mb = maghártya cht.nc = chrom. nucleolus Achr.nc. = achrom. nucleolus ehr = chromaticus szem csék 1 = linin állom ány Péterfl: Szövettan.. I. = Flem m ing protoplasma elm élete F = fllá ris massa If = interfiláris m assa II = Altm ann protopl. elmé le te G = granulum g = képződésben levő granulumok III = B ü tsc h li protopl. elm é lete h y = hyaloplasm a sp = spongiop lasm a V = vacuolum Cy = cytocentrum a p h = a ttr a c tió i sphaera cm = centriolumok cs = centrosoma 2.

(29) -. •. 18 É le ttü n em é n y ek n ek nevezzük a z o k a t az é le tje lenségeket, m elyek az élőlényen lefolynak, anélkül, hog y az élőlény egyénisége* (in d iv id u a litá s a ) reájo k b efo ly ással leh etn e. Ily en ek pl. a z a s sin iilálás, a p ro to p la sm a -á ra m lá so k , a növekedés, a m agoszlás, a h a lá l. É letm ű k ö d ések azok az életjelenségek, m elyeket az élőlény bizonyos célzatossággal in d iv id u a litá sá n a k m egfelelőleg végez. Ily en ek a tá p lá l ék-felvételre, h e ly v á lto z ta tá s ra szolgáló m ozgások, a k iv á la s z tá s és e lv álasztás, a p áro so d ás (co n ju g atio , c o p u la tio ). E r ő t felh a lm o zó ( v e g e ta tiv ) és erőt fo g ya sztó ' (a n im a lis) élet jelenségek. A z álét jelen ség ek fe lo sz th a to k erőt felhalm ozó (v e g e ta tiv ) és e rő t fo gyasztó (a n im a lis ) jelensé g ek re, a szerin t, ho g y e jelenségek folyam án az élő lén y e r ő t halm oz-e fel, m űködő erő (a c tív en e rg ia ) v á lik k ö tö tt erő v é (p o te n tia lis en erg iáv á) vagy pe d ig e rő t fogyaszt-e. B á r te lje se n nem is fedik egy m ást, m égis az e r ő t felhalm ozó jelenségeknek főleg az élettü n em én y ek , az e r ő t fogy asztó k n ak pedig az életm űködések feleln ek m eg. V e g e ta tiv jelenség az a s sin iilá lá s, növekvés, osztódás.** A n im a lis jelenség: a m ozgató (m o to ric u s ), érző (sen so ricu s) és k iv á lasztó (ex creto rieu s)- életm űködés. E g yszerű és ö ssze te tt élet jelenségek. Ú g y az a n im a lis, m in t a v e g e ta tív jelenségek k ö z ö tt m eg k ü lö n b ö zteth ető k egyszerűek és ö sszetet te k . E g y szerű jelen ség ek : az egynem ű m ozgások, érzések ; ö ssz e te tt jelenségek a különböző m ozgások, v ag y m ozgások és érzések összerendeződéséből k elet kező élet jelen ség ek : p l. táp lálk o zás, h e ly v á lto z ta tá s, szaporodás. * Akaratról beszélni a legegyszerűbb élőlényeknél nem le h e t ; egyénisége (individualitása) azonban minden élőlénynek van. ** E látszólag’ erőfogyasztással járó jelenség tulajdon képpen szintén energiát halm oz f e l : az utódok életener giáját.. •.

(30) f 19 A z egyéniség.. I. Ú gy az é lettü n em én y ek et az életm űködésektől, m in t az e rő t felhalm ozó jelen ségeket az erőfogyasztó jelen ség ek tő l a v aló ság b an elk ü lö n íten i nem lehet. Az é let m eg n y ilv án u lásá b an sz á m ta la n k ap cso latb an á lla n a k eg y m ással s e felo sztások csak a könnyebb m e g h atáro zás és m eg érth etés c é ljá t sz o lg álják . A v aló ság b an egységes és eredő erő ire csak igen tö k é letlen ü l felb o n th a tó jelen ség az É le t, m elynek tu la jdonképeni te lje s egységes m eg n y ilv án u lása az élő lény egyénisége. A z élőlény legjellem zőbb tu la jd o n s á g a te h á t az egyénisége. É le ttü n e m é n y ele: 1. E r ő t felhalm ozó jelen ség ek : a) E g yszerű je lenségek: á th a s o n ítá s ( a s s im ila tio ) . A z élőlények p ro to p la sm á já n a k az a s a já to s sága, hogy a b ek eb elezett tá p lá ló a n y a g o t az élőlény te s té t felép ítő anyaghoz haso nlóvá a la k ítja á t. N övekvés-, az á th a s o n ítá s következm énye. T u la jdónk épeni növekvésnek az élőlény s a já to s te s tá llo m á n y á n a k g y a ra p o d á s á t é r tjü k . E ttő l különbözik a gyiiledékek vagy v álad ék o k felhalm ozódása fo ly tá n lé tre jövő testn ag y o b b o d ás. A növekedésnek k é t m ó d ja v a n : 1. rá ra kó d á s ( a p p o s itio ), m időn az áth a s o n íto tt a n y a g m o lecu lacso p o rtjai a m á r m eglevő m o lecu lacso p o rto k ra rá ra k ó d n a k . 2. beékelődés ( in tu s s u s c e p tio ), h a az áthasoníto t t m o lecu lacso p o rto k a m á r m eglevők közé éke lődnek. A z élőlények növekvésénél m in d a k é t növekvési m ód eg y ü ttesen szerepel. 2. E r ő t fo gyasztó jelen ség ek : a) E g y szerű je le n ségek : m o zg á so k : p ro to p lasm aösszehűződás, p rotop la s m a á ra m lá s . A p ro to p la sm a a n y a g n a k m a g án ak m á r v an bizonyos összehúzékonysága, m ely a protop ’a s m á ra g y a k o ro lt legkülönbözőbb b e h a tá ssa l is k i v á lth a tó . A p ro to p la sm á n a k valószínűleg sz ilá rd ab b alk o tó része (sp o n g io -p lasm a, fila ris p lasm a ) bír különösen e tu la jd o n sá g g a l s ez is in k áb b a széli p lasm á b an (e x o p la sm a ), m in t a belső állom ányban. 2*.

TUDOM &Aacute;NYOS ZSEBK&Ouml;NYVT&Aacute;R

TUDOM ÁNYOS ZSEBKÖNYVTÁR