STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULF'OLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
SCHAICH. E. —— RUFF, A.:
A KONCENTRÁCIÓMÉRÉS STATISZTIKAI MÓDSZEREINEK ALKALMAZÁSI PROBLÉMÁIRÓL (Zur Problematik der Anwendung statistischer Ver—
fahren de. Konzentrationsmessung.) — Allgemeines Statistisches Archiv. 1977. 2. sz. 99—127. p.
Az abszolút és a relatív koncentráció méré—
sére szolgáló módszerek gyakorlati alkalma—
zásánál számos probléma merül fel. A tanul- mány ezek közül az alábbiakat emeli ki:
- a jelenlegi mérési módszereken alapuló értéke- lési rendszer közgazdasági problémái.
— a koncentrációs változó (a vizsgált ismérv) meg- választásával , kapcsolatos problémák.
— az aggregóció (változó- és szektoraggregáció) kérdései.
— a koncentrációs folyamat mérésének lehetőségei és korlátai.
A tanulmány e kérdéseket a koncentráció néhány gyakran használt mérési módszerével kapcsolatban vizsgálja. Ezek: a Lorenz-görbe.
a koncentrációs görbe. a Gini-mutató (R), a HerfindahI—mutató (H), a Rosenbluth—mutató (l), az entrópia (E), a 0 ismérvértékkel rendel- kező fiktiv egységek figyelembevételével kép- zett Gini-mutató (RO).
A szerzők modellpéldák segítségével jel- lemzik az egyes koncentrációs mérőszámok vi—
selkedését. (A relatív koncentráció példa- anyaga a személyi jövedelemre. az abszolút koncentráciáé pedig a vállalatnagyságra vo—
natkozik.)
A tanulmány ábrákkal szemléltetve is be—
mutatja, hogy a vizsgált mutatók — attól füg- gően, hogy értékelési rendszerük az abszolút vagy a relatív koncentráció mérésére teszi-e őket alkalmasabbá — más-más módon rea- gálnak az összehasonlított eloszlások külön—
böző eseteire. A szerzők véleménye szerint a fiktív egységek figyelembevételével képzett Gini-mutató (RO) ,.vegyes" mérési tulajdonsá-
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a
gai bizonyos előnyökkel járnak, alkalmazási feltételei azonban még további vizsgálatokat
igényelnek.
A modern gazdaságelméleti irodalom csak részeredményeket szolgáltat az egyenlőtlen- ségek mérésének értékelési rendszereiről. Kö- zelebbi vizsgálat alapján azonban megálla- pítható, hogy a Lorenz—görbe és a Gini-muta- tó alapján való értékelés jólételméletileg sem tekinthető megalapozottnak, a vállalati kon- centráció mérésére pedig -- ha ezen abszolút koncentrációt értünk — e mutatók teljesen al-
kalmatlanok.
Egy adott koncentrációs jelenség mérésére több különböző változó (ismérv) is szóba jö—
het. lgy például a személyi jövedelem egyen—
lőtlenségének mérésénél a bruttó. a nettó vagy a reáljövedelem. míg a vállalati kon—
centráció vizsgálatakor az éves, negyedéves forgalom, az eladott termékmennyiség, a fel- dolgozott nyersanyag mennyisége, a nettó termelési érték. a foglalkoztatottak száma, a lekötött tőke, a mérlegegyenlegként mutat- kozó eredmény egyaránt alapul vehető.
Az egy adott koncentrációs jelenségnél fi- gyelembe vehető va'ltozók többnyire nem függvényszerű. hanem korrelációs összefüg-
gésben állnak egymással.
A szerzők példákkal is vizsgálják. hogyan vi- selkednek, milyen változást mutatnak a mérő- számok az egyik szóba jöhető koncentrációs változóról (ismérvről) a másikra való áttérés—
kor. Arra az egyszerű speciális esetre, amikor két koncentrációs változó függvényszerű kap- csolatban áll egymással. levezetik a transz- formált változóra és a kiinduló változóra vo- natkozó mérőszám összefüggését. A tanul- mányban szereplő elemzési eszközökre tehát
— az entrópia kivételével — felírható olyan összefüggés, amely a transzformált koeffici- ensértékeket az eredeti koefficiensértékekből
Irodalmi
"Statisztikai Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk- ísmertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők,
nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.
illetve ahol szerző
1 260 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
származtatja. Problémát okoz azonban, hogy a megfelelő két mérőszám kapcsolata még egyszerű esetekben is csak nehezen áttekint- hető. Egyelőre még nem ismeretes olyan ál- talános elv, amelynek alapján a transzfor- mált változóhoz tartozó mérőszám a kiinduló változóból bármilyen esetben levezethető len-
ne.
A koncentrációmérés gyakorlati alkalmazá- sánál két jellegzetes aggregációs problémá- val találkozunk, a változó- (ismérv-) aggregá- cióval és a szektoraggregációval.
Változóaggregáción azt az esetet értjük.
amikor egy koncentrációs változó több olyan változó összege, amelyek az adott jelenség szempontjából szintén koncentrációs változá- nak tekinthetők. Ez a helyzet például a kü—
lönböző személyi jövedelemfajták és az együttes jövedelem egyenlőtlenségének vagy a nettó jövedelem, a jövedelemadó és a brut- tó jövedelem egyenlőtlenségének vizsgálatá- nál. ldősoroknál is találkozhatunk ilyen prob—
lémával. Ez az eset forog fenn. ha több egy—
más utáni időszakra külön—külön és a peri—
ódus egészére is vizsgáljuk valamely ágazat—
ban a termékek forgalmának koncentrációját.
Az összeadandók és az összeg koncentráció—
jának összefüggését modellpéldák alapján vizsgálva a szerzők megállapítják, hogy az gően kisebb vagy nagyobb, mint az összege- zendő változóké, hogy a változók közötti rangsor, az értékek elrendeződése azonos—e vagy sem.
Az időbeli összehasonlításoknál különösen fontos a szerepe az újonnan belépő, illetve a kieső egységek (például a keletkező vagy megszűnő vállalatok) számításbavételének.
Ezért a tanulmány két változó összegezésének speciális esetét is bemutatja, ahol feltétel- ként az összeadandók egységeinek azonossá- ga, továbbá a rangsor azonossága szerepel.
A vizsgált esetben is felírható összefüggés —- az entrópia kivételével — a vizsgált koncent- rációs mutatók összegezendő változói és az összeg koefficiensei között. Ebben a speciális esetben is jelentkeznek azonban interpretáci—
ós problémák a különböző mutatók eltérő re- agálásai folytán.
A szektoraggregációnál a részsokaságokra és az egész sokaságra vonatkozó koncentrá- ció összefüggése merül fel problémaként. Ez- zel kapcsolatban a szerzők a regionális szek—
torképzés esetét említik elsősorban. Úgyszin—
tén példákon látható és általánosságban is bemutatásra kerül a részsokaságokra és az egész sokaságra vonatkozóan felírt abszolút és relatív elemzési eszközök összefüggése. lgy például entrópia esetében az egész sokaság—
ra vonatkozó entrópiát a részsokaságokra vo—
natkozó entrópiának az értékösszegéből való részesedésekkel súlyozott átlaga és ezen sú- lyok entrópiája összegezésével nyerjük. A vál-
tozó- és (: szektoraggregácíó együttes előfor—
dulásával is találkozunk. Mindezekből követ—
kezik. hogy valamely jelenség koncentráció- jának megítélésénél az aggregációs fokot messzemenően figyelembe kell venni.
A koncentráció mérésére szolgáló mutató- számokat — főként a relatív koncentráció ese—
tében — gyakran osztályközös gyakorisági sor—
ból számítják. Az ebből eredő becslési hibát a szerzők a Gini—mutatóra (R) vonatkozóan vizsgálják. Megállapítják, hogy finomabb osz- tályközök alkalmazásával az alábecslési hiba csökkenthető. Egy széles felső intervallum vi—
szont alig ellenőrizhető befolyást gyakorolhat a mérőszám értékére.
A koncentráció folyamatának jellemzésére kézenfekvőnek tűnik a koncentrációs mérőszá—
mok idősorának felhasználása. Bruckmann e célra a Herfindahl-mutató (H) és a Gini- mutató Ro változatának alkalmazását java- solja. König javasolt ,.mobilitási" mérőszáma az egységek értékösszegéből való részesedé- sének a két vizsgált időszakbeli különbségei- ből adódó abszolút értékeit összegezi. E mé- rőszámok hiányosságának tekinthető azon- ban. hogy a koncentráció állapotában bekö- vetkezett változás mérésekor nem fejezik ki az egységek mozgását a koncentráció folya—
matában.
Grossack mérőszáma annyiban megy túl az előzőkben említetteken, hogy a Herfindahl—
mutató mellett az egységek értékösszegéből való két időszakbeli részesedésének korrelá- cióját is figyeleme veszi. Néhány probléma azonban a Grossack-mérőszámmal kapcso- latban is további tisztázást igényelne.
A szerzők érzékeltették a tanulmányban, hogy a koncentráció mérésére szolgáló kü—
lönféle módszereknek. az eredmények érté- kelésének számos problémája van. A kon- centrációmérés, -elemzés gyakorlati alkalma- zása ezért igen nagy körültekintést, óvatos- ságot igényel.
(Ism.: Kerékgyártó Györgyné)
VOLLE. M. : ADATELEMZÉS (L'analyse des données.) —- fistiaue. 1978. január. 3—23. p.
Économie et Sta-
Az .,adatelemzés" mint statisztikai módsze—
rekre utaló összefoglaló nómenklatúra. amely—
lyel mind gyakrabban találkozunk a francia statisztikai irodalomban, a szerző szerint tu—
lajdonképpen a leíró statisztika eszköztárába sorolandó; az adatgyűjtés, adatkezelés és adatfeldolgozás hármas műveletében az adatkezelés és az adatfeldolgozás fázisai között helyezkedik el. Az adatelemzés a meg- felelően kezelt adatoknak már bizonyos ér—
telmet tulajdonít, vagy legalább is abba a