Belgium

(1)

ll. szam.

1159 ——

^ltl29

aktívumot, ezúttal e két országon kívül a Sz. H.

Sz. állammal, Svájt't'al, Olaszországgal, Belgium- mal, Törökországgal és az egyéb országok címe alatt összefoglalt jelentéktelenebb forgalmú orszá- gokkal lebonyolított árúcserénk is aktív mérleget eredményezett.

A behozatalban a legnagyobb forgalmú szár- mazási országok közül Ausztria és Cseh—Szlovákia arányszáma lejjeb szállt, Németország, Románia és a Sz. H. Sz. állam százalékos részesedése pedig erősödött. A többi országnál általában kisebb emelkedés vagy rsökkenés állapítható meg. A s'ájci behozatal nagyobb mértékű visszahanyat-

llllll-v-ua-ll-ll-llll- l-lll-lII-llIll-ll-ll-llI-lllll-ln

!

KONZULI J

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes ál

lása azzal függ össze, hogy a folyó évben a passzív kikészítési forgalom adatai nem foglaltatnak benn a behozatali adatokban, s ez a körülmény Svájc forgalmát a passziv kikészítésben szereplő selyem- szövetek révén erősen érinti.

A kivitelben a százalékos megoszlás szerint elsősorban Olaszország, azután Franciaország, Né—

metalföld, Nagy-Britannia és még néhány a kül—

kereskedelmi forgalmunk szempontjából kisebb—

jelentőségű ország arányszáma emelkedett. Az ex- portált árúk értékadatai szerint azonban Len—

gyelország "kivételével mindenütt gyarapodást ta—

Meszlényi Emil dr:

pasztalunk.

ELENTÉSEK

lamokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

, e: l h.; 5 - , t' u.."

Allam neve ! ? § Állam neve :; ;; § Állam neve [: § Allam neve If :; §

jur-l ..J Ha] ; _: w ,.z M u ,;—

; ; ""—_"""""""""""'T— 7 ' M' [" "

Ausztria 1929 422 Észtország ';11928i 227 Mexikó .. § 1928 787 Spanyolország . .. 1j1928 793 Bajorország t 1928 532 Finnország.. .. ; 1926 759 Nagy-Britannia .. .. : 1928 1027 Svájc .. ( ly1929 655 Brazilia § 1927 708 Franciaország .. .. j 1926 709 Németbirodalom .. ; 1929 305 Sz. H. Sz. állam,. lt 19281 594 Bulgária . .. ; 1929; 767 Görögország .. ! 1929 989 Olaszország w 1928 923 Törökország . 1l1929 1091

Cseh—Szlovákia.. l 1929 543 Kanada . i 1926 110 Románia . l 1929 923 Württemberg... ;ltezs 1113

! '— ! j

5 t t e i ll

.

Belgium.

Belgigue.

A brüsszeli m. kir. főkonzulátus gazdasági jelentése az 1928. évről.

Belgium gazdasági tevékenysége az elmullév—

ben minden tekintetben rendkívül élénk volt; az ipar kielégítően volt foglalkoztatva és egyes ipar-- ágak rekorderedményeket értek el, a kivitel te- temes emelkedést mutatott és pénz az egész év folyamán bőségesen állott rendelkezésre. Az át—

lami pénzügyek konszolidációja erős lépéssel ha- ladt előre és a kormány adóleszállitásokat is esz.- közölt.

Sajnálatos tény, hogy szén- és cukor-ipar nemzetközi válsága nagyon is éreztette hatását az ország e két fontos iparágánál. Feltűnő jelenség,

11

hogy a bőven rendelkezésre álló pénz darára t'ix kamatozású kötvények úgyszólván egyáltalában nem voltak az országban elhelyezhetők. A kolo—

niális és iparvállalatok részvényeiben való túlzott üzérkedés az év derekán igen heves visszahatást eredményezett, mely még ma is érezhető és ami

leginkább esik latba, az exportnál mind veszé- lyesebb verseny támad, mely egyes esetekben a belga árukat biztosnak vélt piacokról is kiszorí—

totta.

Úgy a magángazdaság, mint a kormány is tel—

jesen átérzik a helyzet komoly voltát és minden eréllyel látnak hozzá, hogy a veszély ne érje meg—- lepetésszerűen az ország termelését. A forgalmi adót a legfontosabb cikkekre nézve lényegesen leszállították és további leszállílások már félhiva—

talosan be vannak jelentve, a kiviteli forgalmiadó teljesen megszűnt és naponta újabb könnyítéseket engedélyeznek a fényűzési ndó terén is.

A konjunktúra megszilárdítására irányuló in—

tézkedések között foglalnak helyet a gazdasági tömörülésre és ezúton az áruk standardizálására irányuló törekvések, amelyeket a kormány nyil——

tan elősegít.

Mezőgazdaság.

A mezőgazdaság a rossz árak miatt csak ne—

tudja termékeit értékesíteni, az ezáltal eredményezett kedvezőtlen hangulatot még fo—

kozza a költségek emelkedése, nevezetesen hezen

a mű—

trágya állandó drágulása. Igen bizonytalanná vált a cukoripar kedvezőtlen viszonyai miatt a répater—

(2)

11. szanL

melők helyzete és ennek folytán szó van arról, hogy a termelők Belgium hatalmas gazdaszövet- .sége'nek támogatása mellett szindikátusba

rülnek.

tömö-

A rossz árak az állattenyésztésben is éreztetik hatásukat, még az eddig oly jövedelmező ló—

tenyésztésben is. Számos tenyésztő közönséges fajtájú csikóit — jobb elhelyezési mód híjján ——

a vágóhídra adja el. A hízott szarvasmarhákért elért árak éppenséggel nem voltak kielégítők és általában hallani, hogy jelenleg a tenyésztő szá- mára a tejgazdaságra való áttérés nyujtja még a legjobb kilátásokat. A vajkivítel az 1927. év—

hez képest 450000 kg—mal szaporodott, hozatal pedig 200.000 kg—mal csökkent.

a be—

Az utóbbi években hatalmas arányokat öltött tojás-termelés keretei mintha kissé túl lettek volna dimenzionálva; erre enged legalábbis kö- vetkeztetni a tojás kivitelével szemben felmerült nehézségek miatti általános panasz. A német verseny, mely Svájcból a belga tojást már teljesen kiszorította, más külföldi viszonylatokban is félel-

metesen kezdi hatását éreztetni; a dán és holland

tojással szemben pedig minőségi okokból, vagy talán inkább megfelelő osztályozás híján, csak erős .árbeli engedmények segítségével versenyezhet a belga tojás, melynek kisebb kelendőségét arra vezetik vissza, hogy a belga küldeményekben ke—

vés a Nagy—Britanniában kedvelt barna tojás, másrészt kifogásolják, hogy a belga árú nincsen súly szerint osztályozva, ami megnehezíti az angol kereskedők munkáját. Az utóbbi időben a belga gazdaszövetség mindent elkövet,

nehézségek megszűnjenek.

hogy e kiviteli

Ipar.

Az ipar majd minden téren kielégítő eredmé- nyekkel dolgozott és meglehetősen jól volt ellátva rendelésekkel.

A széniparban — mely az ország ipari tevé- kenységének tulajdonképeni gerince, — a petró- leum mindjobban előtörő versenyének következ- tében beállott nemzetközi válság természetesen nem maradhatott kihalás nélkül. Ennek dacára az 1928. év az eddigi legmagasabb termelési számo- kat eredményezte és márciusban 25 millió tonná—

val minden eddigi rekordot vert. Az év havi át—

lagtermelése 2'4 millió tonnát tett ki. A modern és gazdaságosabb berendezések folytán ezt a fo—

kozott eredményt átlag 160000 munkással sikerült

elérni, az 1927. évi 178.000—rel szemben. Az év

elején 2 millió tonnára felgyülemlett készletek de- cember végén 1'2 millió tonnára süllyedtek.

Az érctermelés nagyjában a megelőző év ní—

_, 1160 ——

1929

vóján maradt meg. Az árak kielégítők voltak és megközelítették a nagy—britanniai árakat.

A nehézipar jól volt ellátva megrendelésekkel.

Az államvasutak megrendelésein kívül az igen ak- tív német verseny dacára nagyobb külföldi ren- deléseket sikerült biztosítani a belga ipar szá—

mára Skandináviában, Lengyelországban és ten- geren túl: Délamerikában, Japánban, sőt Kína.

ban is.

1927 óta erősen javult az üvegipar helyzete. Az árak emelkedése nem csökkentette a keresletet.

A Fourcault rendszerű mechanikai eljárás mindjobban kiszorítja a kézi, jobban mondva száj—üze—

met és felszívja magába a régi hutákat. Ez lehe—

tővé teszi, hogy a ,,Comptoir Fourcault", mint a modern üzemek központi eladási szerve stabili- zálhassa az árakat. Erősebb vevőkként jelentkez—

tek Nagy—Britannia és Németalföld. Ezzel szemben az amerikai üvegipar fejlődése folytán a belga üveg ott lassan kiszorul.

A textiliparban a gyapotfonók jól voltak fog—

lalkoztatva és erős exporltevékenységet fejthettek ki, úgyhogy az év nagy részében dupla munkás- létszámmal dolgozhattak. Ezzel szemben a gyap—

júszövők kénytelenek voltak székeik egy részét üzemen kívül helyezni, amit a balkáni országok kisebb felvevőképességével és a cseh-szlovák s újabban az olasz szövők erős versenyével indo—

kolnak. IC verseny különösen a délamerikai pia—

cokon érvényesül mind erősebben.

Újabban a háziipar versenye is erősebben válik érezhetővé, igen sok paraszt-gazdaságban több szó—

két állítottak fel, melyeken a család tagjai dol- gozván, a 8 órás munkanap nem nyer alkalma- zást és e családi üzemek egyébként is olcsóbban produkálhatnak.

A lenszövők rossz konjunktúráról panaszkod—

tak e's rövidített munkanapokkal dolgoztak.

Igen jó üzletmenete volt a jutaszövőknek, me—

lyek erős exporttevókenységet t'ejthettek ki és kii—

lönösen Dél—Amerikába mennyiségben.

exportáltak nagyobb A műselyemipar tovább terjeszkedett és az év folyamán 2 új műselyemgyár létesült, azonkívül egy harmadik van alakulóban, mely műselyem- hulladékot fog feldolgozni.

A cukoripar a nemzetközi kedvezőtlen viszo- nyok folytán szenvedett, amihez hozzájárult, hogy a répatermelők elégedetlenek voltak az árakkal és ezért most eladási szervezetet alakítanak. A kivitel nehézségei hétről hétre növekednek és a belga kristályeukornak Nagy-Britanniába való ki—

vitele ma lehetetlenné vált. Némi kárpótlást nyujt a finomított cukornak kelet felé, újabban Égyip- tomba való elhelyezése.

(3)

11. szám. ——

Kereskedelem és közlekedés.

A Belga—Luxemburgi Vámunió külkereskedelmi mérlege 1928—ban 1'5 milliárd franknyi behozatali többletet mutat ki, amennyiben a behozatal 31'6 mil- liárd, a kivitel 30'1 milliárd frankra rúgott. A kül—

kereskedelmi mérleg tehát az 1927. évivel szemben lényeges javulást mutat, mert akkor a behozatali többlet 21 milliárd belga frankot tett ki. A behozatalban a nyersanyagok és félgyártmányok, a kivitelben pedig a készgyártmányok szerepeltek a legnagyobb összeggel.

Közlekedés. A belga vasutak 1928. évi forgalmi adatai a következők: Az utazók száma 18'9 millió, a megtett km—eké 5237 millió, az áruforgalom

68 millió tonnára rúgott, a tonna—km-ek száma

652'0 millió volt. A vasutak 2143 millió franknyi bevételi többletet hoztak, míg az 1927. évi bevételi többlet csak 36 milliót tett ki.

Antwerpen kikötő hajáforgalma 1928-ban a következő volt: megfordult ott 11.333 hajó 23-43 millió tonnatartalommal. A kikötőbe beérkezett hajók közül 4.500 angol lobogót viselt, 2.022 pedig németet.

Pénzügy.

Az 1928. évi költségvetés összbevétele 11'5 mil- liárd, az összkiadása 103 milliárd frank volt, úgy- hogy a bevételi többlet 12 milliárd belga frankra rúgott. Az egyes tárcák számára igényelt hi—

telek az 1927. évvel szemben 1274 millió frank kiadási többletet jelentenek, melyekből a legnagyobb tételek a honvédelmi, belügyi és ipari tár- cákra esnek. A többletigényeket az általános ár-

nívó emelkedésével indokolják, amellyel az állami

alkalmazottak fizetését legalább részben párhu- zamba kellett hozni.

Az államadósságok összege 1928 szeptember 30—án a következő volt:

Hosszúlejáratú belföldi . 22.188'9 millió frank ,, külföldi 28.321—7 ,, ,,

Rövidlejáratú . 3.081'1 ,, ,,

1 éven belül esedékes 1.774-6 ,, ,,

Összesen: 55.366'3 millió frank

Az államadósság az elmult évvel szemben 1.323 millió frankkal csökkent, a függő kölcsön teljes visszafizetése és a konszolidált

normális törlesztése által.

Az 1928. évre 7.400 millió frankkal előirány- zott adók tényleg 8.600 millió frankot eredmé—

nyeztek, ami hozzávetőleg 1.000 frank fejenkínti megterhelésnek felel meg.

kölcsön

Jegybank. A Belga Nemzeti Bank jegykibocsá- tásának összege 1928 decemberv27-én 11.607'8 mil—

lió frankra rúgott. A fedezet 57'95"oos és a hivata—

los leszámítolási árfolyam 4% volt.

1161 —— 1929

Vezető bankkörökben némi aggodalmat kelt az a körülmény, hogy a bank jegyforgalma 2 év óta erősen emelkedett és az egyik előkelő brüsszeli pénzintézet, melynek jelentései tudomá—

nyos körökben is nemzetgazdasági súllyal bírnak, élesen bírálta legutóbb a bank politikáját és a bankkamatláb emelését sürgeti.

Tőkeke'pződe's. A belga bankok csak elvétve teszik közzé betétjeik összegéről szóló kimutatá—

saikat; egyébként is a bank- vagy takarékbetét csakis a legszegényebb néposztály takarékossági eszköze. A belga Takarékpénztár, mely ezeket az apró betéteket kezeli, az év folyamán betétjeinek 1 milliárd frankkal való szaporodásáról számol be. Jobb következtetést lehet a tökeképződésre vonni az emissziós tevékenységből, amely az elmult évben igen élénk volt és kb. 12 milliárd frankot tett ki.

A csődök száma 1928-ban 495 volt, a kényszer- egyezségelcé pedig 110.

Munkapiac.

A munkanélküliség az 1928. évben jelentéke- nyen csökkent: a munkanélküliség elleni biztosí- tónál nyilvántartott 600000 munkás közül az

1927. évi átlagos 5-3%-kal szemben 1928—ban csu-

pán 4'3% volt a munkanélküliek arányszáma.

A munkabérek nem minden iparágban tartot- tak lépést a megdrágult életstandarddal, aminek következtében belga munkások elég jelentékeny számban dolgoznak a szomszéd államok terüle—

tén, hol az ottani magasabb munkabéreket élve—

zik. Ezek nagy része a hét végével visszajön CSe—

ládjához. Az így támadt hiányt külföldi munká- sokkal pótolják, többek között magyarokkal is.

Panaszok merülnek azonban fel, hogy e külföldi munkásokat nem részesítik ugyanoly elbánásban, mint a belgákat, sem a bérek tekintetében, sem pedig a természetbeni ellátást illetőleg.

Kivándorlás.

A Belgiumban élő magyar honosok száma hoz- závetőleg 4.500—ra tehető. Pontos adatok nem álla- nak rendelkezésre, mivel aránylag nagy része a Belgiumban élő honosainknak okmány nélkül él ottan és kényszerítő ok nélkül nem is jelentkezik.

Az állandóan letelepedett magyar llOIlOSOk legnagyobb része a bányaterületeken dolgozik, de csupán elenyésző részük valódi bányamunkás, legtöbben jobb kereseti forrás hiányában vállalták el e nehéz munkát. Ezek a meg nem szokott munka folytán elégedetlenek és gyakran félműveltek lé—

vén, minden exaltált propaganda számára könnyen kaphatók. Kevésnek sikerül csak szakmunkásként

minden

(4)

11. szám. — elhelyezkedni, nevezetesen ha franciául beszélnek és jól értik mesterségüket. Ezek jobbára meg is vannak helyzetükkel elégedve és tisztességesen megélnek keresetükből.

:nl-l-uo ...-IIIIIIIIIIIIIIIIIIII ulnn'ull-II-onlttulIII-Ig:

1162 ——

ni...-Il-nulI-lltvt-.n-l-nnclunnnlctuunl . "Ill.-II ..

1929

Vagyonosabb magyarokról alig lehet beszélni, csupán elvétve él Brüsszelben vagy Antwerpenben 1—2 magyar család, melyek kedvezőbb anyagi helyzetben vannak.

Könyvismertetések

Chronigue de limes.

Laky Dezső dr.: Budapest épületvíszonyal DV Désire'LaIcy: Les conditions de bátiment a Budapest.

Statisztikai Közlemények (szerkeszti lllyefalvi I. Lajos dr.) 58. kötet (1929) 2. szám. Budapest, 1929. 341 l.

Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistigues (re'digc'es par le 1)?" I. Louis [ilye/alol"). Vol. 58 (1.929) No 2. 341 77. Edition du Bureau de statistz'gur de la rille de Budapest.

Résume'. (Pest le troisie'me ouvrage para dans les Publications Statistiaues de la ville de Budapest de M. I'Je'siré Laky, professeur a liUníuersíté des sciences technioues, et (lui peut étre com-időre, ri juste titre, comme Pauteur statistioue le plus fe'cond de la Hongrie. Il y parle non seulement des résul—

tats des enguétcs exéeutées sur les bátiments en 1920 et 1925 et sur les propriéte's de maison en 1927, mais aussi des données antérieures, remontant au milieu du siécle dernier. II propose (Winwor- tantes innovations pour les enouétes. Diapre's lui, guand les circonstances économioues l'eafigent, (les:

('nguétes particulíéres devraient étre íaites sur la propriétó bátie, en dehors des relévements (lui ont lieu tous les díx uns. Il estime on"on devrait évaluer.

lors des enguétes, la valeur des bátiments, représen- tant une énorme fortune: eomple'ter la statistigue (les loyers par les reuenus provezmnl des loyers;

indiouer les dioers types de bútiments, les maisons de rapport, les maisons privees et les édifices pu- blics présentant des problemes (li/férents; relever, tous les 5 ou 10 uns par exemple, le moment oü tes bátiments ont été construits. Ifauteur donne, sur la formation du nombre (les bátiments a Budapest, de tres intéressants indices e'tublis pour ljéporlur:

des recensements et enguétes effectue's depuis 1349 et ayant pour base 1880 (18802100):1849,89;1869,

87; 1880, 100; 1890, 122; 1900, 151: 1906, 157: 1910,

168; 1920, 186; 1925, 201; 1927, 206. En nombre absolu, le nombre des bátíments s'est élevé ri Bu—

dapest de 9.518 en 1849 a 22.010 en 1927. (T'est de

1885 a 1889 et de 1890 ri 1902 gue la construction

;; prit un pufssant élan.

*

Laky Dezső műegyetemi tanárnak, akit ma joggal tarthatunk Magyarországon a statisztikai

szakirodalom legtermékenyebb művelője'nek, gyors egymásutánban immár a harmadik alapvető mun- kája jelent meg a főváros Statisztikai Közlemé—

nyeinek sorozatában.

A könyv kritikai méltatását mellőzve, ezúttal csupán arra szorítkozunk, hogy annak gazdag tar—

talmából nehany megállapítást leriigzítsiink. De módszertani kritikára Lakyval szemben nincs is

szükség, hiszen már korábbi műveiből ismerjük eles meglátó—, ítélő- és rendszerező képességét, az áttekintósnek azt a biztossagat, amellyel a leg—

különbözőbb témakörök bonyolult anyagát át—

fogja, a szamok konglomerátumábót a lényegese—

ket kiemeli s az ezekhez fűződő tanulságokra ra—

világit. Tárgyalasmódja ós könyvének rendszere különben l'ö konturjaihan e rövid ismertetésben is fölvázolódik.

A könyv nemz-sak az 1920. és 1925. évi épület—

statisztikai felvetel anyagát tárgyalja, hanem visz- szatekint a korábbi adatokra is, egész a mult szá- zad közepéig s továbbmenően kiterjed az 1927. évi háztulajdonstatísztikai felvételre is. A gazdasági politika szempontjából fontosnak tartja a szerző, hogy az épületstatisztikai adatgyűjtések ne csak a szokásos 10 éves határidőkben, hanem időköz- ben is ismételtessenek meg, ha fontos gazdasági körülmények szükségessé teszik. Az építkezések fellendülése, illetve szünetelése ugyanis a gazda—

sagi élet fejlődésmonetének függvénye s így az ópületstatisztika adataiból sokfelé ágazó következ- tetések vonhatók le.

Bár újabban az épületviszonyokra vonatkozó statisztikai felvételek igen részletesek s a fővá- rosi statisztikai hivatal mintaszerű feldolgozásban hő anyagot publikál, Lakynak igen figyelemre- méltó kívánalmai vannak az óptiletstatisztika ki—

lt'l'jtÉSZlÖSÓl't? meg: a fővárosban is. Az ópiiletsta—