1
MAGYAK
PEDAGÓGIA
A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÍRSASÁG HAVI FOLYÓIRATA
• H U S Z O N H E T E D I K É V F O L Y A M .
D£ FINAOZY ERNŐ
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
DE IMRE SÁNDOR
# V:! %
B U D A P E S T
F R A N K L I N - T Á R S U L A T
MAOTAB [BOB. INTÉZET Ég KÖNYVNYOMDA.
1918.
; S Z - G E D ; T J D O ^ A X ^ ^ ' - -
\
A Magyar P á d a g o g i a írói 1918-ban.
A g á r d i L á s z l ó . Á g n e r L a j o s
A n d o r K á r o l y A n g y a l János 5 A v a r G y u l a
B a t t a I s t v á n B e n i s c h Arthui B o z ó k y E n d r e Czakó Ambró 10 E n d r e i G é z s o n
F e k e t e A n t a l F e k e t e József F i n á c z y E r n ő F r a n k A n t a l 15 F ü r s t A l a d á r
Gálos B e z s ő G o l d z i h e r K á r o l y G o l d z i h e r Mária G y ő r f f y I m r e 20 G y u l a i Á g o s t
H e l l e b r a n t Á r p á d id. I m r e József I m r e L a j o s I m r e S á n d o r 25 Juba Adolf
Juhász József
• Kari L a j o s K e m é n y F e r e n c K i l i á n Zoltán
30 Gróf Klebelsberg K u n o . K o h l b a c h B e r t a l a n
K o v á t s Alajos K ö v e s k ú t i J e n ő Krisztics Sándor 35 L a k a t o s P á l
^ L a u r e n t z i V i l m o s Á ^ L o t z F r i g y e s
* M á d a y I s t v á n Marót K á r o l y
40 M a t t y a s o v s z k y K a s s z i á n Mársits R o z i n a
M e g y e r y K á r o l y M i h á l y Gábor M o s d ó s s y I m r e 45 M u n k á c s y K á l m á n
N a g y G y ö r g y N a g y József B é l a N a g y L á s z l ó
N a g y Sándor , 50 N é m e t h S á m u e l '
. N ó g r á d y L á s z l ó N á n a y B é l a P a p p L á s z l ó P o s c h Á r p á d 55 Rácz L a j o s
Riegler E r n ő , Sipos A n d r á s
Suszter Oszkár Szántó K á l m á n 00 Székely K á r o l y S z e l é n y i Ödön Szilády Zoltán Szöllősi I s t v á n T a r c z a y Erzsébet 65 T e v e l i M i h á l y
T o k o d y I s t v á n V é r t e s O. József W a l d a p f e l János W e b e r Arthur
TARTALOM.
Lap
Az olya lókhoz _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 361 I. T a n u l m á n y o k .
A n d o r K á r o l y : A demokratikus nevelés szervezése _ _ _ .„ 522 B a t t a I s t v á n : Mathematika- és történettanítás a középiskolában 362 B e n i s c l i A r t h u r : Középfokú iskoláink elhelyezése— _ „ _ _ 11 F i n á c z y E r n ő : Népoktatásunk alaptörvénye _ _ _ _ _ _ 65
— Szabadabb mozgás a középiskolák felső osztályaiban „ _ .... ._. 1 F ü r s t A l a d á r : Magyar dolgozatok a VII. és VIII. osztályban .... 393 G o l d z i h e r K á r o l y : A geometria középiskolai tanításának módszer-
tani alapvetése _ _ . « _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 76 I m r e L a j o s : A pedagógia főkérdései _ ... _ „ ._ _ .... 473 I m r e S á n d o r : A békére való átmenet nevelésügyi kérdései ._ _ 185 K o h l b a c h B e r t a l a n : Az új középiskola — .... — „ ... _ „ 527 K o v á t s A l a j o s : A 12—14 éves gyermekek nevelése .... „ _ _ 265 L a u r e n t z i V i l m o s : A közgazdasági' szollem a középiskolai taní-
tásban _ .... „ ,_ .... .... _ .... ._. _ _ 255 L o t z F r i g y e s : Nemzetnevelés és nemzetiségi béke _ _ _ _ 387 M á d a y I s t v á n : Egységes becslési fokozat _ _ _ _ _ _ _ 531 M á r s i t s R o z i n a : Az internátusokról .. _ _ _ _ _ _ _ _ 241 M o s d ö s s y I m r e : Társadalom és pedagógia— __ _ „ _ „ _ 512 P o s c h Á r p á d : Latin és görög irodalmi tanításunkról __ „ „ 277 T a r c z a y E r z s é b e t : Magyar iskolák Horvát-Szlavonországban.... _ 99 W a l d a p f e l J á n o s : Az etika tanítása közoktatásunk rendszerében 177
II. K i s e b b k ö z l e m é n y e k .
A g á r d i László-: A háborús tanítások és a tanulók„ „ _ _ _ 116 B e n i s c h A r t h u r : Középfokú iskoláink elhelyezése _ _ _ _ 133 F e k e t e J ó z s e f : Rendszeres népművelés— _ _ _ _ _ _ _ 410 G o l d z i h e r M á r i a : Gogol eszméi a nevelésről _ _ _ _ _ 449 Id. I m r e J ó z s e f : Az erkölcstan tanítása az egyetemen _ _ _ 284 J u b a A d o l f : Az egészségügyi-, anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi
kérdések az iskolában _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 199 K. F.: A katonai nevelésről (összefoglaló s kritikai ismertetések)— 401
— Politika és pedagógia _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 122 M a r ó t K á r o l y : A leánygimnáziumi latin- és görögnyelvi tanítás 286 i M a t t y a s o v s z k y K a s s z i á n : A mennyiségtan és a fizikai törvények
alkalmazása— _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 127 M u n k á c s y K á l m á n : A holnap iskolája _ _ _ , _ _ _ - _ 549 N a g y G y ö r g y : Népkönyvtárak és népművelés _ _ _ _ _ _ 551
VI
Lap N é m e t h S á m u e l : Középfokú iskoláink elhelyezess _ _ _ _ 135 R i e g l e r E r n ő : A német ifjúság és a világháború _ _ _ _ _ _ 535 S z á n t ó K á l m á n : Középfokú iskoláink elhelyezése _ _ _ _ 130 S z e l é n y i Ö d ö n : A reformáció emlékünnepének pedagógiai érdekű
irodalmából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 293
S z i l á d y Z o l t á n : Népmüvelés és népnyelv _ _ _ _ _ _ 207 S z ö l l ő s i I s t v á n : A tanítóképzőintézetek elhelyezése _ _ _ „ 289
III. I r o d a l o m . H a z a i irodalom,
a) A Kisebb közlemények sorában.
A lőcsei ev. egyházközség története _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 297 Katona Béla: A népművelés új rendszere _ _ _ _ _ _ _ 410 A magyarság ügye külföldön (Révai M. könyve) _ _ _ _ _ _ 32 Mikulik József: A gömöri ág. h. ev. esperesség története _ „ ._, 295 Payr Sándor : A soproni ev. egyházközség története. I. ._ „ _ „ 296 Báró Podmaniczky Pál: A reformáció neveléstörténeti jelentősége— 294
b) Az Irodalom-rovatban.
Bittenbinder Miklós : A magyar leányreáliskola«kérdése. Ism. N á n a y
B é l a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 428
Boróczy K.: A falusi szabadtanítás. Ism. K r i s z t i c s S á n d o r _ _ 323 Enyvvári Jenő: Filozófiai szótár. Ism. Cz. A. _ _ _ _ _ _ 141 Gaal Jenő: A falu gondozása. Thessedik Sámuel élete, alkotásai ós
művei. Ism. A n g y a l J á n o s _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 554 Gárdos Dezső: Szakfelügyelői értekezlet 1950-ben. Ism. K o v á t s A l a j o s 142 Győri Vilmos: Visszapillantás a polgáriskola kialakulására. Ism. A n -
g y a l J á n o s _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 55C Kiss Elek: Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya. Ism. I m r e L a j o s 136 Korniss Gyula : A lelki élet. Ism. R á t z L a j o s _ _ _ _ _ _ 424 Márki S.: Horváth Mihály. Ism. G á l o s R e z s ő _ _ _ _ _ 324 Mitrovics Gy.: Az egyéni nevelés főbb szempontjai. Ism. V é r t e s O.
J ó z s e f _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 215 Nógrádi L.: A mese. Ism. L a k a t o s P á l _ _ _ _ _ _ _ 318
— A mese. Válaszok: N a g y L á s z l ó és N ó g r á d i L á s z l ó . Viszon- válasz: L a k a t o s P á l _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 429 Payr Sándor: Nagy György és a horkai iskola n . József korában,
Ism. S z e l é n y i Ö d ö n _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 37 Szelényi Ödön: A magyar evang. nevelés története. Ism. W e b e r
A r t l i u r (1. még Vegyes) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 211 Weszely udön: Pedagógiai olvasmányok. Ism. W a l d a p í e l J á n o s 301 Új könyvek jegyzéke s rövid ismertetések: Az Országos Református
Tanáregyesület Évkönyve, Dénes S., Margitai J., Rektori jelentés a budapesti tudományegyetem 1916/17. tanévéről, Tanévmegnyitó be- széd, Ungarn _ „ _ _ 39, 143, 221, 326, 436, 563
c) A Szemle-rovatban.
A zsidókérdés Magyarországon (Huszadik Század) _ _ _ _ _ 41
VII
\ Lap
Külföldi irodalom.
a) A Kisebb közlemények sorában.
Foerster Fr. W.: Die deutsche Jugend und der Weltkrieg .... _ _ 535
Hinchman: The American School — — _ ... .... _ 549 Scholz: Die Eeformation und ihre Wirkung in Ernestinischen Landen 298
b) Az Irodalom-rovatban.
Poirson: La coeducation. Ism. N a g y J ó z s e í B é l a „ — .„ — __ 560 Delannoy: L'Université de Louvain. Ism. K a r i L a j o s _ _ _ 325 Gros : Lakanal et l'édueation national. Ism. N a g y J ó z s e í B é l a __ 216 Meyer : Vom pádagogischen Lebenswege. Ism. A v a r G y u l a .„ ... 219 Ruttmann: Allgemeine Scbülerkunde. Ism. V é r t e s O. J ó z s e í — „ 427
Wust: Die Oberrealschule und der moderne Geist. Ism. K e m é n y F . 218 Üj könyvek jegyzéke: Német, angol és francia művek. Összeállította
G y u l a i Á g o s t „ „ „ „ _ „ „ „ „ _ 143, 222, 326, 438 IV. S z e m l e .
A magyar népoktatásügy a német tanítók előtt. ( S z é k e l y K á r o l y előadásából: A nem-magyar iskolák) _ „. • ... „ _ — _ „ 2 3 1 A népiskola és a választójog (I. A választójogi törvényjavaslat, II. Gróf
K l e b e l s b e r g K u n o beszéde, III. Kérdések) „ „ _ „ _ „ 225 A n g y a l J á n o s : A polgári fiúiskola új tanterve _ _ „ „ 440 A szerkesztő zárószava a népiskola és a választójog kérdésére beérke-
zett válaszokra _ _ „ _ _ _ „ _ „ — _ _ „ _ „ 351 E g y kir. t a n f e l ü g y e l ő : A népiskola és a választójog (Válasz) _ 350 F e k e t e A n t a l : A népiskola és a választójog (Válasz) _ . . . — „ 332 F e k e t e J ó z s e f : Javaslat országos népművelési kongresszus tárgyában 327
— A népiskola és a választójog (Válasz) _ _ _ _ _ _ • _ „ 334 F r a n k A n t a l : A népiskola és a választójog (Válasz)„ _ _ _ 335 G y ő r f l y I m r e : A népiskola és a választójog (Válasz) „ „ „ „ 336 i. s . : Benső megújhodás ._ _ .... ... .... _ .... _ .... 564 J u h á s z J ó z s e í : A népiskola-és a választójog (Válasz) _ „ — „ 337- K e m é n y F e r e n c : Nemzetközi mozgalmak 1917-ben (Két közi.) 448, 566 K i l i á n Z o l t á n : A népiskola és a választójog (Válasz) „ „ „ „ 339
— Pályaválasztási tanulságok .„ _ „ . „ _ ... „ ... ... „ 445
— Szabad utat a tehetséges tanítóknak is „ ' _ „ _ — 147 K o v á l s A l a j o s : A népiskola és a választójog (Válasz) __ .... 340 K ö v e s k ú l i J e n ő : A népiskola és a választójog (Válasz) _ _ „ 342 L a k a t o s P á l : A népiskola ós a választójog (Válasz) _ ... .... ... 342 M e g y e r y K á r o l y : A népiskola és a választójog (Válasz) ... _ ... 344 M i h á l y G á b o r : A népiskola és a választójog (Válasz) „ „ „ 345 N a g y S á n d o r : A népiskola és a választójog (Válasz) „ „ — „ 346 - N á n a y B é l a : A leányközépiskola új tanterve— — — ... — — 443 S u s z t e r O s z k á r : A zsidókérdés Magyarországon ... — ... — „_ 40 T o k o d y I s t v á n : A népiskola ás a választójog (Válasz) — — — 348 V é r t e s O. J ó z s e f : A népiskola és a választójog (Válasz) „ _ 349
V. H a z a i l a p o k b ó l .
Akadémiai Értesítő... .... — „ — „ — — .... „ — _„ — — 150 Alkotmány _ _ _ — — — — — — — — — _ _ . . — 153 A Nap „ „ „ _ „ . . - - ... ... ... - 153 Az Újság - - _ . _ _ - - . . - . _ - - _ - - - 153 Budapesti Hirlap — — — — ... — — — — — — — — — 155
VIII
Lap Budapesti Szemle_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 352 Katholikus Szemle _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 352
Magyar Középiskola _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 354
Magyarország _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 155
Népjóléti Közlöny _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 354 Népművelés_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ._ _ _ _ _ _ 151
Népszava 155 Néptanítók Lapja _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 152
Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny_- _ _ _ _ _ _ 353
Pesti Napló_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 155
Uránia. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 355
Világ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 156
VI. K ü l f ö l d i l a p o k b ó l .
A gondolatszabadság az Egyesült-Államokban, kf. — , _ — _ _ 159 A gyártelepek gyermekei. T e v e l i M i h á l y „ _ _ _ _ _ _ 585 A jogosítások. A . Gy. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 236 A neveléstudomány a német egyetemeken, i. _ _ _ _ _ _ 46
A német tanítóegyesület programmja. kf 587 A természettudományi oktatás és Anglia jövője. P . L . _ _ _ _ 159
Az osztrák iskola a háború utón. T e v e l i M i h á l y _ _ _ _ _ 586 Bevezetés a tudományos gondolkodásba, i. _ _ _ _ _ _ _ 160 Ipari műhelyek az iskola szolgálatában. A. Gy. _ _ _ _ _ _ 237 Iskolakerülők osztálya, i. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 238 Kant mint pedagógus, k f . _ _ _ _ _ ~ ' _ „ _ _ _ 157 Lengyelország iskolái, e g . _ _ X _ _ _ _ _ _ _ _ 235 Tisztviselői pedagógia, i. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 158
VD. V e g y e s
A magyar ev. nevelés története. S z e l é n y i Ö d ö n és W e b e r A r t h u r 359 Főiskolai tanfolyamok Bukarestben. K a r i L a j o s _ _ _ _ _ 468 Közegészségügyi rendszabályok a népiskolában. A. J . _ _ .. . _ 470 Szobrot Kármán Mórnak _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 359 Takarékosságra való nevelés. A. J . _ ~~ _ _ _ _ _ _ ~ 470
V n i . P e d a g ó g i a i k ö n y v é s z e t .
Pedagógiai repertórium. A magyar pedagógiai irodalom 1917-ben.
Összeállította H e l l e h r a n t Á r p á d (M. P. 7. sz.)_ _ _ _ I—LIX L. még : Hazai irodalom, Új könyvek.
Külföldi irodalom, Új könyvek.
IX. M a g y a r P t e d a g o g i a i T á r s a s á g .
A decemberi ülés _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 162 A M. P. T. külső tagjai 1917 dec. 31-én _ _ _ _ _ _ _ 47 A M. P. T. tisztviselői, tiszteleti, rendes és alapító tagjai 1918-ban _ 171 Felolvasó ülés 1917 nov, 17-én _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 162 XXVI. nagygyűlés 1917 jan. 26-án _ _ _ _ _ _ _ _ 162 Hivatalos nyugtázás _ _ _ _ _ _ _ 64, 175, 239, 359, 472, 588
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK FELSŐ OSZTÁLYAIBAN.
— Drezdai tapasztalatok. —
Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt hangzott fel Németországban legelőször ez a jelszó: Szabad mozgás a középiskola felsőbb osztályai- ban (Bewegungsfreiheit). Azok, akik ennek a reformtörekvésnek hi- veivé szegődtek, a középiskolának olynemű szervezését sürgetik, mely lehetővé teszi, hogy a tanaié a legfelsőbb osztályokban az egyéni hajlamainak kedvező tárgycsoportokkal (azaz: vagy a humaniórákkal vagy a reáliákkal) behatóbban foglalkozhassék. Azzal érvelnek, hogy ma nagyon élesen válik széjjel a közép- és főiskola; nincs meg az átmenet a mindenre jogosító, általános műveltséget adó középiskola és a szakszerű tudományos irányban haladó főiskola közt; emennek is, amannak is érdeke, hogy a széjjelválás ne következzék be hirtelen ugrással, hanem lassú előkészülettel, egymáshoz való észrevétlen kö- zeledéssel. Egy 17—18 éves ifjú már határozottan érzi, hogy milyen pályára van hivatottsága, kedve és kilátása: ha módot adunk neki, hogy ennek az immár jogosult előszeretetnek vagy tanulmányi szük- ségletnek általános műveltsége csorbítása nélkül a lehetőség szerint eleget tehessen, nagy szolgálatot teszünk neki, s általa a nemzeti közműveltségnek, a nemzet tudományos életének. Az egész törekvés — mondanom sem kell — természetes következménye a középiskolai jogosítás egységének, melyet az egyes típusok változatlan fenntartása mellett, a német birodalom államkormányai -1901-ben: elhatároztak és életbe léptettek. Ha egyaránt bármely főiskola nyitva áll a bármely középiskolát végzett tanulóknak, elvileg megengedhetőnek látszik az is, hogy az egyes középiskolai típusokon belül is helye lehessen bizo- nyos mértékű differenciálódásnak, azaz: szabadabb mozgásnak. E kí- sérletek azóta megsokasodtak, s ma is folynak, anélkül, hogy mind- eddig egyetemes érvényű kormányrendeletek kibocsátását vonták volna maguk után.
Jankovich Béla volt miniszter úr a jelzett mozgalom iránt
Magyar Paedagogia. XXVII. I. 1
2 FINÁCZY EENŐ.
érdeklődvén, az 1916. év nyarán azzal hízott meg, hogy a kir. szász- országi, névszerint a drezdai középiskolákat látogassam meg s a leg- felsőbb osztályokban életbeléptetett «szabadabb mozgást D különösen a klasszikus nyelvek és irodalmak oktatása szempontjából tegyem hely- színi tanulmány tárgyává.
Mintán a külügyminisztérium útján az előzetes intézkedések megtörténtek, minden nehézség nélkül érkeztem dr. Eados Gusztáv műegyetemi' nyilv.-ír. tanár iirral egyetemben (kinek a mathematikai tanulmányokra nézve az enyémhez hasonló megbízatása volt) június 19-én Drezdába. A rákövetkező napon a szász kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak előre értesített tanácsosával egyet- értően megállapítottuk azokat a drezdai középiskolákat, melyeknek meglátogatása utazásunk célja szempontjából ajánlatosnak és sikert ígérőnek látszott, ik részemre kijelölt három középiskola: Drei- König-Sch'ule (reform-reálgimnázium), König-Georg-Gymnasium (Re- formgymnasiúm) és a Vitzthum-féle Gymnasium (humanisztikus gim- názium). Mindhárom középiskola igazgatóival előzetesen kijelöltem az órarend alapján azokat a leckeórákat, melyeken megjelenni óhaj- tottam. Ily előzmények után június 23-án reggel 7 órakor megkezdtem látogatásaimat s 24-én, 26-án, 27-én, 28-án és 29-én folytattam és befejeztem őket. A jelzett 6 nap alatt összesen 18 teljes leckeórán voltain jelen, még pedig 11 latin, 6 görög és 1 francia órán, túl- nyomóan a felső három évfolyamban (azaz: az Obersecunda, Unter- prima és Oberprímáb'án).'1
Feladatomat két'kérdés körül láttam meghatározottnak. Egyik:
mily módon ós minő berendezéssel igyekeznek az illető középiskolák az úgynevezett szabadabb mozgást biztosítani a klasszikus nyelvek körébén ? Másik: minő a "klasszikus nyelvek tanításának eredménye a szabadabb mozgást mégéngedő legfelsőbb osztályokban? Az ezen kór- ' désékre adandó feleletből a hazai viszonyokra való tanulságok önként
következnek.
A következőkben "a hely szinén szerzett tapasztalataimat fo- ' góm élőadiíi,'"á]taláb'án megjegyezve, hogy a feltalált állapotok csak
részben tüntették'fel atz intézetek működésének rendes képét: egyik
• ••• • 1 Előttem Albrich Károly, a nagyszebeni ág. hitv. ev. főgimnázium igazgatója látogatta meg a König-Georg-Gymnasiumot és a Drei-König- Schülét, ugyancsak a szabad mozgás berendezésének megfigyelése végett.
Tapasztalatairól a nagyszebeni tankerület középiskolai igazgatóinak 1914 április 20—21-én tartott értekezletén számolt be e címen: «A középiskola reformja Németországban® (Jegyzőkönyv 6—22.). — Az idevágó német- országi reformmozgalmakat tudtommal Endrei Gerzson ismertette nálunk
" legelőször' a M.' P. 1906. évf.-nak 247. s az 1907. óvf. 342—348. lapjain.
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK EELSŐ OSZTÁLYAIBAN. 3
intézet épületét a katonaság foglalta le, s így idegen helyiségben (egy polgári iskolában) kellett meghúzódnia; mindhárom iskola meg- fogyatkozott tanári létszámmal, itt-ott osztályösszevonással vagy le- szállított óraszámmal, esetleg napról-napra változó ideiglenes óraren- dekkel s a legfelsőbb osztályokban leapadt tanulósággal dolgozott.
Ezek az abnormis viszonyok megnehezítették feladatomat, de azért nagyjában mégis sikerült a felvetett kérdésekre a feleletet megtalálnom.
A Drei-König-Schule szervezete ma már eléggé ismeretes. Az alsó három osztályban idegen nyelvként a francia szerepel; a latint a iV-ik évben kezdik s tanítják hat éven át összesen heti 37 órában.
Látogatásaim keretébe ezt az iskolát azért kértem felvétetni, mert latin nyelvi oktatásának berendezése teljesen megegyezik a König- Georg-Gymnasium reálgimnáziumi irányával, úgy, hogy az utóbbit mintegy megfosztva kombináltságától, teljes tisztaságában figyelhettem meg ebben a reformiskolában. Az engem érdeklő kérdés itt az volt, mit lehet három évi francia alapvetés után hat év alatt heti 37 órában a latin nyelvben elérni ? s nevezetesen el lehet-e érni, hogy a tanulók az utolsó osztályokban az illető klasszikus szöveget a maguk erején megértsék és lefordítsák? A felvetett kérdésre tapasztalataim alapján nem mernék igenlő választ adni. Az eredmény, dacára a kitűnően képzett tanárok minden buzgóságának, nem elégített ki. A tanulók csakis a tanár folytonos támogatása és szájba adása mellett bol- dogultak valahogyan a latin szöveggel. E jelenség okát részemről az órák aránylag csekély számában, de talán még inkább a tanfolyam megrövidítésében találom. Az anyagnak erőszakos összesűrítése, a rövidebb úton célhoz jutás szándéka, a sietve haladás és ideges előre- törtetés, a gyors tölcsérezés úgy boszúlja meg magát, hogy az ismeretek ingadozókká és felszínesekké válnak. így jő létre az a bizonyos találgató fordítás, mely könnyelműségre szoktat, holott a klasszikus tanulmányoknak az én szememben egyik legfőbb érdeme a lelkiismeretes munkára nevelés.
Mint figyelemreméltó dolgot emelem ki, hogy az intézet felső osztályaiban tárgyalt latin olvasmány többnyire szemelvényes jellegű;
az írónak nem egy művével foglalkoznak az egész időszakon át, ha- nem ugyanazon írónak különböző műveihői választanak ki darabokat bizonyos összefoglaló szempontok szerint. Például az Unterprimában Ciceróból vett chrestomathiát olvasnak, mely úgy van megszerkesztve, hogy a tanuló a könyvből megismeri Cicero életét, magának Ciceró- nak szavaiból, különböző műveinek idevágó részeiből. Ahol az órák száma kevés, s ahol ennélfogva elmélyedő olvasásra nincsen elegendő idő, bizonyára igen ajánlatos az emiitett módon készült olvasókönyv használata.
1 *
4 I'INÁCZY ERNŐ.
A Drei-König-Schuléról még csak azt akarom megjegyezni, hogy ennek az iskolának két Prímájában még röviddel ezelőtt, az 1913-ik évig, kiegészítő latin tanítás folyt. Az Ők a tanulók ugyanis, kik filologusok vagy theologusok akartak lenni, a heti o órai közös tanításon kívül még heti 2—2 órai külön oktatásban részesülhettek.
Ez a külön oktatás abból állott, hogy az illető tanulók többet olvas- tak, mint társaik, anélkül azonban, hogy a többlet ellenében más tárgyakból kevesebbet kellett volna vógezniök. (Ez tehát nem Bewe- gungsfreiheit, hanem Ergánzungsunterricht.) Például az Unterprimá- ban a leendő filológusok és theologusok a közös olvasmányi anyagon (Sallustiuson, Cicerón és Yergiliuson) kívül még olvastak szemelvé- nyeket Catullusból, Tibullusból ós Propertiusból s tanultak római magánrégiségeket; az Oberprimában pedig a kiegészítő oktatás abból állott, hogy az illetők Horatiusból több szatírát és episztolát olvastak, mint társaik. E berendezést állítólag azért szüntették meg, mert most már az egyetemek is gondoskodnak latin nyelvi pótló tanfolyamokról, s mert a külön oktatásra nagyon kevés tanuló jelentkezett. A német kultúrai belátás komolyságára vall, hogy a reformált reálgimnázium tanulói a jelzett lehetőséggel csak igen kivételesen éltek. Tudja ott mindenki, hogy se theológus, se filológus nem lehet senki, aki ala- posan nem tanulta meg a latin és görög nyelvet, vagyis: aki huma- nisztikus gimnáziumot nem végzett.
A König-Georg-Gymnasium a humanisztikus gimnáziumnak ós a reálgimnáziumnak olynemű kombinálása, hogy az első három évben (Sexta, Quinta, Quarta) még nincsen latin (hanem francia), a negye- dik évben (az Untertertiában) a francia nyelv folytatólagos tanítása mellett belép a latin nyelv; az V-ik év (Obertertia) végeztével beáll a teljes elágazás, azaz: széjjelválik a gimnáziumi irány (a) és a reál- gimnáziumi irány (b); az a-ban francia, latin, görög, a ő-ben francia, latin, angol taníttatik. Ez így tart végig, de azzal az újabb differen- ciálódással, hogy az utolsó két évben mind a gimnáziumi, mind a reálgimnáziumi irány tanulói némi szabad mozgást élveznek, egyrészt- a klasszikus nyelveknek nagyobb vagy kisebb, másrészt a mathema- tikai ós természettudományi tárgyaknak kisebb vagy nagyobb mér- téke közötti választás lehetőségével. Az utolsó két évben tehát az eredetileg egy irányú, majd két irányra oszló oktatás már négyféle változatot mutat. Rövidség kedvéért betűjelzést használva : at = több klasszikus (gör., latin) nyelvi tanulmány és kevesebb a reáliákból;
«a = kevesebb klasszikus (gör., latin) tanulmány és több a reáliákból;
= több latin és modern nyelvi tanulmány és kevesebb a reáliákból;
bt = kevesebb latin és modern nyelvi tanulmány és több óra a ma- thematikából és természettudományokból.
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK F E L S Ő OSZTÁLYAIBAN. 5
E négyféle lehetőséget a két Prímában akként rendezi he a K.-G.-Gymnasium, hogy az a, 8 latin és 8 görög órát kap, az ellenben 6 latin és 6 görög órát; a új-hez tartozó tanulók G latin, a fct-höz tartozók 3 órai latin oktatásban részesülnek évfolyamonkint.
A különbségeket úgy kell érteni, hogy a gimnáziumi ágazat prímái- nak tanulói közösen és együttesen kapnak 6 latin és 6 görög órát, s azonfelül egy részök külön heti 2 latin és 2 görög órát, melyeknek tartama alatt az osztályok másik része más tanteremben tartózkodik B ott 2—2 órával többet kapnak a reáliákból. Az órarend tehát úgy van elkészítve, hogy a Prímák latin és görög óráinak egy része pon- tosan egybeesik a reáliák óráinak egy részével (mint nálunk a görög és görögpótló órák).
Fontos volt megtudnom, mi az, amivel a gimnáziumi ágazat prímáiba járó tanulók egy része többet tanul a latin és görög nyelv- ből, mint a másik rész?
A latin nyelvből és irodalomból a főkülönbség az, hogy az at
lehetőséget választó tanulók azokon az órákon, melyeken osztálytársaik nincsenek jelen, behatóbb latin stílusgyakorlatokkal, német szövegek- nek latinra való fordításával foglalkoznak. Ehhez képest amazok az érettségi vizsgálaton latin pensumot (németből latinra való fordítást) írnak, míg a többiek ugyanakkor csak latinból németre fordítanak.
A reálgimnáziumi ágazatban az órák közötti különbség rendes viszonyok közt oly tetemes (6 és 3), hogy az osztály latin nyelvi oktatása teljesen különválik, s ugyanazokat az auctorokat, de más kiszemeléssel és más terjedelemben olvassák az egyik ós másik lehe- tőséggel élő tanulók.
A görög nyelv és irodalom tanításában is hasonló berendezést követnek. A főkülönbség az olvasmányi anyag mennyiségében van.
Például: valamennyien együtt olvassák az Ilias bizonyos könyveit, egyik rószök ezenfelül még néhány könyvet külön. Vagy: együtt ol- vassák Sophokles Antigonéját, de mivel a tanulók egy része hetenként 2 órán át nincsen jelen, az ezalatt tárgyalt részeket az illetők otthon olvassák német fordításban. A görög nyelv tanára szíves volt a két prímának görög anyagát röviden összeállítani. Ezt az összeállítást tanulság kedvéért ide iktatom :
Unterprima: a) Valamennyi tanuló olvasta az Odysseiát, Platón Apologiáját, Kritonját, ós szemelvényeket a Symposionból és Phaidon- ból, továbbá Sophokles Oidipusát s valamennyi tanuló áttekintést nyert a görög művészet történetéből, b) A «Vollhumanisták» a ré- szökre kiszabott külön heti 2 órában a görög mondattan egyes fontos jelenségeit behatóbban ismerték meg, az Odysseiából többet olvastak s a rögtönzött fordításban alaposabban gyakoroltattak, mint osztálytársaik.
6 I'INÁCZY ERNŐ.
Oberprima: a) "Valamennyi tanuló: Sophokles Antigoné, Ilia s szemelvényekben, Thukydides, Demosthenes. b) Vollhumanisták azon- felül : Még néhány ének az Iliasból; rögtönzött fordítás más, nem iskolai írókból (Florilegium graecum collectum a philologis Afranis);
Aischylosnak vagy Euripidesnek egy tragédiája a Wilamowitz-féle műfordítás segítségével. «Általában ennek a csoportnak tanulói», írja a tanár, «mélyebb betekintést nyernek az antik műveltségbe, a művészet- történelem, irodalomtörténet és régiségek körében, míg a mozgás sza- badságával élő társaik mindezeken a területeken csupán az auctorok megértéséhez múlhatatlanul szükséges ismeretekkel kell, hogy beérjékn
Közelfekszik már most az a pedagógiai kérdés, hogy ugyanazon osztály tanulóinak ugyanazon tantárgy keretében előálló kettéválása nem okoz-e zavart az oktatásban s nem veszélyezteti-e a műveltség egységét? Bizonyos nehézségek — a tanárok állítása szerint is — kétségkívül fennforognak; de e nehézségek azért nem járnak nagyobb bajjal, mert az óraszámok a gimnáziumi ágazatban elég nagyok. Ha a tanulók 50 latin óra helyett csak 46-ot és 32 görög óra helyett csak 28-at kapnak, ez a különbség nem fogja a végeredményt lénye- gesen leszállítani vagy az osztályozás mértékének egységét érezhetően befolyásolni, aminthogy saját tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy amikor at és a3 együtt voltak, nem igen lehetett a kétféle ta- nulók feleletei közt különbséget észlelni, bár az a2 irányúak kevesebb latin, illetőleg görög órán vannak jelen, mint társaik. Más mód nincs, mint hogy a tanár amazoktól kevesebbet követel, mint emezektől, — bizonyára nem kívánatos, de ily aránylag kevés órafogyatók ós kevés tanuló mellett elviselhető meghasonlás.
Általában megállapíthatom, hogy ennek a középiskolának gim- náziumi ágazatában (50, ill. 46 latin; 32, ill. 28 görög óra) a klasz- szikus nyelvekből tisztességes eredményt érnek el. Már be tudnak hatolni az olvasmány gondolati összefüggésébe és a kifejezésmód szép- ségébe; már nemcsak szó szerint fordítanak (ami szintén fontos), hanem csinos és szabatos fordításra törekszenek. Amit e részben az Oberprima Horatius-óráján hallottam, egészen kielégített. Házi preparació alapján fordították le amaz ismeretes ódát «Ille et nefasto te posuit die».
Kevésbbé elégített ki egy másik ódának (Albi, ne doleas plus nimio) rögtönzött fordítása; de nem szabad feledni, hogy Horá- ciusról s ennek egyik nehezebb ódájáról volt szó. Meglepően szép eredmény mutatkozott a görög nyelvből. A tanulók nagy kedvvel foglalkoznak az írókkal. Az Oberprimáhan hallottam Homeros Iliasá- nak XVI. énekéből rögtönzött fordítást. Egy leckeórában 40 sort for- dítottak, értelmesen és folyékonyan. A tanár elsőrendű. Épp oly dicsé- retes eredményt tapasztaltam az Obersecunda Anabasis-óráján.
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK FELSŐ OSZTÁLYAIBAN. 7
A Vitzthum-gimnázium, mely az alapító grófi családtól kapta nevét, tiszta humanisztikus iskola: itt a latin nyelvet a Sextától kezdve kilenc évig heti 72, a görög nyelvet az Unterterciától kezdve 6 éven át heti 42 órában tanítják. A mozgás szabadsága annyiban érvényesül, hogy a legutolsó évben (tehát csak az Oberprimában) az osztály tanulói kát csoportra oszlanak: egy nyelv-irodalmi és egy mathematikai csoportra. A nyelvi csoport (A) tanulóinak latinból van heti 8, a mathematikai csoport (B) tanulóinak 6 órájok; továbbá A-ban van németből 4, B-ben 3 óra ; franciából A-ban 3, B-ben 2 óra;
mathematikából A-ban 2, B-ben 5 óra; kémiából A-ban 0, B-ben 1 óra. Röviden: Az A csoport többet tanul a nyelvekből és irodal- makból s kevesebbet a reáliákból; a B csoport fordítva kevesebb nyelvi és több mathematikai-természettudományi oktatásban részesül;
Mondanom sem kell, hogy ezek a csekély differenciák a legutolsó esztendőben egyáltalában nem vehetők észre. Ha valaki 8 éven át már heti 64 órában tanult latinul s a kilencedik évben nem 8, ha- nem 6 órát kap e tárgyból, még a legkritikusabb szem se fog a két- féle csoport tanulóinak ismeretei közt számbavehető különbséget talál- hatni. Az óra-többletek felhasználásának módja itt hasonló a König Georg-Gymnasium berendezéséhez: németből latinra való fordítási gyakorlatok, a németből és franciából az irodalom egyes korszakainak behatóbb tárgyalása (a mathematikából analytikai mértan, a differen- ciál- és integrálszámítás elemei, valami a mathematika történetéből);
Talán nem szükséges hosszasan fejtegetnem, mily kiváló ered- ményekkel találkoztam ennek az iskolának klasszikus nyelvi és iro- dalmi leckeóráin. Csodálatos volna, ha másként volna. Az óraszám oly bőséges, a tanulók száma osztályonként oly mérsékelt, a tanárok oly kitűnően képzettek s oly buzgók, hogy a növendékeknek szinte lehetetlen volna nem tanulniok s nem tudniok. Latinból az Ober- secunda és Unterprima egy-egy óráján hallottam Vergilius- és Horatius- fordítást, azonkívül az Oberprimában 2 órában latin stílusgyakorlatokat (jelen volt 5 tanuló, a többi 6 azalatt mathematikai órán). Főleg a latin stílusgyakorlatok leptek meg. Volt olyan fordítás is, melyet már a múlt órában készítettek, s volt ex tempore fordítás is. A szövegek igen nehezek; egyik nem is római tárgyú (Hagen und Kriemhilde).
Az első szöveget kifogástalanul fordította mindegyik tanuló; az ú j szöveggel is — némi segítséggel — igen jól megbirkóztak. A fordítás a legteljesebb klasszicitásra törekedett, a legfinomabb árnyalatok te- kintetbe vételével, aminőkben minden filológus-szív gyönyörködhetik.
Vájjon mindez szükséges-e és megegyezik-e a latin oktatás mai céljaival, természetesen vitatható kórdós. De hogy a tanulók jól megtanultak latinul, egészen kétségtelen. Nem hiszem, hogy tanári vizsgálatainkon
8 I'INÁCZY E R N Ő .
sok oly filológus-jelöltünk volna, aki a latin stílus-készség dolgában ennek az Oberprimának legjobbjaival mérkőzhetnék . . .
Lássuk már most, hogy e röviden ismertetett tapasztalatok ha- zai viszonyaink szempontjából milyen következtetéseket vagy legalább tanulságokat engednek meg?
1. Még Szászországban is, ahol esak mintegy 40, nagyon hasonló viszonyok közt működő gimnázium ós reálgimnázium áll fönn, a kir.
kormány tartózkodott attól, hogy az intézetekre a «szabad* mozgást reákónyszerítse; annál kevésbbé vélném kívánatosnak ezt a berende- zést kötelezővé tenni Magyarországban, ahol a főgimnáziumok száma 160 s ahol a középiskolák a tanítás nyelve, állami vagy nem állami jelle- gök, kormányzati viszonyaik stb. tekintetében annyira különböznek egymástól.
2. Nem szabad feledni, hogy a magyar gimnáziumok nagyobb részében a mozgásnak bizonyos fajtájú szabadsága máris megvan, amennyiben az V. osztálytól kezdve választhatnak a tanulók a görög és görögpótló között. Az 1890. évi XXX. t.-c. ugyanazon osztályok tanulóinak műveltségében kétfélesóget hozott máris létre, melynek további kiterjesztése az utolsó két osztályban nemcsak iskola-technikai, hanem pedagógiai és didaktikai szempontokból is aggodalmasnak lát- szik. Egy és ugyanazon osztály tanulóinak bizonyos művelődési anya- gokban való elkülönülését ugyanis a közös tárgyak oktatása is meg- szenvedi. A König Georg-Gymnasiumban kedvezőbb a helyzet, mert itt az Obertertia után nem részleges, hanem teljes különválás megy végbe gimnáziumi ós reálgimnáziumi irányokban, s csak ezen teljesen különvált ágazatok mindegyikének keretein belül lép életbe az utolsó osztályok szabad mozgása. Nekünk, úgy gondolom, első és legsürgő- sebb teendőnk az, hogy a görög-pótlónak elhibázott szervezetét meg- javítsuk (pl. úgy, hogy a görög nyelv helyett francia nyelvet tanul- hassanak a növendékek). Csak ha ez meglesz, beszélhetünk a legfelsőbb osztályok szabadabb mozgásáról.
3. Tekintettel arra, hogy Szászországban, kiválóan kedvező kö- rülmények közt, 6 évi 37 órai tanítás mellett a latin oktatás ered- ményét nem találhattam kielégítőnek (bizonyára maguk a szász tanárok sem gondolkodnak másképpen), részemről csak aggodalommal nézhet- nék olyan esetleges intézkedés elé, mely gimnáziumaink latin óráinak csökkentésére irányulna, oly megfontolás alapján, hogy a latin nyelvi oktatás későbbi megkezdése ellensúlyozhatja a leckeórák csökken- téséből eredő fogyatékot. Sohasem tudtam hinni abban az arith- metikai csodában, hogy 28 vagy 30 óra a legkedvezőbb körülmények közt is egészen annyi volna, mint 44 ó r a ; és sohasem tudtam meg- érteni azt az okoskodást, hogy mivel latin nyelvi oktatásunk ered-
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK F E L S Ő OSZTÁLYAIBAN. 9
ménye köztudomás szerint 44 órával sem kielégítő, rövidítsük meg a tanfolyamot néhány évvel és szállítsuk le jelentékeny mértékben az óraszámot. A tanulmánynak későbbi életkorban való megkezdése csak akkor fokozhatná az eredményt, ha legalább a mostani óraszámot megtarthatnék, mert azzal az előnnyel, hogy növendékeink a latin nyelv tanulásához érettebb elmével és az anyanyelv grammatikájának megelőző ismeretével foghatnának, szemben áll az a hátrány, hogy emiékezetök a klasszikus nyelv szókincsének és alakjainak nagy terhét előhaladottabb korban már kevésbbé birja el, s hogy a latin alaktan- nak és mondattannak anyagát futvást (két esztendő alatt) kellene el- sajátítaniok, az ismeretek kellő megérlelődésének lehetősége nélkül. Ha tehát valamikor mégis arra határoznók el magunkat, hogy a görög- latin gimnázium mellett egy latinos (reálgimnáziumi) típust szervez- zünk, melyben a latin nyelvnek még 44 órát sem, sőt talán ennél sokkal kevesebb órát tudunk juttatni, akkor a logikus megoldás csak az lehet, hogy ebben az új iskolatípusban a latin tanítás végső célját másképpen, sokkal szerényebb mértékkel kell megállapítanunk, mint ahogyan a humanisztikus (görög-latin) gimnáziumban megállapítottuk.
Ha majdan törvénybe iktatjuk az egységes jogosítást, a végcélnak le- szállítása a latin nyelvet tanító középiskolák egy részében formailag sem kifogásolható, mert hiszen ebben az esetben a latin nyelvet nem tanító reáliskolák is megkapják a humanisztikus gimnáziumokóhoz hasonló teljes jogosítást. Vájjon az egységes jogosításnak az előzményekben nem gyökerező nyers elrendelése pedagógiai nézőpontból helyeselhető-e, más kérdés, melynek fejtegetésébe itt nem bocsátkozom.
Ezek után az általam meglátogatott iskolákról még néhány oly adatot és tapasztalatot közlök, melyek csak részben függenek össze megbízatásom tárgyával, de talán általánosságban némi érdeklődésre számíthatnak:
Ilyen az a tapasztalat, hogy a tanárok, kiket megismertem, egytől egyig kitűnően képzettek. Volt olyan, aki inkább a klasszikus oktatás esztétikai vonatkozásait tartotta szem előtt; volt, aki viszont a formális képzésre helyezett nagyobb súlyt; volt régi szabású filo- lógus is, de olyant, aki a nyelvben s a vele összefüggő filológiai ismeretanyagban fogyatékos készültséget árult volna el, egyetlen egyet sem találtam. Az a benyomásom volt továbbá, hogy valamennyien lelkes hívei a klasszikus nyelvek tanításának ; hisznek e tanulmányok nevelő értékében és kulturális jelentőségében. Mint általános törekvést említem, hogy valamennyien a klasszikus szövegeknek nemcsak akár- milyen fordítását veszik célba, hanem a szóról szóra való nyers for- dításon kívül (mely szintén szükséges) s ennek nyomában, irodalmi színvonalon álló, szép német fordítást is követelnek, s ilyennek min-
1 0 I'INÁCZY ERNŐ.
táit szolgáltatják maguk is. A pontos, hű, s egyúttal szép fordítás kidolgozása szemökben oly szellemi munka, mely a nyelvtudást gya- rapítja, a tárgyi ismeretet gazdagítja, az ízlést fejleszti és az elmét élesíti.
Egy másik, igen általános tapasztalatom a tanulókra vonatko- zik. Három iskola ifjúságát figyeltem meg, leckeórák alatt és óraközi szünetekben, s minden alkalommal gyönyörködtem abban a tisztelet- tudó, udvarias, művelt viselkedésben, melyet az ifjak tanáraikkal szemben is, de egymás között is tanúsítottak. Élénkek és frissek voltak, de sohasem durvák és műveletlenek.
Azt hiszem, hogy nem tévedek, ha a tanárok lelkes munkássá- gát és a tanulók illedelmes viselkedését, úgyszintén az általában kielégítő tanulmányi eredményt annak a fölötte kedvező körülménynek tulaj- donítom, hogy a tanulók létszáma osztályonkint igen mérsékelt. Az utolsó normális évnek, az 1913-iknak értesítőit véve alapul, a Drei- König-Schule rendes és párhuzamos osztályaiban (valamennyi osztály párhuzamos) a tanulók létszáma a következő volt:
Sexta A : 41 ; Sexta B : 41 ; Quinta A : 39, B : 40 ; Quarta A : 44, B : 43 ; üntertertia A : 35, B : 35 ; Obertertia A : 37, B : 37 ; Untersecunda A : 33, B : 33; Obersecunda A : 27, B : 27; Unter- prima A : 20, B : 20; Oberprima A : 24, B : 24.
A König Georg-Gymnasiumban a megfelelő számok ezek voltak:
41, 42; 40, 39; 43, 44; 38, 42; 40, 3 8 ; 29, 29; 20; 27, 23; 15 ; 18, 22; 19; 25, 2 8 ; 15 (az aláhúzott számok a felső tagozat huma- nisztikus, gimnáziumi irányát jelölik).
A Vitzthum-féle gimnáziumban (ahol párhuzamos osztályok nincsenek): 37, 22, 32, 26, 41, 32, 26, 25, 19.
A szabály általában az, hogy az alsó osztályokban a maximális létszám 40, a felsőbbekben 30. Hogy ily viszonyok közt az oktatás és nevelés intenzivebb, bensőségesebb, egyénibb lehet, mint 60—70 tanulóval rendelkező osztályokban, nem lehet kétséges.
A tandíj magasabb, mint hazánkban. Drezdaiak fizetnek évi 150 márkát, vidékiek 180, 225, 264 márkát (a 15 márkára rugó be- iratási díjon felül) aszerint, amint szüleik drezdai vagy vidéki ille- tőségűek. A Vitzthum-féle gimnáziumban még magasabb a t a n d í j : 240, ill. 300—450 márka. Szászország iparának ós kereskedelmének fejlettségén és a középfokú iskolai intézmények differenciáltságán kívül bizonyára a magas tandíj is közrejátszik abban, hogy a gim- náziumokat aránylag kevesebb tanuló keresi fel.
Nyilvános évvégi vizsgálatok (e néven) vannak ugyan, de sem szelekciós, sem összefoglaló jellegök nincsen. Pusztán formaságok. Ezt bizonyítja az is, hogy egy-egy intézet összes osztályainak vizsga-
SZABADABB MOZGÁS A KÖZÉPISKOLÁK FELSŐ OSZTÁLYAIBAN. 11
latait egy nap alatt végzik (minden osztálynak csak egy tantárgyából van «vizsgálata"). Egy-egy osztálynak ilyetén vizsgálata űz óráig tart.
E g y h u z a m b a n való t a n í t á s s a l n e m t a l á l k o z t a m , de igenis azzal a berendezéssel, mely szerint a hót h á r o m d é l u t á n j á n t a n í t a n a k s h á r o m d é l u t á n j á n n e m t a n í t a n a k . Az o k t a t á s n y á r o n reggel 7-kor kezdődik s t a r t déli 12-ig vagy l - i g . B á r ott is b e h o z t á k a n y á r i időt. a így n y á r o n a 7 óra t u l a j d o n k é p e n G-ot j e l e n t , egyetlen k é s ő n j e l e n t k e z ő t a n u l ó t sem v e t t e m észre ; 7 ó r a 10 p e r c k o r m i n d e n t a n á r és t a n u l ó a helyén volt. Télen 8 - k o r kezdik a t a n í t á s t . Az órák kö- zötti szünetek a k k é n t v a n n a k szabályozva, hogy az első lecke u t á n v a n 10, a m á s o d i k u t á n 20, a h a r m a d i k u t á n 10, a n e g y e d i k u t á n is 10 p e r c n y i szünet.
Még több, az iskola belső életét jellemző vonást sorolhatnók fel. De a felhozottak is bizonyíthatják azt a mintaszerű rendet, pon- tosságot, szorgalmat, azt a német kötelességtudást és föltétlen meg- bízhatóságot, mely ezekben az iskolákban uralkodik. S bár a szász középiskolák igen régi hagyományokon épültek (melyek közt vannak mostani felfogásunkhoz kevésbbé illők is, mint például a néhol még most is alkalmazott career-büntetés), általában nem lehet mondani, hogy ezek a nagyrészt értékes hagyományok oly súllyal nehezednének a lelkekre, hogy a korszerű haladást gátolnák. Éppen a felsőbb osz- tályokban életbeléptetett «szabad mozgás» mutatja, hogy ezek az iskolák fejlődésre képesek, s józan mérséklet határai közt tudnak és akarnak haladni az idők szellemével.
Mondanivalóimat azzal fejezhetem be, hogy a meglátogatott iskolák elöljárói és tanárai kivétel nélkül messzemenő szívességgel fogadtak bennünket s készségesen megtettek mindent, ami helyszíni tanulmányaink eredményessége érdekében szükségesnek látszott.
FI N Á C Z Y EB N Ő .
KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁINK ELHELYEZÉSE.
Az iskolák elhelyezésének, a székhely kellő kiválasztásának kérdése, mint iskolapolitikai probléma, nem minden iskolafajnál emel- kedik egyforma fontosságra. Elenyésző a jelentősége az elemi nép- iskoláknál ; kevéssé jelentős az egyes szakiskoláknál, melyek léte vagy szorosan egyes termelőhelyekhez van kötve (bányaiskolák, vincellér- iskolák) vagy pedig független a székhely viszonyaitól, mert népes- ségüket nagy vidéktől kapják (pl. ipariskolák) vagy pedig tanulóik túlnyomó részét a velük kapcsolatos internátus szolgáltatja (pl- tanító- képzők). Hogy néhány példát említsünk, a tanítóképző népessége s
J 2 BENISCH ARTHUR.
tanuló anyagának minősége szempontjából meglehetősen közönbös, hogy az Modoron van-e vagy Pozsonyban, a 288 lakost számláló Stubnyafürdőn vagy pl. Beszterczebányán; az, hogy a székhely falun van-e vagy kulturális gócpontban, inkább a tanerőkre nézve van kul- turális vagy materiális jelentőséggel. Ezzel szemben az általános mű- veltséget nyújtó középfokú, s ezek közt is kivált a szorosan vett közép- iskoláknál (K.) a székhely kérdése döntő fontosságú. A K.-ák nagyobb számuknál fogva általában szűkebb környezetre támaszkodnak; egynek egynek jogosultsága, egyben életképessége attól függ, jól választotta-e meg vonzókörét, annak centrumát, tud-e a saját céljainak megfelelő minőségű és elegendő számú tanulót kapni minden mesterséges vagy meg nem engedett eszköz (nagy anyagi kedvezmények, enyhe el- bírálás) alkalmazása nélkül is. Létük a legszorosabban össze van forrva a székhellyel; tanulóik legnagyobb részét (kis kivétellel) a székhely s annak közvetlen környéke szolgáltatja. Ha ez rosszul van megválasztva, úgy az iskola célját tévesztette s a ráfordított áldozat jórészt kárba vész ; már pedig a mi szegény országunk a mostani súlyos anyagi viszonyok közt nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy néptelen vagy silány tanuló anyaggal rendelkező drága K.-át tartson üzemben.
Bár eszerint a középfokú iskolák elhelyezésének kérdése igen nagy fontosságú s a vele való foglalkozás nemcsak szorosan vett nevelés- ügyi, hanem nemzeti politikai és pénzügyi szempontból is kiváló figyelmet érdemel, mégis mindeddig behatóan alig foglalkoztak vele s a parlament közoktatásügyi vitáiban is legtöbbnyire csak általános- ságokban mozgó kijelentéseket lehetett hillanunk. — Közoktatásügyi szakirodalmunk eme hiányossága hírt rá arra, hogy az e tárgyba vágó, régebben közzétett részlettanulmányaimat1 újabb adatokkal ki- bővítve jelen tanulmányomban rendszeresen feldolgozzam. Külön fogok a fiú- és a leányközépfokú iskolákkal foglalkozni; tekintve az egyes iskolafajoknak egymásra való kölcsönös hatását, az egyes iskolatípusokat nem elkülönítve tárgyalom, hanem egyes területrészeken valamennyi iskola elhelyezésének kérdését együttesen teszem vizsgálat tárgyává.
Abban mindenki egyetért nálunk, hogy középfokú iskoláink el- helyezésében súlyos hibák vannak, melyeknek megszüntetése egyik
1 Középiskoláink elhelyezése (Orsz. Középisk. Tanáregy, Közi. 1913.
évi 14. sz. Különlenyomatban is). Magyar iskolapolitika (Magy. P a d . 1914.
évi ápr. sz. Különlenyomatban is). Adalékok a bártfai áll, algimn. meg- szüntetéséhez (Magy. Középisk. 1915. évi 10. sz.). Túlzsúfolt ós néptelen osztályok az 1914/15. tanévben (0. K. T. E . Közi. 1915. évi dec. szám).
Változások fiúközépiskoláink elhelyezésében (0. K. T. E . Közi. 1917 okt. sz.).
KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁINK ELHELYEZÉSE. 1 3
legégetőbb, de legnehezebben megoldható művelődési problémánk.
Az egyes országrészek eltérő történeti fejlődése, különböző műveltségi, nemzetiségi, vallási viszonyai, az ország szerencsétlen közigazgatási (megyei) beosztása, pártpolitikai elvek sűrű érvényesülése, az egy- séges, részletesen kidolgozott művelődési, ill. iskolapolitikai programm hiánya, a különböző iskolafajokat adminisztráló miniszteri ügyosz- tályoknak egymástól való elzárk<>zása a főbb okai annak, hogy bár ma országos átlagban majdnem elegendő középfokú iskolával rendel- kezünk, mégis sok már a hiány s ha fontos közművelődési érdekeket nem akarunk kielégítetlenül hagyni, a jövőben sok új iskolát kell anyagi erőink újabb megterhelésével felállítanunk ugyanakkor, mikor egyes helyeken és vidékeken szinte hemzsegnek az egymás köreit zavaró, a tanulókat egymás elől elhalászó iskolák.
El kell azonban ismernünk, hogy a bajokat könnyebb felismerni, mint orvosolni. Még az esetben is, ha az állam korlátlanul rendel- keznék minden iskolával s tetszése szerint helyezhetné át a be nem vált iskolát megfelelőbbnek látszó környezetbe, egy parlamentáris kor- mánynak jobb meggyőződése ellenére is számolnia kell a helyi ténye- zőkkel, amelyek természetesen nem hajlandók vicinális érdekeiket magasabb szempontok alá rendelni s minden politikai befolyásukat latba vetik a városkának hasznot s tekintélyt adó intézetek megtar- tása érdekében. Sok helyt a nagy költséggel felépített, modern iskola- palota végleg odaszegezi a szerencsétlen iskolát székhelyéhez, mert az épületet más célra nem lehetne kellően értékesíteni. Nálunk azonban tudvalevőleg az iskolák túlnyomó része nem állami jellegű. Igaz ugyan, hogy attól az időponttól kezdve, mikor a nem állami jellegű iskolákat is kezdte az állam segélyezni, az államnak módja s egyben köteles- sége lett volna rendező kezével belenyúlni az iskolák elhelyezésének kérdésébe s támogatását megtagadni azoktól az iskoláktól, melyek működése a köz szempontjából kevésbbó volt megokolt; az állam azonban nem mert a felekezeti féltékenység darázsfészkébe belenyúlni s kényelmesebbnek tartotta minden fennálló intézetet támogatni, nem nézve, vájjon «fennállását országos műveltségi vagy fontos helyi ér- dekek kiválóan igénylik-e* (1883: XXX. tc. 47. §.) vagy nem s hogy az illető vidék s az intézet tanulóinak felekezeti megoszlása jogossá teszik-e, hogy azon a ponton az iskola ilyen vagy más felekezeti jelleggel működjók tovább. Vannak felekezeti iskoláink, ahol az illető egyház jellege úgyszólván csak a tanárok vallásában jut kifejezésre:
a környéken a hívők elenyésző kisebbségben vannak, a tanulók közt nemkülönben; a fenntartási költséget az állam ós a tandíjak fizetik s megkímélik a (fenntartót* attól, hogy iskolájának költségei az ö vállait is terheljék. Hogy csak pár jellemző példát említsek,
1 4 BENISCH ABTHTJR.
Szentendrén református P.1 fiú- és leányiskola van, bár a városban e felekezet (368 fő) 6-5, a környező járásban 9%-át teszi a lakosságnak.
A nyíregyházi ág. h. ev. G. jó ideig Szabolcsmegye egyetlen főgim- náziuma volt (ág. hitv. ev. 5-9°/o); az aszódi ág. hitv. ev. G.-ban az evangélikusok alig haladják túl a 20°/o-ot, míg viszont a nyirbátori róm. kath. algimn. túlnyomórészt református környezetben működik.
Ezek az összekúszált felekezeti viszonyok a helyes iskolapolitikát, az elkövetett hibák kiigazítását nagyon megnehezítik, helyenkint egészen lehetetlenné teszik.
Ez általános megjegyzések előrebocsátása után kezdjük meg részletes iskolapolitikai tereptanulmányunkat.
I. K ö z é p f o k ú f i ú i s k o l á k . A Dunántúl.
Hazánk eme legműveltebb, legvagyonosabb része általában jól el van látva iskolákkal; az északnyugati rész a kelleténél tán bő- vebben is, Somogy kissé mostohábban. A közművelődés centrumai, Győr, Sopron, Szombathely és Pécs a középfokú iskolák valamennyi fajával (P„ FK„ R., G.) rendelkeznek. Túlnagy a G.-ok és a FK.-ák száma, míg a R.-ák s főleg a P. száma —• a G.-ok rovására — sza- porítandó volna.
1. Északnyugati rész. Különös gondozást igényel Győr városa, mely rohamos fejlődésében hamarosan túlszárnyalja Pécset s kedvező helyzeténél fogva az ország legelső vidéki városai "közé fog emelkedni Rendelkezik valamennyi iskolafajjal, de ezek hamarosan elérkeznek befogadóképességük határáig. Ha Rozsnyónak, Esztergomnak két K.-ja van, Győrnek bizonyára kell három. Rövidesen szükség lesz tehát R.-jának kettéválasztására; igen alkalmas volna a város egy új típusú középiskola, a reálgimnázium számára.
A Rábaköz központja, Csorna, a premontreiek székhelye (7666 1.) alkalmas szókhelye volna egy algimnáziumnak vagy legalább is egy P.-nak. A színmagyar Rábaközt nem volna szabad továbbra is közép- fokú iskola nélkül hagyni.
A nagymultú, de kilátástalan jövő előtt álló Sopron ideálisan el van látva iskolákkal (3 G.!). Népességük annyira közepes, hogy új intézet szüksége aligha fog felmerülni. Meg van mindene szeren- csés riválisának, Szombathelynek is, de a hirtelen fellendült város G.-a nem soká lehet el párhuzamos osztályok nélküL Hat évvel ezelőtt i P = polgári iskola, G = gimnázium, R = reáliskola, K közép- iskola, F K = felső kereskedelmi iskola.
