(4) (5) MAGYAR FÖLDRAJZI KÖNYVTÁR.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3) >^*%^^^^^>^^^^^^^^ Ifi. t^.

(4)

(5) MAGYAR FÖLDRAJZI KÖNYVTÁR..

(6) BIBLIOTHECA GEOGRAPHICA. HÜNGARICA. BIBLIOGRAPHIA LIBRORUM DE REGNO HÜNaARIAE, QÜOVIS SERMONE COMPOSITORUM ITEMQUE EORUM LIBRORUM, QUOS SCRIPTORES HUNaARICI QUAVIS LINGUA CONSCRIPTOS ET IN QUOCUNQUE GEOGRAPHIAE ARGÜMENTO VERSANTES EDIDERUNT: CUM PRAEFATIONE HISTÓRIÁM LITTERARUM HUC SPECTANTIUM ILLUSTRANTE. :. SCRIPSIT. ET IN ACROASI, QUAM ACADEMIA LITTERARUM HUNGARICA DIE VII. MENSIS MAII A. MDCCCLXXXVIII. FECERAT, EXPOSUIT. RUDOLPHUS HAVASS, PiriL.. DR., PROFESSOK.. Mottó:. Crescit snb pondere. pálma. PROPRIUM AUCTORIS.. CONSTAT DECEM CORONIS.. BUDAPESTINI, MDCCCXCIIL. VENUM DAT. :. PAULUS FRANKÉ, BIBLIOPOLA BUDAPESTINENSIS, (HATVANI-UTCZA. 2.). TYPIS PEST. SOCIET. LLOYD, BUDAPESTINI..

(7) MAGYAR. FÖLDRAJZI KÖNYVTÁR. A MAGYAR BIRODALOMRÓL BÁRMELY NYELVEN. VALAMINT MAGYAR SZERZKTL BÁRMELY FÖLDRAJZI TÁRGYRÓL ÉS BÁRMELY NYELVEN MEGJELENT IRODALMI MVEK KÖNYVÉSZETE. IDEVÁGÓ IRODALOMTÖRTÉNETI BEVEZETÉSSEL. IRTA ÉS A MAGYAR TUD. AKADÉMIA 1888. MÁJUS. 7.. TARTOTT ÜLÉSÉN. BEMUTATTA. D'. REZS. HAVASS TANÁR.. Jelige. A. SZERZ ÁRA. :. Crescit suh potnlere. pálma. SAJÁTJA.. ia> KORONA.. BUDAPEST, MDCCCXCIIL FÖBIZOMÁNYOS: FRANKÉ PÁL KÖNYVKERESKED BUDAPESTEN. IV.,. HATVANI-UTCZA. 2.. PESTI LLOYD-TARSCLAT KÖNYVNYOMDA.! A.. !.

(8) h5. FEB231967.

(9) Szülim. emlékének..

(10)

(11) TARTALOM. Lap. Bevezetés I.. ._. _. .. ... .. A magjar. Szakasz.. .. ... -. _.. .._. .._. .__. .-.. -... .... .... .... .... _... .... .... --.. _.. b). Erdély. .... c). Horvát-Szlavón- és Dalraátországok. d). Megyék... .... .... .... s. .... nemkülönben a magyar birodalomra. földrajzi és. rokontárgyú munkák. külföldet tárgyaló. magyar. .... .... földrajzi irodalom. 1. 3. is. 130. .... .... 137. .... .... 160. vonat... ___. .. .. 257. ... 353. külföldrl szóló idegen irók munkáira vonatkozó magyar. könyvismertetések. .... V. Szakasz. Különfélék és Pótlék.. .... .... .... .... .... 409. munkák. .... .... .... .... 419. .... IV. Szakasz. Csíziók, naptárak és rokontárgyú. (A könyv nyomatása. alatt beszerzett. adatokat ezen szakasz foglalja magában.)... Forrásmüvek a magyar. .... .... .... .... .... mben .... hivatkozás történik. .... .... .... ... .... 485 511. földrajzi irodalom könyvészetéhez.... Könyvtárak, melyekre ezen .... IX. 111. a volt Határrvidék. .... A A. ._.. _._. Városok, falvak, fiirdö- és gyógj'helyek külföldre,. .... _._. .... .... .... .... .... A. __.. .... .... b). .... .... ._.. Szakasz, a). Index.... .._. Magyar birodalom (különösen Magyarország). kozó III.. —. fi). e). Szakasz.. ._-. birodalomra vonatkozó földrajzi és rokontárgyú. munkák. II.. .. ... .... .... 519. .... 523.

(12) INDEX. Pagina. Praefatio. Pars. I.. ..-. — — — —. Opera geographica, librique riáé tractantes. .-. .-^. ---. similis argumonti, de. .... .... .... .-.. .... 1. .... c). Croatia, Slavonia, Dalmatia et Continia Militaria. Urbes,. vici,. .... .... .... .... --.. _... .-.. .... _. balneae et aquae salubres. ... IX. 3. Transsylvania. .... --. regno Hungá-. b). .... —. ---. _--. ... .... .... -. .-_. _.. -.. .... .-. .... .... __.. .._. -. 111. .. 130. — —. löO. -. 137. Libri goograpbici similisque argumonti de terris externis, simul. autem Pars Hl.. —. Regnuui Hungáriáé (inprimis de Hungária). e). n.. .-.. --. a). d) Comitatus.... Pars. —. --. a). et. de regno Hungáriáé tractantes. externis tractantium. de. b) Criticae hungaricae,. strantium, confectae. _... __.. libris .... ... __.. .... -^-. .... .... .... Ars magica, Calendaria. Pars V.. Varia et supplementum. (Hac parte cae. et libri similis. hic liber typis excudcbatur,. .... oras. — — .. .... continontur,. comparabantur). .... 257. terris ... argumenti res. .... de. .... externorum oxteras. Pars IV.. dum. .. hungaricorum. Bibliographia geographica librorum. -... 353. illu-. .... .... -109. .... .... 41!). quae, .. 4S5. Fontos ad Bibliographiam geographicam Hungáriáé spcctantes. ..-. 511. Bibliothecae, quas in hoc opere proferendas esse duximus.... ._. 519. Index.... .. 523. .... .... .... .... .... .... .... .... ....

(13) BEVEZETB8. A tudományok merithetiink,. :. A. azok történelme.. múltból sokat. mi a jövre útbaigazítást ad, mi megmutatja az ösvényt,. melyet kerülnünk. tudományok. egyik alapja. kell,. megmutatja azt. de. melyen haladva a. is,. fejlesztését és felvirágzását eszközölhetjük.. A tudományok Minél gazdagabb. történelme pedig alapját a könyvészetben birja.. anyag. könyvészeti. áll. egyik vagy. rendelkezésre. másik tudományban, annál pontosabb, annál kimerítbb annak. tör-. ténelme.. A. könyvészetnek rendkívül fontos szerepe van. mányokra nézve.. A. szellemi. munkásság terén. gyjti egybe, hasznosan megrizvén azokat a. A világ,. s. egyes tudományok. irodalomtörténetének. jöv. számára.. könyvészeti anyag. nem. áll. is. a tudományos. mveli nem mernek közremködni,. fejlesztésében. rendelkezésükre.. azon tudományok irodalomtörténete. Ebbl. nem képes. adatokat. szétszórt. könyvészet fontosságát kellleg méltányolja az. tehát a tudo-. szakmájuk. megfelel. ha. következik, hogy. lendületnek. indulni,. melyeknél az elkészít könyvészeti munkásság hiányzik. Bizonyára ez oka. annak. is,. hogy a magyar. földrajzi. irodalom. történetének. jelenleg csak zsenge csiráit látjuk, s felserdülését csak kell könyvészeti. búvárkodás után várhatjuk.. Részemrl nem véltem ezen. könyvészeti. földrajzi. tehát fölösleges. munkát megírtam. irodalomnak eddigelé. ;. elrejtett. utat. munkát végezni, midn egyengetvén. a. gazdag tárházához.. magyar.

(14) Helyén van talán. munkám. itt. eredetének. történetét. néhány. szóban felemlíteni.. Midn. az 1885. évi budapesti országos általános kiállítás ren-. dezése elhatároztatott. a. :. kir.. ra.. úr a „Míigyar Földrajzi. és közoktatásügyi Minister. vallás-. Társaság"-ot. is. felszólította,. hogy vegyen. részt e kiállításban.. E s. a. rendezésére. kiállítás. Heim. választmány. a. Pétert és csekélységemet küldte. E magyar. midn. meg. a felhívásnak,. kebelébl. Péchy Imrét,. társaság a legnagyobb készséggel felelt. bízottság a kiállítás alkalmára. —. müvek czímjegyzékét. földrajzi. azonban. ki.. Péchy Imre. e czélból. szándékozott. :. kutatása gyzött az. földrajzi. tudományos. s. világ. nem. becs könyv-. meg minket. tervtl. eredeti. tartván, fel. és ritka. irodalomnak valóságos. hívni a. anyagra, mely a magyar. tulajdonává. mvelt közönség földrajzi. térképgyjteményének. hogy a. elhatároztuk,. közös. és. Enea pozsonyi. Ennek következtében. errl.. neveze-. örömmel tapasztaltuk, hogy. kincses bányája van elrejtve. Különösen Lanfranconi. mérnök gazdag. régi. összeállítani,. és én a nyilvános és. tesebb magánkönyvtárakat átkutattuk. azokban a régibb hazai vonatkozású. —a. egyebek között. felfedezett. teszszük,. át-. eltértünk. kincset. a. mulasztásnak. figyelmét oly tudományos. irodalom. múltját ismerteti. meg. velünk.. Nem. rövid. czímj egy zékrl. volt. többé. szó,. melynek csak. al-. kalmi czélja lett volna, hanem a magyar földrajzi és térképészeti irodalom könyvészetének megírását határoztuk el, még pedig oly módon, hogy Péchy Imre a térképészeti, én pedig a földrajzi részt vállaltam magamra.. A. földrajzi. részszel. én. már az 1888. évben elkészültem,. s. munkámat ugyanaz év május 7-én a magyar tudományos Akadémia II.. osztályának ülésén bemutattam.. A ról. kinyomatást ez ideig azért halasztottam. újabban felmerült. sikerült is. munkámat. becses. s azt hiszem,. delmében mind a szaktudóst,. mind a. mert több oldal-. beküldését ígérték,. A munkám. több adattal gyarapítani.. azonban már nem indokolt,. fogja elégíteni.. adatok. el,. s. valóban. további várakozás jelenlegi. terje-. földrajzi irodalom barátait. ki.

(15) XI. Tudtommal Péchy Imre. is. rövid. idn. bevégzi könyvét.. Könyvemben az 184 9. évig bezárólag megjelent hazai vonatkozású földrajzi mvekkel foglalkozom. Toldy Ferencz felosztását követem irodalom története". ban. czim mvében. korszakot zárót veszi. is. van oka 1849-töl. A magyar. Ez idtl a magyar. adott a földrajznak. ban, mint Ritter Károly Németországban.. hogy a magyar. geográfusnak különösen föld-. új szellem honosodott meg, fleg Hunfalvy. János fölléptével, ki ép oly lendületet. fenn,. a „Magyar nemzeti. az 1849. évet, mint irodalmunk-. korszakot számítani.. új. irodalomban egészen. rajzi. fel.. ki. itt,. Más munka. földrajzi irodalmat az 1849.. hazánk-. részére. marad. évtl ismertesse.. Könyvem megirásánál mindazon forrásmunkákat. használtam,. melyeket csak felkutatni tudtam és melyek átnézése módomban. Több budapesti. és vidéki könyvtárt. ben pedig mások szíves közremködése tok birtokába.. E. által. kutattam. át,. rész-. jutottam a kivánt ada-. mködésnek eredménye, hogy mvemben. vállvetett. 4716 hazai vonatkozású. magam. volt.. és rokontárgyú. földrajzi. munkáról tehetek. említést.. Kedves kötelességemnek. is. tartom tehát. kutatásaimban támogatták, különösen pedig az orsz. m. kir. statisztikai. A ben. magyarázattal. értekezések. és. mvek. hirlapczikkek). vímatkozású földrajzi. munka. rész. is. kezem-. észrevétellel,. felsorolva,. sem kimaradjon egy. mely a oly. m,. (kéziratok, könyvek, folyóiratok. czímeit. van,. mindig azt tartván. :. volt. ellátni.. Munkámban mindazon. utóbbi. nyilvánítani.. alkalmam egyes munkákat. ez által volt. úrnak,. könyvtárosának szíves. könyvek közül, melyeknek czímeit közlöm, sok. fleg. s. mindazoknak, kik. Findura Imre. érdemes. hivatal. közremködéseért köszönetemet. itt. felvettem,. melyekben hazai. még pedig bármily. szem eltt, földrajz. csekély. is. ez. hogy inkább legyen oly. körétl távolabbra. esik,. mint-. melyet a magyar földrajzi irodalommal. foglalkozó. felhasználhatott volna,. munkákat,. melyek inkább történelmiek, mint földrajziak; továbbá. innen van,. hogy felemlítek oly. olyanokat, melyek tartalma csak érinti a földrajz körét.. Felfogásom, azt hiszem, indokolt, hasznára. mert a geográfusnak. fog válni, ha a szakmájával rokontárgyú. források. is. csak ren-.

(16) XII. melyekre. delkezéscre állnak,. más tudományokkal. saját tárgyának. való gyakori érintkezésénél fogva, úgy. minduntalan utalva van.. is. Az idegen munkákra vonatkozó könyvismertetések, valamint a magyar másolók. is,. meg a másoló. —. vagy más módon. által. kéziratok. leírt. czimeit. szintén. mert a kézirat fentartása magában. Utóbbiakat azért, tekinthet, de. által. is. — közbeszúrások,. sokszor. felvettem.. érdemül. megtoldások. Továbbá. változtatott is a szövegen.. azért. mert igyekeztem azon legrégibb idig visszamenni, hol a magyar. már akár. földrajzi irodalomnak,. munkásság,. önálló. akár másolás. következtében nyomát találjuk.. A. régibb. czélszernek tartottam felvenni körébe esnek,. rajz. tokat. is. mveket. helyén. Munkámban a. földrajzi. föld-. ada-. bár. s. ma. is. ennek az. mert. hozzánk. országnak. hanem. volt forrva,. azért. tartozik.. nyelvre tekintet nélkül vagyok.. nemzet szellemi. nyer kifejezést,. Nemcsak,. hazánk sorsával össze. mert Dalmáczia jogilag. A. munkák. valónak találtam a Dalmátországra vonat-. felsorolni.. is. sorsa századokon át is,. mert egyrészt a mathematikai. másrészt a régibb e féle. is. tartalmaznak.. Úgyszintén kozó. :. munkákat. és rokontárgyú. naptárakat. csiziókat,. annak összes irodalmi munkásságában. élete. az. irodalomtörténetnek nyelvek szerint való. elkülönítése lehet bizonyos tekintetben indokolt, de szellemi életünk. múltjának hü és összképét. szemrl nem. is. más nyelven. irta. rajzi és. nézem. tehát,. hogy az. meg mvét, csak. nézve. arra. hogy csak hazánk. kezem azon magyar. leíróit író. író. azt. magyar,. keresem,. latin,. által,. német. Víigy. m. föld-. hogy a. pedig vagy. és. vagy pedig az. szülötte,. Munkámat. hogy a. az. hogy a. által,. m. itt. nyomatott.. sem szorítottam szk korlátok közé,. venném figyelembe. Ép. müvérl,. ki. Amerikát. úgy megemlé-. ismerteti, mint azéról,. országunk valamelyik vidékével foglalkozik.. St még írók. mveit. is. tágabbra. is. szabtam. munkám. körét, mert. még. idegen. felvettem, ha azok hazánkra vtmatkoztak. így nyerte. meg könyvem azon. f. jellemvonását, hogy egyrészt a nuigyar biro-. dalomról bármely nyelven tl). módon bizonyára nem nyerjük. Ré-. magyar eredet legyen,. szerz hazánk. ki. ily. ered mveket. írt. felemlíti,. és bárkitl (magyartól. vagyis,. hogy. vagy. külföldi-. a magyar birodalomra.

(17) :. XIII. vonatkozó összes földrajzi irodalmat. vonatkozó magyar. íoldre. feltünteti.. Röviden. eredet. másrészt. felöleli,. irodalmi termékeket. földrajzi. „Magyar földrajzi. :. pedig a kül-. könyv. t. á r"- a. — tekintetnélkül a nyelvre — azon mveket,. is. mba. vettem. melyeknek eredete vagy tárgya magyar.. fel.. Lehet,. mindent. hogy. mindazon igyekvésem. daczára,. munkám. hogy. a mi a magyar földrajzi irodalomra nézve becses. felöleljen,. több s talán épen. értelemben. szorosabb. magyar. vett. földrajzi. kimaradt abból. Ez azonban a köny veszetnél kikerülhetetlen.. :. m. Leg-. hogy munkájuk megjele-. kiválóbb szaktekintélyekkel megtörténik,. nése után nyernek elttük ismeretlen, eddigelé elrejtett vagy avatlan. mvekrl. kezek birtokában lév. Könyvem. következ. a. tudomást.. öt szakaszra oszlik. L szakasz: A magyar birodalomra vonatkozó rokontárgyú munkák. E szakasznak alszakaszai (különösen Magyarország). mátországok. fürd-. és. b). Erdély. a volt Határrvidék. ;. Horvát-, Sziavon- és Dal-. c). ;. d). Megyék. ;. e). Városok, falvak,. gyógyhelyek.. szakasz: A. n. is. s. ;. Magyar birodalom. d). :. földrajzi és. nemkülönben a magyar birodalomra. külföldre,. vonatkozó földrajzi és rokontárgyú munkák.. UL szakasz: dalom. ;. /)). A. a). A. külföldet tárgyaló. magyar. földrajzi iro-. külföldrl szóló idegen irók munkáira vonatkozó magyar. könyvismertetések. IV.. V.. A. —. ben. szakasz: szakasz:. czímek az egyes szakaszokban és alszakaszokban idrend-. A megyék,. kozó. munkák. idrendben. is. mvek megjelentek. városok,. vannak. össze. mennyire. csak. valószín, hogy több ;. ámde már az. földrajzi. melyekrl. falvak,. czimei betrendben,. irodalom. m. ha. s. m mely általam. által. hogy. — következnek egymás-. és. gyógyhelyekre vonat-. m. van,. után. oda. egy helyrl több. állítva.. lehetett,. a. könyvtárakban. nem. említett. czímek. található.. könyvtárakban. szolgálatot vélek teljesíteni a. is. barátainak,. állíthatom,. fürd-. kikutatnom. jegyeztem, hogy az illet. van. munkák.. Különfélék és Pótlék.. a mint az egyes. után.. A. Csiziók, naptárak és rokontárgyú. ha. azon. könyvtárakra. azokban egyik-másik. m. Nagyon is. meg-. magyar. rámutatok, feltalálható..

(18) XIV. Több czhnnél nincs könyvtár. említve, de ez jobbadán csak az újabb. eredet mveknél fordul el,. melyek közkézen forognak. úgy-. s. szólván minden könyvtárban megkaphatok.. E nyen. beosztásnál fogva. munkámban a. kivánt könyvczimek köny-. feltalálhatók. Valaki például Magyarországról,. valamelyik megyérl vagy városról szándékozik. Az. földrajzi irodalmat szeretné megismerni.. a. találja. termékek. irodalmi. keresett. mindjárt. találja. könyvtárakat. a. is,. s. írni. s. idevágó. az. meg-. illet szakaszban. a. czímeit. 1849-ig bezárólag idrendben felsorolva,. Erdélyrl vagy. idktl. legrégibb. legtöbb cziranél meg-. a. melyek. m. a. birtokában. vannak.. Ha. elz. valaki ezéltt valamelyik vidékrl irni szándékozott. irodalmat kutatta, csak sok utánjárással. s. s. a meg-. idtrabló kérdezs-. ködéssel juthatott ahhoz, míg e könyvbe belepillantva, azonnal meg-. hogy a kérdéses vidékrl mely munkák jelentek meg.. tudja,. A munkámban. összegyjtött anyagból. kiindulva. azt hiszem,. megkísérthetem a hazai vonatkozású földrajzi irodalom múltját megvilágítani.. Az. I.. lássuk az egyes szakaszokba foglalt adatokat.. mely a magyar birodalomra vonatkozó. szakasz,. munkákat. rokontárgyú. és. rajzi. Ám. magában,. foglalja. föld-. öt alszakaszra. oszlik.. Ezek elsejében a magyar birodalomra ország "-ra vonatkozó földrajzi. Ha. ezen. alszakaszba. mvek. tartozó. vegyesen tehát. mert a. forrásainkat,. —. mvem. földrajzi. ezekben találjuk meg.. sokra,. kell. melyekben. a. tárgyú. mtör-. földrajzi. anyagot. is. s. állami. —. a történetivel. Különös tekintettel. valamint. életének. voltam. is. ered legendák, azon külföldi. magyar nemzet legrégibb. ország megalapításáról. „ Magyar-. vennünk legrégibb. megírásánál úgy a hazai íróktól. nikák, évkönyvek és monográfiákra,. különösen a. czímeit találjuk.. legrégibb. veket kutatjuk, okvetetlen figyelembe téneti. s. múltjáról,. króforrá-. Magyar-. els századairól nyerünk. adatokat.. A orosz,. külföldi,. franczia,. és. pedig. angol. és. :. görög,. arabs. német,. olasz,. források. a. cseh,. lengyel,. IX. századtól a XÍV..

(19) :. :. XV századig terjed. idközbl sok. pontos és érdekes ismertetést adnak. hazánkról.. A tinos. — fleg Bölcs Leo (886—912) és Konstan(912 — 959) müveit — elsrend kútfknek. görög forrásokat. Porphyrogennetos. mondja Marczali, mert „a magyar nép störténeteirl, bevándorlásairól és. els viszontagságairól. a legpontosabb, olasz. Liudprand. egykorúak. a. bellük. az új hazában,. merítjük a. úgyszólván az egyedüli megbízható adatokat.". mve. a német. s. magyarok. kútfk. ;. a fuldai évkönyvek. közül. A. bejövetelével.. Szent Istvánnal egykorúak. Az. '. hildesheimi. évkönyvek. az altaichi évkönyvek az els királyok. történetére nézve fontos források.. Igyekeztem a hazai vonatkozású legrégibb. munkámba. minél. gonddal jártam. el. teljesebben. felvenni.. összeválogatásánál. csak, mert azok minket közelebbrl érdekelnek,. azokban a. földrajzi. Legrégibb. még nagyobb. Lehetleg. kútfk. a hazai történeti. külföldi forrásokat. de. azért. is,. nem mert. anyag már világosabban eltnik.. történeti. forrásaink. szerkesztésük. idrendjében. a. következleg sorakoznak egymásután Szent Zoerárd. vagy András. Benedek vértanú remeték. hitvalló. és Szent. Maurus pécsi. élete.. XL XL. püspöktl Szent Gellért csanádi püspök élete. század század. Szent István életének leírásai. 1106 és 1114 köz.. Hartvík legendája. Nagy. legenda, kis legenda Szt. Istvánról.. .. .. Szent Imre berezeg legendája. XII.. Nagyváradi Registrum. .. hírek Albericus világkrónikájában. Planctus Hungáriáé super destructionem per. .. 1209. — 1235. 1241. tar-. 1242. taros. Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke spalatói esperes. a tatárjárás története. '. eleje. 1210. Pozsonyi évkönyvek. Tamás. „. 1192 és 1218 köz.. Szent László király legendája. A magyar. XII. század. Dr. Marczali H.. A. 1250 körül. „História saloníta"-jából. (XXXVII. magyar. — XL. fejezet). történet. 1260. „. kútfi az Árpádok korában. 1880.. 90.. 1..

(20) XVI Anonymus. Gesta Hungarorum. A. 1278 körül. pápai tizedszedók lajstroma. .. .. .. — 1375. 12»1. .. Kézai Simon. Gesta Hungarorum. 1282. Budai minorita krónika. 1330. Szent Margit legendája. 1340 körül. Béesi képes krónika. 1358. Muglen krónikája. 1360 körül. Kimes krónika. 1360 után. Turóczi krónikája. 1464. Azon érdekes kérdéssel. állunk. már most szemben, melyiket. A. tekinthetjük e források közül a legrégibbnek ?. annyiszor megvitatott kérdés merül. Gesta Hungarorum. szerzje,. mikor élt? Hol. hol II.,. I.,. Szabó Károly. rályunk idejére, vagyis a XI. századra. korát. teszi. történetirodalmunk legrégibb forrásának. nevezi.. s. Béla. I.. rint csakis. azonban. czimú alapos. Hungarorum a XIII. századból ered. het. forrás gyanánt.. Nem. nem. ezen korra, de. ezen. munka. forrásunk. XI. századból.. erdélyi. ^. bvebb. is. említik.. Ha. utóbbi. s. mveldési. tag-. vala-. legrégibb. áll,. Benedek. Szent. és. életrajza. mint a többi legendákban. ebben,. helyneveket. sóbányákat már Szent István. E legendában. velték.-^. e sze-. is. állapotunkra. a. találunk. vonatkozó. így például Szent Gellért legendájából kivehetjük, hogy. adatokat.. az. s. hogy az Anonymust legrégibb,. Zoérard. Szent. Úgy. földrajzi anyagot,. ezen. s. nézve tekint-. keretébe tartozik a vitás kérdés. mint XIII. századbeli forrásnak történeti. idejére. ta-. '^. Röviden konstatáljuk,. lalása.. a honalapítás. ki-. müvét hazai. nulmányában IV. Béla jegyzjének mondja az Anonymust nézet szerint a Gesta. a. HL,. hol. Marczali. '. kútfi az Árpádok korában". történet. a már. feleletnél. hogy a névtelen jegyz,. fel,. majd IV. Béla jegyzjének nevezik t.. „A magyar. „. olvassuk, hogy. királyunk. Sz. Gellértet. Béla király névtelen jegyzjének könyve.. idejében. Vatha és. Ford. Sznlx) K.. m-. társai'. Elszó. az. els kiadáshoz. Dr.. ^. 1880. 73. ='. Marczali. H.. A. magyar. kútfi. türtéuet. 1.. Sz. Gellért élete. Ford.. Szabó K.. (52.. 1.. az. Árpádok korában..

(21) XVII Kreenfeld hegyérl (de monte Kreenfeld) a mai Sz. Gellért hegyérl. Kreeníeld német névbl származott magyar kiejtéssel. A. letaszították.. Kelenföld.'. Az Anonymus könyvében a geográfus már gazdagon. arathat.. Magyarország hegyeinek, folyóinak, helységeinek régi elnevezéseivel. A. találkozunk benne.. jegyz ekként. neveit a névtelen. hangoztatásnak. Wag,. ^. Danubius, Thiscia (mi a Thisza. írja:. — Sz. Gellért legendája Ticianak. meg.. felel. mondja).. Ticiara). Duna, Tisza, Vág, Maros, Krös, Temes folyók. (ugyanezen. Morisius. is),. nek. Temus (Temös, Temes vagy Tömös).. és. is). A. Crisius (több helyen Cris,. Magyarországot Erdélytl. azaz. elválasztó. nem. A Zemplén. hegyián czot az Ano-. annak. (Zemplin). várába. Laborcz. Laborcz. folyót. ma már. azonban. Laborcz. nevének. folyó. jegyznk: „Midn Almos vezér Ungvárt. nev. ispánja. menekülni.. akart. folyó mellett elfogták. kigyózó. között. eredetét így írja le névtelen ostromolta,. Itt. található.-^. üng. és. Keres, Körös-. Kris,. •. nymus Sylva Igfon-nak, Igfon-erdnek nevezi. hasonló helynév. több helyen. folyót. Morus-nak. (usque ad. A. megszökött. vezér. vitézei. sazon a helyen felakasztották,. nevérl nevezik.". s. azonban. egy. az naptól azon. s. Anonymus. Ortvay Tivadar az. ^. Zemlin. ezen közlését szójátéknak nyilvánítja.'' Szól azután Borsodról, váráról,. még. Anonymus Tarczal hegyérl, Szerencsrl,. az. Rogerius. mester. sok. adatot. és Nyitra. stb.. kanonok. váradi. országnak IV. Béla király sáról szintén. Eger vizérl, Nógrád. a Nyírrl,. Szabolcsról,. Veszprém városáról. idejében. a. „Siralmas éneke" Magyartatárok. által. történt romlá-. melyek a hazánk földrajzával. tartalmaz,. foglalkozókra nézve becscsel bírnak. Rogerius a tatárjárás idejében élt,. mint szemtanú. ír. le. sok eseményt. s. több vidékrl,. hol. szemé-. lyesen megfordult, tesz említést.. '. Hz. Gellért élete. Ford.. Szabó K. „. ". «. 82.. 1.. 62.. 1.. Béla király névtelen jegyz. könyve. Ford. Szabó K. 18.. 1.. 21.. 1.. 4.58.. 1.. '. » '. Or.. ür. Urtvay Tiv.. nWASS. R.. :. Magyar. Magyarország. fi'iUlrajzi. könyvtár.. n-gi. viznijza.. .. 1882.. II.

(22) ^. xvin Eladja, hogy IV. Béla voli^ Említést. hol IV. Béla. hogy nagy. Pestrl azt mondja,. Magyarországnak 72 vármegyéje. alatt. Budáról,. tesz. a böjtöt szokta tölteni.^. igen gazdag. és. ma. Pest nevezettel.'^ Szerinte Radna, mely. német város. volt. csekély oláh falu Erdély. legéjszak keletibb szögletében, a tatárjárás eltt gazdag német város. Midn. volt.^. Váradot kegyetlenül szétdúlták, Rogerius a. a tatárok. közelében. város. erdben. az. lappangott.''. ell Tamáshidára (Pons Thome) város. Körös folyó. a. volt. ma Tamásda. helyén. Fekete-Körös. falu. A. ezt. Biharmegye. fekszik. tárok Esztergom városát lerombolták,. németekbl. azaz. tatárok. Megtudjuk Rogeriustól,. mellett.". frankokból,. mely akkor nagy német. szökött,. mellett.. hogy a tatárok. Leírja,. szétdúlták,. részében. déli. midn. hogy. a. a ta-. a város lakosai magyarokból,. lombardokból,. és. is. azaz. olaszokból. álltak."^. Ugyancsak a esperes. spalatói. ismerkedünk meg Tamás. tatárjárás történetével. Több adatot tartalmaz. „História Salonita"-jából.. Magyarországnak akkori társadalmi viszonyairól, a nép erkölcseirl.. Többek. között. leírja. Pestnek. szétdulását a tatárok által.. Kézai Simon. mely. krónikájában,. felébl ered, szintén több adat köti Gellért vértanuságáról szólva,. azt. a. mondja Kézai,. Szabó Károly szerint. Sz. Gellért. pesti hegynek, mert. túlra is kiterjedt határába esett.. Messze menne, ha. még. e. hogy Gellért. hegyét. több példát. is. ^. idéznék. Rogerins siralmas éneke. Lásd Szabó K. ford.. ^. ^. „. „. „.,.,... n. n. n. „. ,. ,,. „„....„. „. „. ^. ^. „. „. r>. „. n. ... n. ... n. _. « ^. „ ^. tását.. 70 ^. Tamás. ... ... ... Csa-. krónikáink. hegy Pest városnak. ... spalatói esperes. Tatárjárás története.. 10.. 1.. 14.. 1.. -'^*. '•. 18.. 1.. 35.. 1.. 37.. 1.. -rt. 1.. 1.. Kézai krónikája. Lásd Szabó K. fordítását. G8. .. Lásd. 1.. akkor. legrégibb. ténelmi forrásaink földrajzi anyagából. Eléggé kitnik. .. második. egy hegyrl kocsijával. helyesen írják. Dunán. század. XIII.. még. a. történt. a geográfus figyelmét. Szent. le. nádi püspököt a pogány magyarok Pesten letaszították.. módon. kegyetlen. borzasztó. ^. már. Szab('). t(>r-. az el-. K.. fordí-.

(23) :. XIX adottakból. hogy a fentebb. is,. ha a Magyarországra vonatkozó. mellzhetjük,. nem. történelmi forrásokat. felsorolt. legrégibb. földrajzi. adatokat felkutatni akarjuk.. Csak röviden nevezek még meg. vembe. néhány kiválóan becses. felvett. A. e szakaszba tartozó. mely „Chronica Hungarorum" czim. nyomdájában nyomatott.. munkát, ezek. régi. A. budai minorita krónika 1330-ból. alatt. Budai krónika 1350-bl,. 1473-ban Hess András budai. Mint tudjuk,. nyomda. a Hess-féle. mai osztrák-magyar monarchia területén a legels nyomda. hogy a Chronica Hungarorum. els könyv,. volt. mintez az. mely irodalmunkban a. alatt ismeretes, a történelmi részen. A. néprajzi adatokat.. Az. lenne a mely ha-. ez. s. kozó. mveket. A. alszakaszában. három kiadást. 1585-ben. Paskó Kristóf. Szia vonfel,. s. harmadik. néhány. Idegen nyelv. Irt. is. néprajzi. m már. 1550-ben. mely. megjelent. nyelven alig jelent. czikket. útleírást. és. vonatkozás, *. 48—57.. Dr.. Valóban csodálatos. H.. lenne. a. Er-. a. Horvát-,. mveket tünteti meg valami, s. mutathatunk. fel.. A. hogy Horvát-Szla von-. a magyar földrajzi ez,. midn. melyben ez országokkal voltunk Marczali. Országának. több van.. ós Dalmátországokkal 1849-ig. foglalkoztak.. és. becscsel bir.. Kénytelenek vagyunk tehát konstatálni,. nem. és. vonat-. 1553-ban. hires Erdély. alszakasza,. Da Imát or szagokról. aránylag szegény. Magyar. mindössze. Erdélyre. Siralom. 1663. — Ez. a geográfusra nézve. szakasz és. az. nyelv nyomtatott m, mely. legrégibb magyar szól. ért. A Nemes és régenten. :. keserves és szomorú Pusztitásárol. I.. név. táj-. Reychersdoríf G, Chorographia Transylvaniae. :. czim munkája, mely. Az. tartalmaz. szintén. találjuk.. nevezetesebbek. délyrl. krónika". képes. „Bécsi. kivül. de Gestis. Turóczy krónika 1483 és 1488-ból.. szakasz második. I.. a. s. legrégibb idegen nyelv nyomtatott m, zánkra vonatkozik.' Az 1358-ból ered „Cronica Ungarorum",. volt. annak els terméke, tehát. Magyarországon nyomatott. mely. köny-. s. magyar. történet. írók. úgyszólván. azon. többszörös. és vagyunk,. kútfi az. mintegy. Árpádok korában.. 1.. II*.

(24) XX nuig-ával hozza,. hogy azokkal a tudományos irodalom. foglalkozzék. ha a szóban forgó országokról. mvek. s. ;. meg. jelenhettek. gyakrabban. német. olasz és. latin,. hogy a magyar irók miért nem. érthetetlen,. :. is. ismertették ez országokat.. Az. megyék. negyedik alszakaszában a. szakasz. I.. leírásait. találjuk.. A. legtöbb van. Szepesmegyéröl,. melyek. leírással,. ugyanis. melyek közül a. 15,. Utána következik Liptó megye 13. legrégibb 1774-ben jelent meg.. 1725-bl. közül a legrégibb. A. 12 leírással; ezek közül a legrégibb 1783-ból való.. rl. 7. egy. csak. leirást. Az. városok,. a. alszakasz. ötödik. legrégibb adatok Czeglédrl. a. megyérl. Solt. ered.. A. leg-. falvak,. fürd-. és. leírásait tartalmazza.. Ballagi-féle. könyvtár. terjed idközrl eredeti. mely. szólnak,. Budapesten az. okiratoknak. (kéziratban). Ezután következik Raguza, 1479. évbl ered. A. és. Szerémmegyének van 1690-bl.. gyógyhelyek kozólag. Pest-Pilis. birunk, melyek közül a legrégibb 1802-bl. régibb leirása. A. meg.. jelent. leirás. megyék-. többi. st van néhány megye, melyrl. 10-nél kevesebb leirást birunk,. 1849-ig. Baranyamegye. ered.. XVI. századból 8. leirást,. városra. vonat-. 1798-ig. 1368-tól. van birtokában.. leírással.. a XVII. századból pedig 26 leirást. birunk.. Tiznél. bányának. több. leirása. Budapestnek (120), Egernek. (12),. Esztergomnak. (11),. Kassának. vagy Herkulesfürdnek Mint. Pestrl. látni,. (11),. (11),. (13),. Komáromnak. Pozsonynak. Besztercze-. (20),. Eperjesnek (15),. (11),. Mehádiai. (27).. a legtöbb leirás a most már egyesített Budáról. és. szól.. Budáról. Tamás. Balaton-Fürednek. van:. a. legrégibb. leirás. (Tainero Tommaso). Czíme. 1501-bl :. ered.. La Festa. Szerzje Dainero. del Corpus. Domini a. Buda (rnapja Budán 1501-ben). Pestrl 281 évvel jelent ról.. meg késbb. az els leirás, mint Budá-. Ugyanis 1782-bl találunk Pestre vonatkozó. tetést; az. két. rövid. ismer-. egyik az „Ungarische Magazín"-ban, a másik a „]\íagyar. Hírmondó "-ban. látott napvilágot..

(25) XXI Azon. de. rukontárgyú müveket, melyek a. földrajzi és. egyszersmind. külön szakaszban. magyar. a. biroda1o. mra. külföldre,. is. vonatkoznak,. szakasz) állítottam össze.. (II.. Ezen szakasz számos igen becses munkát tartalmaz ad. az. összes. adat a 842.. jirodalomba. földrazi. évbl. Különösen. érdekesek. b. Beruold. :. krónikája. tartalmaz. szerint. városok. a. Palaeolog Mánuel. meg Magyarországot. látogatta. Budát az. s. Edrisi. kozmograszáza-. adatokat.. viszonyairól. egymástól való távolságuk. fekvését. lakosságuk. ffoglalkozását. stb.. —. '. Mánuel császár 1400-ban. jegyzetei 1400-ból.. úti. századból,. Az Árpád-korszak els. Magyarország topographiai le. továbbá nagyságukat,. ;. legrégibb. XI.. a. tudósításokat tartalmaz.. phiája a XII. század második felébl.. Részletesen írja. A. belepillantanunk.. való.. mely ]\tagyarországról. dairól. alkalmat. s. Budán Zsigmond. Dicséri. udvarát.. Ister partján.. Ptolemaeus. Cosmographiájának. Claudius. Angelus humanista. fordításában.. Jacobus. kézirata,. egy névtelen. ]Másolta. hazánkfia. 1465-ben.. Ezt követi. Czíme. Geographia. :. Rima. Berlinghieri di. Ferencz. Francesco. földrajzi. Berlinghieri. Lingva toscana disdincta con. et. secondo. et Provincie. Geographia. la. le. et. munkája 1478-ból. Florentino in. sue Tavole. terza. in varii Siti. Distinctione dele tauole di. Ptolomeo. Firenze. 1478.. Tudtommal van meg. s. e becses. ez Lanfranconi. mbl Magyarországban csak Enea pozsonyi mérnök. egy példány. tulajdona.. E. pél-. dány VI. Pius pápa magán könyvtárából származik, mint a kötésen látható pápai. czímer. példánya az 1885.. is. mutatja. Értéke 1000. évi budapesti. frt.. —. Lanfranconi. országos általános kiállításon, hol. a „Magyar földrajzi társaság'' gyjteményében volt kitéve, nagy. tnést. keltett s. mutatni. —. Felsége a király. nagy érdekkel szemlélte meg. Ugyancsak 1478-ból van. Rómában. is. —. látott. napvilágot,. kinek szerencsém volt beazt.. Ptolemaeus. hol. fel-. 1490-ben. Cosraographiája,. a. második. mely. kiadás. megjelent. '. Dr. Marczali H.. A. magy.. töit.. kútfi az Árpádok korában.. 130.. 1.. is.

(26) XXII. Ezen m ü els kiadása s B e r n g h e r könyve a legrégibb nyomtatásban megjelent szorosabb értelemben vett geográfiai munkák, melyek Magyarországra is vonatkoznak. E szakasznak XVI. századbeli mvei között Apianus, Münster, 1 i. Hcmter és Ortelius munkáit. is. i. i. találjuk.. E munka III a) szakasza a külföldet tárgyaló magyar földrajzi irodalom termékeirl ad számot. A felsorolt számos. m. iránt a. múltban. élénk. tak be idegen. tanúságot. tájakat. népeit és szokásait. arról,. érdekldéssel. bírt. is. tesz. és. hogy a magyar a külföld. hazánkfiai közül sokan utaz-. s. sokan igyekeztek más országokat, azok. leírni.. A legrégibb leírás, melyet lunk Poth comes római útjáról. szakaszban. e. talá-. Azonban. szól.. (1208). csak töredékek maradtak fenn róla.^. Következik. Endre utazása. 11,. Azután Rikhárd szerzetes.. 1217. Szentföldre. Nagy-Magyarország. —. Ungariae Magnae) 1237.. a. dolgáról.. — 18-ban.. (De Facto. domokosrendi szerzetesnek a. Julianus. volgamelléki nagy-magyarországi útjáról szóló tudósítása. Rikhárd szerzetes, hihetleg a rend magyarországi. ez,. melyet. elöljárója, intézett. a római udvarhoz.-^. 1399-bl Eskandel Máté budai. Felemlíti e szakasz dr.. Márki. S. szerint. Magyarország legnagyobb középkori utazója. Khina els keresztény vértanuja Kiválóan. érdekes. kának. jelentéktelen. Mindakett hely. és év. s. volt.^. Jeruzsálemnek. a mely az 1500. év körül jelent. írása,. polgárt, ki. és. meg. változtatásokkal. két. nélkül jelent. meg. Szentföldnek az a. a. latin nyelven.. E mun-. különböz kiadása s. alak. és. le-. van.. felosztás tel-. jesen egyforma.. Az. könyvön. egyik. Farnadi. Miklós,. Gábor van mint szerz megnevezve. Toldi '. Dr.. M árki. '•'Szabó 85—98. 1. ^. 159.. 1.. Dr.. K.. Márki. a. másikon Pécsváradi. szerint. szerz gyanánt. .Magyar utazók a középkorban. Földr. Közi. 185)0. 152. 1. Magyarország történetének forrásai. I. köt. IT füzet.. S.. S.. Magyar utazók. a középkorban.. Földr.. Közi.. 1890..

(27) XXIII. mvét adta ki. E. csakis Pécsváradit tekinthetjük, kinek donította. a. s. maga neve. alatt. hogy Pécsváradi a Szentföldre. sem tudunk.. mellett bizonyít az. még. megoldva,. nincs. is,. mitért-. s. hogy egy munka ugyanazon nyomdában ugyanazon betk-. hetetlen,. idben nyomatva, hogyan. kel s valószínleg egy. neve. kérdés. eltulaj-. míg Farnadi Miklósról. utazott,. Mindazonáltal e. Farnadi Miklós. alatt napvilágot ?. A. XVII. századbeli munkák közül felemlítésre méltók. sztregovai. Rimái János törökországi követségének. esztendkbl,. melyet. szerz. láthatott két. '. bírunk. kéziratban. 1608. útleírása. továbbá. ;. Alsó-. :. Kakas. —. 9.. István. perzsiai útjának leírása.. Kakas 1602-be. indult útnak, de útközben meghalt. Tektander György. útitársa. készítette.. A munka. útleírását. ;. 1610-ben a követ-. kez. czím alatt jelent. líche. und warhaftge beschreibung der Persianischen Reisz. meg. Iter. :. Persicum, Kurtze doch. E munka 1877-ben. Parisban franczia fordításban. Rendkívül. Szepsi. érdekes. sát írja. le.. hogy. keztette,. hogy az még. talatait. ott. — 302.. a koboz hangszer dívik. volt,. ;. utazá-. tett. nyomozásaiból azt követ. magát Chálons-. Attila idejébl tartotta fenn. el. lapokon Csombor a következleg adja. tapasz-. :. „Haltam Argentína. nev. megjelent.. is. Csombor Chálons vidékén járván nagy csodálkozással. észlelte,. ban. A 3J0. etc.. Csombor Mártonnak Europica Va-. melyben szerz több európai országban. rietasa 1620-ból,. auszführ-. való. felöl. küls városban. az szél. malom. vendég fogadóban, a hol igen kedues és czendes szállásom csak. szintén az. gazda aszszony hon. lévén.. Midn. penig az. vacsorához ültem volna, igen keserves kobzolást hallék, mely enghem. nem tudom ha meg lottam. volt. Dantzkatul. kérdem. kivül,. vígasztala vagy inkább. azért. az. foguan. megkeserite.. Nem. hal-. ez. hely. minden utaimban kobzot. gazda Aszszont, ha fizetésünkre. ez. kobzos. eljnneé szállásunkra. Az Aszszony szolghaíat boczátvan az heged-. sckel egyetemben az kobzost. elhivata, én. midn. ez szokatlan. Mu-. sicán czudalkoznam, az kobzos kérde ha láttam volna e valaha oly. vighaztaló szerszamot, kinek én felelvén '. Kalauz az. orsz. mag^y.. mondék. :. Nem. az koboznak. •iparmvészeti múzeum részérl rendezett könyv-. kiállításhoz. Budapest, 1882. 201.. 1..

(28) :. XXIV czudalom formaiat és hanghiat hanem azon czudalkozom hogy noha. immár sok országokon. még czak. penig. kivl. ez varoson. által sohul. tartományokon. és. gyermekek. az. van miért hogy Galliának. is. Musicat. ily. jöttem,. mindazon. láthattam,. hazamban. által. nem. azt pengetik.. is. errl diseurral-. í^o. czak szinten ez egy varosában vagyon. hogy midón amaz fene ellenség az Attyla. ususa. Hlyen okát adta,. kirl az Historicusok irnak,. ez. varosnak. mezeién (kinek. most. is. vitézinek testébl rákot halominak helyet mutogattyak) meghveretet volna, sok számtalan kobzosokat. szue. allatot. (mert táborában bségesen voltak). nagy keseruessen. és. siratatta. meg. az megholtaknak. keserues allapattyokat.". A III. b) szakasz a külföldrl szóló idegen r ó k munkáira vonatkozó magyar könyvismertetéseket i. foglalja. A. magában.. csíziókat, naptárakat. IV. szakaszban a. tárgyú munkákat. találjuk.. E. szakaszból. is. s. rokon-. sok érdekes adatot. meríthetünk.. A. legrégibb. mellékelt latin. m. az úgynevezett. nyelv naptár a. boldvai misekönyvhöz. XII. század végérl.. Különösen méltók továbbá a felemlítésre. A 1 e g e 1 s ö, m a g y a r nyelven s z e r k e s z t e 1 1 n a t á r, melyet a müncheni, másképen Jászai- kódexben találunk s mely 1466. évben íratott. j). Továbbá Müller (Regiomontanus) János naptára az 1476. évrl.. s. nyomtatványt jelölhetjük meg, mint lega hazai vonatkozású idegen nyelv nyomnaptárak között.. E ritka régibbet tatott. Ilkus ^lártontól Corvin János horoscopja 1485-bül, kéziratban.. Az els horoscop ábrája Corvin János állapotát tünteti. fel.. E. születési évét és az. 29 els- és 15 másodperczkor. született.. Éves magyar naptáraink közül az els. tl. —. 1571-ben jelent. hazánkban ^. a. ég akkori. szerint Corvin János 1473. április 2-án 9 óra. meg. Bécsben,. 1.. Egyeduthi Gergely-. Stainhofer. legrégibb magyar. Knauz. Kortan. 117.. —. Gáspárnál,'. míg. nyelv nyomtatott.

(29) XXV. naptár 1579-bl való.. Irta. Magian-a fordetotta Peechi. Liikach".. Egy Prognosticon Misocacus. meg. Nyomatott Nagy-Szombatban.. már 1578-ban. Vilmostól azonban. jelent. Kolozsvárt „Prognosticon az új Cometa fell való Jövendölés stb.". ezim. alatt.. Érdekes a Brever-féle 5.. „Slovacius Péter Craccai Astrologus. lapon. —. -. csizió. — az. lG50-bl, melyben a szerz. a holdról azt mondja, hogy. „Az Hóid, hetedik Planéta,. :. természet szerint hideg és nedves, az hamarságot jegyzi, fejér. szín. és sós íz a Hóidé.". Munkám. V-ik. ezim alatt azon irányánál. mveket abban. fogva. „Különfélék" melyek bár munkám jelzett. egyúttal utolsó szakaszában. s. sorolom. fel,. felemlithetk,. de. elbbeni szakaszok. az. egyikébe sem voltak beoszthatok. Ugyancsak ezen szakaszban közlöm' mint „Pótlék"-ot azon adatokat, a melyeket a alatt. könyv nyoraatása. szereztem be.. A. legrégibb. m. az. V.. századból ered. s. abban. Priszkosz byzanti szónok és bölcsel Attila hún király udvarát le,. írja. melyben Priszkosz 448-ban egy görög követséggel megfordult. Különösen érdekes Rithaymer György értekezése Aristoteles. íizikai. munkájáról 1539-bl, melynek czímlapján Bécs, mint Pannoniá-. ban létez (Viennae Pannóniáé) van felemlítve.. A. könyv. nyomatása. alatt. czímek. beszerzett. közül. számos. vonatkozik Dalmácziára.. Munkám dalmunk. tartalmán végig tekintve, látjuk, hogy. felette fontos és. földrajzi. iro-. érdekes kérdéseire ad választ. s. annak. részeire, vagyis országaira, a megyékre, városokra, falvakra. vonat-. így. megtudjuk. :. melyek. kozó legrégibb magyar és idegen. a. magyar. nyelv. birodalomra. leirás;. a külföldre vonatkozó földrajzi irodalmunk. s. megtudjuk: melyik. a hazai nap tárirodalom. legrégibb terméke.. De munkámban nemcsak legrégibb. múltjának. a hazai vonatkozású földrajzi irodalom. határköveit. felhalmozott anyagból az. is. igyekeztem. felállítani,. hanem a. kitnik, hogy e határkövektl a legújabb.

(30) XXVI haladva, miként gyarapodott, miként ersbödött a szóban forgó. idüig-. irodalom.. Azt hiszem, bátran állitliatom, hogy a hazai v(»ilatkozású földrajzi. irodalom nyomait másoknál messzebbre vezettem vissza. De c/. által. legkovésbbé sem szándékom mások érdemeit csorbitaui. Földrajzi irodalmunk múltjáról eddigelé csak. értekezések. nemzeti. a. és. irodalom. könyvészetének. ségem. is. volt tehát. tárgyaló. történetét. munkám azonban. egyes fejezetek jelentek meg. Az én földrajzi irodalom. megalapítását. Nem. mvekben a. magyar. czélozza;. köteles-. minden fellelhet anyagot összegyjteni. több évi kutatás után az eredménynyel elállók. mveknél. és régibb eredet. szkebb keret. csekély. kell,. :. midn. s. hogy a. kispl)b. többet tudjak felmutatni.. fáradsággal. eredményét örömmel nyújtom. és. költséggel. buvárkodásoni. járó. hazánk mvelt közönségének.. át. Az. illet helyeken kitüntettem, hogy egyes vidékekkel kevésbbé foglal-. koztunk múltra. múltban. a. földrajzi tekintetben. hivatkozhatik. kimutatja, e század közepéig közel. Gazdag könyvtár már. ;. de. 5000. mvet. tüzét. ;. szép. tesz arról,. hogy. éltet. és. világító. tudomány terén sem hagyta soha. földrajzi. a. mely nemzetünket a. Magyarország géniusza a szellem. hazánkban a. véve. nevezhetett magáénak.. mely tanúságot. ez,. sok elnyomatásnak és szenvedésnek daczára,. múltban érte. egészben. midn, mint könyvem. irodalmunk,. földrajzi. ki-. aludni.. De. azt. is. látjuk. hazánkat,. figyelemre méltatta. annak népét. könyvtárból,. e. és törekvését. tünk életrevalóságát. :. hogy. ha akadtak. s. a is,. külföld. kik. mégis voltak olyan írók. elismerték. s. mveikben. a. is. mindig. félreismerték. kik nemze-. is,. külföld. eltt. errl. tanúságot tettek.. Megelégedéssel tekinthetünk tehát vissza a hazai vonatkozású földrajzi irodalom múltjára.. jöv. következzék. !. Adja az. S ez következni. ég, is. hogy a szép múltra fényes fog. !. Míg nekem munkám. elején a legendák s a krónikások leírásaiban kell a földrajzi anyagra. rámutatnom irodalmunk. ;. majdan. napjainkról irva, mutathat,. s. az, ki. könyvészetet,. századunk közepétl büszkén. már pezsg. e század. és. kezdheti. rendszeres. második felének. írja. meg. meg. földrajzi. munkáját,. földrajzi. mert. munkásságra. földrajzi irói között a fájilalom.

(31) XXVII >\y. korán elhunyt míigyar trónörököst,. mveit. r fenséges iró sait. emiitheti. s. kulturális missziója, melyet a. lesz. :. úgy fejldjék. dalomnak terebélyes miként a pálma. meg. is. kivánja, hogy a szellemi téren. —. fája,. földrajzi. a. mindinkább izmosodjék,. sub pondere pálma. 1. magból. irodalmunk múltjából ez. mely gazdag gyümölesének terhe. nak beláthatatlan idkön át díszére váljék 'réseit. között. nemzet Európa. különb legyen a múltnál. S mint a természetben. idvel fa. (. munkák. Hunfal vy János és mások hatalmas alkotá-. keleten betölteni hivatva van,. jöv. a toldrajzi. tel.. A magyar nemzet a. s. !. s. iro-. alatt. —. a magyar tudomány-.

(32)

(33) L SZAKASZ.. A magyar. birodalomra vonatkozó földrajzi. és. rokontárgyú munkák..

(34)

(35) a) Magyar 1017. —. (101 7\. birodalom (különösen Magyarország).. Edmund and Edward. —. L. Hakluyt, London. 1886. 138.. Voyage int Hungary York Gate Library. (Princes). Catalogue. 9.. of the. 1.. —. Szent Zoerárd vagy András hitvalló és Szent XI. század. Benedek vértanú remeték élete. Maurus pécsi püspöktl.. Bvebben. lásd. Dr.. :. Árpádok korában. 36.. XI.. —. század.. Bvebben. — 1114. Dr.. :. „Szent. A. magyar. 1147. —. István. '. Marczali. — 33.. —. között.. magyar. történet. kútfi. az. H.. A. kútfi. az. élete.. magyar. történet. 1.. Hartvik legendája.. (Chartuicius) valószínleg regensburgi püspök. Jegyzet. Hartvik irt. A. Szent Gellért csanádi püspök. lásd. Árpádok korában. 25. 1106. H.. Marczali. 1.. király. élete".. történet kútfi az. Bvebben. lásd. :. Árpádok korában. 16. Dr. 23.. —. Marczali. által. H.. 1.. Ottó freisingeni püspök átutazása Magyarországon. 1147-ben.. Lásd Szamota István 16 18. 1.. —. szigeten.. 1186. —. :. Régi utazások Magyarországon és a Balkán-fél-. Status regni Hungáriáé 1186.. III.. Béla parancsából. készült nemzetgazdasági kimutatás az állam jövedelmeirl. Jegyzet.. A. történelmi. talmaznak. Gondos. kútfk igen sok becses. összeállításukat. „A magyarok oknyomozó. földrajzi adatot tar-. megtaláljuk Dr. Mangold Lajosnak. történelme" czímü könyvében. (Budapest. 1883.. Franklin-Társulat.). XII. század. Bvebben korában.. 16. — Szent István magyar király lásd. :. — 23.. Dr. Marczali H.. A. magyar. nagyobb legendája.. történet kútfi az. Árpádok. 1.. 1*.

(36) —. —. XII. század. Bvebben. 4. Szent István magyar király kisebb legendája.. lásd. Dr.. :. —. XII. század els fele. Bvebben lásd Dr.. — 25. között. — Szent :. —. az. H.. A. magyar. kútfi. történet. az. 1.. Dr.. László király legendája. H.. Marczali. — 35.. Árpádok korában. 33. 1209—1235. kútfi. történet. Szent Imre berezeg legendája.. Árpádok korában. 23. 1192 és 1218 Bvebben lásd. maj^yar. 1.. Marczali. :. A. H.. Marczali. Árpádok korában. 16—23.. A magyar. történet. kútfi. az. kútfi. az. 1.. Nagyváradi Registrum. 1209—1235.. —. 1210. Pozsonyi évkönyvek. Bvebben lásd Dr. Marczali H. A magyar :. Árpádok korában. 81. — 83.. történet. 1.. — Planctus Hungáriáé super destructionem per. 1242. Bvebben. lásd. :. H.. Marczali. Dr.. Árpádok korában. 87. — 88.. A magyar. tartaros. kútfi. történet. az. 1.. —. Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke. körül. (Carmen miserabile.). 1250. Bvebben. 1260. körül.. lásd. —. :. Szabó K. Magyarország történetének forrásai.. Tamás. spalatói esperes ,^istoria Salonita"-jából. a tatárjárás története. (XXXVII Lásd 55.. :. II. fUzet.. — XL.. fejezet.). Szabó K. Magyarország történetének forrásai.. I.. kötet, II. füzet,. 1.. 1278. körül.. —. Anonymus. Gesta Himgarorum.. Jegyzet. Szabó Károly a szerkesztésnek. korát a XI. századra. teszi.. Lásd: Béla király névtelen jegyzjének könyve. Fordította Szabó K. 1.1. Lásd továbbá bvebben Dr. Marczali H. A magyar történet 77. 1. kútfi az Árpádok korában. 65 Lásd Wenzel Gusztávtól Hell Miksa kézirata, melyben az Anonymus földr. anyagát ismerteti. Magy. akad. Értesít. 1851. 161. 1.. —. :. —. —. —. 1281—1375. A. pápai tizedszedk lajstroma.. —. 1375. Lásd: Rationes coUectorura pontificorum in Hungária 1281 MagyarázaMonumenta Vaticana. Series I. Vol. 1. Budapest, 1887. Geograpliia Ecclesiastica tát adja Ortvay Tivadar. Könyvének czíme Hungáriáé. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. —. :. a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. rendeletére szerkesztette Ortvay Tivadar.. 2. rész.. rész:. 1.. mellékletek. I. —. VIII,. Vll-ig.. 494. „A. 1.;. pápai. 2.. A. vatikáni okirattár- bizottság. Budapest, 1891.. rész:. XLIV,. 1025. tizedszedk száraadásai. Nagy 1.;. —. 4r.. térkép-. mondja.

(37) ::. —. nélkülözhetetlen és megbecsülhetetlen forrását képezik Márki Sándor hazánk azon korbeli topographiájának, melynek alapján csaknem teljes biztonsággal készithetnök el hazánk XI V. századbeli egyházi térképét." L. Dr. Márki S. Hazánk leirói. Földr. Közi. 1888. 257. I.. 1282. —. Kézai Simon. Gesta Hungaronim. Bvebben lásd Dr. Marczali H. A magyar :. Árpádok korában. 40—48.. 1330. A magyar. :. Árpádok korában. 49. körül.. —. Bvebben. lásd. :. történet. kútfi. az. —. Marczali. H.. A. magyar. történet. kútfi. az. H.. A magyar. történet. kútfi. az.. 1.. Budai krónika.. Bvebben. —. 1.. Dr.. lásd. :. Dr.. Árpádok korában. 48.. 1358. az. Szent Margit legendája.. Árpádok korában. 37.. 1350. kútfi. —. Budai minorita krónika. Dr. Marczali H. Bvebben lásd. 1340. történet. 1.. Marczali 1.. Cronica de Gestis Ungarorum. Nagy Lajos királyunk idejébl egy. fényes kiállítású krónika képes krónika" név alatt ismeretes és a bécsi császári udvari könyvtárnak egyik fdísze. Czíme Cronica de Gestis Ungarorum" s mint a bevezetés kezd sorai mutatják, 1358-ban Íratott. ívrétü hártyán nagy fénynyel van kiállítva s összesen 73 levélbl áll. A szöveget történeti korszakokat, eseményeket ezeknek száma 142-re rug. képek díszítik és alakokat feltüntet Festjüket nem ismerjük tekintve azonban a képeken látható typusokat, kosztümöket, vidékeket, épületeket és alakokat s azon közvetlenséget, mely ezeknek kivitelében nyilvánul, alig lehet kétségünk az iránt, hogy a krónika a hazában készült. Tartalmazza a magyarok történetét a legrégibb idktl átírva a pozsonyi krónikából 1330-íg és folytatva azt Károly király haláláig, 1342-ig. Valószínleg ez az a mint egy 1462-íki feljegyzésbl tudjuk, magyar krónika, melyet VII. Károly franczia király Brankovics István szerb despotának ajándékul küldött. A franczia udvarba pedig kétségtelenül mint Nagy Lajos magyar király ajándéka került. Különösen érdekes az els lap, mely a krónika iratási idején kívül Nagy Lajos király arczképét örökítette meg. Az alsó lapszélben az ország czímere az Anjou liliomokkal s az Anjou-család czímere látható. Felemlítjük, mert néprajzi és tájképi tekintetben is becscsel bír. Lásd: Csontosi János. Hazai tört. és müv. tört. kútfk. Kalauz, az orsz. m. iparmvészeti múzeum részérl Bvebben rendezett könyvkíállításhoz. Budapest, 1882. 38. 1. Dr. Marczali H. A magyar történet kútfi az Árpádok korában. Jegyzet.. maradt ránk,. mely. irodalmunkban. „Bécsi. -,. ;. ;. —. —. —. 58—64.. 1.. —. Bicsérdy János által eszlSzölt Mi másoBécsi császári udvari köiit/vtár. lata a magyar nemzeti Miizeum könyvtárába)!..

(38) 1360. —. körül.. Bvebben. Muglen Henrik krónikája.. lásd. :. Dr.. Árpádok korában. 48.. XIV.. század második fele. Bvebben. lásd. :. Dr.. Árpádok korában. 48.. XIV.. század második. Jegyzet.. (1360. fele.. Hunfalvy János. viszonyainak. eltt.. —. —. kútföi. az. Rímes krónika.. A. magyar. —. Magyar. László.. szerint. leírása,. l.. le.. ki. Magyarország. Nagy. Lásd. k.,. Bibliograpliia ornithologica Hungarica. 1444. történet. történet. kútfi. állattani. irodalmát. az. 1.. és sólymászat mesterségét irta term.. magyar. után).. H.. Marczali. Magyar László kezdé meg,. talán. A. H.. Marczali 1.. 8.. Lajos korában a vadászat. Hunfalvy. :. 1.. J.. Továbbá:. A magyar Chernél. birod.. István.. 1889. (Ladislaus Ungarus.). Cronicon Hungáriáé monacense.. Magyarország rövid krónikája más krónikákból kivonva. Kezddik a kunok bejövetelével, végzdik 1329-ben. Ezután felsorolja a magyar királyok névsorát s V. Lászlónál megszakadt. Bizonyára ekkor íratott. Mindössze 20 nyolczadrétíí papírlevelböl áll s egy XV. századbeli vegyes tartalmú kézirathoz van kötve. Ekkorig még felCsontos! János. Hazai tört. és miiv. tört. használva nincsen. (Lásd kútfk. Kalauz az orsz, m. iparm. múzeum részérl rendezett könyvkiállításhoz. 1882. 38. 1.) Jegyzet.. :. Mtiiicheni királyi udvari könyvtár.. —. Chronica Hungarorum (Chronicon Budense). Finita Bude Anno domini M. C. C. CC. LXXIII. in vigilia penthecostes, per Andreám Hess.. 1473. Hazánkban az els nyomdát Mátyás király korában, Budán, fvárosában. Hess András állította fíil, kit Geréb László, akkori budai prépost és Mátyás király alkanczellárja, Olaszországból hivott be. Ez volt a mai osztrák-magyar monarchia terén a legels nyomda, mely a prágait 5, a bécsit 9, a krakkóit 14 évvel megelzte. Hess András 1473 pünkösd szombatján fejezte be a Chronica Hungarorum (az úgynevezett budai krónika) nyomtatását, melyet, mint ezen nyomdája els termékét, pártfogójának, Geréb Lászlónak ajánlott. E munka a magyarországi régi nyomtatványok legbecsesebbjei közé tartozik. (Lásd Szabó Károly. Régi magyarországi könyvtár. Kalauz az orsz. m. iparm. múzeum részérl rendezett könyvkiállításlioz. 133 1.) M. nemz. Múzeum. — Egyetemi könyvt. Budapesten. Jegyzet.. az. ország. —. :. —. Nápolyi Beatrix (I. Mátyás király második felesége) utazása Pettauból Budára. 1476. 108. Lásd: Szamota István. Régi utazások. 100. 1476. —. 1480. —. 1.. Dubniczi krónika 1480-bóI.. ismeretlen szerztl. íratott 1480 táján; tartalmazza Magyarország történetét elejétl Salamon királyiga Jegyzet. Negyedrétü papirkézirat.

(4) (5) MAGYAR F&Ouml;LDRAJZI K&Ouml;NYVT&Aacute;R.

(4) (5) MAGYAR FÖLDRAJZI KÖNYVTÁR.