Gazdaságtudományi ismeretek III. Gazdálkodási modul

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek III.

Szervezés és logisztika

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Racionalizálási módszerek

96. lecke

MAKROMÓDSZEREK

Ide tartoznak az időtanulmányok, a telepítés elemzése és a teljesítményszóródás-vizsgálatok.

Az időtanulmányok

• a munkaidő és a veszteségidő szétválasztását,

• az egyszerű megfigyeléssel nem észlelhető hibák felszínre hozását,

• az időveszteségek okainak feltárását,

• a munkarendek felül bírálatát,

• a munka egyenletességének és a terhelések szóródásának elemzését,

• a munkaműveletek végrehajtásának időszükségletét,

• a termelő-berendezések kihasználásának számbavételét,

• a szervezési intézkedések megfelelő sorrendjének megállapítását végzik.

A munka helye, ideje: A/6 tábla, 1998. III. 31.

A munka megnevezése cukorrépa vetés

A munka körülményei: a.) időjárás: napos, szeles

b.) a tábla: szabályos, jól elmunkált, 100 ha A munka eszköze: MTZ-80 erőgép + RAU-12 vetőgép

A dolgozó: Hangos István, 40 éves, traktoros szakmunkás

Munkanapfelvétel-elemzés módszere

A munkanapfelvétel során egy teljes műszak időfelhasználását mérjük.

A munkanapfelvétel előkészítése

Elő kell készíteni a munkát segítő adatgyűjtő lapokat.

Növénytermesztési munkaidő-felvételi lap – minta

Növénytermesztési munkaidő-felvételi lap – minta

A munka helye, ideje: 1. istálló

A munka megnevezése fejés, istállóátlag: 14 l

A munka körülményei: áthajtóutas, 108 férőhelyes istálló, 3 fejő, gondozó nélkül

A munka eszköze: Alfal-Laval páros csap, kézi kocsi

A dolgozó: Imre Gyula, 35 éves betanított munkás

Állattenyésztési munkaidő-felvételi lap – minta

A folyamatos munkanapfelvétel időtanulmánya

Munkanapfelvételnél cél, a munkanap időszerkezetének a feltárása.

Az időtanulmány elemzése

A munkára és a megszakításokra fordított időket ki kell fejezni a napi munkaidő %-ában.

A tényleges mérleg elemzése alapján megállapítható, hogy hány % javulás érhető el egyrészt műszaki intézkedésekkel, másrészt a munkavégzés fegyelmének megjavításával.

Mintavételes munkanap-felvételi eljárás (multimoment)

A vizsgálatot végző személy a nap folyamán meghatározott időnként körüljárja a megfigyelendő munkahelyeket, és a munkalapon feltünteti, hogy a dolgozó az adott pillanatban mit csinál.

Az időtartam meghatározásánál az a mérvadó, hogy meddig tart a leghamarabb elvégzendő művelet.

Mintavételes munkanap-felvétel film segítségével (fényképezőgép)

Kisebb területet lehet egyszerre vizsgálni, amennyit a lencse befog.

Viszont a felvételező személy nem zavarja a dolgozókat. A gép a mintavétel sűrűségének megfelelő átlagos gyakorisággal exponál.

Elsősorban, a veszteségidők feltárásával foglalkozik.

A munkaműveletek analitikus vizsgálatának módszere

A vizsgálatok előkészítése:

• megfigyelő, időmérési és feldolgozási lapok megszerkesztése

• a műveletek elemekre bontása

• a műveletelemek határainak pontos bejelölése

• a sorrend rögzítése

A mérések száma

A műveletelem időtartama, perc A szükséges mérések száma

― 2 15 ― 30

2 ― 10 10 ― 15

10 ― 40 7 ― 10

40 ― 60 3 ― 5

A műveletek időmérése

Az adatok feldolgozása

Műveletciklus módszer

Főleg a növénytermesztési munkafolyamatoknál

alkalmazzák. A műveletek nemcsak műveletelemekre, hanem ciklusokra is bonthatók

I = M (i1 + i2 + i3 + … in) + (j1 + j2 + … jn) ahol: I = a műveleti ciklusidő percben

M = a menetek száma

in + jn = a munkaidő elemek percben i = változó elemek (pl. vezetés, fordulás) j = állandó elemek (töltés, ürítés)

A menetek száma (M)

tartályos gépeknél:

M = 10.000  x₃

 1 x₄ K  x₅

nem tartályos gépeknél:

M = F

M = x₆

x₄ x₄

szántás kombinátorozás vetélő mozgással

x₃ = a tartály befogadóképessége kg vagy liter x₄ = munkaszélesség, m

x₅ = a tábla hossza, m x₆ = tábla szélessége, m

K = átlagtermés, vetőmagszükséglet, vagy adag F = fogásszélesség, m

A munkafolyamat időfelhasználásának értékelése

Mt =

Q T

Munkaigényesség:

Mt =

T Q

ahol: Mt = munkatermelékenység

Q = az előállított termék mennyisége

T = a munkaidő mennyisége

Munkahatékonyság:

Állattenyésztésben mérjük, pl.

1 dolgozó hány állatot kezel

100 liter tej előállítására hány óra munkaidő jut.

Növénytermesztésben:

1 ha-ra felhasznált élőmunka mennyisége

1 tonna termékre felhasznált élőmunka mennyisége

A telepítés elemzése

Az új létesítmények tervezésénél célszerű figyelembe venni. Fel kell tárni, hogy:

• milyen a terület kihasználás

• megfelelő helyen végzik-e a munkát

• miként csökkenthetők a térközök

• indokolt-e egy-egy munkaerő, vagy egyes csoportok áthelyezése, átcsoportosítása

A berendezések, gépek hibás elhelyezése jelentősen növelheti a férőhely-szükségletet.

Figyelembe kell venni a munka- és energia-megtakarítás lehetőségét is.

Ajánlatos elemezni a munkaterem tagolását, méretét is.

Teljesítményszórás-vizsgálatok

Azonos munkaidő ráfordítás esetén is eltérő adottságaik

következtében, a dolgozók különböző teljesítményt nyújtanak.

Milyen tényezők befolyásolják az egyéni teljesítményeket?

a) A munkaerővel kapcsolatos tényezők:

– az életkor

– az iskolai végzettség – szakképzettség

– motiváció

– begyakorlottság – családi háttér

– lakóhely távolsága

b) A műszakbeosztással kapcsolatos teljesítmény- szóródás:

– a műszakon belül

– az első, második, illetve harmadik műszakban – a munkahét napjain

– havonként

c) A munkahellyel kapcsolatos tényezők – a munkahelyi mikroklíma

– a gépek állapota

– a termelésszervezés hatásfoka (munkahely kiszolgálás)

A munkahelyi szervezettség vizsgálata

Célja:

• Jobb munkakörülmények biztosítása.

• A munkakörök betöltésére legalkalmasabb dolgozók kiválasztása.

• A munka zavartalan végzéséhez a feltételek biztosítása.

• Az ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása.

• Az igényes szociális környezet megteremtése.

A munkahelyi szervezettség elemzésének szakaszai:

Előkészítés: a vizsgált munkahely kijelölése, az alkalmazandó

módszer(ek) meghatározása az adatfeldolgozás módjának rögzítése, az elemzés személyi, szervezeti, tárgyi, anyagi és időbeli

feltételeinek biztosítása.

Helyzetfeltárás

Ok vizsgálat: szervezetlenséget előidéző okok feltárása.

• valamely tényező (tényezők) színvonalát sokan kifogásolták,

• jelentős véleménykülönbségek,

• az objektív mérések és a szubjektív megítélés között jelentős az eltérés,

• a szervezettség javulását akadályozó legfőbb tényezők hangsúlyozása (okok-okozatok).

A tapasztalatok hasznosítása

A munkahelyi szervezettség vizsgálati szempontjai Öt fő terület:

• A munkahely elhelyez(ked)ése, kialakítása

• A rendelkezésre álló munkaerő

• Az üzemeltetésre vonatkozó szempontok (a munkahelyen folyó tevékenység elemezése)

• A munkahelyi ösztönzés rendszere

• A munkahely szociális légköre

Ezekről általában:

A munkahely

•

elhelyezése

• mérete, alakja

•

kialakítása

• klímaviszonyok

• megvilágítás

• zaj, rezgés, légtisztaság

• padozat, szín, páratartalom

A munkaerő

•

létszám, beosztás, hozzáértés

•

pszichológiai alkalmasság, képességek

• a dolgozók kiválasztása, betanítása

• a fluktuáció mértéke

• munkamegosztás, munkaszervezet

Munkahelyi tevékenység

• az előírt technológia betartása

• az operatív vezetés „jelenléte”

• a munkamódszer minősége

• a munkaműveletek összhangja

• az eszközök kihasználtsága

• a dolgozók (egyenletes) terhelése

• a váltás megszervezése

• a munka átvételének és bizonylatának rendszere

• a munkaidő

• munkarend

• munkanapstruktúra

• munkafegyelem

• a munkahely belső és külső kapcsolatai

Munkahelyi ösztönzés

• teljesítmény követelmények

• bérezési formák

• az alapbéren felüli juttatások

• a kereseti arányok alakulása

• erkölcsi elismerés

Szociális légkör

• a kollektíva közérzete

• kapcsolata a vezetővel

• egyéni fejlődés

• a dolgozói javaslatok figyelembevétele

• a szociális ellátás színvonala

• a munkahely kultúrája

Mikromódszerek

Dolgozók mozgásának, gépek

mozgásának elemzése

Mozgástanulmányok az állattenyésztésben

Méretarányos alaprajzon mozgási utak bejelölése

Mozgástanulmányok a növénytermesztésban

• A tábla méretarányos kicsinyített rajzán bejelölni a gép mozgását.

• Mozgás a táblán és fordulások ábrázolása

27

Javitott irányitás

Kivitelező grafikon

• Kézi műveletek elemzésére

• Szimbólumokat használ

29

1 Leborítás teherautóról 20

2 Ellenőrzési helyreszállítás 100 ft

3 Mérés, ellenőrzés, válogatás 30

4 Tároló helyre szállítás 50 ft

5 ^Várakozás 360

6 Szállítás a hámozóhoz 20 ft

7 Hámozás, csumázás 15

8 Vízben áztatás 20

9 Szállítószalagra juttatás 5

10 Válogató helyre juttatás 20 ft

11 Mérés, ellenőrzés, szortírozás 30

Page 1 of 3 Összesen 480 190 ft

Folyamat leírása

Idő (perc) Távolság (feet)

Lépés Tevékenység Szállítás Ellenőrzés Várakozás Raktározás

Dátum: 9-30-02 Helyszín: Graves Mountain

Személy: TLR Folyamat: Almaszósz

Almafeldolgozás folyamatábrája

Fototechnikai eljárások

• Robottechnika percenként 4-55 kép készítése

• Memomozgás technika: 1-2 kép/mp majd normál sebesség 24 kép/mp – a nagy

amplitúdójú mozgások kiszűrése

• Folyamatos filmfelvétel – terhelés és

munkamódszer elemzés

Regisztrátum elemző és munkamódszer-ésszerűsítő

technikák

1. Mozdulatelemzéses

munkatanulmányozás és munkakialakítás

2. Kovaljov-módszer

Mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás

Az alapmozdulatokra bontott fizikai munkatevékenységekhez előre

meghatározott időértékeket rendel.

Az 1940-es években 400 munkafolyamat 10.000 tevékenységét vizsgálták.

A 3M módszer munkamódszerek megtervezésére és racionalizálásra alkalmas

A munkafolyamatokat kódolt

alapmozdulatok formájában rögzítik, amelyekhez előre meghatározott

időértékek tartoznak. Az időérték egyenlő a mozdulat filmre vett képkockáinak

számával.

1 kocka = 1/16 mp = 0,00001 óra = 1 TMU

(TMU – Time Measurement Unit)

A 3M módszer a kézi munkaműveleteket 18 alapmozdulatra bontja, amelyből az öt leggyakoribb az alábbi:

Sorszám Alapmozdulat megnevezése

Alapmozdulat jele

1 2 3 4 5

Nyúl

Megfog Mozgat Illeszt Elenged

R G M P RL

Mozdulatsor kézi tevékenységeknél

1. Nyúl

2. Megfog 3. Mozgat

4. Illeszt

5. Elenged

A 3M módszer alkalmazása

Tényanalízis – a jelenlegi állapot elemzése

Tervanalízis – Az előzetes vizsgálat

alapján javaslat a fejlesztésre

Kovaljov- módszer

Minden dolgozó munkamódszeréből

azokat az elemeket kell kiválasztani amit a legjobban végez, majd ezekből rakják

össze az új munkamódszert.

Megnevezés 1.

fejő

2.

fejő

3.

fejő

A fejők átlaga

Legrövi- debb idő Tőgymosás

Tőgytörlés

Első tejsugarak vizsgálata Fejkelyhek felrakása

13 8 5 7

10 12 9 9

12 6 11 10

11,7 8,7 8,3 8,7

10 6 5 7 1 tehén átl. előkészítése 33 40 39 37,4 28 Fejőkehely levétele

Tőgybimbó fertőtlenít.

6 5

7 4

7 4

6,7 4,3

6 4 1 tehén átl. utómunkái 11 11 11 11,0 10 1 tehén átlagos kézimunka

szükséglete

44 51 50 48,4 38

Fejőházi fejés értékelése Kovaljov módszerrel

(100 mérés átlaga, mp)

Alkalmasság vizsgálatok

A munkaerő és munkakör összhangja kedvező, mert:

– A teljesítmény javul – Javul a munkakedv – Baleset kevesebb – Fluktuáció kisebb

• Személyi vizsgálatok

– Orvosi vizsgálatok

– Jellembeli tulajdonságok vizsgálata – Rátermettség (adottság, készség)

– Képzéssel, gyakorlattal megszerezhető ismeretek

A betöltendő munkakörre alkalmas személy kiválasztásának módszerei:

Formai keretek nélküli alkalmassági vizsgálat

• Kötetlen beszélgetés

• Szakismeret

• Továbbfejlődési lehetőség

• Jelenlegi munkahelyhez való viszony

Próbaidő

• Hosszabb megfigyelés

• „Természetes” magatartás

• Lámpaláz elmúlik

–Önjellemzés

• Tájékoztat az önmegítélésről

• Írásos önértékelés

Szűkebb értelemben vett alkalmassági vizsgálatok – labor módszerek

• Fiziológiai mérések (pl.: vérkép, légzés)

• Érzékelés és szenzomotoros vizsgálatok (érzék- és mozgásszervek működése)

• Munkapróba (gyakorlati probléma megoldás), tesztfeladat

Köszönöm a figyelmet!