Az új termék fogalma és statisztikai mérése

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ ÚJ TERMÉK FOGALMA ÉS STATISZTIKAI MÉRÉSE

LEHOCZKY GYULA

A népgazdaság ipari termékszerkezete az egyes termelő vállalatok gyártmány—

összetételétől és annak változásaitól függ. A népgazdasági termékszerkezetet a forgalom szférájában az import is számottevően befolyásolja. A gyártmányszerkezet makro szintű vizsgálata a mikro szintű mérésekből és elemzésekből alakítható ki.

Jelen cikk elsősorban a kérdéskör mikro szintű problémáival foglalkozik.

A vállalati termékszerkezetet mennyiségi és minőségi változások együttesen befolyásolják. A mennyiségi és minőségi változások az adott időpontban gyártott termékek belső arányváltozásaival jellemezhetők. Ennek a változásnak kifejezői az adott termékeknek a vizsgált időszak két időpontjában mért mennyiségi arányai.

Szélső esetben a termékek arányai nem változnak. mert a termékegyedek termelése nem vagy egyforma mértékben változik.

A termékszerkezet mennyiségi változása nem tartalmaz semmiféle termékmódo- sítást. Azt az esetet, amikor valamely termék vagy termékek gyártása valamely ok miatt az időszakban megszűnik, még mennyiségi változásnak lehet tekinteni, bár bizonyos mértékben minőségi változást is jelent, amennyiben a megszűnő termékek helyébe más, meglevő, de feltételezhetően korszerűbb cikkek gyártása lép.

A termékszerkezet minőségi változását -- véleményem szerint — mindazok a vál- tozások előidézik, amelyek a vizsgált időszakban a vállalat termékein bármilyen mértékű fejlesztés vagy módositás következtében létrejöttek. A minőségi változások- nak ebben az értelemben általában előremutató. pozitív tendenciájuk van, feltéte- lezhető ugyanis, hogy a változások a termékeket korszerűbbé teszik, használati ér- téküket növelik. A visszafejlődés esetét általában ki lehet zárni a vizsgálatból, bár egyes esetekben előfordul.

Jelen tanulmány az adott időszaki gyártmányszerkezethez képest bekövetkezett változásokat, annak mennyiségi és minőségi oldalait vizsgálja. ezzel tulajdonképpen relatív változásokat szemlél. Nem foglalkozom itt a termékek korszerűségének álta—- lános kérdéseivel, vagyis azzal, hogya termékszerkezet egyes egyedei milyen mér- tékben voltak korszerűek a mérési időszak elején. és mennyire azok az időszak vé- gén. Ez a kérdéskör — bár rendkívül fontos — nem tartozik a vizsgálat témakörébe,

hanem a gyártmányszinvonaI—elemzések részét képezi.

A tanulmány a termék fogalmát marxi értelemben átfogóan értelmezi, mondani- valóját az ipari és a kereskedelmi forgalomba kerülő cikkekre korlátozza. Ezen be—

lül nem tesz lényeges különbséget a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök kö—

zött, mert a közös jellemzőkből indul ki:

— egyrészt abból, hogy minden ilyen termék áruként jelentkezik, akár a termelési eszkö—

zök, akár a fogyasztási cikkek piacán;

(2)

64 LEHOCZKY GYULA

— másrészt nem tesz különbséget, hogy az áru (a termék) milyen szükségletet elégít ki, mert ezek mindig valamilyen emberi szükségletek;

— végül nem választja külön azt, hogy valamely áru hogyan elégít ki emberi szükségletet, mint közvetlen szükségleti cikk, vagyis mint élvezeti tárgy, avagy pedig kerülőúton mint ter-

melőeszköz. '

E jellemzők leszűkíti'k az új termékként szóba jöhető gyártmányok körét, végülis csak a végtermékként kibocsátásra kerülő cikkekre vonatkozó meghatározást adják.

Ez eleve azt jelenti, hogy egy-egy alkatrész — akármilyen új is — nem tekinthető új cikknek, mert önmagában nem hasznos. Ha pedig beépítésével az adott komplett gyártmány lényegesen 'korszerűsödik. akkor a komplett termék új gyártmánnyá válhat.

V

AZ ÚJ TERMÉKEK FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSl SZEMPONTlAl

Az ipari termékek körében az új gyártmányok újdonságát egymástól merőben eltérő több szempont alapján lehet meghatározni. A különböző szempontok szerint minősített új termék újdonsági foka csupán az elbíráiás szerint tág határok között változhat. A termékek újak lehetnek egyrészt:

a) a statisztikai előírások.

b) az adott ország, c) a gyártó vállalat, d) az egyes felhasználók, szempontjából, másrészt

e) az adott területre vonatkozó konkrét előírások, f) az újítási rendelkezések,

9) a szabadalmi rendelkezések tekintetében, valamint

h) az alkalmazott ár, i) a felhasznált anyagok

szerint. Az értelmezési szempontok különbözősége eleve heterogénné teszi az új termék meghatározását és valamilyen kategóriába való besorolását.

Az új termék vállalati szintű elbírálásában fontos motiváló hatás is érvényesül azzal, hogy a vállalatot, illetve annak munkáját 'az új gyártmányok aránya révén is

értékelik. Ezért a vállalat érdekelt abban, hogy minél több új termékről adjon szá—

mot. Az adott időszakban bevezetett új termékek száma azonban nem utal arra.

hogy az egyes gyártmányokat a vállalat maga fejlesztette-e ki, licenciát vásárolt—e.

vagy csak kisebb korszerűsítés révén vált egy régi termék újjá. Arra sem utal az ilyen összefoglaló információ, hogy nincs—e az új termékek körében olyan. amelyet úgyszólván csak az új ár lehetősége miatt hoztak ki. Ezen a téren helyenként olyan törekvés tapasztalható. hogy a szabad áras termékek körében árfelhajtó szándékú újdonságok is szerepelnek. Ezek amellett, hogy indokolatlan előnyökhöz juttatják a vállalatot, még erkölcsi elismerést is biztosítanak számára.

Az új termékek besorolási rendszerét elemezve az elbírálási szempontok külön—

bözősége szerint megállapítható—k a következők.

a) Az új termékek statisztikai szempontból mérlegelt besorolását a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó utasítása írja elő. Eszerint ..Új gyártmányna—k minősül

az a termék. amelyet a magyar ipar előzőekben még nem gyártott. s amelyet forga—

lomba hoztak, illetve exportra eladtak. A kiszerelési egység és a kiszerelt termék

(3)

AZ ÚJ TERMÉK FOGALMA

65

súlyváltozásai, méret— és névváltozások. új gyártmányként nem szerepeltethetc'ik."1

(Ez utóbbi a vegyipari ágazatra vonatkozó előírás, de illusztratív ereje miatt ér- dekes.)

Az egyes ágazatokra vonatkozó KSH-előírások mellett a szakminisztériumok is adtak előírásokat ki, amelyek az általános fogalommeghatározás mellett a szakmai

sajátosságokra utalnak. lgy például a gépiparban új gyártmánynak kell tekinteni mindazokat a termelni kívánt gyártmányokat, melyeket a magyar ipar korábban nem gyártott. vagy pedig lényegesen eltérő szerkezettel. lényegesen más összetételben állított elő. Egyes esetekben új gyártmánynak kell minősíteni azokat a termékeket is. amelyeknek — jelentős korszerűsítés és tipizálás révén —— főbb műszaki és gazda—

sc'lgi jellemzői a már termelt gyártmányokétóul eltérnek.

b) Az adott ország szempontjából az új termék egyértelműen a KSH-besorolás szerint az a) pontban hivatkozott formában határozható meg.

c) Ellentmondásos a gyártó vállalat szempontjából újnak ítélt termék megha- tározása, mert ami egy vállalatnak új. az nem biztos, hogy országosan vagy világ-

méretekben is az.

Ellentmondás van továbbá a Központi Statisztikai Hivatal már említett meghatá—

rozásával is, amely új gyártmánynak azt a terméket minősíti, amelyet a magyar ipar korábban még nem gyártott. Mindezek ellenére jelenleg (1977 augusztusában) for- galomban van olyan hivatalos kérdőív.2 amely a gyártmányok cserélődésének válla- lati szintű megfigyelésénél — valószínűleg iparági, minisztériumi szintű összesítés igényével — az új termék fogalmát a következőképpen határozza meg: .,Az új ter- mé—k fogalmából a választékcserét kizárjuk. Az új, ami műszaki—gazdasági szem- pontból újdonságot jelent az adott vállalatnak." Ez az érvényben levő KSH-előírá- soknak és ennek alapján a gyakorlatnak is ellentmondó meghatározás további nemkívánatos zavarokat okoz ezen az egyébként is ellentmondásos szakterületen.

Azok a vállalatok. amelyek korábban a hivatalos előírásokban szereplő megh-atáro- zások szerint alakították ki az új termékek megfigyelésére vonatkozó rendszerüket, azt az említett felvételhez nem tudják felhasználni. át kell értelmezniök a fogalmat, módosítani kell a meglevő adatokat, amelyek alapján a következő év becsült ada- tát 'képezhetik.

Meg kell említeni e kérdésnél azt is, hogy a .,műszaki—gazdasági szempontból újdonság" meghatározás a lehető legtágabb értelmezési szabadságot és ezzel fél- reértelmezési lehetőséget ad még akkor is. amikor a választékcserét a meghatározás egyébként kizárja.

Nem sokkal jobb a helyzet e kérdőív meghatározásai terén a megszűnő termé—

keknél sem; ezeknél még a fogalmi meghatározás is elmaradt, csupán a megne—

vezés Sejteti, hogy bármilyen okból megszűnt termékeket kell itt feltüntetni. Nem érdemes e kérdésben részletekbe bocsátkozni e helyütt, csak arra utalok, hogy e

kérdésben a kerek százalékban megadott arány teljesen eltakarja a megszüntett

termelés okait és tényleges volumenük arányait. mert a termékek átlagos életgör—

béje szerint a termékek mennyisége a gyártás utolsó évében rendszerint elenyésző az előző évekéhez képest.

Mindkét területen — az újnak tekintett és a megszűnt termékek terén — az em—

lített felvételben 'kér't egyszerű százalékos arány nem mutat rá arra sem. hogy a gyártmányok száma hogyan változott, és azt sem jelzi, hogy miként alakult a ter- melés volumene általában. Ezek hiányában az említett elvi tisztázotlanságok tovább

* Utasítás az 1976. évi éves vegyipari szakmai jelentéshez. 270475/76. sz.

i.:lparv'allalati vélemény az 1977. és 1978. évről" :. kérdőív, összeállította a Gazdaságkutató Intézet 1977. julius hoban. kiadta a KSH Fővárosi igazgatósága nem kötelező adatszolgáltatásként.

5 Statisztikai Szemle

(4)

66 LEHOCZKY GYULA

fokozódnak. és nem segíthetik elő a terméksZerkezet—változás megfigyelésének fon—

tos kérdését.

Megállapítható. hogy a vállalat szempontjából új termék fogalmát pontosítani.

besorolási szempontját pedig feltétlenül differenciálni kell.

d) Az egyes felhasználók szempontjából újnak minősülő termék igen kevert kategória lehet, mert annak a felhasználónak, amelyik még semmilyen hasonló ter- méket nem alkalmazott, bármely termék újnak számít. Az olyan felhasználónak, amelyik rendszeresen alkalmaz valamilyen terméket, az új termék a korábbi termék—

hez képest többletet. nagyobb használati értéket, kedvezőbb gazdaságosságot stb.

jelent, a felhasználó ezt érzékeli. A termékek és a termelés végcélját tekintve ez a mérlegelési szempont a legfontosabbnak mutatkozik. mert ez szabja meg a termék alapvető használati értékének és a kielégítendő szükségletnek a viszonyát. Ezt a mérlegelési szempontot nem az egyes. hanem az általános felhasználók tekinteté- ben kell értelmezni.

e) Az új termékek fogalmi meghatározásának külön területei azok az iparágak.

amelyekben a forgalomba hozatalhoz valamilyen ok miatt alkalmazási engedély meg-szerzése szükséges. Ilyen például a gyógyszeripar. az építőipar, az élelmiszer—

ipar egyes részei, valamint az ivóvízzel. a gázzal és más veszélyes vagy fontos anya- gokkal kapcsolatos új termékek (csövek, vezetékek. tárolók, kapcsolók stb.).

Az építőiparban az újfajta termékek bevezetését alkalmassági engedélyhez kötik. Ennek kapcsán újfajta termék (építési anyag. szerkezet. épületgépészeti be- rendezés és szerelvény, továbbá előregyártott épület, épületrész) az, amelyet a 'hazai építéstervezési vagy építőipari kivitelezési tevékenység során még nem alkalmaztak, vagy alkalmaztak ugyan. de az eredeti tulajdonságait lényegesen befolyásoló vál- tozásokat hajtottak végre rajta, s amelyre állami szabványt, műszaki előírást vagy típustervet még nem bocsátottak ki.

f) 'Újítási szempontból új terméknek a ..Magyarországon még nem gyártott"

terméket minősíti például a 29/1959. Korm. sz. rendelet alapján a Nehézipari Mi- nisztériumnak az Országos Tervhivatallal egyetértésben kiadott 77/1959. sz. végre- hajtási utasítása. A ma érvényben levő 38/1974. (X. 30.) MT. sz. rendelet az új ter- méket nem definiálja, csupán utal arra, hogy ,,. . . műszaki jellegű a javaslat általá- ban akkor. ha . .. a munka tárgyában előnyös változást hoz. Részletesebben kife- jezve akkor. ha magában a gyártott termékben előnyös változást jelent, végül

ha új termék előállításához vezet."

g) A szabadalmi jog szempontjából újnak tekinthető terméknek, illetve újdon- ságnak egyértelmű meghatározása van a jelenleg érvényes hazai szabadalmi tör—

vény alapján (1969. évi Il. sz. törvény). Eszerint hazánkban az újdonságot világvi- szonylatban kell érteni, tehát a bejelentés napján sehol a világon nem lehet olyan megoldás. Ezt újdonságvizsgálattal állapítják meg. A szabadalmaztatható újdonság emellett haladást jelentő műszaki megoldás kell legyen, és gyakorlatban alkalmaz- hatónak kell lennie. Tehát a szellemi alkotásnak termékben vagy termelési eljárás- ban kell megtestesülnie. Egyes esetekben termék közérdekből nem szabadalma—' tatható (például gyógyszer, vegyi úton előállított termék. emberi vagy állati élel—

mezésre szolgáló cikk), ezekre csak a gyártási eljárás szabadalmaztatható. Más országokban mind a találmányt. mind az újdonságot ettől eltérően is értelmezik.

A találmány megvalósításával létrejött új gyártmány tehát Egyértelműen új.

nemcsak vállalati és hazai szinten. hanem világviszonylatban is. Az ilyen termékek jó értelmezhetősége felől nincs semmi kétség.

h) A vonatkozó rendelkezések az új termék fogalmát sajátságosan és egyúttal konkrét meghatározásokkal értelmezik az ár alkalmazása szempontjából. Az 5611967.

(5)

AZ Új TERMÉK FOGALMA

67

(Xll. 19.) Korm. sz. rendelet 10. §-a szerint ,,A rendelet alkalmazása szempontjából új termék. új választék az a termék, amelynek sem hatóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figyelembevételével vagy szabadon kialakított és érvényesített

ára nincs." Ennek az alaprendelkezésnek megfelelően a 9/1967. (ÁT. 46.) ÁH. sz.

utasítás előírja, hogy az ágazati, illetve a szakmai árképzési irányelveket kell alkal—

mazni. A nehézipar területére például 9/1968. (NlM. É. 11.) NlM—ÁH. sz. utasítás

az érvényes, amely szerint ,.(1) Újnak az a termék minősül, amelynek hatóságilag megállapított, hatósági rendelkezés tigyelembeve'telével vagy szabadon kialakított ára nincs. A hatósági ármegállapítás alá tartozó termék új terméknek tekintendő akkor, ha érvényes szabályok szerint megállapított vagy elfogadott hatósági ára nincs. (2) A hatósági ármegállapítás szempontjából újnak tekintendő az a termék, a) amelynek minősége eltér vagy az ár kialakíthatóságánál figyelembe vett szab—

ványtól, vagy az azt helyettesítő előírástól, feltéve, hogy az árjegyzék osztályos áruk—

ra vonatkozó előírásai nem alkalmazhatók, b) az a termék, amelynél az árjegyzék

útmutatóiban szereplő árelőírásokat meghaladóan eltértek a csomagolási, illetve

mennyiségi feltételektől."

Az új termék áralkalmazás szempontjából mérlegelt meghatározása befolyá- solja a vállalatoknál kialakított új termékek körét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy valamely terméket csupán például az árjegyzé'kben megadott súlytól való eltérés miatt is új terméknek minősítsenek, holott ez csak az ár szempontjából új (pontosabban más), a vonatkozó KSH—előírás szerint a statisztikákban újként nem szerepeltethető.

A szabad áras termékek körében még gyakoribb az. hogy csupán az ár miatt minő- sítik újnak a terméket.

i) A termékhez felhasznált anyagok megváltozása adott esetekben ténylegesen alapvető változást eredményezhet a gyártmány használati értékében. Az ilyen okok miatti változások túlnyomó többségükben egyértelműen birálhatók el. Ide sorolha- tók például olyan műanyagtermékek, amelyek korábban hagyományos anyagokból készült gyártmányokat helyettesítenek, és amelyekről kétségtelenül megállapítható a használati érték változása és más jellemzők (például technológia, élettartam) módosulása is. E területen érdekes példa az ivóvízellátás területén alkalmazni kívánt új anyagok és termékek engedélyezésének elve. Eszerint a már ismert és kipróbált anyagokat jegyzékbe foglalták, és az attól eltérő esetekben, vagyis az új anyagú termékeknél meghatározott formájú és tartalmú engedély kiadását kell kérnie az előállítónak, vagy import esetén a belföldi forgalmazónak. A termék forgalomba- hozatala csak a lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján kiadott engedély birto- kában válik lehetővé.

Az új termékek újdonságának elbírálásánál a tárgyalt különböző szempontok szerinti értelmezési lehetőség vagy előírás mellett sok szubjektivitást jelent az; hogy általában az érdekelt vállalat határozza meg: adott esetben mi az új gyártmány. Az igaz, a gyártó cég tudja legjobban elbírálni, hogy az adott termék új-e vagy sem.

de mégsem lehet mentes ez az ítélet szubjektivitástól. Vállalaton belül sem lényeg- telen, hogy melyik szerv állapitja meg az új termékek számát. A műszaki szervek hajlamosak arra, hogy minden fejlesztett terméket ide soroljanak, tekintet nélkül annak piaci bevezetettségére vagy sikerességére. A kereskedelmi szervek megítélése általában átfogóbb; minden eddig kereskedelmi forgalomba nem került cikket új—

nak tekintenek. Ez adott esetben hibák forrása lehet, és így az új termékek közé

egyszerű méretváltozás vagy újfajta csomagolású cikk stb. is kerülhet. '

Az eltérő besorolási rendszerek alkalmazása és a vállalati szubjektivitás követ- keztében előforduló téves új termév'kbesorolások olyan osztályozási rendszer beve-

zetésévei szüntethetők meg. amelynek kategóriái egyértelműek. és amelyek függet-

5.

(6)

68 LEHOCZKY GYULA

lenek a besorolást végző vállalati szervtől. Ebből következik, hogy ilyen osztályozás alkalmazása esetén bármely vállalati szerv helyesen állapíthatja meg az adott ter—

mék besorolását, a piaci bevezetettség és a piaci helyzet általános ismerete miatt mégis célszerű ezt a vállalat kereskedelmi szervével végeztetni.

Nem minden esetben egyértelmű az ipari új termékek besorolására alkalmazott módszer, például a Szovjetunióban sem, ahol a termékek minőségének egységes osztályozási rendszere3 az elmúlt években jelentős mértékben elterjedt. E szerint

-- a felső kategóriába azok a termékek tartoznak. amelyek az ezen a területen uralkodó legmagasabb világszinvonalnak felelnek meg.

— az első kategóriába azokat a gyártmányokat sorolják, amelyek megfelelnek az ural- kodó technikai szintnek és a szabványok követelményeinek,

— a második kategóriába az erkölcsileg elavult termékeik tartoznak, amelyek termelésével fel kell hagyni, és amelyeket újabb, élenjáró termékekkel kell helyettesíteni.

Annak ellenére, hogy jelentős mértékben nőtt a felső kategóriába tartozó ter—

mékek száma. és a besorolási rendszer határozott, mégis előfordulnak jelentős

eltérések. Éppen ezért ezzel a kérdéskörrel a Szovjetunió Kommunista Pártjának

XXV. kongresszusa is foglalkozott. ,,Vannak olyan terméktípusok —- mondotta L. l.

Brezsnyev előadói beszédében --, amelyeket a beszámolókban ,,újaknaik" minősí—

tenek, valójában azonban csak gyártási időpontjukat, nem pedig műszaki szintjüket tekintve minősíhetők újnak. Részben ez vonatkozik számos, építőipari és útépítő gépeket, xkönnyű- és élelmiszeripari berendezéseket. építőanyagokat és öntődei gé-v peket. valamint más termékeket előállító vállalat termékeire. Még sokat kell tenni azért. hogy a tudomány eredményeit ne csak egyes — még ha a legragyogóbb -—- kísérleteknél és bemutatákon. hanem ezer és ezer új termékfajtánál alkalmazzák, az egyedi gépektől kezdve egészen a munka- és életkörülmények javítását szolgáló összes tényezőig. Az új tudományos eszmék gyakorlati alkalmazása napjainkban nem kevésbé fontos feladat, mint a kidolgozásuk."'*

Az új termékek fogalmának átfogó értelmezése és a sokféle szakmai terület kü—

lönböző részletértelmezései a tapasztalatok szerint nem nyújtanak kellő biztonsá- got a tényleges helyzet értékeléséhez. Ezért ma már szükségesnek látszik az értel- mezés módszertani fejlesztése és ezáltal az információk pontosabbá tétele. Ezt szán- dékozik e tanulmány elősegíteni az értelmezés módszertani differenciálásával, il-

letve az ezzel kapcsolatos javaslat közreadásával.

AZ IDÖTÉNYEZÖ AZ ÚJ TERMÉK ELBlRÁLÁSÁNÁL

, Az új termékek értékelésének számottevő tényezője az idő. amely több tekintetben befolyásolja a konkrét elbírálást. Az egyik időpont a termék életgörbéjén a termék értékesítésének kezdetét jelenti, amikor a fejlesztés (vagy az adaptációs

bevezetés) már befejeződött, a termék a forgalomba került. Alapvetően fontos - és

ebben minden ismert fogalommeghatározás egységes —, hogy az új terméknek csak

az ebbe a szakaszba jutott gyártmányt lehet besorolni.

Más jellegű időtényező a termék életkora, a termelésben és az értékesítésben eltöltött ideje, amelyre nézve folyamatos éves adatszolgáltatást kell a Központi

Statisztikai Hivatal előírásai szerint egyes ágazatokban végezni. Ez az egyes válla-

latok termékeinek összességét mintegy 30 évre visszatekintő, különböző lépcsőzésű

3 !. V. !axovec: A tudományos—műszaki fejlődés és (! tervszerű árképzés. Megjelent: A tudományos—- tle9chnikaí foligaaoiom közgazdasági kérdései a szocializmusban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

76. 335 o .

4 Az SZKP XXV. kongresszusa (1976. február 24—márclus 5.). Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 58. old.

(7)

69

időskálán mutatja ki, az utolsó év adtatsorában az adott évben először gyártott ter- mékeket jelzi, az új gyártmányok tárgyévi kimutatásával azonos adat formájában.

Az életkor szerinti megoszlás egy-egy vállalat teljes termékkörére vonatkozik.

és a megszűnő gyártmányok automatikusan kerülnek ki az adatgyűjtésből, ami azt jelenti, hogy az egyes gyártmányokra vagy gyártmánycsoportokra (amelyeket pél- dául valamilyen ok miatt külön meg kellene figyelni) nem ad ebből a szempontból értékes információt. Az életkor mint termé-kjellemző adott termékhez vagy termék—

fajtához kötődő. a termék életgörbéjén is ilyen formában megjelenő adat, ennek átlagai a vállalat összetett termé'kprofiljára túlságosan tömörítettek. ,

A termék várható élettartamát is számításba veszi a termék újdonságfokának megállapítására kidolgozott képletében a német demokratikus köztársasági Gar—

scha,5 eszerint:

N : 1__ Pd . 1_M

MpS WK

ahol:

Pd —— az az időtartam, amelyben a terméket már gyártják. és a világpiacon kínálják (év), MPS —-— a termék várható átlagos élettartama a főpiacokon (év),

AK — a piacon megjelent ko'nkurrensek száma, Ma — az elért piaci részesedés együtthatója,

WK — a potenciális versenytársak száma.

nélküli teljesen új cikket jelenti. Részletesebb indoklás nélkül is belátható. hogy egy nagyrészt becsült'vagy csak közelítő pontossággal megállapítható adatokat fel- használó számítás eredménye is csak korlátozott pontosságú lehet.

Az időtényezőne-k az új termék fogalmának kialakításában — véleményem szerint — abban van fontos szerepe, hogy azt jelezze, vajon meddig új a termék, illetve meddig lehet ilyen szempontból számításba venni. Ha valamely terméket bizonyos rendszerbeli kritériumok alapján új termékként vesznek számba az egyik évben, ak—

kor ugyanaz a termék ugyanannál a vállalatnál a következő esztendőben már nem tekinthető új gyártmánynak, bár előfordulhat, hogy éppen értelmezési problémák miatt hasonló, de más vállalat által később gyártott terméke—t ott is újnak sorolnak

be.

Az újdonságfok az értelmezés szerint 0 ( N ( 1 lehet, az 1 érték a versenytárs

AZ ÚJ TERMÉK SIKERESSÉGÉNEK KÉRDÉSE

Az új termék újdonsági fokától függetlenül is felmerül a termék sikerességének a kérdése. amelyet több szempontból lehet értelmezni. Egyes vélemények szerint a termék akkor sikeres, ha létrehozásával elérték a korábban kitűzött célokat, vagyis például ha egy gép minden tekintetben az előírt paraméterek szerint működik.

Az új terméket akkor is sikeresnek szokták tekinteni, ha az új gyártmány tény—

legesen eltér a meglevő, ismert terméktől, és alapvető paramétereiben a korábbi—

nál kedvezőbb képet mutat. Véleményem szerint a termék sikerességének mércéje a piaci siker lehet. Ennek a koncepciónak az alapját az új termékek besorolásának a Központi Statisztikai Hivatal szerinti meghatározása jelöli meg azzal, hogy csak olyan gyártmányokat vesz tekintetbe, amelyeket értékesítettek. Az értékesítés ténye

5 !. Garscha: Zeítfaktor und Produktionsstruktur. Verlag die Wirtschaft. Berlin. 1969.

(8)

70 LEHOCZKY GYULA

a piaci siker egyik jele, de véleményem szerint az új termékként való besorolás fel- tétele a termék legalább féléves értékesítési múltja kellene legyen, függetlenül a gyártmány újdonsági fokától. Ennek (: felfogásnak az alapját az adja meg. hogy az a termék, amelyet a felhasználók (a piac) nem fogadnak el, bármilyen új is legyen, nem szolgál társadalmi igényeket, ezért nem járul hozzá a gazdasági—technikai

haladáshoz. Ennek az elvi állásfoglalásnak az egyik igazolását abban látom. hogy

világszerte számos olyan új terméket fejlesztettek ki, vagy olyan új termékekre adtak szabadalmat, amelyeket sohasem gyártottak, elsősorban a társadalmi igény hiánya

miatt. _ ,,

Ennél a kérdésnél felmerül az a gondolat is, hogy az új termék a siskerességtől azért is elválaszthatatlan. mert csak a társadalmilag felhasznált vagy hasznosított új termékek állják ki a gyakorlat szigorú próbáját és maradnak meg. A gyakorlati

adatok arra is szolgáltatnak példát, hogy a gyártmányfejlesztés tárgya sok esetben

a piacra bocsátás előtt, az életgörbe korábbi szakaszában valamilyen ok miatt si- kertelenné válik, megbukik. llyen esetekben a fejlesztéssel fel kell hagyni, és a fej—

lesztők az eddigi ráfordításokról is kénytelenek lemondani.

Érdemes utalni e téren a következő adatokra: amíg a hazai kutatási—fejlesztési témák összességére nézve az 1971 és 1974 közötti időszakban 58 százalékos volt a gyakorlati alkalmazás aránya,6 addig például a Budapesti Nemzetközi Vásáron dí- jazott termékek sikeressége átlagosan ennél szerényebb, iparáganként változó mér- tékű, 20—60 százalék között van.7 (A gyártmánytejlesztés sikerességére vonatkozó összefoglaló hazai adatok nem teljesek, amiben a sikeresség értelmezésének, meg-

határozásának hiánya valószínűleg szerepet játszik.)

A Szovjetunióban a befejezett kutatásoknak csak SOM-35 százalékát vezetik be,8 ami a gyártmánytejlesztés siker'ességére közvetlenül nem utal, de valószínűleg ma—

gában foglalja azt. ,

A gyártmányok sikertelensége — nagyrészt a piaci kockázat miatt — elég nagy- arányú az Egyesült Államokban is. ahol különböző felvételek szerint 30—50 százalé—

kos. egyes területeken 80 százalékos volt a sikertelenség.9 Egy 80 vállalatot átfogó korábbi felvétel a gyártmányok sikertelen'ségének időbeli lefolyását is szemlélteti

azzal, hogy egy sikeres gyártmányra átlagosan 40 gyártmányötlet jutott (ami 2.5 százalékos sikertelenségét jelent).10 A fejlesztés különböző szakaszaiban (előzetes

szűrés. gazdasági értékelés, fejlesztés, próbák és vizsgálatok, piaci bevezetés) erő—

sen csökkenő mértékben váltak sikertelenné a felvetett, beindított fejlesztési ter- mékötletek. (Megjegyzendő, hogy előnyös, ha minél korábban kiderül a sikertelen—

ség. Ez ugyanis további ráfordításoktól óvhatja meg a fejlesztőket. Ezt csak tüzetes

és többször elvégzett. körültekintő elemzésekkel leh et elősegíteni.)

A VÁLLALAT TERMÉKSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSÁT TUKRÖZÖ OSZTÁLYOZÁS! ÉS ELEMZÉSI RENDSZER

A vállalat termékszerkezetének tudatos változtatását tükröző osztályozási és elemzési rendszer főbb követelményei a következők:

— a rendszer egyértelmű meghatározásokkal tükrözze a vállalati termékszerkezet valamennyi változását, segítse elő a termékszerkezet-változás tervezését;

6 Lásd: Tudományszervezési Tójékoztatón1975. évi 5. sz.

7 Forgács K.: Díjak — érdemtelenül. Figyelő. 1976. március 17. (A szerző a sikert a két évvel későbbi sorozatgyártás tényében határozta meg.)

5 T. Sz. Hacsaturov adata. Elhangzott a Nemzetközi Közgazdasági Társaság 1971. évi konferenciáján (St. Anton, Ausztria).

9 V. P. Buell: Marketing management in action. McGraw—Hili. London. 1966.

10 Management of new products. Booz. Allen. Hamilton lnc. Chicago. 1968.

(9)

71

—— lényegesen csökkentse a meghatározások átfedéséből és nem kellő differenciáltságá- ból adódó szubjektivitás lehetőségét;

-— tegye lehetővé a vállalatnál nagyobb egységek (iparágak. trösztök, tárcák) szintjén való összesítéseket;

— legyen alkalmas az adatfeldolgozás gépesítése-re részben a feldolgozás időigényének csökkentése, részben a ma már a vállalatok jelentős részénél meglevő adatfeldolgozási rend- szerekhez való illeszkedés céljából.

Az osztályozási rendszer statisztikai beszámolójelentése'k készítését alapozhatja

meg azáltal, hogy egy—egy beszámolási időszak (célszerűen egy év) összes vállalati

termékváltozását tükrözi. Ezzel a rendszer bevezeti a termékváltozás összefoglaló fogalmát.

A rendszer (: termékváltozá'sokat két alaprészre tagolja:

!. azok a pozitiv irányú változások, amelyek akár a meglevő gyártmányokon bármilyen változtatást jelentenek, vagy eddig nem gyártott termékekként jelennek meg, vagyis a beszá- molási időszakban még vagy már gyártott termékek (1—5. főcsoportok);

ll. azok a változások, amelyek eredményeként a gyártmányok termelését az adott idő—

szakban megszüntették (bármely ok miatt), azaz a beszámolási időszak végén már nem gyár- tott termékek (6. főcsoport).

Az e (két alaprészen belüli szükséges mértékű belső differenciálást a rendszer egyértelmű fakozatmeghatározásokukal oldja meg. *

Azokat a termékeket, amelyeknél a beszámolási időszakban nem történik semmilyen minőse'ginek tekinthető változás, csupán mennyiségük változik meg, a rendszer külön nem érzékeli. Ezeknek mind a termékfélék számában. mind az érté—

kesítési árbevétel adatában csak egyenleg szerepük van, amikor a minőségi válto—

zásokat és a csak mennyiségi változást tükröző adatokat a vállalati összesen kép- zése céljából összegezikuEzért ezeket a rendszer Ill. részként, változatlan termékeik- ként tünteti fel.

A rendszer az !. összefoglaló részbe sorolható termékváltozásoknál egységesen legalább egy féléves piaci múltat mint besorolási küszöbértéket vesz alapul, a ko- rábban emlitett elvi alapokból kiindulva. A ll. részbe sorolt megszüntetett gyártású termékeknél azokat veszi figyelembe, amelyek a beszámolási időszakban bármilyen

ok miatt kerültek ki a vállalat termékei köréből.

A rendszer a táblában bemutatott osztályozást és annak meghatározásait al-

kalmazza. (Lásd a 72. oldalon.)

Az osztályozási rendszer az új terméknek minősíthető valamennyi termékválto—

zást (az első három főcsoportba foglalja. Az ezeken belüli differenciálás minőségi különbsége.-ket jelent.

Ez a három főcsoport egymással — mint különböző szintű új termékcsoportok — olyan kapcsolatban vannak, hogy az 1. főcsoportba sorolt termék feltétlenül a 2.

főcsoportba. a 2. főcsoport szerinti termék a 3. főcsoportba is besorolható lenne, mert kétségtelen. hogy például a világviszonylatban új termék az adott vállalatnak is új. Ezt a kapcsolatot éppen a differenciálás szükségessége miatt úgy kell alkalmazni. hogy csak a magasabb osztályozási szempont szerint kell besorolni egy-egy terméket, ha az egyébként a besorolási feltételeknek megfelel. Ennek a módszernek a következetes alkalmazásával feltétlenül különválnak a minőségileg más és más fokozatú új termékek.

A 4. főcsoportba foglalt és a korszerűsítési kritériumoknak megfelelő termékek

a rendszer szelleme szerint már nem tekinthetők új termékeknek.

Az 5. főcsoportba minden olyan termékmódositást kell besorolni. amelyeken

vagy a meghatározások szerinti, vagy egyéb változások következtek be, és amelyek

feljebb nem sorolhatók.

(10)

72 LEHOCZKY GYULA

A termékszerkezet-változás osztályozási rendszerének meghatározásai

Főcsoport Részcsoport

*" ] Besorolási szempont

száma megnevezése számai megnevezése

1. Szabadalom- 1.1 Saját fejlesztés eredményeként kibo- A termék teljesen új használati célo- mal védett. csátott új termék kat szolgál, vagy az eddigi; igényt eredeti, 1.2 Kutató—fejlesztő intézettel közösen minőségileg magasabb szanonalon azaz kifejlesztett és bevezetett gyárt- elégíti ki

világviszony- mány

latban 1.3 Kutató—fejlesztő intézet önálló ered- új termék ményei alapján a termelővállalat

által bevezetett termék

2. Országosan 2.1 Saját fejlesztés eredményeként beve- A termék teljesen új hazai használati

új termék zetett termék _ célt szolgál. vagy az igényeket mi—

2.2 Licenciavétel alapján gyártott és be- nőségiieg magasabb színvonalon

vezetett új termék elégíti ki

3. Agyártó vál- 3.1 Hazai licenciavétel alapján előállí- A termék a vállalat szempontjából űj.

lalatnak új tott termék az eddigi gyártmányokhoz képest fej-

termék 3.2 Egyéb módon. hazai vállalattól átvett lettebb megoldást jelent (kapott) új termék

4. Korszerűsitett 4.1 A termék funkciós paramétereinek, Ezek a termékek a meglevő gyártmá- termékek tulajdonságainak növelése—javitása. nyak felhasználásával és korszerű- illetve bővitése sitésiik révén az igényeket magasabb 4.2 A termék fizikai tulajdonságainak ja— szinvonalon vagy több célt összekap- vítása (amelynek révén a főmeg- csalva elégítik ki, vagy a meglevő határozásban szereplő célt —— célo- gyártmányt korszerűsítéssel új terü—

kat — el lehet érni, valamint jelen- letre való felhasználásra teszik al-

tős méretváltozás is) kalmassá

4.3 A termék alkalmassá tétele új terü- leten való felhasználásra (átalakí- tással. bővítéssel. kombinálással)

5. Egyéb termék- 5.1 A termék egyszerű méretváltoztatása A termékek ismert igényeket elégite- módositások új felhasználási terület nélkül vagy nek ki. változott tulajdonságaikkal

csomagolási súlymádositás elősegítik a nagyobb értékesítést 5.2 A termék külső megjelenésének mó—

dosításai funkcióváltozús nélkül (alak. torma, szin. csomagolás, di- vatosság)

5.3 A termék nevének vagy márkanevé—

nek megváltoztatása

5.4 A termékhez kapcsolódó szolgáltatá- sok mértékének változtatása (a ga- rancia időtartama, vevőszolgálati tanácsadás, pótalkatrészek számá—

nak változtatása stb.)

6. Megszüntetett 6.1 Gazdasági okok miatt véglegesen gyártású megszüntetett termékek

termékek 6.2 Véglegesen más vállalatnak átadott

termékek "

6.3 Egyéb okok miatt véglegesen meg- szüntetett gyártású termékek

Az árváltozás szerinti besorolást ez a rendszer nem érinti, és csak abban az esetben érzékeli, ha ez együtt jár valamilyen rendszeren belüli termékváltozással.

Ez természetesen nem zárja ki a kétféle módon —- ár szempontjából és egyébként e rendszer alapján -—- besorolt termék új gyártmányként való számbavételét. mert egy országosan új terméknek az ára is feltétlenül új. de nem biztos. hogy egy a vállalat szempontjából új termék az ár szempontjából is új, mert esetleg a már másutt al—

kalmazott árat kell itt is használni.

Általában nem helyeselhető az új termék fogalomnak minden jelző vagy tar—

talmi megkülönböztetés nélküli használata. ami a gyakorlatban önmagában zava—

rokhoz vezethet.

A megszüntetett gyártású termékek a meghatározások szerint különválasztva a termékszerkezet ilyen irányú változását tükrözik.

(11)

AZ ú) TERMÉK FOGALMA 73

Mind a termékváltozások, mind a megszüntetett gyártású termékek adatait a tábla szerinti összeállításban lehet egy időszakra összegezni, feltüntetve a termé—

kek darabszámát, az adott időszakban elért, illetve még gyártott mennyiség érté- kesítési árbevételét és a teljes vállalati adatokhoz viszonyított arányokat. Az egyes termékváltozások árbevételi adatai a besorolási feltétel alapján mindenképpen egy féléves értékkel azonos volumenű vagy annál nagyobb mennyiségű termékre vo—

natkozna'k.

Az e rendszer szerint összeállított tábla a már említett egyenlegképzés céljából a változatlanul gyártott termé-kek adatait is tartalmazza. Ezeknél a termékegyedek számát, valamint viszonyítási alapként a vállalati összes termé—kegyed számát egy időszakban egyszer meg kell állapítani.

Az osztályozási rendszer részösszegeket tartalmaz, és ezen adatok alapján sok- oldalú elemzés végezhető. Az adatössze'sítés bázisát képezheti a következő időszak tervkészítésének. legalábbis egyes fontosabb részcsoportok vagy teljes főcsoportok vonatkozásában.

A TERMÉKVÁLTOZÁSOK ÉS A MEGSZUNTETETT GYÁRTÁSÚ TERMÉKEK VOLUMENADATAINAK TORZlTÓ HATÁSÁRÓL

Az osztályozási rendszer szerint értelmezett termékváltozások és a megszünte—

tett gyártású termékek volumenadatai egymással ellenkező előjelű torzítást mutat- nak egy—egy beszámolási időszakban. A torzítás két részből tevődik össze:

— a nem teljes évet átfogó egyedi adatok elvi lehetősége (az értelmezés szerint az ado—

tok félévnél nagyobb. de egy évnél kisebb vagy egyenlő értéket jelenthetnek egyedileg és így összességükben is),

— az értékesítés növekvő, illetve csökkenő jellege miatt jelentkező torzítás (a termékvál- tozásoknál a fejlesztések eredménye éppen a beszámolási időszakban növekvő és így általá- ban még a később várhatónál kisebb árbevételt jelent, a megszüntetett termékeknél az ár- bevétel az utolsó időben rendszerint már lényegesen kisebb, mint korábban volt, éppen a termelés fokozatos megszűnése miatt).

Mindkét torzítást a pontosabb elemzés céljából megnyugtatóan korrigálni lehet a következő módszerekkel.

A megszüntetett gyártású termékek esetében a módosítás elve abból indul ki.

hogy a rendszer értelmezése szerint kimutatott töredék. de az adott évi tényleges értékesítési árbevétel mellett ki kell számítani a termékegyedekre és azok vállalati szinten összesített teljes mennyiségére az átlagos éves értékesítési volument (ÉS út[_

a következő képlet szerint: '

n

2 Ém,i

I

1 m,i

m, átl. : "

ahol:

É m' ,. — az i—edik megszűnt termékegyed összes értékesítési árbevétele folyó áron, a tény- leges gyártási élettartam alatt (forint),

* lm, ,. -— az i-edik megszűnt termékegyed tényleges gyártási élettartama (év).

n — a megszűnt termékegyedek száma az adott beszámolási időszakban.

Ezt a számítást általában mindig célszerű elvégezni a 6. főcsoport összes meg-

szüntetett termékére. Az eredmény a töredékadattal egybevetve mutatja a torzítás

mértékét.

(12)

74 LEHOCZKV GYULA

A termékváltozások esetében a módosítás abból indul ki, hogy az első öt fő- csoportba tartozó terméwkváltozások a minőségi változás szempontjából különböző mértékűek. Ezért e módosítást csak a lényegesebbnek ítélt fő— és részesoportok sze—

rinti termékváltozásokwkal kapcsolatban érdemes elvégezni. A részleges, alkalmazást az is indokolja, hogy csak becsült adatok állnak rendelkezésre, mert még meg nem levő adatokon alapulnak.

A számítást a következő képlet alapján lehet elvégezni:

!) ,

§ EVL."

1 IV, [

Év. átl. __7'177777

ahol:

É v, i— az adott főcsoportba vagy részcsoportba tartozó i—eclik termékegyed értékesítési árbevétele folyó áron, a teljes becsült élettartam alatt (forint),

Iv_ ,. — az adott főcsoportba vagy részcsoportba tartozó i-edik termékegyecl becsült élet—

tartama (év),

n —— az adott főcsoportba vagy részcsoportba tartozó termékegyedek száma.

Az egyes főcsoportokra vagy részc'soportokra kiszámított átlagos éves értékesítés a töredék év adatával összevetve utal a torzítás mértékére, és alapot nyújt további elemzésekre.

A termékszerkezet-változás elemzésének vállalati szinten és nagyobb egységek szintjén is igen fontos kérdés—köréhez jelen tanulmány átfogó és egyúttal a részle- tes elemzést elősegítő módszert szándékozott közreadni. Ez a munka részét képezi az ipari termelés fejlődéstörvényeit vizsgáló átfogó kutatásnak, és egyes részeiben továbbfejleszti az új termékek fogalmának meghatározásával foglalkozó korábbi

nézeteket.

PE3tOME

Bo BBoAHoH uacm aBTop aTMetraeT 3Haueuue' MSMGHGHHH CprKTypbl nponyxuun npen—

npum'uü H ero pam, s ynyuwenw CprKTypbl npoussoncma Ha ypoaHe napom-lora xosm'i- craa. Paanennn HSMeHeHHe crpymypbr npoAyKuMu npennpunmü Ha Konmec-raeHHyro u Ka—

uecrsem—ryro uacm, otMeuaeT 3HaueHwe KauecmeHHbrx nsMeHeHnü, a 3aTeM paccma'rpnaaer OTHOCuTeanble waMeHem—m.

ABTOp npouasogm kparknú oőaop npoőneMbr uHrepnpeTaum nonmm Hoaoü npo—

gykuuu cornacuo nemm—1 I'lpHSHaKaM. Yuasbisaet Tanme Ha sapyőemume anMepbl, a saTeM nepexopmr K anal-reuma cpaKTopa speMeHn e oueHK'e HOBOFO nponyxra. Ananusnpyet Tak- )Ke aonpoc ycnexa npoAyKra u enuHoanat—mo oromgecrsnaet ero c ycnexoM Ha pur-me.

Hocne nonpoőnoro uanomer—ma cnnoumoü CHCTeMb! Kareropuaauuu " anannsa 143—

MeHeHHH CTPYKTypbl nponyxum as'rop aeMouctpnpyeT KoMnneKCHoe naHn'me uaMeHeHnn npoAyKra, pacuneHm ero Ha ocr—roaamm KauecmeHthx mamenennü Ha rnasnbre rpynnbr.

B paMKax 3TOI'O onpeAenner ycnosun aauucnenun n npuaonm KOHerTHbIe onpenener—mn nam rnaensrx rpynn usMeHer—mn CprKTypbl UPOAYKLWH. 3am4mae'rcn yueToM cmrmx c npouaaonc'raa nponymoa, a Taxme nanenuú, BbmyCKaeMblx a HGMSMGHHOM enne B Teuenne oTueTHoro nepuona.

B sakmoueHne aa'rop BHOCHT npennomenne omocmenbi—ao Moaucpuuupyioumx (pak- TOpOB, Bosnnkaroumx :; cnyuae uaMeHeHun npOAYKTOB p,:m AononHeHm p.aHHblx.

(13)

AZ ÚJ TERMÉK FOGALMA 75

SUMMARY

ln the introductory part of the article the author discusses the importance of the change in the product structure of the enterprises and its role in that of the national economy.

Díviding the change in the product structure of the enterprises into auantitative and aualitative components the author emphasizes the importance of the aualitative changes, then he investigates the relative changes.

The article offers a brief survey of the problems in interpreting the concept of new products by nine aspects. The author refers also to foreign examples, then he deals with the significance of the time—factor in judging new products. He analyses the problem of sucessfulness of a product and claims definitely that the measure of sucessfulness can only be the

market result.

_ After discussing the system of classification and analization of (: full-scope change in the product structure, the author presents the overall concept of the product change, divi- .ding it in major groups by aualitative changes. He determines the criteria of classification, and gives concrete definitions for the five major groups of the changes in the product struc—

ture. He deals with the assesment of products whose production has ceased, and of these produced invariable within the period concerned.

Finally, the author makes (: proposal in relation to the modifying factors used for the completion of fractional data resulting from introduction of new products or cessation of

the production. l .