Paschen, H.: Az ipari koncentráció statisztikai mérése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

93

elsősorban a szocialista országokban ——

2000 körül eléri a 85—90 évet és mind-

jobban megközelíti a biológiailag lehetsé—

ges élettartamot, melyet jelenleg még nem tudunk pontosan meghatározni.

1

Fér—

!

Országok * Évek fiak § Nők

;

Franciaország ... 1898 — 1 903 45,3 48,7

1959 67,0 73,6

Anglia és Wales 1901—1910 48,5 52,4 1958 68,0 73,7

Egyesült Államok . . 1 900 — 1902 47 , 9 50,7 1 961

fehérek 67,3 73,9 négerek 60,9 66,2 Oroszország ... 1896 —— 1897 31 ,0 33,0 Szovjetunió ... 1958 —— 1959 64,0 72,0

Szerző kitér a 100 évesek számának megállapítására is. Figyelmeztet, hogy a 100 évesek számát az okok egész sora növeli meg. A népesség élettartamát nem

annyira a biológiai, mint inkább a szo- ciális tényezők határozzák meg, az élet—

kori adatok megbízhatósága a statisztikai számbavétel pontosságától függ.

A különböző országokban végzett ku-

tatások és vizsgálatok azt bizonyítják,

hogy a 60 éves kor nem tekinthető olyan

kornak, melyben az ember munkaképes-

sége megszűnik. A Szovjetunióban az

idős embereket a népgazdaság ,,arany- alapjának" nevezték. Ennek az ,,arany-

alapnak" jelentős része azonban kihasz—

nálatlan. A nyugdíjasok többsége évente 2 hónapnál többet nem dolgozhat fize- tésért. A tapasztalat az, hogy a vállalatok nem szívesen vesznek fel embereket ilyen rövid időszakra. Szerző véleménye

szerint ezt a kérdést csak egy módon lehet megoldani: meg kell engedni a nyugdíjasoknak, hogy az időszak korlá—

tozása nélkül vállalhassanak fizetett munkát, megkapva ugyanakkor a teljes vagy (a magasabb nyugdíjjal rendelkező)

a majdnem teljes nyugdíjat.

1964 márciusában a Szovjetunió Mi—

nisztertanácsának határozata lehetővé

tette néhány kategóriában a nyugdíjasok

számára, hogy a nyugdíj megtartása mel—

lett fizetést kapjanak. Ez fontos lépés a

probléma megoldásának útján. Az emli—

tett törvény lehetővé tette, hogy sok ezer jártas, tapasztalt dolgozó ismét bevonul-

jon a termelő munkába. Természetes,

hogy a nyugdíjasok munkájának arány—

ban kell állnia fizikai lehetőségeikkel, dolgozhatnak rövidebb munkaidővel,

gyakrabban lehet hosszabb szabadságuk,

munikaidejük bizonyos esetekben keve—

sebb lehet, könnyebb munkát kaphatnak.

így az állam is, az öregek is jól járnak.

A nyugdíjba vonulás, elszakadás a közös- ségtől, a fölöslegesség, egyedülmaradás érzése —— mindez idő előtti öregedést, pszichikai és fizikai bajokat, családi konfliktusokat okoz. A munkához való jog megtartása és maga a munka lehe-

tővé teszi az élet meghosszabbítását.

A gyógyszerek és a higiénia sikerei, az anyagi jólét biztosítja a nyugdíjasok szá—

mára az egészséges, tevékeny öregséget, amelyben a főszerepet a fiziológiailag és

szociálisan egyaránt szükséges munka játssza. így minden nyugdíj érdemekben gazdag szolgálatokért és nem öregség miatt adott nyugdíj lesz.

(Ism.: A. Somlay Margit)

IPARSTATISZTIKA

PASCHEN, H,:

AZ iPARl KONCENTRÁCIÓ STATISZTIKAI MÉRÉSE

(Die statistische Messung der industriellen Konzentratiun.) — Statísttsche Informationen.

1963. 4. sz. 111—123. p.

Az ipari koncentráció mérésének kü—

lönböző módszerei nagyon alapos vizs-

gálatra szorulnak mielőtt azok alkalma—

zásra kerülnének és az általuk nyújtott

adatokat felhasználnánk olyan intézke—

dések megtételére, amelyek bizonyos

gazdaságpolitikai célok megvalósításához okvetlenül szükségesek. Günter Sieber

például (üzemi koncentráció, Vállalati

koncentráció, konszernalakitásí) azt igyek—

szik bizonyítani, hogy a Lorenz—görbe a koncepció folyamatának mérésére nem alkalmas, mivel csak az egyenletes el—

osztástól való eltérés mértéke, azaz

a relatív koncentrációra mutat rá, és az abszolút koncentrációt figyel—

men kívül hagyja. Sieber szerint he—

lyesebb, ha egy iparág vállalatainak át—

lagos nagyságát (a forgalom alapján szá—

mítva) az ágazat legnagyobb vállalatai—

nak (mondjuk 10 százalékánakl átlagos

nagyságához viszonyítjuk. Ha például ez

1 Betriebskonzentration, Unternehmens'kon- zentration und Konzernierung. Köln. 1962.

Bund Verlag.

94

utóbbi nyolcszorosa az egész iparág átla—

gának, a koncentráció mértéke 80.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy tu- lajdonképpen mit is értünk relatív, illet—

ve abszolút koncentráción? A legtöbb

közgazdász e két fogalmat a következő—

képpen értelmezi.

Relatív koncentrációról

beszélni, ha egy iparcsoport nagy vál-—

lalatai a kisebb konkurrensek költsé—

gére növelik piacaikat, tehát megnő a csoporton belüli szóródás. A gyengébb konkurrensek kénytelenek feladni a

küzdelmet, megszűnnek, megindul egy abszolút koncentráció, csökken a szóró-

dás és vele együtt a relatív koncentrá—

ció. Ez a folyamat többször megismétlő- dik, míg végül kialakul egy monopólium vagy oligopólium. A relatív koncentrá—

ció tehát az egyenletes eloszlástól való eltérés mértékét jelenti, míg az abszolút koncentráció a vállalatok abszolút nagy-

ságát. Abszolút koncentráció ezek sze- rint egyenletes eloszlás esetén is léte- zik.

A tanulmány abból a szempontból vizsgálja az egyes indexeket és eljárási

módokat, hogy azok miképpen használ—

hatók fel az ipari koncentráció mérésére

és az egyes mutatókból milyen követ-

keztetéseket lehet levonni.

A relatív koncentráció mértékének

felmutatására felhasználható mutatók egyik csoportjába tartoznak az átlagos négyzetes eltérés, a szórásnégyzet, az átlagos eltérés, a szóródási együttható, valamint a standardizált szóródási együtt—

ható.

Ezek az abszolút koncentráció méré—

sére nem alkalmazhatók.

A mutatók egy másik csoportja va—

lamelyik változó és a többi változó kü-

lönbségét használja fel a mutató képzé-

séhez. Ide sorolja szerző a differencia átlagot, a Lorenz—görbét és a Gini együtt- hatót. Szerző ez utóbbinak az Egyesült

Államok 1919. évi jövedelem-eloszlásá-

nak vizsgálatánál történt felhasználását

közli.

A harmadik csoporthoz mindössze egy mutató, az ún. ,,Gini index" tartozik, amelyet Bílleter használt fel Basel város 1925. évi jövedelem—eloszlásának elem—

zéséhez.

A negyedik csoportba a Pareto—görbét akkor lehet

sorolta a szerző. Ez főként grafikus ábrázolási módja révén sokak szerint,

így főleg Billeter szerint is, jövedelem—

eloszlások vizsgálatánál eredményesebben

használható fel, mint a Gini index.

; Az abszolút koncentráció mértékének

mérésére alkalmas például a vállalatok

STATISZTIKAI IRODALMI FIGY ELÖ

középértékének (akár a forgalom értéke,, akár a foglalkoztatottak száma alapján számítva) abszolút nagysága. Ezzel azon—

ban óvatosan kell bánni, mert növeked—

het az átlag ugyanannyi vállalat eseté-v ben is, amikor pedig koncentráció—vál—

tozásról nem lehet beszélni.

Az abszolút koncentráció legfontosabb!

mérőszámai azok az indexek, amelyek azt mutatják be, hogy az iparág termef

léséből hogyan részesül a néhány leg-—

nagyobb vállalat. Ilyenek például a

koncentrációs görbék, amelyek ábrázolá—

sánál az abszcisszára kerülnek a válla—

latok csökkenő nagyságrendben, az or—

dinátára pedig ezek kumulált részese—

dése az iparág termeléséből százalékban.

A görbéről azután könnyen leolvasható az is, hogy adott számú vállalat milyen mértékben részesül az iparág összes ter- meléséből, illetve az ordinátán választva ki egy értéket, az iparág termelésének bizonyos százalékára hány vállalat esik.

A koncentrációs görbék esetleges egye-;

netlenségéből eredő torzítást igyekszik kiküszöbölni többek között a Herfindahl vagy Hirsghman-féle index, amely tu—

lajdonképpen az előbbi módszerek fino—

mítása.

Az összes eddig felsorolt mutatóknak,

illetve indexeknek van azonban egy kö—

zös hiányosságuk, mégpedig az, hogy vajmi kevés felvilágositást adnak a kon-

centráció változását befolyásoló ténye—

zőkről, azonkívül dinamikus elemzésre nem igen alkalmasak, Lényegesen töb—

bet mutat ezeknél az ún. ,,transition matrix", ámbár ez sem nyújt minden

esetben egyértelmű magyarázatot.

Mindezekből az a végső következtetés

szűrhető le, hogy nincs olyan ideális módszer vagy index amely minden eset—

ben eredményesen alkalmazható mind a relatív, mind az abszolút koncentráció mérésére. A legtöbb esetben az a helyes eljárás, ha több fajta indexet számítunk, sőt nem haszontalan, ha a korreláció—

számítás módszereit is felhasználjuk

vizsgálatainkhoz.

(Ism.: Gyöngyösi György)

HlCKMAN, BERT G,:

A KAPACITÁSBECSLÉS ú.: MÓDSZERE (On a new method of capacity estimation.;

—— Journal of the American Statistical Asso- ciation. 1964. június. 529—549. p.

A közgazdaságtan szempontjából a ka—

pacitás költségfogalom. Nem más, mint

az a termelés, mely a legkisebb átlag—

költségen állítható elő, adott temelő—