§• 29.
Ha mindjárt tíz Ménes l é g y e n is e gy Vár
h e g y é b e n , és m i n de n ik be n 100^ darab t ényé
-sző K a n t z a , i n g y e n se fog az annyi L o v a t s z a p o r í t a n i , hogy az Katonaság a lá , Hintók- b a , és a ’ hoz szükségekre e le ge nd ő Jegy e n : mert ha soha e g y me dd őe n ne m maradni i s , holot t a’ tapasztalásból lehet t u d n i , h og y e g y harmad xész n e m hoz T s i k ó t , mégis 10 Ménes v a g y 1000 Kantza után, nem jönne tö bb Ts i- k ó 1000-nél. Ezek közt is pedig hányadik j ó ? de t e g y ü k fel h o g y mi nd j ó , e gy V á r m e g y é nek esztendőnként ezer T s i k ó nem elég.
A ’ me l l y í g y l évé n sz üks ég; hogy a’ ma
g ános Gazdák a’ Házi tenyésztetést m u nk áb a vegyék.
Ezt a’ dolgot t öbbféleképen pró bá lj a az Igazgatás. N é me ll yko r e g y vi dé k be n b i zo ny o s számú Ménl ovak tartat nak, a’ mellyek a’ L o vakat rendszerint hágják. I lly enek a’ V á r m e g y é k Ménl ovai , Né me ll y helyeken ismét juta
lom tétetik a nnak k i , a’ ki a ’ ma gá no s Gazdák közűi kö z haszonra M é n l o v a t tart. Hlyen volt 1770 b o l d og e m l é k ez et ű Fels. Mária Therésiá- na k a zon k e g y e s s é g e , m e l l y szerint a’ Carin- thiai Mé nl ov at tartó Gazdának a’ Mé nl óna k fele á r r a ; és e szt endőnként abrak pénzűi 30 forint a- datni parantsoltatott. Ná lun k a’ F ő - N e m e s s é g , tö bb Jószágokban tart Mé neket a’ végre, hogy a»
szelíd tenyésztetés barátinak Kantzáií i n g y e n , v ag y bizonyos megál lí tott summáért me ghá gjá k.
Fr anc zi a Országban X I V . d i k L a j o s alatt, a n na k adatott j u t a l o m , a’ ki legszebb T s i k ó t vitt a ’ vásárra. í g y van ez m o s t Stájér Ország
ban , is n á lu nk is.
T ö b b helyeken pedig ma gok a ’ Gazdák k ü
lönösen g y ö n y ö r k ö d v é n a'szép Lovak tenyész- t e té s é b e n , mi nden ösztön nélkül sok Lovakat nevelnek. Illyenek Ma gy ar Országban , a’ Stá
jer határokhoz közel eső M u r a , és R á b á m é i -V. Sz. A Lov. H ázi, v. szel. tenyésztetésérol. 55
5 6 /. /?. A' Tény észtet ésrol.
lyéki kö z e m b e r e b ; a’ kik az Országban talán l e gt öb b , és legszebb közönséges végekre való L o v a k a t nevelnek.
Enne k a’ Házi tenyésztetésnek elől moz
dítására t ö b b e k k í v á n t a i n a k , ú g y m i n t :
1) A ’ jóféle M é n l o v a k n a k , és Rautzáknak megválasztása.
2). A ’ tenyésző L o va kka l va ló bánás , és 3). A ’ C s i k ó k n a k nevelése. Ezen három végekre n é z v e , n é m e l l y rövid Jegyzéseket ide i kt at ok a kezdő Gazdák kedvéért:
l / . A ’ t e n y é s z ő L o v a k n a k öszsze-választásá
ban az a legelső , és fő t ö rvé ny , hogy a Mén , a melly tői Csikókat várunk , mind b e l s ő , mind mi nden külső hibáktól ment légyen. Ha a’ Mé n
nek a' szeme foly , szaporán p i h e g , p u f f a d t , és tüdőjére hibás* nem lehet tőle egésséges Csi
kókat várni. A ’ kehes Mé nl ó fijai két esztendő a l a t t , ugyan kehébe el dö gl öt tek náifam.
2). S í é p l e g y e n , a ’ m i n t f e l l é b b l e í r t a m . 3). Megállapodott idejű. T a pa s z t a l á s o m szerint ez egészen öt esztendős Ménnel szeren- tsésen lehet h á g a t n i , a’ p r ó b á l t , és öreg R a n - t / á k a t , de nem sokat m e g ezen esztendőben.
Ö t hat Kantza elég e g y i l lye n Lóra. A z i gen fijatal M é nt ő l fajzott L o v a k idő nap előtt meg- vé nül ue k. Ha a ’ Mén 15 e sztendős, Kantzára ri tkán botsáíják nál unk .
4). Ha a 'Mé nne k leirt szépsége , egéssége , és illendő ideje meg v a n , annak na gys ágára a n n y i b a n kell n é z n i , hogjr az a hágnivaló Ran- tzákat felérje.
5). M e g k e l l , a’ m e nn y ib e n le he t, termé
szettel , t űz z el , és színnel a’ Ra ntz ákka l e g y e z ni. Eze n végre némellyek a' S p a n y o l , vagy A n g l u s , mások pedig a’ T ö r ö k Méneket vá
lasztják a Magyar Országi K a n t z á k h o z , és azt
m o n d j á k , h og y a’ K a t o n a s á g alá való L ó n e v e léshez S p a n y o l 1 Vadász , vagy , k ö n n y ű futó
nak T ö r ö k ; és a ’ R o t s i b a , vagy igás L o v a k
t e n y é s z t e t é s é r e A n gl u s Mé n kívántatik. T e h e r alá T s e h , és Stájer Cs ő dö rt keli venni.
§. 30.
1). A ’ Kantzának n e mt sa k ho g y igen egés- s é g e s n e k , de szebb testűnek is kelj le nni * mi nt a ’ M é n n e k . A' fél - egésségü , és szépségű Kan- tzának m a g áh oz hasonló Cs ik ój a v a n ; a’ íVlén a1 C?>ikó alkatására nem sokat t u l a j d o n í t ; de a' h a n t z a , mind az egész testnek f o r má lá sá t , mind a n na k ne ve ke dé sét sok i de ig viszi.
2). A f tantz ának n a g y n a k kelletik l e n n i , h o g y a Csikó benne megférj en. Rül Ömben a’
n a g y s á g o t a* vég határozza me g . R o t s i b a n a g y o b b L ó k e l l , mi n t n y e r e g alá. Igás L ó n a k is j o b b az erős , ’s n a g y t e s t , mi nt V a d á s z p a r i p án ak .
3). A ' s z é p s é g e n kí vül tsendes , s z e l í d , és e n ged el me s e r költsüne k kelletik lenYi i: m e r t a' tapasztalás szerint itt is igaz a z ; a ’ mitsodás az A ny j a , o l l y a n a’ L e á n y a . M i k o r tehát v a laki jó fajt L o v a k r a akar szert t e n n i } — s zük
s é g , m i n d a' M é n t , mi nd a’ K a n tz át , a’ leg
nevezetesebb Lo va t termő h el y e k r ő l meghozat*
n i , és a" Csikókat ú g y n e v e l n i , h o g y a* j ó f a j t , el nem f a jul ha tvá n, a* Ga z d a ne kényte*
leníttessék , mi nden U— 5 esztendő m ú l v a , új
ra ott kezdeni a fajtok n e m e sí t és é t, a hol már egysz er kezdette. Ezt m i n á l u n k lehet t a p a sz t a l n i , a’ hol már rég az i d e j e , h o g y a’ h í res Ménlovak k ö z ön s é ge s kö lts ég en is bého- zatnak ; de a’ Rantzákra v a g y e gy úttal nem g o n d o s k o d t a k , v a gy ha azokat is megválaszt
ják a* G a z d á k , a’ m ar a dé ko t elengedi k a ne-V , Sz. A ’ Lov. Házi > v. szelíd té n y észt et és ér öl, 57
/ . R. A' Tenyésztétéiről.
velés által fajulni. M e l l y miatt m i nd ez óráig sintsenek nemesebb fajta L o v a i n k , mi nt ez előtt húsz esztendővel v o l t a k , közönségesen szóllván.
li). V Kantza mi kor először M é n alá me h e t , le g al áb b is n e g y e d f ű , sőt ha egészen n é g y esztendős , a n ná l jobb.
5). A ’ m e l l y Kantza először nehezen v e m h e z i k , és talán másodszori erővel kell tőle a’
Csikót e l vo nn i , azt ki kell mus trál ni : mert ez o l l y a n h i b a , a’ me l l y a ’ fxjakra is által i n é g y e a g y a k r a n .
§• 51.
A ’ s z e l í d , v a g y Házi t enyé sz te té she zme g- kívántatik má so ds zo r a’ t enyésző L o v a k n a k jó gondvi selése. E z * ’ jó g o n d v i s e l é s , több fogá
s okból á l l , ú g y m i n t :
1). H o g y a* Gazda k ü l ö n ö s e n kedvellje a*
L ó t e n y é s z t e t é s t : mert a’ ki a’ L o v a t n e m sze
reti : n e m is viseli a nnak gondját. A ’ M a g y a r o k felől egész E u r op a t u d j a , h o gy a’ L o va t szeretik mi nd ez óráig is. E le ji nk pedig járni se tudták : Innen Ország g yűl ésére is L ó h á t o n n m e n t e k U. Ulászlóig.
2). A ’ L ó n a k természetéhez alkalmazta
tott n y ár i le g el őj e l é g y e n a ’ Helységnek , friss vi ze t é l e n , n y á r o n ; és száraz rövid szénája te- leltetésre a' Gazdának.
3). J ó T s el éd jé ne k is kell annak l e n n i , és é rtel mes nek , a ’ ki a ’ maga házánál tsak két Kantza L o v a t tart i s : mert a’ Kotsis n e m sz e
reti a’ hasas K a n t z á t , sem a’ Csikót a* Ko tsi mellett.
4). A ’ Mé nl ov at hámban kell módjával j á r n i , és nem h á tá n; í g y t o v á b b m e g m a r a d az erejében.
5). A ’ hágás előtt a' Mé nl ovat ké t héttel job ba to ké n kell áztatott Árpával abrakolni kéz«
d e ni , és )ó szénával tartani.
Ö). A' Mé n ne l egy T a v a s z o n * tsak bi zo n y o s s z á m ú R a n t z á k a t kell me ghá ga tni . T i z e n ö t , H ú s z , elég e g y M é n n e k . I n n e n m e g n e m kell e n g e d n i , h og y a ’ L o vá s z a’ Mé n l ó - Tdl kereskedést i n d í t s o n , 's e g y k é t ittze borért azzal hágasson.
7). A* Rantzákat lehet j sőt kell is módjá
va l dolgoztatni . A* rendes m u n k a őket t é n yé - s z ó k k é tészi.
8). A z el lés e l ő t t , és utánna k é t hétig n e m kell őket dologra f o g n i ; sőt e g y e b b k o r i s , m i k o r a' d o l o g engedi a' legelőre kell v i n n i , és heverni e n g e d n i ; a z o m b a n üres s zekérben m e g jártatni szükséges.
9,) INyárban mi n de n H ó n a p b a n szüksé
g es m i n d a' M é n t , m i n d a ’ R a n tz á ka t f o l y ó ví z ben le g al á bb kétszer megúsztatni. Ha f o ly ó v í z nints , meg lehet őket mo sn i.
10). A ’ Csikót az A n n y a alól O c t o b e r e l s ő h e t é b e n , vagy m i k o r a' Hóharmat leesik e l k e l i vá la szt ani ; és m i nd ke ttőt ez i dőtől fogva kü
l ö n ö s e n jól tartani. A* L ó h e r , Roz s s za lmá va l Szet skának vágva hat almas eledel.
11). N y á r b a n ezen L o v a k m i n d e n k o r ki nt hálj anak az ég alatt, jó vigyázás alatt.
12). Megvakar ni f ű i é t , s z e m é t , serény- j é t , f a r ká t , és k ö r mé t megt isztít ani e g y nap se keli elmulat ni .
13). Ar ra kell szoktatni a’ L o v a k a t , h o g y r eggel és d é l b e n , ’s estve is kikéredzenek az I s t á l ó b ó l , és a* V-állút kö rül á l l j á k , és a ’ T s e - léd a zonnal megitassa őket.
14). Az étetés s o r á t , és r e n d j é t , a ’ mel- Jyet f elebb a d ta m m e g ke ll tartani.
V . Sz. A ’ Lov. H ázi, v. szel. tenyészt et és érői. 59
15>. A ’ Hágatás kezdődjék Máj us e l e j é n , es 1 5*dik J uni us r a, legfelebb Juníus végével rendszerint elvége&ődjék.
16). Ha a ’ Mé ntől szép T s i k ó k esnek , n e m kell azt mi nd untalan vá lt oz ta tni ; sőt ha a*
ké nyt ele ns ég ezt darab idei g szükségesnek tet
te is , mi he ly t arra való M o n y as T s i k ó t kap a’ Gazda a* ma ga L o v a i t ó l , azzal hágassa kan- t zá j i t ; de i d ő v e l idegen véris kívántatik*
17).4 Ha a’ L ó legelőször e l l ő s : az elles előtt má r e g y n e h á n y hetekkel a’ t ö lg yé t húzogatni, és mari’sgatni kelletik , hogy tsiklandós ne m a radjon. Az első szopás idején támadott sebe
ke t p e d ig a' tsets b i m b ó k o n , sőt a’ dagadt ré
szeket hamarábbis m e le g serrel, a’ mellyben.
lrós-vaj olvastatott el mosogattatni szükséges, a' f á jd a l o m n a k enyhítésére.
18). Mikor a ' L o v a k az Udvarra kiszoktak a’ mo zg ás kedvéért botsáttatni télen által, ar
ra kell vigyázni , h o g y azok h a v a t , vagy hó vizet n e i g y a n a k : m^rt a’ tapasztalás azt m u
t atja, hog y a’ Rantzák a t t ó l , valamint a’ Bir- kakis elvetélnek.
§. 32.
A ’ Házi tenyésztetésnek harmadik sarka- l a t j a , a’ szép T s i k ó k nevelése, E ’ nélkül ne m érdemes az egész d o lo g a* fáradságra , ’s nints is a Gazdának se haszna, se g y ö n y ö r ű s é g e a b b ó l , ha tsak a’ tenyésző L o v a k , gondvi se
lésében függeszti le egész szorgalmatosságát.
A ’ szép T s i k ó k nevelésére e1 következő jegyzéseket teszem :
1.) Mi he ly t a* C s i! 6 n é g y lábára álhat, azonn kell i gy e k e z n i , hogy azt az a n ny j a ma
ga alá botsássa, és rendessen szoptassa.
«o ‘ /. /?. A* TenvésztetésrfíL
2. Ha az A n y a »Kantza h ámb a n j á r , és d o l g o z i k : soha a d di g n e m kell a ’ Csikót a l á ereszteni , m í g a’ test m e g n e m h é v ü l ; kül öm- b e n az igen me gme l eg e de t t .tej eltsapjfc a’ ha
sát. Ezt- ta pa szta lj uk a’ B ir k á k o n n i s , ha tsak e g y k i t si n y t u tá nna v i g y á z u n k .
3. Ha a’ Cs ik ó 3 — 6 h e t e s , m á r a z a n n y a ganajján elkezdi az e v é s t : a zután p e d i g m á r a ’ szénát kezdi s zá la nké nt enni. K é t h ó n a p o s korától fogva a ’ zabbal kevert s ze ts ká t rendsze
rint m e g e s z i , ’s a ’ jó s z é n á t ; g y a k r a n i s z i k , sót n y a l , és g y a k r a n hever. Ha öt H o l d n a p n á l hamarább e l h a g y j á k a ’ s z o p á s t : a ’ Cs ik ók r e n d szerint g y e n g é k ; de ha t o v á bb e n g e d j ü k , ú g y is kártteszünk m i nd n e k i , m i n d az a n n y j á n a k . A ’ T s e t s u t á n futosó Csikó : ha n y á r b a n a ’ z ö l d f ű v ö n meg nem t anúi e n n i : igen m e g t sa p on i k, a ’ m i dő n egyszerre Száraz e l e d e le n k é n y t e l e n enni tanulni. A ' Ka nt za ha má r a ’ Magzat b e n
-" n e n a g y o t s k a , n e m g y ő z a n n y i t e n n i , h o g y i n a s á t . C s i k ó j á t , és b e n n e l évő vemhét illen
dően táplálhassa.
U. Rendszerint az e lválasztott Cs ik ó k ab
rakja k o r p a , jó féle s z é n a , Z ö l d f ű ; v á g o t t szé
n á v a l , ’s szalmával kevert Z a b . Némellyel* a’
Z a b o t az i l lye n Cs i k ó k n ak i gen he ve s ne k á l lítják , és ú g y í tél nek , h o g y ha a zokn ak a’ L ó he r éné l , és S^etskánál t á p l á l ó b b eledelt aka
runk a d n i : tehát az i n ká b b főtt árpa l e g y e n , mi n t Z a b : mert a* so k Z a b a ’ C s i k ó k n a k sze
me it elrontja. E ’ n e m i g a z ; a ’ Z a b n á l nints j o b b , ki vá lt a zokn ak a ’ C s i k ó k n a k a ’ mellye- ket igába a ka ru nk nevelni. Szetskának vá gv a• . u ne mtsa k jó t ápl ál ó e l e d e l , ha ne m e gy sz e r’s- m i n d a ’ férgetis elöli a ’ C s i k ó k b a n , ’s hivesítő természetűis.
V . Sz. A Lovaknak Házi, v. szelíd tény éltetéséről. 61
/ . B. A* Tenyésztetésről.
5. Ni nt s e g y e g y n a g y o b b hiba a' C s i k ó k 1 n e v e l é s é b e n a n n á l , h o g y a1 mi e mb e re i nk esz
tendei g a zoka t o l l y tisztátalanul tartják, h o g y ut álat rajok n é z n i , ’s a* rájok ragadott sártól f és ganajtól m e g sem lehet e s m e r n i , ha Feke- t é k e , v a g y F e j é re k. E z rossz nevelés. P r ó b á l j a m e g tsak az e m b e r , a' ké t e g y f o r m a szép e g é s s é g e s és e g y Méntől való C s ik ók at n e ve l n i , és e g y i k e t a kö zvé le ked és szerint a ganaj- b an he v er ni , és a ' m á s i k a t t i s z t o g a t n i , ú g y f o g j a t a l á l n i , h o g y a’ g o n d a t l a n u l nevelt Csikó * eszt endő m ú l v a b o r z a s , n ag y f e j ű , vastag n y a k ú , és t enger es - talpas l e s s z , sőt a ' s z e m e i s h i b á z n i fog. E l l e n b e n a* t i s z t o g a t o t t , sima sző
r é v e l , kisded f e j é v e l , és k ö n n y ű lábaival f o g j a a' n é z őt g y ö n y ö r k ö d t e t n i . É n két h óna po s ko r át ó l fogva rendszerint v a k a r t a t t a m , és ke- f é l t e t t e m , m i g Rantzákat tarthattam.
6. Erre nézve a’ C s i k ó k Istállóját n a p j á b a n kétszeris ki keli s e p r e n i , és a lá jo k sz ár a z, és tiszta sz al má t te r ít e ni , mert a ’ Cs i kó k t öbbet f e k ü s z n e k , m i n t állanak« H a g o nd o l j a az e m b e r , h o g y a ' L óv a k a r ó a z o k n a k g y e n g e b ő r ö t s - k é j e k e t m e g h a s o g a t j a : l e g a l á b b a’ m i n d e n n a p i me g fé s űl g et és n ek és k ef él és ne k el ne m lehet s e m m í m ó d o n mar adni 2 mert a’ g a z , p o r , és sz enny n a g y o n ve sz tegeti k a1 testet.
7. A* C s i k ó k u g y a n az A n y j o k k a l e g y ü t t l e g j o b b ha térségeken legel hetnek : ha mi nd- azáltal má r a' tsetset elfelejtették , i g e n jó ha h e g y o l d a l a k o n l e gel ne k. H ly en helyen m e g ta nul ják a* bátor, és eg ye nes l é p é s t , és k ö r m ö k is m e g k e m é n y e d i k . >
8. Néha megesik h o g y a’ C s ik ók hasszo- rúlást k apna k, l l l y e n k o r jó nékik két evő halán fa-olajat b e a d n i ; de erre n é ke m u g y a n szük
sé ge m soha se vólt.
VI. Ss. A ’ Ménesekről,
Q. A ' C s i k ó k a t i s hozzá kell sz o kt a tni ; h o g y az Á n y j o k k a l e gyü tt rendszeri nt, m i n d e n hé«
t en egyszer n y a l j a n a k Sót.
10. Á m b á r m é g a ’ Cs ik ók g y e n g é k ; m é g is me gke ll ő k e t g y a k r a b b a n hideg vízzel mos*
n i , nemtsak az ért , h o g y tiszták l e gye ne k , ha
n e m h o g y a ' v e l e k való bánáshoz is hozzá szok
j a n a k , h o g y osztán a 't a ní tá s na k idején a n n á l ke v es e bb baj l e g y e n v e l e k , és szerentsétlen- ség. M i k o r p e d i g a’ Kotsis tisztogatja ő k e t : szükség h o gy a’ lábaikat f e l em el j e , és a’ ▼aka
róval megveregesse. í g y annak idejében k ö n n y e n lehet ő ke t patkolni . Me ll y re n éz v e hasz
nos hozzájok g y a k r a n hízelkedő szavakkal já
rulni , orraikat m e g v a k a r g a t n i , h o g y m e g t a n u l j á k az e mbe rt n é z n i , és szagolni . N em fog ár
tani előttük ruhát l o b o g t a t n i , és d o b o l n i , h o g y jó idején a’ félénkséget l et egy ék. E z o k r a néz
ve a zokat az Istálló előttis fellehet függeszte
n i , mi nt a* K a n t á r t , ’s z a b ol á ti s , h o g y a z o k nak látásokhoz s z o k j a n a k , és a’ tsörgés hall ás
hoz. M i k o r már kézhez szoktak : néha néha g yer mekeket is lehet rájok ü l t e t n i , hogy a* L o va gl ót ól ne rettegj enek. M í g a ’ Csikó s z o p i k : n e m kell m e g kötni so ha, hanem e ng ed ni kell h o g y k i , ’s béjárjon az I s t á l l ó b ó l , és tetszése szerint i hasson és heverhessen.
VI. SZAKASZ.
A’ M é n e s e k r ő l .
§• 33.
A z egész Ménesről való É r t e k e z é s , e’ há*
rom sarkakon f o r o g f őképen, l , H o g y a ’ M é nesnek a l k al ma t os helyet vá la izs zunk. 2. A*
/. R. T ény észtet ésrol.
t eny é sc é sr e a lkalmatos Fajtákat szedjünk ösz- sza. 3» Legeltetésnek módjában t e g y ü n k kú- l ömbs ég et. Me l ly d o l o g n a k f ont os s ága m e g é r d e m l i , h o g y e’ részben a* M é a e s m e s t e r e k , v a g y a’ Ménestartók t e g y é k köz önsé ges sé ta
p a s z ta l á sa i k at : mert az tőlem n e m telhetik: a’
három említett tz ik k el y ek re mindazáital tapasz- t alási mat közrebot sát om. A z o k a’ kik mi ná íu nk Méneseket tartanak; kö ny v e k e t i s bő ve n talál
nak a* Mé n es tartásra, és alkalmatos Mé ne s- m e s t e r e k e t , és K ová ts oka t szoktak taníttatni,
§* 34*
M i n d e n e k felett a* he ly et kelletik a3 Ménes á llításban megválasztani: rnert a' b i z on y os , hogy az égnek u g y a n azon e g y sarka alatt nem m i n den h e l y ek e g y e n l ő e n jók errea* végre. A z Á l latok köziül n é m e l l y e k t ermészet szerint az E r d ő ke t k e dv e l l i k , má s o k a’ me le g helyet. E g y a' H e g y e k b e n , és Kősziklák hátán szeret lakni, és a’ másik a ’ m o t s á r o s , és fertős v ö l g y e k e t , mi nt a ’ Bijal , és Sertés, M e l l y r en éz v e min*
d ég megszínlik ; sőt nemi s me nne k soha jól e l ő l , ha természetekkel ellenkező helyekre v i tetnek által. Me ll yi k állat mitsodás fekvésű helyet k í v á n : tsak a* tapasztalásból tanulj uk m eg . A ' L ó r ó l ne he zebb ítéletet t e n n i : mert ha a ’ vad m é n e se k bő l akarunk í t é l n i , a' mi il ye n a ’ T a t á r o k é , ú g y s e m o n d h a t u n k e g ye b e t a’
meglehetősségnéi : mert azok a' l e gel őt öke t g ya ko r ta változtatják. Azt azomban tapasztal
juk , h o g y ha a' kintlegelő L ó n a k módja van:
a nap hévsége ellen á r nyé kba szeret m e n n i ; másszor pe di g a ' m e l e g h omo kb a n kíván hem- pergődzeni. A* fi]as Kantzák a’ sik he ly ek b en g y ö n y ö r k ö d n e k , és a* Csikók örömest mász- szák a’ Hegyoldalakat .
A n n y i
V I. Sz. Ménesekről. 65 A n n y i az én t a p a s z t a l á s o m b ó l b i z o n y o s , h o g y a’ L o v a k a’ h í v es és b o kr o s helyeken örö
mest l e gel ne k, fővel a ’ szélnek f o r d u l n a k , a’
h o m o k b a n ferdenek , a ’ ví zbe be m e n n e k , és ha a’ v í z nem elegendő m é l l y , legalább farmo
kat b e m á r t v á n , m a g o k a t azzal l o t s o l j á k , és legyezik. Éjjel e g y ü t t a lusz nak , e gyüt t le gel
n e k , és ha vad sz agot é rez ne k, m i n d j á r t ösz- sze s z a la d na k, és farral kifelé f o r d u l v á n ellen
s égeket főbe rúgják. Ha má r e ze kbő l lehet k ö
vetkezést t s i n á l n i : a ’ Ménestartásra l e g al ka l- m a t o s a b b a k a z ok a’ h e l y e k , a' m e l l y e k h e g y e sek ; de e g y s z e r ’s mind a’ b e g y l á b a k n á l s í k o k is találtatnak. í g y fekszik A r á bi án a k az a ’ ré
s z e , a ’ h o n n a n a ’ l e g n e m e s e b b fajiú L o ' a k s z á r m a z na k . A z i l l y e n h el y ek e t l e g j o b b Mé
n e s n e k v á l a s zt a ni : me rt a ’ H e gy ek en a’ Leve«
g ő t i sz t á b b , és v é k o n y a b b , a’ m e l l y az égés«
séget n a g y o n n segíti. A 1 víz jobb , m e l l y b e t i a ‘ L o v a k f ő k é p e n g y ö n y ö r k ö d n e k . A ’ H e g y e k e n t e r m ő fű apr óbb u g y a n , de szárazabb ter
m é s z e t ű , a ' m i t s o d á s eledelt a ’ L o v a k k í v á n nak. A' s ík on ne ve ke de t t L o v a k n a g y o k , tes
tesek , de l o m h á k is e gysz er’s mi nd . I ll y e n e k a' Mu ra kö z i n e h é z - l á b ú Debe ll ák , Ha a ' C s i k ó k az eledel keresésért mo st f el , m aj d a 'á m á s z k á l n a k a’ h e g y e k e n , inaik m e g e r ő s ö d v é n , m e g szokják a ’ b á t o r , és erős lépést.
M i k o r a’ h e g y e s h e l y e k e t dítsérem a* M é n e s tartásra, n e m azt m o n d o m , mi n th a a* sí k é p e n n e m a lkalmatos volna arra. J ó k hát a’
6Íkok is , ha szárazak , és r ö vi d füvet terme- n e k , a n n y i v a l i nk áb b ha b o k r o k , v a g y ritka á r n y é k o s fák b ő v e n t a l ál ta tna k rajtok, és h í n i nt se ne k • ültettnek. A ’ síkságnak hát m e g ke l l l enni a' hegyes h e l y ek e n is: mert a’ ftantzafc
M. Pract. Tenyésztett. 5
66 / . R. A ’ Tenyésztetéstül.
ott szeretnek e lle ni , és a’ Csikók is mí g szop*
nak , nyargalódzni.
§. 35.
A z o n b a n a’ hegyes helyhez megkivántatik;
1). Hogy azon a’ L o v a k természetéhez al
kalmas r ö v i d , é d e s, és bőv fű teremjen.
2). Jó , és friss források l e gye ne k , va gy ha e nem l e h e t , jó kutak ásattassanak , és azok mi nd en t a v a s s z a l kitisztíttassanak.
3). A ’ legelő térés l e g ye n , hogyha a ’ fű e g y he ly en m e g f o g y a t k o z i k : más helyen elég ta
láltathasson; a nnyival i n k á b b , h og y a' L ó ma
ga is elrontja a L e g e l ő t , ha az annál j o b b vol na i s: mert első fogaival a’ füvet g y ö k e restől felharapja. Mellyre nézve , ha ne m g o n doskodunk o l ő r e : a’ j ó l e g el ő b ő l iá kopárt tsinál. Jó lessz hát a’ L eg el őt egyné há ny ré
szekre o s z t a n i , h og y mí g a ’ Ménes azt sorjá
ban e l l eg el i , addig a’ legelső darab felvévén m a g á t , füvet teremjen. Ann yi va l i n k á b b , hogy ha a’ hágatásra Szent G y ö r g y hetét választjuk , a’ C s i k ó k szoptatása a’ jövő Apri l isre , és M á jusra f og e s ni , m i n t ho g y a’ L ó ti ze ne gy, és fél holnapig hordja a’ maga vemhét. Ar ra t e
hát , hogy a’ Kantza szoptathasson , elegendő eledel, sőt két annyi kí vántatik, níint a’ m e d dő L ó n a k , mert magát is kelletik tengetni ,*s az eledelnek nagy részét is tejnek t s i n á l n i , h o g y a ’ Csikó meg ne tsaponjon.
U). Ez a ’ mit mo n dé k tsak a* nyári legeld tetést illeti j mert mi nálunk a’ Ménest lehetet
len egész télen legeltetni. T é l i takarmánynak isi kell hát a’ Ménesjárásához közel bővön terem
n i , és elegendő szalmának l e n n i , h o gy lehes
sen a’ L ovak és Csikók alá télen által mi nd en
na p száraz ágyat teríteni. Sokan ú g y
véleked-V I. Sz. A ' Mívesekről.
6?
iiek^ sőt ú g y is tse le ke sz ne k , h o g y a* Lova*
ká t télben tsah igen v é k o n y a n t e n g e t i k , és a' legelést nyár ra halasztják. A ’ mi igen káros f ö sv é n y s é g . U g y a n is a ’ K a n t z á n a k télben ny ár
b a n dupla portzióra v a n sz ük s ég e ; e g yr e a z é r t , h o g y a’ fajzatnak nevekedése be nne m e g ne a k a d á l y o z t a s s é k ; másra azért , h o g y ma g át is táplál/a. M á r ha a' Kantza t élben so ván y o n t a r t a t o t t : n e m tsuda ha a* Csikó is n y o m ö r ú l t ,
’s m a g a a’ R a n t z a is fel n e m veheti magát*
M e l l y szerint a* G a z d á n a k mi n de n m ó d o n az el ede lr ől kelletik sz org al rna to sko dni .
5). A ’ T ér s é g o l l y a n na g y l e g y e n , h o g y azon a1 M é n e s három részben m e g fo ro g ha s^ on ; m i n d a1 három résznek kül önö s helyen l é g y e n Dél lője. Megférjen rajta a’ H á g á t ó l k e r t , és a*
téli - i s t á l l ó k , v a g y F é l s z e r e k , a 1 hol a1 L o v a k ösz sz ekeveredés nélkül s z éná zt at ha tna k.
6). L e g n a g y o b b helyet foglal el k ö z ö n s é ges L e g e l ő , a’ m e l l y n e k részekre való osztá*
s á t , tsak a1 k ö z e l e b b való ja va so lta m. A*
K a n t z á k n a k a ’ száraz, és füves térséget kelle
tik ki hagyni , h o g y a zon fijaikkal e g g y ü t t fel ,
’s alá j ár has sa na k, és ez n eve zt et i k A n y a m é nesnek.
A* L e g e l ő n e k más részén jár a’ R é d e g - m é n e s , az az a ’ M o n y a s , és heréit fijatal Csikók*
A z t a z om ba n el ne m ke llet ik f elejt eni , h o g y a' Cs i kó k na k akármi i de j ű ek l e g y e n e k is a z o k : a’ l egel őnek m i n d é g a’ H e g y e s e b b ré
szeit e ng ed j ük .
7). V a l a h o l tsak a1 h el yne k fekvése még*
e n g e d i : T a v a k a t is kell ásni> ha F o i ó v í z n i n - tsen , a’ m e l l y b e n a’ L o v a k feredjenek. Tsuda- ra m é l t ó k é p e n segíti a’ testnek ejevenségét*
és erejét a' h i d e g ferdő. A ' hol a* Mé n e s tari tás vi rá gz ó ba n van , szekerekkel is he rdatnak
5 *
60 /, JRésx A Teny-észtetésröl.
a' G a z d á k h o m o k o t , ha k ü l ö m b e n ni ntse n, a’
m i be n a’ L o v a k hempergődzenefc.
§ •36.
A* M é n e s n e k való heljmek me gvá la sz tá sa titánn a\ k öv et ke z ik h o g y a l k a l m a t o s , és jó fajta t enyé sz ő lovakat Szedjünk e g y ü v é : mert
h ne me s fa jt ák, u g y a n o l ly an ok a t hagynak m a g o k utánn , a* n y o m o r ú l t a k p e d i g ny aval yáji - k á t , és fog ya tho zá si ka t a1 Csikóknak ör öksé g szerint által adják. M á r elől adtam m i nd a’
M é n n e k , m i n d a' Kantzáknak m e g - kívántató m i n é m ü s é g e k e t : azért azokat itt bátran elhal
h a t o m , és kö zö ns ég es en tsak ezeket j e g y e z e m m e g :
1 ) . A z Á n g l u s a’ jófajta Ménl óér t és Kan- tzáért 1000 s tö bb forintot sem sajnál a d n i , és ha egyszer jó fajtára szert teszen , azt u g y a n új vérrel senki barátságáért sem keveri m e g , és i n k á b b o l l y k o r a’ Mé n e s b ő l is h a g y , és ne
v e l az A n y j o h h o z hasonló szép C s i k ó t a’ te- nyés zé sr e. G r ó f Festetits G y ö r g y O Exceí - lentiája ne m régen e gy e g y A r a b s Cs ődörért 4000 e*üst pénzt se sajna llott.
2)* A # j é fajtákban nem tsak azt kell néz
n i , h o g y m a g a , a* mi t veszünk szép és j ó ; ha-*
n e m azt i s : mitsoda F a m í l i á b ó l v a l ó ? jó volt e' az A p j a *s A n y j a ? — A] jára "s A n n y á r a s z o * k o t t a* Cs ik ó ütni. Ez az o ka az A r á b i a i L o v a k F a m i l i á j a L a j s t r o m á n a k .
3). J ob b a’ Ménest 1 0 — 20 pár n eme s faj*
tavai elkezdeni t en yé sz t et ni , m i nt sok m i n d en féle s zi n t , v é r t , és erköltsöt öszsze zovarni.
4) Azt is m e g kell nézni , ha s z a p o r í t # fajta e* a' mit veszek. Mi hasznom a b b a n , há a ’ n a ? y k é l t s é g e t tehetetlen N éma elvesztege
t e m ? A ’ M é n e s a’ ma r ad éké rt tartatik. Vagy-*
nak o l l y a n Fajta Ránts ák i s , a ’ m e l l y e k szép
V I. Sz. A ’ Ménesekről. í>9 Csikókat e l l e n e k , de t e je k nints. Mellyre n é z ve a’ C s i k ó n a k , v ag y el kell s e n y v e d ő i , v a g y e lveszni. A z erköltsöt a' mi n é z i , le gj ob ba k a z o k, a ’ m e l l y e k a’ hizelkedést, d its érés t, és simogatást kedveiül«. A ’ makats K> i n g y e n is drága.
5). A l i g lehet e l h i n n i , h o g y a’ Mé ne s tar
tás hasznos volna , hanemha a z , k ü l ö n ö s g o n d viselés alatt o l l y a n helyen t e n y é sz t et i k , a m e l l y a ’ j ő fajta L o v a k r ó l elhíresedett.
§ . 37.
A ’ Ménesek legeltetése módja kétféle. A z
I. a z , m i d ő n mi nden gondvi selés nélkül tél
ben n y á r b a n , éjj el , és nappa l az ég alatt, a*
Kantzák a’ Ménekkel öszsze keverve l e g e l n e k , és s e m m i má s eledelt ne m k a p n a k , ha ne m a*
mit a’ föld ö nké nt t e r e m , és a’ hó alól k ö r
m e ik k el kikapálhatnak. E z neveztetik, S z i l a j , v a g y T a t á r m é n e s n e k , a ’ T a t á r o k ról , a’ kik a’ leírt m ó d o n l e g e l t e t i k M é n e s - beiket.
§. 38.
II. T en y és zt e té se mó d ja a’ L o v a k n a k , a’
F é l s z i l a j M é n e s t a r t á s , a’ melly le g jo b b tenyésztetés m ó d j a tapasztalásom szerint. Ma
g y a r Országban mi nd az Ó F e l s é g e , mi nd a’
m a g á n o s F ö l d e s Urasásrok Ménessei FélszU la jo k.
§• 3t>
E z e n Félszilaj m é ne sn e k leírásában e’ kö
ve tke ző T z i k k e l y e k e n m e g ye k k e r e s z t ü l : 1). A ’ Mé ne sn ek L e g e l ő j e , n a g y s á g a , és m e gv ál og at ás a.
/jo, I, R. A ’ Tenyésstetésröl.
2). A ’ Mé ne snek t ö bb részekben való , le^
gelése , és téli tartása.
3). A ’ Hágat ás i d e j e , és módja.
/f). A ’ C s i k ó k k a l v al ó bánás.
5). A ’ Méneshez m e gki vá nt at ó épületek, 6). A ’ Méneshez sz üks ég es Personale.
7). A ’ P énz r ev al ó C s i k ó k n a k tanítása.
§K.hO.
A z a’ h e l y , a’ me l l y e g y Félszilaj M é n e s t haszonnal eltarthat , l e v a g y o n már felebb mi n*
d e n k ö r n yü l ál lá si va l i r v a , azért az olvasót oda i g a z í t o m , és a ’ kiterjedésre nézve tsak ez e g y e t
j e g y z e m m e g , h o g y e g y L ó r a hat hold l e g e l ő t számlálni l e ga lá bb is sz üks ég es.
A ’ Mé ne sn e k n a g y s á g a , se felettéb v a l ó , se nem kitsiny. Az igen n a g y Mé ne sn ek nehéz v o l n a alkalmas helyet t a l á l n i , és gondját v i selői. E l l e n b e n az igen kitsiny m e g n e m fizet
né m a g át , ha annál j ob b helyenn állana is.
E l é g untig ha a’ Ménes 6 0, leg fel l ye bb 100 t e ny é s z ő Kantzából áll. Í gy az öreg M é n e s , a' s z o p ó s , t a v a l y i , és harrnadfű K ant z a C s i k ó k k a l e gyüt t 1 3 0, 150 darabból á l l , és a’ R é d e g - m é n e s , a ’ m e l l y b e n a ’ t a va l yi , Ijarmad , n e g y e d , és öt ödf u M o n y a s o k , és he ré it ek, va g y p a r i p á k va gyn ak 50 —70 főt tészen.
A' Hágó M é n e k n e k a’ sz áma ú g y v a g y o n a’ K a n t z i k h o z a l k a l m a z t a t v a , h o g y mi nd en 15 Ka n tz án a k e gy ö r e g , és mi nd en fijatal M é n n e k kivált az első e szt endőkben öt próbált Ka n- tzája v a g y o n . E ’ szerint ha a ’ Ménes 60 Han
t j á b ó l á l l , v a g y o n hozzá három ö r e g e b b , és há ro m fijatal M é n l ó . Mez őhegyesen 30 K at ii tzához adatik c g y M á n , és ez napjában taafy pgyszer há g kézből,
V I, Sz. A ' Ménesekről♦ 7*
PC me gvá lo gat ás m i n d a’ Ka ntz ák ra , mi nd a* M o n y a s o k r a nézve szoros. A* Kantza Csi
kók , mi k or n e g y e d f ü v e k , n a g y o k és szépek?
M é n a l á , tenyészni az ö r e g mé ne sbe veretnek,
M é n a l á , tenyészni az ö r e g mé ne sbe veretnek,