NAGYVÁTHY JÁNOS, PRACTICUS TENYÉSZTETÖ. MAGYAR

M A G Y A R

PRACTICUS TENYÉSZTETÖ.

N E M E S

NAGYVÁTHY JÁNOS,

T E K IN T E T E S NEMES SZALA VÁRMEGYE TÁBLA BIRÓJA ÁLTAL.

P e s t e n ,

Petrózai Trattner János Tamás b e t ű iv e l, 's Költsé­

gével 1822.

Seil quis —• — — *— —

Pí*scit equ os, seu qui» fortes ad aratra juvencos C orpora praecipuae m alrum le g a l — —

Georg, Virgil*

t e o s s z t W M r ®

LELTÁRI SZÁM

E l ő b e s z e d .

C l i n d a ’ belső mind a’ kül ső í rók azt m o n d - jáll M a g y a r Ország f e l ő l , h o g y ez igen áldott és t e r m é k en y föld. A z i g a z , ho g y a' M a g y a r f öld á l d o t t : de nem ki rekesztőleg és ue m is m i n d e n ü t t .

A ’ v a g y S p a n y o l , F r a nc zí a , Olasz és B a j o r Ország a mi Hazánknak engedi e’ az e lsőséget m a g á n f elül akar az é g h a jl a tr a , akar a1 fö ld j ó e g y e le dé s ér e nézve ? A vagy számszerben i l y áldott e' a' mi Ha zánk na k h e g y e s , h o m o ­ k o s , és igen a la t so ny n a g y része ?

De l e g y e n o ly an. V a l l y o n az áldott főid okos és mu nk ás iparkodás nélkül terem e* arany kalászokat m i n t K i s Asiáról ’s a Saturnüs a ran y évjéről mesélik a' K ö l t ő k ?

É p e n ez a z , a’ mit az említett í r ók az ál­

dott főid nevezetén é r t e n e k , és a* M a g y a r o k ­ tól az okos és szorgalmatos földmivelést m e g ­ t agadván , az ő bősé gje ke t e gye dü l a’ főidnek t ul ajdo ní tjá k :

IV

protrudunt largas inarata novalia messes.

A ’ Practicus Termes ztő be n előadott gaz­

dasági fogások és iparkodás eléggé megczáfol- ják ezt az állítást.

Tenyésztetésünkért sints e g y pénzel is j obb nevünk. E g y valami szerfelett T u d ák os a ’ V i ­ lá g asztalára fel adta azt a’ m a s z l a g o t , h o g y : A ’ Tenyé sz te tés azt mutatja m i n d e n k o r , h o g y a ’ Nemzet a’ Culturának legalsó léptsőjén áll.

A ' Csorda ezt a" mé ly i ga z sá g ot bámulta : M a t t k u ; és azólta a’ magát Bétsben nem fito- gatható Nemességről az a’ k ö z képezet i s , h o gy az e gye bet nem t s i n á l , hanem zsíros i ngben g a t y á b a n tsak falka marháját hajtogatja lege­

lőről legelőre. Mitsoda és hányféle mo t s o k nints tsak az egy Grillmann G y ű j t e m é n y é b e n a’ M a g y a r o k ’ Haza és Házi gazdálkodások el­

len ! ( h o g y a’ többit most elhalgassam).

»

A z A n g o l o k több és szebb Lovakat tenyész- tetnek , mint m i , és a’ Spa ny o lo k' Birka te*

nyésztetésének n a g y o b b kiterjedése v o l t a ’ pal*

l érozottság’ felső léptsőjén ült Francziák k ó ­ borlása e l ő tt , mint a’ Ma gy aro ké na k most van.

Hát azért a’ pallérozottságnak alsó léptsőjén ültek. Most ül a’ S p a n y o l Nemesség valóban az alsó léptsőn , a’ mi dőn a’ pallérozottak , te ­ hetős és o k o s T e n y é s z t e t ő k b ő l őket koldusok­

ká tették: és a’ M a g y a r o k a t ’s másokat a ’ g ya p-

V jű javításban e g y n e h á n y esztendőre m e gá ll í ­

to tt ák,

E ’ szerént a’ Termesztés* nagysága akárhol :s tsak a n na k tsalhatatlan b i zo ny sá ga f h o g y ott sok az e m b e r , a* virágzó T e n y é s z t e t é s p e ­ d ig azt mu t a t j a , h o g y ott a* gazdák tehetőssek , mert a' Ten yé sz t et és he z Capitális k e l l : de a’

C u l t u rá n ak kissebb v a g y n a g y o b b voltát e g y i k ­ b ő l vagy má si kból kö zve tetl en következ tetni u g y a n nem lehet.

D e bár következtesse is akár k i : a' Ma gy a*

r o k arra f i gy e l m e z n i nem kötelesek.

A* Ma gy aro k mai gazdálkodása e’ két talp*

k ő n n á l l :

1). A ’ mi termesztésünk tsak akkor fizeti m a g á t , mi kor a’ sz oms zédok termése hibázik.

2). Ellenben T en y é s z t e t é s ü n k m i nd en k or is mi nden ágaira nézve b e t s e s , mert m i n d n y á ­ junk Capitalissát bátorságba t a r t j a , azt b i z o ­ n y o s kamattal n e v e l i , és a’ köz teher e g y ed ü l ezen fekszik. Inne n a’ k ö v e t k e z i k , hogy a ' T e - nyésztetést kár volna a' T e r m es zt é sn ek után- n a t e n n i : annyival i n k á b b , hog y az okosság a’ M a g y a r n a k is m e g e n g e d i , h o g y mind a z o k ­ ra gazdaságossan spöculáljon a' mikben a’ s zom­

szédok szükséget látnak ?

M i ts od a gazdaságos fo gá so k bó l áll a* mi Hazánkban , sok Házaknál a’ T en yé sz te tés én

imé ősz re szedvén közre botsátom. E b b ől a’

ki k hátra maradtak hibájikat megjobbi thatják ; és ennél n e ke m e g y é b c z é l o m ui ntse n is. — í r t am Csurgón.

P r a c t i c u s T é n y é s z t e t ő

I. R É S Z.

A’ T e n y é s z t e t é s r ő l

1-6 S Z A K A S Z

K özönséges Jegyzések a’ Tenyész- tetésre.

§. i .

N e v e z e t e s Kérdés az, a’ Gazdák k ö z ö t t ; mel- lyik Marha va gy B a r o m ne me leghasz nos abb a ’ Ga zdá na k: a’ G u l y a , Csira, M é n e s , B i r k a , v a g y Sertés. Mellyre e gy Közönséges feleletet adni lehetetlen: azért tapasztalásomat tö bb J eg yz é s e k b e foglalom.

1. Ha a’ Gazdának tsak t a g os , m a g a s , szel- l ő s és rövid fűvet termő L e g e l ő j e , jó v i z e , é s télen által száraz rétről g yű j t ö t t szénája v a n , tagadhat atl an, hogy a' Birka tartás l e g h a s z n o ­

sabb.

2. Ha a' Le ge l ő ne dve s, a l a t s o n y , és talán a’ rétek is hoszszúfűvet és édes sását termenek, és azt m i k é pe n pénzé n e m lehet t e n ni , ’s a*

trágya is sz üks ég es; a’ G u l y a és S ' á j t z é r i a is megfizeti legalább a’ széna és l egel ő árrát; de a’ hol a' nép s o k , ’s a’ l e g e l ő k e t , ha bozóto­

sok is , a' Polgár ok örömest Ar endá ba veszik, nints mit kapni e g y ik en is. A ’ váro so khoz k ö ­ z e l , kivált a' Csirát tenyésztetni ’s fejetni az i l l y e n he ll yeken l e gjobb.

3. A ’ Ménes t ar tás, az o l ly an h e l l y e n , a*

hol n a g y puszták v a g y n a k , hogy a' L ó , ha a’

8 / . Rész A T ény észt et ésrol.

b o g á r v a g y villám kergeti i s , m e g f o ro g h a s s o n rajtok,* a’ K an tz ák n ak t é r s é g e k , a’ T s i k ó k n a k K e g y o l d a l a i , és jó vize v a n , ne m utolsó gaz­

da sá g l e g a lá b b a* Hazára nézve,

4 # A' sertés sereg az erdős h el l ye k en , a*

hol g y a k r a n terem makk , tábla ugarok vagy- n a k , v a g y a’ hol a' sertés h a l a t , ^{é d e s} sás g y ö ­ k e r e t , g o m b á t , vad körtvélyt k a p h a t , me gér ­ demli a ’ t e ny é s z t e t e k ; de ha azt sz emme l kell t a r t a n i , ne m érdemes a’ fá ra ds á gr a , és elég j o b b is a* Házi v a g y szelid tenyésztetés.

Szi nt e í g y kérdik a' G a z d á k azt is : Ha j o b b e’ ha a’ G az da lassan lassan jó fajtát n e ­ v e l , mi nt kész pénzen kész marhát v é s z é n ? E ’ k ö v e t k e z e n d ő Jeg yz ése k a' Gazdát v a gy e g y i k v a g y mási k részre meghatározhatják.

1. Ha a’ g azd a o l l y a n ál la po tba n van h o g y G az d a s á g á na k hátra maradása né lkül e g y n e ­ h á n y e sz te ndei g is várakozhatik : j o b b m a g á ­ nak n e v e l n i , mi nt venni . A ' neveléshez n e m kell e gysz er re o l y n a g y Capitalis mi nt a’ ve- véshez.

2. A ’ k i n e k e legendő r é t j e , szénája ’s ol- tsó c se lé dj e n i nt s, j o b b ha vészen m á s u n n a n . U g y a n is a* Marha mig f e l n e v e l k e d i k , haszon­

t a l a nu l e m é s z t , és ha rétet, l egel őt szénát még p é n z e n is kell v e n n i : a’ Ne vendék maga ma ­ gát kétszer meges zi.

5. A* Ga zdá na k a* Marhában e’ kettőre kell f ő k é p e n vi gyá zni ; a. haszép és egésséges e ? b. ha tsendes és hajtható erköltsű é ? Erre nézve azt m o n d o m , h o gy j o b b n e v e l n i , mi nt v e n n i , mert l . M á r a z a n n y á t a mellyet hasz­

n ál ok esmérvén , tsak a’ m a r a d h á t r a , h o g y fiainak illendő nevelést adjak. Q. A* magamét ú g y taní that om g y e n g e korát ol f og va a’ m i n t a k a r o m , és í g y anna k nem tsak rész ét , ha ­

n e m i ndulatját is f aragom. E l l e n b e n ha m á s ­ tól veszem m a r h á i m a t , a nná l szemessebb v a ­ g y o k is me gt sa la tko zha to m. Nehéz a ’ Marhá­

n a k fog ya tko zás ait e gyszerre észre venni. N e m t u d o m azt is rnitsoda erőtl enségekkel k ü szkö d­

hetik vett m a r h á m n a k az a n n y a ; e* nélkül p e­

dig kárt vallók : me rt a’ szülék n y av al y áj a a' fiakra rend szerént által s z o k o t t m e n n i . A ’ m a g a m nevelésében ezt mi nd előre e l lá tha to m:

mert t öbb i dő m van hozzá*

§. 2.

D e mi nthogy a’ G az da ság ba n s ok ol ly an történetek v a g y n a k , a* m e l l y e k a’ gazdát re­

m é n y t e l e n ü l érdekelheti k p. o. marháji mi nd eldrtgölhetnek , v a l a m e l l y i k n e k lába v a gy n y a ­ k a t ö r i k , v a gy pedig a ’ ga zda sá g terjedvén , a ’ marhák számát szaporí tani s zü k s é g : a’ vételt lehetetlen elkerülni. H o g y tehát a’ ve vé sbe n l é g y e n mire v i g y á z n i , ezen k öz önsé ges j e g y z é ­ seket a dom :

1. F e l kell a1 gazdának v et ni előre m e n n y i s zá mú marhával éri be gazdaságát. T ö b b ha­

szon v a n a b b ó l , ha a’ g azd a ke ve se bbe t tart de jól , mi nt sokat roszszúl. Két három darab jól táplált m a r h a , mind erejére, m i n d has zná­

ra nézve felérkezik hat n y o m o r u l t darabbal , és í g y két n ag y ö k ö r , és ké t jó fejős tehén , jo b b m i n t két a nn y i apró.

2. Ha a z o n a’ v i d é k e n , a ’ m e ll y be n a' G a z ­ d a s á g o m f eksz ik, jó fajta és szép marhát v e ­ hetek ’s kotzkára va ló pé nz em n i n t s : So ha se kell más vi dékről v a l ó , a nnyival i nká bb más o rszágbeli ek után k a p k o d n o m : mert már azt a ’ tapasztalás m e g b i z o n y í t o t t a , h o g y az idegen marha az ő reá n éz ve , új l e g el ő t , szokatlan e l e d e l t , és legel és módját ne m tsak h o g y m e c -

/.

io 7. Rész A y TenyésztetésroL

s i n l i , de egészszen el is f a j ú i , és m í r a’ har­

madik nemzetiség ritkán j obb tsak valami vel is a* ma g un ké n ál . E n n e k a’ Jegyzésnek mind- azáltal nem az a* t z é l j a , hogy tellyes^égiíel ha-

>zontalan volna a’ gazdagoknak valami idegen ,'ajtát behozni , mert tsak a* nem régiben b e ­ hozott S p a n y o l K o so k is, szembetűnőképpen, megnerutísítették a' gyapj út. Hát ha ped g még tsak K o s o k a t , hanem ellő birkákat is hoznánk b e ? ' h á t ha a ’ legelőket ú g y m e g j a v í t a n á n k , mi nt a’ mitsodások azok o t t , a ’ ho nn an <cxek a ’ jó fajta b a r m o k hozzánk j ön n e k ? U e y tar­

t o m , hogy a1 30 íttze tejet adó Helvetzi^i T e ­ heneket i s , kevés alábbszállassal által lehet aklainkba tenni a ’ he g y e s Határokban.

5. A z t is me g go n do lj a a’ Gazda m e n n y i és m i n é m u marhára l é g ye n a’ Földmivel ésre nézve s z ü k s é g e , és a n n y i t ’s o l l y a n t szerezzen, vesse fel m e nn y i k e l l e k é b e , m e nn y i t rágyát szaporítani. E* kettőben áll a' Gazdaság h o g y jól szántson is jól t r á g y á z z o n , ú g y de mivel s z á n t , ha elegendő marhája ni nts, 's mivel trá­

g y á z , ha t rá gyá ja ni nt s? Az új gazdák légin- Kább azért szenvednek , ho g y sovány földek m e n n e k kezek alá. H o g y tehát a gazdaságot jó lábra á l l í t j á k , eleinte nagy ó b b számú mar*

hát szükséges szerezni.

4. A ’ vevés előtt azt is megkell határozni, mi végre veszi valaki a' marhát. A’ k ü lö mb ö ző házi szükségek , k ü l ö m b ö z ő marha tartást is k í v á n n a k . Bol dog ta la n ember a z , a* ki terhet hordani szántani 's száraz v a gy agya gos földet t r á g y á z n i , mi nd tsak egyféle marhát vásárol

’s ha e gy kis jó parrag szénája terem , mindjárt lovakat sz erez , vagy g ö b ö l y t hizlal.

5. Vi gyá zz a m e g a’ venni való b a r o m n a k idejét, és g o nd ol j a m e g , mi végre veszi a z t, mészárszékre e’ vagy fajzásra ?

0. A' marhának na gys ágát is sz üks ég m e g ­ t ekinteni. KulOmben a* felette n a g y marha k ö ­ tele. Sokszor l o m h a , és^sokat e sz ik , a’ k öz ép ­ szerű n a gys ág leg inkább d í t s ér et e s, ha tson- t<js é s v i r g o n t z is, a’ vastag lábú l ovak a’ teher h o dásra nézve a ’ Bival okkal e gy Classisbun

\ a c y nak .

§. 3.

A ’ marhák közt m i n d a nny ifé le k ü l ö m b - s^get t a l á l u n k , mind m i n é m ü s é g e k r e , mi nd í o r m á j ó k r a né zve , a’ me nny i H a t á rt , v a g y leg­

alá bb T a r t o m á n y t és égvá lt ozá si t s zá ml á lu n k.

A z alf öl di ö k r ö k n ag y testűek és szép szar­

vnak. A ’ szepességen és f ellyebb *s Stájer or­

szágban azok vastagok ’ sirossak , de rövid lá­

b úa k. Az oláh lovak g ö m b ö l y ű e k a pr ó k: a’ M a ­ g y a r országiak n a g y o b b a k de formátlanabbak.

Mi n d ezek a k ül ö mbs ég ek az elfajulásból ered­

t e k , az elfaiulásnak pe dig nem egy az oka.

So k sz or megesik , h og y a' fajzó marha valami n y a v a l y á t k a p , és a n y a v a l y á t fiaira is által viszi.

K ö zö n sé ge s en a ’ Gazdák a' levegő ég és a’ le gel ők változásiban helyheztetik egyedül a’

m a r h á k k ül ö m b ö z é s é n e k okát. A z t tagadni n e m l e h e t , h og y a’ L e v e g ő n e k és L e g e l ő n e k n a c y b ef olyása van a’ v á l to z ás ok ba ; de mi kor marhái nkra n é z v e , eg ye dü l a ' L e v e g ő és L e g e l ő változásival i gyekez ünk m a g u n k a t mentegetni*

ölig ha m a g u n k a t nem v á d o l j u k . A ’ mi Hazai ma rhá ink i g e n o ll y an o k m i n t a z o k , a* mel- l y e k természet szerént az é gnek mértékletes Sarka a l a t t i a k n a k . Mivel tehát a’ mi L e v e g ő n k

I. Sz. Közönséges Jegyzések a' Tenyésztetésre. 11

12 7. Rész A ' TenyésztetésroU

és L e g e l ő n k , és az E u r óp a i e g y é b b l e v e g ő k ’s l e ge l ők k ö z t , i gen kevés a* k ül ömb ö zé s ; az a ’ sz emb e tű nő v ál t o z á s , a' me ll yet a' mi és a*

szomszéd orsz ág okban termő marhák közt ta­

l á l u n k , ne m a z ok b an , hanem m a g u n k b a u van a’ kik a' marhákkal b á n u n k .

1. A ' mi a ' m a r h a legeltetést i l l e t i , t u dj uk h o g y a’ jó eledelnek n a g y ereje van a' t estnek f o rmá lá sá ra , m é g is épen m é g nö vé sbe n va n a’ m ar ha , a ddi g le g so vá ny o bb an tartjuk őket . I n n e n a’ n ö v é s m e g á l l , és így a* marha kitsiny és tö rpe marad. A* roszsz eledel* ha annál bő*

v e b b e n adatik is a' marha e l e j é b e , n e m hasz­

n á l , ne m táplál s e m m i t , sŐtt a’ me gtsökött ma rhá t a l e g jo b b tartás se teszi t ö bbé n a g y g y á .

2. A* roszsz gond vi se lé s által a ’ leg]obb fajta is elfajul. K öz ön s é g e s e n a’ Ma gy ar g azd ák a b ba n hi báznak , h o g y a’ S z á n t ó földek és ré­

tek közt s emmi proporti ot (számszert) n e m tart­

vá n kevés l e g el ő k et t a r t a n a k ’s kevés jó szénát t a k a r n a k , va g y ha a z ok e l e g e k vo ln ána k i s , a* rájok vert marhával egysz erre t e n k r e teszik, és í g y a* Ma r há na k k o p á r o z n i kell. T o v á b b á i n g y e n sem szorgoskodnak a r r ó l , h o g y a’ sze­

g é n y m a r h á t , a ’ levegő vi szontagsági e l l e n , ha e gy éb be l nem i s , leg alább híves á rnyékkal fe- dezgetnék. A* sok T ó , és B o z ó t o k miatt a*

l é g y , p ő t s i k , b ö g ö l y , s z ú n y o g a n n y i r a elsza­

p o r o di k , h o g y a" marha egész nap e g y e b e t n e m tsi nál, h an e m h og y magát vé rsz opó el­

l enségei ellen oltalmazza. A z is n a g y o n segí ti a’ ma rhá k’ el ro ml ásá t h o gy a ’ C s o r d á s , G u l y á s és T s i k ó s akkor hajtják azokat i t a t n i , mi k or m a g o k n a k és nem a’ marhának te tsz ik, és m i n ­ den ál lo tt, 's rothadt víznek neki v e r i k , tsak a' k ú t b ó l ne kellessék vizet húzni. A ’ szegény e m b e r é pp e n nem jól báni k m ar há já val : mert

i n g y e n se várja azt m e g , ho g y az annyi i d őt érjen , h o g y a’ növésnek meghátráltatása n é l ­ kül be lehetne fogni. A ’ tsi kót, t i n ó t , m i he l y t a* Ke nd er h á mo t elbírja szakasztani ’s a nn y i szarva v a n , hogy a’ kötelet rá lehet k ö t n i ,

m á r el ég i dő sne k tartja. E l l e n b e n n é m e l y o k o ­ sabb Gazdák körül l á t j u k , hogy szép szálos marhát ne ve lne k tsak azzal i s, hogy azt idő nap előtt m u n k á r a nem szorítják.

Ha az i llyen 's t ö bb elő s zá ml ál an dó hi­

bákat eltávoztatjuk , el me r em m o n d a n i , h o g y a' levegő é g r e , és legel őkre való panasz me g ­ s z ű n i k , és a ’ M a g y ar Országi marhánál akar- m e l l y i k se leszsz se szálassabb se tüzessebb : mert a ’ jól bánás által a’ roszsz fajtát is m e g lehet j a v í t a n i , nem h o g y a’ magában jó fajt n e m Jehetne nemesíteni* A ’ S o m o g y b á n a’

Szarvas marha igen szép , de már a’ Dráván túl tsak tsögbob; ellenben L ova ik s okka l szeb­

bek mint a’ S o m o g y i a k , mer t a' l ovai kkal ^{j ó l} bánnak.

I nne n megtetszik ho g y a’ Marhák miné- műsége nem a’ l evegőt ől f ü g g , hanem a ' n e v e ­ léstől , mert a’ levegő mind innen mi nd túl a*

Dr á vá n e g y f o r m a , és a" legel ő sem k ü l ö m b ö z sem mit.

§• A.

E ’ szerént mi k or v a la m el y vi dékben e g y i k marha s z é p , a ’ másik p e d ig n y o m o r u l t , azt lehet bátran m o n d a n i , h o g y az e g yi k et a’ j ó bá ná s nemesí ti, másikat pedig a’ roszsz n e v e ­ lés szállítja a l á , de m e g lehet Őket szint azon az ut ón j a v í t a n i , a’ m e l l y e n alább m e n ­ nek , ha

1- ör a’ legszebb testű é sl e ge gé s s é g e s e b b ’s j o b b féle anyá ka t a ’ t öbbiek közzül ki váloga-

I. Sz. Közönséges Jegyzések a\ Tenyésztetésre• 13

14 / / Rész A Tény észtet ésr öl.

tóm és a’ kant is szint oly vigyázással feljegy­

zem.

2. a’ nevendéfcekkel újra azt t selekszem a* mit az anyákkal tselekedtem az az a’ szeb­

b e ke t újra külön válosztom és nevelem.

3. az e'fcé^t megválogat ot t marhákkal k ü ­ l ö n ö s e n jól b á n a t o k , a’ m e l y abban á l l :

a. A* L e g e l ő n e k mind n a g y s á g á t , m i n d j ós ág át a’ Marhák számához és természetéhez alkalmaztatom. E g y marhára két Hóid lege ő szükséges.

b. A ' kutak’ tsinálására é p p e n nem sajná­

l om a* költséget.

c. T él r e mi nd jó m i n d elegendő takar­

m á n y t szerzek.

d. Ha va la me lly ik beteges g y ó g y í t t a t o r a * de ha tisztúl is: t enyészni nem engedem.

U. Ha már marháim a’ mondott utón m e g ­ s z é p ü l t e k ; hozzájok újj és friss fajtát hozatok azon h e l l y e k r ő l , sőt t a r t om á ny ok bó l a" me l­

lyé' k ü l ö nö s szép markát ne ve lne k. H a mi n d- azáltai egyi k vagy másik ne m ná llom szép és j ó : t s a k a' hibás ne m helett hozatok mást.

5. A* Ba kó k at a’ ny ös té nye kke l r um l e ­ geltetem együtt, hanem az Öszve eresztcsre m e g ­ választom a’ tenyésző marhának mind eszten­

d e j é t, mind nz öszve eresztéknek i d e j é t , mert k ü l ö m b e n a 'fiatal marha hamar me gf ol ya tvá n, ma gá t is meg állítja a’ növésben ’s borját is g ye n gé t ellik. A ’ ftant zát n é g y esztendős k o ­

ránál hamarább kár hágatni * a* tehén a’ bikát ha bárom esztendőnél elébb ho rd oz za , az a’

kár kö ve tke zi k a’ mit tsak mo st mondék. A ' K os mi kor előszször hág más fél a" n y ő s t é n y is a nny i e sz t en d ős A ’ mé nl ó 10-ik Máj usban kezdi a1 hágást a’ Bika Martius első na pj ai ban

m e g y a’ marha közzé. A ’ K o s első O ct ober- ben Kezdi ** Birkákat ugorni.

6. ü a az A n y á k t erhesek; őket a’ sereg­

ből k ü l ön szakasztott» és ta gos helyen legel­

tetem , h og y egyik a’ mási knak fajzatját el ne rontsa ; b ő ve bb en is b á n o k i l l y e n k o r vélek és n e m k er get em , h og y t este ik annál i nká bb a’

fajzaU’a .fordittsák erejeket.

7. M i n d e n B a r m o t a’ maga rendes i d e j é i , h a g y o m s z o p n i , sőt a ‘ g ye n g é k e t azontúl is m í g me ge rő söd ne k. A ’ h o n n a n károssan g a z ­ d ál ko dna k azok az e m b e r e k , a ’ kik hogy e g y kis tejetskét me g n ye r j e n e k , alig hiszik h o g y borjai kat ’s bá rá nyká ji k^t elválaszszák ; É p n é l ká ro sa b b f ösvénységet g o n do l ni se l e h e t : mert m i n d e n é r z é k e n y testnek a k k o r van leg na­

g y o b b szüksége a’ jó és bő e l ede lr e, mi kor nö­

ve kedés nek indul. Itt kezdődik a nna k legel ső o k a , h o g y m á r ma a ’ mi szarvas marhái nk tsak a* g u l y á k b a n n ő n e k n a g y r a , és a' Házi n e ve l és t s ö g b ö g marhát nevel.

B iz o n y o s b a n elrontják a ’ gazdák a ’ B o r ju ­ kat darab időre azzal is m i d ő n nekik az ú g y nevezett petz tejet ( C o l o s t r u m ) n e m engedi k ki s z o p n i , mi nt igen árt alma s d o l g o t , én ú g y t a r t o m , h o g y az m é g o r v o s s á g , a ’ m e ll y et a*

■Természet egyedül a* végre a d o t t , h o g y a* g y e n ­ ge állatoknak g yo mra ik általa k i t is z tu lj an ak . Ki hitetheti azt el m a g á v a l h o g y az ártalmas vólr ia, a ’ mit a’ T e r m é s z e t m i n d en tehénben készített. Ki feji m e g a’ s za rva so ka t h o g y a ’ borjúk a’ petz tejet ki ne s z o pj ák ? D e tsak a ’ n a g y o b b G u l y á k b a n is hányadi kat feji me g a’

G u l y á s az ellés u t á n ? még is azért hol neve*

k e d n e k s^ebb testű és e g és sé ges ebb b or juk m i n t a’ g u l y á k b a n ?

- . • ' . \

1. Sz. Közönséges Jegyzések a ’ Tenyésztetésre. i5

l6 I. E. A ’ Tenyésztetésröl.

Ezz el azonban nem azt akarom á ll í ta ni , h o g y a’ borjút mind addig kell szopni ha gyni , m í g az A n n y a elrúgja ma ga alól : n r m szűk*

ség azt me gv ár ni , hanem ha már a’ borjú m e g ­ tanult e n n i , és kivált i n n i ; el lehet választa­

ni . A ’ mi Gazdái nk a’ tsikót hat h ó na po s ko­

r áb an a’ borjút n é g y hónapra el szokták vá­

la sz ta ni , a m e l y i dő elég is. M ik or p e d ig a’

n e v e nd é k ek már el válas ztatt ak, g o n d o s k o d n i k e l l , h o g y az A n n y o k a t elfelejtsék. A ’ jó ele­

del g y e n g e fü puha sarjú , tejes v í z , ’s a’ t.

téj szolgálatot tesznek, és a' tisztogatás n ö ­ veszt.

8. A ’ N e v e n d é k marhát akarmel lyi k n e m ­ re tartozzék is a z , mind l e g e l ő v e l , mind p e ­ d ig kivált téli t a ka rmá nnya l jobbal t a r t o m , mi n t a ’ m e g n ev e ke dt e ke t . B i z o n y ha a’ neven­

dé k g ye n g e k or ában roszszúl t á pl á l t at i k , rosz- sxúl is f o g nőni.

§. 5.

Nevezetes kérdés az is a’ gazdák k ö z t , van e’ a* nagy istállókra valósággal s z ü k s é g ? v a g y p e d i g azon k i v ü l , hogy azok elmellozésével sokat m e g k i m é l l ü n k , ma rhá ink is egéssége- s eb be k ?

Va ló s ág g al ha Házi bar ma ink na k e re de ­ teket m e g go n do l ju k hol vették ma go ka t ’s ter­

mészetieket született Hazájokkal e g y b e v e t j ü k : igen azt mo ndhat juk , ho gy záros Istállók n e m ke llenek. Ki épített az előtt mí g mi a T é n y ész- tetésről semmit se tudt unk a’ b a rm o kn a k istál­

l ó k a t ? Senki. T e h á t a* hideg a’ mi ma rhá ink­

n a k szint ú g y n e m á r t , ha g ye ng esé gekt ől f og ­ va ki nt l egel tet nek, mi nt g yümöl ts f ái nk na k : Ső t az m i n t eg y szükséges is a’ g ye ng ébb .ré­

szeknek megerősödésére. E b b e n hi bázunk hát mi

m i a* T e n y é s z t e t é s b e n , h o g y m a g u n k fázunk, és a’ ma r há kna k épí tünk ólakat és Istállófiat.

A ’ m e l y e g y i k sem igaz e g y áta lj ába n. H o g y a* ba r mo kna k a' hideg n e m á r t , a t er mé sz et ­ t ő l készített öltözetek b i zo ny í tj a . D e a’ ki ezt n e m h i sz i , mé g tapasztalt p é l d á k a t is talál y ha 8l H az áb ó l ki ne m m e g y e n i s , a r r a , h o g y a’ hideg a' m a rh án a k m é g e g é s s ég es , az i s tá l­

l ó p e d i g e llenben egésségtelen. A z álföldi g u ­ l y á s és g ő b ö l y ö3 h el yek en g y ő z n e a’ gazría a n n y i m e l e g istállót tsinálni ’s t a p a s z t a n i , h o g y a ’ marhája m e g ne fázna. A ’ G r ó f F e s t e t i t s , H u n y a d y , Sz éch ényi és m á s o k ’ Ur ada lmi ban a*

m é n e s , a’ g u l y a , e g y szóval mi nd en t e n y é s z ő és ri deg ma rha kint telel , és t sak Félszerek­

k e l oltalmaztatik az e s s ő , s z é l , és hó fergeteg e ll en : m é g is , hol v a g y o n egés sé ges ebb s ze bb te s tű és elevenebb szarvas marha és L ó a’ m i H a z á n k b a n , mint a’ n e v e ze tt U r a s á g o k n á l ?

E z e n javaslással tehát n e m azt m o n d o m , h o g y a" g azd a hányassa el m i n d en istálóit és v er je ki vonós marháit az ég alá mi ko r tsiko- r o g is. A z o k má r hozzá is szoktak^ a' m e l e g i s t á l l ó k h o z : de mi nd untalan ki is be is k e l ­ l e t v é n őket f o gn i, szabadon nem tartathatnak.

T e h á t a’ ne ve n dé k ek rő l v a n itt szó.

§ • 6 .

A ’ mo nd ot t akho z k é p e s t a’ szállások és Félszerekre nézve ezeket j e g y e z z ü k m e g :

1. A ’ szállások és félszerek n e m tsak tá­

gasak l e g y e n e k , hanem a n n y i részekre is re- kesztessenek a5 m e n n y i f é l e rendből áll a ’ ma r­

h a ; ne h o g y az ok e g y ü v é zavarodván e g y m á s t ö k l e l j é k , r ú g j á k , v a g y az eledelt e g y m á s elől fel fa ld oss ák.

M. Pract. Tenyésztett, 2

7. Sz. Közönséges Jegyzések ay Tenyésztetésre. 17

2. A ’ Szénázó színt vagy félszert ú g y beli é p í t e ni , ho gy annak fedele jó legyen* A ’-fe­

délnek az a* haszna v a n , h o g y a' zűrzavar i dő­

b e n vau a’ marhának hol m e g húzni m a g á t , és a’ szénázónak hova teríteni a1 szénát h o g y me g ne ázzék. De m i n t ho g y

3. O ly fergeteges na po k is következhet­

nek , hogy a' szél a' j ászolban terített szénát hó -al e lb o rí 'j a , és a* marhát ma gá t is megsa- myargatja; leg alább két o ld a lr ó l, a* honnan a leg mo rd ab b szelek szoktak j á r n i , szükséges u szí neknek rovátkolt deszkákból v a g y kémé- n ye^ b matériából is falat t s i n á l n i , és í g y a’

Felsz er t L betű formára állítani; a’ m e l y a’

havas esőt hozó s ze le t, a’ marhái ról elfor­

dítja. Es/ akr ól jön rendszerént a száraz hi­

deg szél és keletről a' havas essö.

2*. Az A k i o k n a k földjét meghordjuk apró követtsel és oldalosan feltöltjük , hogy az es- ső és vizeltet lefoghasson. A z egész a klot bete­

rítjük s z a l m á v a l , hogy az a’ l e gj obb ne dve s­

séget a' vizelletet ma gá b a sz í vá n, t rágyát sza­

porí táson, és a1 marhának is le gye n száraz he­

l y e , a’ hova kérődzeni v ag y ny u go d ni l edűl­

h es se n; sőt mentői n a g y o b b a1 hideg annál b ő ve bb en szalmázzuk minden nap a’ marhát.

T o v á b b á arra szorgalmatosan vigyázzunk , h o g y az Udvar meg ne teljék sárral sganéjjal * mert az a’ marha körmeit m e g l á g y í t v á n , gya- fcor körömfájást o koz . Az a l f ö l d ö n a' trágya ne m k e l l , azért is nem azért szalmáznak , ha­

n e m az etetésért.

5. A z A k i o k b a n bent le gye n a' Kút ha tsak lehet v a g y nem me s zs ze a z Akoltól. M i n ­ d enko r jobbak a* Szállások A k i o k ha oldallós és szellős he ly en állíttatván háttal északnak fejthetnek.

i8 1. Rési A ' Tenyésztetésrol.

S* 7*

A ’ Házi v a g y szelíd T en y és zt ő tö k a* F é l ­ szerekkel n e m élhetvén m i n d e n ü t t : az istál­

ló k na k v a g y ó laknak mi né mű sé g ei k et kö z ön ­ ségesen szükséges elő adni ő reájok nézve.

Re n ds ze r én t a ' m i Ist ál l ói nkna k és ó l a i n k ­ n a k ezen hibáji v ag yn ak : 1. ho g y igen alat.^o- n y o k , m e l l y re nézve párolgással tsak hamar m e g t e l n e k , a’ m e l l y b ő l hideglelés és hirtelen való halál is k ö v et ke z ik . 2. n e m tsak h o gy raj­

to k a b la k o k n i n t s e n e k , hanem a’ K o t s i s o k , Béresek és T eh en es ek , tsak h o g y m a g o k m e g n e f á z z a n a k , mé g a l yukakat is b e d u gd o s sá k . M e l l y r e nézve jobb a' tselédeknek az i stálló­

hoz me l eg szobátskát r a g as z ta n i, mi n t af ma­

gok kö nny ebbs é ge ké r t a' marhát bef ojt ani e n­

gedni. 3. A z Istállók földjei v a g y s em mi v e l v a g y k ö n n y e n rothadó hidlássM v a g y n a k ki rakva. M i nd a* föld mi nd a’ hidlás beiszszák a ’ vi zel let et, a m e l l y b ő l szüntelen va ló g ő z ö l ­ gés kö vetkez ik. 4* A ’ marhának a ka rmi nt m e g ­ i zzadt is , ha az itatás ideje el jön ki kell m e n ­ ni inni a’ h i d e g r e , p e d i g az ajt ók is sok he ­ l y e n o l y ke sk e ny ek , h o gy a’ marhák e g y en ké n t is nehez en férnek ki ra jt ok, ne m h o g y t o l a ­ kodva. Innen van osztán a' s o k elvetélés.

í g y a1 hibákat e l ő s z á m l á l v á n , által láthat­

juk mi tsoda javítások szükségesek i stálóink kö rül . A ’ tisztán tartás, a b l a k o k 's a' levegő­

ne k keresztül járása a’ ma r h á na k egésségét n a ­ g y o n segítik. Ha az istállókon kétfelül van aj­

tó , a’ leve gő nek k ö n n y ű mo zg ás ba tétetni ’s a’ t.

§. 8-

M i n e k u t á n n a az Istállókról Közönségesen a ’ megtartásra mé lt óbb dolgokat röviden meg-

2 *

/ . Sz. Közönséges Jegyzések a' Tenyésztetésre. 19

•»

j e g y z e t t e m : k ö v e t k e z i k , h o g y k öz ö ns ég es e » az Istá ll ók ban való legeltetésről is szóljak.

1. Ú g y lát&zik, hogy a' ma rhá k legelte- tője legel sőben is ma ga vólt a’ T er més ze t. A*

t t i m é s z e t p ed ig zöld füvei gazdálkodi k. Mell y- re nézve ha a’ gazdaságot igazán akarjuk f oly- t a t a i , a’ zöld és nyers e l e d e l , ha n e m m i n ­ d e n k o r i s , l e g al á bb hébekorban szükséges. A ’ I l o l o m p é r , és t öbbfé le répa n e m e k , sőt né ­ m e l y t élheu is zöldellő f ű ve k , mi nt a ’ B u r n e t és r e p t s i n , ezen o k b ó l használtathatnak.

2. U g y a n maga a’ T e r m é s z e t tanítja , m e n­

n y i t e gyé k valamely állót és h á n y s z o r . A z éh­

ség nem há gy i dőt szabni senki nek. M e l l y r e n é z ve e ’ részben is l e g j o b b a’ természetet k ö ­ vetni. H o g y mi magunk b i z o n y o s i d ő be n szok­

t unk me gé he zn i és e n n i , n e m természet. Mi - n e k o k á é r t ne m lehet a' marhákat is s zo ro sa n ó r ára etetni. Ezzel mi ndazáltal ne m azt aka­

r om m o n d a n i , h o g y az etető reggel hányjate- li a jászolt v a g y rátsot s z é n á v a l : mert a ' m a r ­ ha a bo.ségben s zi nt úg y t u r ká l , mint a’ j ól l a k o t t e mb e rr ő l mo nd já k h o g y a’ lépes mézet is t apodja ; h ane m a z t , h o g y a* szarvas m ar ­ hának 8* — és 4 ó r akor d é l u t á n , a" m i ko r a ’ r end es szénázás ideje van t élben , addig rak­

j o n kevesenként enni , mi g jól n e m lakik* A ’ d ol go zó Marhával ezt ne m lehet m i nd en rész­

b en t s e l e k e d n i , de tsak u g y a n mé g is van kö ­ zép ú t , m e l y szerént m i nd a’ g y a k o r , m i n d az órára való etetést lehet közölni. A ’ F e lf öl di és muraközi F u r m á n y o k mi ná ll unk l e g jo b b ló tartó e mbe re k. E ze k akarmit d o l g o z z a n a k , és akármerre ut az za na k, g y ak ra n k i f o g n a k , és a ’ szénát a br a kot az orra alá tartván a’ ma r há ­ n a k , ú a y próbálgatják ha enne e az. A ' m a r h a

& keveset j ó íziín m e g e s z i , m e g f r i s s ű l , és 2o /. Rész A TenyésztetésroU

mi t e lmu la to tt az e v é s s e l , új erővel viszsza pót olj a. A ’ ma gy ar szekeresek ellenben attól f é l v é n , h og y e lké sődne k , délben és estve etet­

n ek ’s addig hajtják a* m a r h á t , inig ki ne m dűl a’ menés és éhség mi a t t : és ez a’ harma«

dik o k a m a r h á i n k , ki vált l o v a i n k e la ll yas o- dásának. H o g y pedig j á r mo s ökreink tsiribi- rik , a ’ n a p k ö l t é r ő l , a déli harangozásig való

ké méllet len szántás és házi nevelés okozza.

3. V al a m i n t az etetést ú g y az itatást m é g i nká bb nem lehet b i z o n y o s órára szorítani. A*

Kérődző állatok rendszerént Kevesebbet szok­

tak i n n i , mert a’ m á s o d i k g y o m r o k ollyan , m i n t a ’ S po Dg yi a, tele van nedvességgel. M á r a’ L ó s ok a t iszik és gyaKran. Me ll yre nézve roszsz ga zd asá g a z , mi kor a ’ tseléd a ’ ma r há t i n n i Kénszeríti. M a g a a ’ m a r h a , Kivált az ö k ö r o k os a b b a* t s e lé d né l , mert ha jól nints l a k v a , nem iszik. A ' H á z i tenyésztetésben leg­

n a g y o b b hiba tehát a z , ha m i k o r a’ marha éhes i nni h a j t j u k , és mi kor s zo mj ús enni ve tünk, ö kö r iszik kellve e m b er b o lo nd sá g bó l. A z é r t is az aklot ú g y szükség alkalmaztatni, ho gy a ’ m a r h á n a k mindég friss vize l é v é n , a k K o r i g v é k miKor n e k i , és n é m a ’ Béresneli tetszik. A ’ m i tehetős TeHyésztetőinKnek ólaik és Istállóik ú g y v a g y n a k építve h o g y a’ jászol me lle tt a' tsatorna végig n y ú l ik . A ’ régi vizet a’ tseléd a*

tsapon kiereszti, és m ás végről frisset bo ts át be. A ’ k i t ől ez n e m t e l i k , le ga lá bb azt meg*

t s e l e k e d h e t i , h og y marhájit az etetés u t á n j ó vízre hajtsa. L e g j o b b a’ tiszta forrás v a g y Kút víz erre a ’ v é g r e , tsak h o g y az igen hideg v ag y f a g y o s ne l é g ye n .

4. A ’ rendes eledelen Kívül leg t ö b b e t használ a ’ marhának a’ Só. A z újabb ga zdá k u g y a n azt á l l í t j á k , hogy a’ marhát S ó nélkül

1. Sz. Közönsége# Jegyzések a Tenyésztetésre. 21

/ . B. A ’ Teny-észtetésröl.

sz intúgy lehet tenyésztetni m i n t azzal. Az ért is a’ L o v a k n a k sőt éppen s e m m i t : a’ szarvas ma r há na k p e d ig tsak a‘ nyári k övé r fúveiés i dején adnak valamit. Lássák , én a’ természet­

re és tapasztalásra apellálok. Soha a’ termé­

szet bé nem öntötte volna a 'marhába a’ sónak K í v á n á s á t , ha az sz üks ég es nem volna. A ’ ta ­ pa sz ta lá s is azt mutatja , h o g y ott l e g kö vé reb ­ bek és szálasabbak a’ m a r h á k , a’ hol a’ L e g ­ elők só ssa k, m i n t á z Al foldön. 1 L e g j o b b a’ sót egész kövest ől felkötni v a g y a ’ jászolba a’ mar­

ba eleibe tenni 5 de mi nd en ko r itatás u t á n , Jvülömben has menést tsinál. A ’ széksós alföl­

d ön n y á r b a n s e m m i sóra sints a’ ma rhá na k szüksége. T é l h e n is kevesebbel be éri, minta*

F e i f ö l d i m a r h a , mert ott a ’ széna is sőssabb mi n t itt. E g y szarvas marhára 8 — JO f ont egész esztendőt által e l é g , és e gy birkára 1 ^ ft. só.

A ’ L ó 4 — 6 fontai is beel égszi k és a’ sertés e g y fontai. Ha sót tőlök e l v o n o m , a’ falat rá g já k és m e g ts ök ne k . É n ezt a’ m a g a m praxisából ír om ide : és m e g kell vallanom , h og y a ’ S ó ­ n a k n a g y ára a’ Ten yé sz t et és n ek n a g y akadá­

l y a : és marháink elallyaí-odásának ez a ’ 4- dik oka.

5. A ’ Marhának tisztogatása szint o ll y an f z ük sé g e s d ol og mi nt az eledel. A ’ vad állatok mi nd i ge n g y ö n y ö r k ö d n e k a’ tisztaságban és s oks zor egész na po ka t el tö lt ene k a ’ m a g o k ny al og a tá sá ba n. E z a' le g na g yo bb o r vo s s á g , a ’ me l ly e l az oktalan állatok egésségeket fen- tartják ; me rt a ’ por és a ’ gaz a’ verejték l y u ­ ka ka t b edugv án , a’ ki gőzölgést meghátráltat- ják. M e g kell tehát a’ szarvas mar hákat is va­

karni. Ha istállókat nem tartunk elmaradhat a’

tisztogatás, A ’ vakargatás mellett mé g az is

használ, ha a* tseléd a' B a r o m n a k hátát meg­

n y o m o g a t j a ’s a ’ borit felhuzogatja.

6. A ’ feresztést mi nden gazdák ú g y tart­

ják mi ndenf él e marhára n é z v e , mi n t minden­

féle betegség elkerülésére való orvosságot. Má r azt mászszor is me g je gyz et tem , h og y a' hol a’

marhákat minden nap kétszer is [eresztik, s o ­ ha marha dogi nem tapasztaltatott. A ’ hi deg ferdő azon kí vül hogy a' s ze nny et ’s mo t sk ot a ’ testről l e m o s s a , az inakat is erősíti és fris­

síti.

7. Egés sé ges ebbe k a’ m a r h á k , ha nem ké nyt el ene k egy helyben me g kö tv e állani. A*

fiatal állatok a’ rendes m o z g á s nélkül szint ú g y e l r o m l a n a k , mi nt a’ szüntelen ülő C s i z m a ­ dia és szabó g y e n g e Inasok*

§• 9*

A 1 sor azt k í v á n j a , h o g y a* marhák n y a ­ valyáiról is szóljak valamit. A* n y a v a l y á k ké t­

félék k ö z ö n s é g e s e n : v a g y e g y állatot m a g á ­ nosán i l l e t ő k ; v ag y pedig j ár v á n y n y a v a l y á k , a’ me l ly ek néha a' seregnek n a g y részét, néha az egész határt vagy t a r t o m á n y t is el bo rí tj ák , és okát vagy a* l e ve g ő n e k v a g y a1 roszsz le g e­

lő n e k lehet t u la j d o n í t a n i , v ag y e g y ü t t mi nd a ket tőnek.

A ’ j ár vány n y a v a l y á t a1 gazdák közönsé­

gesen ma r ha dögnek nevezik.

2* A ’ j ár vá ny n y a v a l y á k nem jönnek mi n­

den e s z t en d őb e n, hanem va gyon a ' L e v e g ő n e k e g y oly b i zo ny os j á r á s a , a* m e l ly e gy bi zo ­ n y o s ny aval yát keresztül viszen aT m a r h á k o n .

2* A* szarvas marhák járvány* n y av al yá ja a’ S z á j j f á j á s , Lábfájás ( mi n d a' kettő néha e g y ü t t van) a’ T ü d ő g y u l l a d á s , v é r t á l y o g , és a ’ vérhas. A ’ B i r k á k o n a’ H i m l ő , G o l y v a ,

/. Sz. Közönséges Jegyzéseket' Tenyésztetésre. **

1, Rész A ' Tenyésztetésrül.

(^opftPafferfU$t) Szőrf éreg és mé t el y. A ' ser­

tésekén a’ t s ú z , (9Í0tf)l(Utf) Geleszta , R ö g é n y és torok d aga dá s vagy tsik (biß 85rauiie.)

3. A ’ j á r v á n y n y a v a l y a e gy seregben s®

b o r í t el m i n d e n m ar h á t , a nny iv al i nkább m i n ­ d e n seregeket , sőt tapasztalásomból t u d o m , bo ^y a' T i n ó g u l y a tsak e g y órányi ra l e g el t az üsző g u l y á r ó l , m é g i s az m e g m a r a d o t t , az ü s ző k b ő l pedig sok e l h u l l o t t , és a’ nyereség­

re öszveszedett me dd ő tehenek egyik tsapatját n a g y részint elt emet t e, a ’ másik t s a p a t b a n p e ­ d i g félórányi ra tsak b e t eg se vo lt egy is.

4- A z ö r e g Ma r ha sokkal ha ma rá bb bé- esik az i l ly J árv ány n y a v a l y á b a , mint a’ fijatal.

5. A z által, hogy a’ beteg Marha az egés- séges közzé m e n t , n e m vitte által a’ n y a v a ­ l y á t , és u g y a n azon esztendőben az o l l y a n félrehelyen legelő marháki s l e b e t e g e d t e k , a’

m e l l y e k közé s em mi beteg marha nemi s kö­

zelíthetett. E z e k e t í g y tapasztaltam az 17Q2» 1 7Q3í és 17Q4 e sz te ndőbe n ország szerint ural­

k o d ó v e sz e de l em ’ idején. M e l l y b ő l azt h oz o m k i * h o g y r a gad ó d ö g ezen esz te nd ők ben n e m v ó l t , n o h a m i n d e n orvosok azt tartották.

fj. A ’ belső orvo ss ágo kra , a ka r m e l l y ér­

t elmes Do kt or í r ja , és javasolja is azt, kivált a ’ ké r őd ző á ll atokra nézve se mmi t se t a r t o k , és a’ külsokkelis tsak fcénytelenségből élek ; de a’ Praes ervativákat anny iva l felebb betsü*

l öm.

7. A ’ száraz hideg t ai as z h er n y ó s forró N y á r , rossz l e g e l ő , és kivált a’ rossz víz szü­

l ő a n n y a a’ Szarvas - Ma r há ko n a* vérhasnak, és tüdő g y ú l ad á sn ak . A ’ sok eső p e d i g , mi nt az 17Q5, 1805, 1815. esztendő rendre himlőzte- ti a ’ Bi rká ka t.

§. 10.

A ’ Járvány n y a v a l y á t az or vo so k m e g k ü - lömböztetiK a' d ö g t ő l , a' K öze mb er ek p e d i g , a ‘ kik a' Marhákkal bánna k e g y n e k t a r t j á k , és é n magamatis a* felebb előlszámlált t apaszta­

l ás ok az ő részekre v o n t á k , ’s m í g t ö b b p r ó - >

b á ka t n e m l á t o k , ne m g y ő z h e t e m m e g m a g a ­ m a t , h og y az illyes u r a l k o d ó ny av al y a ragadó v o l n a , v ag y ha r a g a d ó i s , a’ H e l y s ég e k b e z ár á ­ sával ny o m a t t a t h a t n a : mert ha a’ pestist a’

ruhánni s e llehet v i n n i , a' Marha-Pestist se zár«

j a k i a ’ marhák l e z á r á s a , és az e m be re k szabad közösülése.

A ’ J á r v á n y n y a v a l y á n a k ezek a’ k ö z ö n s é ­ ges esmertető j e l e i : A ’ M a rh a nem e s z i k , f o ­ gait tsikorgatja , f ü l e i , és szarvai h i d e g e k , az egész teste r e sz k et , vizellete r i t k a , és színe­

s e b b , m i ö t rendszerint s zo ko tt l e n n i ; a ’ ga- najja eleinten rendszeri nt v a l ó , t o vá b b i g e n h í g , v é r e sé s igen büdös. E g y n é h á n y n a p m ú l ­ v a azután, elkövet kezi k a’ k ö h ö g é s , és nehéz l e h e l l e t , m e gi n dú l orrán szájj án eleinten tsak a* t a k o n y , végre genyet tség f o l y m i n d e n ü t t ; utoljára a’ Marha felpuff ad, és má r i l lye nko r kö ze l van a’ H a l á l , és orvosság ellene t ö b b é nints.

§. 1 1 .

S z o m o r ú tapa sz ta lá su nkból tudván min- n y áj a n , m e l l y s z ö r n y ű k á r o k a t vall a ’ szegény G a z d a - e m b e r a ’ D ö g á l t a l ; mi nd en ország- U r a l ko d ój i i g y e k e z t e k már n a g y jut al mak kal i s a ’ Természet-vi sgálókat arra b í r n i , h o g y az el­

len valami tsalhatatlan o r vo ss á go t t alálnának.

D e m e g v a l l o m h o g y e z , á m b á r s okan sokat i r t a k , és fáradtak m e l l e t t e , mi nd ez idei g el­

/• Sz. Közönséges Jegyzések á* Tenyésztetésre.

S6 I. Rész A' Tenyésztetésrbl.

maradt. E z nernis lehet m á s k é p e n : mert a*

Ma rh a nemtudja az orvosnak m o nd a ni hol fáj, v a g y ha azt az orvos a’ nélkülis észrevenné;

de a’ G u l y a b e l i vad marha az orvosságot he n e m veszi, fijrre nézve én az Orvosok mi nden Recipéj eket ké nytelen v a g y ok félre t e n n i , és itt tsak n é m e l y tapasztalatimat Közre botsáta- n i : hogy az o r v o s o k , és Gazdák azokat ha­

szonra fordítsák,

1. É n m a ga m a* Marha-dög ellen se mmi orvosságot n e m t u d o k , hanem 1794-ben azt ta pa sz ta lt am, ismét a’ mit ez előttis dítsértem, h o g y a’ Dráva mellet t a ’ Cs ákt or nyái Urada­

l o m b a n a’ T i n ó - g u l y a be teg s em v o l t , és mi n­

d ennap kétszer a’ Dráván járt keresztül legel­

n i , és h a z a : az ü s z ő - g u l y a pedig u gy an ott félórányi ra a’ P ás zt or na k szófogadatlansága miatt n e m úszta a’ D r á v á t , és mind mégis b e t e g e d e t t , ’s az örege az érvágás utánn mind m e g dö gl öt t a’ veterinárius lá t tá r a, a ' f i j a t a l p e ­ di g k i g y óg y úl á s t .

2. A ’ m e l l y tsapat M e d d ő tehén ví z mel­

lett legelt a’ Csurgói U r ad al omba n a’ d ö g ide­

j é n : az f ogyti gis egésséges m a r a d t ; a’ más ré­

sze pedig a’ m e l l y víz szükséget szenvedett, e l dö gl öt t n a g y részben. E z e k n e k az É r v á gá s , a’ tüzes vassal való m e g s ü t é s , és a’ lebenyé*

j eken álthúzott Szőrkötél halálos v ó l t , és a’

veterináriust másszorra okosabbá tette.

3. U g y a n ezen ’s előtte való esztendőben azt tapasztaltam h og y a’ Gu ly á na k hol egyi k, hol a' m á s i k , hol a’ harmadik része maradott egésségesen a’ d ö g előtt. í g y a Birkákis 1795- b e n a* himlőtt t ö b b s e r e g b e n , de u g y a n a z o n egy határban elkerülték.

4. 17Q5 , 1794. Keszthely városa kö rül a’

s z o m s z é d s á g b a n , szörnyű marha-dög uralko*

d o t t ; és a* K e s z t h e l y i , ’ s több más marhákis, af me l ly ek az itt fo ly ó me l e g v í z bő l szoktak i n a i , mi nd egésségesek v o l t a k , és itt az Ura­

s ág marhája az e m b e re k emlékezetére d ö g b e n n e m hullott. Ez a’ meleg víz me gl e he t ős en vi- t ri ól os , és f erdőj e sok b e t e g e k e t g y ó g y í t .

Mi n d e z e k b ő l azt liozomki :

j . H o g y a' Marha-feresztés , és a* jó ivó yís tsalhatatlan Praeservativa.

2. T a n á t s o s a b b a’ Marhákat t öbb se r eg ek­

b en l e ge l te tn i: mert ha e g y i k n e k bajjá v a n , a másik egésséges.

3. A ’ Vi t r i o l , és S ó - s a v a n y ú , a’ m e l l y e t H a zu e tis javasol igen dítséretes Praeservativa.

1 i , vfi g y 2. l ó t , hat font vízzel g ye n g í t v e e gy M a r h á n a k elég.

K é s ő b b e n t. i. 17Q() e sz te ndőbe n azt ta­

p a s z t a l t a m , ho gy a na gy d ö g n e k idején a* Mu­

r akö zb en * azon M a j o r ok ba n e g y marha se volt b e t e g i s , a' hol a’ Szarvas-marhák k ö z t k e t s k é k l e g e l t e k , és h á l t a k ; de a’ Ketskék e ldögl öt tek k ö z ü l ö k . Ezt é n két M a j o r b a n láttam : és m a ­ g o k az Ur aságok ezt a’ titkot m é g Nagy-atyja*

iktól v et t é k , és tsalhatat lannak t alált ák. N é ­ ke m 1800. n e m használ t s e rn mi t , talán azért, mer t a k k o r , m i k o r én 1800. tavaszszal két ketske fijakat s z e r z e t t e m , má r az lTQQ-diki d ö g me gr on tot t a Marháimat, Mé g a ’ próbát m e g kell t e n n i : mert az e ldögl öt t K etskéket és az egés séges Svajtzériát m a g a m lá tt am Néhai T s . V . I spán Oszterhúbér és Sélley Ú r majorjában a’ közönséges d ö g idején 1799-ben.

§• 12.

A* Természet vi sgálók az állatod k ö z öt t azt tartják tö ké le tes ebbn ek a’ m e l y t ulajdonságai ­ r a , i ndula tai ra , és mi némüségei re nézve legkö*

/. Sz. Közönséges Jegyzések a' Tenyésztetésre.

1. R. A ' Tenyésztőiéiről.

selébb van az E m be r n e m é h e z , és valamelly N e m b e n mentői kevesebb Fa jt ák( Spe ci es )t al ál - t atnak. Ha a ’ L o v a t e’ r é sz b en megtekintj ük , ú g y l á t j u k , h o g y ha szintén nem az egész Á l ­ l atok o r s z á g á b a n i s , legalább a ’ Házi szelíd Ma rhák’ sorában , ő néki kell szépségére , m i n d p e d i g tehettségeire nézve a ’ tökélletességet kö- ve tke zéa ké pe n az elsőséget engedni .

H o n n a n vette e rede té t, m é g máig sem bi ­ z o n y o s . V ad l o v a k a t m é g mais találhatni Si- b é r i á b an . A z o k a ’ mi jéinknél k i s s e b b e k , ha- z n u s z í n u e k , szíjhátúak re nd sz er i nt , hoszszú f ü l ü , és s z ő r n e k , ’s va la me nny ire g ö n d ö r ö k . Mell yszerint i nká bb közelítenek a’ s z a m ár ho z , m i n t a’ L óho z . P a lla s azt je gyz i m e g , ho g y a ’ vad-lovaknak a nny if él e fajtájit lát ot t szemei«

v e i , ’ s hallott a ’ lakosokt ól l e be sz él ni , h o g y a zokat e g y N e mr e szorítani lehetetlennek t a­

l á l v á n , arra a’ go nd ol at ra Rénteleníttetett fa­

k a d n i , h o g y a’ Si béri ai e rdő kbe n élődő vad- lovaU, eredetek szerint ne m mi nd v a d - l o v a k , h a n e m a’ szelíd l o v ak közűi e lsz aladott, és el- o t r omb á lt állatok. E n n e k végére j árni én reám nemtart ozi k.

A z Európai ak m i n n y á j a n az Arábiai L o ­ v a k ’ Fajtáji nak l á t s z a n a k , h a n e m o lly szépek, és nemesekis mint azok.

§. 13.

A ’ Lótartás e g y nevezetes része a’ Me ze i- gazd asá gna k. K ö z ö n s é g e s e n kétképen j ár j uk a ’ L o v a k a t . 1. Ny ere g alatt. 2. Hámban. A ’ Nye rg ese k heréitek , és Paripáknak m o n d a t n a k . A ’Kantzákat Ny ere g alatt járni rossz gazdaság. A ’ M o n y a s o k gya kra n veszedelmesek. A ’ H á mo s l o v ak ismét két végre ha s zn ál t at na k; és i n n e n I g é s , és Hintős lovaknak neveztetnek. A z Igá*

s ok v ag y teher alatt n y ö g n e k , v a g y utaznak.

M á r a’ j ó G a z d a m i n d a ’ n e v e l é s b e n , m i n d a’

vevésben szeme előtt tartja a z t , mi végre akar L o v a t tartani ? Ny e r e g alá a* madárhúsúak , és k ö z é p n a g y s á g ú a k a ’ l e g jo b b a k . A ’ k ö v é r ; l o m b a és r e s t , vagy l e ga lá bb hamar eltikkad.

Kiv ált a’ b o t ló s L o v a t elkeli a ’ n y e r e g a ló l v e n n i : mert a ’ rajtaülőt koldússá teszi. A ’ m e l l y L ó ráz, és n e m bátor l é p é s ű : há mba v a l ó , ha a nn á l szebbis. T e h e r alá a’ n a g y , e r ő s , és izmos L o v a k a t válaszszuk. Uta zni a’ k ö n . n y ü , és tartós F a jt áka t. A ’ Hi nt ós- lovak an­

nál s z e b b e k , me ntői n a g y o b b a k , és s ű r ű bb s e r é n y e b b , F a r k o k v a n ; n y u g h a t a t l a n o k a ’ zablával , és kapá ló dz ás sa l m ú l a t o k .

A ' m i t kö zö nsé ges en mi nden szelíd B a r o m ne me kr ől m o n d o t t a m , azt k ül önö sen a’ L ó r a nézveis me gke ll tartani: az az j o b b ha a’ ne­

vezett végekre nézve a’ Gazda i gy e ke zi k C s i k ó ­ kat n e v e l n i , m i n t vásárban v e n n i , v a g y tse*

rélni ; mert e g y az , h o g y se mmi f él e B a r o m e l a d á s b a n , ni nt s annyi t s a l á s , m i n t a’ L ó b a n ; má s a z , h o g y a’ L ó igen s o k , és k ü l ö n ö s vé- g ekre használ tat ván, l e h e t e t l e n , h o g y m i n d e n ­ re alkalmatost találjak : ha tsak két esztendő­

söket nem v e s z e k ; de ha tsak két há ro m v é g ­ re j ó i s , m e l l y i k n e k v a n a' h o m l ok ár a i r v a , h o g y a’ L ó o l l y a n , a ’ m i n é m ü n e k a’ L ó * t s i - szár esküszi.

§• 1 4.

M in e k e l ő t t e a’ L o v a k nevelését e l ö l a d n á m m e g m o n d o k n é m e l l y nevezetesebb Fajtákat a’

H a z á m b a n , és e nn e k sz omszédságaiban , h o g y tudhasson a’ Gazda m i t választani. A n n y i v a l i nkább h o g y jó fajta L o v a t neve lni s e mm i v e l se kerül t ö b b f á r a d s á g b a , és k öl ts ég be , m i n t a* rossz.

I. Sz. Közönséges Jegyzéseim ’ TenyésztetésTe. 29

I. fí. A ’ Tenyéfztetésrűt.

R ö z hasznáért és szépségéért L o va t mi n­

denfelé tartanak a ’ Gazdák ; de az, m i n d n a g y ­ ságára , mind szépségére * és tulajdonságira

nézve majd t saknem a n n y i f é l e , a’ m e n n i y a’

L e g e l ő h e l y , és a ’ nevelés módja.

§• 1 5.

A z E ur óp ai L o v a h ú g y tetszi k, h o g y mind azon e g y Fajra az Ará bi aí ra t a r t o z n a k , akár­

m e n n y i r e megváltoztattais a’ L e g e l ő , velebá- n á s , és talán a ’ Climais testek'» áilásat. N oh a m e g v a l l o m , hogy ezen uto ls ónak a’ formára n é z v e semmit se tulajdoní thatok, mi ne kut án- n a látom h o g y az A rá b ia i L ó , S p a n y o l , A n - g l u s , O l a s z , H o l s t e i n i , és e g y é b M é n l o v a k , M e z ő h e g y e s e n , K e s z t h e l y e n , és E r d é l y b e n B á r ó V e s s e l é n y i , és G. Mi k e s költséget-nem- szánt Méneseikbenis s emmi új faj ne m sza­

p o r o d i k , hane m tsak a z , a’ m i az A rá b i a i L ó ­ h o z , tüz ére , apró szőrére, általlátszó inaira, g ö n d ö r homl ok ár a ’s a’ t. nézve k ö z e l í t , v a g y t á v o l ab b esik.

A ’ M a g y a r - L ó faj valaha futásáról híres vólt. Hova lett e z , v a g y m e g v a n é , nem t u d o m ki mo nd ha t ná ma meg. A ’ T is z a me ll yék én a' L e n g y e l , alsó M a g y a r - o r s z á g b a n a’ T ö r ö k , a ' Du n á n t ú l a ‘ S t á j e r , és Vár ad t állyján a ' M o l d ­ v a i , és E rd él y i F o r m á k közönségesek.

M a g y a r - O r s z á g b a n a ’ L ó tenyésztetés so­

ha se v o l t o l l y a n n a g y , mi nt jó , és hires : azért is g o n d o l o m találtatik a’ Diétái végzésekben a n n y i megszorítása a ’ L o v a k kivitelének. Drá- gánakis kellett lenni a’ L o v a k na k a ' s o k Insur- rectio miatt : mert F a m í l i á m levelei közt il- ly es ti s t a l á l o k : Na g yv á th y Ba ltha sá r, Fil ius Casparis, Filius Ant oni i Literati de Na g y v á t h , totalem D o m u m , seu Cur i am No bi l it are m

II. Sz. A Lóvéiéiról.

suam in Possessione B o g d a n o t z pro uno equo militari fl* 217 valente Francisco T h a p o s im- pi gnorat 15Q7*

I t t , és i l h e n oko ko n k e z d ő d ö t t , és vég­

z őd öt t a’ Ma gy ar- ló F a j t elfogyása. Erre néz­

ve itt hijjában azt sürgetni már most közön­

ségesen , h og y Hazai Fajtáinkat nemesítsük a’

nevelés által. E bb en kevés E m b e r vehet részt, és a’ N ag y o k i s idegen lovat kénytelenek vinni.

De hát Kérdés me ll yi k F a jt g azdaságo­

sabb v e n n i ? A z t a' mellyik a’ mi itt b e n t v a l ó L o v a i n k k a l leginkább öszszefog a’ tenyészés által egyezni. Hlyen pedig a ’ S p a n y o l , Á n g l u s , T ö r ö k , és Arabs. Paripának A r a b s , és S p a ­ n y ol illik. Hintóba pedig Á n g l u s . T eh er alá a ’ T s e h , és Stájer L o va k l e g jo b ba k .

I I . S Z A K A S Z . A’ L ó v é t é 1 r ő 1 .

§• 16 .

A ’ kinek ma gá na k liints , annak venni kell.

A ’ Ló vé tel fi L ónak 1. idej ét ől, 2* egésséges ép voltátol. 3. Szépségétől. 4» Szinétőlis szo­

ko t t fü-rgeni. E z ek e n rendre menvén a' vevés*

re némel Jy szemességeketis fogok megjegyzem*

1 . A’ Lónak Ideje.

A ’ ki nek pénze v a n , inkább Trikót vá­

s á r o l j o n , mint vén l o v a t : mert akkor még le­

het r e m é n y l e n i , h o g y a' pénz el nem vesz.

Rendszerint a' fogniból esmerszik m e g , a’ csi­

k ó hány esz te ndős ; de tsak nyól tz esztendeig, azután mi ndég bizonytalanabb az ideje. A f M é n l ó na k rendszerint ^{/ 4 O .} fogai v a g y n ak , Z á p foga alól felül mindöszsze 24* Első íoga felül*

32 A R. A* Tény észt et éstol.

is alólis 6, és i g y 12. S z e m f o g a , va gy A g y a r a m i n d a hét oldalról kettő kettő es í g y Iu m i n d öszsze UQ. A* K ant zák nak tsak i g e n ritka , h o g y s z e m f o g o k v a g y A g y a r o k l e g y e n , és í g y mi nd öszsze tsak 36. f o ga k ka l rágnak.

Mi k or a ’ Csikó két esztendős e l m ú l t , és harmad fűre j á r , mi nd öszsze 20. Z á p f o g a i v á g y n a k , és késő őszszel elejti alól f e l ü l , k é t k ö z é p s ő T e j f o g a i t , és í g y mo nd ju k e gye t v ál ­ t o t t : és a' kik ezt n e m tudják a C s ik ó k a t két e sz t end ős ökne k t a r t j á k , h ol ot t p e d ig Tavasz- s z a l , mi ko rra a* kiesettek he ly ett az újak meg- n ő n e k , a ’ L ó n e m k é t , h a n e m é p e n h ár o m esztendős lessz.

M e g kell j e g y e z n i , h o g y a paraszt Cs ik ó eszt endővel sok elébb vált. M i ko r a’ Csikó ne- g y e d f ű r e m e g y , azon őszön i smét kiesik al ól f e l ü l , a' k é t kö zépső mellett kétfelől álló e g y e g y T e j f o g . A ' k é t legszelső a kko r esikki m i n d a' k é t f e l ő l , m i k o r a’ L ó éppen öt esztendős fog­

l e n n i Tavaszra. í g y egészen öt e s z t e n d ő s k o ­ ráig tudjuk ei L ó n a k idejét. Ezent úl má s je­

g y e k e t sz üks ég v á l a s z t a n i , a ’ m e l l y í g y van.

A ’ k i húl l ot t T ej f og ak helyett nő t t első f o ­ gak a' természettől m e g bé l í y e g e z t e t n e k , a zaz : a’ k i n ő t t fogaknak tetején , m i nd en i ke n e g y o l l y a n fekete l y u k v a n , a’ m e l l y b e n eleinten e g y L e d n e k szemis befér; de idővel m i n d é g ki ssebbedik , és végtére a' f o g egészen m e g ­ e gy e n e s e d i k , és a’ fekete je gyi s e l m ú l i k , azzal a* sorra l, a* mi n t a’ T e j f o g a k k i hu l l o t t a k , és az áll and ók k i n ő t t e k . Ú g y h o g y m i k o r a’ L ó hat e s z t e n d ő s , a’ két k ö z é p s ő fog fejéredik m e g , v a g y félesztendővel k é ső b b. Esztendő m ú l v a ismét a* köz épső me lle tt v a l ó k , a’ m i ­ k o r a’ ~Ló 7 v ag y 7 1 esztendős. A ’ k é t le g­

szélsőbb r endszerint S* esztendőre fejéredik

II . Sz. j f Lóvéiéiról. ₃₃ m e g . G y a t r á n megesik az i s , h o g y Q— 1 0 r e , néha épe n h ú s z r a , de már e’ ritka. A ’ m e g ­ j egyzésr e m é l t ó , h o g y a' me l l y L ó z ö ld füvei l e g e l t e t i k , hamarébh l e v e t k e z i a ’ fekete j e g y e t , m i n t a’ szénával tartot t. É s í g y t su pá n a ’ f e ­ kete j e g y b ő l ma gá ból nem lehet b i z o n y o s t t u d ­ ni. E ’ k ö ve tke zend őre is kell tehát vi gyázni . 1)»

A ’ ki hull ot t T e j f o g a k helyett nőtt első fo gak n e m tsak e l e i n t e n , de ezután is Soká n e m egé­

szen e g y e n e s e n , vagy függősen (pe rpe nd ic u- lariter) f e l á l l ó k , hanem h e g y e i k k e l , be a’ L ó ­ torka felé hajlók , és mi ko r egészen m e g e g y e ­ n e s e d n e k , már a k k o r a ’ L ó i o v ag y 1 1 eszten­

dős. *2). Mi ko r ezek az ál la nd ó f ogak ki hasad­

n a k , és n ő n e k , rendszerint szélesek , és i dő vel m i n d i nkább i nkább me g k e s k e ny e d ne k , és hosz- szabodnak. 5)* Mentői vé ne bb v a l a me l ly Á l l a t , annál i n k á b b elszárad az í n y e a’ f o g á r ó l , a' h o n n an a’ f o g ú g y l á t s z i k , h o g y so ka t hosz- s z a d o t t , holot t pedig tsak a* töve h ag ya to tt p us zt án.

A ' M o n y o s o k n a k A g y a r a i n é g y e sz t end ős k o r o k b a n hasadnak k i , és akkor igen h e g y e ­ s e k , valamint a' R u t y á j é , idővel m e g k o p n a k , ú g y h o g y a’ 8 — 9 esztendős L ó A g y a r a e g é ­ sz e n t ompa . E' tsalhatatlan jel a r r a , h o g y a' L ó t ö b b 8 esztendősnél. Mi ko r a ’ L ó n a k vak­

szemei bé e s n e k , és a’ sz e mö ld ö kö k m e g ő s z ü l ­ nek , az aja ko k me grán ez oso dna k : a ’ L ó a' 18 eszt endőt által ugrottá.

§• 17*

H á n y e szt endei g szolgálhat a' L ó ? nehéz egyszerre m e g m o n d a n i : mi ndazáltal a ’ követ­

ke z e nd ő jegyzések a’ meghat ár ozást n a g y o n m e g k ö n n y í t h e t i k :

M , P r a d . Tenyésztett. 3