A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUHLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
55.
GYÖRGY József
AZ AKADÉMIA KÖNYVTÁRA EGYKORI GOETHE-SZOBÁJA ÉS NEVESEBB MAGYAR LÁTOGATÓI
BUDAPEST, 1968
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PURLICATIONES BIBLIOTIIECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
55.
GYÖRGY József
AZ AKADÉMIA KÖNYVTÁRA EGYKORI GOETHE-SZOBÁJA ÉS NEVESEBB MAGYAR LÁTOGATÓI
BUDAPEST, 1968
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA Igazgató:
dr. Rózsa György
Lektorálta:
B Ü K Y Béla VAJDA György Mihály
GYÖRGY József
Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe- szobáta és nevesebb magyar látogatói.
Bp. 1968. 14 p. 7 t. 24 cm.
| A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtá- rának Közleményei. — Publicationes Biblio- theeae Academiae Scientiarum Hungaricae. 55. | Német kiv.
ETO 027.2(439.151)MTA: 830 Goethe. 06
Alak B / 5 — Terjedelem 2,1 (A/5) iv Megjelenés 1968 — Példányszám 800
Felelős kiadó: a MTA Könyvtárának igazgatója Bp. V., Roosevelt tér 9.
69. 1026. Bács-Kiskun m e g y e i Nyomda Vállalat, Kecskemét
TARTALOM
B E V E Z E T É S 5 I. A „ G O E T H E - S Z O B A " A L A P Í T Á S A 5
II. E L I S C H E H B O L D I Z S Á R , A M Ű G Y Ű J T Ő 7
III. A G Y Ű J T E M É N Y 8 IV. A L Á T O G A T O K 9 V. A G O E T H E - G Y Ű J T E M É N Y A M Á S O D I K V I L Á G H Á B O R Ü
U T Á N 13 D A S E H E M A L I G E G O E T H E Z I M M E R D E R B I B L I O T H E K D E R
U N G A R I S C H E N A K A D E M I E D E R W I S S E N S C H A F T E N U N D
S E I N E B E R Ü H M T E R E N U N G A R I S C H E N B E S U C H E R 15
K é p e k 17
A Magyar Tudományos Akadémia K ö n y v t á r a 140 éves m ú l t r a tekint vissza. Az 1826-ban, a Teleki-család 30 000 kötetes, ritka é r t é k e k e t tartal- mazó családi könyvtárának a Magyar Tudós Társaság rendelkezésére bo- csátásával létrehozott Akadémiai K ö n y v t á r főfeladatát kezdettől az A k a - démia speciális könyvtári eszközökkel történő támogatásában látta.
Az alapítás óta eltelt évek s o r á n a K ö n y v t á r számos n a g y értékű k ü - löngyűjteménnyel gyarapodott, melyeknek egyike az 1896. m á j u s 31-én, 70 évvel ezelőtt a Könyvtár gondozásába került, értékét tekintve ma is rendkívüli jelentőséggel bíró Elischer-féle Goethe-gyűjtemény volt. A Könyvtár egyéb muzeális gyűjteményeihez hasonlóan (Széchenyi, Vörös- marty, Mikszáth) e gyűjtemény is külön teremben, az úgynevezett „Goethe- szobában" elhelyezve állt az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. A II.
világháború során azonban anyaga olyan súlyos károkat szenvedett, hogy k ü l ö n g y ű j t e m é n y k é n t i további kiállítása lehetetlenné vált.
E k ü l ö n g y ű j t e m é n y e k sorsa m a is foglalkoztatja a könyvtárlátogató- kat, keresik és reklamálják az egyes emlékszobákat, így a Goethe-szobát is.
Nemrég kerültek elő az egykori Goethe-szoba vendégkönyvei („Ma- gyar Tudományos Akadémia Goethe-szoba" felírással, kettő egészbőr-, a harmadik m ű b ő r kötéssel). E h á r o m vendégkönyv rendkívül érdekes be- jegyzései és aláírásai kultúrtörténeti dokumentumként őrzik mindazok kézjegyeit, akik a magyar t u d o m á n y és művészet reprezentánsaiként e 70 év alatt felkeresték a Goethe-szobát.
Ismertetésük előtt érdemes n é h á n y szóval kitérni a g y ű j t e m é n y kelet- kezésének történetére és a gyűjtő személyére is.
I. A „GOETHE-SZOBA" ALAPÍTÁSA
Az 1895. július 24-én Eötvös Loránd elnökletével t a r t o t t akadémiai ülésen Szily Kálmán főtitkár felolvasta Wlassics Gyula kultuszminiszter- nek az év j ú n i u s 16-án kelt, az Akadémia elnökéhez intézett levelét.1 E le- vélben arról számolt be a miniszter, hogy dr. Elischer Gyula egyetemi m a - gántanár, kórházi főorvos, felajánlotta az Akadémia számára — bizonyos kikötésekkel — a nagybátyja, Elischer Boldizsár örökségeként tulajdonába került Goethe-gyűjteményét, 2000 forintos alapítványt téve egyúttal a gya- rapítás céljaira. Szily Kálmán f ő t i t k á r ismertette Elischer G y u l a adomány- levelének tervezetét is,2 mely a g y ű j t e m é n y részletes leírásán kívül az
1 Akadémiai Értesítő, 1895. 6. köt. 497. p.
2 Akadémiai Értesítő, 1895. 6. köt.-559. p.
átadás feltételeit tartalmazta. A feltételek között első helyen szerepelt a g y ű j t e m é n y n e k különálló, zárt helyiségben történő elhelyezése, a követ- kező elnevezéssel: „Goethe-szoba. Elischer Boldizsár és Elischer G y u l a ala- pítványa." További kikötései: a g y ű j t e m é n y legértékesebb darabjainak ál- landó kiállítás keretében, üvegezett asztalokban közszemlére tétele, a g y ű j - temény anyagáról m a g y a r és német nyelvű katalógus készítése és a g y ű j - temény állandó gyarapítása, a f e l a j á n l o t t alapítvány felhasználásával. Vé- gezetül Elischer Boldizsár olajfestményének jeles hazai festőművésszel tör- ténő elkészíttetése a Goethe-szoba számára.
Az adománylevéllel kapcsolatos állandó k ö n y v t á r i bizottsági jelentés felolvasása után az ülés úgy határozott, átveszi a gyűjteményt, elfogadva az adományozó feltételeit. Miután az Akadémia elnökségének rendelke- zése értelmében a g y ű j t e m é n y a K ö n y v t á r gondozásába került, az átvétel- re, rendezésre és a kikötések végrehajtására Heller Ágost főkönyvtárnokot, a neves fizikust k é r t é k fel.
Elischer Boldizsár g y ű j t e m é n y é v e l a korabeli s a j t ó is foglalkozott. Bi- zonyos hírek szerint F r a n k f u r t am Main és Weimar városok vezetői 100 000 arany m á r k a vételárat ajánlottak fel az örökösnek,3 mely tény hozzávető- leges tájékozódást n y ú j t az eszmei jelentőség mellett a gyűjtemény értéké- ről is. A magyar s a j t ó n kívül a magyarországi n é m e t nyelvű Pester Lloyd foglalkozott behatóbban a gyűjteménnyel, mely — Elischer Boldizsár ba- ráti kapcsolatai révén — hazai és németországi germanista körökben is- mert és részben publikált is volt. Elischer Boldizsár 1895. március 25-én bekövetkezett halála u t á n a Pester Lloyd az év m á j u s 27-én hírt adott arról, hogy dr. Elischer G y u l a Göttergasse 10. szám (a későbbi Bálvány, ma Október 6. utca) alatti lakásán kiállítást rendezett az örökölt G o e t h e - g y ű j - temény darabjaiból, m á j u s 29-én pedig arról írt a lap, hogy ezt a kiállítást Fodor József, Heinrich Gusztáv. Kőnig Gyula, Schwimmer Ernő egyetemi tanárok, sőt még a kultuszminiszter, Wlassics Gyula is megtekintette/'
Az Elischer család hazafias felajánlása mellett valószínűleg elsősorban ennek a miniszteri látogatásnak volt köszönhető, hogy a nagyértékű g y ű j - temény Magyarországon maradt. Az úgynevezett Közalapítványi Ügy- igazgatóság 1895. j ú n i u s 11-i, Elischer Gyulához intézett levelében le is rögzítette, hogy a g y ű j t e m é n y „országos jellegű és célú alapítványnak"
tekintendő. Heller Ágost a felállítás kérdésének tanulmányozására meg- tekintette a nagy w e i m a r i Goethe-gyűjteményt. "Útjának tapasztalatairól 1896. április 27-én í r á s b a n számolt be.5 Jelentése k i t e r j e d t a folyamatban levő rendezési m u n k á k r a , méltatva egyben az adományozás jelentőségét és a g y ű j t ő személyét is. Szily Kálmán főtitkár az év m á j u s 26-án m á r azt jelenthette, hogy a G o e t h e - g y ű j t e m é n y rendezve, felállítva, lajstromozva készen áll, és elkészültek katalógusai is.
3 Révai Nagy Lexikon, 6. köt. 390. p.
4 Pester Lloyd 1395. 120, 128, 129. sz.
5 Akadémiai Értesítő, 1896. 7. köt. 260, 317—320, 329. p.
II. ELISCHER BOLDIZSÁR, A MŰGYŰJTŐ
Elischer Boldizsár 1818. március 23-án, E p e r j e s e n született, szepességi
„cipszer"-családból.(i E n é m e t anyanyelvű családok között az Elischerek igen ismertek és elterjedtek voltak. A Szepességben az evangélikus egyház- kerületben nem kevesebb, m i n t 42 ilyen nevű különböző, rokonságban csak nevüknél fogva levő családot tartanak nyilván. Elischer Boldizsár apja, id. Elischer Boldizsár 1816-tól haláláig E p e r j e s e n élt, köztiszteletben álló mészáros-, m a j d főcéhmesterként. Három fia közül a legidősebb, Boldi- zsár, jogi pályára lépett, másodszülött fia, Károly, apja mesterségét kö- vetve Kassán élt, ahol művészetpártoló mecénásként ismerték. A legfiata- labb testvér, Gábriel Antal, fiatalon elhunyt. Károly legidősebb fia, Gyula, orvosprofesszor lett és n a g y b á t y j a örököseként ajándékozta a híres Goethe- g y ű j t e m é n y t az Akadémiának.
Az i f j ú Elischer Boldizsár tanulmányait mindvégig kitűnő e r e d m é n y - nyel végezte. A jogakadémia elvégzése után 1838-ban Pesten telepedett le, ahol egészen 1896. március hó 25-én bekövetkezett haláláig „köz- és váltó- ügyvédként" működött. Mint a váltójog m a g á n t a n á r a , az 1850—54. évben a pesti egyetem jogi k a r á n német nyelven t a r t o t t előadásokat. Rendkívüli szaktudása révén számos nagy pesti cég, m a j d az Osztrák—Magyar Bank ügyésze lett. írókból és művészekből álló k i t e r j e d t baráti körében segítő- készsége, humanitása közismert volt. Több egyesületnek volt választott és tiszteletbeli tagja.
Mi lehetett az indítéka, hogy az irodalom t e r é n dilettánsnak számító Elischer Goethe-relikviákat gyűjtött?
A magyarázatot elsősorban német származásában és n é m e t anyanyel- vű baráti körében kell keresnünk. A magyarországi német családok a XIX.
században a Goethe-kultuszt mint szent h a g y o m á n y t őrizték és vitték to- vább generációról generációra. A jenai egyetemen tanuló magyarországi diákok ú t j u k r ó l nemcsak személyes emlékeket (emlékkönyvek és más r e - likviák) hoztak magukkal, hanem sokszor személyes kapcsolatuk is volt Goethevei. Goethe személyiségének és m ű v e i n e k varázsa a magyar iro-
dalom egyes íróira is óriási hatással volt (Kazinczytói Aranyig). E szellemi kapcsolat egyik emanációjaként említhető meg Elischer Goethe-kultusza.
A másik tényező a b a r á t i kör: az akkori pesti német anyanyelvű pol- gárság (melynek jeles képviselői Heckenast Gusztáv, a Wigand testvérek, Vokmann Róbert és még sokan mások). A Felvidék magát „deutschungar"- n a k nevező polgári rétege volt a Goethe-kultusz fő hordozója hazánkban, ezek leszármazottaiként Elischer és barátai rendszeresen összejöttek Hecken-
ast Gusztáv pilismaróti házában, ahol a gasztronómiai örömök mellett a klasszikus muzsikának és a német szellem legnagyobbikának hódoltak. Ez az asztaltársaság a tréfás Pesti Roastbeef Klub n e v e t viselte.
A szülői házból magával hozott szép i r á n t i fogékonyság, a külföldi kapcsolatok és hatások, valamint e baráti kör a d j a meg tehát a teljes m a - gyarázatát Elischer Boldizsár Goethe iránti rajongásának.
Hatott ezenkívül Elischerre egy-két nagy, nemzetközi viszonylatban is ismert Goethe-gyűjtemény. Itt elsősorban a lipcsei kiadó, Hirzel Sala- mon g y ű j t e m é n y é r e kell gondolnunk, mely azonos körülmények között jött
6 Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Bp. 1909/12. 1—3. köt.
létre és a mai napig is a lipcsei Egyetemi K ö n y v t á r egyik kiváló értéke.
Hirzellel Elischer b a r á t i kapcsolatban állott, gyűjtőszenvedélyét e f o r r á s is táplálta. Hirzel értékes tanácsokon kívül >— m i n t azt egyik Elischerhez intézett levelében olvashatjuk — egyes relikviák ajándékozásával is nö- velte a gyűjteményt. Hatékony támogatást n y ú j t o t t a k Elischer számára más bécsi és lipcsei germanisták is, így Friedrich Zarncke, H e r m a n n Rollett és J o h a n n Ludwig Gustav Loeper. A g y ű j t e m é n y b e n található és u n i k u m - nak számító egyik árnyképet, m e l y Goethét i f j ú korában ábrázolja, több alkalommal kiállították, sőt az 1930-as években a német idegenforgalmi iroda m é g egyik prospektusa c í m l a p j á n is hozta a szóban forgó képet.
Elischer Boldizsár gyűjtőtevékenysége feltehetően az 1850-es években kezdődhetett. Külföldi utazásait G o e t h e - u t a k n a k (Goethereisen) nevezte és később is, mint a w e i m a r i Goethegesellschaft, a bécsi Goetheverein és a f r a n k f u r t am maini Freies Deutsches Hochstift tagja, illetőleg ez utóbbi tisztségviselője (a Hochstift Goethe házának őrzőjévé avatta, amiről díszes okevelet állított ki számára), m i n d e n alkalmat megragadott, hogy g y ű j t e - m é n y é t gyarapíthassa. Az évek s o r á n olyan h í r n é v r e tett szert, hogy a Goethe-kutatók egyes kiváló reprezentánsai egyre-másra keresték fel.
A Goethe-kultusznak (emléktáblák elhelyezése, vándorgyűlések stb.) alig volt olyan megnyilvánulása, melyet ő anyagilag ne támogatott volna.
III. A GYŰJTEMÉNY
Mit tartalmazott ez a g y ű j t e m é n y , melyet g y ű j t ő j e végrendelete t a n ú - sága szerint majd negyven évig „cultivált"? A mintegy 4000 egységből álló kollekció anyaga:
I. Goethe-kéziratok (saját kézzel írt vagy aláírt)
II. Kortárs-kéziratok (a Goethe-kör vagy korszak személyiségei) III. Goethe-arcképek
IV. Érmegyűjtemény (emlékérmek és plakettek)
V. Könyvtár (Goethe művei és a reá vonatkozó irodalom) VI. Réz- és acélmetszetek
VII. Zeneművek
VIII. Ás ványgy ű j temény IX. Goethe-szobrok
X. Ereklyék (karlsbadi ivópohár stb.)
A darabszám szerinti ismertetésre — a g y ű j t e m é n y eredeti és jelenlegi állapotának összevetésével — az V. fejezetben visszatérünk.
Az anyag lajstromozása, á t v é t e l e és magyar—német n y e l v ű n y o m t a - tott katalógusának elkészülte után l é t r e kellett hozni az adományozás alap- vető feltételeként az úgynevezett Goethe-szobát. Az Akadémia vezetősége e célra a palota földszinti részén, a m a i Akadémia utcára és Roosevelt térre néző k é t sarokszobát jelölte ki, m e l y fekvése és kedvező világítása miatt megfelelőnek látszott a g y ű j t e m é n y elhelyezésére. (Jelenleg a K ö n y v t á r Keleti Osztályának két m u n k a t e r m e foglal itt helyet.) A g y ű j t e m é n y külö- nösen szép és értékes darabjai az a k k o r i kor ízlésének megfelelően elkészí- tett vitrinekben és szekrényekben kerültek elhelyezésre. A könyvszekré- nyek t e t e j é t szobrok, a falakat reprodukciók díszítették. A szoba b e j á r a t a melletti a j t ó felett Elischer Boldizsár nagyméretű olajfestménye tekintett
le a látogatókra. A festmény az Akadémia — a feltételek szerint, és egyben tisztelete jeléül — Balló Edével, a kor kiváló arcképfestőjével készíttette el.
(A kép jelenleg a Könyvtár nagy olvasótermében látható.) Alatta a k ö v e t - kező szöveg állt: „E g y ű j t e m é n y alapítója Elischer Boldizsár 1818—1895."
A szobáról készült f é n y k é p e k tanúbizonysága szerint az egész kiállí- tás kissé a zsúfoltság és a korabeli szecesszió benyomását kelthette, d e anyaga — mint azt éppen az ismertetni k í v á n t három látogatókönyv bizo- n y í t j a — nagy hatást tett a látogatókra. K ö n y v t á r u n k e k ü l ö n kezelt g y ű j - teményének vonzóereje kihatott az ország határain túlra is.
Az ünnepélyes megnyitásra 1896. m á j u s 31-én, v a s á r n a p délelőtt 12 órakor, meghívott vendégek jelenlétében k e r ü l t sor.
Az I. sz. vendégkönyv m a r a d a n d ó e m l é k k é n t őrzi a m e g n y i t á s n a p j á t , első bejegyzője az Akadémia távollevő elnöke, Eötvös L o r á n d képviseleté- ben megjelent Zichy Antal. Zichy kézjegye alatt Széchenyi Béla, Szász Károly akadémiai tagok és Szily Kálmán aláírása látható. A politikai és tudományos világ jelentős képviselőiként megjelent vendégeket Heller Ágost és Elischer Gyula fogadta, a Kultuszminisztériumot Wlassics G y u l a miniszter személyesen képviselte.
Zichy Antal megnyitó beszédében részletesen taglalta a gyűjtő és g y ű j t e m é n y jelentőségét, és azt az örvendetes tényt, h o g y a megnyíló Goethe-szobával a főváros ú j a b b nevezetességgel gyarapszik. Wlassics m i - niszter kiemelte, hogy az Akadémia, m e l y n e k elsőrendű f e l a d a t a a hazai irodalom és tudomány ápolása, a német szellem iránti k ü l ö n ö s nagyrabe- csülését fejezi ki a Goethe-szoba létesítésével. Az ajándékozó Elischer G y u l a záróbeszédében nagybátyja emlékét idézte és bejelentette, hogy Goethe weimari koporsóján babérkoszorút helyeztetett el. Az ü n n e p i megnyitás u t á n a megjelentek megtekintették a kiállítást, melynek nyitvatartási i d e - jét az Akadémia később a sajtó ú t j á n közölte. Hétfőn, s z e r d á n és pénteken de. 10—12 között díjmentesen, más napokon és időpontokban egy korona beléptidíj ellenében tekinthette meg a nagyközönség a kiállítást.
Az Akadémia három n y e l v ű tájékoztatót adott ki a látogatások szabá- lyozására. A szoba egyik asztalán helyezték el a vendégkönyvet, melybe a látogatók észrevételeiket is bejegyezhették. A kiállítást megtekintő m a g á - nosok, testületek, kül- és belföldi érdeklődők száma é v e n k é n t átlagosan 2000 körül mozgott.
IV. A LÁTOGATÓK
Az alábbiakban ismertetett három vendégkönyvben a világ m i n d e n tájáról érkezett vendégek bejegyzései olvashatók, melyekből ,— válogatás- sal — n é h á n y neves hazai látogató aláírását kiragadva, a d u n k időrendi e g y - m á s u t á n b a n áttekintést. Minthogy ui. a vendégkönyvek egyelőre még l a p - számozatlanok, az időrendiség a visszakeresés egyetlen lehetősége.
I. SZ. VENDÉGKÖNYV (1896—1905) 1896. j ú n i u s 5.
1896. j ú n i u s 27.
1896. július 10.
1896. július 29.
1896. szeptember 16.
1896. október 9.
1896. n o v e m b e r 18.
1896. december 28.
1897. n o v e m b e r 17 1897. szeptember 24.
1899. m á r c i u s 4 1899. augusztus 21.
1901. f e b r u á r 18.
1901. július 17.
1901. szeptember 18.
1902. április 2.
B a r ó t i Lajos (1856—1933) irodalomtörténész és történetíró Borovszky S á m u e l (1860—1912) akadémikus, t ö r t é n é s z
Tolnai Vilmos (1870—1937)
akadémikus, irod.-történész, filológus Eötvös Károly (1842—1916)
politikus, író
V é r t e s y Jenő (1877—1916) irod.-történész, esztéta L a m p é r t Géza (1873—1934) író
Földessy Gyula (1874^—1964) akadémikus, író, műfordító Heller Bernát (1871—1943) irod.itörténész, folklorista H a t v a n y Lajos (1880—1961) író, kritikus
Kövesligethy R a d ó (1862—1934) akadémikus, egy. tanár, csillagász Ballagi Aladár (1858—1928) akadémikus, történész, egy. t a n á r
Szász Zoltán (1877—1940) író, újságíró
F a d r u s z János (1858—1903) szobrászművész
Kodály Zoltán (1882—1967) akadémikus, zenetudós
Dr. Kaczián G é z a (1856—1939) irodalomtörténész
L a m p é r t Géza i s m é t
K u n c z Aladár (1886—1931) irodalomtörténész, író
1908. október 29.
II. SZ. VENDÉGKÖNYV (1905—1931) J á s z a i Mari (1850—1926) színművésznő
1908. október 29. H u b a y Jenőné sz. Czebrián Róza (Hubay Jenő (1858—1937) h e g e d ű - m ű v é s z neie)
1909. m á j u s 20.
1909. november 5.
1911. április 22.
1911. m á j u s 5.
1913. szeptember 9.
1913. október 13.
1915.
1915.
1916. március 27.
1916. június 23.
1916. június 26.
1917. m á j u s 29.
1917. szeptember 11 1919.
1920. október 14.
1921. október 10.
1922. június 15.
1922. október 18.
1923. július 23.
Vikár Béla (1859—1945) akadémikus, költő, műfordító Stein Aurél (1862—1943) orientalista
Teveli Mihály (1867—1934) t a n á r , író, műfordító
Berde Mária J u l i a n n a (1889—1949) költőnő, író
E n d r e i Zalán (1870—1933) író, irodalomtörténész
Dr. K i r á l y György (1887—1922) író, irodalomtörténész
K i l é n y i Mária (1895— ) írónő
N é m e t h Gyula (1890— ) akadémikus, egyetemi tanár Révai Mór (1860—1926) kiadó
Lehr Albert (1844—1924) akadémikus, író, műfordító Szinnyei Ferenc (1875—1947) akadémikus, egyetemi tanár Concha Győző (1846—1933) egyetemi tanár, jogtudós Goldziher Ignác (1850—1921) orientalista
Fináczy Ernő (1860—1935) akadémikus, egyetemi tanár Vészi Margit (1885—1961) írónő
Stein Aurél ismét
Soó Rezső (1903— ) egyetemi tanár, botanikus
Szádeczky Kardoss Elemér (1903— ) egyetemi tanár, geológus
Dr. Wildner Ödön (1874—1944) író, műfordító
Bisztray Gyula (1903— ) egyetemi tanár, irodalomtörténész R á t h - V é g h István (1870—1959) író, kultúrtörténész
1925. október 20.
1926. j a n u á r 18.
1926. m á j u s
1926. szeptember 9.
1927. július 5.
1931. j a n u á r 17.
H e g e d ű s Loránd (1872—1943) politikus, író
i f j . Hegedűs Sándor (1875—1953) r e g é n y - és drámaíró
Dr. Thienemann Tivadar (1890i—
e g y e t e m i tanár, germanista Fitz József (1888—1965) e g y e t e m i tanár
Dr. Daday András (1889— ) orvos, orvostörténész
Dr. Várkonyi Hildebrand (1888—
egyetemi tanár, pszichológus Mészöly Dezső (1918— ) író, műfordító
1936.
1942. m á j u s 6.
1945. m á j u s 5.
III. SZ. VENDÉGKÖNYV (1932—1945)
P u k á n s z k y Béla (1895—1950) egyetemi tanár, germanista Ligeti Lajos (1902— ) akadémikus, egy. tanár, orientalista s z o v j e t gárdaőrnagy (olvashatatlan aláírással) bejegyzése
E bejegyzéssel zárul a Goethe-szoba története.
A Goethe-szoba még egy vonatkozásban teljesített érdekes k u l t ú r - missziót. J e l e n t ő s része volt ugyanis a -— sajnos, a II. világháború u t á n m e g - szűnt — magyarországi Goethe Társaság létrejöttében. A magyarországi Goethe-kultusz kibontakozása7 több o l y a n egyesülést hozott létre, melyek komoly g y ű j t e m é n y k é n t tartották számon az Akadémia Goethe-szobáját, így pl. a Zwanglose Vereinigung von L i t e r a t u r - und K u n s t f r e u n d e n (Iro- dalom- és Művészetkedvelők Szabad Egyesülése), mely Goethe 150. szüle- tésnapján, 1899. december 16-án tartott ünnepségén a Goethe-szobáról is megemlékezett.
Az 1922-ben alakult Magyar Goethe Társaság elsőrendű célja a m a - gyarországi Goethe-kultusz továbbfejlesztése volt, t a g j a i olyan kiválósá- gok, mint Heinrich Gusztáv, Vikár Béla, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, titkára pedig Túróczi-Trostler József. A Társaság díját, egy művészi Goethe-plakettet minden évben jeles írók, művészek n y e r t é k el. A T á r s a - ság színvonalas folyóiratot is indított, a német nyelvű Geist u n d Lite- ratur-t.
Az i s m e r t e t e t t vendégkönyvek bejegyzései tehát n e m egyszerűen egy értékes g y ű j t e m é n y m ú l t j á n a k , hanem egyben a magyarországi Goethe- kultusz t ö r t é n e t é n e k is maradandó emlékei.
7 György József: Goethe és magyarországi tisztelői. Magyar Tudomány, 1965.
9. sz. 610—616. p. és Goethe in Ungarn. österreichische Osthefte 1966. No 1.
V. A GOETHE-GYŰJTEMÉNY A MÁSODIK VILÁGHÁBORŰ UTÁN összefoglalásként, a k u t a t ó k tájékoztatására, érdemes néhány szóval megemlékezni a nevezetes g y ű j t e m é n y jelenlegi helyzetéről.
A II. világháború súlyos pusztításai a Goethe-szobát sem kímélték.
Bár az Akadémia palotáját svéd védettség alá helyezték, az ostrom a l a t t az épületet 27 akna érte, tetőzete nagyrészt leégett. A Széchenyi Múzeum r á z u h a n t az alatta levő Vigyázó-könyvtárra, a képes- és az elnöki terem teljesen kiégett, a II. lépcsőház leszakadt stb.
Maga a Könytár és vele e g y ü t t a Goethe-szoba anyaga is súlyos k á r o - kat szenvedett, a g y ű j t e m é n y legértékesebb részét, a k é z i r a t - és k ö n y v - anyagot azonban még a harcok megindulása előtt sikerült biztonságba h e - lyezni.
Miután a Goethe-szoba r o m m á vált, az anyag rendezése és regisztrá- lása u t á n a kéziratokat és relikviákat a Kézirattárban, a könyvanyagot á t - menetileg az Olvasószolgálati Osztály r a k t á r á b a n helyezték el. Az egész anyagot a Heller Ágost által 1896-ban kiadott alapkatalógus8 alapján r e - gisztrálták.
E rendezés u t á n a weimari tudományos Goethe-intézet (Nationale Ge- denkstátte der klassischen deutschen Literatur in Weimar) által kiadandó katalógus céljára külön számsoron f e l f e k t e t t é k a Goethe-könyvtár t e l j e s anyagát, és behelyezték az alfabetikus k ö n y v t á r i katalógusba, hogy így hozzáférhetővé tegyék a germanisták és valamennyi érdeklődő számára.
A k ö n y v a n y a g k ü l ö n g y ű j t e m é n y - t e s t k é n t a raktárban szeparáltan k e r ü l t felállításra.
Heller Ágost, a kiváló akadémikus és egyben főkönyvtárnok fent h i - vatkozott magyar és német nyelvű katalógusának előszavában a g y ű j t e - ményről a következőket o l v a s h a t j u k :
„Számra nézve a g y ű j t e m é n y b e n foglaltatik:
Goethe műveinek 20 összkiadása 320 kötetben.
Első kiadások 135 mű.
Dísz- és képes kiadások 13 mű.
Levelezés 64 mű.
Életírások 458 mű.
Művek ismertetése 584 mű.
Éolyóiratok, értekezések, kisebb nyomtatványok 695 szám.
Goethe-kézirat 34 szám.
Kortársak kéziratai 144 szám.
Goethe-arcképek 233 szám.
Kortársak arcképei 157 szám.
Metszetek, fényképek (közöttük a Kaulbach-féle Goethe-galéria nagy folio-kiadásának teljes példánya) 675 szám.
Emlékérmek 22 szám.
Zeneművek 366 szám.
Ezen tárgyakon kívül a t e r e m b e n el v a n n a k helyezve: a karlsbadi á s - v á n y g y ű j t e m é n y 4 skatulyában, a Trippel-féle és 2 R a u c h - f é l e Goethe-
8 Heller Ágost: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény katalógusa. Bp. 1896, MTA K V, 145. p.; és Heller, August: Katalog der Elischer'scherí Goethe—Sammlung.
Bp. 1896. MTA K VI, 145. p.
mellszobor, néhány kis Goethe-mellszobor, 2 kisebb Goethe-szobor teljes alakban, a weimari Goethe—Schiller-emlék kis u t á n z a t a , a Juno Ludovisi mellszobra, Carl August, weimari nagyherceg kis szobra teljes alakban, Goethe arcának gipszlenyomata stb.
Az egész g y ű j t e m é n y mintegy 4100 darabból áll (körülbelül 2500 darab n y o m t a t v á n y (1446 kötet és 1056 füzet), 178 kézirat, 1063 kép és metszet, 22 érem, 366 zenemű stb.)."
E felsorolás magyarázataként meg kell említenünk, hogy Elischer Bol- dizsár végakaratának végrehajtója, Elischer Gyula egyetemi tanár maga is m ű g y ű j t ő volt, és a b i r t o k á b a n levő Goethe-ereklyéket és emléktárgyakat 1896-ban kölcsönképpen átengedte a kiállítás céljaira, melyek a z u t á n az évek f o l y a m á n a kölcsönből ajándékká válva, a g y ű j t e m é n y díszeivé vál- tak. Elischer Gyula ezenkívül 2000 forintos alapítvánnyal is támogatta a g y ű j t e m é n y gyarapítását. A római számozással jelölt összesen X X X I V ereklyéről ugyanebben az évben rövid kétnyelvű katalógust adtak ki.11 1927-ben, a Heller-féle katalógus a l a p j á n — mintegy a Goethe-szobában elhelyezett anyag regisztrálásaképpen i— egy rövidített német nyelvű ka- talógus10 is készült. E h á r o m katalógusban regisztrált törzsanyag jelenlegi állományrészei a következők:
Goethe- és Gcethere vonatkozó nyomtatott m ű v e k száma:
cca 2200 kötet Goethe-kéziratok 33 darab Kortársak kéziratai 143 ,, Album Goethe-fényképekkel és műveivel 106 „ Városok képei 53 „ Emlékérmek 40 „ Zeneművek cca 300 „ Különféle relikviák 12 „ Karlsbadi á s v á n y g y ű j t e m é n y 4 doboz
Fentieken kívül r e n g e t e g apró n y o m t a t v á n y és személyes o k m á n y is található a g y ű j t e m é n y b e n , melyeknek tételes feldolgozása folyamatban van.
Értékes ajándékkal gyarapította az állományt Harsányi (Hellsinger) Mór magángyűjtő, a G o e t h e Társaság örökös tagja, végrendeletileg átadott
9 Goethe- és
16 kortárs kéziratával.
Szerepel ezenkívül a g y ű j t e m é n y b e n egy elkallódott és nemrégiben előkerült
Ulrike Lewetzow-kézirat (dr. Szauer József tengerészorvos 1898.
évi ajándéka),
valamint egy 1956-ban vásárolt Goethe-emlékkönyvlap.
A f e n t i kimutatás tanúbizonysága szerint nem mutatkoznak lényeges hiányok az eredeti á l l o m á n n y a l szemben, sőt — bizonyos tekintetben — nőtt is az elmúlt években az állomány értéke.
9 Goethe-szoba. Goethe-ereklyék és emléktárgyak Dr. Elischer Gyula tanár ma- gángyűjteményéből. Goethe-Reliquien aus der Privatsammlung von Prof. Dr. Julius Elischer. Bp. 1896. MTA. A Pesti Lloyd könyvny. 9. p.
10 Kleiner Katalog der Elischerschen Goethe-Sammlung. Goethe-Zimmer der Ung(arische) Akademie der Wissenschaften. Bp. 1927. Ung. Akad. d. Wissensch. 12. p.
Tételesen vizsgálva a hiányokat, a következőket á l l a p í t h a t j u k meg:
A /cönyuállomány törzsanyagából mindössze mintegy 20 m ű hiányzik, a törzsanyagon túlmenően azonban — magánosoktól és testületektől eredő ajándékozások folytán — az 1902—1934. években kb. 600 tétellel gyarapo- dott a g y ű j t e m é n y (1. „Goethe-gyűjtemény. Járulék-napló" feliratú könyv bejegyzéseit). Az a n y a g többrendbeli mozgatása és a mostoha raktárviszo- nyok következménye ez a viszonylag csekély veszteség.
Ugyanez mondható el a Goethe- és kortárs-kéziratokról is, melyeknél a hiány mindössze egy-egy levél.
Az eredeti Heller-féle katalógus állományával szemben a Goethe- arcképek hiánya a legjelentősebb (az eredeti 233 tétellel szemben a j e l e n - legi állomány csupán 27), lehetséges azonban, hogy az eredetileg hiányzó kortárs-arcképekhez hasonlóan, ezek is előkerülnek még.
Végül foglalkoznunk kell az ereklyék és emléktárgyak katalógusában foglaltakkal. A katalógusban felsorolt 34 tétel közül mindössze 12 emlék- tárgy található a g y ű j t e m é n y b e n (egyikük a Tudósklub egyik v i t r i n j é - ben). Ma már lehetetlen megállapítani, miből adódik a hiány, miután i t t eredetileg is a dr. Elischer Gyula magángyűjteményéből kölcsönképpen á t - engedett darabokról volt t u l a j d o n k é p p e n szó.
Elemzésünk végén megállapíthatjuk, hogy az Elischer- és Harsányi- törzsanyagból álló G o e t h e - g y ű j t e m é n y ma is az Akadémiai Könyvtár és egyben a hazai germanisztika világviszonylatban is felbecsülhetetlen é r - tékű kuriozitása. Bő anyagával ú j r a megtölthetné egy Goethe-szoba vagy akadémiai múzeum termeit érdekesebbnél érdekesebb relikviákkal.
Reméljük, hogy e rendkívül értékes g y ű j t e m é n y n e k a múlthoz hason- lóan ismét sikerül méltó helyet szorítani, emléket állítva Goethe hatalmas géniuszának.
DAS EHEMALIGE GOETHE ZIMMER DER BIBLIOTHEK DER UNGARISCHEN AKADEMIE DER WISSENSCHAFTEN
UND SEINE BERÜ HMTEREN UNGARISCHEN BESUCHER A m 31. Mai, 1966 waren es siebzig Jahre, dass eine áusserst wertvolle Goethe Sammlung als Geschenk in den Besitz der Ungarischen Akademie der Wissenschaften übergangen u n d von der Leitung der Akademie der Bibliothek A n v e r t r a u t worden w a r . Die Sammlung, ein Nachlass von Bol- dizsár Elischer, k a m in den Besitz des Professors der Medizin Gyula Eli- scher u n d er m a c h t e sie im J a h r e 1896 der Akademie zum Geschenk.
Die Goethe S a m m l u n g Elischers w u r d e sowohl in Ungarn wie auch im Ausland allgemein bekann-t.
Der Nachlass w u r d e von Akademiker Ágost Heller, dem derzeitigen leitenden Bibliothekar der Bibliothek bearbeitet. Im Sinne der Bestim- mung des Donators wurde die e t w a 4000 Einheiten záhlende S a m m l u n g im Erdgeschoss des Akademie Palastes in zwei zu diesem Zwecke zur V e r - í ü g u n g gestellten R á u m e n unterbracht.
Das Goethe Zimmer wurde a m 31. Mai, 1896 eröffnet, u n d seit dieser Zeit stand die S a m m l u n g als stánd.ige Ausstellung den Besuchern zur V e r - fügung. Doch w á h r e n d des zweiten Weltkrieges erlitt das Material so schwere Scháden, dass an die E r h a l t u n g der Sammlung als Sondersamm-
lung gar nicht zu denken war, u n d die einzelnen Objekte w u r d e n dem Charakter der Dokumente entsprechend zwischen den verschiedenen Ab- teilungen der Bibliothek verteilt. Das im Laufe von vierzig J a h r e n ge- sammelte Material besteht aus wertvollen Manuskripten (Goethes Korres- pondenz und. etliche andere Schriftstücke), Gemálder, Skulpturen, Plaket- ten usw. und enthalt auch ungefahr 2500 Bánde Goethe Erstausgaben so- wohl wie auch Literatur über Goethe.
Diese S a m m l u n g ist eine interessante Manifestation des ungarischen Goethe Kultes. Die Signaturen und Eintragungen des nur unlángst auf- gefundenen Gástebuches deuten auf die der Persönlichkeit und den Wer- ken des grossen deutschen Dichters entgegengebrachte V e r e h r u n g und Anteilnahme hin. Die Autogramme ungarischer Wissenschaftler u n d Künst- ler reprásentieren auch in kulturhistorischer Hinsicht wertvolle Reliquien der Sammlung.
Der Geist der Persönlichkeit u n d der Werke Goethes ü b t e n in Un- garn vor allém auf die Dichtung Kazinczys, Kölcseys, Aranys u n d Petőfis Einfluss, aus aber auch die in 1922 gegründete u n d ganz bis 1945 be- stehende Goethe Gesellschaft und die Goethe S a m m l u n g von Elischer er- wiesen sich als treue Bewahrer dieses Geistes.
Die Eintragungen der Besucher des ehemaligen Goethe Zimmers sind fortdauernde Andenken nicht n u r der Vergangenheit dieser wertvollen Sammlung, sondern auch der Geschichte des Goethe Kultes in Ungarn.
K É P E K
1. A GOETHE-SZOBA VENDÉGKÖNYVEI
2. a-b) Az egykori Goethe-szoba.
Szemelvények neves látogatók, aláírásaiból:
3. I. SZ. V E N D É G K Ö N Y V : a) A megnyitás vendégei
S l t ' t Á p i n A f p / ,
l / z c j i
• /(Mstf> L-tír
^ f f 0 . y . 3 j
-riyC W V
C— • "*•"••• J
y "
ff
i ^ y i j f y s r ^ y .
- ^ v V A J ) ' A- "•
A*. —
á w - t i ^ ín*, ÍM "!».
b) Eötvös Károly
_ J «<míJ éS /L? p.Jf y
Syöl« J ( ^ _
íka JJ^uit M t j x U m r M z U i . / . j z ^
, ' f / / *-» ,
'J'h.mSy "ff-"" 11
c) Hatvany Lajos
t ' f f
:5> - „S8T"
' J t /
M t y t t.J'.,
- j
-T. v p
d) Fadrusz János
• t 4-t
<7 .7 iw — <25 / f fi T^ém^tHL £
/ Í-^T a . ~ . » - j f j T S S L , — •
Vv/ "H •>•<•< fyf
*
e) Kodály Zoltán
4. III. SZ. VENDÉGKÖNYV:
'? / f r j r . ^ ^ . ^
U/Vf
f f
*4 %fs * í ' i/.r feji**
J&tfZ-A-*.
/'/;. 'A—S tss^ |
*/S f4/ f* f •> •
^ v . ^ . " -
' S f Á f f y r
a) Jászai Mari
Í0* A ' . ' / f f // / / / / f / , / , / ^
t* * *•> * ' ' éíJjf r 'j/r-r* -* t*
A
' K
h<«*f / r « f . 3
C > s y r s •
Hí- . / ^ ' f
/>• • . . . j i
* - .W Í — rJ'S » X/
']. At (.'. / fif ' f f / f * / W .xs '/» 7 "
b) Stein Aurél
5. III. SZ. VENDÉGKÖNYV:
%'vK mm
6 d /5
4 Ü , wk^ ptM^ ÍZHX^MM% * ** $ A/
sA. & l e. u) ktA/yy*
At^AvÁt A^ ts- JJUrt*. K 4*. r/t,.
Orttí&f* pém^nimtUí f-7"*/-? / * ' / / w
JÜhiíaf.
a) Ligeti Lajos
ti-
V-AA. M ÍV,
l-ím^-C. . f . f . H f K
Kt****, ti .fj
b) Utolsó oldal
IhHM
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI
1. Haraszthy Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956.
2. Berlász Jenő—iSzakmáryné Németh Mária: A Magyar Tudományos Aka- démia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956.
3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957.
4. Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957.
5. Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtár- ügy időszerű kérdései. Bp. 1958.
6. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia Könyvtára. Bp. 1958.
7. Moravek Endre: Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien. 1957.
8. Szakmáryné Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudo- mányos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958.
9. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp. 1958.
10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.
11. Moravek Endre: Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958.
12. Szakmáryné Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései.
Bp. 1959.
13. Csaba Csapodi: L'avenir des périodiques scientifiqv.es. La Haye. 1958.
14. F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig Bp 1959.
15. Moravek Endre—Weger Imre: Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959.
16. Csaba Csapodi: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek.
Wien, 1959.
17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. Bp. 1959.
18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960.
19. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960
20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványai- ban. — Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO.
Bp. 1960.
21. Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Ako.démia Könyv- tárában. Bp. 1961.
22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1961.
23. Sarlóska Vince Ernő: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumen- tumok. Bp. 1961.
24. Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? Bp. 1961.
25. Moravek Endre—Weger Imre: Abbreviaturae Cyrillicae. Bp. 1961.
26. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962.
27. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotó- laboratóriuma. Bp. 1962.
28. Fráter Jánosné: „Nemzeti részvét emelte." 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját. Bp. 1962.
29. Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1962.
30. Moravek Endre: Index acronymorum selectorum. Pars 2. Instituta scien- tifica. Bp. 1962.
31. Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. Bp. 1963.
32. Rózsa György: The documentation of sience organization as an emerging new branch of scientific Information. Bp. 1962.
33. Gergely Pál—Molnár Zoltán: Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma. 1840—1960. Bp. 1962.
34. Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? Bp.
1963.
35. Tőkés László: A mikrokártya és a kutatók. Bp. 1963.
36. Büky Béla—Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Bp. 1963.
37. Gergely Pál: Az Akadémia szerepe a pesti Nemzeti Színház létrehozásában.
Bp. 1963.
38. Moravek Endre: Index acronymorum selectorum. Pars 3. Instituta paeda- gogica. Bp. 1963.
39. Josef György: Die Goethe-Sammlung Balthasar Elischers in der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Bp. 1963.
40. Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudo- mányi dokumentációban. Bp. 1964.
41. Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára. Bp. 1964
42. Rózsa György: Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről. Bp. 1964.
43. Büky Béla: A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre: témaelemzési statisztikák készítése és alkalmazása. Bp. 1964.
44. Csapodi Csaba: Conservation of the Manuscript and Old Book Collections at the Library of the Hungárián Academy of Sciences: methods and results (1949—1964.) — Állományvédelmi módszerek és eredmények az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában és Régi-könyv Gyűjteményében (1949—1964).
Bp. 1965.
45. Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből (1865—1875).
Bp. 1965.
46. Moravek Endre: Index acronymorum selectorum. Pars 1. Instituta rerum publicarum. Bp. 1965.
47. Moravek Endre; Index acronymorum selectorum. Pars 7. Instituta commu- nicationis. Bp. 1966.
48. Györgyi Sáfrán: Lettres de Romáin Rolland á Marianne Czeke dans la Bibliothéque de l'Académie des Sciences de Hongrie. — Romáin Rolland levelei Czeke Mariennehoz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárá- ban. Bp. 1966.
49. Moravek Endre: Index acronymorum selectorum. Pars 4. Religio. Bp. 1966 50. Rózsa György: Könyvtár és dokumentáció a tudományos—technikai forra-
dalomban. Library and documentation in the scientific—technical revolu- tion. Bp. (Előkészületben.)
51. Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata. Bp. 1966.
52. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bi- zottságának működése (1854—1949). Bp. 1966.
53. Csapodi Csaba: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ősnyom- tatvány-gyűjteménye. Bp. 1967.
54. H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Bp.
1967.
55. György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és neve- sebb magyar látogatói. Bp. 1968.
