K+F- és technológiatranszfer megállapodások az EU versenyszabályozásában:
megengedhető versenytorzítás a gazdasági növekedés szolgálatában
Czékus Ábel
PhD hallgató
Szegedi Tudományegyetem
Gazdaságtudományi Kar Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete Innovációs rendszerek: elmélet politikák és mikroszereplők (SZTE GTK 2012. 11. 29-30.)
Bevezető gondolatok
• A téma aktualitása
• Elvesztegetett évtized Európában?
– Nem az a kérdés, hogy van-e, hanem, hogy hány
• Gazdasági stagnálás az EU-ban
• Alacsony versenyképesség és hatékonyság
Forrásáttekintés
• Az Európai Unió joganyaga – Európai Bizottság
• Doris Hildebrand: The role of economic analysis in the EC competition rules (2009)
• Massimo Motta: Versenypolitika: elmélet és gyakorlat (2007)
• Török Ádám: A verseny- és a K+F politika keresztútján – Bevezetés a csoportmentességi szabályozás elméletébe (1999)
Szabályozási környezet
• Paradigmaváltás az európai uniós versenyszabályozásban?
– A közgazdasági megközelítés előtérbe kerülése
• A mentesség elméleti alapja
• A horizontális csoportmentességi rendeletek
– 772/2004/EK rendelet: a technológiaátadási megállapodásokról – 1217/2010/EU rendelet: a K+F megállapodásokról
– 1218/2010/EU rendelet: a szakosítási megállapodásokról
A K+F- és a technológiaátadási csoportmentességi rendelet
K+F megállapodások
• A K+F kapacitások közös kiaknázására sarkall
• Beleértendő a már meglévő közös tudás kiaknázását is
Technológiaátadási megállapodások
•„A licenciaadó a licenciavevőnek megengedi a licencia tárgyát képező technológia
hasznosítását” (772/2004/EK rendelet)
•Mélyen, de szűk hatáskörben értelmezve
Dilemma a versenyszabályozásban?
1.) Proaktív környezet-alakítás 2.) Környezeti-adaptáció
A szabályozás közgazdasági jellege
• Közgazdasági megközelítés
– Az együttműködés jellege és a piaci erő – Cél vagy hatás?
• Kőkemény korlátozások tilalma
• Nem mentesülő korlátozások
• Proaktív szabályozás szükséges!
A mentesülés legfőbb feltételei a 772/2004/EK- és a 1217/2010/EU rendelet alapján
Forrás: 772/2004/EK- és 1217/2010/EU rendelet alapján saját szerkesztés
Összegzés
• A versenyszabályozás gazdaságélénkítő szerepben
– Együttműködések egyes csoportjai nem tartoznak a kartelltilalom hatálya alá
– Más (közös) politikákkal, vállalati tevékenységekkel együtt értelmezhető
• Tudásalapú európai gazdaság – Lisszaboni Stratégia
– EU 2020 – Európa Növekedési Stratégiája
• A szabályozási reform ösztönzi a gazdasági fejlődést
• A fejlődés további irányai
– A megengedett együttműködési módok kiterjesztése
– További együttműködési formák mentességének kialakítása
Köszönöm a figyelmet!
czekus.abel@eco.u-szeged.hu
Jelen kutatási eredmények megjelenését „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával” című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
