SZEMLE
kedven ce m a harm onikus sor divergenciája (persze így nincs kim ondva) kü lö n b ö z ő becslésekkel. A „m a g a s a b b ” m atem atika sze m pontjából rendkívül lényeges, h o gy a tanulókat hozzászoktassuk az ilyen becslésekhez.
H add jellem ezzem a könyvet m ég egy nagyon érdekes fe la d a tc s o k o r egyik példájával! Tekintsünk egy e g ység n yi oldalú szabályos h á rom szöget! Az o ld a la it osz- szuk három egyen lő részre, m a jd a középső szakaszok fölé rajzoljunk e g ye n lő o ld a lú h árom szö g e ket! H agyjuk e l a középső szakaszokat! így olyan s o k s z ö g e t kapunk, a m e lyn e k m in d e n oldala egyharm ad. Ezt az eljárást n-szer m e g ism é te lve határozzuk m e g a k a p o tt sokszög oldalainak hosszát, számát, ke rü le té t és te rü letét!
A szerző a p o n to s válasz után megállapítja, hogy a so kszö g kerülete n növelésével akárm ilyen naggyá tehető, területe viszont korlátos. A m egjegyzésben m ár határértékről is szó esik. A tanár feladata eldönteni, hogy a tanulók szintjétől fü g g ő e n hol kell m egállni a vizsgálódásban. Szép, rendkívül érdekes feladat, ami jól előkészíti a határérték korántsem könnyű fogalm át.
Ezek alapján m ondhatjuk, hogy ez a feladatgyűjtem ény nagyon hasznos a ta n u ló k rendszeres g o n d o lk o d á s ra nevelésében, és több, ké ső b b fo n to s s á vá ló fo g a lo m gyökerének elültetésében. Felhívom a figyelm et a feladatokhoz ka p c s o ló d ó , p e d a g ó gusi tapasztalatot rögzítő m egyzések fontosságára.
A jánlom a könyvet m inden általános és középiskolában te vé ke n yke d ő m atem atika- tanárnak és é rd eklő d ő diáknak — biztosan haszonnal forgatják majd.
B o n ife rt D o m o n ko s: N éhány pro blé m a szitu áció m atem atikából. MOZAIK O ktatá si S túdió, Szeged, 1992.
PINTÉR KLÁRA
„Mondd mama, a magyar nyelvet te találtad ki?”
Furcsa könyv S zépfalusi István „Lássátok, halljátok e g y m á s t!” cím ű műve. Ha s zo cio ló g ia ké n t olvasom , elborzadok. Ú gy ír az A usztriában élő m agyaro kró l, hogy vizsgálati m intája a m agyarul beszélő evangélikusok egy sajátos csoportja, azok, akik hajlandóak voltak kérdőívére válaszolni. Ráadásul a kérdőív is hagy kívánnivalót m aga után, mert azt feltételezi, hogy kitöltői ágostai evangélikus hitvallású aktív hívők.
Ha szociográfiának tekintjük, akkor kissé va sko s és nehézkes; túl sok a táblázat, a d o ku m e n tu m és a m agyarázó betét. Az elkényeztetett m agyar olva só a s z o cio g rá fiá tó l o lva sm á n yo ssá g o t és szépirodalm i m egform áltságot vár.
Ha azonban annak tekintjük, ami. egy tu d ó s és a m b ició zu s lelkész kérdőívvel kom binált csa ládlátogatásaiból született könyvnek, am elyben a tényszerű adatokat jóízű beszélgetések egészítik ki, és am elyben a rábízott nyájat jól ism erő, kellem esen fo g a lm a zó értelm iségi o ko s reflexiói találhatók - nos, akkor kitűnő olvasm ány.
Ha lenne Ausztria felfedezése sorozat, abban lenne e kötet helye, hiszen e lső so rb a n az osztrák létről szól mai olvasóknak. A beszélgetőpartnerek d ö n tő tö b b s é g é b e n sem m iféle g ö rc s ö t nem okoz, hogy ők m agyarul is beszélő osztrák á lla m p olg á rok.
Életvitelük, életm ódjuk és életszínvonaluk tekintetében is osztrákok, sem m i nem em lékeztet a m agyar viszonyokra. A m agyar olvasó az A usztriában élő c sa lá d o k m indennapi gond ja ib a kap bepillantást - a hetvenes években - , s ha őszinte akar lenni, akkor irigykedik. K iegyensúlyozott, békés polgári lét nyom airól árulko d n ak a beszél-
60
SZEMLE
gelósek, ők m ár akkor sem ism erték azokat a gondokat, am elyekkel a m a g yaro rszá g ia k m ég m a is küszködnek.
Ha lenne K özóp-E urópa felfedezése sorozat, ott is helye lenne a könyvnek, m ert a v a s fü g g ö n n ye l is elválasztott életszínvonalbeli kü lö n b sé ge ktől eltekintve m egérezhető az egész bonyolult, tarka és összetett közép-európai világ. Valam elyik interjúalany azt állítja, h o gy B écsben nincs senki, akinek az ereiben ne csö rg e d e zn e pár c s e p p m agyar vér. De m ég ez a kis egyházi közösség is ezer szállal kö tő d ik m agyarországi, jugoszláviai, csehszlovákiai, szovjetunióbeli (a 70-es évek te rm ino ló giá ját kell m ég használni) gyökerekhez, tájakhoz, em lékekhez. L egjobban m aga a szerző példázza ezt a M onarchiát idéző soknem zetúséget: anyja cseh állam polgárnak született B écsben, nagyszülei egy ideig ném et állam polgárok is voltak. A pja magyar, de B écsb en tanult, ő m aga egy horvát frajlejntől tanult m eg B écsben m agyarul 7-8 éves korában. E bben a sokn em ze tisé g ű és kultúrájú családban a m agyarság való b a n d ö nté s kérdése volt.
S ez a legnehezebb kérdés, mert itt igazi és m egkerülhetetlen: ki a magyar, mi a m agyar? A szerző szerint a 70-es évek Ausztriájában 80 ezer a m agyarul értők, 60-70 ezer a m agyarul beszélők száma. A népszám lálások tanú sá ga szerint a m agukat m agyarnak vallók aránya ennek a szám nak harm ada, negyede. A szerző is nehezen tud Illyés G yula kérdésére válaszolni, m ár t i., hogy végül is hány m agyar él A usztriában?
Mert m inek m inősítse azt, aki valam elyik utódállam ból szö kö tt osztrák földre, egyik szülője (vagy m indkettő) révén beszéli a nyelvet, de hát cseh, rom án, horvát á lla m p olg á rbó l lett osztrákká. Vagy mit tegyen azzal, aki M agyarországról jött, de csak ném etül h a jlandó beszélni, s osztráknak vallja magát. S mit azzal a burgerlandival, aki már csak na gyo n gyengén beszél m agyarul, s m égis m agyarnak tartja m agát? Vagy mit kezdhetünk azokkal a M agyarországról elszárm azott ausztriai m agyar svábokkal, akik szerint: „A mi fiunk részére csak m agyar lány jöhet szám ításba. Tudja, mi m ár ilyenek va g yu n k." A szerző - helyesen - nem ad definíciót, nem b o csá tko zik vitába Azt írja: „A z ausztriai m agyarok tú ln y o m ó tö b b sé g e nem tartja m agát kise b b sé g ne k avagy nem zetiségnek. Az osztrák társadalom szerves részeként éli hétköznapjait, m agyarságával visszah ú zó d va családi otthonába, m ini-közösségébe. (Ott hang zo tt el egyébként a cím ül adott gyerm eki kérdés: az adott környezetben m ár csak ebben a családban beszéltek m agyarul.) Nem foglalkozik, sőt tudatosan nem is akar fo g la lko zn i nem zetiségi kérdésekkel, de ezzel az egyes családok, vagy azok m agyar tagjai m ég nem szűntek m eg m agyaroknak lenni. A lapos és g o n d o s vizsgálatok után m agyar ügyekben áldozathozatalra is hajlandók, gyakran osztrák, vagy más, n e m -m a g ya r házastársak ellenében is." M indenesetre az Ausztriában élők 1,3%-a szám ít m agyarnak.
Érdekes o lvasm ány a könyv abból a szem pontból, hogy egy - legalábbis p apírform a szerint - kettős kiseb b sé g be n lévő közösségről tudósít: m agyarok A usztriában és evangélikusok a katolikusok között. E gyszersm ind egy lelkiism eretes egyházi s z o c i
ográfiát is tartunk kezünkben, egy e m berközpontú felekezet hétköznapjaiba p illa n th a tunk be, s g o n d o lo m , ez sok olvasó szám ára idegen világ. E gyszerűbbek, dísztele
nebbek, családiasabbak és világibbak a vallási élet kellékei, m int a katolikusoknál.
R ácsodálkozhatunk az egyház körül vagy azzal lazá b b -szo ro sa b b ka p csola tb a n m ű kö d ő civil szervezetek létére. S a sok irigyelnivaló m ellett egy, legalábbis érdekesnek m o n d h a tó m om entum : az egyházakból való kilépést - áttérés esetében is e lő b b a felekezetből kell kilépni! - a kerületi vagy járási elöljáró sá g oko n kell bejelenteni. Az illetékes egyházközséget a kilépés tényéről az állami szervek értesítik, Nos: ezt nem irigylem az osztrákoktól.
A jánlom a könyvet elolvasásra m indazoknak, akiket érdekel Ausztria társadalm a, akik kíváncsiak egy m ű k ö d ő polgári társadalom hétköznapjaira, akiket vo n z egy belülről leírt n a g ycso p o rt term észetrajza. M eggondoltan használják azok, akik azt szám olják, hány m agyar él a föld ön , s lélekben hány m illió m agyar váteszei akarnak lenni. A
61
SZEMLE
könyvben to rló d ó tények is bizonyítják, hogy ez a szám olgatás illuzórikus, s az A usztriában élő m agyarok nem is nagyon vágynak vezérre. V iszont szívm e le ng e d ő példával bizonyítja (ha talán nem is ez volt a szerző le g fő b b célja), h o gy hazánk Közép-Európa, s lám mi m agyarok ebben teljesen o tth o n o san tu d u n k létezni. C sak d e m okrá cia és jólét kell hozzá, am int az e könyvben olvasható.
S zép fa lusi István: Lássátok, h alljá to k egym ást! M agvető, Bp., 1992. 240,- Ft
HIDY PÉTER
Dougal Dixon: Az ember után
A jövő zoológiája
Az e v o lú ció m űködési m echanizm usának ism eretében rekonstruálható az élővilág eddigi fejlődéstörténete, az egyes fajok fejlődése, felvirágzása és kipusztulása. A helyzet csak az em ber m egjelenésével válik áttekinthetetlenül bonyolulttá: az em b er b e a va t
kozása a „term észet rendjébe" ugyanis olyan m értékű és annyira kiszám íthatatlan, h o gy el sem tudjuk képzelni akár csak a közeljövő élővilágának fejlődéstörténetét sem .
Am íg az em ber szeszélyeit és vélt céljait követve ilyen m értékben m ó d osítja környezetét, nincsen értelm e felvetni a kérdést, hogy m ilyen lesz a jö v ő élővilága.
A környezet átalakítása persze visszahat az em berre is; a kényes egyen sú ly m e g bo n tá sa akár kipusztulását is eredm ényezheti. E kkor ha nem is m e g jó so lh a tó vá , de legalább elképzelhetővé válna a jö v ő élővilága, és ez egy nem s z ü k s é g k é p p p e n bekövetkező, de lehetséges élővilág lenne.
Az em ber tehát nyom nélkül eltűnik Dixon könyvének 32. oldalán. Fajunk egész története sem tö b b itt egy oldalnál, pusztulásunkat pedig m ind ö ssze két bekezdés tárgyalja. A fö ld i élet sze m pontjából nem is érdem el a d o lo g többet.
A szám unkra közelről sem epizodikus esem ény után kell persze ném i idő, h o g y az utóhatások is lecsengjenek, és az evolúció ism ét kom plex, összetett, saját tö rvé n yei szerint m ű k ö d ő rendszert alakítson ki. Kell m o ndjuk ö tve n m illió év, h o gy új fajok jöh essenek létre. És ez nem is olyan sok az előző négy és félm illiárd évhez képest.
K özben a Föld felszíne a lem eztektonika b o n y o lu lt és tö b b é -k e v é s b é jó l előre látható szabályainak m e gfelelően átalakul. Eurázsia, É szak-A m erika és A frika A usztrá liá va l ö ss z e o lv a d v a új szu p erko n tin en st alkot, D él-A m erika pe dig ism ét ö n á lló lesz, a ká rcsa k a fö ld tö rté n e ti h a rm adkorban. A növényzet nagyjá b ól változatlan m arad; az e m b e r korának fló rá ja is nagyjá b ól azo no s volt azzal, ami a Kréta idő sza k elején létezett, a m iko r m ég a d in o sza u ru szo k látszottak a legígéretesebb e v o lú c ió s kísérletnek.
A növényeknél g yo rsab b a n változnak az állatok, az állatokon belül pe dig a ka g yló kn á l g yo rsab b a n alakulnak át a halak, és a halaknál is g yo rsa b b a n a szárazföldiek. Ezért Dixon leg in káb b ez utóbbiakkal foglalkozik.
A jö v ő zoológ iá já n ak m egterem tésekor két tényező játszik fo n to s szerepet: az egyik az e v o lú ció játékszabályainak betartása, a m ásik pedig a szó jó értelm ében vett te re m tő képzelet Az előbbi jelöli ki az utóbbi kereteit.
Az A llen-törvény szerint például az olyan fajoknál, am elyek nagy szé le ssé g ta rto m á n y-
62
