A szövegszerkesztésről
IV. A folyószöveg tagolása
A főszöveg írásos m u n k á n k legfontosabb része, e z tartalmazza a s z ö v e g írójának mondanivalóját. A főszöveget a folyószöveg, valamint a folyószöveget kiegészítő jegyzetek é s illusztrációk (táblázatok, ábrák stb.) együttese alkotja. E b b e n a r é s z b e n a folyószöveg tagolásával foglalkozunk.
A s z ö v e g tagolásának a z a szerepe, h o g y pillanatnyi szünetet e n g e d é l y e z z e n a z olvasónak a z olvasás m o n o t o n folyamatában. Erre szolgál a folyószövegnek b i z o n y o s szabályos időközönkénti m e g t ö r é s e kiemelésekkel, új bekezdésekkel, valamint címekkel.
Gondoljunk c s a k arra, hogy mennyivel gyorsabban tudunk átfutni é s memorizálni is e g y olyan s z ö v e g e t , amelyben a lényeges szavak valamilyen m ó d o n m e g v a n n a k külön- böztetve, a fontos részek l é n y e g r e t ö r ő címekkel vannak ellátva, mint e g y olyat, amely t ö b b oldalnyi t ö m ö r szöveg.
A s z ö v e g tagolásának h á r o m célnak kell megfelelnie. Ezek: a
megkülönböztetés,
ahangsúlyozás és
arendszerezés.
A tagolás túlzásba vitelével a szöveg zavarossá, szétesetté, áttekinthetetlenné válhat. A túlzottan kevés pedig n e m adja m e g azt a segítséget, a m e l y áttekinthetőbbé, k ö n n y e b b e n értelmezhetővé teszi a szöveget.A folyószöveg tagolásának nézzünk most át néhány eszközét.
Kiemelések
Amikor a s z ö v e g tartalmaz olyan elemet ( e g y szót, kifejezést, mondatot, szabályt, fogalmat, idézetet, nevet, c í m e t ) , amelynek különös jelentősége van, alkalmazzunk hangsúlyozásukra kiemelést, amely a betűfajták variálásán alapul! Erre a s z á m í t ó g é p e s p r o g r a m o k s o k lehetőséget kínálnak, amelyekkel élni kell. N e m szabad a z o n b a n túlzásba vinni, a kiemeléseknek is m e g kell felelniük a fent említett h á r o m feltételnek.
Egy adott írásos m ű v ö n belül a kiemelések rendszerének egységesnek kell lennie. Ezt azzal érjük el, h o g y a z e l ő z ő bekezdésben látható elemek közül kiválasztjuk azokat, a m e l y e k a l e g n a g y o b b jelentőséggel bírnak a mondanivaló szempontjából, s c s a k azokat emeljük ki. A kiemelés módjának egységesnek kell lennie e g y munkán belül.
Kurziválás <>
A kiemelésre a legideálisabb akurzív
(dőlt) forma alkalmazása. Itt a b e t ű k n e k n e m c s a k a dőlésszöge, h a n e m a rajzolata is eltér a z alap (antikva) betűkétől, a m i n e k e r e d m é n y e k é p p e n a kurzivált e l e m jól kiemelődik környezetéből. Toldalékolás e s e t é n használhatjuk a kiemelés„toldalékos"
vagy„toldaléktalan"
formáját is, d e fontos az, h o g y e g y m u n k á n belül ragaszkodjunk az egyikhez.Kiskapitális <>
A kurzívhoz hasonlóan jó kiemelő hatású a K I S K A P I T L I S ( m á s n é v e n kapitlächen) is, d e annál n e h e z e b b e n olvasható. Ezt szövegen belül leginkább n e v e k kiemelésére használjuk ( e b b e n az esetben szedhetjük a kezdőbetűket nagybetűkkel is), d e fejezetsor e l s ő szavának v a g y e l s ő sorának szedésére is alkalmazhatjuk. H o s s z a b b szöveg írására n e m ajánlott. Toldalékolás esetén itt jobb a toldalék nélküli forma.Félkövér vagy kövér betűfajta <>
A f é l k ö v é r és k ö v é r betűfajták m o n d a t o n belüli kiemelésre n e m ajánlottak, mert a z ily m ó d o n kiemelt szó „uralja" az egész szöveget, ami általában k á r o s hatású. E z a tulajdonsága jól használható a z o n b a n tankönyvek, illetve szótár é s lexikon jellegű szövegek szedésénél a magyarázott szó kiemelésére. E z e n betűfajták használata leginkább címek írására ajánlott.Verzál szedés <>
A c s u p a nagybetűs, nyomdai terminológiával VERZÁL kiemelés s z ö v e g b e n szintén rossz hatású, és hosszabb szöveg esetén n e h e z e n is olvasható. Ha mégis a nagybetűs kiemelési formát óhajtjuk alkalmazni, használjuk helyette inkább a kiskapitálissal való kiemelést! A nagybetűs forma címeknél jól alkalmazható.Idézőjeles módszer <>
Használható az idézőjel is szakszavak, szakkifejezések ('Verzál szedés'), illetve különös jelentéssel bíró szavak, kifejezések („hűen idézve") kiemelésére.N a g y o n lényeges, h o g y feltétlenül a magyar idézőjeleket használjuk, és toldalékolás e s e t é n kerüljük a z
„esztétá"-t
formát!Ami nem ajánlott 0
Az írógépes munkával a szükség miatt kialakult aláhúzással t ö r t é n ő kiemelést lehetőleg kerüljük, mert zavaróan hat a szövegben! Az u g y a n c s a k az í r ó g é p e s154 Firka 1 9 9 7 - 9 8 / 4
m u n k á b ó l h a g y o m á n y o z ó d o t t b e t ű r i t k í t á s s a l is vigyázzunk, n e h e z e n olvasható!
Főcímeknél - főképp h a azt nagyon nagy méretű é s vastag nagybetűkkel írtuk - használható, d e szövegrész kiemelésére n e alkalmazzuk, mert megbontja a sorok ritmusát, a z oldal harmóniáját! Mondaton belüli kiemelésre mindkét forma kifejezetten
ellenjavallott.
Bekezdések
Az új g o n d o l a t o k új b e k e z d é s e k b e tördelésével szintén h a g y u n k e g y lélegzetvételnyi szünetet a z o l v a s ó számára. A főszöveg, e g y b e n a folyószöveg b e k e z d é s e i n e k alapfor- májával a z e l ő z ő részben foglalkoztunk. Most azt nézzük m e g , h o g y h o g y a n lehet e g y - e g y teljes bekezdést formailag kiemelni.
H a h o s s z a b b szövegrészt kívánunk valami miatt kiemelni, azt új b e k e z d é s b e téve, a b e k e z d é s formáját megváltoztatva, a szöveg többi részétől v a l ó távolságát m e g n ö v e l v e , a b e k e z d é s kiemelődik környezetéből.
Erre a legcélszerűbb m ó d , ha a bekezdés
bal oldali
vagymindkét oldali margóját behúzzuk.
A b e h ú z á s m é r t é k é n e k meghatározására létezik e g y olyan ajánlott szabály, ami szerint a b e h ú z á s n a k illik a folyószöveg alap bekezdésformájában beállított e l s ő s o r b e h ú z á s a m é r t é k e e g é s z számú t ö b b s z ö r ö s é n e k lennie. No, e z a mondat e g y kicsit bonyolultnak tűnhet, d e konkrét értékekre lefordítva ez azt jelenti, h o g y h a például a f o l y ó s z ö v e g b e n a b e k e z d é s e k e l s ő sorának b e h ú z á s a 2 0 pont, akkor a k i e m e l e n d ő b e k e z d é s ( e k ) bal oldali, illetve mindkét margóját 2 0 vagy 4 0 ponttal illik behúzni. Az 1.ábrán e g y - e g y mintát láthatunk a z alap bekezdésforma mellett ( a z a z alatt) a bal oldali, illetve a két oldali behúzásra.
H a m é g inkább hangsúlyozni akarjuk a b e k e z d é s b e n foglaltakat, t é t b e n is é r d e m e s
eltávolítani
a többi bekezdéstől, ami azt jelenti, h o g y az illető b e k e z d é s ( e k ) fölött é s alatt ki kell h a g y n u n k e g y kis helyet. Ha egyébként is szellősre szerkesztjük szövegünket, e z a helykihagyás lehet e g y teljes ü r e s sor, d e e l e g e n d ő e g y fél sornyi ( a z a z a sortávolság felével e g y e n l ő n a g y s á g ú ) helyet kihagyni a k i e m e l e n d ő b e k e z d é s ( e k ) fölött é s alatt. Az 1. ábrán s z e r e p l ő mintáknál a kiemelt b e k e z d é s e k fölött é s alatt alkalmazott helykihagyás a sortávolság felével, illetve magával a sortávolsággal egyenlő. Az optikai t é n y e z ő k miatt a fél sortávolságnyi helykihagyás e g y teljes s ö r kihagyásának tűnik ( l / a á b r a ) , míg a teljes s o r kihagyásánál a z a z érzésünk támadhat, h o g y akár két sort is k ö z é írhatunk a b e k e z d é s e k n e k ( 1 / b ábra). E z e n o k o k miatt általában e l e g e n d ő , h o g y ha a fél sortávol- ságnyi helykihagyást alkalmazzuk.A kiemeltséget n ö v e l e n d ő a b e k e z d é s ( e k ) szövegét írhatjuk kurzívval is.
Felsorolások
G y a k r a n előfordul, h o g y s z ö v e g ü n k b e felsorolásokat illesztünk be. A rendszerezést n a g y b a n elősegíti, ha ezeket formájukkal is elkülönítjük.
A felsorolás elemit jelölhetjük betűkkel v a g y számokkal. A m a g y a r tipográfiai h a g y o m á n y b a n a betűknek és a s z á m o k n a k kialakult e g y hierarchiája; e z e k c s ö k k e n ő prioritású sorrendje: római számok, arab számok, nagybetűk, kisbetűk, g ö r ö g betűk.
F o n t o s , h o g y a számokat pont, míg a betűket kerek zárójel követi. A s z á m o k betűfajtája
Firka 1 9 9 7 - 9 8 / 4 155
igazodik a szövegéhez, míg a betűknél éppen fordított a helyzet, azaz ha a szöveg antikva, akkor a betű és a hozzátartozó zárójel kurzív, illetve ha a szöveg kurzív, a betű és a zárójel antikva. A 2. ábrán láthatunk néhány példát a felsorolások tipográfiájára.
Ha a felsorolás elemei egyenrangúak, használhatunk gondolatjelet vagy egyéb jelet is, például középpontot, csillagot stb. Ügyeljünk azonban a megfelelő jelek kiválasztására!
Ne használjuk az angolszász gondolatjelet (—) vagy a kötőjelet (-) a magyar gondolatjel (-) helyett, és a programok többsége által felajánlott óriási, sokszor az alapvonalon elhelyezkedő pöttyöt (pl. . ) se használjuk a középpont (•) helyett!
A felsorolás e l e m e i
behúzással
szedendők. A behúzás mindig a z a l a p b e k e z d é s e l s ő sora b e h ú z á s á n a k e g é s z számú többszörösével történjen!A felsorolás
jelének és szövegének távolsága
e g y szóköznyi. E l k e r ü l e n d ő a s z ó k ö z ö k m é r e t é n e k sorkizárásból fakadó különbözőségét, é r d e m e s ezt a helykihagyást a s z ó k ö z karakter b e s z ú r á s a helyett tabulátorral elérni.A felsorolás általában n e m része a mondatnak, így a felsorolás e l e m e i u t á n n e m kell írásjelet tenni. E n n e k ellenkezője is előfordul néha, ilyenkor a z e g y e s e l e m e k v é g é n a nyelvtani szabályoknak megfelelő írásjeleket kell használni. Ilyen eset l e n n e például a fenti felsorolások k ö v e t k e z ő átfogalmazása: "A
felsorolások jeleinek hierarchiája a követ- kező: 1. római számok, 2. arab számok, 3. nagybetűk, 4. kisbetűk, 5. görög betűk."
Címek, címrendszer
A t a g o l á s legfőbb eszközei a b e l s ő címek. A jól megválasztott c í m e k amellett, h o g y lélegzetvételnyi időhöz juttatják a z olvasót, a folyószöveget s z ö v e g e g y s é g e k r e tagolják, megadják a mű b e l s ő felépítését, logikáját, vázát. Azt, h o g y milyen e g y igazán jó c í m r e n d s z e r , n a g y o n hosszú lenne leírni, d e n é h á n y útmutatás is sokat segíthet a kialakításában. Nézzünk most m e g e g y párat!
