• Nem Talált Eredményt

Móricz Miklós dr.: Budapest társadalomrajza

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Móricz Miklós dr.: Budapest társadalomrajza"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

ll...lllIl.lII.'I-llllllll"I-I'll-llll'.'lIIICIII-CIII..-I'll..lllIl...IllIll-Illllill-IIICIIIIDV ___—M_—

.

e IRODALMI SZEMLE e

'Ill.'_l...III-lll'll-D'l'llúidlútllllllIll-IllI.l.III.—II....IOUIIIICIIIIlllIll-llllilllllülilllllll

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Móricz Miklós dr.: Budapest társadalomrajza.

Dr Nicolas illóricz: Tableau social de Budapest.

Statisztikai Közlemények (szerkeszti Illyefalm' I. Lajos dr.) 64 kötet 2. sz, Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicatímts Slatístiguzs (rédigées par lc Dr L. [.

Illy efa lizi), 646 volume, numero 2. Publiées par le Bureau de Síatístígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1934. 72 1. — pages.

Móricz Miklós dr. eredeti, értékes tanulmánya a statisztikai és szociográfiai kutatómunka határ—

mesgyéjéről való.

Szerző az egyes fejezetekben mindenekelőtt a jellegzetesebb t'őadalokkal foglalkozik; ahol azonban jónak látja, mélyrehatoló részletvizsgála- tokat is megkísérel, s ezen a módon egyes ritkáb—

ban figyelemreméltatott jelenségekre is felhívja a figyelmet. A címéhez híven egy—két kivételtől eltekintve a közigazgatási Budapest viszonyainak feltárására törekszik; a főváros és a környék né- hasonlóságára, egybe—

tartozóságára való tekintettel talán nem volna cél- talan más alkalommal Nagy-Budapest társadalom- rajzát is elkészíteni, annál inkább, mert a fővá—

pének gazdaságtársadalmi

ros és a vidék szembeállítása csak akkor lehet egé—

szen helyes, ha a Budapestkőrnyéket nem a ví—

dék—hez, hanem az országos központhoz számítjuk hozzá. Ettől függetlenül igen helyesen járt el a szerző akkor, amikor tisztára csak szöveges fejte- getéseket tartalmazó műve tőbb helyén a közigaz- gatási Budapest társadalmi mérőszámaival párhu- zamosan a vidékét is idézte s a legtöbb fejezetben (pl. Vidékiek Budapesten, Budapest mérlege mun—

kanapokban stb.) az ország e két tagjának kölcsö- nös egymásrautaltságát is jellemezte.

A újszerűségéhez híven a fejezetbeosztás is csupán részben ragaszkodik a statisztikai gya' korláthoz. Az első főfejezet ,,Földünk, népünk"

címen a terület, népesség, életkor, nemek, családi

állapot adatait vizsgálgatja. A ,,l'logy élünk?" e.

második fejezet a ház, lakás, albérlet, ágybérlet,

nem lakásokban

lakók viszonyairól ad képet; ,,Vidé'kiek Budapes-

ten" e. alatt a fővárosba gravitáló ideiglenes és vég- leges jellegű idegen- s vz'mdort'orgalmak minden faj-ával ismerkedünk meg. Majd az 1920. évi foglal- ,a rendkívüli háztartások és a

kozási, a kultúr— és részben a gazdasági statisztika társadalomrajzi vonatkozású főbb eredményei so- rakoznak fel 11 ,,Mik vagyunk?" és a ,,Dolgozók és keresetük" e. tanulságos fejezetekben, mi,;, a legutolsó főfejezet a nemzedékek rendjéről szól.

A nem statisztikus olvasó a könyvből sok becses adatról, értékes megfigvelésről szerezhet tudomást

s jó képet alkothat mind a fővárostakók életviszo- nyairól, mind Budapest népességének társadalmi

szerkezetéről; de a hivatásos statisztikus számára

is hasznos lehet a áttanulmányozása; az ada—

tok szociográfiai szempontokból való vizsgálata ugyanis statisztikai adatgyüjtéseink számos ——

igaz, hogy jórészben tudott s csak pénzügyi nehéz- ségek miatt el nem oszlatható —— hiányosságára figyelmezteti) hogy csak egy példát idézzünk, az önállók életkörülményeinek megbeszélése során is. Végeredményben ugyan a anyaga sem sta-

tisztikai, tekintetekbcn nem

teljesen kimerítő s némely megállapításáríd okkal—

móddal lehetne talán Vitatkozni; kétségtelen azon- ban, hogy tartalmas gondolatokban nagyon gaz- dag, valóban figyelmet érdemlő és ami a legfon- tosabb, új irányokban haladó tanulmány, tehát statisztikai és szociográfiai irodalmunk határozott

nyeresége. Th. L. dr.

sem társadalomrajzi

Neuber Ede dr.: A debreceni I. oszt. elemi iskolás tanulók átvizsgálása egészségügyi szem- pontból az 1931/32. tanévben.

I)?" Eduard Neuber : L'emamen, au point de vue samtaire, des éléves (le premiere des e'coles primaires ÉL Debrecen dans liar/még scolaire 1931—32.

Kiadja a M. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és az Országos Természettudományi Tanács. Buda—

pest, 1983. LXlel-Ull 1, Megjelent magyar, német, francia és olasz szöveggel.

Publíé par le Mínístére des Cultes el de l'Instructíon Publigue et le Conseil Général de Sciences Natural—

les. _— Texle en hongroís, allammal, frangaís et italien. —— Budapest, 1933. LXIX—l—l74 pages.

Neuber Ede egyetemi ny. r. tanár és munka—

társai, debreceni egyetemi tanársegédek, valamint vitéz Solth (Schubert) Károly statisztikus és szé- kesfővárosi tisztiorvos eddig összesen már több mint ötezer (pontosan 5.321) mindkét nembeli debreceni l. oszt. elemi iskolai tanuló orvosi vizs- gállatával és e vizsgálatok statisztikájával foglal- koztak. Még mindig messze elmarad ez a szám statisztikákban szereplő tanulók számától, hiszen csak Freuden- a megfelelő külföldi iskolaorvosi

berg maga 250000 gyermekre támaszkodó adato- kat ad, (ie Prinzillg, Ludwig, Martin, (ioehlert, Gaspar és mások is közölnek sokkal nagyobb- 1) A 9. lapon pl. szerző arról ír, hogy érdekes lenne megállapítani, mely vidékek látják el első- sorban leánycselédekket a főváros lakosságát. Er-

ről van valamelyes hivatalos statisztikai adatunk,

bár egyelőre csupán 1920. évi. V. ő.: Mozolovszlcy Sándor dr.: Néhány adat házicseléd—etink társadalom- rajzához. Társadalomtudomány. VI. évf., 1926, 175. és 176. l.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Erre a párbeszédre összpontosítva tárgyaltam, például, A fáklya című regényt Móricz teológiai tanulmányai kapcsán, vagy az életmű egyik csúcsát jelentő Árvácskát

A már régebben megjelent szöveges rész után pótlólag most küldte szét Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala a nemibetegségekre vonatkozó neves, monográfia

A már régebben megjelent szöveges rész után pótlólag most küldte szét Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala a nemibetegségekre vonatkozó neves, monográfia

A már régebben megjelent szöveges rész után pótlólag most küldte szét Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala a nemibetegségekre vonatkozó neves, monográfia

Budapest és környéke például fe- lületes szemlélőre a térképen tisztára német vidék benyomását kelti, jóllehet Nagy—Budapesten az 1,342.2-31 magyarral szemben csupán

Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.. Publications Statistígues (rédigées par le Dr

A községnek —— mint legkisebb közigaz- gatási egységnek —— két típusa van ú. A kettő között az a leglényegesebb különbség, hogy míg a nagyközségnek saját jegyzője

Összefoglalva Sajólád természeti értékeit, elmondható, hogy a közigazgatási területen belül a legmagasabb pontok Sajólád központi és É-i részein és a közigaz-