• Nem Talált Eredményt

II. Az összes főiskolai hallgatók (1928/29. II. félév)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "II. Az összes főiskolai hallgatók (1928/29. II. félév)"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

2. szám.

II.

1930

Az összes főiskolai hallgatók (1928/29. ll. félévi).

L'ensemble des étudiants de Hautes Ecoles de Hongrie (lle semestre 1928—29).1), Résume'. Comme [*Annuaire statistigue

hongrois donne des tableaux détaílle's sur les étudiants, nous nous bornerons ici a guelgues principales données relatives au 11;

semestre de l'année scolaire 1928—29.

En 1928—29, la Hongrie avait 40 Han—

tes Ecoles: 4 Universiiés proprement dites;

1 Faculté autonome des sciences economi—

gues; 1 Université Polytechnigue; 17 Hautes Ecoles de théologie; 3 Acade'mies de droit;

5 Hautes Ecoles dbgrículture; 9 autres Hautes Ecoles. Le nombre des étudiants, ayant aprés la guerre atteint son maximum (21.226) en 1922—23, tomba de 1923—w24 á 1926w27 a 15.571 et s*éleva depuis a 16.323. Ces derniéres années, le nombre des femmes y augmentait tellement gulen

1928—29, elles représentaient 13'0% de tous les étudiants et 15270 de ceux d*Uni—

versite's.

La plupart des étudiants avaient le hon- grois pour langue maternelle; la proportion

des non Hongrois ne dépassait guére 1'0%.

Le rapport des ressortíssants étrangers (6'1% en 1928—29) présentait une dimi—

nution successive dans les derniéres années, la plupart en étant venus des territoires annexe's aux Etats successeurs oil lion réussit assez difficílement avec un diplóme hongrois.

Le tableau 2 présente la répartition par confession des étudiants. Le graphigue 1 montre combien le pourcentage des con—

fessions y différait du rapport de celles-ci () la population totale, calculé dízprés le dénombrement de 1920. Le tableau 3 in—

digue la profession des parents.

*

Az 1928/29. tanév II. felében a felsőfokú oktatást Magyarországon 40 főiskola látta el.

(Részletes felsorolásuk—at lásd a 76. lapon.)

A főiskolai tanulmányokat végző hall-

gatók összes száma az 1928/29. tanév II.

felében 16.323 volt (1. az 1. sz. táblát),

1) Az idevonatkozó 1927/28. évi fontosabb ada—

tokat a Magyar Statisztikai Szemle 1929. évi 4.

száma, a részletes adatokat pedig az 1928. évi Ma- gyar Statisztikai Évkönyv ismertette. —-— Pour le:

principales données de 1927—28, voir le No 4 de

1'7%—ktal több, mint az előző tanévben. A.

részletadatokat nézve azt láthatjuk, hogy a gyarapodás csaknem teljes egészben a vidéki egyetemek hallgatólétszámát növelte..

Az előző tanévhez képest ugyanis a szegedi.

tud. egyetem hallgatóinak a száma 15'67 —- kal, a debrecenié 11'0%-kal, a pécsié 8'57—

kal növekedett, míg a budapesti tud. egye—

temen a hallgatók száma változatlan Ina- radt. A József—műegyetemi hallgatók száe mában az 1922/23. tanév óta észlelhető fo;—

kozatos csökkenés a tárgyalt tanévben is—

tovább folytatódott s ebben az évben

4'5%—ot tett.

Az adatok további vizsgálatánál meg-—

állapíthatjuk, hogy a tudományegyetemeke nél tapasztalt számbeli gyarapodásbólá

87'1% a nőhallgatók javára jut. Míg;

ugyanis a férfihallgatók abszolút száma 1 év alatt 36—tal, addig a nőhallgatók szamar 244-gyel növekedett. Ez utóbbi számból 174 jutott a rendes, és 70 a rendkívüli nő—

hallgatókra. A nők aránya a tudomány—

egyetemek között legnagyobb —— 17'5% — Budapesten; a szegedi egyetemen 16'3%, a közgazd. tud. karon 14'3%, a pécsi egye—

temen 10'2%. és a debreceni egyetemen- 9'1% volt ez az arány. Megjegyezhetjük még, hogy az előző évvel szemben a nők.

száma a szegedi egyetemen emelkedett a leg—- nagyobb mértékben, még pedig 46'6%-kal, a többi egyetemen 11 15% között volt a gyarapodás, míg a pécsi egyetemre nézve 7'4%—os fogyásról adhatunk számot.

A rendes és rendkívüli nőhall'gatók együttes száma a tud. egyetemeken az utolsó 5uév alatt 41'3%.

1924/25—ben 1.161

1925/26-ban 1.169

1926/27-ben 1.216

1927/28-ban 1.410 *

1928/29—ben 1.640

A nőhallgatók számának emelkedése tehát 5 év alatt 41'3%.

Anyanyelvre nézve a hallgatók összes számában az előző évekkel szemben jelen- tősebb változás nem történt. A nem magyar anyanyelvűek aránya rendszerint 0'9—1'1 %

(2)

2. szám.

1. A főiskolai hallgatók nem, állampolgárság és vallás szerint az 1928/29. tanév ll. felében.

93 1930

Les étudirmts de Hautes Ecoles suivant le sexe, la gualite' de citoyen et la confessíon, dans la IIe moitié de lianne'e scol. 1928/29.

Ahallgatók wEtudia'nts

? § __ k ő 2 ii I —— d o n t

Főiskola, tudomanykar j § § Hg _.

"s .. férti nö 36231. § 2; m . §;

. . , ;mw É—És .A Ha az: . —

Hautes ELOZGS et Fatultes ! % § hom— fem- egg—§? 23" És. %% fát Én?; :.3

§ e mes mes me as ie§ Las %s g;

! :; § Éve k*va Én gos: es; _goN 33-— ami

Tud. egyetem —— Université .. .. Budapest 5.728 4.728 1.000 302 3789 77 859 528 411 64

Közg. tud. kar —— Faculte des

sciences économigues .. . . .. .. ,, 121 1.037 173 63 700 7 202 111 175' 15 Tud. egyetem Université .. .. Debrecen 1.138 1.035 103 46 261 28 632 48 160 9

,, ,, ,, .. Pécs 1228 1.103 125 34 771 8 122 180 135 12

,, ,, ,, . Szeged 1.466 1.227 239 160 889 17 262 102 177 19

Tudományegyetemek együtt

Ensemble des Universitéspropr. dítes 10.770 9.130 1.640 605 6.410 137 2.077; 969 1. 058 119

% 100'0 84'8 152 56 595 13 193 9 0 98 1 1 Műegyetem —— Umhersite Polyfechnigue .. 1 1.497 1.493 4 180 918 18 251 159 134 22 Hittud. főiskolák— Hautes Ecoles (lethe'ologie § 747 789 8 43 539 11 160 1 86 ——

Jogakadémiak Acade'mics de droit .. . 866 865 1 88 452 14 247 88 63 2 Gazdasági főiskolák -—— Hautes Ecolcs d Agri- .

culture .. . . 866 859 7 88 551 7 184 81 33 10

Egyéb főiskolák —— Autres Hame-: Écoles _ 1.577 1.118 459 49 1.042 28 278 160 54 15 1928/29 16.323 14.204 2.119 1.003 9.907; 215 3.197 1.458 1.378 168 Összesen _ Total % 100 0 870 130 (i'! 60"? 13 196 89 85 10.

1927/28 16 043 14.168 1.875 1.008 9.675 232 3.247 1.445 1.290 154

0/0 1000! 883 11-7 66 603 1-4 202 9-0 80 1-1

A tud. egyetemek, hittud. főiskolák és jog-akadémiák összefoglalása s z akok szerint (1928/29):

Récapitulation, suivant les sections, des Universités propr. dites, Hautes Ecoles de théologz'e et Academiae de droit (1928/29):

Hittud. kar és főiskolák ——Facultés de théologie

et Haulcs Ecoles de théol . 1. 086

%, 100 Jogi kar és jogakadémiák Faculte's de

droit et Académies de droit. . .. . . . . .. 5.120

% 100'

Orvostudományi kar — Facultés de médecine 2.281

"/. 100' Bölcsészetí kar —— Faculte's de philosophi; 2.444

100"

Gyógyszerészeti tanfolyam —— Cours de phar

macit: .. .. .. . .. . .. 292

0/0 100.

l

1.071 15; 59 646 19 276 109 36 — 98'6 1'4H 5-4 59-5 18 25—4 100 3-3 _—

5.101 wit 170 3.117 771052 401 429 44 996 0-4?! 3—3 60—9 1-5 20-5 7-8 8—4 09 2.020 211h 2321301 35 437 186 245 27 905 9-5 10-4 583 1—6 19-6 8-3 110 12 1.310 1.134_ 1031489 22 448 221 232 32 536 464; 4-2 60—9 0-9 18'3 9-1 95 13

l

195 97! 59 148 2 69 30 40 3

6681 332; 202 50-7 07 236 103 13-7 10-

lampolgárok száma évről—évre csökken. Az utolsó 5 év alatt számuk 1.457-ről 1.003—ra esett Vissza (a csökkenés 31'2% ). A hallga- tók túlnyomó része az utódállamokhoz csa—

tolt magyar területekről származik s 1928/

29-ben csak 44 egyéb külföldi hallgató irat- kozott be magyar főiskolán.

A nem magyar állampolgár hallgatók adatait azokkal az adatokkal hasonlítva össze, amelyek a hallgatók szüleinek lakó—

helyét tüntetik fel, azt láthatjuk, hogy az elszakított területekről sokkal több hallgató keresi fel a magyar főiskolákat, mint

amennyit az állampolgárságra vonatkozó megoszlás alapján észleltünk. Állampolgár- ság szerint ugyanis 969 hallgató tartozott az utódállamokhoz, szüleik lakóhelye sze- rint víszont 1.577. Ez a lényeges eltérés on—

nan ered, hogy a hallgatók közül igen so—

kan megszerzik a magyar állampolgársá—

got, míg szülőiket életviszonyaik az elcsa—

tolt területekhez kötik.

A hallgatók adatait a Magyarország mai területén lakó szülők lakóhelye szerintrvizse gálva, megállapíthatjuk, hogy ebben a cso—

portban a hallgatók (14.695) 32'4%—ának a

(3)

2, szám.

szülője Budapesten, 8'2%—ának tud. egye- temmel bíró tj. Városban, 7'9 % —ának egyéb tj.

városban és 516 % -ának a szülője megyei vá—

rosokban és egyéb községekben lakott. Ha ugyanezen az alapon (vagyis az egyetem összes hallgatóinak a számából levonva azoknak a hallgatóknak a számát, akiknek szülői külföldön laknak) az egyes tud.

egyetemekre vonatkozó adatokat egymás mellé állítjuk, azt látjuk, hogy

budapesti egyetemen a hallgatók 47'10/o-ának

közgazd. tud. karon ,, , 45'9 ,, debreceni egyetemen , ,, 29'5 ,, pécsi egyetemen ,, ,, 19'9 ,, szegedi egyetemen ,, ,, 27'0 ,,

a szülője lakott az egyetem székhelyén.

A hallgatók kor szerint való megoszlá—

sát az 1928/29. tanévre vonatkozólag a kö—

vetkező arányszámok szemléltetik:

0/0

18—22 éves MH)

23 30 éves . . . . 356

30 éven felüli . . . . . 48

Ha az adatokat az előző évek idevonat—

kozó adataival összehasonlítjuk, úgy azt a kedvező jelenséget láthatjuk, hogy az idő—

sebb korosztályok rovására a 18—22 éves tanulók aránya mindinkább növekszik.

Említésreméltő, hogy l928/29-ben 777 harmincévesnél idősebb hallgató közül 423

(54'4%) jogi tanulmányokat végzett.

A hallgatók lakásviszonyairól fentebb, a szülők lakóhelyének területi megoszlás szerint való ismertetésénél már tettünk em- lítést, de csupán a tud. egyetemekre vonat—

kozólag. Ott azt láttuk, hogy a mai Magyar- ország területéről származó egyetemi hall- gatóknak a szülője nagyrészben (40'67 — ban) az egyetem székhelyén lakott. Ezúttal a lakásviszonyokat illetőleg egy másik szempontot és valamennyi főiskola hallga—

tóit véve figyelembe, azt találjuk, hogy az 1928/29. tanévben a hallgatók közül

. %

szüleinél lakott . 39'4

rokonainál lakott , . . . . . . 53 saját éves lakásában lakott . . . . 3'6

internátusban ,, 31'6

hónapos szobában 20'0

ágyrajáró volt . . . . . . . . 0'1

Az adatokat az előző évek idevonatkozó eredményeivel összehasonlítva, megállapít-

—94

__ Megfelelő tanulmányi

—— 1930

ken, viszont az internátusban (diákotthon—

ban) lakó hallgatóké ennek megfelelően emelkedik. Ez a körülmény úgy szociális, mint tanulmányi szempontból kedvezőnek mondható. A diákotthonok mai szerveze—

tükben jelentős garanciát nyujtanak abban a tekintetben, hogy a hallgatók tanulmá—

nyaikat eredményesen fejezik be. Biztosítja ezt egyrészt az állandó tanulmányi felügye—

let és irányítás, másrészt pedig az anyagi gondoktól való nagyfokú tehermentesítés és a megfelelő életstandard biztosítása. A hónapos szobában lakó hallgatók ezzel szemben mindkét irányban legtöbbször a maguk erejére vannak utalva, ami a tanul- manyi eredményt sok esetben igen kedve- zőtlenül befolyásolja.

Abban a tekintetben, hogy a hallgatók- nak Ici az eltartója, illetőleg, hogy a tanul—

mányi költségeket ki fedezi, az előző évvel szemben lényeges eltérést nem észlelhetünk;

mégis, ha több évet hasonlítunk össze, az tűnik ki az adatokból, hogy évről—évre ke—

vesebb lesz azoknak a hallgatóknak a szá- ma, akik egyetemi éveik alatt szükségletei- ket saját keresme'nyükből kénytelenek fe- dezni.

A fejlődésnek ez az iránya 2 főokra ve—

zethető vissza, bár azt hisszük, hogya munkaalkalmaknak nagymérvű megcsappa- nasa is bír ebből a szempontból némi je- lentőséggel, minthogy a mai gazdasági vi—

szonyok között a vidékről egyetemi városba kerülő ifjaknak igen ritkán sikerül olyan jövedelmű állást szerezniük, hogy abból ta—

nulmányi költségeiket fedezhessék.

Az állásvállalást elsősorban maguk az egyetemi, illetve főiskolai hatóságok is mindinkább megnehezítik azáltal, hogy az egyetemi előadásokon, a szemináriumi, va—

lamint az egyéb gyakorlatokon való részt—

vételt mind szigorúbban követelik meg a hallgatóktól. A tudományos képzés eredmé- nyessége érdekében ez a követelmény ter- mészetesen elkerülhetetlen.

A második okot a kultuszminisztérium szociális gondoskodásában jelölhetjük— meg.

előhaladás esetén ugyanis a diákotthonok ma már olyan mi—

nimális anyagi követelményeket támaszta—

nak a hallgatókkal szemben, hogy azt rend—

szerint a legszegényebb szülők is fedezhetik.

Végeredményben tehát arra a következ—

tetésre juthatunk, hogy a magukat saját keresetükből fenntartó hallgatók számának

(4)

2, szám. —— 95

1930__ '

2. A főiskolai hallgatók szüleik foglalkozása szerint az 1928/29. tanév ll. felében.

Les étudiants de Hautes Ecoles, suivant la. profession de leurs parents, IIe moitie' de l'année scolaz're 1928/29.

Hittud. kar és főiskolák —— Facultés de

the'oloyie et Hautes Ecoles de théol. .. 1.086

% 100'0

Jogi kar és jogakadémiák Faculte's

de droit et Aoadémies de droit .. .. 5.120

% 100'0

Orvostudományi kar —— Facultés de méde-

cine.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 2.231

% 100'0

Bölcsészeti kar —— Faculte's de philo—

sophie .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 2.444

% 1oo-0

Gyógyszerészeti tanfolyam Cours de

pharmacie .. .. .. .. .. .. .. .. .. 292

% 100'0

343 31'6 728

14'2 290

13'0

212 87

37

12'7

221 20'4 716

140 423

190 392

16'0 33 11'3

!

!

! 188

12'7 967

189 433

194 431

17'6 42 14'4

280 258 1.818

355 757

339 992

406 142

486

!

" 53 : § .: 636 m .és.

E § § .s §. T', És % § ?,

§, % 3 * % csa § ; ?; §

.. § _ es Z§§§s

a) W) Ö N "N _. 9 ; a —w :v—a %

fo "* a :. ") .— 3 . ; . *

Főiskola, tudománykar § % § áá? ÉÉÉ .ÉLTÉÉÉ greg—3 §

' N *a e ; % —*'§: : §! ;. _

Hautes Ecoles et Faculte's "§ § $ § § " Ef) § %É'ÉZ: 3: 3 § § T

§ '*') 75 13 .3 s; 'SS ! § .ÉGJ3'S'A vi §

sg §§ ess Ewsfgssgggls ,:

35 e? ;s-É %S §§§s§ gum §

43 :692 $$$ ÉJJ—cv Ézku—üté—me a

Tud. egyetem Université Budapest .. 5.728 589 939 1.002 2.249 919 30 Közgazd. tud. kar Budapest —— Faculte' des

sciences éconorm'gnes Budapest . . . . . . 1.210 172 225 258 329 217 9

Tud. egyetem —— Université Debrecen .. 1.138 211 151 199 409 157 11

,, ,, -— ,, Pécs .. .. 1.228 193 179 283 366 196 11

,, ,, —— ,, Szeged. . . . 1.466 214 235 284 507 216 10

Tud. egyetemek együtt —— Ensemble des

Universités propr. dites .. .. . . . . . . 10.770 1.379 1.729 2.026 3.860 1.705 71

'*'/0 100'0 128 161 18'8 358 158 07

Műegyetem —— Université Polytechnigue. . 1.497 93 406 274 500 216 8

Hittud. főisk. —— Hautes Ecoles de théologie 747 235 172 94 182 60 4 Jogakadémiák -——Académies de droit, , .. 866 168 109 149 276 161 3

Gazdasági főiskolák Hautes Eooles

d'Agric—ultwre .. .. .. .. .. .. .. .. 866 318 106 78 241 121 2

Egyéb főiskolák —— Autres Hautes Ecoles 1.577 72 186 237 770 304 8 ' 1928/29. .. szám—nombre 16.323 2.265 2.708 2.858 5.829 2.567 96

Összesen % 1000 139 166 175 35? 15'7 0'6

Total 1927/28. .. szám—nombre 16.043 2.203 2.579 2.716 5.778 2.662 105

"A, 1000 13'? 1611 169 360 16'6 O'?

A tud. egyetemek, hittud. főiskolák és jogakadémiák összefoglalása szakok szerint (1928/29):

Re'eapítulation, snivant les sections, des Unioersite's propr. dites, Hantes Ecoles de théologie et Aoade'mies

de droit (1928/29) : '

97 8'9 860

16'8 312

14'0 403

165, 37 12'7

7 0'6 31

0'6 16

O'?

14 06

1 0'3

Az utóbbi években kisebb mértékű visz- szaesés állott elő a magukat vagyonukból vagy keresményükből csak részben fenn—

tartó hallgatók arányában is; viszont úgy ez, mint a fentebb említett csökkenés mint többlet jelentkezik azoknak a hallgatóknak

a számánál, akikről teljesen a szülő (gyám) vagy valamely intézmény gondoskodik. A vagyonukból élő hallgatók aránya megle- hetős állandóságot mutat. Az idevonatkozó

1928/29.

zők :

tanévi arányszámok a követke—

(5)

2. szám, 96 1930

%

0'4 12'5 6'1 81'4

vagyonából él . . , . .

keresetéből teljesen maga tartja fenn magát keresetéből részben maga tartja fenn magát eltartásáról teljesen más gondoskodik .

A hallgatók vallás szerint való megosz- lását az 1, tábla ismerteti. Az alábbi grati- kon viszont azt szemlélteti, hogy az egyes hitfelekezeteknek a főiskolai hallgatók szá—

mában való részesedése milyen mértékben tér el az 1920. évi egész népességre vonat—

kozó ugyanilyen arányszz'imoktól.

A FÖISKOLAI HALLGA'IÓK VALlÁStARÁNYSZÁMA

Praparh'an des can/'ess/ans parmi/es e'fuo'lan/s de lieu/.es [co/es 's fikat 9.143! ref igen gke/ unit az egyéb

* 4

il ábszn égi ará/yná/

nagyobb — su ' '

*2

klise/m —mférieure

dans la gepi/latina lora/e.

grém-

ca car/xyz: ralv. lyTh. arient unit fe'/7551 Annie sm IFZZ-ZJ/ane'v E Année sea/. 7928-25fa/7éy-

ála—

Adatainkhól az tűnik ki, hogy az utolsó

6 évben a főiskolai hallgatók számában nagyobb súllyal bíró vallások aránya kö—

zeledett a népességben elfoglalt arányszám felé. Ez a kiegyenlítődés azoknál a vallás—

felekezeteknél volt a legerősebb, amelyek a legnagyobb eltérést mutatták a népszámlálási arányoktól, nevezetesen a róm. katolikus és az izraelita felekezeteknél. Az idevonat-

kozó grafikon azonban szembetűnően tün—r teti fel azt a nagy különbséget, amely az egyes vallásoknak a főiskolai hallgatók számában való részesedését illetőleg még.

mindig fennáll. Még jelentősebb különbsé- geket észlelhetünk azonban a tudomány—

egyetemek hallgatóinak arányszámainál. A kétirányú eltérés határa ugyanis ebben az.

utóbbi esetben a következő: a tud. egyetemi hallgatók számában a róm. kat. vallás szá—

zalékos aránya 4'4-del kisebb, mint volt 1920—ban az egész népességben, ezzel szem.—

ben az izraeliták aránya 3'9—del meghaladja a népességi arányszámot. Ha ezenkívül még figyelembe vesszük, hogy 1920—tól az 1928.

év végéig a róm. kat. vallásúak aránya ja—

vult (63'9%-ról 64'4%-ra), az izraeliták aránya viszont csökkent (5'9% —ról 5596 ma), úgy az előbb ismertetett különbség a római katolikus vallásra nézve még kedvezőtle—

nebbnek tekinthető.

A hallgatóknak szüleik foglalkozása sze- rint való megoszlását a 2. sz. tábla ismer- teti. A foglalkozási főcsoportok szerint ösz—

szevont adatokból azt látjuk, hogy a főisko—

lai hallgatók összes számában legnagyobb aránnyal (35'7%—kal) a szorosan vett értel—

miségi (köztisztviselő, katonatiszt, ügyvéd, orvos, mérnök stb.) foglalkozású szülőktől származó hallgatók szerepelnek, a legkeve—

sebbel viszont az őstermeléshez tartozók.

A feltüntetett arányszámok természete—

sen csak nagy vonásokban nyujtanak tájé—

koztatást arra vonatkozólag, hogy a hall—

gatók mely foglalkozási ágakhoz tartoznak, mégis megközelítőleg rámutatnak arra, hogy az egyes foglalkozási főcsoportok né- pessége milyen igényeket támaszt a maga- sabb fokú szellemi kiműveléssel szemben.

*Janilc Gyula dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Megfigyelhető, hogy az egészségtan-tanár szakos hallgatók körében a legnagyobb az eltérés a testi, és a lelki, szellemi, érzelmi kategóriá- ban adott válaszok

tanév óta a műegyetemi hallgatók száma, mely a háború alatt jelentékenyen megcsappant, utána pedig rendkívül megnőtt; a legutóbbi évek alatt azonban ismét apadt a

A reformátusoké a jogi és az orvosi karon, az evangélikusoké a műegyetemen, a gazdasági és egyéb fő- iskolákon, a bölcsészeti karon a legnagyobb, míg az izraelitáké az

volt nyilvános és 5'5%—a magántanuló. A tanulók osztály szerint való megoszlását az 1926/27. tan- évhez viszonyítva, azt látjuk, hogy különösen az I. számú táblát)

a joghallgatók (38'4%) és a gazdasági főis- kolai hallgatók (39'6% ) között is, elég magas (30'5%) még a bölcsészeti karon is, míg a többi karokon és főiskolákon már

Ezt az emelkedést továbbra is figyelembevéve, a folyó (1930/31.) tan- évben mintegy 6.000, a következő tanévben pedig már 6.600 főnyi középiskolai érettségizettre s

A magyar főiskolai hallgatók számát az egyes európai államok hasonló adatai- val egybevetve, az tűnik ki, hogy Magyar- országon a lélekszámhoz viszonyítva nem oly nagy

Már előbb említettük, hogy a hónapos szobában lakó hallgatók száma évek óta állandóan apad. A lakótárs—ak száma sze- 1int vizsgálva az adatokat pedig azt latiuk, hogy