§. 110.
A.’ Házi vagy szelid tenyésztetésnek több m ó d j a i vagynak : de egyezik a’ t e n y é 3ztetésre n é zv e a* Seregbel ivel a nn y ib a n h o g y ezis Se
regben lögel ugyan , néha 5 — 10 gazdájéis e g y ü t t ; de estve haza j ár , és valamit e n n i , és inni kap.
1). N é m el l y gazdák a’ Serházakban Malá
t á va l, a’ Pálinkaházakban moslékkal: a’ FLemé- n y í t ő t s i n á l ó k b a n búza t ö r k ö l y j e l , és egyéb' mo sa dé k ok k al nevel nek e gy b i z o n y o s szám Sertést.
2). Mások pedig a* ki kn ek M al m ai k , é s t ö b b Svajtzériájok v a n , a’ Sertés nevelést az
4»
árendához kötik , és így af Mol nár p9Ma lom-p o r o n , és e g y é b elhúllott s z e m e n , a'Majo ros pedig a’ savón m i n d e n esztendőben eg yn e há n y sertéseket, leginkább p edig süldőket f elne
velnek*
3). A z illyen gazdaságban m e g k í v á n t a t i k , h o g y b iz o n yo s s z á ms z e r határoztassék m e g , az eshető e l e d e l , é s a1 sertések között. K ü l ö m b e n nem sokra fog a’ haszon m en n i.
4). M í g a’ Malatzok tsak n ev ek e d n e k : e- zen eml í tet t : m ó d o k igen j ó k ; de ha kövér bőrös p e ts e n y é t akarunk rólok húzni , egyéb tápláló eledel is kívántatik a’ m o n d a t t a n o n kivűl.
5 ) . Kivált arra kell v i g y á z n i , bogy a’ sül
dők a* n ev ek ed és ben m e g ne állapodjanak a s ov ány tartás által. Mellyre nézve jobb gazda
s ág inkább a* nevelkedésnek indúltakat jóféle eledellel tartani, mint a’ megáll apodott idejüe- ket. Már arra vagynak példák , hogy az esz
t endős s ü l d ő k e t , úgy meglehet h i zl a ln i, h o g y kétszáz fontot is n y o m egy egy. A ’ Svájtzé- riákban az édes savót ? vaey V n d i t z é t ; sőt az úgy nevezett édes sajtót tartják erre a’ végre l egjobbnak , noha ez ritkábban történik m e g , mint a* két e l s ő ; a’ mel l y rendszerint a’ hízók
nak számára rendeltetik. Mí g a’ s üldőne k n ő
ni k ell : egyéb eledelt nein kap a' s a v ó n á l , e§ egyedül ennek lehet azt t u l a j d o n í t a n i , ho gy az il lyen süldők mihelyt a* növést el végzik , egyszerre m eg hí zn ak : mert a’ savó a 'b e l s ő ré
szeket kitágítja, és elkészíti arra, hogy a ’k ö vérség e z , vagy amaz részen öszsze
tsomó-kázzék,
6). Mi nden tíz t ehenre egy süldőt lehet számlálni. Az A n n u s o k n á l nem újság azt l á t ni , Logy liO t e h é n után 2 00 , és ÖQ után 4üQ
II, Sz, A y Sertésnek Majorban való ten yészt. 189
IV . E. A ’ Sertésről.
s üldő n e v e k e d i k ; ú gy mi ndazonált al h o g y e- g y éb m o s l é k o t , vágott Lóh ert , tsalánt, kor
p á t , és k o n y h a m o s a d é k o t is kapnak ; sőt ár
pa lisztet is.
7). Az illyen süldőket a’ mezőre jó frü- stük nélkül n em kell b o t s á t a n i , s e jó vatsora nélkül haza v á rn i, ho g y a' koplalás béleket öszsze n e s iorí tsa. Hog y a' vágott t s a l á n n a l , vad parélyjal , ’s lóher rel, k o rp áva l, vagyku- koritza darával elegyített m o s l é k , és savó a’
fijatal marhának sokkal hasznosabb , mi nt ak ár m e l y g a b o n a n em is nyárban ; a’ tapasztalás bizonyítja. A’ Gazdaszszonyoktól sokat láttam, h o g y egész n y ár on a ' s ü l d ő k e t , t s o r b ó k á v a l , g o r d o n n a l , m á s k é p e n A s z á d , árva tsalánnal , gérparéjjal,réti salát ával, ’s végre daráltal, úgy m e g n ö v e s z t e t t é k , h og y Katalin n a p r a , tenyér- ni s za lo nn át hasítottak b el ől e .
I I I . S Z A K A S Z .
A’ Hi d l á s o n v a l ó Hi z l a l á s á r ó l .
§. 1 1 1 .
M i n t h o g y sokszor sem az esztendő mos- tohasága , s é m a ’ helynek f ek vés e meg n em en
gedik t hogy a’ sertéseket makkolj uk ; azonban a ’ gazdaság m i n d e n eszt endőben m i n d e n b ő l j ö v ed el m e t k í v á n : a’ gazdának g o n d ol k oz n i kelletik , m i m ó d o n , és mivel hizlalhatna meg egy ne há n y darab sertést a n n y i r a , hogy a ’ köl
t sé g k e v és , a’ j övedele m pedig egyf orma , vagy számszer szerint n a g yo b b is l e g y e n , legalább p e d i g a’ Házi s z ük sé g i n g y e n b e n maradjon.
§. 112.
A" Hizlalás hétféle ú g y m i n t : fcitsinyben , és n a g y b a n , va gy a ' m i n t itt szokták m o n d a n i H i d l á s o n , és Hizlaló - akolban v a l ó Hizlalás.
Hi dl ás on a’ kissebb gazdák hizlalnak az udvaron a’ k o ny háh oz közel . Hizlaló ahl oh ba n p ed ig a z o h , a’ kik az eladásra 100— 200 dara
b o t kövérí teneh. Mi nd a’ kettő k ü l ö m b ö z i k e g ymá st ól .
É n mi nd e n e s zt en dő ben két ö r e g e b b e t , é s két s üldőt szoktam Házi szükségemre an
nyira m e g j a v í t a n i , ho gy az öregebbeknek pár
ja 7 , a’ süldők pedig k mázsát n y o m n a k . A ’ gazd as ág os f ogások ezek :
1). A ’ Hi dl ás hoszszasága 2 Öl, szélessége pedig a* vall ón kívül 8 láb. A’ k ö z e p e kiszed
het ő deszkákkal el van azért rekes zt ve, mint
h o g y t öbbször megtörténik , h og y a* sertések egyiket va gy más ikat m eg n e m s ze n y v e d ik .
Ekkor hát k ü l ö n rekesztem őket.
2). A ’ hidlás szélességéhez e gy kis kerítés van tsinálva m i n d ös z sz e 15 Q öl. E b b e az es ő víz van b el e v é v e ; és ha nagy a'szárazság Hor
dóval is vitelek bele v izet , a’ me l l y a’ hizl a
lásra elmúlhatatlanúl szükséges.
3). A' Hidlásuak m in d a’ két végén bezár
ható ajtó van ; egyik az udvaromra viszen, és a ’ D i s z n ó k a t kirekesztem rajta vagy feredni,
' a » y m a go k at k i r e sz e ln i; a* másik pedig a’ ke
rítésbe viszen , és tsak késő őszszel záratik rá- jok a ’ Disznókra, és egyébkor m i nd ég n yi tj a á l l , és rajta a’ hízók fel ’* alá járnak az ó l b a , vagy kerítésbe tetszések szerint.
U). Hizlalni m i nd e nk o r g ön dör szőrű ár- t án yo ka t , vagy Rátz disznókat veszek. A ’ Gó
bék va^y kotzák , ritkán lévén jól k i heré lve, III. Sz, A Hidláson való H izlalásról. 191
192 IV. R. A* Sertésről.
ritkán is híznak jól ki. Az öregek , két három eszt endősek ; a* küldők ped ig esztendősek.
5). Szent Györ gy nap u t á n , mikor már t s a l á n , paréj , l ó h e r , 's a’ t. találtatik : h á ny a
t o m fel a' disznókat Hidlásra , és tsak addig tartom zárva, m í g a’ vali úbol el ke zdenek e n ni , azután a’ kerítésbe ha tetszik s zabado n le m e h e t n e k , és sárba heverhetnek.
Ó). Az étel egész f ii sas zs zony n a p i g , tsak m e g vá go t t csalán , vagy p a r é j , vagy Lóber m e g v á g v a , k o r pá va l , vagy valami darálttal m e g h i n t v e , és savanyú s a v ó v a l , v a g y k o n y h a m o -sadékkal feleresztve hidegen. / ö R ends ze ri nt Hegyszer esznek napjábau a’ m e n n y i t m eg e s z nek, t. i # 6 ó rakor, i o ó r a k o r , délután pedig egy és két óra k ö z t , mikor a’ s z o lg á l ók e l m o s o g a t t a k , és estve 5 és 6 óra közt.
7). A’ V ál lú bó l m i n d e n etetés el őtt ki kell m e r n i , a ’ mi m e g m a r a d t , v í z , m o s l é k , vag y gaz.
8). Mi nd en héten egyszer S z o m b a t o n , m i kor a' m e l e g n a g y m i n d e n sertés ételébe e g y jó öszsze marok szítált hamút kevertetek. Ez
a1 t o ro k ^g yí k, vagy tsik ellen tsalhatatlan pre- zervatíva. Tél ben p ed ig m i n d e n H ó n a p b a n egyszer.
q). Julius , és Augustusban mára' disznók jó h ús ban szoktak l enn i , és a ferdést m ú l h a tatlanul megkívánják. Erre a’ végre tartok az u dvaromon egy esővíz fogó két láb m é l y g ö dröt: és e b b e n ö rö mes t ferednek , ’s a’ bolhát letapasztják, ’s ut ánna jól alusznak.
10)* Kisaszszony napkor tavalyi száraz ku-koritzára f o g o m n D i s z n ó k a t , és n ap já ba n e l ei nt en ö ts z ör , Szent Mihály nap után pedig tsak négyszer esznek n a p j á b a n , n é g y , vagy öt órakor haj nalban, másodszor k i l e n t z , harmad
szor e g y , negyedszer n é g y , és ötödször ny ó lt z
óra-órakor, h o g y moslék m i n d e n délben és e s n e l e g y en . Ez a' mos lék javít ás, a’ s z om jú sá g ot is óJtja, Ha a’ k o l o m p á r t egészen f ő ve , vagy s ü l v e , ö t ö t , h at ot , ’s t öb bet is egy diszkóra hány a’ s zolgáló a konyha m o s a d é k b a , azt a’
disznók e g y m á s után a' moslékból nagy ö r ö m me l kikapkodják. Ha moslék n i n t s , mint r eg g e l , akkor a kukoritzára hideg vizet isznak s m i n d e n h ét en pedig egys zer g ye ng e sós vizet.
11). Ha kukoritzám n i n t s , a’ k o l om p ár t m e g f ő z e t e m , es m o s l é k o t árpa lisztből hév ér
t et vén , egészen h á n ya t om b el e a’ d is z nó na k, és tőle meghízik. A ’ megtörött száraz k o l o m párt , és árpa li sztet, m i n t h o g y a* fogához ra^
gad n e m szereti. A ’ főtt árpától mind&záltal
» szi nt úgy m e g h í z i k , m i nt a’ kukoi itzától. A zí
ideji kukoritzát k ementzébenis k én y te le n a' Hiz
laló szárog at ni, Zserigésen kétannyit es zi kmeg , m é g s e hízik jólki. Ez az ß n D is z nó hizlalásom , t it ka, a’ mell yel már egyszer e g y párt n y ó l u
m á ’sára és k i fontra méghizl altam.
12)* A* Kukoritzázás ideje 12— 1/; h é t , és eleinte m i n d e n disznó kap e gy etetésre 3 itszét, 5 — 6 hét múlva pedig már hét itszévelis Leéri, és n e m kívánkozik a’ kerítésbe l e jö n n i , ha
n e m a’ száraz szalmán kivált m ik o r az iuő
már h idegs zik, örömes t alszik*
§. 113.
A ’ Hizlaló akiok egy oldalból* fedélből és v é g i g é r ő , de közfákkal megszaggat ot t vállúbói á ll a na k , földjök tégla a fedél a lat t, a’ hova ké
ső őszszel feküdni m e n n e k a ’ sertések, ez a’
téglázás féllábbal magassabb a’ kerítés földjé
nél és háráutékos.
l ) . Ollyan helyen* van a* H i z l a l ó - U d v a r , h o g y annak aílyjában valami fertő van , hogy
M . P ra ct. Tenyészt eto. 10
/ / / . Sz. ui' Hidláson való Híz lalásról. ig5
>‘>4 I V. R. jA Seriéiről,
a’ Sertés ha megmel egszik , abban m e g h e v e r hessen.
2 ) . A' hizlalásra 14 hetet s z a bn akk i, és 3 ). Ez en idő alatt m i n d e n Sertéssel VI
P o s o n y i k ö b ö l tsutás ( t s ő s ) Kukoritzát étet- n e k m e g : de ezzel tsak ú g y é r i k b e , ha a’ ku- Koritza letsépeltetik , és tavalyi szárazy és hat hét kö böl s zemet tészen. Ideji két annyi Kell, és a’ tsutásból sokat a' földbe t ápod.
A). A Szembő l e gy Sertésre egy napra öt hat itsze adatik eleinten tízetis megeszi k.
A1 Disznónak mi nd eu részei hasznosok a*
Gazdaságban ; mindazáltal a’ S zalonna és a'
’Sódar legbetsesebb részeK ; a’ ' S ó d a r , és Sun*
ka eltsináláshoz ezek kívántainak:
l ) . H o g y a' Disznó két es zt endős nél lég*
felebbis idős ebb ne le g ye n. 2). Hogy az jófé
le eledellel tápláltasséK. 3). Ho gy a’ bésózás*
bán s e mmi fogyatkozás ne légyen* /*). A ’ S ül
dők Sunkája legbetsesebb. A ’ g ö n d ö r Rátzdisz-*
iióké igen kövér.
A ’ S ó veszrki azt a" t ak n yo s nedvességet*
mi nd a Szalon ná bó l m i nd at’ .SóldarboT, af mell y ha b ennma rad: avas ízt okoz. T o v á b b á ugyan a’ só lág yí tj ame g a* hűstis rágó erejé
vel. A' főtt só er'te a’ végre g y e n ge . H o g y a*
só annál erősebb l e g y e n : a’ vizet Kikeli belő»
le venni. Ezt kétféle m ó d o n i s Kilehet venni.
N é m e l l y e k í gy tselekesznek : Az egerfát kifúr
j á k , mi nt a’ k er ék -ag ya t, sóval teíe t ö lt i k, és a nyitva való végit fáva^ b et s a p o l j á k ; e' fneg- lévén tűzre t es z i k , a’ fa m e g é g , és a s ó egy t s o m ó b a n s zépen megpergelve m e g m a r a d , ezt osztán m e g t ö r i k , és sűrű szitán általer-esziik.
Mások ezt a’ bafoskodást n e ms z e r e t i k , hanem tsaR s e rp e n y ő b e n rántjákmeg. Ez is^ö , de j obb
///. Sz. A y Hiálason való Hizlalásról. ig5 az első mód. A 1 ki már s z a l o n n á t , v agy sódart akar k é s z í te ni , í g y tselékeszi k: a* tiszta víz
ben megáztatott h ús t , röstölt sóval erősen bé- h i n t i , és azt vele keményen me g d ö r g ö l i , te
k e n ő be berakván 24 óráig úgy hagyj a a z t , hog y a ’ só dolgozhasson. Ekk or ra a ’ sö levet ver ma
gának , és azt 1 észüri. A' sódart újra bedör- göli s ó v a l , a’ mint legelőször tselekedett, és ezt m i nd addig f o ly t at j a , mí g tsak e g y tsepp véres vizet szív a* só a’ húsból. Ha már a'sza- l o nn a , vagy sódar s emmi levet nem bo tsá t:
á* szalonná két hétig felköttetik szellőre, két
hét múlva pedig a' füstölőbe m e g y , és ott két hétig füstöltetvén , ihmét szellőre kötteti!*, és itt marad Jó*sef napig. A kk o r ellehet rak
ni , a' ki hova t u d j a , hús helyre.
H og y a’ ’sódar piros legyen : az utolsó b e hozáskor á’ só két annyi salétrommal m^gele- gyíjttetik, és e*zel erősen utoljára mind a' só
d a r , mind a’ sunka bedörgöltetik. Némellyé k ezt kétszer tselekszik. Mi kör már az ennyi re készen v an, belőle a n a g y o b b tsontokat ki- b á n y j á k , a’ húst présbe t e s z i k , és mind a d dig sajtolják, mí g tsak e g y tsep viz föly ró a, á’ mikor azt g y e n g e meleg he l yr e, mint a* Re
m é n yb e felkötözik ’s a’ t;
§. 115.
A ’ sor azt k í v á n n á , hogy itt a* szárnyas Házi á l l a t o k r ó l , vagy baromfirólis szóllanék.
Eleinten én magamis azonn i gyekeztem j de minekutánna me gg on do lt am , hogy én most Tenyésztetőt írok , az apró marha pedig a' fclá- zigazdaszszony kötelességei közzé ta tözik !fg- i h k á b b , a’ mellyet k ül ö nö s en s zándékozom k i b o t s á t a n i ; az apró marha t e n y é s z t e t e k itt élhalgsitorn ; annyival inkább p e d i g , hogy még