E R I E K E Z E S E К A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

E R I E K E Z E S E К

A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL.

K ia d j a a M agyar Tudományos A k a d é m ia.

А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É I ! ÖL

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF,

o s z t a eYt i t k á i í

V ili. KÖTET. X III. SZÁM . 1878.

FOLYÉKONY

CYÁNSÓ VAS-NAGYOLYASZTÖBÖL

«

KÖZLI

К ERI *ELY A N T A L

LEV. TAG.

(B eterjesztette a TII. osztály ülésén 1878, April 15. Nendtvicli K.)

‘ / / BUDAPEST, 1878.

' - Л

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Лк A k ad ém ia, é p ü le té b e n .)

É R T E R E Z E S E К

a természettudományok köréből.

í

E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 - 1 8 7 0 .

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elem zése. T h a n . 12 kr. — IX. A közép id e g re n d sz e r szürke Á llom ányának és egyes ideggyökök e re d e te in e k tájviszonyai. L e n n o s s é k . 12 kr. — II I. A z á lla tte n y é sz té s fontossága s jelen leg i állása M agy aro rszág b an . Z l á m á l . 30 kr.

— IV. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á s s i k . 70 kr. — V. A m a g n e tik a i e h a jlá s m egm éréséről. B c h e n z l . 30 kr. — V I. A gázok összenyom h a tó s á g á ró l.

Л к i n. 10 kr. — V II. A Szénéleg K énegről. T h a n . 10 kr. — V III. K ét új kén ­ ta v a s K áli-K adm ium kettő ssó n ak jeg ec zalak jairó l. Ív r e n n e r. 15 kr. — IX . A da- oa a h a g y m á z oktanához. R ó z s a y . 20 kr. — X. F a ra d a y M ihály. A k i n . 10 k r. — X I. Jelen tés a L ondon- és B erlinből az A k ad ém iá n ak küldött m e te o rite k rő l.

S z a b ó . 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajza. P r i - v a l d s z k y . 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali id eg es főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV . A h ark án y i kénes viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A sz u lin y i á sv á n y v íz vegyelemzése. L e n g y e l . 10 kr. — X V I. A testegyenészot ú jab b h a la ­ d á s a s tudom ányos állása n ap ja in k b a n , három k iv á ló b b kóresettel felv ilág o sítv a.

В a t i z f a 1 v y. 25 k r. — X V II. A górcső alkalm azása a kőzettanban. К о c h 30 kr.

— X V III. Adatok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz R ó z s a y 15 kr. — X IX . A sili- k á to k form ulázásáról. W a r t h a 10 kr.

M á s o d ik k ö t e t . 1 8 7 0 —1S71.

I. Az á llati m unka és a n n ak forrása. S a y . 10 k r. — II. A mész geológiai te c h n ik a i jelentősége M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — II I . T ap a sz ta la ta im a szeszes ita lo k k a l, v alam in t a d o h án y n y al való visszaélésekről^

m in t a lá tto m p u la t o káról, f i i r s c h 1 e r, 80 k r. — ÍV. A hangrezgés in te n sitá - s á n a k méréséről. H e 11 e r. 12 kr. — V. Hő és n ehézkedés. G r eg ü s s . 12 k r. —

V I. A C eratozam ia h im sejtjein ek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 k r. — V II. A kettős torzszülés b o n cztan a. S c h e i b e r . 30 k r. — VIII. A F ilo b o lu s g o m b án ak fejlődése- és a la k ja iró l. K l e i n . 15 k r. — IX. Oedogonium d ip la n - d r u m s a nemzési fo ly am at e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T a p a sz ta la , ta im az a rté z i szökőkutak fú rása körül. Z s i g m o n d y . 50 k r . — X I. N é h á n y F lo rid e a K ristalloidjairól. K l e i n . 25 kr. — X II. Az Oedogonium d ip lan d ru m (J u r.) te rm é k e n y íte tt p etesejtjérő l. J u r á n y i . 25 k r. — X III. Az esztergom i bu- rá n y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g fö ldtanikora. H a n t к e n, lo kr. — X IV . S auer Ig n á c z em léke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Görcsövi kőzetvizsgálatok. К о c h. 40 kr.

H a r m a d ik k ö t e t . 1 8 7 2 .

1. A kapaszkodó h ajó zá sró l. K e n e s s e y . 20 k r. II. Emlékezés N eilreich Á g o stró l. H a z s l i n s z k y 10 k r. II I. F riv ald szk y Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 k r. IV . A dat a s z a ru h á rty a gyurm ájába le r a k o d o tt fest. nyag ism ertetéséhez.

H i r s c h l e r . 20 kr. V. K özlem ények a m. k. eg y ete m vegytani intézetéből. D r.

F le isc h e r és Dr. S tein er részéről. E lő terjeszti T h a n . 20 k r — VI. K özlem ények a m. k. egyetem v eg y tan i in tézetéb ő l, saját m ag a, v alam in t Dr. Lengyel és D r.

Ilo h rb a c h részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 10 kr. — V II. Emlékbeszéd F ló r F e re n c z le l e tt . D r. P ó o r . 10 k r. — V III. Az á sv án y o k olvadásának új m eg h atáro zási

FOLYÉKONY

KÖZLI

К EH Г ELY A N T A L

LEV. TAG.

(B e te rje sz te tte a I I I . o sztály ü lésén 18 78. á p r il 15. N eiu ttv ich К.)

BUDAPEST, 1878.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Az A k ad ém ia é p ü le té b e n .)

Budapest, 1878. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.

Folyékony cyánsó vas- nagyolvasztóból.

K özli : K E R P E L Y A N TA L.

T a m e l e Gusztáv ur, a gróf A n d r á s s y Manó-féle Etelka-kohó nevű olvasztómü gondnoka Alsó-Sajón, érdekes esetről tudósít, mely a nevezett olvasztónál 1877. évi decz havában és azután is többször előfordult.

H a ugyanis az olvasztó salak-csapoló nyílását csapolás előtt szokás szerint megtisztították — dugaszát gyengítették

— a dugaszon bigan és gyorsan folyó só szivárgott ke­

resztül, mely a salak vezetőcsatornáján még folyás közben gyorsan megmeredt. H a azután a lecsapolt salakot végig fo­

lyatják a megmeredt són, az sűrű fehér párák alakjában elillan.

Épen ily párák fejlődnek a lecsapolt folyékony salakból is.

A só, mely az egyes csapolások előtt kifolyt, néha 4— 5 kgrmot is tett. Meredt állapotában kékes-szürke szinü; vízben könnyen oldódik, erősen maró hatású és ha imént eredt, erős cyánsav bűzt terjeszt.

E különös jelenség az olvasztó teljes jójárása mellett állott be, eltartott 1 — 2 napig és azután ismét csak 10—14 nap múlva mutatkozott a nélkül, hogy a nyersvas minőségé­

ben vagy a torokláng külsejében észrevehető változást idézett volna elé.

Említésre méltó m ég, hogy t ü k ö r v a s gyártása mellett, mely vagy 6 hónapon át tartott, a cyánsó megsürü- dése és kifolyása szünetelni látszott.

T a m e l e ur szives volt a szóban forgó sóból nagyobb mennyiséget átküldeni, s én az eset új voltánál fogva eléggé

M. T . AKAD. É R IE K . A TERM. TUD. KÖRÉBŐL. 1878. 1*

4 K E R T E L Y A N T A L .

érdekesnek találtam a vasolvasztás e különös terményét ana- lytikai vizsgálat alá venni.

Eleinte a fövénynyel és szénnel kevert sónak vízzel való kivonását vízfürdőn tömörítettem, liogy a tiszta sót krystá- lyosodásra bírjam és igy idegen részektől menten vehessem munkába; azonban e kísérlettel, a cyánvegynek dús ammóniák fejlődés alatt beállott rohamos felbomlása miatt, fel kellett hagynom és csak egy, lehető kevés vízzel nyert oldatnak közvetlen analyzisébe bocsátkoznom.

Következő az analyzis eredménye:

100 sülyrész nyers sóban van:

K á l i u m ... . 19.40 N á triu m ... 0.25 V a s ... 6.34 C y án ... 7.25 C h l o r ... 8.65

K ovasav . . . . 0.52

K é n s a v ... 0.06

O ld h atatlan . 42.08

T a p a d t nedv 1.52

Viz, szénsav, veszteség . 13.93 (a különbségből) 100,00

A sóban domináló cyán- és chlor-vegyek alkatát kuta- tandók, föltehetjük, hogy a kovasav és kénsav csak esetleges kísérők ugyan, de azért káliumoxiddal chémiailag vegyülvék.

Továbbá, hogy a chlor csak káliummal, a cyán e'ső sorban vassal és csak másodsorban káliummal van vegyülve. Ez utóbbi következtetésekre a só magatartása jogosít; ha t. i.

vizoldata több hétig lazán fedett pohárban áll, legkisebb szí­

neződést sem mutat, ez pedig a vasnak chlórral való vegyei- nek jelenlétében okvetlenül bekövetkeznék. A szárazig páro­

logtatott oldat is fehérszinü, nem változó sót szolgáltat;

holott az oldatnak sósavval való kezelése, lepárologtatása stb. a cyán-vas-kálium vegyeket jellemző változásokat idézi elő.

E jelenségeket alapul véve, megfelel

8.65 rész chlórnak : 9.50 rész kálium :

(3.34 » vasnak: 5.89 » cyán,

folyékony cyánsó vas- nagyolvasztóból. ⁵

a fenmaradó

1.36 rész cyánnak: 2.04 rész kálium ;

0.676 rész kálium = 0.814 káliumoxid vegyülve vau a kovasavval, 0.058 kálium =0.070 káliumoxyd kénsav­

val, és a fenmaradó 7,37 kálium — 8.89 káliumoxyd 4.16 szénsavval.

A sónak kiigazított chémiai alkata pedig: nedves álla­

potban (I) és eredeti tüzfólyó állapotban (II) a következő

I. IX.

K álium 11.54 23.90

K álium oxid . 9.77 20.23

Vas . . . . 6.34 13.13

Cyán . . . . 7.25 15.01

Chlor . . . . 8.65 17.92

K ovasav . 0.52 1.07

K énsav 0.06 0.12

Szénsav 4.16 8.62

O ld h a ta tla n . 42.08 ^—

T ap ad t nedv . 1.52 —

Viz, veszteség 8.11 —

Ö sszesen: 100.00 100.00

Megfelelőleg:

C hlorkálium (K Cl) 18.15 37.59

C yánkálium (K Cy) 3.40 7.04

Cyánvas (Fe Cy2) . . 12.23 25.32

K áliu m carb o n at (K. C 03) . 13.05 Ö 27.02

K áliu m su lfat ( K2 S 0 4; 0.13 0.27

K álium silikat (K> Si 0 3) . 1.83 2.76 100,00

A cyánvegyület képlege megközelitőleg Jfe4 К Cy9.

Azonban tekintetbe veendő, hogy a megvizsgált só cyánvegyei a meleg laboratóriumban már két hét múlva oly mérvű bomlásnak indultak, hogy a cyántartalomból körülbe- lől csak 2°/0 maradt. Alsó-Sajóról a sót ugyan még a hideg időszakban kaptam meg és rövid idő múlva vizsgálat alá is vettem, de mindamellett több mint valószínű, hogy a fönnebb karbonátnak felvett kálium (7.37 K-^-8.89 K 2 0 ) eredetileg

legalább tülnyomólag cyánnal volt vegyülve.

fi

E körülményeket számba véve, a következő módon vál­

tozik a megvizsgált só chémiai alkata, és pedig nedves álla­

potában III és tüzfolyó állapotában IV szerint.

K álium K álium oxid

Vas . . .

Cyán . Chlor . . . K ovasav . Kénsav O ld h atatlan . T a p a d t nedv . Viz veszteség

Összesen

Megfelelőleg:

I I I . IV.

18.91 39.67

0.88 1.85

6.34 13.35

12.25 25.73

8.65 18.17

0.52 1.10

0.06 0.13

42.08 ^—

1.52 —

8,79 —

100.00 100,00

C hlo rk áliu m (K Cl) C yánkálium (K Cy) Cyánvas (Fe Cy2) . K áliu m su lfát (K2 S 0 4) K álium silikat (K2 Si 0 3)

18.15 )I 38.12

15.77 33.12

12.13

•3

0.13 I

■■

0.27

1.33

J

100.00

A cyánvegy képlege megközelítőleg: K 9 Fe4 Cy17 vagy kikerekitve (K 2, Fe) Cy2, és ha az egyenlő vegyértékű chlór és cyánt egymást pótolva képzeljük, a kettes sóban:

| = K 18 Fe4 fCy,Cl)2e= K 9 F

2 (CyCl)13 vagy kikerekítve: (K 2, Fe) (Cy, Cl)2.

Cyánvegyeknek előfordulása a nagyolvasztók rneden- czéiben régen bebizonyított tén y ; sőt szilárd állapotban is találták már Z i n k e n és B r o m e i s 1842-ben Miigdesprung- ban. Ugyanis a beszüntetett nagyolvasztót kitisztíttatva, Valami sóval inpragnált faszéndarabra akadtak, mely szintén cyánsó- nak bizonyult; de f o l y é k o n y á l l a p o t b a n , egészen к il­

l ő n v á l a s z t v a és oly nagy mennyiségben, mint a jelen

esetben, tudtommal eddig vasolvasztónál nem észleltetett. Jó

lesz tehát a sóképződés gyanítható okainak fejtegetését az

üzemviszonyoknak rövid leírásával megelőzni.

Az alsó-sajói nagyolvasztóban kevés barna vaskővel kevert, aljdús pátvasköveket olvasztanak közönséges fehér nyersvasra s faszén tüzelés mellett. A nagyolvasztó zárt mellű s a mellékelt rajz szerint van kibélelve kvarczos keselypalával Dobsináról. — 1874 előtt nyitott mellű volt. A medencze két 92 mm. átmérőjű fúvókassal van felszerelve; a 300—360 R.

fokú fuvószél nyomása 33 mm. H g ; heti gyártás 80,000 kgr.1 szén fogyasztás 70 kgr, pro 100 kgr. nyersvas.

A medencze kőbélelése az eddigi tapasztalás szerint leg- fölebb 4 évig tart. Ez időpont pedig most mindinkább köze­

ledik és a medencze falazata már nagy mértékben leolvadt, azaz a medencze belöble túlságosan megnagyobbodott, annál is inkább, ha tekintetbé veszszük, bogy most forróbb széllel fújtattak, mint az előbbi olvasztó szakaszok alatt, s hogy 1877 őszén 6 hónapon át tükörvasat gyártottak, mely aránylag sok­

kal nagyobb hőmérséket igényel, mint a csak nyersjárás ha­

tárán űzhető rendes fehérvas-olvasztás.

A medencze, minthogy folytonosan nagyobbodott, nem rég tatarozását is tette szükségessé; ugyanis a salakcsapoló fölötti megrongált mellköveket zúzott bélkőből és saluzsáni chamotte-téglából álló tömedékkel kiegészítették.

Tamele ur észleletei szerint szénpor és salak-lerakódások, merevedmények is képződtek a medencze megnagyobbodott részeiben, különösen a kasok táján és kissé ezek fölött; ezen merevedmények pedig, porózus minőségüknél fogva és a vé­

kony medenczefal hütőj hatása mellett, nagyon alkalmasak lehettek a szóban forgó sónak megsürüsitésére. Megerősíti pedig e föltevést még az a körülmény is, hogy a só kiválása épen a medencze tatarozásai, tehát nagyobb fokú lehűlése után volt a legdúsabb.

Folyó évi márczíus havában a só ritkán és csak gyen­

gén mutatkozott a salakcsapoló előtt, de a lecsapolt salaknak erős gőzölgése nyilván bizonyítéka annak, hogy a só képző­

dése még folyton tart s hogy csak a gyűjtőcsatornák záródtak be, vagy nincsenek többé az összegyűjtést előmozdító álla­

potban.

A megmeredt salakon is vannak gyakran ösmertető jelek, melyekből a cyánsó folyton tartó képződésére lehet kö­

F O L Y É IÍO N Y CYÁNSÓ VAS-NAGYOLVASZTÓBÓL. 7

8 K Ü R PÉ L Y A NTAIj,

vetkeztetni, ha t. i. a salak a külső réteg megmerevedése után ez alatt még tovább folyik, hosszúkás vápák keletkeznek a tömegben, melyeknek felületét sötétbarna, vasnemü és feketén festő gyenge lepel borítja. Ez kétségkívül a kálium-vas-cyán- vegy felbomlásának terménye.

A sóképződés és az utóbb emlitett olvasztás idejéből való salak, melyet a tárgyra vonatkozó terményekkel kézhez kaptam, egyáltalán sötétebb és valamivel vasdúsabb, mint a más üzemszakaszból való. Ez utolsó minősége t. i. a zománcz és kőnemű között áll, tiszta, almazöld szinü és imént említett vápái tiszta fénylő felületüek; ellenben a sóképződés idejéből való kőnemű salak színe piszkos olivazöld, a milyen rendesen akkor ered, ha az olvasztás járása roszra fordulással fenyeget

— s ez ismét azon körülmény mellett szól, hogy a cyánsó megsürüdését a medencze helyi lehűlései előmozdítják.

Mindezek után az is több mint valószínű, hogy a f о 1 у é- k o n y c y á n s ó hasonló körülmények között más olvasztók­

nál is képződik, ha nem is mindig oly nagy mennyiségben, mint a mi esetünkben, hanem e körülmény eddigelé, ügy lát­

szik, a kohászok figyelmét egészen kikerülte.

A nagyolvasztó salaknak erős gőzölgése, különösen ha az olvasztás járása a jó és nyersjárás határán mozog; továbbá ilykor eredő salakon gyakran észlelhető sötét, vasdűs bevonat, hasonló okoknak tulajdonítható, mint a szóban forgó esetben.

De úgy látszik nem kevesbbé valószínű, hogy bizonyos koromszerü kiválások, a milyenek a beszüntetett olvasztók medenczefal- repedéseiben gyakran találhatók, szintén a cyán- vegyek felbomlásából eredhetnek.

Végre felemlítem még, hogy az alsó-sajói érdekes eset által indíttatva, 5 különféle magyarországi salakfajtának 60—50 grammnyi mennyiségét vízzel kilúgozván, a lúgot cyánra vizsgáltam; de csak három fajtában akadtam a cyán- nak kétes nyomára. Épen oly eredménynyel vizsgáltam a sókép­

ződés alatt eredt alsó-sajói salakot. Egyébiránt a cyánsók

könnyű bomlásánál fogva biztosabb eredményre nem lehet

számítani, hacsak imént eredt salakot nem vizsgálunk, mit a

nagyolvasztók mellett működő vegyészek tehetnének, kiknek

figyelmébe ajánlom az érdekes ügyet.

m ódja. S z a b ó . 16 kr. — IX . A gom bák jellem e. H a s z l i n s z k y . 10 k r . — X.

A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n li о f f e r. 60 kr. — XI. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c s. 25 k r. — X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s. 50 kr. — X III. Rlxizidium E n g len ae A lex.

B raun. A dalék a C h y trid iu m félék ism eretéhez. D r. E n t z. 30 k r. — X IV . V izs­

gálatok az emlős; к fülesigájáról. D r. К 1 u g. 40 kr. — XV. A pesti egyetem ás­

v án y táráb an levő fö ldpátok jegeczsorozatai. A b t . 60 kr.

N e g y ed ik k ö te t. 1S73.

I. A m agyar g o m b ászat fejlődéséről és jelen á lla p o tá ró l. K a l c h b r e n - n e r. 25 kr. — II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 11 ó. 10 kr. — II I. A salvinia n a ta n s sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n у i 20 k r . — I V.

I l y r tl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k . 10 kr. — V. E gy új m ódszer a föld p á to k m e g h a tá ro z á sá ra k ő zetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m árg a fö ld tan i kora. H a n t k e c . 10 kr.

Ö tö d ik k ö te t. 1 8 7 1 .

I. Emlékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z } ’. 10 k r. — II. M ag y aro r­

szág téhelyröpüinek fu to n cziéléi. F r i v a l d s z k y . 40 kr. •— III. B ery lliu m és a lu ­ m inium kettős sók. W e 1 к о v. 10 kr. — IV. J e le n té s ű C apronam id e lő á llítá s á ­ n ak egy m ódjáról. F a b i n y i 10 kr. — V. Id ő já rá si viszonyok M ag y aro rszág b an 1871. é v b e n ; különös te k in te tte l a hőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.

S c h e n z l . 50 kr. — V I. A N um m ulitok í’éteg z eti (stru tig rap h iai) jelen tő ség e a d élnyugati k ö zépm agyarországi hegység ó-harm adkori képződm ényeiben. H a n t ­ k e n 20 k r — VII. A vizból való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 kr. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez. V ili . H i r s c fa­

l é r. 15 kr. — IX. T an u lm án y a régi zsidók orvostanái ól. D r. B. ó z s a y. 25 kr.

— X. Emlékbeszéd A gassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó . 15 k r. — XI. A ra k o ­ váéi sanidintrachyt (?) és fö ld p átjain ak vegyelemzése. IC о c fa. 10 kr.

H a to d ik k ö te t. 1S75.

I. Emlékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s . 10 kr. — II. D orner József emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — II I. Em lékbeszéd T ö rö k J á n o s 1.

t. felett. É r k ö v y . 12 k r. — IV. A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről.

S c h u l l e r . 10 kr. — V. V izsgálatok a kolozsvái’i m. k. tud. egyetem vegytani iixtézetéből. Dr. F l e i s c h e r . 20 kr. — V I. A k n y ah in ai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. D r. T h a n . 10 k r. — VII. A szinérzésről indii’ect lá tá s m e lle tt. D r.

К 1 u g. 30 kr. — V ili. E g y felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — IX.

A m argitszigeti hévfori’ás vegyi elem zése. T h a n . 10 kr. — X. Öt közlem ény a m.

k. Egyet, vegytani in tézetéb ő l. E lőterjeszti T h a n . 20 kr. — XI. A kőzetek tan u l-, m ányozásának m ódszerei stb. Dr. K o c h 30 kr. — X II. Nyolcz közlem ény a m. k.

egyetem vegytani in tézetéb ő l. E lőterjeszti T h a n . 30 kr.

H e te d ik k ö te t. 1870.

I. Vizsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem vegytani in té ­

zetéből. K özli D r. F l e i s c h e r ... * 20 kr.

II. B áró P ró n ay G ábor emléke. H a b e r e r n . 12 kr.

III. A légnyom ás v álto zásain ak pontos m eghatározásáról.

S c lux 11 e r ... 10 k r.

IV. Négy közlem ény a ni. kix\ orvosi tanintézetből. B em utatja

Dr. T h a n k o f f e r ... . . 50 kr.

V. Pólya József em léke. Dr. T ö r ö k ... 10 ki’.

VI. T anulm ányok a ta la j absortiója fölött. D r. P i 1 1 i t z . . 20 kr.

V II. A szőlő öbölye. H a z s l i n s z k y ... 10 kr.

V III. Az agy féltekéinek és a kis agynak m űködéséről. В a l о h g . 40 k i, IX. K rystálytani v iz s g á la to k a betléri w olnynon. 3 k ép táb láv al.

S z é c s k a y . ... 30 kr.

X. Az ágy befolyásáról a szívmozgásokra. B a l o g h . . 10 kr.

X I. K ét isom ér M o n o b ro m itro n ap h th alin ró l. D r. F a b i n y i 10 kr.

X II. K ubinyi F erencz és Á g o sto n életrajzuk. N e n d t v i c h . . 10 kr.

X III. Jelentés G ö rö g o rszág b a te t t geológiai u ta z á sa iró l. Dr.

S z a b ó ... ... 10 k r.

X IV . A felsőbányái t r a c h it w olfram itja. 1 tá b láv al. D r. К r e n ­

t i e r . 10 k r.

XV. V izsgálatok a k o lo z sv á ri m. k. tud. egyetem v egytanin- tézetéböl. 6) A cyansav vegyületek szöveti a lk a tá ró l. Dr.

F I e i so h e r ... 10 kr.

X V I. A villányosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők

oldalinfínentiája. К о n t ... 10 k r.

JTyolczadik k ö tet. 1 8 7 7 .

I. Az isogonok re n d h a g y ó m enetéről M agyarország erd ély i

részeiben. S c h e n z l ... 40 k r.

II. A hortobágyi k e se rű v iz elemzése. D r. S c h v a r c z e r 10 kr.

III. A datok a já ru lé k o s g y ö k erek fejlődéséhez. S o h u c U . ' 10 kr.

IV. V izsgálatok a fu lm in á to k (dursavvegyek) v eg y alk a ta fe­

lett. Dr. S t e i n e r . . . . . . . 20 kr.

V. Az em beri vese M alpighi-féle lobrai. L e n h o s s é k József. 20 kr.

VI. Adalékok a k á rp á to k földtani ism eretéhez. H a n t к e n

Miksa... 10 kr.

V II. Tanulm ányok az ald eh y d e k vegyűleteiröl phenolokkal.

(Első értekezés.) D i-hydroxyphenyl-aethan és vegyűletei.

Dr. F a b i n y i R u d o l f . ... 10 kr.

V III. M agyarhoni A n g lesitek . Székfoglaló értekezés D r. К r e n-

n e r J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 táblával.) . . . . 20 kr.

IX . A vas chem iai a lk a ta és kem énysége k ö zö tti vonatkozások.

K e r p e l y A n t a l t ó l . K é t táblával és tö b b rajz z a l a

szöveg k ö z ö t t ... 20 kr.

X. Ásvány és k ő z e tta n i közlem ények E rdélyből. D r. К о c h

A n t a l lev. t a g t ó l... . 20 k r.

X I. Em lékbeszéd D r. E n tz F erencz a m. tud. ak ad ém ia levelező

tag ja fölött. G a 1 g ó c z у К á г о 1 у, lev. ta g tó l . . . 10 k r.

X II. H őm ennyiség-m érések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r -

t h a Vincze ta n á ro k tó l. E g y t á b l á v a l . ... . 20 kiv

B u d ap est, 1878. N y o m a t o tt a / A t h c n a о u m r. tá r s . n y o m d á já b a n .