Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek III.
Szervezés és logisztika
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Vállalati és termelési logisztika
102. lecke
• Vállalat célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével
• Termék vagy szolgáltatás előállítása
• A termék vagy szolgáltatás a fogyasztó számára értéket képvisel
• Termelés: inputok transzformálása outputokká
• A transzformációs folyamat lehet:
– Fizikai természetű, – Kémiai,
– Helyzeti, – Csere, – Tárolás,
– Információs jellegű transzformáció.
I
N
P
U
T
Transzformáció
Anyag
Energia
Munkaerő Eszköz
Információ
O
U
T
P
U
T
Javak
• A szolgáltatások sajátosságai:
– A minőség fogalma sokkal összetettebb
– Előállítása és „fogyasztása” gyakorta összekapcsolódik – Nem készletezhetőek
– A készleteket a kapacitások helyettesíthetik
• A szolgáltatások csoportosítása a vevővel kiépített kapcsolat szorossága alapján:
– Laza kapcsolatú szolgáltatások – Szoros kapcsolatú szolgáltatások – Közepes szorosságú szolgáltatások
• Folyamatrendszerű gyártás (termékelvű elrendezés)
– A termékek mindig ugyanazon lépéssorrendet követve haladnak végig a termelési folyamaton
– Olyan iparágakban alakult ki, ahol nem diszkrét mennyiségekben történik az anyagáramlás
(folyamatiparágak) – Jellemzői:
• Nagy gyártási volumen
• Alacsony egységköltség
• Magas átállítási költség
– Sorozatgyártás
• Műhelyrendszerű gyártás (funkcionális elrendezés)
– A berendezések funkció szerint rendezettek – Egyszerre sokféle termék gyártása folyhat – Jellemzői:
• Rugalmas
• Az egyedi gyártmányoktól kezdve a sorozatgyártásig alkalmazható
• A gyártás fajlagos költségei magasak
• Csoportos gyártási rendszerek
– Az egy termék előállításához szükséges technológiai műveleteket egy területre vonják össze
– Kombinálják a műhelyrendszerű ás a folyamatrendszerű gyártás előnyeit
• Helyhez kötött gyártási rendszer (projekt típusú)
– Térben meghatározott helyen kell találkoznia a termelő berendezéseknek, az anyagoknak és a munkaerőnek – Projektmenedzsment
• A létesítmények tervezése
– Telephely kiválasztása
– A telephely hosszú távon meghatározza a működés feltételrendszerét – A létesítmény elhelyezésénél mérlegelni kell szükséges a következő
tényezőket:
A. Input oldali tényezők:
• A munkaerő biztosíthatóságának kérdései
• Anyagellátással kapcsolatos tényezők
• Tőkeellátás szempontjából megfontolandó tényezők
B. Output oldali tényezők:
• A marketing és az elosztási feltételeket befolyásoló tényezők
• A gazdasági hatások
• Nem gazdasági tényezők
• Kapacitások tervezése
– Szorosan kapcsolódik a létesítmények tervezéséhez – Kapacitás: az adott létesítmény által meghatározott idő
alatt, a normál működés feltételei mellett maximálisan kibocsátható termékek mennyisége
– A kapacitás a termékszerkezettől függő tényező – A kapacitástervezés aggregált szinten történik – Tervezett kapacitás – normál kapacitás
– Csúcskapacitás – fenntartható kapacitás
• A folyamat- és a műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése
– Termékelvű berendezés esetén: hány munkaállomást szervezzünk, illetve a munkaállomásoknak milyen
műveleteket kell elvégezni
– Művelet: a munkás vagy a gép által racionálisan elvégezhető feladatok
– Függőségi diagram – Ciklusidő
– A munkaállomások minimális száma
– Hatékonyság
• Műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése
– Alapvető probléma: az egyes műhelyek között lebonyolítandó szállítások szervezése
– Módszerek: pl. matematikai módszerek (lineáris programozás)
– Módszeres berendezési tervezés
• A termeléstervezés lépései
Aggregált tervezés
MPS
MRP I. Készletnyilvántartás
Műszaki adatok kezelése
Nettó igény
Kapacitástervezés Gyártási folyamatirányítás
• Az aggregált tervezés
– Az értékesítési lehetőségek összehangolása a rendelkezésre álló forrásokkal
– A tervezés információforrásai:
• Az előrejelzés adatai
• A már feladott rendelések
– A tervezés időhorizontja (3 hónap és 1 év között)
– A kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodáshoz alapvetően két stratégia lehetséges:
1. A kibocsátási szint követi a keresletet
A kibocsátás változtatható a következő eszközökkel:
• A foglalkoztatási szint változtatása
• Kooperáció
• A piaci szereplők együttműködésével
• A kapacitások átszervezése.
2. A termelés egyenletes ütemének fenntartása mellett számos gazdaságossági érv szólhat
– A különböző stratégiák a költségek alapján értékelhetők
– Egyéb tényezők figyelembevétele
• A vezérprogram létrehozása
– A hazai gyakorlatban operatív tervnek is nevezik – Az aggregált tervnél részletesebb időbontású
– Kapcsolatot teremt a marketing- és értékesítési tervvel, a kapacitástervezéssel
– A vezérprogram alapján lehet az anyag- és kapacitásszükségletet meghatározni
• Szükséglettervezési rendszer
– A termeléstervezés és végrehajtás integrált szervezése – A szükséglettervezési (MRP) és erőforrás tervezési
(MRP II) rendszer
• Az anyagi folyamatok időbeli követését biztosító rendszerek
• Független keresletű termékek
• Függő keresletű termékek
• MRP-rendszerek: azok a rendszerek, ahol a függő keresletű termékek előállítását a független keresletű termékek iránti igényből levezetve tervezik meg.
• Feltételezi:
– a meghatározott termékmennyiség legyártásához és az anyagok beszerzéséhez szükséges átfutási idők rögzíthetők,
– A termékek anyagigénye vagy az anyagkihozatal mennyiségileg előre meghatározható.
• Akkor hatékony eszköz, ha:
– A kereslet viszonylag kiszámítható,
– A szállítók és termelők kapcsolatrendszere stabilnak tekinthető,
– A tervezett és a tényleges nem tér el egymástól.
• Az MRP megvalósítása
– Először az inputok biztosítása állt a középpontjában
– Felmerült, hogy az egyéb inputok szükségletét is le lehet vezetni
MRP II.
– Teljes körű erőforrásigény megtervezése ERP
– Ezek a rendszerek integrálják a beszerzés – termelés – kibocsátás teljes folyamatát
• Az MRP működésének inputjai
– Vezérprogram, vezérterv
• Minden olyan termék termelési szükségletét rögzítjük, amelynek keresletét a vállalat a piaci igények alapján határozza meg
• A periódus megválasztása
• A vezérprogram az értékesítési tervből származtatható
• Az MRP működésének inputjai (folyt.)
2. A termék felépülésének leírása (BOM, gyártási anyagjegyzék, gyártmányfa)
• A vezérprogramban szereplő terméket a beépülő anyagok szerint bontja meg
• Pontosan meghatározza, hogy a végtermék egy egységéhez mely beépülő részegység és milyen mennyiségben tartozik
• Gyártmányfa: tükrözi a gyártási rendszer függőségi viszonyait
» Horizontális függés
» Vertikális függés
• Az MRP működésének inputjai (folyt.) 3. Készletállapot nyilvántartás
• Az anyagok időbeli felhasználásának és elkészültségének nyomon követése
• Az anyaglistában szereplő termék készletváltozását követi
• Az MRP logikája
– Nettósítás: a szükségletszámítás termékszintenkénti lebontása
20
• Ütemezés
– Célja: biztosítani a rendelkezésre álló berendezések, munkaerő, hely, stb. magas szintű hasznosítását
– Az ütemezés meghatározza a termelési készletek nagyságát
– Termékelvű gyártás:
• A folyamatos gyártási rendszerek és a termelés vonalszerű elrendezése
– Műhelyrendszerű termelés:
• A műveletek elvégzése a különböző gépcsoportok elhelyezése szerint történik
• Több feladatot kell több gépen elvégezni
• Műveletütemezés prioritási szabályokkal
• Legrövidebb műveleti idő
• A kritikus ráta szabálya
• Az elsőnek beérkező elsőnek kiszolgálva elv
• Indítási idő
• A rendelési határidők sorrendjében történő prioritás
• Véletlenszerű sorrendben kialakított feladatütemezés
• A feladatok végrehajtási sorrendjének meghatározása Johnson-szabály
• Vezérelvei:
– A pazarlás elkerülése
– A JIT önmagát mint egy soha be nem fejezett folyamatot tekinti
– A készlet nélküli termelési folyamatot célozza meg – A rendszer egészét alá kell rendelni a fogyasztói
minőség biztosításának
– Csak azt szabad termelni, amire fogyasztói igény van – A rendszer rugalmassága
– Bizalom és egymás tisztelete – Participáció
• A termelésszervezésre, az anyagi folyamatok irányítására vonatkozó alapelemek:
– Az átállítási, várakozási idők minimalizálása
– Áttekinthető üzemelrendezés, az üzemi rend fontossága
– Preventív karbantartási rendszer a folytonos működőképesség biztosítására
– A munkavállalói aktivitás fejlesztése a folyamatok fejlesztésében – Pull-rendszer
– KANBAN-rendszer
– Eredménytáblák alkalmazása – Kiegyensúlyozottság
• „Optimalizált termelési technológia” – korlátok elmélete – korlátok menedzsmentje
• A vállalat mint rendszer teljesítményét az a korlát fogja meghatározni, amelybe éppen beleütközik
• A korlátok lehetnek:
– Belső források – Külső források
Az OPT működésének 9 törvénye:
• A termelési folyamatban áramlásokat és nem a kapacitásokat kell kiegyensúlyozni
• A nem szűk kapacitások kihasználását a korlátok határozzák meg
• Az aktivitás nem azonos a hasznosítással!
• A szűk keresztmetszetek vesztesége a rendszer vesztesége
• A nem szűk keresztmetszeteken elért megtakarítás látszólagos
• A szűk keresztmetszet befolyásolja az átfutási időt és a készletet
• A szállítási sorozatnagyságok nem egyenlők a gyártás sorozatnagyságával
• A termelési sorozatnagyságokat változónak kell tekinteni
• A feladatütemezésben a korlátokat szimultán kell vizsgálni
