Ű25.173
A PERIODIKUM-ÁLLOMÁNY MINT KUTATÁSI TÁRGY I.
(Szakirodalmi áttekintés)
Bük/né Horváth Mária
Magyar Tudomán/os Akadémia Könyvtára
1 . NEGATÍV ÉS P 0 2 I T I V NÉZETEK A PEHIOrJIEUMHÓL
B.Ss. GILJAREVSZKIJ / l / a z I n f o r m a t i k c . folyóirat hasábjain i ¬ g e n komor képet f e s t a p e r i o d i k u m o k tudományos inforaációkczvetitc ér
tékéről. S z e r i n t e a 3 0 - a s évektől k e z d v e a p e r i o d i k u m o k e g y r e v e s z í t e n e * tudományos jelentfisegükből, t i . a tudományos differenciálódás e g y r e szűkebb profilú p e r i o d i k u m o k a t igényelne, ám e z e k részletazakok s z e r i n t i osztódása nem valósul meg kellő ütemben, A megjelenő s z a k c i k k e k átfutási idejét i s i g e n hosszúnak találja. D.E. DAVINSON / 2 / i a c s o k o r b a gyűjt néhány e h h e z hasonló megjegyzést a p e r i o d i k u m o k i n formációs értékéről. - Egyes kutatók v i s z o n t a z t h o z z a k f e l vádként a p e r i o d i k u m o k k a l s z e m b e n , h o g y e z e k ára rendkivül g y o r s a n , a köny
v e k áránál jóval g y o r s a b b a n növekszik. Elsősorban J.B. SIERHIMAff f o g l a l k o z o t t e kérdéssel / 3 / Ó T k i m u t a t t a , h o g y 1 9 6 5 - 1 9 7 0 között a h u mán szakfolyóiratok ára 47,5í-kal, az o r v o s i folyóiratoké 5 9 , 1 ^ - k a l , s a természettudományi éa műszaki folyóiratoké együttesen 39,9'jé-kal nőtt / 1 7 2 8 megvizsgált folyóiratnál/.*
Hagy számban találunk o l y a n állásfoglalásokat i a , m e l y e k a p e - r i o d i k u m o k információ-közvetitési értékeit, előnyeit hangoztatják,
D & K I Miklósné / \ / h a z a i v i s z o n y l a t b a n k i m u t a t t a , h o g y például a k é m i a i tanszéki kutatók tájékozódási forrásai között i g e n jelentős h e l y i l l e t i meg a p e r i o d i k u m o t . Manfréd v o n AÜDENNE és S l e g f r i e d REBALL / 5 / néhány évvel ezelőtt c i k k e t közöltek a tájékoztatás v á l ságtüneteiről. Felemlítik többek között, h o g y i g e n s o k a több h e l y e n megjelenő, redundáns információ s h o g y - nézetük s z e r i n t - a t á j é k o z tatás és dokumentálás e g y i k fő f e l a d a t a éppen e redundanciák leküzdé
se k e l l e n e l e g y e n . Az információkat közvetítő dokumentumtípusokat
* Az árakra nézve v ö . még: THT 20.évf. 1 . 8 2 . 1 9 7 3 . p . 3 9 - * 6 .
BÜETNÉ HORViTH K.: A perlődikum-állomány
értékelv, pálcát törnek a m e l l e t t , h o g y a l e g f o n t o s a b b tájékoztatási forrás: a folyóiratcikk. V.Sz. BLAGINIH - BERI Mlklósnéhoz hasonló
a n - e g y e t l e n szakterület szempontjából vizsgálja a f e n t i kérdést és megállapítja / b / , hogy a folyóirat, m i n t s z a k i r o d a l m i forrás, a z Ö B Z - s z e e egyéb forrásoknál jelentősebb a rádióelektronikában.
A r r a vonatkozóan, h o g y a p e r i o d i k u m o k ára magas, számos szerző különféle áthidaló megoldást j a v a s o l : a nemzetközi p e r l o d l k u m - c s e r e szorgalmazása, továbbá a periodikum-szerzeményezés országos kooperá
ciójának kidolgozása, v a l a m i n t az u n . "kulcsfolyóiratok" /Schlüssel- z e i t s c h r i f t e n / szakterületenkénti mérlegelési metodikája - m i n d o l y a n f e l v e t e t t tárnák, m e l y e k g y a k o r i a k a nemzetközi s z a k i r o d a l o m b a n e me
l y e k kihúzzák a megfizethetetlenség méregfogat - h a nem i s t e l j e s megoldást, legalábbis számottevő könnyítést j e l e n t v e . H i s z e n - állít
j a Dávid GREHFELL / 7 / - i l y e n megoldásokhoz mindenképpen f o l y a m o d n i k e l l , m i v e l e g y e t l e n könyvtár sem képes ma már e g y a d o t t szakterület t e l j e s periodikum-anyagát b e s z e r e z n i .
Kétségtelen tény, h o g y a kommunikációk áramlása országonként e l térő m o d e l l t m u t a t / v ö . H a r o l d D.LASS'.ÍELL "The s t r u c t u r e a n d r o l e o f t h e c o m m u n i c a t i o n i n t h e s o o l e t y " cimü cikkét /&//, de u g y a n e n n y i r e más és más m o d e l l t m u t a t a tudományos információk kommunikációs f o l y a m a t a i s . A p e r i o d i k u m o k tudományos információs értékéről h e l y t e l e n tehát általánosságban beszélni, szerintünk a kommunikációs struktúrá
tól függően országonként különböző s z e r e p e l e h e t a p e r i o d i k u m n a k a t u dományos információk összhalmazában. Hálunk például - a n y a g i erőink b i z o n y o s fokú korlátozottsága m i a t t - a nemzetközi tudományos k o n g r e s s z u s o k o n való részvétel, legalábbis e g y e s területeken, k i s e b b ará
nyú l e h e t - e z t ellensúlyozandó, a z a d o t t k o n g r e s s z u s o k r a vonatkozó h i r a n y a g folyóiratokból, tudományos kiadványokból való nyomon követé
se v i s z o n t e s e t l e g i n t e n z i v e b b , m i n t e g y e s külföldi országokban s t b . Ha tehát a p e r i o d i k u m o k információs forrásértéke, a műfaj elő
n y e é3 hátránya iránt érdeklődünk, a s z a k i r o d a l o m b a n i g e n s o k b i z o n y talansággal, ellentétes nézettel találkozunk, e m e l l e t t a v i s z o n y l a gosság m o z z a n a t a i s mindenütt kiéért. S o k k a l értékessbb és főleg e g z a k t a b b részét képezik a nemzetközi s z a k i r o d a l o m n a k a z o k a tételek, m e l y e k nem a p e r i o d i k u m értékességének, hasznosságának általános kér
déseivel f o g l a l k o z n a k , h a n e m a m e l y e k a periodikum-térmést, i l l e t v e a különböző módon körülhatárolt periodikum-éllományokat e l e m z i k . D o l g o z a t u n k gerincét e tanulmányok és könyvek ismertetése, áttekintése k é p e z i .
2. A VILÁG ÜSSZ-PERIODIKUM-ÁLLOMÁFÍA ÉS A KÖHYVTARI PERIODIKUM- ALLOMAHYOK
2.1 A világ perlodikum-terméaére általában vonatkozó t r e n d e k és ösz- szefüggéeek ' "
392
XKS 2 1. á v f . 6.Bzám 1974.június
2 . 1 1 Hány különféle p e r i o d i k u m j e l e n i k meg n a p j a i n k b a n ?
E kérdés s o k kutatót i z g a t , a m i érthető i s , m i v e l a z a kérdés, h o g y hány különféle p e r i o d i k u m v a n , a o k egyéb g y a k o r l a t i problémát i s érint. S2EN2MIHALYI János / 9 / s z e r i n t az évi dokumentumtermés 1 9 5 3- b a n " 3 3 0 000 könyv, 3000 térkép, 3 1 0 0 0 k o t t a , 3 3 0 0 0 újság, 70 0 0 0 folyóirat, 7 0 0 0 f i l m , 7 6 v e g y e s d o k u m e n t u m " v o l t / 9 . o l d a l / . De nézzük a tudományos p e r i o d i k u m o k számát. DAYIHSOIí / i . m . / szemlét t a r t a becslések f e l e t t , m e l y s z e r i n t G Ű I T S C H A L K és DESMCND 35 0 0 0 / ± 10jí/ tudományos periodikusánál számol / 1 9 6 9 - b e n / , v i s z o n t M A R T1 3 és JüTI 60 0 0 0 - r e l / 1 9 6 3 - b a n / és D.J. de SOLLA PRICE, u g y a n e z e n év
b e n , 100 0 0 0 - r e l . H a m i s o n BRYAN / 1 0 / s z e r i n t 1 9 6 5 - 1 9 6 6 - b a n 113 0 0 0 - r e becBülték a világon megjelenő tudományos p e r i o d i k u m o k számát. E l f o g a d t a a z t a máaok által v a l l o t t százalékértéket i s , m e l y s z e r i n t az i l y e n p e r i o d i k u m o k számának évi növekedése k b . 4;6, a m i a z t J e l e n t i , h o g y e z e n p e r i o d i k u m o k száma e g y generáció a l a t t megduplázódhat / e r r e nézve l d . m é g a következő p o n t o t i s / . GREKFELI / i . m . 1 4 8 . o l d a l / véleménye s z e r i n t azért nyújt számos szakértő különböző becsértéket a tudományos p e r i o d i k o m o k számára vonatkozóan, m i v e l nem egyformán értelmezi a tudományos p e r i o d i k u m fogalmát.
E g y e s kutatók e g y - e g y s z a k r a vonatkozóan állapitják meg a v i l á g periodifcum-terméeét. így James L . ftQOD / l l / 1 9 6 8 - b a n 1 * 0 0 0 kémiai és kémiai technológiai periodikumról beszél. H. v o n ARDENBE és S.REBA1L p e d i g / 5 / . 1 9 6 0 - b e n 32 0 0 0 műszaki periodikumról t u d világviszonylat
b a n .
2.12 M i l y e n arányban növekszik a p e r i o d i k u m o k száma?
Az imént idéztük BRYAN adatát, m e l y s z e r i n t a k u r r e n s tudományos p e r i o d i k u m o k száma általában m i n d e n évben 4!&-kal t ö b b , m i n t az előző évben. Ka e z a szám nem i s fogadható e l e g z a k t növekedési aránynak, a n n y i b i z o n y o s , h o g y B.Sz. GQRBACSEVSZKIJ / 1 2 / e g y e h h e z n a g y o n h a sonló értéket m u t a t k i a növekedésre. S z e r i n t e a p e r i o d i k u m o k száma 1 9 5 8 - 1 9 6 8 között, tehát 1 1 év a l a t t 5 7 ^ - k a l n ő t t . Ha a p e r i o d i k u m o k t e l j e s állományából kiemeljük a z újságok, n a p i l a p o k anyagát, ezeknél
m á r nem találunk i l y e n arányú növekedési t r e n d e t . Az UNESCO S t a t i s t i - c a l Y e a r b o o k 1 9 7 1 például közli a világ összes n a p i l a p j a i n a k számát 1 9 5 9 _ b e n és 1 9 6 9 - b e n / 7 5 1 . 1 . / . Nos a 1 1 éves növekedés i g e n csekély:
7350-ről mindössze 7 6 8 0 - r a e m e l k e d e t t a n a p i l a p o k száma, Európában p e d i g e g y e n e s e n csökkent 2020-ról 1 8 0 0 - r a !
2.13 Az évente megjelenő c i k k e k száma
A napilapoknál általában a példányszámot szokták s t a t i s z t i k a i l a g vizsgálni s e n n e k növekedését f i g y e l n i . Bennünket, a z MTA Könyv
tára folyóiratgyüjteményének nézőpontjából vizsgálódva, e z a szem
p o n t kevéssé érdekel. Inkább kisérjük f i g y e l e m m e l a z t , h o g y a t u d o mányos p e r i o d i k u m o k c i k k e i n e k összmennyisége növekszik-e. Miként a
BOETBÉ HORVÍTK ü.i A periodikum-állomány
tudományos p e r i o d i k u m o k számát, ugyanígy a c i k k e k számát illetően sem j u t n a k közös becsértékhez a szerzők. GREHFELL s z e r i n t / 1 9 6 5 - b e n / a szakértők a z évi t e r m e s t általában 1 000 0 0 0 jelentős / ! / tanulmány
r a becűlik.Ezzel szemoen B.Sz. GILJAREVSZKIJ / l / s z e r i n t 4 0 0 0 0 0 0 tudományos c i k k e l k e l l évente számolni.
2.14 A c i k k e k számának növekedési t r e n d j e
A p e r i o d i k u m o k számának növekedési trendjéhez hasonlóan f e l k e l l vetnünk a c i k k e k számának növekedési trendjét i s . Tény a z , h o g y az e- g y e a tudományterületek a hozzájuk tartozó p e r i o d i k u m o k c i k k e i n e k szá
mát illetően egyenlőtlenül fejlődnek. V.L. KEVSZKU / 1 3 / megállapítja például, h o g y a bányászatot érintő p e r i o d i k u m o k c i k k e i n e k száma 25 e¬
venként duplázódik meg, a természettudományi és t e c h n i k a i p e r i o d l k u - moké v i s z o n t már 12,5 - 15 évenként. He h a egyenlőtlen i s a növekedés tudományáganként, a p e r i o d i k u m o k és a bennük lévő c i k k e k számának n ö vekedése arányos. E r r e u t a l T.K. SRAUZE és C l . HILLEÍiiER / 1 4 / c i k k e . A növekedés mindkét vonatkozásban állandó - állapítják meg.
2.15 A p e r i o d i k u m o k t i p u s a l
I g e n kevés s z a k c i k k érinti e kérdést. A p e r i o d i k u m o k a t r e n d s z e r i n t inkább szakági hovatartozásuk alapján csoportosítják. Inkább a z időszaki kiadványokra általában vonatkozó g y a k o r l a t i kézikönyvek pró
bálnak valamiféle tipizálást a d n i . Legalapvetőbb megkülönböztetés a folyóiratnak és a nem folyóirat jellegű időszaki kiadványnak a megkü
lönböztetése a periodikám-műfajon belül /vő. GREltFELL / 7 / , p . 1 8 3 - 1 8 8 . / Általában a folyóirattipuson belül i s c s o p o r t o k a t képeznek. így rjAVINSOTJ-nál / 2 / a következő folyóirattipuaokkal találkozunk / p. 3 9 - 4 7 . / :
a / intézmények és tudós társaságok folyóiratai;
b / k e r e s k e d e l m i és i p a r i vállalatok által üzleti érdekből, k a p csolatfenntartási céllal k i a d o t t folyóiratok:
c / üzleti vállalkozásból, profit-célzattal közzétett folyóira
t o k ;
d / újságok, n a p i l a p o k .
A r r a vonatkozóan, h o g y a z a d o t t típusok szám s z e r i n t miként v i s z o n y u l n a k egymáshoz, és hogy m e l y t i p u s o n belül figyelhető meg^a f o lyóiratok g y o r s a b b szám s z e r i n t i növekedése,adatokkal, becslésekkel r.ea találkoztunk.
I L I T 21.évf, 6.szám 1974.június
2 . 1 5 / a P r i m e r és szekundér p e r i o d i k i i m o k
A tudományos tájékoztatás szempontjából a o e r i o d i k u m o k n a k e f e n t i nézőpont s z e r i n t i megkülönböztetése i g e n lényeges. Szamos szerző f o g l a l k o z i k a n e v e z e t t kőt t i p u s h o z tartozó p e r i o d i k u m o k összehason
lításával, de nem e g y szerző esetenként kizárólag v a g y c s a k a p r i m e r , v a g y c s a k a szekundér p e r i o d i k u m o k kérdésével f o g l a l k o z i k .
Dávid E. GTISHEE / 1 5 / a p r i m e r folyóiratokkal / p r i m a r y j o u r n a l s / k a p c s o l a t b a n k i j e l e n t i , h o g y számuk g y o r s a b b a n n ő , m i n t a z irántuk megnyilvánuló érdeklődós, v a g y i s a z olvasók kutatási, i l l e t v e az i n tézmények vásárlási igénye.
Kizárólag a szekundér folyóiratok / a b s t r a c t j o u r n a l s e t c . / k é r désével f o g l a l k o z i k v i s z o n t P.Ví. 1AHCASTEH /16/. Számos szerző e l e m zését idézi, a k i k a szekundér folyóiratokkal k a p c s o l a t b a n e g z a k t mód
s z e r e k k e l vizsgálták, h o g y a z a d o t t folyóiratok által képviselt s z a k területeket e z e k a folyóiratok m i l y e n mórtékben tárták f e l . Egy a d a t a s o k közül: BOUBJE s z e r i n t /idézi L A D C A S T E F. / a B i b l i o g r a p h y o f A g r i - c u l t u r e c s a k 58;£-át tárja f e l az értékes mezőgazdasági s z a k c i k k a n y a g n a k , mindenütt, a h o l müvek s z a k m a i értékeléséről v a n 3zó, s e z e n a l a puló statisztikákról, gyanúperrel k e l l élnünk. Már c s a k ezért sem ér
demes LANCASTER cikkéből s o k egyéb referálólap értékelésére vonatkozó százalékos eredményt kommentár és k r i t i k a nélkül i t t f e l s o r o l n u n k . /A referáltságra vonatkozóan l d . m é g : 2 . 1 9 . /
G . A . BOUTRY / 1 7 / v i s z o n t o l y a n elemzést a d , m e l y b e n a primér és a szekundér p e r i o d i k u m o k több szempontú összehasonlításával találko
z u n k a f i z i k a területére leszűkítve. Megállapítja, h o g y a vizsgált 1 8 9 5 - 1 9 6 6 közötti ldőezakban a primér kiadványoknak a szekundér k i a d ványokhoz v i s z o n y i t o t t v o l u m e n e nem változott lényegesen. Abban lát fejlődést, h o g y a f i z i k a i referálólapok egymás közötti átfedettsége csökken. Érdekes a d a t , h o g y a f i z i k a i referálólapok összesságükben 5 0 ^ - b a n a Szü és a z USA f i z i k a i eredményeit referálják. Má3ik öt o r szág termése további 2 5 # - o t képez a referálásra került publikációk anyagában.
2.16 A n y e l v i megoszlás kérdése
DAVINSON / / 2 / p . 1 9 4 . / i s m e r t e t i az UNESCO G o u r r i e r 1 9 6 5 s z e p t e m b e r i számának e g y érdekes cikkét. M á r a c i m f i g y e l e m r e méltó: "Two t h i r d s o f t h e w o r l d ' s b o o k s p r o d u c e d b y t w e l v e c o u n t r i e s . " , a z a z e¬
s z e r i n t a világ könyvtermésének kétharmadát 1 2 ország szolgáltatja.
V a j o n m i l e h e t a h e l y z e t a p e r i o d i k u m o k k a l ? Azáltal, h o g y m e g a n n y i fejlődő ország e z e k b e n a z években a l a p o z z a meg tudományosságát, szá
m o l n i k e l l - szerintünk - a z z a l , h o g y a világon megjelenő p e r i o d i k u mok halmazéban v a l a m e l y e s t csökkenhet a világnyelveken megjelenó p e r i o d i k u m o k részaránya /•/. De - a demográfiai mozgástól függően - a
Az GVESCO C o u r r i e r idézett száma s z e r i n t az 50 milliónál töSb személy által beszélt n y e l v e k s o r r e n d j e a követkazS: k i n a i , a n g o l , orosz . h i n d i , s p a n y o l , német, japán, bengáli, a r a b , f r a n c i a , por tugál .olasz.
BÜKYNE HORVÁTH M.: A periodikum-állomány
világnyelveken megjelenő p e r i o d i k u m o k egymásközti részarányaiban i s eltolódás l e h e t a Jövőben, A.Q. KGUWENHOWEN / 1 8 / i s v a l a m i ilyenféle tendenciára u t a l , m i k o r cikkében k i j e l e n t i , h o g y s z e r i n t e elég g y o r s a n csökken a z o k n a k a kutatőknak a száma, a k i k f r a n c i a , német v a g y a n g o l n y e l v e n publikálnak! a z öeszea publikációnak /tehát nem c s a k a perioőikumoknak/ immár 40íÉ-át fogják képezni 1 9 7 0 - r e a z e m i i t e t t három nyelvtől eltérő n y e l v e k e n megjelenő publikációk. E g y másik szerző, I . C . O'BRIEH v i s z o n t - miként e z t DAVINSON-nál / 2 / o l v a s s u k / p . 2 0 2 - 2 0 3 / - e g y e z z e l ellentétes tendenciára u t a l , a r r a , h o g y az i p a r i l a g i g e n f e j l e t t Japánban r e n g e t e g p e r i o d i k u m j e l e n i k meg kizá
rólag a n g o l n y e l v e n , e o k p e d i g kétnyelvű formában, a n g o l u l ée japánul.
A terméezéttudományok és a m a t e m a t i k a vonatkozásában a z előbbi két t í p u s h o z t a r t o z i k a Japánban megjelenő p e r i o d i k u m o k 4 G í- a .
A n y e l v i megoszlás e g y részterülstén e g z a k t a b b a d a t o k a t k a p u n k . A z z a l a kérdéssel k a p c s o l a t b a n u g y a n i s , h o g y miként o s z l i k meg a r e ferált d o k u m e n t u m a n y a g . A C h e m i c a l A b s t r a c t s 1967-1 évfolyamában p é l dául a referált a n y a g százalékosan a következő n y e l v e n m e g j e l e n t a¬
nyagból tevődött össze: a n g o l 54,9?í, o r o s z 21)6, német 7 , 1 ? , f r a n c i a 5,2^6, japán 3,1)6, o l a s z 2,1)6, l e n g y e l 1,8)6, c s e h 0,9$, román 0,7)6, m a g y a r 0 , 6 j t , s p a n y o l 0,5)6, kínai 0,5)6 s t b . Természetes e z a z összeál
lítás i s m i n d könyvekre, m i n d p e r i o d l k u m o k r a v o n a t k o z i k . V.L.NEVSZEIJ / 1 3 / u t a l a z UNESCO becslésére, m e l y s z e r i n t 1 9 5 7- b e n a világ s z a k i r o d a l m i termésének 6 0 ^ - a a n g o l nyelvű v o l t . A C h e m i c a l A b s t r a c t s á l t a l referált p e r i o d i k u m o k , szakkönyvek esetében ettől c s a k 5)6-os az eltérés, ám h a más s z a k o k a t nézünk - m i n t f e n t i s említettük - más megoszlási :arányokhoz J u t u n k . HEVSZKIJ a r r a u t a l , h o g y a bányászatot illetően a referáld p e r i o d i k u m o k 5 3 - 6 0 ) t - b a n o r o B í publikációkat i s m e r t e t n e k . H o s , h a nem i s k a p u n k a szakirodalomból b i z t o s a d a t o k a t , a n n y i b i z o n y o s , h o g y a z 1957-1 becslés mér érvényét veszítette ős h o g y éppen a n y e l v i megoszlás szintjén i g e n g y o r s a spektrum-válto
zás.
2.17 A felezési idő kérdése
A felezési idő kérdése u g y kapcsolódik a z állomány kérdéséhez, h o g y a n a g y o n rövid felezési idejű periodikám-szakirodalmat, pusztán g y a k o r l a t i meggondolásból, e B e t l e g e l l e h e t választani a hosszú f e l e zési idejű periodikum-éllományrészektől. E h h e z a z o n b a n a felezési i ¬ dőket k e l l ismernünk. Mióta a felezési idő f o g a l m a R.E. BURTON-nál /és társszerzőjénél: R.W. K E B L E R - n é l / 1 9 6 0 - b a n / 1 9 / felmerült,egész k i s könyvtárra való s z a k i r o d a l o m gyűlt össze e témakörben. A felezé
s i időt általában nem globálisan szokták vizsgálni, h i s z e n ez e g y munkaközösség számára i s rendkívüli erőfeszítést j e l e n t e n e , hanem e g y - e g y szakterület vonatkozásában. DAVINSON / i . m . l 3 0 . p . / rövid átte
kintését a d j a az 1 9 6 9 - i g elért eredményeknek. Az e g y e s folyóiratévjá
r a t o k r a való hivatkozások számának 5 0 # - o s csökkenését vették a l a p u l az első szerzők. P.?. COLÉ / 2 0 / például a p e t r d l e u m l p a r i s z a k c i k k e k nél 1,3 éves felezési időt állapit meg.C.W.J.WIL30M / 2 1 / p e d i g , meg a felezési idő fogalmának elterjedése előtt, 4,9 e v e s felezési időt f i g y e l meg a z a v i a t i k a területén belül. M i n t látjuk, a c i k k e k n a g y o n i e jól u t a l n a k a felezési időnek szakterületenkénti különböző órté-
396
I I B 2 1 . é r i . 6.szám 1974.június
k e i r e . De folytathatnánk a s o r t . UHQUART /idézi DAVINSON / 2 / p . 1 3 0 . / , a N a t i o n a l L e n d i n g l i b r a r y igazgatója a műszaki p e r i o d i k u m o k 3,5 éves felezési idejét t a r t j a elfogadhatónak. T a d e u s z K. KRAUZE és C l a u d e HILLINGER / 2 2 / e l v i l e g i s leszögezik a f e n t i e k e t . T r e n d e k e t i g y e k e z n e k megállapítani, p l . a z t , h o g y a régebbi i r o d a l o m r a való hivatkozá
s o k száma állandó j e l l e g g e l csökken, s h o g y e csökkenés tudományágan
ként változó sebességgel történik.
M i n d e z e k k e l meglehetősen ellentétes nézetet képvisel L . M i l e s E A I S I G / 2 3 / . ő a r r a h i v a t k o z i k , h o g y jóllehet az e g y e s periodikum-év- f o l y a m o k r a való hivatkozás a felezési Idő törvénye s z e r i n t csökken u ¬ g y a n , ám elszórtan v a n n a k mégis o l y a n tanulmányok, a m e l y e k r e való h i vatkozás többszörösen túléli a felezési idő törvénye alapján n e k i k i s z a b o t t továbbélés! i d ő t . Például C.E. SHAHNON c i k k e , - szemléltetve R A I S I G állításait e g y példával - a B e l l S y s t e m T e c h n i c a l J o u r n a l 4 0 - es években m e g j e l e n t e g y i k évfolyamában, m e l l y e l az információelmélet m a t e m a t i k a i elméletét közölte, még m i n d a m a i n a p i g idézhető, i g y f e l j a v l t j a e n n e k a régi folyóiratévfolyamnak felezési idejét. R A I S I G meg
állapításaiból a könyvtári raktározásra vonatkozóan a z következik, h o g y a z e l a v u l t periodikum-évfolyamokat nem l e h e t egyértelműen k i s e l e j t e z n i , hanem a R A I S I G által e m i i t e t t s z e m p o n t alapján át k e l l v i z s gálni e z e k e t és c s a k e z után l e h e t dönteni sorsukról.
M.B. LINZ / 2 4 / i s részletesen f o g l a l k o z o t t a felezési idő kérdé
sével a látszólagos, i l l e t v e a valóságos elavultság nézőpontjából. 6 a hivatkozások számának csökkenése alapján mért felezési idő m e l l e t t a használtság / t i . könyvtári keresettség/ felére csökkentését i s t e k i n t e t b e v e t t e mutatókónt. Am a LINE-féle koncepciót i s erősen bírál
ták, m é g megjelenésének évében. B.C. BROOKES / 2 5 / u g y a n i s a z t v e t e t t e L I N E szemérB, h o g y a p e r i o d i k u m o k avulásáról i r t tanulmánya i g e n s o k megkérdőjelezhető feltevésre épült. Először i s - állítja BROOKES - a s t a t i s z t i k a i l a g hibátlan végkövetkeztetéshez 4 0 0 0 0 0 0 használa
t i és idézési a d a t r a l e t t v o l n a szükség, a m i n e k L I H E a d a t a i messze a¬
l a t t a m a r a d n a k . De n e m i s e z a legfőbb b a j , h a n e m p l . a z , h o g y L I N E f e l t e s z i , m i s z e r i n t a s z a k i r o d a l o m hasznossága időben állandó. Ez ar
zénban nem á l l . L I N E f e l t e s z i a z t i s , h o g y a szerzők 1 0 évenként meg
kétszerezik i r o d a l m i tevékenységüket. Ámde a szerzők száma i s n ő - állítja BROOKES - mégpedig feltehetően exponenciálisan. A s z a k i r o d a l o m mennyiségének, i l l e t v e a szerzők száménak növekedése m a t e m a t i k a i l a g kimutathatóan ellentétes irányba módosítja az avulási időt.Ugyan
i s s o k szerző v i s z o n y l a g többször igényli a z u j a b b periodikum-évfo
l y a m o k a t , s csökken a z avulási idő, m i g a szerzők számának csökkené
se esetén kevésbé k e r e s i k a z u j a b b évfolyamokat, s növekszik a z a v u lási idő - legalábbis látszólagosan.
M a g y a r v i s z o n y l a t b a n MOLNÁR I m r e és RELNEARD V e r a - / 2 6 / f o g l a l k o z t a k a könyvtári felezési idő kérdésével e g y kutatóintézet s z a k könyvtárának kölcsönzései alapján. A felezési idő fogalmát nem b í rálták, e r r e az általuk a l k a l m a z o t t szempontból, a keresettség i g e n g y a k o r l a t i szempontú megközelítése kapcsán nem i s l e t t v o l n a szükség.
E z z e l s z e m b e n a TMT elmúlt évi számában SZÁVA-EOVAÜS E n d r e / 2 7 , 2 8 / két c i k k b e n i s f o g l a l k o z o t t a felezési idő kérdéGével, e g y s z e r álta
lában a természettudományi, máskor meg speciálisan a földrajzi p e r i o d i k u m o k nézőpontjából, s megállapította, b-ogy a n e v e z e t t azakterület-
BUKTNÉ HORVÁTH M.: A periodikum-éllomány
r e vonatkozó p e r i o d i k u m o k idézésanyagának felezési i d e j e nem m u t a t egységes, egyértelmű képet a z idézetek szóródásának tükrében.
A felezési idő kérdésköre tehát még s o k p r o b l e m a t i k u s v o n a t k o zást r e j t magában.
2.16 A BRADFORD-féle szóródási törvény
M i n t i s m e r e t e s , S.C. BRADFORD 1 9 4 6 - b a n vizsgálta a p e r l o d i k u m - c i k k i r o d a l o m szóródását különféle szakterületeken. A z t találta, h o g y a p e r i o d i k u m o k a t a szakszempontból releváns c i k k e k száma s z e r i n t s o r b a r a k v a , a leginkább p r o d u k t i v , a kevésbé és az a l a c s o n y a n p r o d u k t i v p e r i o d i k u m o k számának aránya szakterületenként m i n d i g hasonló. A BRAD- FORD-féle törvényt bírálta, de i g e n jó hatásfokkal pontosította B.C.
VICKERY. /29/.Az Összefüggés - m i n d e n t összevéve - k e v e s e b b bírálatot k a p o t t , m i n t a felezési idó, sót e g y e s tanulmányok, meglehetős s o k a¬
d a t alapján, alá i s támasztották a törvényszerűség megbízhatóságát / i g y P.P. COLÉ tanulmánya, 2 0 / .
Jól i s m e r t a BRADF0RÍ>-féle összefüggéssel k a p c s o l a t b a n az a g y a k o r l a t i f e l a d a t , h o g y a d o k u m e n t a l i s t a a z indexelés és a kivonatolás céljaira megtaláljon lehetőleg m i n d e n szóba jöhető primér s z a k i r o d a l m i a n y a g o t . Ebből a feladatból i n d u l t k i 1 9 3 3 - b a n BRADFORD a S c i e n c e Museum L i b r a r y - b e n . BROOKES / 3 0 / nemrégiben összegezte a törvényszerű
séggel k a p c s o l a t o s tudnivalókat. B i z o n y o s megjegyzéseket t e t t :
nem tudható, h o g y a törvényszerűség két jól körülirt szakterűlet Összeolvadáséból k e l e t k e z e t t , u j határterületi diszciplínára i s érvé
n y e s - e ?
n a g y o b b szakterület esetén fellép a p e r i o d i k u m telitettségének JelenBégej a szerkesztőség a c i k k e k megjelentetésével manipulálni k e z d és e z a s z e m p o n t m e g z a v a r j a a szóródást;
összefüggés található a BRADFORD-féle szóródási törvény és a f e lezési idő között.
BROOKES, s v e l e s z i n t e egyidőben M.K. BUCKLAHD és I . WOODBÜRH / 3 l / elismerő, v a g y nagyrészt elismerő tanulmányai m e l l e t t nemrég meg
j e l e n t E.A. YiILKINSON / 3 2 / c i k k e , a m e l y v i s z o n t erős támadást t a r t a l maz e törvényszerűséggel k a p c s o l a t b a n . A szerző a r r a h i v a t k o z i k , h o g y
1 9 4 8 - b a n BRADFORD kétféleképpen: g r a f i k u s a n és verbálisan f o g a l m a z t a meg a törvényszerűséget B a két megfogalmazás nem e k v i v a l e n s . A v e r bális megfogalmazás: "Ha tudományos folyóiratokat e g y szakterületre vonatkozó c i k k e k csökkenő száma s z e r i n t rendezünk, e z e k feloszthatók
a szakterülettel leginkább foglalkozó, m i n t e g y szakterületi magnak tekinthető folyóiratokra, v a l a m i n t több más c s o p o r t r a , m e l y e k m i n d e g y i k e a m a g g a l a z o n o s ezámu c i k k e t t a r t a l m a z , a h o l a magba és a k ö vetkező c s o p o r t o k b a sorolható folyóiratok száménak arányára az l ^ a : a£
mértani haladvány érvényes / i t t a a szakterülettel függő állandó/7 A g r a f i k u s ábrázolás kissé mást m u t a t . A g y a k o r l a t nem a n n y i r a a t i s z t a m a t e m a t i k a i megfogalmazást támasztja alá, m i n t inkább a g r a f i k u s 398
TMT 21,évf. 6.szám 197J.június
ábrázolásban kifejeződő törvényszerűséget, állítja U H U M O N , M . ű . KENDALL, a R o y a l S o c i e t y elnöke v i s z o n t a r r a u t a l , h o g y a 3RADFGRD- féle összefüggés tulajdonképpen G.X. Z I P P n y e l v s t a t i s z t i k a i törvényé
n e k dokumentáció"elméleti megerősítése. H a z a i v i s z o n y l a t b a n nemrégi
b e n DÓRBTEI Sándor a l k a l m a z t a a törvényt / 3 3 / . P H I L I P Miklós DORÍJYEI összeállításénak előszavában u t a l a r r a , h o g y e z Magyarországon még c s a k szegényes felhasználást n y e r t .
2.19 A p e r i o d i k u m o k referáltságának kérdése
A világ p e r i o d i k u m a i n a k referéltsági mutatója u j a b b s z e m p o n t o t j e l e n t a BRADPORD-féle szóródási törvény és a felezéBi időre v o n a t k o zó megállapítások m e l l e t t . Ám egye\őre még c s a k i g e n k i s mértékben találkozunk o l y a n c i k k e k k e l , m e l y e k e kérdéskört érintik. Jóllehet, a z a s z e m p o n t , h o g y e g y p e r i o d i k u m bekerül-e v a g y aem a n a g y n e m z e t közi bibliográfiákba, a referáltság kérdéséról még 3emmit sem mond, mégis elöljáróban vessünk e g y pillantást i l y e n jellegű a d a t o k r a i s . Az D l r i c h ' s I n t e r n a t i o n a l F e r i o d i c a l s D i r e c t o r v - b a n szereplő p e r i o d i - k u m - c i m e k számszerű növekedését a z alábbi összeállítás a d j a i
A kiadás száma A kiadás éve C i m e k száma 1 0 . kiadás 1 9 6 3 19 7 7 6 1 1 . kiadás 1 9 6 5 / 1 9 6 6 28 0 0 0
1 2 . kiadás 1 9 6 7/ 1 9 6 S 30 0 0 0
1 3 . kiadáa 1 9 6 9 / 1 9 7 0 40 0 0 0 1 4 . kiadás 1 9 7 1 A 9 7 2 50 0 0 0
Látható tehát, h o g y a címjegyzékbe való felvétel számszerűleg n a g y o b b v o l u m e n b e n növekszik - bizonyára üzleti okokból - m i n t a p e r i o d i k u m o k 3zárna.
M i a h e l y z e t a z o n b a n a referáltság területén?
E r r e vonatkozóan s a j n o s c s a k e g y e s szakterületet illetően v a n a d a t u n k .
I . M . SBHGÜPTA / 3 4 / i g e n érdekes módszert d o l g o z o t t k i , m e l y n é m i l e g a referáltságon a l a p u l : megvizngálta o r v o s i p e r i o d i k u m o k eseté
b e n a z t , h o g y e c i k k e k n e k szerzői az e g y e s o r v o s i perlődikumokat hányszor idézték, üem a felezési időre v o l t kíváncsi, hanem a r r a , h o g y m e l y p e r i o d i k u m a legidézettebb / v o l t p e r i o d i k u m , a m e l y e t 613 a l k a l o m m a l e m i i t e t t e k / , m e l y i k a második h e l y e n l e g g y a k r a b b a n idézett s t b . A vizsgálandó folyóiratok jegyzékének az A n n u a l R e v i e w o f M e d i - c i n e által referált p e r i o d i k u m o k jegyzékét t e k i n t e t t e .
A s z a k s z e r i n t i kiértékelésben LAHCASTEK / 1 6 / érte e l a l e g n a g y o b b eredményt. C h i v a t k o z i k E L L I 0 1 T hasonló munkásságára i s , a k i összehasonlította p l . a P s y c h o l o g i c a l A b s t r a c t s - t é s a B u l l e t i n Sigoalétique-et a pszichológiai nemzetközi i r o d a l o m referáltsagi m e l y -
BUKYNE HORVÍTH 11.: A periodikum-állomány
Bégét illetően. Az előbbi referáló folyóirat - állapítja meg ELLIOTT - j o b b a n tükrözi a nemzetközi termést. Ugyanő idézi BOURHE - koráb
b a n m a r e m i i t e t t - kutatásét, m e l y s z e r i n t a B i b l l o g r a p h y o f A g r i - c u l t u r e a világ mezőgazdasági termésének 58^-át tárja f e l .
A referáltságot vizsgálhatjuk n y e l v i szempontból i s . A n y e l v i megoszlás kérdéseivel k a p c s o l a t b a n már említettük, h o g y a C h e m i c a l A b s t r a c t s cimü referáló folyóirat m i l y e n arányban referál a d o t t n y e l v ű s z a k a n y a g o t .
M á r a f e n t i forrás adatainál a n y e l v e t h o l a z o n o s n a k vehetjük a nemzetiséggel /japán, m a g y a r s t b . / , h o l p e d i g nem / a n g o l , f r a n c i a s t b . / . V a n n a k o l y a n referáltsági vizsgálatok, m e l y e k e g y a d o t t ország tudományos termésének referáltségát vizsgálják, de erről m a j d a k ö v e t kező közleményünkben szólunk.
Az imént a világ periodlkum-termésére vonatkozó t r e n d e k k e l f o g l a l k o z t u n k . E témakörök a z o n b a n , szegényebb v a g y g a z d a g a b b p r o b l e m a tikát v o n v a maguk u t á n , a n e m z e t i periodikum-térmés nézőpontjából i s végigkisérhetők. De e s z e m p o n t o k közül s o k s z e r e p e l , immár a g y a k o r
l a t i könyvtári m u n k a problematikájával öBszefonődva, egyrészt a könyv
tári hálózatok, másrészt a z e g y e s könyvtárak periodikum-éllományi f e l tárási és kezelési metodikájában. Következő közleményünk a z e z e k h e z kapcsolódó kérdésekkel f o g f o g l a l k o z n i .
I R O D A L O M
/ ! / G I L J A R E V S 2 K I J , R.Sz.: D i e Z u k u n f t d e r p e r i o d i s c h e n S e h r i f t e n a l s Quellén d e r w i s s e n s c h a f t l i c h - t e c h n i s c h e n I n f o r m a t i o n . = I n f o r m a - t l k , 1 6 . k . 4. B Z . 1 9 7 2 . p . 2 1 - 2 3 .
/ 2 / DAVINSOH, D.E.: The p e r i o d i c a l s c o l l e c t i o n , i t s p u r p o s e a n d u a e s i n l i b r a r i e s . L o n d o n , D e u t s c a , 1 9 6 9 . 212 p . 2 t .
/ 3 / MERHIUAM, J.B.: C o m p a r a t i v e i n d e x t o p e r l o d i c a l p r i c e s . - L i b r a r y A s s o c i a t i o n R e c o r d , 7 2 . k . 8 . s z . 1 9 7 0 . P - L8 9 - 2 9 1 . - u g y a n i l y e n cím
m e l c i k k a 7 3 . évfolyamban i s : p . 1 5 6- 1 5 7 .
/ 4 / DÉRI Miklósnál Kémikusok olvasási ős tájékozódási szokásai. • TMT, 1 3 . k . 1 1 .B Z. 1 9 6 6 . p .4 7 4- 4 9 5 .
400
W 21.óvf. ó.azám 1 9 7 4 . j u n l u a
/ 5 / ARDENNE, M. v o n - R E B A L I , S.: D i e D o k u m e n t e n f l u t u n d d i e Wege z u r überwindung d e r gegenwártigen I n f o r m a t i o n a k r i s e . » I n f o r m a t i k , 1 6 . k . 4 .a z . 1 9 6 9 . p . 2 1 - 2 6 .
/ 6 / B L A G I B I N , V . S Z. : Z s u r n a l k a k o d i n i z vazanült v i d o v d o k u m e n t a l ' n o j i n f o r m a c i i po r a d i o e l e k t r o n i k e . • N a u c s n o T e c h n i c a e s z k a j a I n f o r - m a c i j a . S z e r i j a 1 . 1 9 6 8 . 5 . a z . p . 1 7 - 1 6 .
/ I / GRENFELL, D.: P e r i o d i c a l s a n d s e r i a l s . 2 . e d . L o n d o n , A a l l b , X V , 223 p . / A a l i b m a n u a l s 3 . v o l . /
/ 8/ L A S S W E L 1 , H.D.: The s t r u c t u r e a n d r o l e o f t h e o o m m u n i c a t l o n I n t h e e o c i e t y . = SCHRAMM.W.tMaaa C o m m u n i c a t i o n s c . kötetben.Uroana, U n i v e r s i t y o f I l l i n o i s P r e s s , 1 9 6 6 .
/ 9 / 3 Z E N T H m i l Y I J á n o s : A könyvtári tájékoztatás módszereiről. - Ha- g y a r Könyvszemle, 7 2 . k . l . a z . 1 9 5 6 . p . l - l i .
/ 1 0 / BRYAN, H.: The e x p l o s i o n i n p u b l i s h e d i n f o r m a t i o n - m y t h o r r e a l - l t y . * A u s t r a l i a n L i b r a r y J o u r n a l , 1 7 . k . 1 1 . u z . 1 9 6 8 . p . 3 8 9 - 4 0 1 . / l l / WOOD, J . L . : A c o m p r e h e n s i v e l i a t o f p e r i o d i c a l s f o r c h e m i s t r y a n d
c h e m l c a l e n g i n e e r l n g . =* L i b r a r y T r e n d s , 1 6 . k . 3 . e z , 1 9 6 8 . p . 3 9 8 - 4 0 9 .
/í2/ G0RBACSE7SZKIJ, B.Sz.í R a z v i t i e s z r e d a z t v m a s z s z o v o j i n f o r m a c i i i i h v l i j a n i e n a v ü p u s z k pecaatnüh i z d a n i j . • K n l g a . I a z s z l e d o v a n i J a i materialü. 2 3 . s z b o m i k , 1 9 7 2 . P-52-64.
/13/ S E V S Z K I J , V. L . : A n a l i z informaoionnün p o t o k o v / p o m a t e r i a l a a RZS
" G o r n o e Belő"/. - N a u c s n o T e h n i c s e s z k a j a Iníormaclja. S z e r i j a 1 . 6 . s z . 1 9 7 2 . p . 8 - 1 1 .
/!*•/ KRADZE, T.K. - HILLIRGER, C l . : C l t a t i o n s , r e f e r e n o e s a n d t h e g r o w t h o f s c l e n t i f i e l i t e r a t u r e ; a m o d e l o f d y n a m i c i n t e r a c t i o n .
= A S I S . J o u r n a l o f t h e A m e r i c a n S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e , 2 2 . k . 5.BB. 1 9 7 1 . p . 3 3 3 - 3 3 6 .
/ 1 5 / GUSHEE, D . J P r o b l e m s o f t h e p r i m a r y J o u r n a l . - J o u r n a l o f C h e m i c a l D o c u m e n t a t i o n , 1 0 . k . l . s z . 1 9 7 0 . p . 3 0 - 5 2 .
/ 1 6 / LANCASTER, P.W.: The e v a l u a t i o n o f p u b l i s h e d i n d e x e s a n d a b a t r a c t J o u r n a l s : c r i t e r i a a n d p o a s i b l e p r o c e d u r e s . • B u l l e t i n o f t h e Med-
i c a l L i b r a r y A a a o c i a t i o n , 5 9 . k . 3 . a z . 1 9 7 1 . p . 4 7 9 - 4 9 4 .
A 7 / BO0TRY, G.A.: L'évolution d e s p u b l l c a t i o n s s c i e n t i f i q u e s p r i m a i r e a . Études a t a t l s t i q u e s . - B u l l e t i n d e s Bibliothéques de P r a n c e , 1 4 . k . 1 1 . s z . 1 9 6 9 . p . 4 2 5- 4 5 4 .
fLQ/ KOUiVSHHOVEN, A. Q . : W e t e n s e h a p p e l i j k e b i b l i o t h e k e n e n t a a l b a r r i - ére. • 0 p e n , 2 . k . 2 .B Z. 1 9 7 0 . p .8 4- 9 1 .
/ 1 9 / BURION, R.E. - KEBLEB, H.W.j The " h a l f - l i f e " o f somé a c i e n t i f i c and t e c h n i c a l l i t e r a t u r e . - A m e r i c a n D o c u m e n t a t i o n , 1 1 . k . l . s z . 1 9 6 0 . p . 1 8 - 2 2 .
BÜKYHÍ HORVÁTH k~.: A perlődikum-állomány
/ 2 0 / CCLE, P.P.: J o u r n a l u s a g e v e r a u a age o f j o u r n a l . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 1 9 , k . l. a z . 1 9 6 3 . p. 1 - 1 1 .
/ 2 1 / WILSON, C.W.J.t ü a e o f p e r i o d i c a l s i n t h e R o y a l A i r c r a f t E a t a b - l i s h m e n t l i b r a r y 1 9 5 6 - 1 9 5 7 . P a r n b o r o u g h , R o y a l A i r c r a f t E s t a b - l i s h m e n t . RAE Memorandum n o . 2 9 . A u g u s t 1 9 5 7 .
/ 2 2 / - / 1 4 /
/ 2 3 / R A I S I G , L.M.: M a t h e m a t i c a l e v a l u a t i o n o f s c i e n t i f i c 3 e r i a l . = S c i e n c e , 1 3 1 .k . 3 4 1 1 . s z . 1 9 6 1 . p .1 4 1 7 - 1 4 1 9 .
/ 2 4 / L I N E , M.B.: The " h a l f - l i f e " o f p e r i o d i c a l l i t e r a t u r e : a p p a r e n t and r e a l o b e o l e s c e n c e . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 6 . k . l . s z .
1 9 7 0 . p . 4 6 - 5 4 .
/ 2 5 / BROOKES, B.C.: The g r o w t h , u t i l i t y a n d o b a o l e s c e n c e o f s c i e n t i f i c p e r i o d i c a l l i t e r a t u r e . • J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n . 2 6 . k . 4 . a z , 1 9 7 0 . p . 2 8 3 - 2 9 4 .
/ 2 6 / MOLNÁR I . - REINHARD V.: E g y kézilyukkártyás folyóiratcikk-doku
mentáció rendszerelemzése éa átalakitáaa. TMT, 1 6 .k . 2 . a z . 1 9 6 9 . p . 1 0 7- 1 3 7 .
/ 2 7 / SZAVA-KOVÁTS S . t A "felezési idő" m a i értéke a természettudomá
n y i folyóirat-irodalom hivatkozás-állományában. = TtúT, 2 0 . k . 2. s z . 1 9 7 3 . p . 8 9- 1 1 1 .
/ 2 8 / SZÁVA-KOVÁTS E.: A "felezési idő" m a i értéke a földrajztudományi folyóirat-irodalom hivatkozás-állományában. = TMT, 2 0 .k . 1 0 .a z . 1 9 7 3 . p . 7 0 5 - 7 2 8 .
/ 2 9 / VIGKERY, B.C.: B r a d f o r d ' s l a w o f s c a t t e r i n g . = J o u r n a l o f Docu
m e n t a t i o n , 4 .k . 3. s z . 194-8. p . 1 9 8 - 2 0 3 .
/ 3 0 / BROOKES, B . C : T h e d e r i v a t i o n a n d a p p l i c a t i o n o f t h e B r a d f o r d - Z i p f d i s t r i b u t i o n . = J o u m a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 4 . k . 4 . s z . 1 9 6 8 . p . 2 4 7 - 2 6 5 .
/ 3 1 / BOCKLAKD, M.K. - WOODBURN, I . : Somé i m p l i c a t i o n s f o r l i b r a r y management o f s c a t t e r i n g a n d o b a o l e s c e n c e . L a n c a s t e r , 1 9 6 8 . U n i v e r s i t y o f L a n c a s t e r L i b r a r y / 2 / , 2 5 p .
/ 3 2 / ViILKINSQN, E.A.: The a m b i g u i t y o f B r a d f o r d ' s l a w . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 2 8 . k . 2 .e z . 1 9 7 2 , p . 1 2 2 - 1 3 0 .
/ 3 3 / DöRHYEI S.: A h a z a i természettudományi ós műszaki folyóiratok /különös t e k i n t e t t e l a MTESZ és tagegyesületei folyóirataira/.
B u d a p e s t , Tájékoztatástudoményi Társaság, 1 9 7 3 - 1 3 8 p .
/ 3 4 / SENGUPTA, I . N . : I m p a c t o f s c i e n t i f i c s e r i a l s o n t h e a d v a n c e m e n t o f m e d i c a l k n o w l e d g e : a n o b j e c t i v e m e t h o d o f a n a l y s i s . = I n t e r n a t i o n a l l i b r a r y R e v i e w , 4 . k . 2. s z . 1 9 7 2 . p . 1 6 9 - 1 9 5 .
-102
TMT 21.évf. 6.szám 1 9 7 4 . j u n i u s
BliKYNÉ HORVÁTH Mária; A periodlkum-állomány m i n t kutatási tárgy i . A szerző, a k i Magyarország e g y i k n a g y tudományos könyTtéra, a z Akadémiai Könyvtár folydiratosztélyának vezetője, n a p m i n d n a p szem
be találta magát a c s a k n e m 5C00 külföldi k u r r e n s folyóiratot t a r t a l mazó állomány fejlesztésének, feldolgozásának, használat alá bocsátá
sának m e g a n n y i gondjával. E f e l a d a t o k korszerű ellátása érdekében át
vizsgálta a nemzetközi folyóirat-elméleti s z a k i r o d a l m a t , h o g y ötlete
k e t és útbaigazítást n y e r j e n n a p i munkája s z i n v o n a l a s végzéséhez, a a könyvtár folyóiratállományára vonatkozó felmérési-elemzési munkála
t a i h o z . Ebből a nemzetközi szakirodalomból e m e l k i témaköröket, s v e s z i 3 o r r a e z e k e t j e l e n dolgozatában. Cikkének első részében a n e m z e t közi folyóirattérmésre vonatkozó általános megállapításokat, s a f o lyóiratra, az időszaki kiadványra vonatkozó információ-közvetítési észrevételeket v e s z i s o r r a . Elsőként éppen a z t a kérdést vizsgálja, h o g y az időszaki kiadvány, m i n t dokumentumtípus, m i l y e n r a n g o t k a p o t t - e g y e s szerzők véleménye s z e r i n t - a tudományos kutatáshoz szükséges információforrások sorában. Dolgozatának második pontjában - a m i 9 a l p o n t r a o s z l i k - a világ folyóirattermésének mennyiségi és növekedé
s i a d a t a i v a l k a p c s o l a t b a n a következő kérdésekre tér k i ; Hány folyóirat j e l e n i k meg n a p j a i n k b a n világszerte?
M i l y e n a e b e B s é g g e l növekszik a p e r i o d i k u m o k száma?
Hány c i k k j e l e n i k meg évente?
M i l y e n számszerű növekedés figyelhető meg a c i k k e k számában?
M i l y e n típusokat állapítanak meg nemzetközi szerzők a z időszaki kiadványok körében?
Primér és szekundér p e r i o d i k u m o k .
Nyelvenként miként o s z l i k meg a világ periodikum-termése?
A "felezési i d ő " .
A Bradford-féle szóródási törvény.
A folyóiratok referáltságának ü g y e .
A szerző n e m c s a k felsorolását a d j a az e m i i t e t t témákat érintő nemzetközi kutatási eredményeknek, hanem a z ellentétes véleményeket s z e m b e s i t i , s e z e k közül i g y e k s z i k k r i t i k a i l a g kiválasztani a l e g - o b j e k t i v a b b a t .
4 0 3
BUEYKÉ HORVÁTH M . i A periodikum-állomány
Mrs.BOEY HORVÁTH, M . i The c o l l e c t i o n o f p e r i o d i c a l a aa a n o b j e c t o f r e a e a r c h . P a r t I .
The a u t h o r who h e a d s t h e P e r i o d i c a l a D i v i a i o n o f t h e L i b r a r y o f t h e Hungárián Academy o f S c i e n c e s / a c o l l e c t i o n o f n e a r l y 5000 c u r r e n t f o r e i g n j o u r n a l s / i s o o n t i n u a l l y f a c e d w i t h t h e t a s k o f d e v e l o p i n g t h e p e r i o d i c a l s c o l l e c t i o n , i t s p r o c e s s i n g a n d m a k i n g i t a v a i l a b l e t o t h e p u b l i c . T o b e a b l e t o c a r r y o u t t h e s e r e s p o n s i b i l i t i e s e f f i c i e n t l y a n d i n a n u p - t o - d a t e m a n n e r t h e a u t h o r was p r o m p t e d t o s t u d y t h e l i t e r a t u r e o n t h e h a n d l i n g a n d p r o c e s s i n g o f p e r i o d i c a l s l i t e r a t u r e w i t h t h e p u r p o s e o f g a i n i n g new i n s i g h t s w h i c h w o u l d a i d h e r i n h e r d a i l y e f - f o r t t o r a i s e t h e s t a n d a r d o f l i b r a r l a n s h i p w i t h i n h e r d i v i s i o n a n d t o c a r r y o u t s u r v e y s a n d a n a l y a i s r e l e v a n t t o t h e c o l l e c t i o n i n h e r c a r e . The s t u d y e n u m e r a t e s a n d d i s e u s s e s v a r i o u s t o p i c s e e l e c t e d f r o m I n t e r n a t i o n a l l i t e r a t u r e s o u r c e s . T h e p r e s e n t f i r s t p a r t d e a l s w i t h g e n erál' o b s e r v a t i o n s r e g a r d i n g t h e w o r l d w i d e p r o d u c t i o n o f p e r i o d i c a l l i t e r a t u r e a n d t h e p e r i o d i c a l a s a c o m m u n i c a t i o n médium. F i r s t i t i n - v e s t i g a t e a how t h e p e r i o d i c a l i a e v a l u a t e d b y v a r i o u s a u t h o r a a s a e o u r c e o f s c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n .
The s e c o n d c h a p t e r c o n o e r n s t h e q u a n t i t a t i v e g r o w t h o f t h e s t o c k o f p e r i o d i c a l s a n d t r e a t s t h e f o l l o n i n g q u e s t i o n s : t h e n u m b e r o f e x - i s t i n g p e r i o d i c a l s p u b l i s h e d a l l o v e r t h e w o r l d a n d t h e r a t e o f l n - c r e a s e o f t h e n u m b e r o f p e r i o d i c a l s . The n u m b e r o f a r t i c l e a p u b l i s h e d a n n u a l l y i n p e r i o d i c a l a a l l o v e r t h e w o r l d a n d t h e r a t e o f i n c r e a a e o f t h e n u m b e r o f a r t i c l e s . D i f f e r e n t t y p e a o f p e r i o d i c a l s . P r i m a r y and s e c o n d a r y p e r i o d i c a l s . The d i s t r i b u t i o n o f p e r i o d i c a l s a c c o r d i n g t o l a n g u a g e s . T h el' h a l f - l i f en o f p e r i o d i c a l - l i t e r a t u r e . B r a d f o r d s l a w o f s c a t t e r i n g . A b s t r a c t i n g o f p e r i o d i c a l a .
B e s i d e s e n u m e r a t i n g t h e r e s u l t s o f i n v e s t i g a t i o n o n a n i n t e r n a ¬ t i o n a l s c a l e , t h e a u t h o r c o n f r o n t s t h e d i f f e r i n g o p i n i o n s a n d a t t e m p t s t o meet a c r i t l c a l c h o i c e a n d t o a e l e c t t h e m o s t o b j e c t i v e a r g u m e n t s .
EEKHH9 XOPBAT, M. : $OH3 nepiiogWTecKHx g n p o j o j i g a B m B s c g zagaHttSt.
K B K n p e j t i e T HccjieaoBaWgft I . (otfao'p j i z T e p a T y p n )
A B T O P H a c T o n n e n o r a T b x , ö y n y q z K a i a ^ t K K K o u o n e j i a n e p n o s g i e c K H X a npoaojixaifflHXCfi Z B i a K a i i H oasofi Kpynnofi H a y i H O — T e x m i i e o K o S Ö H O J I H O T S - K B ( E a f i j T n o T e K a BenrepoROfi aKaneMHH nayit ) RSJLSIÍR JteHi> O T a a K H a a e T C H c npoöjieuaun KOiinJieKTOBaHHH H o d p a ő o r x a (tonna nepHOüHiecKHX H3aanHfi. C nejíbio BunojineHZfl a a cospeueHHOii y p o s n e S T U X s a s a i , a T a i t x e Ji.ia n o j r y - i e n z n yKa3aHüH o p a C o r a x , nposeJiSBFnix no ausjiHBy <Joraa s e p ü o i H i e c s H x BeaaHBít, asTop o an a x o i o u o f f o n e * n y n a p o a H o f l j i g T e p a i y p o B no T e o p m i n e - P H O a H i e c K a x x y p H a a o B , B HaoTOtmiefi o T a t b e H a j t a r a x T o a H e K o r o p a e ?e»oj Aannoít n p o ö J i e u a T H K K .
404
TÜT 21.évi. 6.szám 1974.Június
B nepsoS ^ S C T H C T a T k a n p a e o x a T c z oörniie a S M B I S n a a , x a c s m n s e c a .
O T U S O T H , oatrax H a y i H O - T e x i n n i e Q K B X x y p H a j i O B , O T l a o T H BHÍopMamra, o s n - aamroS o H X p a c n p o o T p a n e n z e u . ílepaan r j a a a K a c a e r c a K B K p a s a o n p o c a o T ' J M , ttanofl p a n r n o x y n u i t nepzojtmreoKHe H3ja«Tzn, K&R O I B H na T u n o a s o K y M S H T o s , no U H e n z v R B K O T O P U X a B T o p o a a pxae amtopiiaHHOHEnix a c r o i -
H E K O B , neoéxoxziaix x?in nayiRO-HOCxejtoBaTej&oitiix p a S o r . Bo BTopou ny Hitre o d o y a x s B r c a ojiexyumRe B o n p o c H , x a c s j o a i n e c a K O ^ H i e c T a s n i n i x a a n - R H X o n e p E O i z i i e o K B X H B x a H x a x • oő a x e i e r o X H O M n p n p o c T e :
- KoaxnecTBO B H X o i a n x x B O B O O H mrpe a s p n o x i n i B O K B x i s x a a i r f - e s e r o i r a f l n p a p o o t nepnox»TiecKHX aaxaHRÜ
- K O M n e c T B O o T a r s i t , H O H B J I R U I Í R X O S B n e p a o x a i e o i t H X x a x a s a z x 3a roa - exeroXHUÍI npapocr o T a r e t
- r a n i i napKOXHieoKzx H S U Ö H H S
- a e p s R i H n e a B T o p n i H u e n e p H o j i H i e c K a e a a x a i n i B - p a o n p e x e x e H R e n e p H O X H i e o K R X x y p n a a O B no a a n z a i i - Bonpoo " B p e v e R X zicaypaonaxa"
- s a x o H s z c n e p c a a Epexdxjpxa
- paOepxposaHHOOTb n e p a o x a ^ e c K K X a y p a a j i O B .
A B T O P ne T o x b R o n e p e i R o x a e r p e a y x f c T a f H l o i u i s i o i a T B j i o r a i p a ö o r , n p O B e x e n r a x no xaHHoS r e u e , H O O n o v o n b n ( c p a B H e n f t a ) oonooraBjrSHRR paa.iHv.Hiix uaeTiaS c r a p a e r o a auípaTb o&nnS oö*lexTxaHHfi noxxox.
P r a u B U Z Y HORVÁTH. H.; P e r PerlődikabeBtand a l s F o r s c h a n g s t h e m a . I . T a l T
A l s Leltár d e r P e r i o d i k a - A b t e i l u n g d e r R i b l i o t h e k d e r U n g a r i - s c h e n A k a d e m i e d e r W i s s e n s o h a f t e n , b e e c h a f t l g t s i c h d i e V e r f a o s e r i n m i t d e n T a g e s p r o b l e m e n d e r E r w e i t e r u n g , B e a r b e i t u n g u n d E r a c h l i a B - e u n g e i n e e aus annáhernd 5000 l a u f e n d e n a u s l a n d j s c h e n Z e i t s c h r i f t e n b e s t e h e n d e n P e r i o d i k a b e s t a n d e a . Dm d i e s e A u f g a b e n d e n z e i t g e m a s s e n A n f o r d e r u n g e n e n t s p r e c h e n d v e r r l c h t e n z u können, u n t e r a u c h t e d i e V e r - f a s s e r i n d a s I n t e r n a t i o n a l e F a c h a c h r i f t t u m über d i e T h e o r i e d e r P e r i o d i k a u n d schöpfte I d e e n u n d R i c h t l i n l e n z u r a n s p r u c h a v o l l e n Be- w a l t i g u n g d e r T a g e s a u f g a b e n s o w i e d e r a t a t l a t l e c h e n u n d a n a l y t i s c h e n E r e c h l i e s s u n g d e s P e r i o d i k a b e s t a n d e a . Es w e r d e n g e w i s s e T h e m e n k r e l s e aus dem I n t e r n a t i o n a l e n P a o h s c h r i f t t O B n e r a u s g e g r i f f e n u n d i n d e r S t u d i e e i n z e l n b e n a n d e l t . I m v o r l i e g e n d e n e r a t e n T e i l s i n d a l l g e m e i - ne F e s t s t e l l u n g e n ü b e r d i e i n t e r n a t i o n a l e P e r i o d i k a p r o d u k t i o n u n d Be- o b a c h t u n g e n über d i e d u r c h P e r i o d i k a b e w l r k t e I n f o r m a t i o n s v e r m i t t - l u n g z u f i n d e n . V o r e r a t w i r d d i e F r a g e u n t e r s u c h t , w e l c h e n Rang l a u t
BÜKYNE HORVÁTH Lí.: A periodikám-állomány
A n s i c h t v e r s c h i e d e n e r A u t o r e n d i e P e r i o d i k a a l s D o k u m e n t e n t y p i n d e r E e i h e d e r Quellén d e r w i s s a n s c h a f t l i o h e n I n f o r m a t i o n e i n n e h m e n . D e r z w e i t e K a p i t e l e n t h a l t i r a Zusammenhang m i t d e n q u a n t i t a t i v e n u n d q u a - l l t a t i v e n Víachst urnádat en d e r Víeltproduktion a n P e r i o d i k a d i e f o l g e n - den P r a g e n :
D i e A n z a h l d e r h e u t z u t a g e i n d e r S e l t e r s c h e i n e n d e n P e r i o d i k a u n d i h r e Víaohstumsrate.
D i e í.nzehl d e r j a h r l i c h e r s c h e i n e n d e n A r t i k e l u n d i h r e Wachstums r a t e .
D i e v e r s c h i e d e n e n T y p e n v o n P e r i o d i k a . P r i m a r e u n d s e k u n d a r e P e r i o d i k a .
D i e s p r a o h l i c h e V e r t e i l u n g d e r W e l t p r o d u k t i o n a n P e r i o d i k a . D i e s o g . H a l b w e r t s z e i t d e r P e r i o d i k a .
Das B r a d f o r d s c h e S t r e u u n g s g e a e t z . D i e R e f e r i e r u n g d e r Z e i t s c h r i f t e n .
D i e S t u d i e b r i n g t a u s s e r d e r Aufzáhlung d e r d i e einschlágigen Themen berührenden i n t e r n a t i o n a l e n P o r s c h u n g s e r g e b n i s s e a u c h d i e Ge- genüberstellung gegenaátzlicher líeinungen u n d v e r s u c h t d i e o b j e k t i v - s t e n k r i t i s c h a u s z u w a h l e n .
4L
4
