Nemzetközi statisztika

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

Ötéves terv

A Német Demokratikus Köztársaság ötéves terve az ország népgazdaságá- nak fejlesztését a következőkben irá—

nyozza elő:

IPAR

Az ipari termelés 1955-ben az 1950.

évi színvonalhoz viszonyítva 190%-ra emelkedik. Ez az előirányzat 1936—hoz képest a termelés 'megkétszereződését jelenti. Az ipar bruttó termelésének értéke az 1950. évi 23 milliárd DM-ról 1955—ben 43,8 milliárd DM—ra' emel- kedik.

1955-ben az egyes iparágak termelése az 1950. évi színvonalhoz viszonyítva a következőképpen fog alakulni:

Fontosabb iparágak termelése

1955. év 1950 'la—ában Energiagazdálkodás ____________ 177

Bányászat ... 194

Gépipar ... 221

Kohászat ... 237

Elektrotechnika _________________ 196 Finom—mechanika és optika ,, . 239 Vegyészet ... 182

K6— és agyagipar 180 Famegmunkáló ipar _ 118 Textilipar ... 201

Könnyűipar __________________ 176 Mürost- és papíripar __________ 149 Élelmiszeripar 187

Fontosabb iparcikkek termelése

1955. év 1950 'ln-ában

Barnaszén ... xss

Vasérc ________ 465 Nyersvas ______ 373 Hengerelt acél _ 299 Kohászati felszerelések _____ 136 Vasúti teherkocsik _____ _ ______ 250 Vasúti személykocsik __________ 273 személygépkocsik ... 250

Traktorok ... 222

Cement ... 192

Gyapiúszövetek ... 308

- Pamutszövetek _ _ _ _ _ 236 Bőrcipö 262 Cukor "_ _127 MEZÖGAZDASÁG 1950-re az össz-vetésterületet 5 120 000 hektárra emelik. Egyes mezőgazdasági termények bruttó termelését a háborúelőtti évek (1934/38) közepes évi termeléséhez viszonyítva a következőképpen kell fokozni: 1955,év 1934/38. év %-ában Gabona és hüvelyesek ________ 111 Olajos növények és rostnövények 708 Cukorrépa 125,7 Burgonya A gépállomások gépállománya a követ— kezőképpen emelkedik: ... 1950 1955 Traktorok __________ 11 950 37 500 Traktorekék ________ 14 090 38 500 Traktorkultivátorok _ _ 1 112 8 500 Traktorvetőgép ______ 975 'I 000 Traktorcséplőgép ______ 4 100 6 060

ÁLLATALLOMANY * Az állatállomány fejlődése 5 év alatt

a következő:

1955. év ,? 1950 "l.—ában

Szarvasmarha ... 117."

Sertés ... 126,4

31111 ... 1453

Baromfi ... na,!) -

KÖZLEKEDÉS A vasúti és hajózási forgalomban az áruszállítás emelését a következőkben irányozzák elő: 1955. év 1950 'la—ában Vasúti szállítás ________________ 160 Belvizl hajózás ... * ... 140

' BERUHÁZÁ

A népgazdaságban eszközlendő beru- házások összege 26,89 milliárd DM.

Ebből az összegből esik az

millió DM

Iparra ... 14 12"

Közlekedésre ... 1 975

Mezőgazdaságra _________ '_____ 1 400 Kereskedelemre _______________ 300

Népművelésre _____ 675

Közegészségügyre _ 900

Lakásépítkezésre

FOGLALKOZTATO'I'TSÁG MÚVELÖDES

Az összes foglalkoztatottak számát A népművelés fejlesztésére! 1955—ben

1950—hez viszonyítva 113,3%—ra (890 ooo 40%-katl többet fognak költeni, *mint

fővel) kell emelni, ebből 448000 fő jut 1950dben— A művelődés fejlesztését elő—

az iparra, 230 000 az építőiparra, 25 000 a irányzó fontosabb mutatószámok a kő- közlekedésre és 56 000 a kereskedelemre. vet-kezők:

A népgazdaságban dolgozó nők száza- Szakiskolák 1950 1955

_ — ' _ h 11 tói k é * 845 000 964 000

lékaxánya 1950 nez Viszonyltva 37% ról Népi; gáskgfák 52 ma

42%-ra emelkedlk. hallgatóinak száma 200 000 240000

Főiskolai hallgatók

aa; 'a --- 33333 zza

Tan sz ma

ÉLETSZINVONAL Ovodai férőhelyek . . . .

A ioglalkoztatottak számának növeke- Sláma --- 233 000 402 00"

dése és a munkabérek emelkedése által KÖZEGÉSZSÉGÚGY

a munkaban-alap 1955—ben 25,8 milliárd A közegészség fejlesztését szolgáló ál-

lesz lami kiadások 1955-re több, mint

Az egy lakosra eső élelmiszer- és 50%—ka1 emelkednek 1950-nel szemben.

iparcikkfogyasztás 1955—ben 1950-hez ké- A közegészségügy fejlődését szemlél—

pest a következő: tető fontosabb mutatószámok:

1955. év 1950 1955

1950 'la—ában Kórházak, poliklinikák

Hús és húsáru 315 és tüdőbeteggondozó

Tej """""""" 420 intézetek száma _ _ _ _ 2236 2770

T já ... üzemi poliklinikák és

0 s ... 403 — üzemi rendelők 2188 4341 ZSíI' ... 224 Szanatóriumi férő'

Szövet ... 203 helyek száma ... 18 000 21000 Bőrcipő ... 333 Forrás: Die Wirtschaft, Berlin, 1950, 30. sz.,

Szappan ______________________ 400 13—15. old.

FRANCIAORSZÁG

Gazdasági helyzet

'A marshallizálás, az agresszív imperia- Ipar—i össztermelési i'rwlenc1 lista blokkban való részvétel, a mono- (1929: 100)

póliumok nralma és a reakciós vezető- havi átlag

körök nepellenes politikán mind— 1949 ... 92 megannyi tényező, amelyek a francia 1949 1, negyed ________________ 93

gazdasági válság fokozódásához, a mun- 1950 I' negyed --- 91

kanélkülíség növekedéséhez, a francia 1 A Bulletin statistigue general de la

, , , __ France és a Bulletin mensuel de statistigue

dolgozok életszmvonalanak csokkenésé- adatai 'alapján összeállítva. __

hez vezetnek. Az USA befolyása alatt a francia ipari

termelés strukturális változásokon megy IPARI TERMELÉS keresztül. Csak azok az iparágak fejlőd-

A francia Országos Statisztikai Hiva— hetnek, amelyek az amerikai monopóliu-

tal 1949. év végéig kétféle -—-—- 1938—83 és mok kezében vannak, vagy pedig Maz

1929—es —— alapon közölte az ipari össz— amerikai monopolisták stratégiai célkitű—

termelési indexet- 1950 eleje óta csupán zéseit szolgálják. Azonban még ezeken az 1933-35 alapon számitottat hozza nyil- az iparágakon belül is erősen érezteti vánosságra, amely index magasabbnak hatását a válság kibontakozása; belföldi mutatja a francia termelés színvonalát, viszonylatban a piac szűkülése, külföldi mivel az 1938- év VálSág-éV VOT'C- viszonylatban a konkurrencia növeke-

Ezzel akarják elterelni a figyelmet dése, bár 1950 II. negyedévében a feb—

arról, hogy a francia ipari termelés szín- ruári és a márciusi sztrájkok után némi—- vonala még mindig a 20 év előtti alatt leg emelkedett az ipari termelés együt-

mozog. tes szinvonala.

.

nnmzmxozr smanszwna , I *

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Egyes iparágak termelése

(1000 tonna) '

1929 1949 v 1950 1950

1. ne- II. ne-

Megnevezés gyedév gyedév

h a v i á t 1 a g

Szén ... 4581 4419 4666 1 4198 Acél ... 810 760 667 715 Nyersvas ... 871 697 E 600 641

Bauxit ... 56 64 ? 62 67

Kőolaífínomita's . -— 961 § 1032 1100

Forrás: Bjulletenj inosztrannoj kommer- cseszkoj informacli, Moszkva, 1950, 101. BL.

32. sz. melléklet.

A kőolajfeldolgozó ipar talán az egyet- len francia iparág, amely törésrnentesen fejlődik, mivel a francia kőolajfeldolgozó

üzemek ámerikai kézben vannak. A fran—

cia 'repülőgépiparnál azonban még arra sem voltak tekintettel az amerikai mono—

polisták, hogy az a fegyverkezés céljait szolgálja. Mivel a francia repülőgép- gyár-tás az amerikai monopolísták szá- mára konkurrenciát jelent, arra kötelez- ték a francia kormányt, hogy a gépipart számolja fel és amerikai gépeket vásá- roljon.

Repülőgépek és repülőmotorok gyártása (drb)

1938 1949

* havi átlag

Repülőgéptestek 115 16

,, motorok 250 49

Forrás: Bulletin mensuel de Statistigue, Párizs, 1950, 8. sz., 7. old.

A_fogyasztási cikkeket gyártó ipar- ágak nagyrésze meg az 1938. évi válság—

színvonalat sem érte el.

Egyes fogyasztási. cikkek termelése (1000 tonna)

1950 1950 1938 1. ne— II. ne-

Megnevezés gyedév gyedév

havi átlag Kikészitett bőr ... 5,3 3,8 3,6 Selyem ... 2.1 2,1 1,91 szappan . . . ... 19,1 10,0 9,7*

Cukor . . . ... 603,0 504,0 496,0

1 Április—május havi átlag.

Forrás: Bulletin mensúel de Statistiaue, Párizs, 1950, a. sz., 9—10, old.

601 MEZÖGAZDASÁG

Az agrárválság következményeként a francia mezőgazdaság súlyos elhelyezési nehézségekkel küzd, bár 1949—ben a leg- fontosabb mezőgazdasági termények vetésterülete még nem érte el a háború- előtti színvonalat.

Vetésterület (1000 ha)

1930—39 1949 évi átlag _

Búza _ 52275 41803

3028 ... 6803 5083 Zab ... 33333 23753 Kukorica ____________ 339,s 294,7

Forrás: Bjulletenj inosztrannoj kommer- cseszkoj informacii, Moszkva, 1950, 23. sz., 2. old.

BÉREK, ÉLETSZINVONAL

A francia munkások relatív és abszo- lút elnyomorodása fokozódik.

A CGT adatai alapján a munkások, a dolgozó parasztság és a tőkések része—

sedése a nemzeti jövedelemben a követ- kező:

1950.

1946 év eleg 1938

Megnevezés

A nemzeti jövedelemben:

való részesedés %-ban

Munkások és alkalmazottak

munkabére ... 45,0 43,5 34,0 Dolgozó parasztok jövedelme 8.5 —— 5,0 Az ipari tőkések nyeresége . 29,0 37,5 50,5 Mezőgazdasági tőkések ... 5,5 — 6,5 Forrás: Voproszü ekonomiki, Moszkva, 1950, 5. sz., 83—90. old. és New Times, Moszkva.

1950, 24. sz., 11. old.

Hogy a francia munkások abszolút el—

nyomorodásáról tiszta képet ne nyer—

hessünk, a francia Statisztikai Hivatal 1940 óta létfenntartási indexet nem közöl. A létfenntartási index helyett csu- pán egy Párizsra és egy a Vidéki váro—- sokra vonatkozó 34 árucikkből számított kiskereskedelmi árindexet ad meg. Ez az árindex a létfenntartási indexnek csupán tökéletlen helyettesítője, mivel a lakást, fűtést, világítást nem foglalja magában.

Ha a hivatalos párizsi nominálbérindexet (1938: 100) ezzel a kiskereskedelmi ár- indexszel (1938:100) defláljuk, akkor a

* párizsi munkások reálbére 1950 I. fél—

évében az 1938. évnek 49%—a.

602

^{NEMZETKÖZI swamszrma}

A Cahiers Internationeaux adatai sze- rint a párizsi vasiparban 1950 elején 1938—hoz viszonyítva a munkások reál- bére a következőképpen alakult:

1950 eleje (1938 : 100)

Megnevezés ' kkis-

-_ eres—

22113; kedelmi reálbér . árin—

dex

Segédmunkás ... 848 44

Betanitott munkás ... 980 1920 51

Szakmunkás ... 950 49 _

Forrás: Cahiers Internationaux, Párizs, 1950, 15. sz., 79—80. old.

A létminimum 1947-től 1949 közepéig 8500 frankról 15000 frankra, vagyis 76%-—ka1 emelkedett. A francia Statisz-

tikai Hivatal által közölt adatok szerint 1949 őszén a francia ipari munkások 59,9%—ának bére a létminimum alatt ma- radt. 1950 elején a CGT számításai sze—- rint a létminimum 19000 frankra emel—

, kedett.'

MUNKANÉLKÚLISÉG

A hivatalos statisztikai adatok erősen kisebbítik a munkanélküliek számát, mert csak azokat veszik tekintetbe, akik segélyre jogosultak, valamint azokat, akik nyilván vannak tartva, de ,,nem helyezkedtek el", és akik a valóságban csak kis részét képviselik a teljesen munkanélküliek számának. Azonban ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a munkanélküliek száma állandóan növek—

szik.

' El nem

Segélyezett ; teljes munka- he vezett

, ,, . munka- nelkuhek keresők 1949 (havi átlag) ______ 39 700 130 000 1950 január __________ 52 500 173 000

február __________ 50 900 185 400 március ________ 81 600 192 200

Forrás: Bulletin mensuel de Statistigue, Párizs, 1950. 8. sz., 1. old.

A francia Munkaügyi Minisztérium adatai alapján számított CGT adatok szerint az országban több mint 200000 teljes, és több mint 300 000 részleges munkanélküli van. Ezeknél a számítá—

soknál azonban nem veszik figyelembe

1 Voproszü ekonomiki, Moszkva, 1950, 5. sz., 33—99 old.

a mezőgazdasági munkanélkülwéget, valamint azokat a munkásokat, akik Eszak-Afrikából jöttek és nem tudtak el—

helyezkedni. Az ,,Au " című francia

burzsoá lap szerint Franciaországban

200000 munkanélküli északafrikai m —

kás van. :

CSÓDÖK, KENYSZEREGYESSÉGEK A munkások vásárlóerejének csökke- nése, a munkanélküliség, az agrárválság mind nagyobb mértékben éreztetik hatá—

sukat a kereskedelemben.

Csődök és kényszeregyességek számának alakulása

1938 (havi átlag) 1947 ,, ,, 1948 ,, ,, 1949 ., ,.

1950 január február

március ... 675 .

. Forrás: Cahiers du Communisme, Párizs, 1950, 6. sz., 99. old.

...

KULKERESKEDELEM

Az USA- A kül— val folyta- keresket'ilel— tott áru—

mí mér eg csereforga-

Időpont egyenlege lom egyen—

lege

Amilliárd frank

1949 (havi átlag) ... —— 18,87 —— 12,2 január . . . . . . —— 18,89 —-— 10,1 február . . . — 20,21 —— 8,3 március . . . . . . -——— 2536 —— 13,1 április ... -— 21,40 -— 12,8 Forrás: Cahiers du Communisme, Párizs, 1950, 6. sz., 100. old. és Bulletin mensuel de

statistigue, Párizs, 1950, 8. sz., 17. old.

A devalváció óta a francia külkeres—

kedelem deficitje állandóan emelkedik.

A külkereskedelmi mérleg passziv egyen—

legének több mint 50%—a az USA—val folytatott árucsereforgalom—ból ered, a dollárhiány tehát egyáltalán nem csök- ken.

A mrshallizált Franciaország az USA—

tól nem tennelőeszközöket kap -— ame—

lyekre pedig égetően szüksége volna —, hanem élelmiszert, agrárcikkeket, do- hányt és oly fogyasztási cikkeket, alme—

lyeknek elhelyezése az USA monopóliu—

mainak érdekében áll. 1948 április 3—tól

NEMZE TKÖZI STATISZTIKA

1950 március 31-ig az összes Marshall- ezállitmányoknak 36,7%-a élelmiszer és agrárcikk, 12,6%—a szén, és csak 16,4%-a gép és felszerelés.!

HADIKIADÁSOK, ADÓTERHEK Franciaország költségvetését mind na- gyobb mértékben terhelik a hadildadá- sok. Hivatalos adatok szerint Francia- ország hadíkiadásai a következők:

milliárd frank

1947 ... 245

1948 ... 310

1949 ... 350

1950 ... 420

1951 . . ... 500*

* Becslés. Forrás: Voproszü ekonomiki, Moszkva, 1950, 5_ sz., 88. old. Azonban ezek az adatok a tényleges katonai kiadásoknak csak egy kis részét képezik, mivel —— amint ezt Auguet elv- társ a francia nemzetgyűlés 1949 decem— ber 21—i ülésén megállapította — a kato- nai kiadások nagyrészét a polgári minisz— tériumok költségvetései közé rejtik. A Voproszü ekonomiki számításai sze— rint Franciaország tényleges hadikiadá- sai 1948-ban 450 milliárd frank, 1949- ben 800 milliárd frank, 1950-ben 1200 milliárd frank. Az ,,Observateur'* című folyóirat 1950 április 20—i számában ,,200 milliárd frankra becsüli azoknak a pótlólagos költségeknek az összegét, amelyek az atlanti országok felfegyverzéSére vonat- kozó terv első részének végrehajtása révén Franciaországra ház-amlanak."2 A francia kormány az USA kormányá- hoz intézett augusztus 7—i memorandu- mában késznek nyilatkozott arra, hogy 3 év alatt 3000 milliárd frankot fordít rendkivüli hadikiadásokra . . .3

1 Berichte des deutschen Wirtschatts— institut, Berlin, 1950, 7. sz., 18—19. old. ? Cahiers du Communisme, Párizs, 1950, 'I. sz., 61—67. old. 3 International Financial News Survey, Washington, 1950, 7. sz., 50. old.

603

Ha a szinte napról-napra növekvő hadi- kiadásokkal szembeállítjuk a ,,Marshali— terv" alapján folyósított amerikai hite- leket, akkor azt látjuk, hogy azok csak ' kis töredékét fedezik a hadikiadásoknak. M arshall-,,se gély" milliárd frank

1948 ... 185

1949 ... 280

1950 ... 250

Forrás: Voprosztl ekonomiki, Moszkva, 1950, 5. sz., 88, old. és Communist Review, London,

1950 június, 187. old.

A francia kormány a háborús készü—

lődés terheit a dolgozókra hárítja. Az adóterhek összege az 1949. évi 1240 mil—

liárdról 1950—ben 1609 milliárdra emel—

kedett! Az adók súlyosan terhelik az

árakat: a kenyér árát 11%-kal, a cuko—

rét 18%—kal, a benzinét 57%—ka1, a mumkaruhákét 14%—kal emelik.

SZTRÁJKOK

Az amerikai és francia nagytőkének a munkásosztály életszínvonala iés politi—

kai jogai elleni támadása következtében fokozódik a proletariátus és Francia—

ország valainennyi dolgozójának osztály—

harca. Amióta a reakciósok eltávolítot- ták a kormányból a kommunistákat (1947 május), rohamosan erősödik a sztrájkmozgalom, amelyben a munká—

sok és alkalmazottak tíz— és százezrei,

sőt' időnként milliói is résztvesznek.

A Francia Kommunista Párt XII. kon—

gresszusán (1950 április 4—7.) Fajon elvtárs megállapította, hogy a 3000 frankos bérpótlékért való küzdelemben addig több mint 1 000000 dolgozó vett—

részt. A sztrájkokban résztvevők száma a vas- és fémiparban meghaladta az 580000 főt, az építőiparban a 120 000 főt, a világítási üzemekben a 100000 főt, a vegyiparban a 40 000 főt, a textilipar- ban a 30 000 főt, a párizsi közúti szállítás- nál a 25000 főt, a párizsi körzeti biz—

tosítási ágazatoknál a 23 000 főt.5

4 New Times, Moszkva, 1950, 24. sz., 14. old.

5 l'Humanité, 1950 április 3.