6. szám
gazdaságoknak főbb üzemanyagbeszerzései (ame—
lyek között azonban sok az évekre szóló beruhá- zást jellemző építőanyag) 2'1%-kal emelkedtek ugyanezen idő alatt. *
A kiadvány ötödik része német és francia nyel- ven ismerteti a főbb eredményeket.
A 140 oldal terjedelmű, tartalmas és igen sok vonatkozásban új kérdéseket feltáró kiadvány meg- jelen—ését és általában a számtartási adatgyüjtés megvalósítását a főldmávelésügyi minisztérium tá- mogatása tette lehetővé, de elősegítették azt más közületek és testületek is. A statisztikai adatgyűjtés, valamint annak feldolgozása és irányítása az OMGE üzemstatisztikai bizottságának ellenőrzése alatt történt. Az adatgyűjtést a kisüzemekre vonat—
kozó adatok átengedésével értékesen támogatták a Műegyetem mezőgazdasági fakultása, a Mezőgazda- sági Uzemi Intézet és a gazdasági akadémiák kebe- lében működő számtartási központok is. A ki- advány előszavát Mutschenbacher Emil dr. felső—
házi tag, az OMGE ügyvezető igazgatója, mint az üzemstatisztikai bizottság elnöke írta, az adat—
gyűjtést és feldolgozást pedig Rege Károly dr., az OMGE főtitkára, bizottsági főelőadó és Wifth'en Béla, az OMGE titkára, bizottsági előadó irányí-
totta. Konkoly Thege Gyula dr.
Karl Bell:Das Deutschtum ímAusland. Ungarn.
Dtesden, 1935. 295 l. — p.
A világháború utáni németség erős érdeklő- déssel fordult a Németbirodalom határain kívül élő német kisebbségek (fell-é. Fokozott mértékben áll ez a nemzeti szocialista államra, amely ideologiai alapját a német faji gondolatban találja meg.
A könyvtárra menő német kisebbségi irodalom magyarországi vonatkozású műveinek azonban saj—
nos jórésze felületes megállapitásaival, a helyzet félreismere'sén alapuló, sokszor rosszindulatú és igaz- ságtalan vádaskodásokkal csak arra lehet alkal- mas, hogy a német kisebbséggel békésen együttélő magyar népben és közvéleményben felesleges mó—
don visszatetszést, söt bizalmatlanságot keltsen.
A Bell szerkesztésében megjelent monográfiagyüjte- ményről megjegyezhetjük, hogy amikor csak né- met népi szempontokat tart szem előtt, tárgyila—
gosságra törekszik a magyarsággal szemben is, és ha egyes megállapításait nem is fogadhatjuk el, el kell ismernünk a két nép közötti hagyomá- nyos megértésre irányuló őszinte törekvéseit.
A munkát az elhunyt Bleyer Jakab sorai veze- tik be, majd Maenner ,,Nach Ostland wollen wir reiten" címmel hangulatos pillanatfelvételt készít a magyarországi németségről és Magyarországról.
A cikk statisztikai anyaga hozzávetőlegesen oda—
vetett adatokból áll. Ezeknek a számoknak hibája, hogy szinte következetesen nagyobbnak tüntetik fel a n'émetséget a valóságosnál. így pl. a szerző
— 574 ——
%%
1937
szerint (12. l.) a tolnai és baranyai dombokon közel 200 ezer német él, a valóságban pedig Tol- nában 66.646, Baranyában 86.581. Pécset is ide- számítva a tolnai-baranyai németség összes száma 157 ezer, ami elég messze van az 200 ezertől. Bu—
dapesten az 1930. évi népszámlálás nem 60 ezer, hanem mindössze 38 ezer német anyanyelvű lakost talált, Egerág községben (13 1.) nem 600, hanem 749 magyar és nem 300, hanem csak 109 német van, stb.
Karl Bell ,,Der deutsche Volksboden in Ungarnw
cimű értekezésében magvas történelmi áttekintés—*
ben ismerteti a magyarországi németség település- történetét, multját és jelen helyzetét. Szent István nemzetiségi politikájáról szólva a kövekezőket mondja: ,,Díe Grosszügigkeit in Anerkennung fremder Kultur erleiehterte den Vorgang des Verschmelzens madjarisch-östlichen mit ger- manisch-westlichem Wesen... So entstand eine der Grundlagen des heutigen eigentümlichen min- derheitlichen Empfindens der ungarlándischen' Deutschen, deren Bekenntnis zum Volkstum mit der unbedingt bejahenden Einstellung zum un—
garischen Staat zusammentri-fft." A magyarság, ellen elhangzott sok alaptalan és rosszindulatú vád után, amelyet sajnos még német részről is többen hangoztattak, nagy elégtétellel olvassuk szerző őszinte, megfontolt szavait a magyar asszi- milációról: ,,Der Bauer blieb deutsch; die in die sogenannte Gebildetenschicht aufsteigende Gene- ration'rückte leicht in das Madj—arentusm ein. Wo l'agen die Ursaohetn? Arts der sebwábisohe Bauer den Sieg über den Boden erfochten hatte, als er zu Hab und Gut gekommen war, entstand der Will-3,
(lie Nachkommen über das Kulturgut des Dorfes hinauswachsen zu lassen. Der wirtschaftliche Wohlstand führte zu dem Wunsch, an dem all- gemeinen sozialen Amfstieg teilzunehtmezn. Der un- garische Staat gab Möglichlceiten dazu in reicher
Fülle." (48. l.). ,,Besondere Werbekraft übte auf
den sozial emporsteigenden jungen Deutschen die Besondedheit miadjarischer Lebensart ausff (49. l.) A magyarországi németség viszonyáról hazájához a következőket állapítja meg: ,,Das ungarlán-dische Deutschtum kann in seinem freiwilligen Bekennt—
nis zum ungarischen Staatsgedanken, in seiner tiefen Verwurzeltheit mit seinem deutschen Volks- tum Vorbild sein für eine mustergültige Lösung der Minderheitenfrage in Europa." (50. 1.). Ami a Cikk statisztikai vonatkozásait illeti, a 37. lapon közölt nemzetiségi térképhez hozzáfűzhetjük, hogy 1930—ban, tehát a könyv megjelenése szem—
pontjából egyedül illetékes időpontban, Komárom—
Esztergom megye tatai járásában a németség ará—
nya 16'5%, Zala megye balatonfüredi járásában 3'6%*, Baranya megye siklósi járásában 4'2%, Vas megye körmend-németújvári járásában az 1%—ot
6. szám
nem éri el (185 lélek), hasonlóképen nem éri el az 1%—ot a kőszeg—t'elsőőri járásban sem ((18 lélek).
Kőszeg megyei város területe jóval kisebb a tér—
képen feltüntetettnél és ugyanitt a németség (1691
fő) a 20%—ot nem éri el. Felsorolt területek a tér-
képen magasabb skálával vannak jelölve. Bell tér- képe tehát legalább is elavult. Más kérdés azután—, hogy a való helyzetet illetően nem alkalmas—e a nemzetiségek ilyetén ábrázolása azok súlyának eltúlozására? Budapest és környéke például fe- lületes szemlélőre a térképen tisztára német vidék benyomását kelti, jóllehet Nagy—Budapesten az 1,342.2-31 magyarral szemben csupán 3'8%—ot tesz az itt élő 54.236 német és ha az egész magyar- országi németség (479 ezer lélek) Budapesten és
— 575 1937
környékén telepedne le, számukat az itt élő ma- gyaroké még mindig majdnem háromszorosan múlna felül. A nagyváros népességének hatalmas súlybeli fölényét nem mérlegelő, vagy legalább is kellően ki nem domborító ilyen térkép statisz- tikai szempontból nem eléggé módszeres és joggal kifogásolható. (A kiválasztott skálabeosztás: 1—5
%-os, 5—20%—os, 20—50%—os 50%-on felüli nép- arány módszertelen, sőt tendenciózusnak látszik.) Ugyanez vonatkozik a címlapon között térképre és a 36. oldalon levő ábrázolásra is. Hibás adato- kat közöl az 52. oldalon levő kördiagramm Ma- gyarország 1910. évi nemzetiségi megoszlásáról. A helyes adatok a következők (zárójelben a dia- gramm adatai):
Horvát-Szlavon-
Magyarország ország ) Magyar birodalom ! Bell adatai
!
Magyarok . . . . 9,944.627 105348 ! 10,050.575 (9.938.134)
Németek . . . 1,903.357 134078 2,037.435 (LSD-3.357) Tótok . . . ! 1,946.357 21.613 1,967.97O (2,234.855)
Oláhok . . . 2,948.186 846 2,949.032 (2,948.186)
Rutének . 464270 8.317 472587 ( 464270)
Horvátok 194808 1,638.354 1,833.162 (1,833.162)
Szerbek . 461516 644355 1,106.471 (1,106.471)
Egyéb . 401.412 67.843 469.255 ( —— )
A kevésbbé statisztikai vonatkozású következő cikkek során Huber ,,Deutschtum in Westungarn"
címmel Sopron történetét tárgyalja, majd Theodor Grentrup ,,Sohuxle und Kirche" cím alatt a német
kisebbség magyarországi kultúrviszonyaival fog—
lalkozik. Beható részletességgel ismerteti a ma—
gyar kormányok iskolapolitikáját 1867 óta. A ha—
ború előtti Magyarországnak, amely minden nem—
zetiségnek egyformán adta meg az érvényesülés
lehetőségeit, szól szerző következő elismerése: ,,Es
muss zuníichst hervorgehoben werden, dass die Madjaren das Mittel der Wirtschaftliehen oder po- litischen Benaehteiligung der nichtmadjarisehen Volksteille versolnnahten. Das war sehr anstándig.
Bes—onders die ungarlándischen Deutschen hatten in dieser Beziehung nie zu klagen . . . Sehr im Ge- gensatz zu der Praxis Vieler anderer Lander in Vergangenheit und Gegenwart." (1621) És ha Grend trup kifogásolnivalót talál is a régi magyar nem- zetiségi politikában, nem tagadja meg! annak
magas etikai szinvonalátó] a tiszteletet: ,,So scharf
auch immer die Budapester Regierung den (nla- djarisierenden Kurs steuerte,
dem höheren Recht E'hre einer
so beugte sie sich
doch der religiös—sittlichen
Welt. solohen Gesinntrngl" (164. l.) Megjegyezzük még, hogy a magyarországi német népoktatás kérdése a könyv megjelenése után már nyugvópontra jutott azzal a miniszteri rendelet- tel, amelyet úgy a magyarországi német kisebb- ség, mint a nagynémet köyvéleméi'iy is megelége- déssel fogadott P::Itáriszky Béla ,,Deutscher Literar—
einfluSS in Ungarn" címmel a német irodalom ha- tását ismerteti a magyar irodalomra, Hartmann ,,Deutsche Volkskunde in Ungarn" című értekezé- sében a magyarországi németek erkölcseit, nép—
szokásait, népköltészetét, nté'p'viseletét ismerteti és fogllallkwozilk a svábság teluerpülésrformáilvetl, mig W eid- Iein ,,Die deutschen Mundarten Rumpfungarns"
cikkében a magyarországi németek tájszólásait tárgyalja.
Az előadott kisebb kifogásoktól eltekintve ob—
jektíven megírt, érdekes munkával itt sajnos csak röviden., még a statisztikai szempontokat sem
merítve ki, foglalkozhattunk. Utalunk azonban néhány tanulmányra, amelyek Szemlénk hasáb—
jain jelentek megl) és több szempontból világítják meg a német nemzetiség viszonyait is.
Barsy Gyula.
1) Kovács Alajos: A nyelvismeret mint a nemze—
tiségi statisztika ellenőrzője. M. Stat. Szemle. 1928.
évf. 1—32. l.; 133——156. l. Pécs lakosságának Összetétele. 1928. évi". 349-_374_ l. —: A nemzetiségi statisztika problémája. 1929. évf. 73—94. 1. —: Az 1930. évi népszámlálás fontosabb eredményei. 1932.
évf. 81—1——-826. l. —: A magyarság nyelvtudása. 1934.
évf, 823—w—r840. 1. —: Az anyanyelvi statisztika meg- bízhatósága. 1934. évf. 1———4. ]. Földes Béla: A ki sebbségek (és a nemzetiségi statisztika. 1931. évf.
225—23'9. ]. Thirríng Gusztáv: Sopron népességének
fejlődése és összetétele. 1'931. évf. [HW—453. l. —:
Kőszeg népességének fejlődése és összetétele. 1932.
évf. fit—404. l. Thirríng Lajos: Budapest népessé—
gének anyanyelvi és vallási megoszlása. 1932. évf.
elő?—467. l,
