IRODALMI SZEMLE
Könyvísmertetések. -- Chronigue de liwes.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Stalistigue ami rend compte eu fraupais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouvrages statistigues publiés eu Hongrie.)
Wildner Ödön dr.: A főváros közigazgatá-
sának története a kiegyezéstől a millenniumig.
a Dr Edmond Wildner: L'Admim'straliou de notre
capitale depuis le Compromls jusgu'au millieme anni- versa'ire de la, Hongrie.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr) 91. kötet, 4. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Slatístigues (rédigées sous la direction du Dr Louis I. Illye alvi) du Bureau de Statis- tígue de la Ville de udapest. 91e volume, nume'm 4.
Budapest, 1939, 1301. — pages.
Ebben a tanulmányában, melynek előzményei ugyancsak a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Közlemények c. sorozatban jelentek meg ,,Pest és Buda közigazgatásának tör—
ténete az 1848u/9—iki szabadságharc alatt" és ,,Buda és Pest közigazgatásának története az 1849———1865.
évi abszolutizmus és provizórium alatt" 1) címen, a szerző minden rendelkezés-ére álló 5 a kötetben fel is sorolt forrás gondos tanulmányozása és felhasz—
nálása alapján folytatja a főváros közigazgatásának történeti ismertetését.
Budapest jövő fejlődésének útját kijelölő e fontos korszak közigazgatását tárgyaló munka két részre tagozódik. Az első rész az 1867. évi kiegyezés- től a főváros 1873. évi egyesítéséig, míg a második rész az egyesítéstől a millenniumig terjedő idő—
szakot tárgyalja. Mindkét rész nagyjában egyező felépítésű. Mindegyiket kronologikus köztörténeti krónika vezeti be, a bevezetéseket pedig a közjogi és szervezeti változásokat tárgyaló rész követi. Ez ' után az egyes időszakok általános statisztikai hely- zetképét rajzolja meg, a továbbiakban pedig a városigazgatás egyes ágainak alakulásait, váltózásait és eredményeit ismerteti Városépítés, városrendezés, építkezés, Közmunkák és közművek, Helyi közle- kedés, Közgazdaság, Közélelmezés, Közegészségügy, Egyházi, közoktatási és közművelődési ügyek, Köz—
jótékonyság és szociális politika, Pénzügyek cimek alatt.
Mind ennek, mind a korábbi köteteknek meg- írásával hasznos munkát végzett a szerző, mert ren-
geteg olyan adatot és emléket tett mindenki szá, mára könnyen hozzáférhetővé, amelyek eddig irat—
tárban rejtőzködtek, vagy csak levéltári anyagban álltak rendelkezésre s így hosszas és fáradságos utánjárással voltak megszerezhetők.
G. G. dr.
1) Ismertetését l. a Magyar Statisztikai Szemle 1940. évi 3. számában.
Pásztor Mihály: A százötven éves Lipót- város.
Michel Pásztor: Le 150e anuiversaire du fau- bourg Leopold.
Statisztikai Közlemények. (SzerkesztidllyefalviLLajos dr).
93. kötet, 4. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Slatístígues (rédige'es sous la direction du Dr Louis I. Ill efalvt') du Bureau de Stalisiígue de la Ville de udapest. 93: volume, ,,o 4.
Budapest, 1940. 228 l. —— p.
A pesti városi tanács 1790. április 12—én tartott ülésén hozott határozatában kimondotta, hogy a Váci-kapu előtt épülő városrésznek Lipótváros le—
gyen a neve. Ez volt a magisztrátus koronázási ajándéka II. Lipótnak, Ebből a ma Szent István- városnak nevezett Új—Bécsbó'li) indult el valamikor a 67—es kiegyezés után a kereskedelem és ipar nagyszerű fellendülése, mely életre keltette Magyar- ország gazdasági életét is. A városrész első alapraj—
zát báró Schilson János, a pesti kerület kamarai igazgatója készítette, aki elég erős egyéniség volt ahhoz, hogy a tervek meg is valósuljanak. Ö har- colta ki, hogy a parasztpiacot és az állatvásárt ki- telepítsék a külső hatvani országútra. Ezzel lehetővé tette, hogy meginduljon a Váci—kapu előtti telkek régóta tervezett árverezése. Az árverés során az eladásra szánt 135 telek közül 130—at adtak el. Az első telektulajdonosok és nemsokára háziurak is Kemnitzer János timármester, Rupp Károly pék—
mester, Macher András kereskedő, Urményi Bernát,
a személynök öccse, Orczy László Abaúj vármegye főispánja voltak. Jelentős szerepet játszottak a városrész életében és fejlődésében a pesti görögök:
a Sina, Sacelláry, Derra, Argiri, Muraty, Haris, Agorasztó, Gyika, Monaszterli, Nákó, Popovics csa—
ládok. Gazdag kereskedők voltak, akik közül nem egy igen hamar megszerezte a polgárjogot, sőt ké- sőbb a magyar nemességet is.
Az Új-város második, építő—korszaka József nádor nevéhez fűződik. Ö hívta életre a Szépitő Bizottságot, mely egészen a Bach—korszakig irányi- totta a város kiépítését. Az emlékezetes 1838. évi árvíz után a városrész újjáépítésében és szépítésé—
ben Széchenyi István gróf is tevékenyen működött közre (Lánchíd, Tudományos Akadémia, Széchenyi- sétatér stb.). Ismét új korszakot jelentett a város életében, amikor a törvényhozás 1870-ben meg- alkotta a Közmunkák Tanácsát. Ekkor építették ki a Lipót- (ma Szent István) körutat. A legújabb állo—
mást pedig Budapest városfejlesztési programmjá- 1) V. ö. 11—18, 1.
41
