Dr. Konrad Saenger: Das Preussische Statistische Landesamt 1805-1934. Ein Nachruf

7. szám. _— 645 _- 19

^X

: Y!

)

ünneplésben részesítettek a magyar tudományos—

ságnak ezt a nagy tekintélyét, akinek munkásságá-

ban gazdaságstatísziikui szempontból is nagyjelen- tőségü elemeket látunk.

Az ünneplések legszebb, legmaradandóbb és

zaz ülnnueptelthez leginkább méltó mozzanata azon—

iban annak a hatalmas kötetnek a megjelenése, nely a fenti címmel most hagyta el a sajtót és amelynek tartal—mához a magyar közgazdaságtani,

*jogi és gazdaságstaiisztikai tudomány legjelesebb

művelőinek egész sora, tudománya legjavát nyujtva után, melyből

járult hozzá. Kenéz Bela előszava

az iinn—epelt tudományos és emberi vonásai mesteri

portrówban tárulnak elénk, Navratil Ákos 1896—tól

láma—ig megjelent irodallmi műveinek jegyzéke kö- vetkezik, majd az ünnepi dolgozatok.

Nincs módomban itt most rátérni e tanulmá- nyok rendkívül gazdag anyagának közelebbi is—

mertetóstére és bírálatára, csupán szinte találomra

ragadbatok ki egy—:két a gazdaságstatisztika szem- pontjából is fontos reszletet. Ilyennek tekinthető

—— különösen a mai időkben, amikor az egesz vila- gon hatalmas konverziós mozgalmat látunk végbe-

menni ——— Csizik Béla tanulmányának az a része,

amely a WVekerle által végrehajtott 'konverziókal ismerteti (100. es köv. ll.l.

Rendkívül statisztikai

Fellner Frigyes tanulmánya is, mely szinte mind- végig -— részint hivatalos, reszint saját becslesek-

kel kiegészített —— statisztikai adatokkal nyer alá—

támasztást, továbbá Hantos Elemér, valamint Ju—

ditk József eilkke. Utóbbi a fizetési mérleg egyen-

súlyának megteremtése céljából a jelen világgaz-

érd e—kte s szemp on ttból

dasági válság folyamán alkalmazott eszközöket, (depr'eciáeió, devalváeio, defláció, a nemzetközi

fizetéseket eredményező ügyletkötesek szabályo-

zása, devizaforgalmi korlátozások) és az ezek ré-

vén az egyes országokban elért eredményeket is merte—ti, a feladat természetéből folyó széleskörű

statisztikai m-egalapozással. Rostás Lászlónak ok-

íf—ejtéseit figyelmébe kell ajánlanunk annak a meg manapság is nagyszámban található írónak, kik

agrárstatisztikai és ipari adatokból következtetése-

ket vonnak le úgy, hogy a mezőgazdaság jelenségei és az ipari konjunktúraeiklus lehetö egymásra—

hatásait nem veszik kellően figyelembe. Kiemelen- dőnek tartjuk Sclhne'ller Károly, valamint Varga István tanulmányát. Az utóbbit különösen

meg

azért, (mert eppen a modern gazdaságstatisztika szempontjából is rendkívül fontos és megszívle—

lendő az a megállapítása, melyre mélyenjáró tu—

dvomány- e's ismeretelméleti vizsgálódásai során jut,

hogyt. li. ,,Az egyes tudományágakba egyforma jogon beletartozik mindaz, ami a problematikus—

nak vett jelenstégcsoport megmagya-ázását bármi—

lyen vonatkozásban szolgálja." Ezzel szemben: ,,a

tudományok művelésének mai módja rendlkívülien

emlékeztet a középkori eeihrendszerre. Minden tu-

dományszawk képviselőjének ki van tűzve a maga feladata. A mesterséges, de hagyományos választó- vonalaknatk áthágása . . .

nehezen bocsátanak meg. Az elkövetője pedig ne—

zeteivel nehezen érvényesül, tm-ég olyankor is, ha azok egyebkent helyesek is volnának" (470, 471. II.).

A mi szempontunkból fokozatosan fontosak ezek a megállapítások ma, amikor a közgazdaságtan és

bűnnek szálmít, amelyet

a gazdaságpolitika valóban csak legszelesebb gaz-

dasz'rgslatisztikai alapon felépítve boldogul és más- felől a gazdaságstattisztika is csupán akkor fog

eredményt elérthetni, tha többek között a lehető

legalaposabb közgazdaságtani (ts gazdasz'ugpolitikai tudással felfegyverkezve (lát feladatai megoldásához.

Ezen az úton jelentős lépéssel jut előre az, aki az ..Unne'pi dolgozatok" e reprezentatív sorozatán

magát keresztüldolgozza. Nőtcl Vilmos dr.

Dr. Konrad Saenger: Das Preussische Sta—

tistische Landesamt 1805-4934. Ein Nachruf.

Különlenyomat az "Allgemeines Statistisches Archivn 24. kötetéből. 445—460. !. Jóna, 1935.

Iz'zage á part du 241: volume, pages 4—15—41i0, de ,,Allg'.

Stal/', .4rchiv**. lám!, 1935.

A nagyobb statisztikai szervezetek történetének

megírása nemzetközi

tanulságos feladat. A Porosz Országos Statisztikai

Hivatal 1905-ben megült évszázados fennállása al-

kahnával nagyobb díszmunkában örökítette meg

multjat. Most, hogy refonm

1934 szeptember 30-án ez a 129 évig fennállott kuttatóunűthely a Birodalmi Statisztikai Hivatalba

olvadt be, utolsó elnöke Sti—e'nger Konrád rövidebb,

de átfogó dolgozatban vázol képet a legnépesebb statisztikai történeti—ről, Cikkében

tanulságosan utal a hivatal

megalapítása előtt végzett statisztikai munkálko—

szempontból is hasznos és

a birodalmi során

német állam szervenek

nagy és sokszor úttörő munkálatairól.

porosz statisztikai

dásra: az első szárnypróbálgatásokra, valamint a

hivatal töritenetl'anek 1805—től 1860—ig tartó kezdő—

szakaszára is. E félszázados periódusban az adat—

gyüjtreserk és közlések kiepitese ugyan erőteljesen

folyt, az a kötl'ühll'élly azonban, hogy a hivatal

vezetői főfoglalkozásulk szerint a berlini egyetem tanárai voltak, sok szempontból hátrányosan he—

folyásolta a fejlődést. Minlaahtivatallá ——' ennek

nevezte Földes a Saenger cikkében is több ízben

idézett egyik tanultlnt'inyz'ibaníl —— csak a nyolcva—

nas évekig tartó következő szakaszban fejlődött a porosz statisztika szerve, mniikor is a német és a

nemzetközi statisztika egyik legjelesebbje. Engel

Ernő került az élére. A nagy fellendülést a világ-

háborúig terjedő újabb időszakban némi vissza—

1) Földes Béla: Ernst Engel. (Allgemeines Sta-

tistisches Archiv 1918/1919. évf. 229. és köv, l.).

7. szám. ——646—— 1935

esés váltotta fel; ugyanakkor a birodalmi statisz- tika előtérbelépóse is llnetgesorbítottatán,-gy kissé a

hivatal jelentőségét. Az

Willt-gyel lveztáródott legutolsó periódus személyes

tapasztalatok alapján és élénk színekkel ecsetelt képe igen mozgalmas és változatos, sőt néha szinte meglepő viszonyokra 'mutat (ilyen pl. az 1928 körüli áldatlan pártpolitikai befolyások hatású—nak

jellemzése stb). Egyébként tőleg a legutolsó esz—

porosz munkálatainak

tendőkhen egyre inkább kétaégtelenrné vált, hogy a birodalmi és a porosz statisztikai szerv egyesí- tése elkerülhetetlen. Saenger dolgozatánatk szűk

terjedelme miatt a fontosabb mozzanatokat csu—

pan erinti; mégis tanulságos, amit a porosz sta-

tisztikai hivatal történetéről és munkájának belső sajátosságairól (alkalmazottak munkaköre, képzet—t—

sége stb., gépi munkak) beteljezxésfkepen feljegyez.

Th. L. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouwages arrive's a la bibliothégue de VOffice central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Pnblications dlintérét international el de

them-ie générale.) —— .rlnnuaire militaíre, 1935. Ren-

seignements généranx et statxistianes sur les arme- ments terrestres, navals e aéniens. Société des na—

tions. Geneve.

L'année Sociale, 1934/5. l.

nationalalu travail. Grnbve.

Bulletin de Plnsíilut internalional de slatistigue.

XXVILI. köt, II. rész Institut international de sta-

tistigue, La Haye,

Les conditions de l'agrículture mondiale, 1938/4.

(Ijagniculture mondiale: conditions et tendancies;

marehés et prix. —— Pol'itiaue agricole et situation

de llagrieulture dans les dittérents pays.) Commen—

ta'ire é—conomigue a liAnnuaire international de sla-

tistioue agrícole, 1933/4. Institut international d'agrwí—

culture. Roma.

Les bummm commerriales, 1929/1934, Société

des nations. Geneve, (Serie de publications de la Société des nations. II. Guestions economioues et financieres, 1935. II. A. 2.)

Recueil inicrnaliorml de jurisprndcnee du travail,

1933. Bureau international du travail. Geneve,

The stateslmarfs year-book. Statistical and historical annual of the states ol" the world, 1935.

London.

köt. Bureau inter—

Die Arbeilslos—envcrsirhel'nng und sonslíge For—

nl'en der Arbeitxlosenfz'irsorge, Internationale Arbeit—S—

konferenz, 18. Tagung, Genf, 1934. Fragebogen.

Bericrht. Intei'natlionales Al'h—eitsamt. Genf.

Arl)eilszeitverlriirzuny, Internationale Arbeits- konferenz. 18. 'l'agung. (leni, 1934. Fragebogen, ————

Bertold. Internationalm; Arheitsamt. Genf.

(Jonscrvation,au profil dextravailleurs ani fram- fél'ent leur residence d'un pays (: un autre, des droits en cours dlacyuixitíon el des droits acrlnis dans Passlzrance-im)alidilé—vieillessc—déeés. Conférence jin—

ternattio'natle du travail. lt). Session. Geneve, 1935.

Rapport stmpk'mientaire, Burt-au international du travail. Geneve,

Die Entschádíyuny lmi Hrrufskrankhellen. Teil-

wrelse (tbiinderung dm llbr-i'einkonnno—ns über die

Entschadignng bei Berul'skranklwiton, Internationale

Arln'itskonferenz 18. Tagung (it—nt, 19314 Benicht.

Internationales Arbeitsamt. Genf.

Revision partielle de la convenlion limilant la rlurée du travail dans les mines d'e ch-arbon, 1931.

Rapport supplómentair-v. Conférence internationale

du travail, 194 Session. Gent,—ve, 1935. Bureau inter- national dn travail. Geneve.

Huhezeiten und Srhichtwechs—el in automatischen

'I'a/elglasln'itten. Internationale Arbeitskon—ferenz. 18.

'l'agung. Gen—t', 1934. Fragebogen. __ B'eriucht. [inter-

nationales Arbeitsaml. Genf.

Teilweise Abámlernng des libereinkommens

über die Nachtarbeií der Frauen. Internationale Arbeitskonterenz, 18, Tagunxg. Genf, 1934. Bertie-ht.

Internationales Arbeitsamt. Genf.

Waliruny der .tnwarlscliaften und Ansprz'iche der Auswa'nderer in den Inwa*li(len-, Allers- nn

llinterblíebenenoersicherung. Internationale Arbeils—

kont'ert-nz, 18. Tagung. (lent, l934. liel'lClll. Inter—

nationales Arbeitsamt (lent.

Hacker Ervin dr.: szelközi bűnügyi statisz-

tika. 4—6 ]. Szeged. 1935. (Acta litterarnm ac sci—entiti—

nnn reg. nniversitalis *hung. Franeisco—Josepliinae.

Sectio: .Iur—idírto-politica. VII, 1.)

Koch, Dr. Hans: Die Voranxlwsíinununy des Gescltlechls nach Seliönrr nnd Mal-he's Salz vom, slatíxtisz'hen ;tuxyle'irlz, l581 fffff 1585 l. llt'lny. a Zen- lralblalt für (lynz'ilmlogtio 1935. évi 27. szamáln'd.) Menyhárt Gaspar dr.: Adalékok az [értékpapír fogalmához. 32 !. Szeged. ltlíif). Mola lifterarttin nic scientiarum reg. universitalis hung, Francisco—.tose—

phinae. Sectio: .lnridieo-politica. VII, 2.l

Surányl-L'nym' 'I'ivadar: Állam (is tőke. ll l.

Szeged. 1935. (tria litterarnm ae scimttiarum reg.

universitalis ltnng. lt'ranr'ísco-Josephinae. Sectio:

eluridico—politica. Vll. 2.)

Magyarország. (Hongrie) ——— Financial position of Hungary in the SECOIlll (Immer of 1935. lfiltueonth (lnartearly report by Mr. Royall Tyler. representa—

tive in Hungary of tln) Financial committee. League ol' nation. Geneva.

Adósiaiixztika. IV. tüzet. (193353 kir. pónzíigyminisztet: Budapest,

Kiadja a Itt.

Budapest székesfőváros sin/i.srfílcaai évkönyve, 1934. Budapest Utzókosfováros stnlíwlilkai hivatalán

nak kiadasa. Budapest.

Abaúj-Torna vármegye, 339 l, Budapest, 1935.

(Magyar városok és várntogyt'vk monograiiájn, 17.l ÁHaleyűrzsőyiiyyi évkönyv, 19332. Kiadja a m.

kiír, földmíwlósiigyi miniszter. Budapest.

A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kerület 19344 Évi közgazdasági viszonyairól, Ki—

adja a szegedi kereskedelmi és iparkamara. Szeged.

Bernd! István. Emlékkőnyu Bernát István ag- rárpolitikai munluissáyának negyvenedik évfordu- lója alkalmából, Szerk; I—hrig' Károly. 222 !. Buda- pest, 1935.