A Magyar Tudó;.lányos Akadénia íróidra ja tudományi Rutatócsoportj Gazdaságföldrajzi Részlegének kiadványsorozata G A Z D A S A G P Ö L D E á J ' Z I D O K U M E N T Á C I Ó Az 1961-ben ne GO °1 ént k ü lföld i folyóira tok néhány fontosabb tanuInányának

A Magyar Tudó;.lányos Akadénia íróidra ja tudományi Rutatócsoportj G azd aságföld rajzi Részlegének kiadványsorozata

G A Z D A S A G P Ö L D E á J ' Z I D O K U M E N T Á C I Ó Az 1961-ben ne GO °1 ént k ü lfö ld i fo ly ó ir a t o k

néhány fontosabb tanuInányának fo r d ít á s a

Budapest, 1961. decenber

Szerk esztősére Budapest, VI.Népköztársaság ú t ja 62, Szerkó Dr. L c t t r i c h E d it. T e l.s 116 - 338.

Készültt a Magyar Tuőonónyos Akadér.iia Földrajztudonányi Kutató c so p o rtja h ázi sokszorosítójában

TARTALOMJEGYZEK

_ _ _ _ _ _ _

• • •“ a * • * » •

1 . J. K08TR0WICKI: A te. 1aj ha sz no s i t á s i kutatások, r.int a mező­

gazdasági f ö l d r a j z tip izá lá s á n a k alap ja.

/Prz c g . Geo gr .XXXII. ó v f . 1960. Suppl,'/

Ford,'. Dr. Enyedi György . ...3»

»

2. I . P . GERASZIMOV, D.L. ARMAND, F . F . DAVITAJA, K.V. DOLGOPOLCV, S z . I . SZILVESZTRQVs

A Szovjetunió mezőgazdasági termelésének tudományosan megalapozott rendszere és a s z o v je t földrajztudomány f e l a d a t a i .

/Izy.Ak.Nauk SzSzSzRj s z e r .g e o g r . 5*sz.l960./

Ford.s Bcnczc Imre . . . . ... 11.

i

3. H. WIEDERHOLD: A tervezések tartalLia és a tervezések kap­

c s o la ta az Q-j r árszerkezet nos ja v ít á s á r a hozott intézkedésekben.

/Kivonat a ” Raumforschung und Raunordnung5*

1 9. é v f . l . f ü z e t é b e n m egjelent cikkből/

K é s z í t e t t e ”. Á b ellá M i k l ó s ... .21*

4. A.N. RAKITííYIKOVs^ r-iczőgazdaső.g g a z d a s á g fö ld r a jz i tanulmá- nyozása.

/Szov.G eogr.,1960./

Ford.; P e t r i E dit ...29*

5* MEIIviBERG”. A mezőgazdaság optim ális üzemnagyság-szerke­

zetének kérdéséhez.

/Agrarwirtsch. 1961.7*sz./

Ford. 5 S á r f a l v i Béla ... 37*

3

Jerzy K o s t r o w íc k i: ■

A t a la jh a s z fio s itá s i liut_ajtqs_okj_ mint a, mezőgazda sáp; f ö l d r a j z i t i pizálásának

I

/Land U t i l i z a t i o n Survey as a Basis f ó r Geographical Typology of A g r ie u lt u r e A

Przeglad G eogra ficzn y? XXXII»évf»/1960/ 8upplement 16.9-'185*oId,

F o r d í t o t t a i Dr, Enyedi György

•

A mai mezőgazdasági f ö l d r a j z a határ*-társadalomtudományok t a p a s z t a la t a it hasznosítva, a korábbi gazdasági- és emberfőid- r a jz b ó l a la k u lt k i . Fejlődésében a következő alapvető irányza­

tok á lla p íth a tó k meg /l/s

E lő s z ö r i s , az un, kereskedelmi f ö l d r a j z z a l kapcsolatban szereztük az e ls ő tá jé k o z ta tá s t bizonyos nyersanyagok v i l á g t e r ­ melésének nagyságáról, j e l e n l é t é r ő l és e l o s z l á s á r ó l , Ezek közé a mezőgazdasági termékek is tartoznak; elsősorban azok, amelyek tá rg y á t képezik vagy képezhetik a liemzetközi keres ke de lemnek f.

A hargsulyt inkább a term elés eredményére h elyezték , mintsem a termelés f e l t é t e l e i n e k v i z s g á l a t á r a f ' k c é l annak a felk u ta tá sa ' v o l t , hogy h ol le h e t a legalacsonyabb áron v á s á ro ln i, és kisebb szerep j u t o t t a termelés folyamata v izsgá la tá n a k . Azok a termé­

s z e t i , társadalmi és közgazdasági f e l t é t e l e k , amelyek között a mezőgazdaság a nyersanyagokat e l ő á l l í t j a , az a mód. ahogyan a mezőgazdaság h a s zn o s ítja a f ö l d r a j z i környezet előnyös adottsá­

g a i t , vagy le g y ű r i a k ad ályait, már nem v o l t k özvetlen érdeklő­

dés tá rg y a ♦

A kereskedelmi, később gazdasági f ö l d r a j z klasszikus i r o d a l ­ mát.a f e n t i m egközelítés s z in te kizárólagosan j e l l e m e z t e • Sok tanulmány l á t o t t n a p v ilá g o t, amely a mezőgazdasági f ö l d r a j z o t arra az útra v e z e t t e . Az á lta lá n os f ö l d r a j z i rész néhány korábbi gazdasági f ö l d r a j z i könyvben r e g io n á lis r é s z t i s ta rta lm a zo tt, amely a termelés és bizonyos országok k ö z ö t t i termékcsere prob­

lém áival i s f o g l a l k o z o t t : Ez utóbbi m egközelítés néha egyedüli i s v o l t és több országban uralkodott a gazdasági fö ld ra jzb a n . Ezekben a tanulmányokban - kisebb vagy nagyobb mértékben - sor k erü lt a kérdéses t e r ü l e t mezőgazdaságának r é s z le t e s le ír á s á r a i s . Sok hasonló tanulmány j e l e n t meg agrárközgazdászok t o l l á b ó l is*

1

Anv,8? 3?á'”f D ó‘? tal:1 eSy®£ elem ei nem e ls z ig e t e lt e n , k ü lö n ­ v e z e t e t t ! Id o lé ozásba, a m ódszer fo n t o s -eredményekhez p.o t ® í ^ Óf 3Zer? kben ^ lö n b ö sn e fc , je lle g ü k b e n nagy h a s o n ló s á -

l z ^ ark/i? c k a k ö zg a zd a sá g o m m int egé-

s z e t i fő fp r'fo '-h 2 - ° S a mczogazda3 ágot/ v i z s g á l j á k term é- embor’p í S , 3 y S é S e k h e t é b e n . I l y e n munkákban az ember es 0 a z d a sa g i teveke nysége a t e r m é s z e ti f e l t é t e l e k t ő l fü g­

gőnek tűnik:

szembor %V"hAv.f^S>f aS rolürcg zból származó irányzatokkal e r a o h ? p % ^ í Í 1 ira n 3rvonf 1 /* amelyet Franciaországban "g é c - h™ / - Q? t neveznek /a "gé-igraphio a g r i c o l o - l a l szem- mat^r ^ d ra jzb o l v á lt ki.-, Ez az irá n y z a t kevésbé i n f o r k'-bb P l ^ i^nnyxségx m c g á lla p itá s t « d* in - mio pi v-A-n^ o - UÍ' .ÍU <TXÍ >? pe^'logü^ Habár különböző szerzők más­

kon n* '■** ?i e , tc.pl a l t alt a ‘géographie a g r a ir e ^ - r ó l, többségűit

„ L : iJ t ! mV° naSa} ogy elsőporban az emberi tevékenységnek

a Ga<^ an i b eh a tá sa iva l foglaUtoznák .t és nem

formík ? f l SyeleúímoI k ís é r v e a j e l e n l e g lé t e z ő a?ak mc 110’t e t /a szántóföldek és fa lv a k formá­

ba, K erítések , sövények, s t b , / (

éveiben az előbb bemutatott három e ü " pr o^l emat i kusabb és s z in te tik u s j e l l e - s ü it íiirn n ív . el‘ megO clen n iy f ő l e g Franciaországban és az Egye

• Bf Ckben a mezőgazdasági f ö l d r a j z , mint a gaz- soin J cndsa erének f ö l d r a j z a j e l e n t meg* Java-

m ult"PVP-h^ az irá n y z a to t _fit ip lz á ló n a k :i nevezzük c l . A k ö z e l- np^íuoi-vi ,!'11, ú" ai?0!j íx yen j e l l e g ű munka l á t o t t n a p vilá g o t más

^,raTTl s * ^ y P l • _Németországban és a Szovjetunióban /2/

, nemzetközi F ö l d r a j z i Kongresszus mezőgazdasági x o i d r a j z i szekcio.na.bart n ih ^ ^ A f- h ___ vi. -i « r ^ _ _ i - ~wu~

az irányzathoz is je le n tő s e

lc g - a o>-ía &Z ira n y za t k ife o 1 odés ehoz /4/* M k ü löS b ö^ őh K ^ fl^ f518! ^ i& lk o zu n k tanulmányozta 1, amelyek a le, különbo7Ő -H i i ^ n v eriCl^ alkalmazzák, b iz o n y á v á a té n y t, hogy u í v P j j s o k n a k es ^rendszereknek e l t é r ő az értelm ezése.

7f '4- , , ^ " hogy^a mezogazdaság-i f ö l d r a j z , mint ö n á lló fö ld r a j' moe-wn n n h ö l ^ f ' EiinJ. g csalt a különböző típusok leírásán ak és

ismérvok q7r r ^ ^ n+i^ f o k á i g j u t o t t c l , és c tipusok egységes r- T v r ' i A ^ p ' n f ' - p tudományos o sztályozása és rendszerezése csak m V ó v í ° l ' i feg^ b ek övetk ezn it A mezőgazdaság f ö l d r a j z i t i ~

e ls ő s z i n t é z i s e i , amelyek már megszülettek, bár non nzqí,n g c s i , o b jo k t iv ismérveken, a f e j l ő d é s következő nhioVrh-hr \ kei. A folyamat meggyorsulhat és a fe lo s z t á s

v. . * °£>ysegos ism érvei k ia la k íth a to k , ha a ta ía jh a s z n o s i- f l n i c i S fe lh a s zn á lju k , h iszen ezek már m egfelelően lti- U.U . O U 3 0.K *,■

á£?ír£baii. Gm? itcít t Irányzatok m e l l e t t , a XX. század har- - ^ * iben megkezdődtek a t a la jh a s z n c s it á s i kutatások i s , 2.

5

amelyok, bár szorosan kapcsolódtak a nlezőgazdasági ’ fö ld r a jz h o z , annak működési körét túllépték.. Ezen irán yzat megalapozásához L.D, Stamp j á r u l t hozzá a legnagyobb mértékben, aki Nagy B ritan - nia~taloTjhaszno s it á s i kutat ás a inak munkáit v e z e t t e /5/» Hírnevé­

nek és te k in té ly é n e k köszönhető a Nemzetközi F ö ld r a jz i Unió T a la j­

hasznositási Bizottságának mogalakit ás a , amely v ezetése a l a t t a ta la jh a s z n o s it á s i kutatásokat az egész v ilá g o n népszerűvé t e t t e /6/„ Különböző léptékű* megközelítésű t é r Ívé pék és tanulmányok egész sora n yert k id o lg o z á s t. Hála a B izo ttsá g tevékenységének, a módszerbeli különbségek nem je le n tő s e k , de a tanulmányok lé p ­ téke és mélysége továbbra i s különböző, A térképekkel és felmé­

résekkel együtt, amelyeket csak a fő eszközöknek k e l l te k in te n i - egyre jobban és jobban k ite rje d n e k a kutatások a mezőgazdaság - tech n ik a i, közgazdasági és társadalmi vonatkozásainak elemzésére, valamint különböző rendszereinek és típusainak megkülönbözteté­

sére 11/ * Az e ls ő m egközelítés - a klasszikus” ta la jh a s z n o s itá ­ s i f e l v é t e l e z é s - napjainkban faár kevésbé értékesnek t a r t o t t , mióta - mint általában hangoztatják - hasonló eredmények érhe­

tők c l topográfiku s térképek vagy l é g i i e l v é t e l e k mechanikus k i ­ é r t é k e lé s é v e l. j £ z c l szemben a kutatások második típusa egyre jobban f e j l ő d i k és elm élyül a kettős - g y a k o r la ti és tudományos

~ célkitűzéseknek egyaránt m egfelelően , A mezőgazdasági f ö l d ­ r a jz t i p i z á l ó irányzata kapcsolatba l é p e t t a ta la jh a s z n o s itá s i kutatásokkal, s c kapcsolat nagyon gyümölcsözőnek bizonyulhat,

A mezőgazdasági t i p o l o g i z á l á s v i z s g á l a t a , a ta la jh a s z n o s i- t á s i kutatásokban k ia la k u lt csaknem, t e l j e s e n egyöntetű módsze­

reknek köszönhetően, maguk is. egységes módszerbeli alapokat kap­

hatnak, s’ e z z e l' a t a la jh a s z n o s it á s i v iz s g á la t o k i s , amelyek már kezdetben g y a k o r la ti jelentőségű ek v o lta k , elmélyültebb tu­

dományos c é lk itű z é s e k e t is követhetnek, A le n g y e lo rs z á g i t a l a j ­ h aszn ositási v iz s g á la t o k c módszert k ö v e tik ,

.

A le n g y e l ta la jh a s z n o s itá s i kutatások eredete még a háború e l ő t t i id ők ig nyúlik v is s z a , amikor már egy sor i l y e n j e l l e g ű tanulmány j e l e n t meg. Mindamellett ezek nem lé p te k tú l' a t a l a j - hasznositás fő formáinak elh atárolásán /8/, A háború után, a Természeti E rőforrások at Tervező H iv a ta l kezdeményezésére* a le n g y e l geográfusok követték b r i t k o llé g á ik p é ld á já t, megkezd­

ték az egész országra k it e r je d ő t a la jh a s z n o s it á s i térkép szer­

k e s z té s é t, A módszereket k id olgozták , de az egész Lengyelország- ra k it e r je d ő , r é s z le t e s t a la jh a s z n o s it á s i f e l v é t e l t e r v é t , i r r e ­ álisnak t a r t v a , nem fogadták e l , mivel a tudományos személyi és anyagi f e l t é t e l e k hiányoztak*

A munka mértékét egy átnézetes ta la jh a s z n o s itá s i térkép e l ­ k é s z íté s é r e k o rlá to ztá k , I s300 000 léptékben, a h á b o ru e lő tti 1:100 000-as topografíkus térképek alapján. A munka 1956-ban. f f e j e z ő d ö t t be, és Lengyelország 1:100 000 léptékű átnézetes t a la jh a s z n o s it á s i térképe - az 1:300 000-es lapokból fényképé­

s z e t i utón k ic s in y ít v e - kiadásra k erü lt /9/.

3.

? í a talajhasznositási fe lt é t e le k eszméd l i S - S 1^5? híS ^ulo£ °s°n a regionális tervezéssel kapcs;

re /10/ 2l ?!££|ski p ro fe s s z o r kezdeményezési v é te le k r e és i nnrivín ííS F " . ^ p z l c t e s talajh aszn ositási fe

lek ^{y v t t t} $°Z° 27?®°°*..i s folytatódott. E térk)

Rio de Jnnn*r>nhnn •> wr Nemzetközi F ö ld ra jzi Kongresszuson-

^ 2 4 mítítt?®S“n,/n?/Mo?°pSzdasag i F ö ld ra jz i Szekcióban J, Kostro- Ik aS m ia % * A S°vo1íkczo években, a Lengyel TudOE^Hy^

t?ivto7 ^ t e z e t c újonnan alap ito tt A g rá rfö ld ra jz i Osz- X l v é t S l ? é l V Á T * L i k i t e r j e d t e k 'és a :

t SchnikáMá^k n í koncepciójának, módszereinek és eocnniKa^cuiSK K ia la k u la s a t c re d m e n v o z to / I? / ^a nv oi on-íni több tanulmányt k ö zö ltek . /■*-£■/• A x c lv é t c l c k alapjai

mAnvos ^t á 3 1 ^ i v é t e 1 ok Lengyelországban kettős - tud*

annak v i z s p S a t ? W v tűztök k i naguk e lé . A tudományos tára ícarmáktoan -‘--in c'^ cnV° társadalomban milyen utakon és A ^ a k o S L t i rá? n -í0™ 321^ 1- kor^ozotcfc /vagyis a fö ld e t/ , zása ér kövf'tVr. 3 ^ h a s z n o s ítá s ésszerű módozatainak meghat ári

" A la n d o l Sz, ésszerűbb hasznosítás érdekébe mez*oontinim lr v í7^ ' , Ü k C ^ w u u u ím i, uuGiuaxKai es Közgáza;

L z ő ^ z d ~ * 4 U S o ^ f ^ í - t r y u t t a l j ó alapu l szolgainak a kát f o g l a l j á k m aikba?82n° S f e l t é t e l e k a k ö v c tk e z ő \ a te g ó r iá -

1/ a t;

szemj jábó.

0/ Í ™ ° Y k i é r t é k e l t te rm é s ze ti k ö rn y e z e te t.

t ^ Í 2nr£?Zn£ tc h á t ar- e z z e l kapcsolatos taroadalm i- és t u l a j donviszo&yokat.

n o s itá s á tSa z ° o ^ o ? .vagyis a f ö l d j e l e n l e g i hass z,/ ? °£ n f? 6 az °Sy?s g c ^ u H d á s i áganként.

ao t4 h ^ H r ? S aS S2-J-ÍÍÍ» va g y is a hasznositás szervezel c/ ! üf í S 1 módszereit es in t e n z i t á s á t .

f , » v a g y is a hasznosítás minőséfij

n ? c lt szavakkal a hasgn o s it f e &

nyert vagy nyerhető termékek j e l l e g é t .

- t e p n M ^ Zn ^ Í t;^SA2^0dinéy ét V?'Sy hatékonyságát, vagyis h ^ s z n o ^ it ^ “T T t ^ ^ Xb-2^ ^ é t , azaz a meghatározott n^szno^itdo eredményeként n y e r t termékmennyiséget.

/1-6, pontok kiem elései tőlem - a f o r d it ó /

más s a l . ^ A0 termék s ó t i f ö l i l ? ^2r ° s k ®1 cs Ö nha tásban van egy- tás módszereiro° w ^ hatást gyakorolnak a talajhasznos:

A talalhasznoqit-S^ 0° U o ö e ro éppúgy, mint az e l é r t eredményekre, a fc á z S á T ^ n v n iS n ? ^ o ld a la , v a g y is a társadalmi viszonyok, - e t é n y e z ő k n e k ^ ^ használójának és birtokosának személye nyékre s a " h a ^ n o - íb f ? hátasa van a hasznosításban e l é r t eredné- olvad i e l l p-^voT h ,c^c r c * Vegul a hasznosítás módja ogyb<

" a 0° l l e g é v e l , hatást gyakorol az crodményére, stb . 4.

E kategóriák között különböző a kapcsolat. Valamilyen mó­

don mindegyik kapcsolatban á l l a term észeti k ö rn y e z e tte l, amely kü­

lön k a te g ó ria . Valamennyire elkü lön ü lt kategória a ta la jh a s z n o s ité s alanya i s . A kategóriák valamennyien alapul szolgálnak a t a la jh a s z - nositás típusának /a gazdálkodás típusának/.meghatározásához,ezalatt a típus a l a t t olyan formát értve', amelyet a ta la jh a s zn o s ítá s tá rsa ­ dalmi és Közgazdasági folyamata, irányzatának, je lle g é n e k , eredményé nek együttese a la k it ki*

A ta la jh a s zn o s ítá s egyes k a te g ó r iá i a f e l v é t e l e z e t t anyag feldolgozásának különböző csakaszaiban kerülnek kielem zésre, és csak néhány kategória alapozható a ta la jh a s z n o s itá s i térk ép re. Mindemel­

l e t t a térkép és különösen a f e l v é t e l k o r b e g y ű jtö tt anyag elégséges alapot nyújt a gazdálkodás típusainak, rendszereinek, irányzatainak megkülönböztetésére, a már e m lít e t t értelemben.

Lengyelországban eddig a r é s z l e t e s t a la jh a s z n o s it á s i f e l ­ v é t e le k /Is 10 000 i l l . I s25 000 léptékben/ kb. 10 000 km -re t e r j e d ­

te k k i, amely az o rs z á g te rü le t 1/30 ré s z e . Nincs szándékunkban a r é s z le t e s f e l v é t e l e k e t az ország egész te r ü le t é r e k i t e r j e s z t e n i - ehhez sem személyi sem anyagi felté te le in !? ; nincsenek. í.iégis, a mező- gazdaság mechanizmusába mélyen behatoló v i z s g á l a t , ha a reprezenta­

t í v t e r ü l e t i egységeket m egfelelően v á la s z to ttu k k i , elégséges anya­

g o t nyújt az egyes gazdálkodási típusok je lle m z ő vonásainak k iv á la s z ­ tá sá ra . A megfelelő- mutatók kidolgozása és a nagyléptékű térk é p i elemzés lehetővé t e s z i a gazdálkodási típusok kiterjed ésén ek tanul­

mányozását.

A mezőgazdaság helyes f ö l d r a j z i t ip o lo g iz á lá s a természete­

sen különbözőrendű típusokat különböztethet meg: a típusok egész h i ­ e r a r c h iá já t , vilá gm éretek b ől kiindulva a h e ly i r é s z le t e s típusokig, amelyek alapvető egységei az egyes gazdaságok. A gazdálkodás v i l á g ­ méretű t íp u s a i állandó v á lto zá s o k a t és átalakulásokat szenvednek, m e lly e l e g y id e jű le g rés z-e le m e ik i s megváltoznak. Ilymódon a r é g i mezőgazdasági hagyományú terü le te k e n , ahol az uj formák fölénybe kc- .rültekj a r é g i és u j /gazdálkodási rendszerek és irányzatok egymásra- rétegzódése igen ö s s z e t e t t típusokat eredményez.Az ujonan művelésbe' vont, vagy f e j l e t l e n t e r ü le t e k kevésbé bonyolult típusokat j e l e n t e ­ ne1' A gazdálkodás valamennyi különböző típusa határozottan és o b je k tív e nogkülönböztethető bármelyik te r ü le te n , ha a k iv á la s z t o t t mutatók t e l j e s e n k é p v is e lik a mezőgazdaság legfontosabb társadalmi, technikai és közgazdasági szem pontjait.

I l y e n mutatók t e l j e s rendszerének kidolgozása a gazdálko­

dás világm éretű t ip o lo g iz á lá s a számára meghaladja az egyes kutatók, sőt az egyes országok geográfusainak e r e j é t és világm éretű együ tt­

működést k ö v e te l meg.

A le n g y e l t a la jh a s z n o s it á s i kutatások ed d ig i eredményei leh e­

tővé t e t t é k egy sor különböző rendszerű, irányzatú és termclékcny- s'égü mezőgazdasági tipus megkülönböztetését, A tanulmányok szárna nem e lé g nagy ahhoz, hogy t e l j e s bizonyossággal á llíth a s s u k ; egyet­

le n k i s t e r ü l e t i típ u s sem k erü lte e l figyelmünket. A- munka másik ré s z e , nevezetesen a megkülönböztetótt típusok t e r ü l e t i k ito r je d é s é - nok pontos meghatározása még nem készült c l .

5*

. ]

8

A különböző tanulmányok tanúsága s z e r in t Lengyelország - néU .szomszédos orszaggal^egyetembon - átmeneti h e l y z e t e t f o g l a l gL a

nyugat európai tőkés mezőgazdaság s a já to s , gyeflgén f e j l e t t fa mája - amely a k e le t-^ e s kozépeurópai országokra je lle m z ő v o l t - az uo szo cialista mezőgazdaság k ö z ö tt, amelynek elem ei mé csak a letobon vannak Longyelorszagban Ez egyébként jövő ki-> 1 "kulásábani Mozog" ''A~'■"*™ — -a-- J---- -1- • -

orsz<

cialu.^^; -‘^ ' . w v í , v ,üty uxuausen xvma szoci á l i s t.r mezö-al daseg&tól.

£ddig c á lta lá n o s tipuson b e lü l a következő altip u l

Icát lcheo Lengyelországban megkülönböztetni; ' 1

. . . TechnikvXilag a le g p r im itív e b b , s e g y ú tta l a legkevésbé tej molekeay és b e l t e r j e s ^la Lengyelország mezőgazdasága.Erős maradvá]

ÍCt gazdálkodásnak /hároméves v e ti

Oj

O/ U T ^ — uruucrmoxee i s l en ____

ohho- nÍnn03^aSí a? ' • ° rr^ r'S kökiéPső ő s z é n e k gazdálkodása

£ ^ c- nh^3onl;:t o s , de boltéraesőbb és magasabb technikai színvonal a kömrr'bb t - 1-ioírnn ^ v,'0, n0rT-0^ cl négyes fo r g ó az e l t e r j e d t , de a Könnyebb u.,1 .jo.,.on ^ h-.romnyoaasos ren d szert i s ~ i w i --v -ír fi-"

n°Aé e ^ ° S “ S t a “ ^ . a urr.lk.od0,

f f l e * és, k i t e r j e d t az á lla t t e n y é s z t é s - L ° r u t r r ^ ^ r fS ^ Í £•'¥¥"% é r z é k e n y s é g e alacsony-közepe Tg W - Í S I Í ? . 9 * 2 S ?. oknagyság és kézimunka erő" függvén v-o- r-M w’ a s é r t é s , kisebb mértékben t e j és tejterm ékek, mag

V~v e ^> növények /cukorrépa, len , dohány/.

de techr- k- i l - ^ l - i l ° í f o n c* 2— dálkodási rendszer igán b o l t é r a b m ? h ! 1 erősen s z é ta p r ó z o tt kisgazdaságon ..lapul. A lo term elési irány a tejgazdaság., va le mint o ^ibona é

P C V O k — C U T Ü O S ■ f c f ' f T . I A O W - H A c - r » « r . V , ____________ - ^

H o l n l , ! “ ^naeiccttre a la p o zo tt árutermelés n i i t t , ' H o j l o t e t ő s o ^ a X a o s S y ! 3 “ VX0S!<M9ta6^ SGr£r 1»l»éP'ps.caés

^"'•dál{odí'"?aí r í f l ^ ' - ^ 0^S^áS-! ,/WÍ0ll£0P0lska/ és az O polc-i körzőt t o á n t l ^ t í f i r a m a t , b o l t e r j o o s é s s t és te ln e léko e s é s é t

- f r - 4 - T bí ' S e í S?l t e t t s é 8 n o l l o t t ^- c. Hy.Surópai rx- s s c i ü b b P r f d t í w ? Gazdálkodás, főlce; a ssántóíüldön, ész-

- - ? . növények- rozs-burgonya, rozs-cukorré-

fls.íJ-te’.xuban a növényternosstés sokoldalúbb

~e° os ip a r i növények termesztése i s széleskörű. Mii a .rulotegységre mind az 1 fő mezőc r'zdaóáf’j doü • •o7ót*'~ ^ •'■'-•ii-ott Í S é ^ r t g ^ S masas A f ő á r u t r 4 ? k “ ° ^ a “ n - ^ ^psu- /cukorrépaT rcpoo'és J?|0i ; ^ o m I o l e k * t o Ot c r'»ékok és i p a r i növényo!

6.

5/ A nyugati te rü le te d e n az eddig f e l s o r o l t típusoknak lói- * lönböző aránya keverékét találh atju lc, mivel e te r ü le te k az ország inás r é s z e ib ő l b e t e l e p í t e t t e k lak ják , akik a gazdálkodás különböző hagyományait hozták magukkal-, A háború e l ő t t i időszakkal össze­

hasonlítva , a háború p u s z títá s a i és a .népvándorlás miatt a növény­

term esztés, f ő l e g a gabonatermesztés az á lla tte n y é s zté s h e z v i s z o ­ n yítva megnövelte je le n t ő s é g é t , a termelékenység és az áruterme­

lé s viszon t v is s z a e s e t t * E t e r ü le te k nagy r e g io n á lis különbségeket mutatnak, ami a te rm észeti adottságok és a lakosság származási he­

lyének e l t é r é s e i b ő l adódnak, A r é g i len gyel lakosság, amely Opolc- S zilé ziá b a n és a v o l t K elet-Poroszország több járásában koncent­

r á ló d o t t , ,ma i s b e l t e r j e s , magas termelékenységű és árutermelő j e l l e g ű gazdálkodást fo ly ta t., amelyben az á lla t t e n y é s z t é s a vezető ág, A jövőben c t e r ü le t e n k étségkívü l uj típus fo g k ia la k u ln i, amely jobban m e g fe le l a h e l y i adottságoknak és kevésbé kapcsoló- dili a k í v ü l r ő l behozott hagyomán^r okhoz, E folyamat már megkezdődőtt de végső k i f e j l ő d é s e hosszabb id ő t igényel,,

6/ A nagyvárosok és ip a r i központok környékén kialakult, a városkörnyéki mezőgazdaság nemzetközi típu sa, amelyet magas in ten - z i t á s i , de alacsony g é p e s ít é s i fok je lle m e z . A nagyfokú trágyázás a v e té s fo r g ó je le n t ő s é g é t háttérbe s z o r í t j a , A le g e lte r je d te b b e k : z ö ld s é g fé lé k vagy gabona.]: és z ö ld s é g fé lé k , z ö ld s é g fé lé k és burgo­

nya, e s e t le g burgonya és rozs, amelyekkel eléggé nagyarányú so r­

té s - és t e j e l ő szarvasmarhatartás párosul. Helyenként a gyümölcs­

termesztés i s fig y e lm e t érdemel*. E gazdálkodási típus magas t e r ­ melékenységű árutermelése elsősorban a z ö ld s é g fé lé k és burgonya,

ritkábban gyümölcs és' v i r á g , továbbá s e r t é s és t e j érték elésén alapul.

A bemutatott típusok Lengyelországban a mezőgazdasági terü ­ l e t 85,4- .w-át e l f o g l a l ó k is p a r a s z ti gazdaságokra és néhány, külö­

nösen k is t e r ü le t ü term előszövetkezetre jellem zőek . Az állam i gaz­

daságok /1 2,3% a mezőgazdasági t e r ü le tb ő l/ és a term előszövetke­

zetek egy része a gazdálkodás más t íp u s a i f e l é fe jlő d n e k , A terű - l e t i különbségektől e l t e k i n t v e , e csoport közös jellemvonása a g ép e s íté s magas foka, A termelés a la p ja 'a gabona és takarmány-ter­

mesztés} s z é le s körben termesztenek i p a r i növényeket i s . Az á l l a t - tenyésztés aránya kisebb, mint az egyéni gazdaságokban. 1956 e l ő t t e gazdaságosoportban g y a k o r la t ila g nem alkalmazták a tudományos v e té s fo r g ó k a tj j e l e n l e g átmeneti korszak van, amelynek során á t­

térnek a többéves fo rg o k ra . Ma még e gazdaságok terméshozamai a la ­ csonyak, de árutermelésük foka je le n t ő s : f ő l e g gabonafélékkel és i p a r i növényekkel, kisebb részben á l l a t i termékekkel kapcsolódnak be az árutermelésbe. Az a tény, hogy az állam i gazdaságok többsé­

ge a súlyos háborús p u sztításokat szenvedett és j e l e n l e g nagy me­

zőgazdasági munkaerőhiánnyal küzdő észak i országrészeken l é t e s ü l t , hatást gyakorol a gazdálkodás b e lt e r je s s é g é r e , irányára és terme­

lékenységére, Jobb eredményt érnek c l a "Nagy-LengyelországM- i és s z i l é z i a i állam i gazdaságok. Az állam i gazdaságok gazdálkodásában mutatkozó r e g io n á lis különbségek külön tanulmányt igényelnek.

A le n g y e l ö c s © g a z d a s á g f ö l d r a j z i t ip ologizá lá sá n a k kutatásai a' további r é s z l e t e s t á l aj hasz nos i t ás i f e l v é t e l e k k e l fo ly ta tó d n a k . E munkák ütemét fokozni szeretnénk, hogy végső k ö v e t k e z t e t é s e it - egy-

a z e r ü s it e t t ábrázolással - kb» l.sJOO 000 térképre vázolhassuk f e l , a55 egész országra k it e r je d ő f e l v é t e l e i k alapján, A későbbiekben, meg!

f e l e l ő index-rendszer s c g it s é g é v e l pontosan meghatározzuk az előzetc*

sen e lh a tá ro lt' típusok pontos t e r ü l e t i k i t e r j e d é s é t . Rövidesen össze- h asonlító tamilnárjyokat kezdünk náó országokban is *

A mezőgazdaság f ö l d r a j z i t i p o l o g i z á l á s á t s z o lg á ló tanulmányok nagy tudományos jelentőségű ek, mivel tények és je le n s é g e k tudományos osztályozását és á l t alán©sitását t e s z i le h e tő v é . De nem csekély gya­

k o r l a t i haszna som*. olyan je le n s é g tanulmányozását s e g í t i , amely nag;

g y a k o r la ti je le n t ő s é g g e l b i r j következtetésekhez j u t t a t a j e l e n l e g i gazdálkodási rendszerek ésszerű vagy h e ly t e le n v o l t á r ó l és a jövőben,

szükséges változások le h e t ő s é g e ir ő l. Egy t i p o l o g i z á l á s t egységes, naj te r ü le te k r e h e l y t á l l ó o b je k t iv ismérvekre szükséges ala p ozn i. E c é l ­ kitűzéshez a sok országban népszerű t a la jh a s z n o s it á s i f e l v é t e l je le m tősen hozzájárulhat.

I . P . Geraszimov, D«Le Armand, F.F. D avitaja, K.V. Dolgopolov, S z . I , S z ilv e s z t r o v ;

A S zovjetunió mezőgazdasági termelésének tudományosan megalapozott rendszere és a s z o v je t földrajztudomány

f e l a d a t a i .

/Naucsno-obosznovannaja szisztéma ved en ija s z e l ?szkogo h o z ja js z tv a i zadacsi szovetszkoj g e o g r a f i i * /

I z v e s z t i j a Akademi* Nauk SzSzSzR S z e r ija g oogra ficsesz kaja 5 sz. Moszkva 1960*

F o r d ít o t t a : Boncze Imre

A mezőgazdaság f e jlő d é s e és további felemelkedése fontos szerepet j á t s z i k a s z o v j e t nép életszinvonaIának állandó növeke­

désében* A Kommunista Párt és a s z o v je t kormány állandóan gondos­

kodik országunkban a mezőgazdasági termelés n ö velésérő l* Az utób­

b i években p á r t- és kormányhatározatok alapján m egváltoztatták a mezőgazdasági te rv e z é s és a f e lv á s á r lá s rendszerét, m egjavították a v e t é s t e r ü le t e k s tru k tú rá já t / m e g e r ő s íte tté k és k i s z é l e s í t e t t é k a kolhozok és szovhozok anyagi-műszaki bázisát# Széleskörűen a l ­ kalmazzák az agronónia és a zootechnika legújabb eredményeit. E- zeknek az intézkedéseknek eredményeképpen 1959 végére a S z o v je t­

unióban a gabonanenüek t c m c lé s e 1953-hoz v is z o n y ít v a 51 %-kal megnövokedett /ezen b e lü l a búza - 66%-kal/; ugyanezen időszak a l a t t a cukorrépa termelése 89^ -k a l, a le n r o s t 138%-kal, a hús - 54%-kal, a t e j - 69%-kal és a gyapjú - 5 1%-kal növekedett«

A Kommunista Párt v á lt o z a t la n u l nagy fig y e lm e t f o r d i t a me­

zőgazdasági termelésnek az egyes köztársaságok és rayonok termé­

s z e t i és gazdasági a d o tts á g a it figyelem bevevő helyes e lh ely ezk e­

désére és s p e c ia liz á c ió já r a *

Még a s z o v je t hatalom e ls ő éveiben Lenin rámutatott, hogy

"a Kaluga-i tartomány földművelése más, rpdnt a kazányi tartomá­

nyé •»# Figyelmén k iv ü l hagyni mindezekben a kérdésekben a h e ly i viszonyokat a zt je le n te n é , hogy a bürokratikus centralizmus hibá­

jába esnénk, akadályoznánk az o tt dolgozó é lv tá rs a k a t a h e ly i v i ­ szonyok fig y e le m b e v é te lé n é l, anely pedig az ésszerű munka a la p ja "

/Lenin müvei oroszul 33« k ö t. 327* o ld ,/

A mezőgazdasági tudomány és gyak orlat ta p a s z ta la ta azt mu­

t a t j a , hogy a term észeti f e l t é t e l e k figyelm en k iv ü l hagyása ko­

moly hibákhoz v e z e t a mezőgazdasági termelés elhelyezkedésében és le r o n t ja a földművelés és az á lla t t e n y é s z t é s p ro d u k tiv itá s á t.

Az ország zónái és ra yón jai tö m é s ze t i s a já to m ágainak xigyeleribové t e l é v e l a Szovjetunió d o lg o z ó i .jelentős orodnónyoket é rtő k ’’ c l a ne-i zőgazdasagi to rn o lé s s p e c i a l i z d c i ó j a t-rú n , A k e l e t i országrésze^

létreh o ztá k a gábonatoinolés u j , he..ta'lnos bázisát , Ez lehetővé t e t t hogy a Szovjetunió európai ré s zé re összpontosítsák e r ő f e s z í t é s e i k e t

értékes i p a r i növények bernesztése és a nagyüzoni á lla t t e n y é s z t é s érdekébe n9

A földnü volés és az á lla t t e n y é s z t é s elhelyezkedésénc-k 'és spécii a liz á c ió já n a k n e g ja v itá s ára hozott intézkedések eredné nyolcé ppen k i ­ alakult hazam: legfontosabb nozoga zdasági zónáinak s p e o ia liz á ö ió ja * Ezen a té r e n azonban nég vannak hiányosságok. Egyes körzetekben, a~

hol a törne szó t i adottságok kedvezőek a gabonát em e l é s növelésére a gabonát e m e lé s a la t t a na rád a szüks églo tne k<- Egy sor körzetben azj á l l a n i szervek á l t a l felvásárolt nezőgazdaság't eredetű nyersanyag né b i z t o s í t j a a körzet nezőgazdasági tó m é keket f e ld o lg o z ó ip a ri űző­

n é l kapacitásának t e l j e s l e t e r h e l é s é t c Sok kelhez és szovhoz nég rá gaszkodilc o. gazdálkodás azon f o rc á ih o zs anelyck rondkivül sok

tó t fo g la ln a k nagukban - a legkülönbözőbb n ö vén y fa jbak te rn e s zté s é i és s o k fé le á l l a t ten yésztését.

Annakidején ezeket az " u n i v e r z á l i s 5* te r v e k e t annak fig y e le n b e l v é t e l e nélkül h a jto ttá k v é g re , hogy negvannak-e a kedvező térné szel t i és gazdasagi f e l t é t e l e k a fold n ü velés és á lla t t e n y é s z t é s tervbe!

f o g l a l t ágazatainak f e j l ő d é s é r e ,

A néző gazda s á g i térne l é s te rm é s ze ti zónák s z e r i n t -* s p e c ia liz á l cHójának j e l e n l e g kialakulóban lé v ő n e g v a ló s itá s a n in d e :e k e lő tt ásson alap szik , hogy ennek v r - v ^-n-noir

koncentráltan uoshatarozStt o í b ^ U ? j é í f S ^ r ^ k ^ ■ centracio azonban non j e l e n t szürkn i • * - ' I i l y e n kon ésszerű s p e c ia liz á e ió j a az oi apv’<*b'ő' ?£' in - t -1 gazdaság, san negál apó z o t t arányán n w - * i k rto 4 ^ ^ á z a t o k tudonany t is á g o t , anely végső^oSon^az o r c r í d k i v ü l s o k á p , lycskedésében a kövotkoző k i t o r t a t ó s o k a t ' t c ™ Í z5 * “ Clé“ &“ k e lll°

A Szovootúrdo európai: részének feke-f-r f ö l 4 •• - m a szent e m e lé s t a néz őgazdnsági népr-ssér'szük^^inZ • ovezecebpn e l é g i t é s é i g és az á lla tte n y é s zté s n e k k o n c o n £ f 111 tű;l áG? k

u r a s r a ;

f e j l e s z t ő s e i n d o k o l d ^ W ? | y S ' t S f ? L ^ 0BS í é8t? ^ 88tés t0 V ÍW Í‘

“ f f ? 8 8 3 * 5 1

KöatáxsasárbanCU^°roi%i-i1 korze-token k iv ü l a Csuvas Autonóm | 12

A TT nőj arszk körzetben, . ■

K előt a" ol-'-o--t?4nVZt o S r'észo, S zib éria és a S zovjet Távi

■ - c o-U^Oo^agvjuc t e n i s z t csenek- legfontosabb k örzeteivé v á ln «

2®

13

A d e l i sztyeppe és erdős-sztyeppe körzeteiben nagy je le n t ő s é g e t nyer majd a z ö ld s é g fé lé k , a gyümölcs és a s z ő lő t e r j e s z t é s r e . Észak-Kau- kázus pl# az Orosz F öderatív Köztársaság gyünö l e s t eme lé s ének kb» a f ö l é t f o g j a adni.

Ha na még a növényternolés áruért óke az országban ne g h a l a d ja az á lla t t e n y é s z t é s áruterme lés ének é r té k é t, úgy a hétéves t e r v végé- re a j e l e n l e g köztük ncglévő arány az á lla t t e n y é s z t é s javára megvál­

t o z i k . Az á lla t t e n y é s z t é s árutermelésének' értéke a mezőgazdaság áru­

term elési árutermelés é rté lé n e k 60 %-át fo g ja adni. Egyes körzetek­

ben pedig még e n r ; í l 'i s magasabb l e s z , A f e j l e t t i p a r i körzetekben kby 75 ahol a fig y e lm e t elsősorban a tejhozamu á lla tte n y é s z té s r e f o r ­ d í t j á k . Az aszályos sztyeppe- és fé ls iv a t a g o s terü letek en pedig kb, 85 %, ezen körzetek mezőgazdaságának f ő iránya húsra s p e c i a l i z á l t szarvasmarhatenyésztés és a gyapjút és húst adó ^uhtenyészife,

A S zovjetunió mezőgazdaságának további fe jlő d é s e és s p e c ia liz á - c i ó j a a kih aszn álatlan i l l * a nem eléggé kihasznált ta rta lék o k tor™

nelósbevonágónak jegyében fo g végbemenni. I ly e n tartalékok? uj t e r ­ m észeti- és munkaerőforrások bevonása a termelésbe, a mezőgazdasági munkák komplex g é p e s íté s e , a mezőgazdasági szervezés és te rvezés meg­

ja v í t á s a . A az o v je t geográfusok legaktívabban k e l l , hogy résztvegyc nők az ország mezőgazdasági termelése további fe jle s z t é s é n e k és sp~- • c ia liz á c ió já n a k munkájában, a melye t a term észeti és munkaerő f o r r ás ok tudományos kutatásainak k i t e r j e s z t é s é v e l , a földművelés és á l l a t t e ­ nyésztés szervezésének és tervezésének m egjavításával érnek e l*

A “ te rm é s ze ti erő fo rrá so k ” tág fogalom, amely magában f o g l a l j a az é g h a j l a t i erőforrásokat /fény, meleg, csapadék, s z é le n e rg ia , v iz / , a termékeny fö ld e k e t, a természetes takarmánybázist, az.erdőket, a hasznos faunát /mezei és v í z i / , a hasznos ásványkincseket. A f e l s o ­ r o l t erőforrások közül az é g h a j l a t i viszonyok, a termékeny f ö ld és a fütakarmány az, amit a mezőgazdasági termelés elsősorban kihasz­

n á l. De az összes többi term észeti erőforrá sok is nagy jelen tőségű ­ ek a mezőgazdaság fe jlő d é s e szempontjából. í g y például a csapadék alakjában le h u lló lé g k ö r i nedvességen k iv ü l a mezőgazdaság a f o l y ó ­ v iz e k je le n t ő s r é s z é t fe lh a s z n á lja öntözésre, á lla t o k ita tá sá ra ? s t b a

Az erdőgazdálkodás lényegében a mezőgazdaság ogy s p e c iá lis ága és v e le szoros kapcsolatot t a r t fenn különösen a szélvédő j e l l e g ű erdők t e l e p í t é s é n é l . A halászat és vadászat, különösön annak j e l e n ­ k o r i formája a kolhozok és szovhozok gazdálkodásánál komplexségét e g é s z i t i k k i , Végül, a hasznos ásványkincsek n yú jtják a mezőgazdaság­

nak az építőanyagot, ásványi műtrágyát és a t ü z e l ő t .

A te rm é s ze ti erőforrásoknak a mezőgazdasági hasznosításba t ö r ­ ténő bevonása fokozatosan megy végbe: előbb a te rm észeti erőforrások kimutatása és számbavétele, r a jd azok é r té k e lé s e , tervezése és f e l ­ használása, és közülük soknak a b ő v í t e t t ú jraterm elése. Minden f o ­ lyamatnál, különösen a felh aszn álás folyamatánál rendszeres tudomá­

nyos o lle n ő r z é s t k e l l m egvalósítani a term észeti erőforrások f e l - használásának módja, nagysága ós sorrendje f e l e t t . ^A term észeti erő­

források ésszerű fe lh a s zn á lá s á t és regenerálódásét b i z t o s í t ó in t é z ­ kedések összoségét gyakran röviden természetvédelemnek nevezzük.

3.

.« ? ? fcojyos m esszervozésóvel a geográfusok*' oo^a,. k h o t n c í a t o x n é s z o tl oroi orrásoknak a mozőgazdasrP’M való l vonásáüak minden szakaszán, .Szerepűk különösen ^ t o r

icrrasoK k ^ s * a.áléza,. fö lt á r á s a , ,za: fcovótolo t e ^ e í v o z é s é lo tó ü “ z á s í ^ L & z ^ a ^ K ^ S í t ^ s p S S u a . f l u í r t i ^ í " ^ 1’: 411^

? § ^ ^v jrytn/„ -<ora^6c j . g e o g r a ^ í j s o r oeg tudják akadc I v o z - i nj^k^t -i7o r ü s ^ o ^ t 0^0í ^ Ö^C^ n":r^CS" 1- ^ i f c Ilödésének^küíonfőle"

Gyakori osotekot, amikör a te rm é s ze ti e r o f o ^ & S k o g í k ó n S k I S V sikanak a no zogazcb.Bábban tö r té n ő h M z t oB ifcása ‘ annak7? i ^ r Ü S n lás ájhoz. os mennyi s é g i kiyzs orázáaahoz vcfcot, v á - v 'k A r t ' iéo- A z ^ iiy r r m S * S te rm é s z e ti oróVoírásikbc a- erdők v l v r ^ - f X f i t ' ';iü^ ddGa és az e r ó z ió orősbödés t " s - S w ; ' f / a?;r..!T'OVr)tkű2tűboní a szá n tó fö ld ek lepu szt

uc-.oo. Oü <.„*^ átmenő uL.ilnk ojlI/Íitigso n vi v ''■'-Tfí'í t * »^^. /i ✓ »j ✓ ■, ••

k eztélx n és nég sok ná3 ká* - kb:zL:;C: r t o k ^ r o ^ r á ^4 k’ t k i l ' ku ta sa ik során a term észeti e v ő fc r i- —o> v ^ sénak

222SÍ 0J‘1 0 ó^TO-S-^kih?.s znalas rác i o n á l i s normáinak rió>á 11 ?.pi- n ^ j L o a i s s S a k '£kérdés6t ő i i í nezocasdar»áííi te r h e lé s f o i ^ i á n ' t ö i ' t é S l

k?r "J-6 W * v é tó i o n f m; x Ü ; ' K v X. i .w ayosan r la ta n a s z to tb szánba

legegyszerűbb fémárja ocy kevéssé ismert t e r ü l e t f ö l í r ^ - H - i í - nyozasa és l o i r á s a , Eddig azonban az i l y e n l e S L o v í z e" tok töb

^ I r ^ é S i t V Í ^ f í GCí d r o r .a ^ c r ö z0i t o k : - | k o S niZi.Uo építenének j e l e n l e g i szakasza azt k ö v e t e l i ha^v •-> tr-mész

° í ^ 0k és 38ÍÍ,bQvJicío k & & £ * ? & &

úilOo !•= é r té k e ljé k * j » / az e rő fo rrá s o k riindervikénok ^ p-Vh^v^tt-ll s l S * ? v t t ó ° é n l i r4 f ; S ^ ^ ■ f e o i t e m t és % á l ö n b f e V ö i ' é f S i á s p j

v í z f o i f í

• ar?£?r r ? » ? E «M S ° b w é t»lo te ré n a következőképpé

^ a<Jí!Í* . ’ O ? f nc‘0i} .term észeti e rő fo rrá s tudományos t i poloí.ic.^t^xiak es -klassz x f xkaciőriáprk ki ^ ?y\» í a. .•> / .p-i -i « -poi

m s ^ r n i m ^ ® ? e í : s b i

\ j-4. . i_ • 4.^ , ' .??; i ??’ - 1 j^-^n v..aL oO t é r képsorozat: ó s s z e á llit á s a 4®/

lo ir á ^ ^ 4* 9 Dülyek tartalmaznák az .erőforrás

Moí kői? n o í ^ n í ^ i í ; r-l n d rP°dÍG komplex nóden - R ió n k é n t, íj 'f Q -o^iELa., .hegy a fo n t e m l i t e t t problémák or^nénelyik

T^tJv'A\

í - f:°S';?-?das^ b;';\ f elhp szn álásra kerülő term észe t i erő fo r r L -:C,i es u°i-^ -v itá s a t ér in t ik j már régen a f ö l d r a j z i tud

15

nyos k u ta tóin tézetek k u ta tá si t á r c á t k ép ezi. Hadd szóljunk néhány szót ezeknek a munkáknak néhány legism erteb b , de ugyanakkor pers­

pektivikus ir á n y á r ó l.

Hazánk mezőgazdaságának további f e jlő d é s e sokban, függ a t a l a j ­ e r ó z ió v a l és d e f lá c ió v a l f o ly h a t o t t harc s i k e r é t ő l , r.iert nindkottő ó r i á s i károkat okoz. Ezek a káros j.Lyanatok tö rté n e ln ile g - jö t t ö k l é t r e a mezőgazdasági terü lőtekv.ek/o. múltban történő ésszerű tlen felhasználása eredményeképpen*, A természetes növénytakarónak, külö­

nösen az erdőknek mértéktelen k i i r t á s a , a t a l a j elporladása a h e ly ­ t e le n talajm üvolés m iatt, a v e tésfo rg ó k hiánya, az á lla t o k l e g e l t e ­ tésének nagyfokú sűrűsége, az év különböző szakaszaiban növényzet n é lk ü li hatalmas földmasszivumok l é t e és más kedvezőtlen gazdálko­

dási tényezők, k i v á lt o t t á k ős óvóintézkedések hiánya m iatt még ma / is k i v á l t j á k a t a la jla m o s á s tf m állást é s - s z é l á l t a l történ ő t a l a j - k ifu v á s t, amely néha porviha” formájában j e l e n t k e z i k »

Az eróziónak leginkább a gazdaságilag igénybevett fonnsikok és magaslatok vonnak k i t é v e ? melyek a legnagyobb mennyiségű olvadó- és e s ő v iz e t kapják. A d e f l á c i ó f mint ismeretes', legerősebben az aszá­

ly o s sztoppéken, néha pedig az .erdős sztepp*kon j e l e n i k meg, külö­

nösen a könnyű mechanikai össze té te lű t a la jo k felszá n tá sa k or. P é l ­ daként azok a porviharok szolgálnak, oaelyok 1960, tavaszán k e l e t ­ keztek a szteppés körzetekben és nagy károkat okozva helyenként a t é l i vetésekben, A mezőgazdasági termelés további in t e n z ifik á lá s a és e z z e l kapcsolatban a szántóföldek t e r j e s ; kedése és a kapásnö^' nyék arányának emelkedése óvóintézkedések Iriján n ö v e lik az e ró zió és a d e f lá c ió növekedésnek veszélyét®

Az e r ó z ió és a d efláció/fü ggéségé a term észeti és gazdasági v is zo n y o k tó l oda v e z e t, hogy ezek a jelen ségek igen egyenetlenül vannak e l t e r j e d v e az országban* Ez a tény szükségessé t e s z i , hogy a velük v a ló harcban d i f f e r e n c i á l t , helyenként v á lto z ó s z e r v e z e t i- gazdasági, agrotechnikai, erdővédő és hidrotechnikai intézkedések komplexét dolgozzuk k i , melyek aztán a mezőgazdasági művelés helyes rendszereinek szükségszerű r é s z é t képeznék. Az elemi csapások e l l e n v a ló küzdelem konkrét formái megváltozhatnak akár a szomszéd k o l­

hozban és szovhozban i s 9 De általános irán yát az adott helynek eg:

meghatározott népgazdasági zónában és rayonban e l f o g l a l t h elyzete szabja meg. Az ecy sor f ö l d r a j z i tudományos intézmény á l t a l ebben az irányban f o l y t a t o t t munka ma már lehetővé t o s z i , hogy az egész országban f o l y ó eró zió és d e flá c ió e l l e n i harc problémáit megoldó intézkedések á lta lá n os e l v e i t leszögezzük.

Az erózió és a d e flá c ió a legsúlyosabb, de nem a z § g yed ü li term észeti folyamatok, melyek a mezőgazdaságnak károkat okoznak,

A fe k e te fö ld ö n k i v ü l i övezetben a t a l a j clmocsarasodása okoz gondot?

Az ország ogy so r körzetében a lo c s a p o lá s i munkálatok ó r i á s i mére­

te k e t ölten ek, Ennek e lle n é r e a Szovjetunió te r ü le té n a fö ld ek c i - noosaraeödósának folyamatát még nem s ik e r ü lt megszüntetni. Ennek oka e g y részt ezeknek a káros term észeti jelenségeknek ó r i á s i mérté­

ke, másrészt a term észeti erőforrások tervezésében és kihasználásá­

ban r e j l ő bizonyos hibák, i g y pl.- a f e l ú j í t á s b iz t o s ít á s a n é lk ü li nagyarányú e r d ő ir tá s . Egyes s iv a t a g i körzetekben k i t e r j e d t t e r ü le ­ tek szikesednek e l , mint pl.-, a? öntözött fö ld e k másodszori o ls z ik e - sedése, melyet részben te rm észeti tényezők, részben pedig az öntö­

zéses földművelés normáinak és technológiájának be nem ta rtá s a okok.

cr

16

Az ezekben a körzetekben f o l y ó f ö l d r : ; j z i kutatások az eO.digihél jobj bán hozzájárulhatnak és hozzá kell,, hogy já ru lja n a k a fö ld h a s zn o s itl n ó cjavitásáh oz, éspedig elsősorban a iocsapolás és az öntözés c é lja i

s z o lg á ló földtérképek ö s s z e á l l í t á s á v a l ? a káros folyamatok és. azok f e j l ő d é s i mechanizmusa okainak toimlnányozásával valámint a hő- v i í és sóháztartás ok necha'báröz ott j e l l e m z ő i v e l v; l ó kap csolataik foldejj r i t é s é v e l , stb*

Az á lla t t e n y é s z t é s szerepének t e r v e z e t t dövg 16se ó j á b ó l 2,í?- szeresére k e l l növelni a takarmánybázist i s mind az i s t á l l ó z ó - * nini pedig a zöldtakarnányok to r ó n ö Non szabad a z t gondolni',- ho^y a szánj t ó f ö l d i takarmány termesztés k í s z e r i t j a a természetes-takarmányokat, melyek j e l e n l e g a szálastakarmányok 70-80 %~át adják. A l e g e l e k ? Iái lönösen a f e j l e t l e n fö 1 d:rüvelé s s o l rendelkező körzetekben.. mo.gői'zikj je le n tő s é g ü k e t« A s z o v je t geográfusok ezen a té r e n i s fon tos kutatái sokat f o ly t a t t a k és fo ly ta tn a k es s e g íte n iü k k e l l megszüntetni a toj karnányfelhasználásban nég néhány k örzet^ '- . lé VŐ: h e ly t e le n gya- kor l a t á t, mely a le g e lő k t ú l terhe lésé ^ . / a mi :. füállomány pusztulás

sóhoz v e z e t / , a l e g e l t e t é s - és szénakaczálás id ején ek be ne:.: t a r t á s á|

bán, a szükséges n e l i o r a t i v intézkedések h--ányó.ban , az ö r t K" ö t t « é r elégtelenségében, stb-. r y ilv á n u l mogó

Végül, rendkívül széleskörunck és perspektivikusnák l á t s z i k ai é g h a j l a t i és h i d r o l ó g i a i erő fo rrá so k tanulmányozása; melyet a szov, geográfusok rendszeresen fo ly ta tn a k * Ezen a t é r e n a mezőgazdasági termelésnek még bő t a r t a l é k a i vannak. F e ls o r o lju k a példákat,

Ha zárit sok tudományos ku tatóin tézetén ek ta p a s z ta la ta a zt műt ja , hogy a 'S zo v je tu n ió egy sor körzetében egy v e g e tá c ió s időszak a l a t t a mai egy h e ly e t t k é ts ze r i s le h e t a ra tn i* Ennek a problémánál megoldása a növények normális fe jlő d é s é h e z szükséges hő- és nedves- ségtartalékok pontos számbavételére van szükség* M e g á lla p ítá s t nye hogy Ukrajna nagy részén és a Központi Osernozjon t e r ü le t e k d é l i M

szén a fontosabb ke ryérgab onák b e ta k a rítá s a után a fö ld e k /északról 'déli irányban/ 1000-2000 -'-nyí hő összeget kaonak és hektáronként 20C 1000 v? v í z marad kihasználatlanul,- Ez a b i o l ó g i a i l a g a k tív nelegnj

után másodszor arathatunk még csomozjóm Övezeten k iv ü l i s ? Másod:

aratásra kedvező f e l t é t e l e k ta lá lh a tó k a S zovjetu n ió á z s ia i részé-]

nek egy sor körzetében* A v e g e tá c ió s időszak második fe lé n e k racioj n á lis hő- és nedvcsségfelhasználása tarlónövényeknek a termelésbe v a ló széleskörű bevonásával az agrotechnikai f e l t é t e l e k íme.:javítás m e lle tt növelhető a v e t é s t e r ü l e t v a la m in t’ a gabona, takarmájiynövc- nyek és z ö ld s é g fé lé k t érmé ser odrié nyel f s tb .

El k e l l gondolkodni a f ö l ö t t , hogy a vetésforgókban parlag a i i mazása o t t . ahol egy másik vetőményt lehetne v e t n i , az é g h á j l a t j ej források pazarlásához vezet,. Valóban, a napsugárzás, amely á lla n d ó i tűz a parlagra, karbavész* A h e ly e tt, hogy a f o t o s z i n t é z i s mechanis musa s e g íts é g é v e l h as nos növényi anyagok v e g y i energiájúivá alakul át, haszontalanul m e le g ít i f e l a t a l a j t és aztán s z é t o s z l i k a leve gőben a tala jn a k az atm oszférával alkotott, turbulens h őcseréje kö-

i

c.

17

v e tk e z te t erű A parlagra h u l l o t t csapadék részben i::eg .arad a talajban és a következő évben fe lh a s z n á ló d ik ; részben pedig a t a l a j f e l s z í n é ­ r ő l e lp á r o lo g . N y ilv á n v a ló , hogy azokban a zónákban, ahol a nedves-- séget zöld parlagra vagy tarlónövónyok term esztésére le h e t fe lh a s z ­ n á ln i anélkül, hogy e z z e l a következő növénynek kedvezőtlen f e l t é t e ­ le k e t teremtenénk, ne a céls ze rű parlagon hagyni.-, Azokban a zónákban- ahol a nedvesség kevés és a zö ld parlag ::e l i s s z a " a következő alap­

növény e l ő l a nedvességet, az un t i s z t a parlag nyilvánvalóan e lk e­

r ü lh e te tle n . A hő- és nedvosségtartalékoknak, v a la n in t azok arányá­

nak geográfusok á l t a l e lv é g z e t t a n a líz is e s e g íts é g e t k e l l , hogy nyújt­

son tudonányosan negálapozott határ megvonására a zöld és a t i s z t a parlag zónái k ö z ö tt.

Jelen leg gyakran h e ly te le n ü l használják f e l a hőt és nedvessé­

g e t a z ö ld s é g fé lé k , gyümölcsök, bogyós tömésnek és szőlő t e m é s z t é ­ sénél i s . Északon elsősorban gyorsanérő f a jt á k a t tornesztőnek, mag délen olyanokat, Helyeknek v e g e tá c ió s id e je hosszabb. Minthogy a tavasz északon később kezdődik* ig y mindkét helyen k örü lbelü l egy- időben é r ik be a térnés /augusztus-szeptenberben/Ebben az időben a z ö ld s é g fé lé k és gyünölcs bőven á l l rendelkezésrej az árut azonban nehéz s z á l l í t a n i , tá r o ln i és r e a l i z á l n i ? Ugyanakkor az év többi r é ­ szében a lakosság hiányt szenved ezekben a .termékokben* A zónák ég­

h a j l a t i sajátosságainak f i gye íe nbevóto l é v e l és a f a j t á k jobb megvá­

la s z t á s á v a l, többek k ö z ö tt, délen a f ö l d egy részébe korai f a j t á v b e t e l e p í t é s é v e l , a napsugárzást k én y s ze ríte n i le h e t , hogy hol az e- g y ík , hol a násik f a j t a boérését s e g ít s e e lő az év nagy részében és b i z t o s í t a n i le h e t a- lakosságot f r i s s zö ld s é g g e l és gyümölccsel e l l á ­ tó " fu t ó s z a la g o t ” .

A földművelés termékeinek, úgy mint növényi fehér ;éknek, szén­

hidrátoknak, zsíroknak, alkaloidáknak és takarmányféléknek legna­

gyobb hánydát nálunk aszályos te r ü le te n term elik , amely s :k te k in ­ tetben kedvezőbb a mezőgazdasági term elésre, mint a többi zóna.

Ugyanakkor az acid te r ü le te k id ő r ő l- id ő r e aszálynak vannak* k ité v e , amely súlyos károkat okoz a földművélésnek, a terméseredmények inga- dozóak* Az aszály óriá,si t e r ü le t e k e t é r i n t , de káros következménye általában csak a zóna egy részében, az e l é g t e l e n és ingadozó csapa­

dó ku te r ü le te n érvényesül, A lé g k ö r i cix’ku láció mechanizmusa olyan, hogy az aszályos körzetek általában olyan körzetekkel határosak, me­

ly ek a k e l l e t é n é l több csapadékot kapnak. Ily e n te rm é s z e ti-é g h a jla ­ t i sajátosságok számbavétele a mezőgazdaság ágazatai és az egyes nö­

vén y fa jtá k elhelyezésének te r v e z é s é t könnyíti meg, azonkívül lehe­

tővé t e s z i a földművelő körzetek kölcsönös b izton sá gá t, mórt a t e l méserednényék állandóságát n ö v e li annak e lle n é r e id ő r ő l- id ő r e rossz termések vannak hol az e g y ik , h o l a másik körzetben. Az i l y e n “ kom­

penzációs rendszerek" kidolgozásában a f ö l d r a j z i és elsősorban a

k lim a t o ló g ia i kutatásoknak a g y a k o r la t i hasznosítására bő lehetőség 1 n y í l i k ,

A f e n t o n l i t e t t példák azt mutatják, hogy a mezőgazdasági t e r ­ melés m egjavítására irányuló f ö l d r a j z i kutatásoknak majdnem minden ága e lm é le t i síkon a f ö l d f e l s z í n hő- és nedvességháztartásának ta ­ nulmányozásán. és ezeknek a mórié ,oknok a b i o l ó g i a i folyamatokra g y a ­ k o r o lt hatásán alapszik- E zért a f ö l d r a j z i intézmények tudományos 7

18

kutatómunkáinak te rv e ib e n külön k i k e l l j e l ö l n i egy kórdéskoriploxu- r.otf amely a f ö l d f e l s z í n anyag és en ergia nó.rloGének taioilmányczásá'- v a l kapcsolatos, azaz ön álló ku tatási problémát k e l l b e á l l í t a n i a

A Szovjetunió v i z és hőrendszorénok - tanulmányoz ás a

Ennek a kérdésnek a tanulmányozásánál. elsősorban a nozogazdasá g i te r ü le te k v i z ós hőrendszerévol k e l l fo g la lk o z n ia E gyrészt az

átnőszférából a tevékeny rétegbe / t a la j és növényzet/ ós- az a l t a l a j ba jutó hő- és nedvesség mennyisé gtL szánba v é t e l e , másrészt e r é te g

á l t a l vis s za a d o tt hő és nedv esség né rése az e ls ő d le g e s feladat-. Ez lehetővé t e s z i , 1 »/ hogy neghatározzuk az egyes n övén yfajták legop ­ tim álisabb termesztésének a r e á l t és a. földm űvelés egész rendszeré­

nek m egválásztását, 2*/ hogy m egtaláljuk mindazokat az agrotechnikai és m eliorázációs intézkedéseket, melyek á t a l a k í t j á k és m e g ja v ítjá k j{

a tevékeny réteg hatását és k i s z é l e s í t i k az adott k ö rze t gazdaság, p r r f i l j á t o

A mezőgazdasági t e r ü le t e k v i z és hő rezsinkének tanulmányozásé szorosan kapcsolódik az erdőben v é g z e t t analogikus kutatásokhozs minthogy mind a természetes, mind pedig a mesterséges erdők, külö­

nösen a védő erdősáv ok, aktívan és kölcsönösen hatnak a mezőkkel egymásra, miközben ez utóbbi viz-- és h ő rezsim jét -az erdők nagymértei) bon és általában jótékonyan befolyásol.jákn

A különböző művelési ágak v i z és h ő r e z s in je . f e l e t t v é g z e t t ncL.j f ig y e lé s e k megszervezése sürgetően k ö v e t e l i a t e r m é s z e t f ö l d r a j z i

állandó m egfigyelő állomások hálózatának lé t r e h o z á s á t , valamint azo|

b e lü l i s - a különböző f é l s z in t i pusu körzetekben.;

Az á lla n d ó je lle g ű m egfigyelőállom ásokat a z . is m e r t e t e t t prob lé­

makör különböző kérdéseinek t is z t á z á s á r a i s f e l le h e t használnis a f ö l d f e l s z í n és annak tevékeny rétege hő- és vízh áztartásán ak kutatá sára, az olvadó- é s .e s ő v iz e k le fo lyá sá n a k , a ta la jb a n a v í z v i s s z a ­ ta r tá s módozatainak, valamint az e r ó z ió és d e f l á c i ó folyamatainak tanulmány ozására» Nem kisebb a je le n tő s é g e a h ő f e lk a r ozódás t ö r ­ vényszerűségei és a hóréteg rezs im je m e g fig y e lé s e in e k , valamint a hónak s z é l á l t a l történő á t r é t e g z ő d é s i folyamatainak tanulmányozá­

sára, amely a hó termésnövelő uj módszerei k id o lg o z á s á t tenné lo b ' tővé* Igen fontos téma lenne még az ö n tö zö tt fö ld e k v i z r e z s i n - a l a - kulása körülményeinek meghatározása és változásu k e l ő r e j e l z é s e , a-

mely megkönnyítőné, hogy kidolgozzuk a r e z s in j a v í t ó metodikáját az ön tözött fö ld e k te rü le té n e k növelése érdekében*

A t e r m é s z e t fö ld r a jz i kutatások legfontosabb ir á n y z a t a i egyiké nek - a t e r ü l e t te rm észeti rayonirozásanak - n a gy‘ je le n tő s é g e van a mezőgazdaságban, A mezőgazdaság s p e c i á l i s i g é n y e i t fig y e le n b e v e v term észeti ra y o n iro z á s i munkálatok minden nagyságrendben k e l l < hogy fo ly ja n a k , A kislép ték ű te rm é s z e ti ra y o n iro z á s t f e l le h e t használni a mezőgazdaság állam i tervezésének munkáinálf az egyes növény- és á l l a t f a j t á k rayonlrozására, a mezőgazdasági termelés zo n á lis rend­

szere határainak pontos m eg á lla p itá s ó n á l, stb«> Az á lta lá n o s termé­

s z e t i rayonirozáson k ív ü l igen fontosak a s p e c iá lis rayonok kialaki

*ásas e r ó z ió s , d e flá c ió s * a g r o k lim a tik a i, stb* A középléptékü ray-m' i r o z á s i munkák igen hasznosak a t e r ü l e t i t e r v és mezőgazdasági

t- m 8,

19

zervek szánára^ a ig a nagyléptékű rayonirozás a kataszterek össze- l l i t a s a n a l nyuo-tanok s e g ít s é g e t és felh aszn álh ató a fö ld ö k minőségi r t é ke lé s é n é l cs a te rúlc tro nde z és nál S’oníLosnnk t a r t ju k megjegyezni ,ogy a rayon ir ozásnál a v i z - és hőházbartás eloneirtok k la s s z ifik á c ió '*

.élokra v a ló felh aszn álása a' rayonir ozási. beoszt ásó knak a mezőgazda- tág igényeihez igazodó további l v ^ l i t ó s n ö k s z é le s n o r s ^ k t i v á j át

• y it ja meg,

A mezőgazdaság ésszorü elliolyezkedésóben és lielyos s p o c ia liz á - dójában, valamint a törne l é s terén av tudón,Íny osan mer; alap ozott rend­

szerek r. lka Ina zás óban nagy s e g ít s é g e t nyújthat a Gazdasági f ö l d r a j z ­ iak is -

A fö ld n ü v e lé s és az á lla tte n y é s z té s ésszorü elhelyezkedése és j p o c i a l t z á c i ó j a , anely a társadalmi munxamelosztásból és a konkrét sermész é ti-g a z d a s á g i adottságok számbavételéből fakad* non v a l ó s i t - fiató meg széleskörűen csak a Szovjetunj..ó köretre.,! között: Szükség van ti s z o c i a l i s t a tábor nindon országának együttműködésére és a te r v e z é s ­ iek olvan k o o rd in á l' ó já r a <■ anely a mezőgazdasági produktau maximumát b i z t o s í t j a lógkevesebb nunka és anyagi eszköz r á fo r d ít á s á v a l, Ez per- bzo f e l t é t e l e z i a s z o c i a l i s t a országok ö s s z e e g y e z te te tt mezőgazdasá­

g i rayonirozásának n e g v a ló s itá s á t és a mezőgazdasági zórák és rayo- nők s p é c i a l i z á c i ó j á t az adott országban le g r e n tá b ílis a b b árutcrnókie*

A társadalmi nunkanogosztás k é rd é s e it a s z o c i a l i s t a gazdasági v ilá g ren d szeren b e lü l v iz s g á lv a és fáradozva annak megjavításán- a gazdasági f ö l d r a j z i a k ugyanakkor r é s z t lcell vennie a r é s z le t e s mező­

gazdasági rayonirozás kérdéseinek kimunkálásában az egyes országokons zónákon és rayonokon b e lü l,

Az ily e n rayonirozás a •mezőgazdaság .optimális s p o c i a l i z á c i ó j a és az azon nyugvó te r m e lé s i koncentráció megteremtésének fe la d a tá b ó l követk ezik , A s z o v je t gazdasági mojeáfusoknak már bizonyos tapasz**

talatü k van nagyléptékű mezőgazdasági rayon irozás! munkálatok v é g r e - hajtásában, Ezeknek a kút ci "fcó.s o 1c He. le a f e la d a t a i közé t a r t o z i k ; a mező- gazdaságban meglévő körzetekközö.tti e lté r é s e k tanulmányozása és k la s z- s z ifik á .c ió ja ; a mezőgazdasági termelés és a term észeti környezet kö­

z ö t t meglévő kapcsolatoknak, valamint a mezőgazdasági termelés és a népgazdaság töb b i ága k özött fö n n á lló kapcsolatoknak elemzése? a mun­

kaerőnek a mezőgazdasági termelés elhelyezkedésére gyak orolt b e fo ly á ­ sának és a tö r té n e lm ile g k ia la k u lt te rm elési készségek tanulmányozása;

a mezőgazdasági termelés elhelyezkedésének és s p o c ia liz á c ió já n a k é r t é ­ k elése a termékek önköltségének meghatározá.sa és a /s z á llit á . s i f e l t é t e ­ le k alapján; a perspektívában várható s p o c ia liz á c ió f e l t é t e l e i n e k t a ­ nulmányozása és kialakításán ak kidolgozását,

A fe n t e m lit e t t fela d a to k a t a gazdasági geográfusok csak a termé­

s z e t i geográ.fusokkal, agronómusokkal és más szakemberekkel karöltve tudnak"megoldanio Ehhez azonban szükség van; a term észeti viszonyok gondos és tudományosan megalapozott gazdasági é r té k e lé s é r e a ku tatási metodika további kidolgozása és t ö k é le t e s ít é s e az egyes zónák és ra -

xopuj

gének tanulmányozásao Mindez h o z z á s e g ít i a gazdasági geográfusokat még egy igen f ontos fe la d a t megoldá-sában v a ló r é s z v é te lh e z , éspedig

9.

a k ö r z e t i torvok kidolgozásáhozs anely a népgazdasá tervének az adott t e r ü le t r e vonatkozó rés zle te zé s e ', 0a no{

l a l t részaranyat, a földini/elos cs á l l a t t e n y é s z t é s , valamint a ve*"

lük kapcsolatos más nej:gazdasa{> agazatok f e j l ő d é s i perspektíváinál k id olgozá sá t, helyes foldh asziicsi.tő s t , amely alapul s z o l *->1 a t e r ­ melés elhelyezkedésére és a fö ld t a r t a lé k o k e f f e k t i v felhasználásári és végü l a munkaerő szükséges --o.xiiyiségénok és elhelyezkedésének r.'.egállapitásat /a te le p ü lé s e k számaj nagysága és s z é t t e l e p ü l t s é g o f Stb t /

20

kurszki tőiben

s é g i köztársaságban -vége znok., Fokozatosan a “ k ö r z e t i torvozé k e l l t e r j e s z t e n i az ország egész úorületéro,. E z z e l ö s s ze fű z

országos jelentőségű korcos negoldasaf n in t p l » a munkaerőtortal kok számbavétele, amely * ---

gazdaság nás ágazataiba

a varos és fa lu k ö zö tt — „ ö.ua.uuuöö^uk. süni:ccese, nincj hogy a k ö r z e t i te rv e k tartalmazzak a f a l u s i t e le p ü lé s e k arculatán?]

m egváltoztatását i s .

Leh etetlen f e l s o r o l n i ; .indazokt^o

a tovékervs&rH town otoVot

ahol a s z o v je t Geográfusok a r x z s eaz & sdc soGita&sóre s le t t o t a c k .

10.