KIADVA A FERLDüN BEY-ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4) t. \.

(5) ERDÉLY TERÜLETI VÁLTOZÁSAI A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN 1541—1711. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLTAL A BOJÁRI VIGYÁZÓ SÁNDOR-DÍJJAL JUTALMAZOTT. PÁLYAMUNKA. IRTA. D* LUKINICH IMHE. KIADVA A FERLDüN BEY-ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL. x&. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1918.

(6) DB. 133 L3£. 26396.. —. Budapest, az Athenaeum. r.-t.. könyvnyomdája..

(7) ELSZÓ. Erdély az önálló nemzeti fejedelemség kialakulásáig inkább csak földrajzi fogalom volt természettl egységes részét. XVI. csak. jelölte.. hazánk délkeleti, a fogalommá a tényezvé ellenben. s. Politikai. század második felében, politikai. XVII. században. a. választás alapján. lett,. midn. a szabad fejedelem-. független állami élete. fejldésnek indult. bels életében, alkotmányában, külpolitikai vonatkozásaiban határozott czélok elnyerésére irányuló tudatos törekvés s. Az. nyilvánult.. tényezvé. vált. st. nemzeti fejedelemséggé,. önálló. politikai. Erdély területi változásainak története. mészetesen szorosan összefügg a fejedelemség bels és. ter-. küls. történetével,. mert a változások nem. hanem akár. külpolitikai törekvések, akár Erdély kiépítését. jelenségek,. hatalmi politika elzményei, vagy következményei.. czélzó. A. elszigetelt. változásokat tehát az erdélyi történet gyakran vázlatos,. csak érintett folyamatába. épen. esetenként. lítanom, mindenütt. vagy. a. melyek. következtében. a. változások. vagy a melyek azokat megokolták. Jelen kérdése történeti. —. felfogásom. kérdés,. elhelyezkedését. szempontok. kellett. beál-. azon rugókat keresvén, melyek miatt,. szerint. —. elállottak,. mvem. nem egyszer. czímének földrajz-. mely egyes korszakok befejezett területi. van. hivatva bemutatni,. eltérbe. határvonalának, vagy. helyezése. alapján. hanem a Erdély. földrajzi. nyugati. helyesebben kifejezve a Partiumnak. bels története, ezen elnevezés alatt mindazon magyarországi részeket értve, melyek a középkori, a tulajdonképeni erdélyi határoktól nyugatra estek-. politikai, földrajzi és.

(8) IV. Munkám három. A. részre tagozódik.. kérdés els része. Erdély megalakulásának történetét tárgyalja 1541. melyben a. esztendig,. azon. vagyis. a magyar királytól. elhelyezkedése. nek tekintett rendezését nyerte.. bonyodalmas. egy hosszú,. gyzelmével szerzdést. 157 1-i speyeri szerzdés. korszak. záróköve,. bvülésével. és jelentékeny területi. korszakos. mely Erdély járt.. A speyeri. csak az elzmények. fogva. jellegénél. területi. elismert és végleges-. is. Az. — 1571-ig,. fejedelemség. szabatos megismerése alapján lehet megérteni és méltányolni.. Ez. az oka annak, hogy a területi. beható. tárgyalását. különben. küls. nem. történelmének melyet. fejezete,. sok. a bécsi. mellzhetnek. tartottam. fleg az 1560. is,. kialakulás történetének. — 1571.. hiányosan. tekintetben áll.. ;. de. évek története Erdély. levéltár. ismert. elsrend anyagának. felhasználásával talán sikerült némileg megvilágítanom.. A. második rész (1571. — 1660). a földrajzilag és poli-. tikailag kialakult Erdély területi változásaival. foglalkozik.. nemcsak a Habsburgoknak Magyarország területi egysége helyreállítása czímén meg-megújuló és koronként Itt. sikerrel járó beolvasztó kísérleteit,. imperialistikus törekvéseit. hanem a fejedelmeknek. szövevényes. és. politikáját. is. Ezeknek következménye, mint ismeretes, a királyi joghatóság rovására való nagyjelentség területi bvülés Bocskay, Bethlen Gábor és a két Rákóczy György kellett ismertetnem.. korában.. A nak az. harmadik rész (1660—1732) Erdély hanyatlásámegsznésének története. A hanyatlást. és önállósága. újból. Erdélyt. hogy. feléledt. hódító. gazdaságilag. utóbb,. a. török. magyarországi. I.. diplomatiai. tárgyalások után,. utolsó. a. ellenállás. történetét. nem zártam. hanem a. teljesség. le. kedvéért. Ezen természetes tagozódás függésben. áll. bukásával. nélkül. munkám. hajthatta. megszüntetését.. Ez. 1711-gyel, mert ez. az esztend a területi változások szempontjából határévet,. mely. el,. tulajdonítható,. uralom. török. önállóságának. fejedelemség. rész. idézte. Ennek. Lipót kormánya aránylag rövid ideig tartó. egyidejleg,. végre. politika. tönkretette.. nem. jelent. 1732-ig haladtam.. azonban. alapgondolatával,. szoros. mely. össze-. szerint.

(9) Erdélyt a területi bvülés tette fontos politikai tényezvé, anyagi erforrások következménye-. a Partiumból merített. Mihelyt. ként.. si. e. határai közé,. veszendbe mentek, a jobbára. források. helyenként jóval azok mögé szorított. st. Erdély tartományszer. mely gazdasági er-. jelleget öltött,. Innen van az, hogy az imént vázolt egyes korszakok végén bemutatandónak véltem nemcsak az Erdélyhez kapcsolt magyarországi híján. források. súlyát. politikai. elvesztette.. részek megyéit akkori földrajzi elhelyezkedésökben, határ- és. hanem jövedelmezségükben. birtokviszonyaiban,. mészetesen csak. annyiban, amennyiben. világítása szükségessé tette.. is,. ter-. azt a kérdés. meg-. Erre szolgálnak a részek gazda-. sági jelentségérl szóló vázlatos fejezetek.. A tosan. levéltári és. idézem. látszott,. a. nyomtatott forrásokat mindenütt pon-. szöveg. Amennyiben. alatt.. szükségesnek. gyakran adom a kérdés egész irodalmát. is.. Mindazon megjegyzéseket, melyeket pályanyertes mvem akadémiai bírálói dr. Angyal Dávid és dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanár urak hivatalos bírálatukban (Akadémiai Értesít 1912.) s utóbb engem szinte hálára kötelezve magánúton tettek, igyekeztem értékesíteni. Hálás köszönetem illeti meg azonban a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságát, melynek :. —. —. jóindulata. jedelmes. tette. mvem. lehetvé. elnökének dr. CsánJci a ki. munkám. e. nehéz. viszonyok. közt. is,. ter-. Elssorban e Bizottság Dezs úrnak tartozom mély hálával,. megjelenését.. megírása. és sajtó alá rendezése. közben. is. a. legnagyobb készséggel támogatott, továbbá dr. Fejérpataky László osztálytitkár úrnak, mint e Bizottság volt eladójá-. nak. és dr.. Aldásy Antal egyetemi tanár úrnak, a Bizott-. ság jelenlegi eladójának, kik a legmesszebbmen jóakarattal és érdekldéssel segítették. el. mvem. megjelenését.. Budapest, 1917 deczember havában.. Dr. Lukinich Imre..

(10)

(11) ELS. KÉSZ. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG POLITIKAI ÉS FÖLDRAJZI KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 1540—1571.

(12)

(13) BEVEZETÉS. Ferdinánd. I.. János király 1526 óta folyt küzdelmében. és. az 1538 február 24-én kötött nagyváradi béke volt hivatva. Magyarország területi egysége helyreállítására.. A. béke a tény-. mennyiben kimondotta, hogy. leges birtoklást szentesítette, a. a két király mindegyike a béke megkötésekor bírt országrészek. szabadon. felett. és. és teljes királyi. jogokkal uralkodhassék, Szlavónia. Erdély kivételével, melyek közül az elbbi Ferdinándot,. az utóbbi János királyt. 1 illeti. ). Ugyanez a béke azonban. biztosí-. totta János király halála esetén, tekintet nélkül arra, lesznek-e. törvényes fiutódai, vagy sem, az ország területi egyesítését. Ferdinánd, vagy leszármazottai, illetleg V. Károly császár. is. s. utódai királysága alatt, a szabad választás alapján és jogán.. A. nagyváradi béke. végrehajtása. teljes. s. ennek alapján. az egység helyreállítása azonban bizonytalan siker feltételek-. tl 2 ). s. bizonytalan. idtl. ideiglenes és pusztán elvi. függött. Jellege. jelentség. volt.. már megkötésekor. vagy módozatokat tartalmazta ugyanis, melyek. ket,. is. Azokat az irányelveszerint. Magyarország János király halála után egy király alatt egyesít-. het. Kivitele módját azonban elre nem látható gekre bízták, mellzése tehát ily alapon. id kérdése lehetett. A béke a tényleges birtoklás. s. eshetsé-. az adott viszonyok. közt csak. adott pillanatnyi elnyöket.. I.. biztosításával János királynak. Ferdinánd. e. béke értelmében. magát tulajdonképpen csak az ország harmadrésze törvényes x ). 242. Brüsseli. Okmt.. — 43. — Gooss. R.. ;. II.. bürgen. Wien, 1911. 72. 2 ). für. I.. 7.. 1.. Bethlen Farkas. Ferdinánd 1538. 1.. U.. o. 65.. április (?). Siebenb. Landeskunde. N. F.. Az. :. Hist. lib. II.. Tom.. I.. p.. Österreichische Staats vertragé. Fürstentum Sieben1.. a szövegkiadások.. havában V. Károlyhoz. XXIX.. p.. erdélyi fejedelemség területi változásai.. írt levele.. 635. 1. Archiv.

(14) ;. királyának tekinthette,. st ennek. szoros végrehajtása esetében. a Szepességról, János király si birtokáról. Hatalma 1538. mondania.. —40. szomszédos vármegyékre terjedt. is. A Dunántúl. ki.. Mosony-, Gyr-, Esztergom-, a Dunáninnen. :. volna. le kellett. jobbára. közt. Ausztriával. az. Vas-, Sopron-,. :. Pozsony-, Nyitra-,. Trencsén-, Túrócz-, Liptó-, Zólyom-, Hont- és Barsvármegyék felett. ellenmondás nélkül, osztatlanul gyakorolta királyi jogait. az északnyugati és északkeleti felföld többi megyéiben azonban állandó volt a területi ingadozás. 1 ). Az. a fontosabb várak körül csoportosultak. ellenkirályok birtokai. felségjogaiknak csak. ;. a meddig az akár közvetlen. addig tudtak érvényt szerezni,. akár a párthíveik kezében. birtokukban,. lev várak hatósága. Törekvésük azért mindig a várak megszerzésére,. kiterjedt.. vagy a nagy uradalmakkal biró furak megnyerésére irányult már kezdettl fogva s így érthet a várháborúk és a politikai frontváltozások ezen aranj^korában az állandó, kiszámíthatatlan,. meglepetésszeren. sokszor. A. gyakori. ható. hosszasan húzódó nagyváradi békealkudozások lefolyásának. jellemz adatokkal szolgálhat. ideje. tekintetben. e. Török Bálint János király pártjához csatlakozott Zala-, és. ingadozás.. területi. Somogy-. 2. 1536-ban. is.. ) s. vele együtt. Veszprémmegye. 3 ) 1537 nyarán Perényi Péter. és. Bebek Ferencz. pártolt Jánoshoz. 4 ) Perényivel, Sárospatak. Zemplén vármegyébl 32 község 190% portával, 6 ) Hevesmegyében 264 porta, Borsodmegyében 11 község öl 1 ^ urával,. 5. pl.. ). portával. ;. Bebek Ferenczczel Gömörmegyében 52 község 332 */ 2. portával,. Borsodmegyében. község. 24. 147 ^4. portával. stb.. jutott János fenhatósága alá. Mindennél fontosabb volt azonban. Kassának megszerzése 1536 deczemberében, 7 ) melylyel János király uralmát a. Hernád völgyben. !). Dicalis conscriptio 1540-bl.. 2. Bethlen. ). :. Hist. lib.. II.. biztosította, de ezzel egyúttal. M. N. Múzeum.. Tom.. I.. p.. (Fol. Lat. 1008. Vol. I.). 235. Sebestyén Béla. Török Bálint mint Pápa város földesura. Pápa, 1911. 35 3 ). 1540-ki dicalis. M. N.. ). Károlyi Árpád. 4. 1878. 806—7. 5. Múzeum.. 1.. Hungarica 1540 máj.. ). 1541-ki dicalis szerint. Orsz. ltár.. ). Károlyi. 7. :. ltár.. id.. :. Enyingi. 11.. (Fol. Lat. 1008. Vol. I.). Bécsi. 6. köv.. Adalék a nagyváradi béke történet. Századok,. :. ). áll.. s. ért.. Századok, 1878. 695.. 1..

(15) magát az addig nagyrészt egységes. beékelte. területet alkotó. Ferdinándpárti megyékbe.. A. tényleges. Dunántúl, mint említettük, a határszéli (Vas-, Sopron-,. Mosony-). s. néhány Dunamenti (Gyr-, Esztergom-) megyén. kívül, János király birtokában volt. megye Török Bálint átpártolása. még. az. Pápa,. :. Somogy-, Zala-, Veszprém-. Tata. ). 3 ). és. míg a többi megye. révén,. elz években hódolt meg. Fbb. 2. A és. ezek. János királyt hatalma tetpontjára emelte.. szerint. A. szentesít nagyváradi béke. birtoklást. várai. Székesfehérvár, 1 ). :. Buda.. nagy magyar. valamint a tiszántúli vármegyék. alföld,. Erdély részint a váradi béke eltt, részint annak alapján jutot-. tak birtokába.. Az északnyugati felföldön Hevesmegye 4 ) Egerrel 5 ) Borsodmegye Diósgyr várával, 6 ) Kassa elfoglalásával csaknem az egész Abaujmegye Jánosé lett. Zemplén vármegyében Perényi Péterrel Sárospatak és uradalma, Nagymihály és környéke, :. melyet Ödönffy László birt. 7. ) s. ben Sóvár, Sáros, Sebes, Kapi. ;. 8. részben Tokaj és. Makovicza.. is. ). 9. Sárosmegyé-. Beregmegyében. ). a lónyai vár, tartozékaival. 10 ) Voltak hívei Gömör-, Torna-, Ung-,. Mármarosmegyékben is, 11 ) jóllehet ezek némelyikében a három utolsóban) inkább Ferdinánd befolyása volt túl-. Szepes-, (pl.. nyomó.. A *). törvényerre emelkedett Thurzó Elek 1540 aug. 4-ki. mely. felosztás,. levele.. Bécsi. áll.. Ferdinánd. I.. ltár.. (Hungarica. u. o.. 1540 szept.). 1540 aug.) 2 ). Fels Lénárt levele 1540 szept. 23. (Bécsi. ). U. azon levél és Thurzó Elek levele 1540 szept. 22-rl. (U.. ). Szederkényi Nándor. 3 4 5 ). Károlyi. ). Borovszky S.. 6. ;. id. ért. :. áll.. tört. I. 80. ltár.. 1541-ki dicalis. Orsz. ltár.. ). Károlyi. Tora. 9 ). scriptio. 10 ). I.. :. (Orsz.. Werner. 1.. II.. k.. 47.. 1.. és I.. Ferdinánd 1540 szept.. (Hungarica 1540 szept.). Századok, 1878. 810.. 1.. Bethlen Farkas. Századok, 1878. 690.. 1.. és az 1540-ki dicalis con-. Hist. lib.. :. :. id. ért. ltár.). György 1540 máj. 19-ki. levele.. Bécsi. áll.. (Hunga-. ltár.. rica 1540.). ") 1540-ki. o.). 1.. 259—60.. p.. Károlyi. id. ért.. tört.. Századok, 1878. 698.. ). 8. II.. Hevesinegye. Borsodm.. 13-ki adománylevele. Bécsi 7. :. áll. ltár.. dicalis consc. Fol. Lat. 1008. Vol. I.. (M. N. Múz.). 1*.

(16) st. jogkörét Magyarország területén jelentékenyen csökkentette,. már aránytalanságánál fogva sem tarthatott igényt hosszú életre. Ferdinánd, ki 1535-ben még tudni Erdélybl. teljesen ki is zárta,. sem akart. hogy. arról,. felségjogait az ország területén. egyenrangú uralkodótárssal megoszsza czím jogosultságát. királyi. nebb tényezvé. Érthet. tehát,. vált, ki. is. s. valamely. a ki Jánostól idáig a. megtagadta, 1 ) most jelentéktele-. újabban Árvamegyét. elvesztette. 2 ). is. hogy a már megkötött békéért épen Ferdinánd. lelkesedett a legkevésbbé. 3) Ezzel. szemben viszont kétségtelen,. hogy János király kezdetben a kiegyezés szinte híve volt. azt. ;. bizonyára tudta, hogy a béke neki csak pillanatnyi elnyöket biztosított,. de erkölcsi elégtételéül szolgálhatott törvényes. és. egyenlrangú királyul való elismertetése épen azon ellenféltl, ki errl hosszú éveken keresztül hallani sem akart. 4) A nagylan alakulásán. mat nyújtó. tnt. kapcsán. s. nem. hanem a körülmények. várat-. Ferdinándnak különféle magyarázatokra. alkal-. váradi béke mellzése. is. rajta,. tehetetlenségén múlt, mely a moldvai események ki.. Moldva fejedelme 1527 (január 20) óta Kares. Péter,. »Nagy«. István moldvai vajda törvénytelen fia volt. Atyjához hasonlóan. nagytehetség, becsvágyó, de megbízhatatlan politikus, kinek ftörekvése Moldva önállóságát Lengyelországgal, de fleg a hódító török hatalommal szemben megvédelmezni. Uralkodásá-. nak els ténye a Lengyelországgal kötött szövetség nek. éle. volna, ha a vajda János király szövetségét. is keresi,. csak János király kudarczai után befolyásával. az. erdélyi. de Péter. — de — Ferdinándhoz csatlakozott,. a bécsi udvartól küldött Keicherstorffer hatása. st. mely-. volt,. a török ellen irányult. Zsigmond lengyel király szerette. városokat. szász. bírta (1528). Arra a hírre azonban,. alatt. is. elpártolásra. hogy János király szövetségre. lépett a szultánnal, Péter azonnal változtatott eddigi politiká-. x. «1.. A. magyar helytartótanács. ). R. Kiss István:. ). 1540-ki dicalis szerint egy Kosztka. 2. Fol. Lat. 1008. Vol. 3 ). 4 ). Archív I.. f.. I.. ö.. etc.. lengyel. LVIII.. fnemes. 1.. foglalta. (M. N. Múz.). Siebenb. Land.. XXIX.. p. 632.. Ferdinánd adománylevele a Kastellánfi-testvérek. ianuárius 4-rl. (Lib. Reg. Ferdinandi. V.. nev. Századok, 1913. 133.. 1.. I.. Tom.. I— II.. részére. 1546. p. 123. Orsz. levéltár.).

(17) ján. s. már ugyanazon év végén János. találjuk,. kitl jutalmul Csicsó. király szövetségesei közt. Küküll- várát, majd Bálvá-. és. nyost és Beszterczét kapta. Sikereiben bizakodva, hódításra. mely valamikor Mold-. gondolt. Pokutiát akarta visszaszerezni,. vához tartozott, de 1510 óta Lengyelország birtokában Terve kivitelét a Zsigmonddal kötött szövetség s. Pokutiát 1530 végén tényleg. el is foglalta. Gritti. nem. volt.. zavarta. mesterkedései. azonban, ki tudvalevleg a magyar királyság megszerzésén törte. ennek. eszét s. mintegy alapul, elssorban a moldvai. elérése végett,. fejedelemség elnyerését tartotta szükségesnek, ellen ingerelték a szultánt. ben. ;. a vajda hódító politikája külön-. gyanút keltett a porta eltt. is. csakhamar Péter. így Grittinek. s. könny. munkája volt. Kevéssel Pokutia elfoglalása után tehát keményen meghagyta a szultán Péter vajdának, hogy hadait Pokutiából vonja. Szultáni beavatkozásra. ki.. nem. ugyan szükség,. volt. mert a tartományt a lengyel hadak visszavették, de a porta részérl tapasztalt nyomás arra az elhatározásra bírta a vajdát,. hogy Moldvát Habsburg-uralom alá helyezze. Ferdinánddal 1534 folyamán ként Péter 1535. április. meg. is. indultak. s. A. tárgyalások. ezek eredménye-. 4-én Jassyban kiállított. ünnepélyesen elismerte Ferdinánd fenhatóságát. s. okiratában vele szövet-. ségre lépett. Szövetségesében bizakodva Pokutiát ismét elfog-. egyúttal azonban béketárgyalásokat kezdett a lengyelek-. lalta,. kel,. hogy török támadás esetén Lengyelország részérl fedezve. legyen. és. A török beavatkozás nem késett.. 1536 júliusában a porta. János király követei azt kívánták Pétertl, hogy seregébl. 6000 embert adjon segítségül az ez. készüld János. A. királynak.. vetségese ellen sereget adni. s. id. s. Ferdinánd. így a szultán elhatározta. büntetését. Erdélyi birtokait János király visszavette, a lengyelek. tájt. ellen. vajda azonban vonakodott szö-. meg-. még ugyanazon évben. megszakították vele a tárgyalásokat. is. most Péter egyedül Ferdinándra volt utalva. Ekkor azonban. már. folytak a békealkudozások az ellenkirályok közt, melyek. 1538 február 24-én a nagyváradi békében befejezést nyertek. Péter így magára maradt. 1 ). *). Rare^. V. etc.. ö.. a mondottakkal. Wien, 1908.. ez.. :. Ursu. :. Die auswartige Politik des Péter. mvét, melynek eredményét a. fentiekben fog-.

(18) Szulejman moldvai büntet hadjárata. tehát. összeesett. a nagyváradi békekötéssel. Igaz ugyan, hogy e béke fegyverszünet jellegével bírt, mert azt közzé is. nem. csak abban az esetben hatalmazták. tették. fel. s. V. Károlyt. ha. közzétételére,. kell hadervel rendelkezvén, Magyarországot sikeresen megvédheti a török. volna. ellen.. 1 ). ha Szulejman tudomást. így,. e békekötésrl,. is. a. szerzd. szerzett. felek azt letagadhatták.. Mindamellett a törökök készüldései izgalomba hozták az ország. mely tájékozatlan volt a moldvai hadjárat. közvéleményét,. valódi czéljai fell,. st magok. a királyok. szükségesnek vélték. is. az általános fegyverkezést. Mikor híre járt, hogy a török hadjárat állítólagos czélja Péter megbüntetése, letileg. — a Moldvával terü-. közvetlenül érintkez Erdély védelmének szükségessége. természetszerleg eltérbe lépett. János király Erdélyt minden. eshetség. biztosítani. ellen. akarván, számottev haderejét a. moldvai határszélen összpontosította, ségesét,. I.. Ferdinándot. béke értelmében. 2 ). is. st. segítségre szólította.. A. nagyváradi. az ország közös védelme kölcsönös kötelezett-. ség lévén, János király joggal várhatta. a legmesszebbmen támogatást. s. egyidejleg új szövet-. I.. Ferdinánd részérl. I.. Ferdinánd azonban a zavaros. V. Károly tevékenységét teljesen igénybevev németországi. viszonyok miatt, a várható birodalmi segítségtl erejére utalva pedig csak jelentéktelen. király rendelkezésére bocsátani, de azzal. János királynak. ily. elesett, saját. hadiert tudott János 3. is elkésett. ). elzmények után a. Szulej mannái való. békés viszony további fentartása és gyors rendezése éget szük-. ségnek látszott, annál. tudomást szerzett. s. is. inkább, mert készüldéseirl a szultán. Jánost igazolásra szólította. 4. fel. ). A. király. fegyverkezése okául Péter moldvai fejedelemmel való ellenséges. laltuk össze. L. ismert. Századok, 1910. 850 lib. II.. tom.. A. I.. p.. —52.. 1.. XXXIX.. pontja Bethlen Farkasnál. 260-61. 2 Harmadik pontja ). Bethlen Farkasnál. Hist.. *). béke. és Goossnál 3 ). 42—43. *). :. 71.. és Bethlen. Farkas. :. Hist.. 263—265. :. Hist. lib. II. tom.. lib. II.. Tom.. I.. I.. p.. p. 240.. 1.. Bethlen F.. :. Hist. lib. II. T.. I.. p.. 11.. Magy. Orszgy. Emi.. II.. 147—8.. 11.. 266—7. Vemncsics munkái. II..

(19) :. viszonyát hozta. fel. bizonyságául a Csicsó várába. állítása. s. menekült fejedelmet ostrom alá. is. Hsége. fogta.. fleg azonban a küldött nagyérték ajándékokkal. zásával, sikerült. Szulejman gyanakodását. is. eloszlatnia.. események közvetett hatása fontosabb volt az. A. hangsúlyo-. A. 1 ). moldvai. elért békénél.. török hadjárat váratlanul az imént megkötött szövetkezés. erpróbája. mely a békepontok gyakorlati alkalmazhatósá-. lett,. gát döntötte. Kitnt, hogy L Ferdinánd erforrásai maguk-. el.. ban elégtelenek de kitnt az. s. így a vele való szövetség értéke fölötte csekély. hogy a Ferdinánd törekvéseit. is,. fedez német. kozásait. a társadalmilag, felekezetileg. császár,. megosztott birodalom hadierejével csak alkalmilag. den körülmények között rendelkezhetik. A. szövetségestárs.. tanulságok. lesújtó. lett,. nem min-. így megbízhatatlan. a. nemzeti. bizonyára örökös reményében. idejleg a török szövetség megkötése. A. s. s. királyság. minek els következménye. eszméjét ismét eltérbe hozták,. a király nsülése. ;. irányító, vállal-. is.. s. azzal egy-. 2 ). nagyváradi béke a török szövetség megújításával, tehát. a béke alapgondolatának szünetté vált.. nyilt mellzésével,. egyike sem leplezhette. s. erre. egyszer fegyver-. most már a szerzd. Ideiglenes jellegét. János király és hívei. nem. is. felek töre-. kedtek. * * *. Erdély a XVI.. fogalom volt. s. század második feléig inkább. földrajzi. hazánk délkeleti, a természettl egységessé alkotott. részét jelölte. Határai kelet és délkelet fell természetesek lévén,. állandók,. —. határingadozásokra. telen-mértékben akadunk alatt) 3 ). s. Torda-,. csak elvétve. s. jelenték-. Rákóczy György uralkodása. Kolozs-,. is,. Doboka-,. hol az akkori. Bels-Szolnok-. 1. is. ). Földrajzi fekvése, hegységektl hatá-. Magy. Orszgy. Emi.. Hist. lib. II. T. lib.. itt. a Beszterczevidék nyugati, illetleg északi határai. egyúttal Erdély határai. !). I.. állandók Erdély határai nyugaton. ;. Hunyad-, Fehér-,. megyék. (pl.. I.. p.. II. 148—49. 11. ürsu : i. m. 163—64. 11. Bethlen 268—69. Verancsics munkái II. 43. Istvánffy : Hist.. XIII. (1758-ki kiad.) p. 137. 2. 271-288.. ). Bethlen F.. ). Gyulafeh. kápt. ltára. Miscell. Cist,. 3. levéltár.). :. Hist. lib. II. T.. I.. p.. I.. fasc. 6. nr.. 47—48. (Orsz..

(20) 8. medenczeszer. rolt. már. jellege. középkorban. a. alkalmat. is. adott némi tartományi önkormányzat kifejldésére. így a királytól kinevezett s. tle. utasítással ellátott erdélyi vajdának,. Erdélyben a király legfbb hivatalnokának joghatósága volt, mely a htlenségi. 3 ). és. 2 ). mint. terjedelmes bírói. nemesi birtokpereken. kívül általában a fellebbvitel lehetsége nélkül döntött kisebb peres ügyekben.. ingadozó. gium). volt.. 4 ). A jogszokás. egyébiránt e tekintetben rendkívül. Eltérk voltak szokásai az emberdíjak (homa-. és bírságok fizetésében,. a perek folyamatában. s. a törvény-. szakok megtartásában is, 5) de azzal a korlátozással, hogy Magyarország közönséges határozatai és végzései, valamint a királyi curia rendes bíráitól a. fekv. jószágok és birtokjogok tárgyában. hozott ítéletek és bírósági határozatok ellen semmit sem rendelhettek és semmiféle statútumot. nem. annál kevésbbé, mert a hagyományos és. bl következleg,. alkothattak teljes. 6. és pedig. ). egység alapelvé-. az erdélyi vajdák, püspökök, a magyar nemes-. ség, a székelyek és szászok, mint a magyar korona tagjai, a magyar országgylésekre mindig hivatalosak voltak. 7 ) Általában véve a három nemzet egyetemétl, valamint ezek keretén. belül az egyes városoktól és székektl hozott statútumok alap-. hettek,. st nem. A legfbb. törvényhozása között sem. a ). Verancsics munkái.. Hung. min. 60. s köv. 2 ). 11.. II. 92.. és. Ennek. I.. p. 150. és. Oláh Miklós. :. :. az anyaország. Adparatus. nevezi. a vajdát az 1560-ki. etc.. ). 335.. Werbczy. :. Tripartitum P.. 4 ). 5. Farczády Elek. ). V.. ). Werbczy. 6. ö. II.. :. Az. SS. Rer.. :. Vindobonae. 1763.. etc. 253. s. köv.. 11.. székely constitutio. Corp. Stat.. 65. (Kolosvári. —Óvári. kiadása. erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre és. 50—52.. 1912.. 11.. Ulászló 1500-ki évi decret. IV. art. 9. (Miilen. kiad. 647. :. Tripartitum. P. III. Tit. 2. (Kolosvári. —Óvári. 1.). kiadása. 1.) 7 ). V. ö. Sándor József. pesti Szemle, 1865. II. 8 ). Stat.. Tit.. mind-. ). í.). mködése. Budapest,. 377.. II.. 8. fórum. ugyanaz Kovachichnkl. Hungária et Attila. ugyanaz Bél Mátyásnál. s. fellebbezési. p. 16. 3. ellenkez-. lehetett ellentét a különleges helyi viszonyokhoz. alkalmazkodó statútumok részleteinek szelleme. I.. nem. a magyarországi törvényhozás alapjaival. elvei. :. Erdély, Magyarország kiegészít része. Buda-. 322—23. a bizonyítás anyagával.. Az 1466-ki székely nemzeti constitutio. Kolosvári—Óvári Az 1499-ki székely nemzeti const. Corp. Stat. I. 30.. I. 4.. :. Corp..

(21) 9. végig a magyar király, ki kegyelmet osztogathat, 1 ) a vajdát ki-. nevezi. s. utasítással látja. Az a hatalom, melyet a. el,. mint személyének képviseljét. 2 ). vajda, mint királyi fhivatalnok, Erdély-. ben gyakorolt, kezdetben a kiváltságos közjogi helyzettel bíró székelyek és szászok intézményei mellett bizonyára korlátolt volt.. Csak késbb, mikor a rájuk bízott tartomány. földrajzi és társa-. dalmi helyzetének elnyeit felismerték, törekedtek arra, hogy. magukat a központi kormányhatalom hatása alól kivonják. Ezért az egyes megyékben igazságszolgáltatás végett tartott általános gyléseket tartományi gylésekké fejlesztették, melyek a tartomány összes közügyeit tárgyalták, gyakran az anya3 országtól eltér tartományi szokásjog alapján. ) Jogaihoz tarto4 zott az ispánok és alispánok kinevezése ). (kegyelmezés).. fbb. 5. késbb. s. a bíráskodás. Tekintélyét mutatja, hogy az ellene, mint leg-. ). fbenjáró. királyi tisztvisel ellen támasztott pártütéseket. vétségnek minsítették. 6). 1534 okt. 28-ika óta. 7 ). Majláth István volt Erdély vajdája.. Gritti ártalmatlanná tétele óta. nagytekintély. és. népszerség. János király, bár politikai megbízhatatlanságát. férfiú, kit. ismerte, a közóhajtásnak engedve, nevezett ki vajdává.. kitl közvetlenül kineveztetése eltt. fogva Ferdinánd híve, 8. pártolt. el, ). anélkül,. jól. Kezdettl. hogy János szinte hívévé vált volna.. Azokban a harczokban, melyek a nagyváradi békekötést közvetmegelzték, tevékeny részt vett ugyan, mint János király. lenül. fvezére, 9 ) de épen elért sikerei szédítették. Az Erdélyben a. el.. váradi béke sikertelenségének láttára támadt mozgalmat, mely-. nek végs. czélja volt. Erdélynek önálló szervezése külön. delem, vagy török protekczió, vagy Ferdinánd alatt, J. Stat.. ) I.. 2 ). 1499-ki. Corp. Stat.. const.. Nagy Ern. ). Tagányi K.. ). Tagányi. ). V.. ). Corp. Stat.. 4 5 6 7. Az. Szolnok-Doboka megye monograí.. I.. orsz.. ö.. :. :. h.. i.. I.. s. 249.. közjoga 48. köv.. 1.. Pór A.. erdélyi. I.. 16.. k.. ). Majláth Béla. :. —. 49.. I.. 24.. 248. 11.. 1.. 1.. I.. vajdák. 11.. az 1555-ki székely nemzeti constitutio. Corp. Stat.. ). 9. irá-. 1505-diki const. Corp.. :. Magy.. :. Magy. Orszgy. Emi. ürsu : i. m. 120—21.. ). 8. 11.. feje-. 18.. sorozata. Erd. Múz. 1893. 1. 3. 12—13.. I.. —. 470.. 1.. 11.. Maylád István.. 58. s köv.. 11.. L.

(22) 10 nyitotta és táplálta, 1 ) mert ennek révén elnyerni vélte a feje-. delemséget, melyre közjogi állása kapcsán magát tartotta legilletékesebbnek. Erdély politikai pártállása az utóbbi években. ingadozó. rendkívül. könny. lévén,. volt. pártot. szerveznie,. melynek segítségével magát az 1540 márcziusi marosvásárhelyi gylésen fejedelemmé választatni akarta, de, mint ismeretes, sikertelenül.. 2 ). János király a Maj lát h-f éle mozgalom jelentségét kezdettl fogva. nem. kicsinyelte. ;. mikor tehát. arról értesült,. hogy Majláth. nyiltan elszakadt tle és harczra készüldik, 1540 április 24-re. 3 ). Tordára országgylést hirdetvén, hadsereggel ment Erdélybe.. Az országgylésre Majláthot. és vajdatársát,. Balassa Imrét. is. megidéztette, de azon csak utóbbi jelent meg, Majláth azonban. Fogaras várába vonult.. A király külön. Balassával tárgyalni. nem. akarván, értésére adta, hogy menedéklevele csak három napig érvényes, mire Balassa Diód várába menekült, melynek védel-. mét János királylyal szemben megkísérelte ugyan, 4 ) de tle kegyelmet nyert, készségesen meghódolt eltte.. midn Ezzel. Fogaras kivételével egész Erdély elismerte János király fenhatóságát. 5 ). Erdély biztosítása János király legutolsó. mert. júl.. x ). 22-én. 6. Szászsebesen elhalt.. ). —90.. Sándor Imre. és. 1.. levéltára. Kolozsvár. 1914. 2. volt,. Erre igen jellemz az 1540 január 2-án létrehozott szövetség. Tört.. Tár. 1892. 89. Majláth Béla. ). Bethlen Farkas. :. k.. 5—6.. :. A. :. csikszentmihályi Sándor-család. 1.. 77.. Hist. lib. II. T.. I.. 1.. p. 315.. a gylés napjául máj.. Horváth levelébl azonban a dátum tarthatatlan-. Vingárti. 7-ét említi.. I.. Maylád István.. ). 3. diadala. sága kitnik. 4 ). Vingárti Horváth Gáspár levele 1540 máj. 4. (Bécsi. ). Istvánffy. 5. M.. :. Histor. (1758. kiad.) p.. naplója. (Erd. tört. tára.) 6. A. I.. k.. 14. — 16.. áll. ltár.. Hungar.). 139—40. Mindszenti Gábor. 11.. dátumra vonatkozó adatok összegyjtése és egyeztetése Ortvay Tivadarnál Pozsonv város története. IV. k. I. r. 272—73. 1. ). :.

(23) I.. Buda. Gönczi tárgyalások 1540 januarius. V. Károly törekvései megszerzésére és Scepper küldetése.. A János. király-párt bomlása és. ebben Serédi Gáspár szerepe. Területi változások az átpártolások következtében.. János király halála, a rákosi királyválasztó ország-. gylés 1540 szeptemberében.. Habár. nem. hogy a nagyváradi béke alapelveit végrehajtani a szerzd felek kevéssel annak megkötése után. arról,. lehet,. meggyzdhettek s így azt részletezbb fegyverszünetnél egyébnek nem tekinthették, mégis foglalkozniok kellett néhány olyan pontjával, melyek a status quo fent art ásat voltak hivatva biztosítani.. A. béke a háború újabb kitörésének. elejét. veend,. a tényleges birtoklást szentesítette, de ugyanannak törvényszer. Sürgs. megállapítását közös megegyezéstl tette függvé. ez különösen az északkeleti felvidéken,. rúk színterén, hol gazdasági okokból mindkét. — eszközökben nem válogatva — lábát megvetni tokviszonyok. A. épen. e. miatt. nagy uradalmakkal. rendkívül. igyekezett. fél s. a hol a bir-. bonyolultak. voltak.. várjószágokkal rendelkez. és. volt. mint a legutóbbi hábo-. furak. politikai pártváltoztatásai napirenden lévén, a helyzet állan-. dóan változott volt újabb ok.. s. A. így. a további ellenségeskedésekre mindig. váradi béke ezért elször. —. toztatást, 1 ) de másrészt. is eltiltja. a béke érdekében. a pártvál-. — gondoskodni. kíván a felektl kirendelend magyar biztosok személyes tárgyalásai alapján a tényleges birtoklás tüzetes megállapításáról. is.. 2. A J. ). tárgyalások. XXIV.. színhelyéül. ). Art.. ). Art. VII. Bethlennél. 2. Bethlennél :. :. hosszas. Hist. lib. II.. Hist. lib. II.. egyezkedések. Tom. I. p. 254. Goossn&l Tom. I. p. 242. Goossn&l. után :. :. 77.. 1.. 72.. I..

(24) ; :. 12. a Kassától délre. es. Gönczöt választották, hová 1540 januáriusá-. ban mindkét fél elküldte megbízottait, kik Ferdinánd részérl vingárti Horváth Gáspár, Réway Ferencz és Werner György János király részérl pedig. :. Ibrányi István és János. leleszi. prépost voltak. Megbízatásuk nemcsak az idközben felmerült. sérelmek orvoslására,. hanem mindazon. ellentétek elbírálására. melyek a zavaros birtokviszonyok kapcsán a kedé-. kiterjedt,. lyeket állandó izgalomban tarthatták. 1 ). Az. értekezlet. azonban a. kölcsönös szinteség és jóakarat teljes hiánya miatt sikertelen 2. Werner György február 25-én azt. volt. ). jelentette urának,. hogy János király megbizottaival megállapodásra jutni nem s. hogy. Horváth Gáspár már. e miatt. elutazott,. lehet. Réway Ferencz. pedig útra készül. 3 ) Márczius közepe táján a tárgyalások formálisan. megszakadtak, bár látszólag még késbb. is. kísérletek. mindkét. fél. A függ kérdések. történtek. is. részérl a tárgyalások folytatására. 4 ). megoldásának. elodázása csak. ilyetén. akkor érthet, ha tudjuk, hogy mindkét uralkodó figyelmét teljesen lekötötték az erdélyi események. János király elbbre-. valónak tartotta a Majláth-féle mozgalom. következményei. egyelre. gönczi tárgyalásoknál, hol végre. megvédésérl volt álláspontja. szó.. ki. is,. elfojtását,. kiszámíthatatlanok is. melynek. voltak,. —. a. csak partikuláris érdekek. Lényegileg azonos volt ezzel Ferdinánd. kezdetben abban a. meggyzdésben. hogy a mozgalomnak a magyarországi részekben. is. élt,. következ-. ményei lesznek, tulajdonképen azonban magyarországi tanácsosainak ellentétes jelentései alapján a várható következmé-. nyek természetérl tájékozatlan. tartó pl. ismételten figyelmeztette,. kezése. veszélyt. Bereg-. és. !). hozhat Munkács. Ferdinánd 1540 jan. 12-én kelt. és. Huszt várára, illetleg. János 1540 jan. 25-ki megbízó-. (Hungarica 1540.). Bécsi. Werner György 1540 márcz. 14-ki levelében. ltár.. kell. (Hungar. 1540.). ). áll.. hely-. hogy János király fegyverés. ). 3. kir.. Máramaros vármegyékre, tehát gondoskodni. levelei szerint. Bécsi áll. ltár. 2. Thurzó Elek. volt.. :. »Omnis labor. irritus. fit. Discessum est itaque ab eo loco infectis rebus omnibus.« etc. Bécsi ltár.. 4 ). áll.. áll.. (Hungarica 1540.) V.. ltár.. ö.. :. Werner György 1540 máj.. (Hung. 1540).. 19-ki levelével Ferdinándhoz. Bécsi.

(25) 13. a fenyegetett részek védelmérl. 1 ) Serédi Gáspár viszont sürgette Ferdinánd fegyveres beavatkozását, mert a most ismét Ferdinánd-párti Erdély és Felsmagyarország erejére támasz-. kodva, János királyt legkönnyebben ártalmatlanná tehetik. 2 ). Az utóbb történtekbl. következtetve, Serédi javaslatai reális. alappal birtak ugyan, de Ferdinándnak, ki tudomással birt. Fráter. Györgynek a törökkel ugyanazon idben. diplomácziai. tárgyalásairól,. 3. beavatkozása. fegyveres. ). folytatott. esetén. számolnia kellett egy valószín török hadjárattal, mely ellen felkészülve. nem. volt. ;. számolnia kellett azzal. a mire figyel-. is,. mét a helytartó újabban felhívta, hogy a legközelebbi török hadjáratban Buda könnyen elveszhet a kereszténységre nézve. 4 ) Buda török kézre jutásának eshetsége ugyanazon idben V. Károlyt is foglalkoztatta, nemcsak azért, mert így az ország területi egyesítése természetesen Habsburg f enhatóság alatt, teljességgel lehetetlenné vált volna, hanem a német birodalmi érdekek szempontjából is, mely ez esetben csaknem közvetlen. —. —. területi érintkezésbe jutott volna. a hódító török hatalommal.. Mindezeket. gönczi. akár. mérlegelve,. a. akár a Seréditl sürgetett fegyveres. tárgyalások. beavatkozás. bizonytalan sikere jelentéktelennek tnhetett. tleg V. Károly eltt. ;. innen magyarázható. semlegessége, de egyidejleg törekvése. A. feladat. (Schepper) Kornélt. ismers. még 1540. küldötte az ügy érdekében.. Ferdinánd,. ille-. meg Ferdinánd teljes Buda biztosítására.. Károly vállalta magára, ki a. megoldását V.. keleteurópai viszonyokkal. is. fel. anyaga,. egyébként. híres. humanistát, Scepper. áprilisában János király udvarába. Az. utasítás értelmében a. követnek. János király eltt elssorban azt az szinte jóindulatot kellett kiemelnie, melylyel a császár Magyarország érdekei iránt viseltetik. ;. nagy. bizonyság erre a nemrégiben kötött béke része van. János király. *). 1540 már ez. 24-ki. és. meg. márcz. 26-ki. lehet arról. is,. melyben neki. gyzdve, hogy. levelei. Bécsi áll. ltár.. (Hungar.. 1540.) 2 ). 1540 márcz. 27-én és ugyanazon hóban. kül) Fels Lénárthoz. írt levelei. (pontosabb dátum nél-. részben titkos írással. Bécsi. áll. ltár.. (Hun-. gar. 1540.) 3 i. ). Murányi Pál 1540 ápr. 10-ki. ). 1540 márcz. 31-ki levele a királynéhoz. Bécsi. 4 |. levele. Bécsi áll. ltár. áll. ltár.. (Hungar. 1540.). (Hungar. 1540.).

(26) 14. jövben. V. Károly a. is. szívén viseli Magyarország érdekeit,. hogy az ország a kereszténységnek a legszilárdabb elbástyája, melynek bukása kimondhatatlan károkat okozna a keresztény világnak. Ezt azért kell most is hangsúmert. belátja,. lyoznia, mivel a császár biztos értesüléseket szerzett a törökök. újabb készüldéseirl rozottan. s arról,. hódításra irányul. maguknak. elfoglalni.. s. hogy törekvésük most már hatáelssorban Budavárát akarják. min. Hogy. következményei. Budavára török kézre jutásának, azt. részletezni. kétségtelen azonban, hogy a vár elvesztése. ország. végs. s. a szomszéd államok,. veszedelmét jelentené.. A. hanem. nem. lehetnek. szükséges. ;. nem csupán Magyarkereszténység. az egész. császár, ki a kereszténység érde-. keinek megóvására különös gondot. fordít, ezeket. azzal az ajánlattal fordul Jánoshoz,. hogy török támadás esetén. megfontolva. Budavára védelmében közvetlen befolyást biztosítson V. Káis engedje meg t. L, hogy a várba tekintélyes német. rolynak. ;. hadert helyezhessen az ostrom ellátása és fentartása az. mely hader. idejére,. kötelessége. ;. hogy a veszedelem elmultával csapatait onnan. Ha. János. király. azt. vetné. hogy. ellene,. parancsra minden védekezés nélkül. is. teljes. a császár kötelezi magát kivezetteti.. neki. szultáni. kötelessége volna a vár. átadása, a követ jelentse ki ura nevében, hogy a császár a vár. védelmét egészen magára kötelezettséggel,. talanul János király rendelkezésére bocsátja. ajánlat ellen. is. Ha. a király ezen. nehézséget támasztana, azt adván okul, hogy. császári segítség feltétlenül. gyanút keltene a szultánban, míg. ellenben a várat saját csapataival feltnés és. megersítheti,. ismét azzal a. vállalja, természetesen. hogy a törökök elvonultával Budát haladék-. — a császár abban az esetben. is. gyanú nélkül. hajlandó tetemes. hadiert rendelkezésére bocsátani, magára vállalván az összes haditerhek fedezését.. Ha. mindezek. ellenére. a császári segítséget mereven visszautasítaná,. ezzel járó. János király. — a követ tartsa. kötelességének a nyilvános tiltakozást, fleg azt hangsúlyozva,. hogy az ország. esetleges romlásáért a felelsség egyedül a királyt. 1. terheli. ). x. ). 1540 áprilisában (közelebbi dátum nélkül) kelt utasítás fogalmaz-. ványa. Bécsi. áll.. ltár.. (Hungarica 1540.).

(27) 15. János király állásfoglalása a császári ajánlattal szemben elutasító volt. 1 ). végre. is. Nem. tekintve azt, hogy. Buda megtámadtatása. csak eshetség volt, mely egyelre minden alapot nél-. külözött, a nagyváradi béke megkötése után történteken okulva,. óvatosan fogadott minden olyan ajánlatot, mely látszólagos elnyei mellett a törökkel való szakítás veszedelmét rejtette magá-. De különben sem. ban.. tudott hinni az annyira hangoztatott. szinte jóindulatban, hiszen épen Ferdinánd volt. a ki a. az,. váradi békét Lasky Jeromos útján a porta tudomására hozta, 2 ). — ámbár ezt Scepper. Kornél kósza hírnek bélyegezte,. — azzal. a czélzattal, hogy a porta és szövetségese közt teljes szakadást idézzen el.. A. török szövetség azonban, ha valamikor, úgy a mostani. viszonyok közt mutatkozott szükségesnek. János király, Fráter. Györgygyei egyetérten, a nagyváradi béke végleges mellzé-. magát arra az. sére határozta el. utódául. Thurzó. óhajtott.. ha. esetre,. értesülése. török követsége ezzel a kérdéssel függ össze. természetesen gyakorlati fontossággal. fia születnék, kit. Fráter. György. E tervek. egyelre. szerint. nem. dés volt, megszületik-e a várt trónörökös,. 3 ). bírhattak, mert kér-. — de mint. tervek. is. jelentsek, a mennyiben János király és párthívei politikai felfogását tükröztették vissza, sítését. mely Magyarország. területi egye-. Ferdinánd királysága alatt sem szükségesnek, sem üdvös-. nek nem. Érthet. tartotta.. tehát,. hogy Thurzó. e politikai fel-. megersödésében nagy veszedelmet látott s bár a tordai országgylés óta János király hatalma Erdélyben megszilár-. fogás. — Serédi. dultnak látszott, 4 ). fegyveres beavatkozástól. *). »Joannes rex. sem. álláspontjára helyezkedve, riadt volna vissza,. nunquam admissurus. et etiam Mattis Vrae in. arcem. Ferdinándhoz 1540 máj. 14-rl.. et. 5 ). még a. hogy így az. est praesidia Caes. Majestatis. oppidum Budense.« Thurzó Elek. (Bécsi. áll. ltár.. levele. Hungar. 1540.) Tehát már. kétségtelennek tartja a visszautasítást. 2. Tom.. ). Bethlen Farkas. ). 1540 máj. 14-ki levele Ferdinándhoz. Bécsi. ). Ezt Werner György. 3. :. Hist. lib. II.. I.. 271.. s. köv. áll.. 11.. ltár.. (Hungar.. 1540). 4. is. konstatálja 1540 máj. 19-ki levelében. Bécsi. áD. ltár. (Hung. 1540.) 5 ). ltár.. Többször idézett máj. 14-ki és máj. 16-ki levelében. Bécsi. <Hung. 1540.). áll..

(28) 16 ellenpárt törekvéseit lehetetlenné tegye. Ferdinánd a fegyveres. közbelépés tervét, mely hónapokkal azeltt talán válságossá. most már idszertlennek. tette volna János király helyzetét,. maga a. tartotta. Egyébiránt. helytartó. sem ragaszkodott ahhoz,. kit a János király betegségérl szóló tudósítások hatása alatt. ismét régi eszméje talán azért. is,. mutat némi. mert. Budavára. :. megszerzése. érzéket. Türelmetlenül sürgette tehát,. halála esetén a várat szállják meg, a mihez. ember. ezer. ság. is. hogy János. elegend két-három-. de haladéktalanul, mert a siker kulcsa a gyorsa-. ;. azért Fráter. ;. foglalkoztatott,. hogy Ferdinánd csak ezen kérdés iránt. látta,. Györgynek nem szabad idt engedniök Buda. megersítésére. 1 ). Ebben a válságos helyzetben, midn valóban a pillanatnyi elnyök gyors és merész kihasználásától függött a jöv kialakulások. egész. téntekrl. mondó. magát. elszánni. nem. 2 ). Az Erdélyben. tör-. és ellent-. értesítések túlságosan óvatossá tették s elhatározásában. korlátolták. János király haláláról sült,. tudta.. János király haláláról nyert bizonytalan. s. dönt. Ferdinánd a Thurzótól ajánlott. sorozata,. lépés megtételére. csak augusztus elején érte-. is. de ekkor Fráter György már gondoskodott Buda. és Szé-. kesfehérvár megersítésérl. 3 ). Bizonyára meglep, hogy épen Fráter György, a nagyváradi béke egyik megalkotója. 4 ). szervezte az ellenállást a béke végre-. hajtásának meggátlására, mert törekvését a status quo fentartására. a fontosabb nyugatmagyarországi várak megersítése. kétségtelenné tette. súlyos. ;. okoknak. indító. tehát. kellett. politikai felfogása megváltoztatásában befolyásolniuk. így. t. már. a moldvai események során beigazoltnak látta, hogy a béke alapfeltétele. :. meg nem. a közös védelem,. megfelel. Habsburg-dynastia. valósítható, mert a. eszközökkel. nem. rendelkezik.. A kérdés ezután csak az lehetett, megvan-e a felekben a kölcsönös jóhiszemség. s. szinteség a béke egyéb feltételeinek. teljesí-. (Hung.). *). 1540. 2. »Rediit hodie unus ex nunciis meis in Transsylvaniám missis, per. ). quem. júl.. significavit. 28-ki levele. Bécsi. mihi Franciscus Kendi,. ). Várday érsek Thurzó 1540 aug.. ). Károlyi Árpád. oppetiisse.« 3 4. :. levele.. Itár.. áll.. 1540. .. .. 4-ki levele. Bécsi. id. tanul.. .. Joannem procul dubio mortem. júl. 30.. Bécsi. áll. Itár.. áll. Itár.. (Hung.). (Hung.). Századok, 1878. 820.. s. köv.. 11..

(29) 17. tésében. ?. Lasky konstantinápolyi szereplésébl, bár azt a bécsi. udvar hivatalosan megczáfolta, annyit mindenesetre megállapíthattak. már eddig. is,. hogy Ferdinánd bármikor kész az. ellen-. párt megsemmisítésére és a váradi béke mellzésére, ha a körül-. ményeket magára nézve kedvezknek. A. váradi béke egyik pontja. pártot ütni. nem. s. A gönczi tárgyalások. ítéli.. el. alkalmával e törekvése leplezetlenül 1. is. szerint. ). tnt. az alattvalóknak. jószágaikkal együtt az ellenpárthoz csatlakozniok. volt szabad. ségbe fogadniok.. s. az uralkodónak. volt az ilyeneket. is tilos. Az utóbbi idben gyakorivá. h-. vált pártváltoz-. tatások, melyek az ország térképét helyenként és. idnként. egé-. szen átalakították, legközvetlenebb okai voltak az ellenséges-. kedések megújulásának, eltiltásuk tehát a békés fejldés el-. A. feltétele volt.. békés fejldés eszméje iránt azonban a XVI.. század kevés fogékonyságot mutatott, fleg nálunk, hol minden. csak az opportunitas kérdése volt végzett tényeket ismertek. 2 ). érdekek irányították. s ezt. A. s. meggyzdést. az anyagi. a közfelfogást elssorban a viaskodó. ellenkirályok igyekeztek kiaknázni. lett. az eszmék helyett csak be-. politikai. Keser tanulságoknak. kel-. tehát a békeszerz feleket arra késztetni, hogy a terület-. szerzés ezen legolcsóbb, de erkölcsileg kifogásolható módjáról. legalább elvben. —. —. lemondottak. Gyakorlati megvalósítása a. váradi béke megkötésével Ferdinándra nézve voltaképen áldozatot jelentett, mert jelentékeny részekrl kellett lemondania,. Ez az. oka, hogy. midn meggyzdött. a béke végrehajtására szerzésével. nem. arról,. kell. ellenpárt. akarta magát kárpótolni. Elhatározásának egyik. következménye volt a gönczi tárgyalások ebben. hogy az. gondol, az elvesztett területek vissza-. sikertelensége,. keresnünk okát azon elszakadási törekvéseknek. de is,. melyek a tárgyalásokkal egyidejleg az északkeleti felföldön a János-párti furak körében megújultak. »Nincs ellenünkre,. és irányított.. január 13-án Serédinek. ért.. XXIV.. !). Art.. 2. Salamon. ). :. —. ,. —. írta. Ferdinánd már 1540. hogy ha némely János-pártiról. BetiúerméL Hist.. lib. II.. T.. I.. p.. 1.. Károlyi. 1.. erdélyi fejedelemség területi ráltozásai.. észre-. 254-55,. Magyarország a török hódítás korában. 85.. Századok, 1878. 678.. Az. melyeket Ferdinánd,. s. jóváhagyásával Serédi Gáspár fkapitány táplált. illetleg az. 2. id..

(30) 18. nekünk önként akarnak meghódolni, vagy a kiket. vetted, hogy. te arravalóknak tartasz,. — azokkal tárgyalj. megállapodásra. és. de természetesen az eredmény egyelre titokban tartandó. 1 ). jöjj«,. Ferdinánd jóváhagyása utólagos szentesítése volt fkapitánya eddig csupán saját felelsségére folytatott mesterkedéseinek. Serédi az ellenkirályok küzdelmében jelentékeny. tényez. lévén,. a legutóbbi pártváltoztatások lefolyásáról és részleteirl tájé-. kozva volt. ismerte a tekintélyesebb János-párti. ;. meikrl. is,. A. melyek azokat foglalkoztatták.. mesterséges módjától. sem riadván. furak. vagy valóságos. tikai felfogását s tudomással bírt képzelt. vissza,. poli-. sérel-. hangulatkeltés. többeknél czélt. ért.. így Basó Mátyásról, Balassa Zsigmondról, Parlaghy Lászlóról,. Pásztóhy. Zsigmondról,. Istvánról,. —. Bornemisza. ez utóbbiról. czius végén jelenthette Fels. készek. s. —. ,. Ráskay. már már-. Lénárd útján Ferdinándnak, hogy. elszakadni. Jánostól. Boldizsárról. egyelre fentartással. és. hségére. Ferdinánd. állani. 2 ). ha a szükség úgy kívánná, hajlandók hadi erejöket is Serédi rendelkezésére bocsátani. 3 ) Egy másik tudósítás szerint Balassa és. Menyhért,. st maga. Perényi Péter. is. foglalkozik az elszakadás. gondolatával, kiket felingerelt az egyik erdélyi vajdának, Balassa. Imrének bukása, kivel vérségi kapcsolatban. állottak, 4 ) de. az a körülmény, hogy János király udvarában. s. fleg. az ország kor-. mányzásában Fráter György mellett háttérbe szorultak. 5 ) Addig, míg János király élt, elszakadási törekvéseiket lehetleg leplezték. A tárgyalások, melyek a kor anyagias szellemének megfelelen a. királytól. nyerend. viszontszolgálatok körül. forogtak, mindkét fél részérl titokban folytak, mert Erdély sorsa. még. bizonytalan volt. s. a török porta állásfoglalása az esemé-. nyekkel szemben homályosnak. azonban törekvéseikkel nyilt kek képviseli. látszott.. János király halálával. színre léptek,. mint a török szövetséget. s. mint a magyar érdeállítólag az ország ér-. dekei rovására pártoló Fráter György politikai. J. Bécsi. ). Titkos írással. ). Titkos írással. ). Vingárti Horváth Gáspár levele 1540 máj.. ). Verancsics 1540 aug.. 3 4 5. 139.. 1.). és. áll.. Brutus. ltár.. :. Perényi. (Hungar.). ). 2. ellenfelei.. írt eredetije írt eredetije. Rer. Ung.. bécsi bécsi. áll. ltár.. (Hung.). áll. ltár.. 1540 ápr. 9-rl. (Hung.) 4.. Bécsi. áll. ltár.. (Hung.). 24-ki levele Marilianusnak. (Munkái VI. k. lib.. IX. (Munkái. III. k. 42.. 1.).

(31) 19. Péter. is,. kit pedig Fráter. György a kiskorú János Zsigmond. mellé kormányzóul akart megválasztatni, 1 ) a törökbarát politika. megersödését hozta. fel elpártolása. okául, 2 ) de e mellett türel-. metlenül sürgette átpártolása feltételeinek teljesítését Ferdinánda helytartótól, ki most. tól és. könnyen. Az. maga. is. mert egyébként az. azok elfogadását,. ajánlotta a királynak ellenpártiak. Perényit. visszatéríthetik. 3 ). nem maradtak. elszakadási törekvések. a mozgalom hullámai azokra a területekre. helyi jellegek. átcsaptak,. is. ;. me-. lyekre eddig János király pártja fentartás nélkül támaszkodhatott. Serédi. Gáspár, ki János király halála hírére Szatmárt meg-. szállotta, 4 ). a tiszántúli vidék leghatalmasabb két János-párti. furával, Báthory Andrással és Drágffy Gáspárral kezdett tárgyalásokat, 5 ). de. mert nyers. sikertelenül,. és kíméletlen. mo-. dora sértette azokat. 6 ) Serédi eredménytelen kísérletei után,. maga. Perényi, ki szeptember elején nyiltan Ferdinánd hségére. esküdött, 7 ). vette. fel. melyek. Drágffyval,. az. alkudozások fonalát Báthory val és. fúr. mindkét. eredményekép. késznek. nyilatkozott arra, hogy Ferdinándhoz csatlakozik, azzal a tétellel,. tl. hogy a Ferdinánd-pártiaktól. s. elfoglalt birtokaikat és váraikat visszanyerjék s. kat továbbra tettel. is. megtarthassák.. E. fel-. most újabban a Serédifispánságu-. feltételek teljesítését, tekin-. a két fóur nagy befolyására, a helytartó. melegen aján-. is. lotta Ferdinándnak. 8 ). Ezt a mozgalmat, mely Ferdinándnak jelentékeny gyarapodást. igért,. területi. nem. a király kizsákmányolatlanul. hagy7. Ezért az eléje terjesztett feltételek legmesszebbmen. hatta.. teljesítésétl. sem vonakodott, hiszen azok egészben véve az már ténylegesen (ámbár gyakran törvénytelenül). egyes furaktól. birtokok tulajdonjogának megersítésére. bírt. Horváth. 2 ). 1540. júl.. 24-ki lev. a helytartóhoz. Bécsi. ). 1540. júl.. 28-ki lev. Ferdinándhoz. Bécsi. 3 4. :. Tört. zsebkönyv. 194r-95.. ). 1540 aug. 23-ki. ). Serédi 1540 aug. 25-ki levele. Bécsi. 5 6. lev.. Ferdinándhoz. Bécsi. 11.. áll.. ltár.. (Hung.). áll. ltár.. (Hung.). áll. ltár.. (Hung.). áll. ltár.. (Hung.). ). Perényi Péter 1540 aug. 29-ki levele. Bécsi. ). Ferdinánd 1540 szept. 12-ki. ). 1540 szept. 25-ke körül adott instructiója Mérei Mihálynak. Bécsi. 7. 8 áll.. M.. !). csak elvétve. s. ltár.. áll.. lev. Bécsi áll. ltár.. ltár.. (Hung.). (Hung.). (Hung.). 2*.

KIADVA A FERLD&uuml;N BEY-ALAP&Iacute;TV&Aacute;NY T&Aacute;MOGAT&Aacute;S&Aacute;VAL

KIADVA A FERLDüN BEY-ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL