§• 8?«
E l s ő sarkalatja a’ Birkatenyéssítetésnek*
ft’ j ó , és elegendő ny ár i L e g e l ő , a’ mellyre ezeket kell me gt art ani :
1). A* B ir ká k természet szerént a* m a g a s , s zellős, és rövid ösztövér füvet termő l e gel ő
ke t kedvellik. A ’ hol illyen n i n t s ; nem is kell bi rkát tenyésztetni*
2). E z e n legelők t ö b b f é l é k , ú g y m i n t : a’
r i t k ás , és tiszta e r d ő k , vagy Jóták (mert ha a z ok sűrűk , és kivált sok tüske bokrok v a g y n ak rajtok a’ g y a p j ú t kitépik) az u g a r o k , mí g fel n e m k e v e r t e t n e k , és a’ megkasz ált parrag rétek.
M . P ra cticus Termesztő< 10
3). E z e k mind e gy határban ritkán talál
tatnak együtt. Erre nézve mi nd en sereget is t ö b b részekre szükség felosztani. A ’ n ő s t é n y v a g y fijasbirkák a’ n ő s t é n y . t o k l y ó k k a l , és idei Bárányjai kkal m á s , és a' l eg terméke ny ebb , de száraz legelőket járják. A ’ t o ki yó ü r ü k , és K o so k más pásztor alatt hasonló jóságú l e g e l ő k ö n legelnek. A* tsetstől elválasztott bárá
n y o k harmadi k bojtár keze alá a d a t n a k , és a ’ pénzrevaló vén mustra n ő s t é n y e k , és öreg ür űk a’ kihányott kosokkal e g y ü t t , a ’ legfü- vesebb legelőkre ve re tnek , ha szinte m é t e l y t k a p n a k is; mivel őszszel ú g y is lemetszetnek.
4). M i nd e ni k L e g e l ő n megkívantatik, h o g y tiszta f or rá sví z, vagy ha e ’ n e m l e h e t , kútvíz találtassák. A B i r k a u g y a n keveset i sz ik ; de azért a’ mi t i szik, a nna k j ó n a k , és tisztának kell lenni. Erre nézve őket nyárban idején r e g gel a ’ vízfelé kell h a j t a n i , de erőltetni nem s z ü k s é g : mert a’ mellyik szom j ú s , a’ m e g f o g á l l a n i , a’ tö b bi p ed ig od ább m é g y e n , és né- m e l l y i k e gy hétig sem iszik. A ’ sok ivás a*
mé t e l y ne k jeléül tartatik.
5). Mig a’ harmat fel ne m s z á r a d : n e m lehet a’ birkákat legelőre hajtani; sőt a ’ har
mat felszáradás utánn i s , ha a’ legelő p ó k h á l ó s m e g kell elébb a’ sereget rajta kergetés nél
kül f or gat ni , h og y lábaival a’ pó k há l ót leta- p odja. E g y öreg Juhászról emlegetik a' többi k ö z t , a’ ki harmaton sohase legel tetett, és j u
hai m i n d e n k o r egésségesek voltak. Szokása e’
v ó l t , h o g y juhait estvére b é ha jt ván , mi ne k- előtte ma ga l e f e kü d t; juhász botját elhajította az U d v a r r a , és reggel tsak azt né zte, h a rm a
t osé a’ b o t j a , v a g y n e m ? Ha nem v ó l t , n y o mo n kihajtotta a’ nyájját. Mi kor ö regségében k é dez té k mitsoda mesterséggel orvosolta juhait j/jö 111. R. A ' J ä h , vagy Birkatenyésztetésrbl.
/. Sz* A* Juh, vagy Birkatenyésztetés rbl. 1 47
olly ha sz no sa n, h og y sok e sz te ndők alatt is azok mindég egésségesek voítak ? azt felelte;
a ’ bot ommal. f
6). T íz órakor délelőtt a' birka odahsgy- ja a’ l e v e l e s t , és kérődzeni Dél l őbe sijet. I.
genjo , ha a' déllőben á rnyé ko s vénfák talál
ta tna k: mert ezen állatoknak a’ fejek lévén g y e n g e , azt egymás aláis dúgdossák kin jókban.
7). A ’ jégeső után mind addig ne m lehet a* birkákat legelni haj tani, mí g a' jég el n e m o l v a d , és a* fü meg nem szárad; ú g y szinte a*
hóharmatnak , ^agy zúzmaráznak tökéletes felszáradását is meg kell várni.
8). T a v a s z s z a l , és őszszel, ha a' l e g el őn nintsen fü : h birkát o d a h a z a jól kell tartani;
és estve is enni a d n i , hogy a ’ mezőn ne k o p laljon.
9), Ha egyéb n e m , legalább a' szabad levegő , és testnek mozgat ása egésséges álla* „ po tj oka t a’ birkáknak na gyo n segíti. Me l l yr e nézve tavaszszal i s , mihelyt tsak sz idő n y í lik , ki kell őket hajtani ; sőt ha száraz tél v a n , a ’ birkákat szükség kintjáratni. A z Uj- jítók ezen fogás e l le n, károsan dol go zna k.
10;* M i ko r a' Juhok a’ Legelőre hajtat«
n a k , arra vigyázzon a’ Juhász, h og y azokat délelőtt e g yh ú z o m b a mi nd ég n a p n y u g o t n a k hajtsa tsendesen , h og y a’ nap a’ fejeket ne süthesse; délután pedig fejjel mi ndenkor nap
kelet f e l é , ho gy a' Na pfé ny fartól süsse őket.
Nevezetes és orvosolhatatlan nyaval yások a’ Ju*
hóknak , a’ megkeringősödés j e’ pedig az újjabb tapasztalások szerint, egyedül a' n a g y hőségtől származik. U g y a n i s , a" b i z o n y o s , hogyha a’ me g ke ri ng os öd öt t juhnak feje fel- nyittatik : abban valami vízzel tele hólyag ta- láltatik. A ' Hó lya g bi zo ny osa n é l ő - á l l a t , a'
m e l l y ma gá t az a g yv el ő bő l táplálja. E z az állat a’ n a g y melegség idején s zokott a’ t o j ás b ól ki kelni . Hlyet találtam a ’ m e g b o l o n - dúltt l ovak fejében A l s ók ba n 1818.
11). A ’ Birkásnak esmerní k e l l , mellyik a’ jó l e g e l ő , hol teremnek ártalmas, és hol h a s zn o s f ü v e k ? A ’ fák alatt u g y a n , sok he
l y e n a kkor is talál a’ birka e l e d e l t , mi kor a’
me z ő k másutt kiégtek ; de a’ fákról azt jegyez
z ü k m e g , h og y ne víz mellett ne ve ke dő faj
t ák l egyenek , mi nt a’ fűzfa , v a g y E g e r f a : mert a z o k alatt a’ főid mi nd en ko r nedves. A ’ ne d
ves h el yen termett füvek pedig a’ juh okna k veszedel messek.
12). Soha meg ne engedj e a ’ Juhász , ho g y a ’ J uhok h o m o k b a , v a g y nedves helyen meg- f e k ü d j e n e k : mert a* g ya p j ú n a k m i n d a ’ kettő k á r o s , sőt az egésségnek is.
13) . M a g o k a ’ Juhá sz ok azt m o n d j á k , hojgy a’ j uhok sehol o l l y a n ö r ö m e s t , és hasz
n o s a n n e m l e g e l n e k , mi nt a’ he gy ol da la k on : a ’ m e l l y b ő l ez a’ kettő k ö v e t k e z i k ; a). H o gy o t t a’ legel ő legjobb, b). A ’ f ű is l e g in k á b b a’ juhok természetéhez való. E ’ mi ndenütt ki n e m telik : m e r t az A l f ö l d ö n tsak ha lmok at is nehéz találni. Tehát
1 A). A ’ j uh ok jól érzik m a g o k a t a’ száraz t er mé sz et ű puszt ákon , és l e g e l ő k ö n i s , a’
m i n t k ö zö ns ég es en l ehet ta pa sz ta lni ; és i l l y e n h e l y e n a’ g y a p j o k is sokkal j o b b ; mint ezt F e j é r V á r m e g y é b e n s z e m b e t űn ő ké p pe n l ehe t tapasztalni.
15). Mentői a p r ó b b , ’s szálkásabb termé
szetű a’ p á ’s i t , annál ke dvesebb eledele a’
Júhnak. M i k o r már a’ fű (őszre kelvén az idő) m e g s á r g ú l , a ’ juhoknak ártalmasnak tapasz- t altatott.
148 I I I ’ R, A ’ J ú h , vagy Birkalenyésztetesröl.
I. Sz. A ’ Juh , vagy Birkatenyésztetésröl. 149 16). A ’ levesfűvekkel ú g y kell a ’ b i rk á
kat legel tetni, hogy harmaton, oda sohase haj
tson a’ J u h á s z , sem a k k o r , mi k or a ’ J u h o k n a g y o n éhesei; , a nnyival i n k á b b ne engedje m a g o k a t tele e n n i , ’ s l eg al ább fél óránál e- lébb i n ni az illyen fűre.
17). A ’ L ó he r t a J u h ok is n a g y g y ö n y ö rűsé gg el e s z i k , ha k a p h a t j á k , h ane m a’ J u hász a’ tsak most m o n d o t t feltételeket a ’ H e rére nézve , m é g szorosabban me gta rt sa , mi nt a ká r me l ly leves természetű fűre nézve is. K ü - l ö m b e n a' Herében l a p p a n g ó á l l ó - l e v e g ő a’
j uh ot felfújja , és ha a ’ Juhász nem t u d rajta s e g í t e n i , a’ b e n dő j é t is kiszakasztja. A ’ Herés r éten v i g yá z zo n a’ j uhász, h o g y va ll j on a ’ j ó l tartott juh ganajolhatik=>e?Ha nem: siessen orvos
sághoz nyúlni , mert a’ juh szorúlásban fog e l veszni. Or voss ágok helyett í g y t se le ke djé k. 1 ).
Kergess e a’ j uhot darabkáig , talán, a me gme le- gedés, vagy e r ő l k ö d é s , a’ végbél hurkát is m e g nyitja. 2). tía e ’ n e m h a s z n á l , úsztassa m e g azt.
3). E z se h as z n á l v á n , valami gús-veszszőből tsi.- nálj on a ’ juhnak z a b o l á t a ’ szájjába, Termés ze t szerint az ettől k í v á n v á n m e g s z a b a d ú l n i , vitz- kánd oz ni f o g , és h á n y k o d n i , a’ me ll y mi a tt a’ végbél m e g n y í l i k . 4). U t o l s ó orvoság az , h o g y annak végbéliből az u j j á v a l , v a gy v a l a mi k e s k e n y kalánnal a' ganajat v e g y e k i , a ’ t ö bb ie k osztán m a g o k t ó l m e g in d ú l n a k . Ezt a ’ ganaj kivevést, m a g a m l eg többsz ör próbáltat- tam a ’ juhászszal; és j ó n a k tapasztaltam.
18). A* vizes l e g e l ő k ö n s ze ml át omá st el- g ye ngí ílnek a’ juhok; és megbetegesznek. A z - érs is n é me l l y i k az Ak i ok ba n Lóherrel p r ó b á l j á k t a r t an i , és a’ L ó h e r t s z é n á v a l , v a g y ta vasz szalmával szetskának vágatják nekik.
l g ) , H o g y a’ J uho k a’ szagos és fűszeres plá nt ákb an g y ö n y ö r k ö d n é n e k : m a g a m t apasz
talásából nem igaznak állítom,
20). A ’ k ö v i t se k en tisztán tse rg ede ző P a tak tagadhat atl an, h o g y a’ j u h o k n a k l e g e g é s é , g e s e b ; u t á nn a a’ fol yóv íz . E z e k n e k n e ml ét é
b e n a* n a g y o b b k i fo lyó tókból való v í z s z e n y - vedhet ő. A ’ kú tv íz , ú g y nem fo g á r t a n i , ha k i m e r i t t e t v é n , darab ideig a’ szabad levegőn hever. A z á l l ó t ó , és mo ts ár v i z e k , valóságos mérgek a' j u h o k r a né z ve : mert a* me ll y j u h o k á ll ót ó bó l i s z n a k , má jj o k tele van métely- j e l , és ez g ya kr an j ár v á n y n y a v a l y á v á vál
tozik.
8 8«
M á s o d i k Sarkalatja a' Birkatenyésztetés- n e k , a* jó féle te nyé sz ő fajtáknak m e g s z e r z é s e , v a g y ne ve lé se , és okos t e n y é s z t e t é s e : a ’ m e l l y re ezeket szükség m e gt a r t a n i :
1). Jó fajt az kö zö nsé ges en , a* mi nek n a g y a ’ teste , sok és fáin a ’ g ya pj a . A ’ ki a’
hasznot k í v á n j a , az illyekért a’ költs ége t n e m t artozi k sa/’nállani.
2). A ’ mi f ö ld ünk hö z képest én az A l földre a’ L in k o l n s h i r i A n g l u s fajt, és a’ he
g y e s e b b részekre a ’ S p a n y o l t , v a g y le g al ább a ’ Pádvait k í vá nn ám m é g egyszer b eho zni , és az első behozásnak maradéki t ez által e g y grá- ditstsal felemelni.
3)- A ’ Német birkák e g y grádittsal m e g - ' j a vu l na k m i n d j á r t , ha hozzájok a’ Hazánkbe- Ji megne mes ede tt seregből Rosok és A n y á k v e tetnek. Már m o st ne m szükség érettek szinte S pa ny ol -Ors zág ba költekezni.
i6 o 111. R. A ’ J u h, vagy Birkátenyésztetésrdl.
4). A* Ki a’ javítást jóféle k o ss a l, és nős
t énnye l egyszerre kezdheti, felényi időre el
éri tzélját.
5). A' jó g y a p j ú 1). F e j é r : mert e zt mi n- den színre lehet festeni. 2) H o s s z ú , n e m göu- d ö r , a’ me l ly a' v é k o n y fo n ás ba n eltörik. A ' F l á n d r i a i , és Hollandiai J uhokna k íó-tról hosz- szúságra is megszokott gyapjok n e ve ke dn i.
E z a’ faj mé g hazánkban ni nt se n tudtomra.
3). V é k o n y ós s e ly em puhaságú. 4). E r ő s : mert í g y a’ posztó is sokkal tartósabb. 5).Rú- g ó s , a ’ mellyet mindjárt meg es me rünk arról , ha öszszeszoríttatván, y í s z s z ö p a t t a n , és m i n t e g y feldúzzad.
6). A ’ ki jófajta bi rkát szerez: fijatalt sze
rezzen, A z i dőt í g y lehet m e g e s m e r n i : A ’ bá
r ányna k e g y esztendőskoráig ny ól cz hegyes tejfogai v a g y n a k , az alsó á ll ak a pt z áj áb a n; a
felsőben soha egy sints. M i k o r már máso- dik esztendőre m e g y ; hat kitsiny , és két na g y o b b fogai vagynak , és í g y to vá bb minden e s z t e n d ő b e n , a’ két következendő v á l t o z i k ; úgy h og y mi ko r a' bá rá ny egészen öt eszten
d ő s , mi nd a1 n y ol cz tejfoga k i e s e t t ; és helyeU te mind újjak nőttek. E d d i g tsalhatatlanál tud
j u k , mellyik bi rka há ny esztendős. Ezentúl egészen a d d i g , mí g n e m ny ol cz esztendős hi
bázhatunk. A ’ nyolcz esztendős birkának l e g elsőben is két középső fogai vesznek k i , es í g y t ovább minden esztendőben k e t t ő , 's má
sok helyett e nem nő ne k. E ’ s z e r i n t , m i nt h og y a’ Bi rka , mi kor fogai r o m l a n a k , nem rághat,
’s következésképen jól nem emészthet: nem tenyészni való.
7). A z egésséges, és t e nyé sz ő fajtának ezek a’ j e l e n s é g e i : a). A ’ Gv ap j a ne m hogy h ul l ana , de m é g , ha húzzák se j ő k i , és
tö-/ Sz. A* Jäh y vagy Birkatenyésztetésröl. i5i
mritt. b). A ’ me l ly Juh a* fejét letartja ; vala»
m i bajjának kell lenni, c ) . A ’ lehellete ked
v e s ; a betegesnek büdös. d). í n y e g y ö n y ö r ű p i r o s j ha s ár ga ; nem egésséges. e). T e s t e bő*
ve tiszta piros , és nem korpás, f). Legtsalha*
tatlanabb jele a' ió e g é s s é g n e k , ha a ’ Júhna k szemefejére v a s t a g , és veres erekkel t e l l y e s , és a' hús az arra felől való végén a ’ s ze mne k eleven veres. g). Szemefejére szép fejér; ha sárga b i zo n y o s a n beteg, h). A z egésséges n e m k ö n n y e n e n ge dn i m a g át m e g f o g n i , hanem m í g l e he t , u g y a n rángatódzik. A ’ beteg me g . á l l , és mi nt eg y ajánlja ma gá t az orvoslásra.
8). T es tállásár a né zve a’ szép K os i l l y e n ; teste sz éles, és h o s z s z ú , ho ml ok a s zé l e s , sze«
mei k i ü l ö k , orra eg ye nes és r ö v i d , váll a szé
l es , lábai erős sek, n y a k a v a s t a g , farka vastag és g y a p j a s , szőre puha , ho s z s z ú , és t ö m ö t t ,
’s f ej ér, k i v á l t a ’ n y a k á n , h á t á n , és a’ faránn;
ny el v e n e m fekete ; mert a’ mi nt Virgiliusis m á r m e g j e g y z i : az i lly Kostól tarka b á r á n y o k esnek. A ’ N ő s t é n y bi rkának teste i n k á b b hosz
szú , m i n t r ö v i d , dereka széles, lába z ö m ö k , t ö l g ye i n a g y o k , kereszttsontja s z é l e s , g y a p j a puha , fejér , és t ö m ö t t ; í gy ha a’ szőri t ömö tt ; n e m veszi be az e s ő t , és n e m lessz r ü h ö s , v a g y k o s z o s , ’s a’ hideget is j o b b a n k i á l l j a ; teste bőre p i r o s ; a’ szemefejérén való erek va
s t a g o k , ( ha tsak sót ne m fút akbe lé ) oldala g ö m b ö l j ű ; ha beesett; b e t e g j a’ t a v a l y i , v a g y téli szőr ni nts r a j t a , a’ m e l l y v a g y a’ vénség.
j i e k , v a g y a’ b e teg ség ne k jele, ’s a’ t.
g). Már a n na k az e m b e r n e k , a’ kit jó fajtú bi rkák at vásárolni k ü l d ü n k , az említett j e g y e k e t , nem tsak k ö n y v nélkül kelletik tud*
ni; hanem
a’ sok g y a k o r l á s b ó l esmerni is.1 Sa H l. /?. A ’ Júh , v a g y Birkatenyésztetésröl,
§• 89.
Ha rma di k sar kalat ja a ’ Birkatenyésztetés- nek : a ’ me gna kva lók nak m e g v á l o g a t á s a , és g o nd os t enyészt et ése. Erre né zve e zeket s z ü k
ség m e g t a r t a n i ;
1). Mi n de n e s z t e n d ő b e n kétszer ke ll a ’ sereget m e g m u s t i á l n i , t. i, e lősz ör a ’ b á r á n y o k b ó l , a’ t e n y é s z n i va ló ka t és szépeket m a g na k k i v á l o g a t n i ; és őszszel a’ b e t e g e s e k e t , és vé ne ke t mészáros kézre botsátani . A ' m a g nak v a ló k n a g y o k , t ö m ö t t , és fáin s z ő r ű e k , és e gés séges eh, A z ú g y nevezett k u t y a s z ő r ű b á r á n y o k a t igen jói m e g kell n é z n i ; mert so k
szor ez a’ kut yaszőr kevés , és alatta mindjárt f odr os , de n e m g ö n d ö r t ö m ö t t g y a p j ú van.
A z i llyet ká r ki mustrálni. A ’ k u t y a s z ő r tsak hamar e l h ú l l , és a’ l egszebb g y a p j ú jön. s o k szor elől,
2). A ’ jóféle K o s o k k a l épen í g y b á n j u n k , m i n t a ’ h og y az ok b á n t a k , a’ ki kt ől vettük 5 és ha valami b i z o n y o s eledelhez v a g y n a k sz ok
tatva : mi is azzal t á p l á l j u k ; nevezetesen a’ sót a ’ birkától el ne f ogjuk; ha azt t ö b b sz ö r n y a l ni van szoktatva. E r re nézve a’ Só m i n d e n
k o r kö ve s tő l álljon á g a b o g a s fa kö zzé hely- heztetve az a k ó l b a n , h o g y a’ bi rka azt tetszése szerint nyal hassa. E g y birkára 1 f o n t só számlált at ik esztendőt á l t a l; de kettő sem sok, í g y a’ Z a b o t se kell a’ K o s o k t ó l az ugrás előtt, és alatt s aj ná lni 1/16 köblöt sz oká s 24 órára k i a dn i .
3). A n n y i K o s t a djunk a’ sereghez , h o g y m i n d e n í j , legfeljebb 20 bi r k á r a e g y essék, n é m e l l y e k k ü l ö n kerítésbe zárják a’ K o s t , a’
ma g a 15 n ő s t é n y i v e i : és ezt én jónak is talál
tam
: de roszsznak többször»/. A ' J u h , vagy Birkatenyésztetésröl,
4). A' tenyészésre öszsze eresztett Kosna k 2 esztendősnek legalább is kell l e n n i , és a ’ n ő s t é n y n e k is; k ü l ö m b e n ezen ál la to k magok is e l n y o m o r o d n a k , b a r á ny j ai k is g y e n g é k lesznek.
,5). Ha a' jóféle K os 2-“ 5 esztendei g szol*
gált e g y s e r e g n é l , a z t , ha k ü l ö n b e n egéssé
ge s , máshoz adjuk.
6). A ’ ki a’ nyájjat tudatlan e mb er vezér
lésére b í z z a : n e m tsak a’ g y a p j ú n e m j avu l;
hanem a’ kezdetre tett költség is elvész. A ’ Bir- k á s n a k t a nul ta bb embernek kell l e n n i , mint a k á r m e l l y i k Gaz das ág f oly tató T i s z t n e k i s, h o g y a’ l e g e l ő t , a’ legelőtől me gt ud ja külöm»
b ö z t e t n i , tudja a’ legeltetésnek i d e j é t , az ita.
tásnak s z á m á t , a ’ v í z ne k m i n é m ű s é g é t , a’ bir
k á k k ö z ö n s é g e s n y a v a l y á j á t , és annak orvos- s á gá t. ^Mi nde ne k felett pe dig mi nd a’ javítás»
nak ú t j á t , és módját mind a z t , h o g y a ’ Bir
k á k a ’ javított karban ma ra dja na k. N e m tsu- d a , ha a' mi nyáj j ai nk sok h e l y e n , n e m tsak h o g y nem j avulnak , sőt mi nden fajzással alább is szállanak. U g y a n is h ány igyekezett k ö z t ü n k a z o n n , h o g y az Ifjakat a’ birkásságra ú g y taní ttat ná mi nt G r ó f Festetits tselekedett? É n
azt t a r t o m , h o g y az a ’ F ö l d e s - U r a s á g g az da g u s o r á v a l viszsza venné tsak 3— U esztendő a- latt is azt a ’ k ö l ts é ge t , a’ m e l l y e t va la me lly ik g ye r m e k n e k a ’ Mezei - gazdaságra va l ó me gt a- níttatásáért tenne. Már most a ’ Ke sz the ly i Ge- o r g i k o n ny it va á l l , mi n de n illyen tanúlónak : tsak o ll y ak t al ál ta ss anak, a ’ k i k a’ taníttatás-7 ra igen mértékletes költ ség et a ’ Nö vend éke k
től nem sajnálják.
Oh mi kor lesz az az i d ő h og y a’ falusi o s
k o l á k b a n a’ Mester arra is oktatja taní tványai t m i k é p e n lehet a ’ me zei életnek g y ö n y ö r ü s é
-164 H I .B .A 'J ú h , vagy Birkatenyésztetésröl.
g é t é r z e n i , a' m e l l y b e n áll e g y e d ü l a Há znak , és a’ M a g y a r Hazának b o l d o g s á g a !
7). A* ki a’ birka seregnek javulását m e g
akarja é r n i : azt a’ szokás szerint á re n dá b a ne adja. A z Á r e n d á s ne m azon i g y e k s z i k , h o g y j a v í t s o n , hanem h og y sokat n y e r j e n . I n n e n
v a g y o n a z , h o g y a’ b á r á n y o k igen g y e n g é k , az a n y a j u h o k e r ő t e l e n e k , betegesek , és g y a k ran el is húllanak.
8). A z öszsze eresztésnek b i z o n y o s ideje l e g y e n . M e l l y r e nézve , m i n t h o g y a ’ B i r k á k 2 1— 22 hétig hordják t e r h e k e t : ú g y ke ll azt a l k a l m a z t a t n i , h o g y az elles Februari us v é g é r e , v a g y Marti us elejére essék. Ha Oc t ob er elején esik m e g az u g r a t á s , és n e m D emet er n a p k o r : a’ b á r á n y o k Marti us és A p r i l i s b e n s z o p n a k , és M á j us ba n m i ko r a* fü l e g t ö b b j l e g e l n e k is ; és e z által me g er ős öd ne k. D e az
időjárása néha kárt is tesz.
A ' hideg a' k o rá n va ló b á r á n y o k n a k n e m á r t , ha a ' m i n t a lá bb m e g f o g o m m o n da ni az a*
k o l jó l va n a’ fermeteges idő el le n háttal for
dítva. A z a n y á k se g y e n g ü l n e k e l , tsak Jegyen szénájok , a' m i t ő l tejeljenek.
g ). K ö z ö n s é g e s e n az esztendős t o k l y ó k a t m á r Kosalá eres zt ik; de ezt a’ jobbfé le fajtok- k a i , a m i n t m o n d á m káros t s e l e k e d n i ; sőt azok i s , a ’ m e l l y e k két e s z t e n d ő s ö k , n é m e l y e s zt end ők ben igen a p r ó k , és g y e n g é k : azért is én azokat k ü l ö n h á n y a t o m , az öszsze eresz- tés e l ő t t , és m é g e sz t en de ig m e g n e m e n g e de m u g r a t n i ; n o ha a ’ ki javítani a k a r , j o b b ha ki must rálj a őket.
10). Oc to ber elején az öszszeeresztés előtt, igen szorossan m e g kell mi nd a' nő st é ny ek e t, m i n d a ’ Ros t válogatni. Ha annál szebb isjdei ha valami hibája tapasztaltatik ; i rgalom nél*
/. St. A y J ú h , vagy Birkatenyésztetésröl. 155
i5Ö ///.. B, A ’ J ä h , vagy Birkatenyészietésrol, k ű l k i m u s t r á l l a s s é k : mert a s z ü l é kn e k hibáji k i s s e b b , va gy n a g y o b b mé rté kben a fijakra b i z o n y o s s a n által m e n n e k ; sőt ha, a ’^ birka m á r n é g y b á r á n y t hozott, m e g ne m kell a sereg»
ben s ze ny vedni: mert ha fijat h o zn a i s : azt illen- dően ne m b ír ja szoptatni k öz ö n sé g e s e n véve*
§•
9°-A f m e g v á l o g a t á s , és a* t enyé sz te te sbe li go nd os sá g l e g i n k á b b a' b á r á n y o k a t nézi» Erre né zve e’ részben ezekre kell v i g y á z n i :
l ) . T ö b b n y i r e m é g ú g y l é vé n a’ B i r k á s o k fizetése k i s z a b v a , h o g y n e ki k m i n d e n száz bir
kától 20- 25. 30. bi r ka kitartás engedtet ik : ez a’ d olog sok roszra ad a l k a l m a t o s s á g o t ; ne v e zetesen arra , h o g y a’ jóféle b á r á n y o k a t , a m a g o k rossz b á r á n y j a i k k a l k i t s e r é l i k ; v a g y ha ezt n e m i s ; de hi tvá n k os ai kka l a ’ jóféle a n y ák at m e g u g r a t j á k s ok s z o r a’ sereg s z á m á h o z szabott k o s o k a t , a' m a g o k n ő st é n yj e i k ke l elerőtlenítik , és a ’ s zénának , ’s e g y é b e le sé gnek j avá t a’ m a g o k é r a vesztegetik. E n n e k elejét ke ll v enni :
me r t k ü l ö m b e n a' B i r k a sereg n e m tsak n e m j a v ú l : de s ze m l á t o m á s t is alább száll. NémelJy U ra s á g o k n á l ezen doLogban az a’ rendtartás v a n , h o g y a ’ B i r k á s m i h e l y t tsak e g y b á r á n y j a eszik is : a nnak félfülét, av b o j t á r p ed ig mi nd a’
kétfülét köteles elvágni, k ü l ö m b e n ha a’ T i s z t , a’
ki az elléskor m i n d e n estve b e m e g y az akolba , tsak e g y e t talál i s , a ’ mi nem vá g ot t f ü l ű , azt confiscalja. Jobban elejét lehet a z on ba n e n n e k azzal v e n n i , ha az Ur asá g a’ ma g a birkájit en
gedi a’ bi rkás nak használni fi zetés f e jé b e; de semmi roszszat n e m szeny ved a’ magájé között i neg. M á s o k D e p u t a t u m o t , és kész pénzt fizet
n e k nékik , és i nká bb szarvas - marhát e ng ed nek t a r t a n i : de bi rkát nem. Ez a’ Conv en ti o
m ó d j a le gj obba n ki vi he tő , és a’ T en yé sz te tés t eg és ze n n e m hátráltatja.
2). Ar r a is kell az elléskor v i g yá z n i , h o g y a’ birka a* m a g a fiját megtanulja a ’ n a g y s e
regben is esmerni. Erre nézve a ’ B i r k á s illyen- k o r mi n de n Cselédjeivel a’ sereg közt jár ’s a’
tévedező b á r á n y o k a t a’ rájok tett j e g y r ő l meg- esmervén az a n y j o k h o z vi gye 5 sőt az a nyát is m e g n é z z e , van e’ t e j e , v a gy n i nt s? Ha nints, és a’ b ár ány s z é p : m ás fiját vesztett birka alá kell azt szoktatni. A ’ Jelekről a l á b b lesz e m lékezet.
3). Rossz szokás a z , hogy a' b á r á n y o k k ü l ö n ö s a ko lb a záratnak e g y ü v é g y e n g e k o r o k b a n , m í g az a n y j o k a ’ legel őn v a n : mert í g y a ’ b á r á n y e l s e n y v e d , az anyj a is sijetvén ha
za , nála a’ tej öszsze m e l e g s z i k ; m e l l y e t h a a ’ b á r á n y m o h o n szopik : hasmenést kap. L e g jobb hát adóig az anyákat is o t ho n jól táplál
n i , és tsak kevés i d ő r e , ’s közzel legelőre eresz- teni mi nd a d d i g , m í g bárányj ai k m e g e r ő s ö d n e k , ’s e g y ü t t ki me he t ne k.
U. M i k o r a’ b á r á n y o k hat hetedek : meg- válogat tat nak , és a’ ma g na k valók kijegyeztet- vén a’ hi básabb K os ok kiheréltetnek. A ’ K o
sok me gválasz tásában azt m e g k e l l j e g y z e n i , h o g y a’ mi má r i l l y e n k o r á b a n is igen a p r ó , és g ö n d ö r szőrű se mmi t sem ér. A ’ h e r é l ő k é z k ö n n y ű , és a ’ kés fáin élű l e g ye n .
5). A ’ k i k a ’ sereget nemesí tik : az első fajzásnak f arkából tsak két t z ó l t , v ag y í zt vág- nakel. Már ha ezen vá go tt farkuknak új fajzá
sa l e s z , v a g y m a g o k , vagy újj kosok á l t a l : a’
fajzatnak farka r ö v i d e b b r e , és í g y n é g y ízzel rövidebbre v á g a t i k ; és í g y t o vá b b. K ü l ö m b e n a’ hol a ’ sereg má r régen me g ja vu lt a’ n*eg- kurtí tásnak természetes okát n e m t u d o m . A ’
J.Sz. A ' J ú h , vagy Birkáte ny'észlelésrul.
S p a n y o l o k megkurt it ják , de az Á n g l u s o k nem szokták. H o g y a’ g y a g j ü az által s o k a s o d n a , v a g y j a v u l n a , nem m o n d h a t o m .
6). M ik or a’ sereg vízre hajtatik : vi gyá zni kell h o g y a ’ B á r á n y o k n e i g y a n a k : mert &’
g ye n g e f ü , t e j, és erre a' h i d e g v í z hasmenést okoz.
7). A ’ B á r á n y o k a t hozzá kell szoktatni , h o g y u f o k h a g y m á t k e n y é r b e n me ge gy ék ; és azt m i n d e n héten kell uekik adni t zikkel ye n- ként. A ’ f o k h ag ym a tsalhatatlan orvosság a’
M é t e l y ellen.
8). U g y a n bi idöskő-vi rágot is szokás a’ b á r á n y o k n a k f ő k é p e n Máj us idején lá gy sóba ke
verni. E z a' kehét akadál yoztatj a.
g). A ’ B á r á n y o k k ör ü l azt is sz ükséges m e g t a r t a n i , h o g y őket k e r g e t n i , v a g y az akól- b ó l va ló ki hajtáskor öszszeszoritani veszedel*
m e s. E r r e nézve a’ B irká s a’ seregnek e l ő t t e j á r j o n , és a' K u t y á k hátúi.
10)* A ’ b á r á n y o k ha F ebrua ri us végével , v a g y Mart ius elején e s n e k : rendsserint két hó na pi g , az az Május elejéig szopnak. Erre né z
ve a* tsetstől való elválosztásra kevés sz üks ég v a n , ha az U g a r o n 1 e le ge n dő eledel va n: mert az erősek m a g o k oda hagyják a ’ szopást y a’
g y e n g é k n e k pedig kül ömb e n is m e g kell azt e n g e d n i , m í g m e g er ő sö dn e k. A z o m b a n m é g i s Junius elején már a b á r á n y o k a t közönségesen, l e h e t , és kell a’ le g jo b b l e g e l ő k r e öszsze ver
n i , és az A n y á k t ó l k ül ön seregre szakasztani, a’ hol már ú g y se s z o p na k , ha ne m az eledel után f u t o s n a k j másként az A n y á k , m i n t e- r ő s e b b e k , előlök a' füvet felfalják. M i nd á*
szép B á r á n y t , mi nd a’ T o k l y ó t az Ugar neveli.
1 1 ) . U g y a n J u n i u s b a n m e g is kell őket rendszerint n y í r n i ; sőt a hol a ’ birkák kétszer x58 111. R> Ä J u h ) v agy Birkatenyésztetésröl.
n y i r e t n e k , és a’ b árá nyo k korán v a l ó k , e g y ü t t m e g n yi r e t n ek az ö r ö g e k k e l : de ez tá r os tse-
lekedet.
12). A ’ ki ezen fog ás oka t megtart ja : szem- b e t ü n ő k é p e n f o g ja a’ seregnek javulását t a p as z t a l n i ; de ha tsak e gye t is e l m ú l a t , m a g á ra p a n a s z o l k o d j é k : mert én a’ miket itt m e g - j e g y z e t t e m , a’ mi n de n na pi tapa sz ta lá so mbó l igazaknak találtam ; és a ’ sok új ítá so ka t kész
aka rva kerültem.
§. Ql.
N e g y e d i k Sarkalatja a’ Birkatenyésztetés- n e k az i ll endő teleltetés.
A ’ teleltetésben 1). A z A k i o k mi n cmű sé g e és formája. 2). A ’ téli t a k a r m á n y n a k jósága és b ő s é ge kül önö s je gyz ése ke t k í vá n na k . Erre nézve én is k ü l ö n teszem azokat f e l ; és e l s ő b e n is az a k i ok szükséges v o l t á r ó l , és mi né müsé - g ei rő l a d o k n é me l y megtartásra hasznos j e g y
z éseket.
§ . Q2.
1). A z igaz h og y akar eredetét nézzük a ’ b i r k á n a k , akar természeti ö l t ö z e t é t : ú g y l á t j u k , h o g y az a' hidegnek elszenvedésére ter
mett á l l a t : mindazáltal mivel a’ h a s z o n v é t e l ő t természeti alkatásából kivette; és e g y n é m e l l y t e k in t e t b e n meg is g y e n g í t e t t e : az aklokat bi
z o n y o s móddal építve t ől e m e g n e m lehet vonni.
2). A ’ b i r k a - o k i o k , kivált a’ ki nek t ö b b ezer fejekből álló serege v a n , és a’ fajzást b i z o n y o s törvé nye k alá v et te : e g y majorban rit
k á n lehetnek : de ha lehetnek i s : ott is t ö b b ud varokból k e ll a z o k n ak állani.
I. Sz. A ’ Júh , vagy B irkatenyésztetésrol. 159
3). Oda szokták a' j ó G a z d á k az aklokat á l l í t a n i , a’ hol a' főid a g y a g o s volta mi at t m e le g t e r m é s z e t ű tr ág yá t h í \ á n ; a’ szánt óf öldek k ö zel v a n n a k , és jóféle száraz természetű sz éna és ő s z i s z a l m a , ’ s lóher felesleg is van.
4). Heljre az akolnak m i n d é g magas , szá
raz , 87- e l lő s, és va la me nny ire o l d a l l ó s , h o g y az eső v í z , és t r á g y a a' marha alól k i f e l é , és n e m a ’ M a r h a alá f o l y j o n .
5). F o r m á j a a’ B i r k a a k o l n a k e gy L be tű f o r m a f é l sz e r , a ’ m e l l y n e k e g y i k háta az é s z a ki hi deg szél f u v a t a g o t , mási ka p e d i g , a’ t a vaszi napkeleti havas e s ő t , és hideget fordítja cl a ’ B i r ká r ól . A z ú j a b b a k egész f formára é p í t i k , és n é g y ud va rá t h a g y n a k , má so k H b e t ű formára*
A ' Kitől az i l l y e n sarkat tsi náló , 's k ö v et ke zés kép en hamar r omló fedelű a k iok épí tése k i t e l i k : a’ B i r k á k ki vált az E l l ő s e k s o k a t n y e r - n e k . A z t a zo nb an m i n d en é pí t ő j eg ye zz e me g , h o g y a’ Bi rká ka t a’ f el , Napkelet i* és a’ dél ’s n y u g o t t k ö zz ű l fúvó három szelek r o n g á l h a t j á k tsak , és í g y e ze kne k kell a k a d á l y t ve tni a* falakkal. A ’ G a zd a tisztben az a kol l e g j o b b f or má ja van e lő adva.
6). F a l a magassága a ’ birka akolnak e g y ö l , az é p ü le t szélessége 4 1 /2 ö l , be van pa d - l á s o l v a , és az mó r t é gl á v a l m e g r a k v a , h og y a’
feli ül rakott sz éná t a’ párázat m e g ne ronthas
s a ; az Ud va r felől p ed ig s e m m i fala n i n t s , h a n e m a' fedél tsak o s z l o p o k o n , vagy kőlábakon á l l v á n , ajtó helyett a’ b ir ká t tsak n é m e l y k e resztül vont s rá gl yák zárják bé. Hoszszúságát a ’ se re gnek n a g y s á g a határozza m e g , és ez a' fő t ö r v é n y , h o g y m i n d e n birkára n é g y £3 lá
b at k e l l l e ga l áb b is számlálni. A z ennél moga*
sabb if)0 111, fí. A ’ J ú h , vagy Birhatenyészteiésrfíl.
sabb falak semmi t se h a s z n á l n a k ; s z e b b e k , de a' szél ha ma rá bb rontja.
7). Az akol udvara t á g as , de be nne több rekesztékek vagynak srá gly ákkal t&inálva , h o g y az E il ő se k különösen: l e h e s s e n e k , a" betegek is , és g y e n g é k is más k öz b e n rekesztethebse- n e k b e ; a' hol őket mi nd g y ó g y í t a n i , mi nd j o b b a n táplálni k ön ny e b b e n leh essen. L e g j o b b ak a’ k e r ek e ke n t o l h a t ó , v é k o n y talpakhoz
7). Az akol udvara t á g as , de be nne több rekesztékek vagynak srá gly ákkal t&inálva , h o g y az E il ő se k különösen: l e h e s s e n e k , a" betegek is , és g y e n g é k is más k öz b e n rekesztethebse- n e k b e ; a' hol őket mi nd g y ó g y í t a n i , mi nd j o b b a n táplálni k ön ny e b b e n leh essen. L e g j o b b ak a’ k e r ek e ke n t o l h a t ó , v é k o n y talpakhoz