Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek III.
Szervezés és logisztika
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A munkatudományok célja, feladata
91. lecke
A munkatudományok célja: az emberi
munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása
A munkatudományok feladata: a munkával
kapcsolatos törvényszerűségek feltárása,
a munka termelékenységének növelése, a
munka emberközpontúbbá tétele
Munkatudományok:
– Munkaszervezéstan – Ergonómia
– Munkafiziológia
– Munkapszichológia – Munkahigiénia
– Munkavédelem – Munkajog
– Munkagazdaságtan
A munkatudományok kialakulása
• Ramazzini (szül: 1663, Modena)
– Foglalkozási megbetegedések
• Lavoisier (1743-1794, Franciaország)
– Munkafiziológia: légzés vizsgálata
• Peronet (1708-1794, francia)
– Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással
• Villermé (1782-1863, francia)
– Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek)
• Marey (1830-1904, francia)
– Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata
• Taylor (1856-1915, USA)
– A tudományos menedzsment megalapítója
Frederick Winslow Taylor (1856-1915)
• Született USA Pennsylvania gazdag családba
• Elkezdte a Harvard Egyetemet
• 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez
• Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500- ról 140-re csökkentette
The Principles of Scientific Management (1911)
– Munkamódszer tanulmányok fejlesztése
– Darabbér-rendszer bevezetése – Időtanulmány bevezetése
– Tudománnyá fejlesztette a
szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest – A dolgozók kiválasztása és
képzése
– Együttműködés a menedzser és a dolgozók között
– Munkamegosztás a munkások és a
menedzsment közt
Taylor szervezeti elmélete
• Világos alá-fölérendeltség
• Felelősség
• A tervezés és végrehajtás különválasztása
• Ösztönzők kidolgozása
• A terv követése
• Feladat specializáció
Taylor kritikája
– Az embereket gépnek tekintette
– Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül
Taylor hatására jött létre
– Munkafolyamat tervezés – Munka mérése
– Termelésellenőrzés
– Munka tanulmányozás – Személyzeti munka
– Minőség ellenőrzés
Ford (1863-1947) Szalagmunka
Münsterberg (1863-1916, német) Pszichológiai alkalmassági
vizsgálatok
• Fayol (1841-1925, francia)
– Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa
• Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott)
– Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre.
• Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása
• Hensch Árpád (1847-1913)
– Jószág berendezés
• Nagypataki Béla
– A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban
• Hellei András (1942)
– Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági
Munkatudományi Intézet igazgatója
Szervezés
Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya,
munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása
A szervezés területei
Társadalmi Gazdasági
Tevékenység vizsgálata Racionalizálás
Emberi alkotótevékenység
• Szervezési irányelvek – Teljesség
– Arányosság – Tervszerűség
– Viszonylagosság
• Szervezési alaptévedések – Ösztönösség
– Sematizmus
– Rendszertelenség – Túlzott centralizmus – Túlzott decentralizmus
Szervezetek a társadalomban
Naturális gazdálkodás – családok
Árutermelés kialakulása – latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek
A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek
Speciális egységek kialakulása – bonyolult
szervezetrendszerek
• A szervezéstudomány fejlődése
• Klasszikus szervezéselmélet – Taylor
• Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) – Human relatios
– Human behavior – Munkakörülmények – Munkapszichológia – Munkaszociológia – Informális csoportok
• Integrált szervezéselmélet (1950-)
– Rendszerszemlélet
– A vállalat mesterséges rendszer
– Interdiszciplináris megközelítés
• A munkaszervezés
– A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen.
• Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok:
– Munkaeszköz kialakítás – Munkakörülmények
– Munkafeladatok
– Munkahely ellátás
Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok Munkaerő – munkakör
összehangolása
(szakképzettség, gyakorlat)
Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség)
Munkaerő gazdasági
kapcsolatai (bér)
• Munkaszervezés területei
– Tervezés
– Racionalizálás, fejlesztés
• Munkahelyszervezés
– Adott munkahelyen
• Munkaszervezés
– Egész vállalat szervezése
Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának
szakaszai
Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották
Az ergonómia feladata az ember és környezete
kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt
eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti.
Az ergonómia célja az ember és a technikai
környezet közötti harmónia biztosítása. A munka
hatékonyságának növelése, valamint az emberi
igények kielégítése.
• Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia”
Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik.
• Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia
A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia.
• Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a
fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.
Az ergonómia fejlődésének vázlata
Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia
Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia
Rendszer-ergonómia
Termelési rendszerek, környezet- ergonómia
Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia
(„fogantyúk és skálák ergonómiája”)
integráció
emberi megbízhatóság
felhasználói felület
humán és mesterséges intelligencia összeillesztése
participáció
expanzió
rétegspecifikus igények
piaci verseny
design és ergonómia
rendszerelmélet
ember-gép-rendszer optimalizálása
környezet humanizálása
vezérlési felület
ember-gép-kapcsolat
antropometria
szenzomotoros kompatibilitás
1950 1960 1970 1980 1990
Kulcsfogalmak
• A kilencvenes évek ergonómiája
– súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, – a biztonsági és környezetvédelmi szempontok
fokozottabb érvényesítése,
– rétegigények fokozottabb figyelembe vétele,
– a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.
