Gazdaságtudományi ismeretek III. Gazdálkodási modul

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek III.

Szervezés és logisztika

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Időtényező a munkaszervezésben

94. lecke

A számszerűsített időtényező munkaszervezésbeni felhasználása a munkaidő-felhasználást, a munkaidő szükségletet, valamint az időtartam figyelembevételét igényli.

A munkaidő-felhasználás az az időmennyiség, amelyet meghatározott munkafeladat elvégzésére fordítottak.

A munkaidő-szükséglet az az időmennyiség, mely meghatározott feladat előírt minőségű elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Tehát a munkavégzés

eredményessége kétféle módon mutatható ki.

Egységnyi idő alatt előállított termékkel, vagy

egységnyi termékre fordított munkaidővel. Ismerünk anyag, energia, gépkihasználási, létszám és

munkanormát.

Teljesítménykövetelményként olyan normát kell alkalmazni, amelyet:

• szakmailag, élettanilag alkalmas, kellő gyakorlattal rendelkező átlagos dolgozó,

• megfelelő műszaki, szervezési, egészségügyi és biztonsági feltételek mellett,

• az előírt munkaidő esetén,

• a minőségi, gazdasági, egészségvédelmi és

biztonsági követelmények megtartásával tartósan teljesíteni tud.

A MUNKAIDŐ

A munkás időfelhasználását tartalmazza. Idetartozik a munkanap és a munkaóra. Megkülönböztetünk

napi

,

heti

és

éves munkaidőt

.

Magyarországon 1937-ben – Európában az utolsók között – iktatták törvénybe a 8 órás munkaidőt.

1939-ben – a háborús előkészületekre való tekintettel ezt is felfüggesztették.

1945 után a kollektív szerződések kötelezően előírták a 8 órában való munkáltatást. Az 1981. évi (IV.27.) Mt.

határozat elrendeli a heti 5 napos, 42 órás

munkahétben való dolgoztatást. Ma már általánossá vált a heti 5 napos, 40 órás dolgoztatás.

Munkaidő-beosztás 40 órás munkahétben

Napok órától óráig összesen

Hétfő 7³⁰ 16⁰⁰ 8,5 óra

Kedd 7³⁰ 16⁰⁰ 8,5 óra

Szerda 7³⁰ 16⁰⁰ 8,5 óra

Csütörtök 7³⁰ 16⁰⁰ 8,5 óra

Péntek 7³⁰ 13³⁰ 6 óra

Szombat - - -

Vasárnap - - -

Összesen: 40 óra

A növénytermesztésben a rendelkezésre álló és állandóan változó munkanapok számával kell a termelési feladatokat megoldani.

Az állattenyésztésben viszont a naptári napokkal kell számolni. Állatot mindennap kell etetni. Itt alakult ki a váltórendszer. A váltók azok helyett dolgoznak,

akik a pihenőnapjukat töltik. A munkanap hossza és a munkafeladatokra felhasznált munkaidő

mennyisége változó.

Az állatgondozók szabadidejének alakulása csúsztatva eltolódó munkahét esetében

(az egy műszakban dolgozó kollektíva számára)

Jelmagyarázat: x = munkanap - = munkaszüneti nap 1o = munkavezető, 2, 4, 5, 7 8, 10 = fejőbrigád

3*, 6*, 9* = takarmányos brigád

N a p Állatgondozók

1^o 2 3* 4 5 6* 7 8 9* 10

1. változat hétfő

kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfő kedd szerda

x - - - x x x x x x

x x - - x - x x x x

x x x - - - x x x x

x x x x - - x - x x

x x x x x - - - x x

x x x x x x - - x -

x x x x x x x - - -

x - x x x x x x - -

- - x x x x x x x -

- - x - x x x x x x

2. változat hétfő

kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfő kedd szerda

x x x x - - x x x -

x - x x x - x - x x

x - x x x x - - x x

x x x - x x x - x -

x x x - x x x x - -

x - x x x - x x x -

- - x x x - x x x x

x - x - x x x - x x

x x - - x x x - x x

x x x - x - x x x -

A munkaidőrendszerek jellemzői

Rendszer Munkaciklus Munkanap Évi

munkaóra 5 + 2

napi 8 óra heti 40 óra

52,14 (365 : 7)

260,7 (52,14 x 5)

2.086

(260,7 x 8) 2 + 1

napi 8 óra 37 perc heti 40 óra

121 (365 : 3)

242 (121 x 2)

2.086

5 + 5

napi 11 óra 26 perc heti 40 óra

36,5 (365 : 10)

182,5 (36,5 x 5)

2.086

1 + 1

napi 11 óra 26 perc heti 40 óra

182,5 (365 : 2)

182,5 (182,5 x 1)

2.086

7 + 3

napi 8 óra 9,86 perc ~10 perc heti 40 óra

36,5 (365 : 10)

255,5 (36,5 x 7)

2.086

A munkaidő eloszlása a nap folyamán

Az osztott műszak hátránya, hogy sok idő telik el a kezdés (5 óra) és a befejezés között (20 óra)

Munkaidő, pihenőidő, túlmunka

A munkavégzésre előírt idő munkaidő, független attól, hogy a munkavállaló el van-e látva munkával, vagy sem.

• az állásidő – miután a munkáltató érdekében merül fel –

beszámít a munkaidőbe (az eltérő díjazásra megállapodhatnak),

• a készenlét – (készenállás a munkára) ha előzetesen

megállapított módon, a munkáltató utasítása alapján, időbelileg nem különül el a munkaidőtől – része a munkaidőnek.

A munkaidő lehet:

•

rendes munkaidő

: a dolgozó külön utasítás nélkül köteles dolgozni (munkaszerződés)

•

rendkívüli munkaidő

: külön utasítás, vagy megállapodás alapján kötelezett a munkára a dolgozó

•

részmunkaidő

: a teljes munkaidőnek csak egy

részében pl. 6 órában való alkalmazás (írásba kell foglalni)

•

különös munkaidő(k)

: az általános munkaidő a heti 40 óra – az ennél hosszabb vagy rövidebb,

jogszabályban megállapított munkaidő (tehát teljes)

Munkaidő és a munkaszerződésben rögzítendő megállapodások tárgyai

Munkaidőkeret

A munkaidőre vonatkozó szabályt heti, havi vagy évi egységben is meg lehet határozni.

Munkarend

A munkaidő kezdési és befejezési időpontjának és a munkaközi szünetek meghatározásának módja. Az

egyenlőtlen munkarendnél a napi munkavégzés ideje 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.

Idénymunkarendről akkor beszélünk, ha a feladatok a naptári éven belül egyenlőtlenül jelentkeznek (pl.

aratáskor 12 óra).

Munkaszüneti nap:

újév első napja, március 15.,

húsvét hétfője, május 1., pünkösd hétfője, augusztus 20., október 23., november 01. és karácsony 2 napja.

Pihenőnap:

szombat, vasárnap

Szabadnap:

hetente 2 nap

A heti pihenőnapot nem mindenképpen vasárnap és a szabadnapot nem feltétlenül szombaton kell

biztosítani. A szabadnapok összevontan is kiadhatók (az esedékesség után 30 napon, illetve végszükség esetén 180 napon belül).

• Aki rendszeresen vasárnap is dolgozik, annak havonta 2 pihenőnapot szombaton kell kiadni. 1 pihenőnap vasárnap legyen.

• A munkaidő 0 óra és 24 óra között állapítható meg. A munkaidő után az újabb munkába állásig 11 óra

időtartamnak kell lennie.

• Munkaközi szünet – étkezést vagy pihenést szolgál, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja.

• Nem jár munkaközi szünet (min. 20 perc) annak a dolgozónak, aki bármikor étkezhet, vagy

 aki készenléti szolgálatban van, vagy

 akinek a napi munkaideje a 6 órát nem haladja meg^.

• Minden egybefüggő 3 óra túlmunka után 20 perc munkaközi szünet jár.

Rugalmas munkaidőrendszer (típusai)

• A napi munkaidő hossza meghatározott, de a

lehetséges kezdés és befejezés időpontja között több idő van, mint munkaidő. Pl. 6 óra és 20 óra között lehet dolgozni 8 órát.

• A munkaidő kezdete van meghatározva (minimum és maximum munkaidő-vállalási lehetőséggel).

• A dolgozó állapítja meg a munkateljesítés idejét.

A munkanap struktúrája

A munkanap hasznos időből (normaidő) és veszteségidőből áll A munkanap struktúrája

Normaidő

előkészületi és befejező idő t₆

tényleges előkészület és befejezés t₆₁

munkahelyre úti idő t₆₂

alapidő t₀₂ főidő t₁

mellékidő t₂

munkahely-kiszolgálási

idő t₃ szervezési t₃₁

műszaki t₃₂

munkástól függő

munkamegszakítás t₅ pihenés és személyi szükségleti idő t₅₁

Veszteségidő

munkafegyelmet sértő t₅₂

munkástól nem függő t₄ szervezési t₄₁

műszaki t₄₂

egyéb t₇

Üzemidő

A munkafolyamatokban résztvevő termelő-

berendezéshez kapcsolódik. A gépek kihasználásáról ad tájékoztatást.

Az üzemnap produktív időre és technikai időre oszlik.

A

produktív idő (tg

₀₁

) a főidő

és

mellékidő összege

(tg₁ +tg₂) tg₀₂ = tg₀₁ + (tg₃ – tg₃₂) + tg₄ + tg₃₂₁

tg₂ =

technikai idő

= produktív idő + (műszaki kiszolgálás – előkészületi és befejezési idő) + műszaki hibaelhárítás + átállás

főidő tg₁

mellékidő tg₂ üresjárati idő tg₂₁ fordulási idő tg₂₁₁

egyéb üresjárat tg₂₁₂

technológiai

kiszolgálás ideje tg₂₂

felrakás, feltöltés tg₂₂₁

ürítés tg₂₂₂

pótkocsi-átkapcsolás tg₂₂₃ a műszaki

kiszolgálás

ideje tg₃

karbantartási idő tg₃₁ napi karbantartás tg₃₁₁ időszakos karbantartás tg₃₁₂ előkészületi és

befejező idő tg₃₂

átállás szállítási helyzetből tg₃₂₁ gép fel- és lekapcsolás tg₃₂₂ üzemanyag-felvétel, bemelegítés tg₃₂₃ gépbeállítás, átszerelés tg₃₂₄

Az üzemnap struktúrája

Technológiai és műszaki hibaelhárítás tg₄

technológiai hibaelhárítás tg₄₁

műszaki hibaelhárítás tg₄₂ gépjavítás a munkahelyen tg₄₂₁ gépjavítás a műhelyben tg₄₂₂ Egyéb idő-

veszteségek tg₅

személyi szükségleti időt tg₅₁

utazási, szállítási idő tg₅₂ kapcsolódó, gép miatti időkiesés tg₅₃ szervezési hibák miatti időkiesés tg₅₄ meteorológiai okok miatti időkiesés tg₅₅ Összes munkaidőn

kívüli idők tg₆

időjárási ok miatt tg₆₁

műszaki hiba miatt tg₆₂ a gép javítás alatt van tg₆₂₁ javításra vár alkatrészhiány miatt tg₆₂₂ javításra vár javító kapacitás hiány miatt tg₆₂₃ javításra vár egyéb ok miatt

(munkaszünet, stb.) tg₆₂₄ üzemképesen áll tg₆₃

Műszakidő

Míg a munkaidő a dolgozó időfelhasználását jelöli (munkanap, munkaóra), az üzemidő (üzemóra, üzemnap) a termelő

berendezések idejéhez kapcsolódik.

A műszakidő a termelőerők időfelhasználását fejezi ki (munkaerő, gép, munkatárgy) közös ideje egy műszakban.

A műszakon belüli időfelhasználás szerkezete

A műszakidő felhasználás statikus vizsgálat rámutat az aktív és passzív tevékenységi időszak arányaira.

A műszakidő dinamikus szerkezete bemutatja, hogy a

munkaciklus, vagy munkaidő mely szakaszaiban milyen mértékben van az ember közvetlen kényszerkapcsolatban a termelő

berendezéssel.

A növekvő kötöttségi formák a következők:

• munkaeszközzel, vagy anélkül végzett kötetlen, az ember ritmusa által meghatározott tevékenység

• kötött emberi munka

Köszönöm a figyelmet!