Piatier, A.: Az innováció statisztikai mérése

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

711

Államok feldolgozó ipari fejlesztési elképze- léseibe.

Ez a helyzet az 1980-as évek elején meg- változott, Az Egyesült Államokban a kamat- lábak rekordmagasságot értek el. Ez ellen- tétes hatást váltott ki az Egyesült Államok iparában. Egyrészt vonzotta a külföldi tő- két, másrészt a magas kamatlábak a dollár árfolyamának mintegy 33 százalékos emel- kedését eredményezték a külföldi valuták- kal szemben. Ez egyúttal azt is jelentette.

hogy az Egyesült Államok piacain az im- portcikkek hasonló arányban olcsóbbak let—

tek. A magas kamatlábak a feldolgozó ipar kibocsátásában recessziót okoztak, a hazai kereslet jelentős csökkenése következtében.

A dollárárfolyamok jelentős emelkedése és az ipar recessziója mind a magas szintű technológiát megtestesítő, mind az alapipar- ágak kibocsátási és feldolgozási szintjé—

re kiterjedt. és jóval alatta van az 1970-es évek tapasztalataiból kiindulva tervezett trendnek. A szerző arra a következtetésre ju- tott, hogy a feldolgozó ipar kibocsátási és foglalkoztatási problémái kiküszöbölhetők lennének az évtized hátralevő időszakában, ha a dollár árfolyama versenyképesebb szintre térne vissza. és azzal egyidejűleg to—

vább folytatódna a gazdasági fellendülés.

(Ism.: Deáky Györgyné)

PlATlER. A.:

AZ INNOVÁCIÓ STATISZTlKAl MÉRÉSE (La mesure statistioue de l'innovation.) -— Cour- rier des Statistiaues. 1984. 32. sz. 52—56. p.

Egy évtizeddel az innováció újrafelfedezé—

se után — amikor e tevékenység többé már nemcsak néhány közgazdász vizsgálódásá- nak tárgya. hanem a fejlődés egyik megha—

tározó tényezője -— statisztikai értékelésé- nek jelentős fejlődéséről még nem beszél- hetünk, Az a paradox helyzet alakult ki.

hogy egy adott innováció hasznosságát mindenki elismeri. de makrogazdasági érté- kelésével alig foglalkoznak.

Az innováció esetében jelenleg egy sem teljesül maradéktalanul a statisztikai szám- bavétel következő öt feltételéből:

—a vizsgálandó statisztikai sokaság behatárolása.

— az összetevők meghatározása és

— jó vizsgálati lehetőségük biztosítása,

— a megfigyelések megszervezése (nómenklatú—

rák).

— a már meglevő statisztikák összekapcsolása az újakkal.

A statisztikai sokaság három kategóriára bontható: anyagi. nem anyagi és emberi összetevők. Ezek igen gyakran jelentősen eltérő értelmezése lehetetlenné tesz bármi- féle statisztikai összehasonlítást.

Az összetevők meghatározásánál tapasz—

talható inkonzisztenciót a különböző megkö- zelítésekből adódó eltérő eredmények okoz—

zák. A műszakiak egy szűkebb értelmezés

(..az innováció feltétele a fejlett technológia

alkalmazása") mellett foglalnak állást, míg a gazdasági szakemberek az innováció fo- galmának tágabb interpretációjára hajla—

nak (anélkül. hogy megvonnák értelmezési területük határait).

Megfelelő nómenklatúrák hiányában sta—

tisztikai számbavétel nem képzelhető el.

Ezek összeállítása a klasszikus gazdasági nómenklatúra átalakításával valósítható meg, hiszen a tevékenységek (és velük együtt a termékek és anyagok hagyományos felhasz- nálási formái) megváltoznak, átrendeződnek.

új bonyolult követelményeket kielégítő, mul- tiszektoriális vállalkozások alakulnak ki.

Az innováció az egész gazdasági és társa- dalmi életre kihat, ezért mérése elengedhe—

tetlen. éppen az innovációs politika megfe- lelő alakítása érdekében. Az innovációs sta- tisztika kidolgozásával kapcsolatban merül- het fel a statisztikai diszciplína teljes felül- vizsgálatának szükségessége is.

Az innováció fogalmának meghatározásá—

ra tett kísérletek közül (innováció : új ter- mék vagy eljárás; innováció : kutatás—Hej- lesztés: innováció : fejlett technológia) legelfogadhatóbb az OECD szakértői cso—

portjának definiciója ..az innováció valami eladhatóba transzformált gondolat". bár ez is módosításra szorul:

— hogy az innováció fogalma nem kereskedelmi tevékenységre is alkalmazható legyen. az ,.eladás"

helyettesítendő (: .,felhasználással",

-— az innováció értékelése ne piaci bevezetéskór (..valami eladható"). hanem akkor történjék. amikor sikere bizonyitott.

A szerző szerinti végleges formula — ..az innováció egy gondolat vagy gondolatok körének transzformációja valamely eladott vagy felhasznált termékbe vagy eljárásba"

— kétirányú statisztikai megközelítést tesz le- hetővé. Egyrészt tanulmányozható az inno—

vációs folyamat. illetve ennek különböző fá- zisai. másrészt az innovációs tevékenység

eredménye.

Az innovációs folyamat (tudományos és műszaki kutatás, gyártás, értékesítés) vizs—

gálatánál a statisztikus a következő problé—

mákkal találkozik:

— az innovációs folyamatnál a klasszikus termelé- si folyamathoz járul még a gondolatok. ötletek ,.ter-

melése". ami szintén mérendő;

—- az anyagi mennyiségek vizsgálata és mérése mellett megjelenik a szellemi termékek mérésének igénye. hiszen nem tekinthetünk el a befektetett költségeknek az elért eredményekkel való összeveté—

sétől (a már kidolgozott metodikájú területek — pél- dául egészségügyi gazdaságtan —- tapasztalataiból kiindulva megállapítható. hogy esetünkben is több információ áll majd rendelkezésre az eszközökre, mint az elért eredményekre nézve);

712 STATISZTIKA! IRODALMI FlGYELÖ

— fontos szempont. hogy a potenciális innováció kivitelezhető és újra előállítható legyen (különbség a laboratóriumi és az üzemi prototipus között); a technikai kivitelezhetőséghez kapcsolódik még a pénz-

ügyi. a gyártási és a kereskedelmi kivitelezhetőség:

— fokozott figyelemre van szükség az innováció ke- reskedelmi forgalmazásánál: itt sem csupán anyagi, hanem egyben szellemi produktumról van szó, (sza- badalom. licenc vagy know-how esetében), amely- nek szerepe a kereskedelemben néhány évtizeden belül túl fogja szárnyalni az anyagi javak forgalmát;

— szükséges az innovációval kapcsolatos összes te—

vékenység (egy új tercier szektor) statisztikai szám—

bavétele.

Az innováció eredményének mérése a ter—

melési statisztikák fejlődését hozza majd magával, hiszen meg kell határozni az in—

novációnak a termelésben elfoglalt helyét.

A feladatot a következő tényezők nehezítik:

az innováció kockázatos jelleget; az a tény, hogy statisztikai észlelése csak megkésve történik. és hogy egy termék ,,újdonsága"

nem egyértelműen határozható meg.

Jelentős statisztikai fejlődéssel az innová- ció területén csak akkor lehet számolni, ha eredménnyel zárulnak az előzetes kutatások.

és számba vették a már rendelkezésre ál- ló információkat. Megoldásra vár:

— az innovációs folyamatban részt vevő tevékeny- ségek, foglalkozások, szervezetek minél teljesebb kö-

rű feltérképezése;

- a K—l—F vizsgálatára irányuló munkálatok kibő—

vítése, mivel az eddigi felvételek eredményei nem ki- elégítők (nem dolgozták fel a K—l—F költségeket. a kis— és középüzemekben folyó K—i—F tevékenységeket teljes egészében figyelmen kívül hagyták stb.);

—- a szabadalmi statisztikák egységesítése, asza- badalmi és az ipari információ összekapcsolása, csatlakozási pontok kialakítása a szabadalmak nem- zetközi osztályozási rendszere, valamint a termék— és tevékenységnómenklatúrák között;

—— a vállalati innovációs tevékenység fejlődésének regisztrálása igen egyszerű módon történhet (megál- lapítandó, hány innováció van folyamatban, milyen stádiumban; az innovációs folyamat átlagos időtar-

tama) ;

-— néhány innovációs mutató statisztikai számbavé- tele: K—l—F személyzet / teljes vállalati létszám, in- novációra forditott kiadások / anyagi beruházások, az innováció értékesítéséből származó jövedelmek]

összforgalom;

— módszertani szempontból az innovációs termék elemzése talán a legmeghatározóbb jelentőségű, hiszen az alkalmazott kritériumok (technológiai szín- vonal, földrajzi jelentőség. az innováció eredete, jel- lege, felhasználási területe) lehetővé teszik az ,,új- donság" egyértelmű definícióját;

—— innovációs katalógus kiépítése a már rendelke- zésre álló innovációs statisztikai jegyzékek és a vál—

Ialati gyártmánykatalógusok alapján.

(Ism.: Barabás József)

STAHMER. C. — HIPPMANN. H. D.:

AZ ENERGIAELLÁTÁS lNPUT—O UTPUT TÁBLÁI

(lnput-Output Tabellen der Energieströme 1980.) ——

Wirtschait und Statistik. 1984. 8. sz. 655—669. p.

A Német Szövetségi Köztársaságban az egyik legfontosabb gazdasági kérdés a meg—

felelő energiaellátás biztositása. Ennek ma—

gyarázata: bizonytalan a nyersolajellátás. és állandóan drágul az importenergia. A nép- gazdaság - ennek következtében -— egyre több és pontosabb statisztikai adatra tart igényt a rendelkezésre álló energiamennyi- ségről. valamint annak felhasználásáról. Az általános áttekintést szolgálják az évente készülő energiamérlegek, amelyeket részben egy külön erre a feladatra specializálódott munkaközösség (Arbeitsgemeinschaft Ener—

giebilanzen). részben az Európai Gazdasá—

gi Közösség Statisztikai Hivatala dolgoz ki.

Az energiamérlegek azonban nem tartal- mazzák az energiagazdálkodás szempontjá- ból lényeges valamennyi adatot; az ener- giaellátás biztonsága érdekében szükség van a termelés és a felhasználás gazdasági

ágazatok szerinti elemzésére is.

Ezt az igényt elégítik ki néhány év óta az energiaellátás input-output táblái. E táblák kombinált mennyiségi és értékadatokat tar- talmaznak, tükrözik az energiaforrások és az energiafelhasználás alakulásának, valamint más gazdasági ágazatok termelésének (for- galmának) összefüggéseit. ilyen — kibő- vített —— információbázis az ország energia—

gazdálkodósáról elsőként az 1975 és 1978 közötti időszakra készült. Az EGK Statiszti—

kai Hivatalának megbizásából hasonló elem- zést végeitek már a Közösség további hat országában (Franciaország, Olaszország, Belgium, Nagy-Britannia, Dánia és Hollan—

dia), s a munka azóta is folytatódik.

Az energiaellátás input-output táblái a Szövetségi Statisztikai Hivatalban szokása- san elkészített input—output táblák kibővíté- sének tekinthetők. Ez utóbbiak rendeltetése, hogy lehetőleg átfogó képet adjanak a kü—

lönböző népgazdasági ágazatok, valaminta bővebb gazdasági környezetük között kiala—

kult termelési és árukapcsolatokról, mégpe- dig a termelés szempontjából alapvető jel- lemzők szerinti bontásban. A táblák oszla- pai termelési áganként adják meg a meg- termelt javak értékét (a termelési értéket), valamint a termelési célú felhasználásokat azok eredete szerint, a sorok pedig —— szin- tén ágazatok, illetve végső felhasználók sze- rint -— a megtermelt javak felhasználását szemléltetik (például magánfogyasztás, álla- mi felhasználás, beruházás, kivitel). A táb- lák egy-egy mezője tehát azt szemlélteti konkrétan. hogy mennyit vásárolt az oszlop szerinti, illetve mennyit adott el az adott sorban feltüntetett ágazat, azaz: az oszlo—

pok adatainak elemzése az input szerkeze- tét adja meg, míg a soroké a felhasználás szerkezetét.

Az 58 felsorolt ágazat közül az öt legfon- tosabb energiatermelő a következő:

— villamosenergia-, gőz-. melegviz—előállítás,

— kőolaj— és földgázhasznositás.

— szénfeldolgozás és kapcsolódó ágazatok.