A tervezett választéktól való eltérés hatása az önköltségcsökkentésre

898 HOZZASZOLAS

A tervezett választéktól való eltérés hatása

* az önköltségcsökkente'sre

Mint ismeretes, az önköltség tervvel szembeni alakulását két tényező határozza meg: az egyes kalkulációs tételekben je—

lentkező megtakarítás vaigy túllépés és a kibocsátott termékek mennyiségének meg- változása, a termelési arányok eltolódása.

Az önköltség csökkentéséért vívott harc—

ban a statisztikusnak ezt a két okot kell elemeznie. Hogy a vállalat jó vagy rossz munkáját kimutassa, nem állhat meg an—

nak megállapításánál, hogy egyik termék önköltsége esett, a másiké emelkedett, az sem elégséges, ha ezeket a változásokat részletezve, költség-tételenként munkálja ki.

Tovább halad a statisztikus, ha már odáig

Gyártmány !

jut, hogy mindezek mellett a teí'melés mennyiségének, a tervezett választék be nem tartásának befolyását is vizsgálatá—

nak tárgyává teszi.

Előfordulhat azonban olyan helyzet, amely mellett a statisztikus, a vállalatvezetés nem elégedhet meg ennyivel. A további intézkedések érdekében minden egyes ter- mékre, a termékeknél költségtételenként látnia kell a terveltérést, ill. az ezt elő—

idéző két tényező hatását. Megvilágítjuk a kérdést egy példával:

Egy vállailatnál 3 féle összehasonlítható terméket termelnek. Ennek önköltségi ada—

tai a következőket mutatják:

Gyártmányegységre eső

közvetlen közvetlen , .. , .. ., ..

43333; anyagköltség bérköltség egyeb koltsegek onkoltség osszesen

beszámolási , . .

1 )- 1 o— - ' ő—

terv— tény— szak— terv- tény- szak- terv— tény- szak- terv- tény- szak- terv- tény—

sze— lege— ban sze- lege— ban sze— lege- han sze— Jege- ban sze— lege.

rint sen rint sen rint sen rint sen ' rint sen

A ... 100 120 20 19 19 5 4 3 5 5 4 30 28 26

B ... 80 60 25 23 23 11 9 12 4 3 3 40 35 38

C ... l 70 110 7 7 9 7 8 6 4 5 20 18 22

Ragadjuk ki a táblából a ,,C" termék ,,Egyéb költségek" megnevezéssel egybe—

toglalt költségeit. Ezek a bázisidőszakban 6 Ft-ra, a; beszámolási időszakban pedig a tervezett 4 Ft-tal szemben 5 Ft—ra növe- kedtek. Itt tehát a vállalat tervét nem telje—

sítette. Fel kell tárnunk az okokat, ame- lyek ezt a túllépést előidézték és pedig an—

nál is inkább, mert az ,,Egyéb költségek"

cím arlá oly tételeket csoportositottunk, amelyek erősen jellemzőek a vállalat mun—

kájára (feltételesen állandó költségek).

Meg kell állapítanunk, mennyiben befolyá—

solta ezt az alakulást: a) maga] a költség—

túllépés, b) a tervezett mennyiség be nem tartása? Tehát a számításokba a tervezett és tényleges termelési mennyiségeket is be kell vonnunk. A terv szerint a ,,C" ter- mékből 70 db után az ,,Egyéb költségek"

280 Ft—bain (alk!) lettek előirányozva,

ugyancsak 70 db—ra ugyanezen költségek- ből a bázisidőszakban 420 Ft (atko) je- lentkezett. A tervieladat ezek szerint

420 —— 280 Ft (gikt—gtko),

azaz 140 Ft megtakarítást írt elő. A vál- lalait azonban mennyiségben tervét túltel—

jesítv'e, 110 db.-ot termelt, a 5 Ft, azaz 550—

Ft (gzkl) ,,Egyéb költségek"—kel. Ez a mennyiség a bázisidőszak 6 Ft-os önkölt- sége szerint 660 Ft—ban (alko) jelentke—

zik. A megtakarítás 660—550: llO Ft

(alla—(lika)-

A tervfeladat — mint láttuk —— 140 Ft megtakarítást írt elő, így a tervvel szem- ben 30 Ft

[(atkt—(Ilko) * (ga'kl—"(Ilko)]

a túllépés.

Ennek megállapítása után következnék annak keresése, hogy az ,,Egyéb költsé- gek"-nél a vállalat az előirányzatot hol és mennyiben lépte túl? Ha azonban csak az említett 30 Ft-nyi eltérés erejéig terjeszt- jük ki vizsgálódásainkat, munkánk a való—

képet nem tárja fel. Nem tisztáztuk, hogy valójában mi a helyzet a költségek alaiku- lásánál, hisz az eltérés összegét mennyi—

ségi tényező is eredményezte. Ki kell tehát számítani a 30 Ft eltérés két összetevő—

jét, a mennyiség- és költségalakulások ha- tását, mégpedig úgy, hogy egymás befo—r lyását kölcsönösen kizárjuk,

HOZZASZOLAS ,

Kezdjük a mennyiségi tényezőael. A tervszerínti 70 db termék a beszámolási időszak 5' Ft-os önköltsége mellett 350 Ft (glkl), ugyanez a mennyiség a bázisidő-

szak 6 Ft önköltségével véve 420 Ft (atko) költséget képvisel. Tehát a terv súlyai sze- rint a megtakarítás 70 Ft (allel—alko).

Előbb már kiszámítottuk, hogy a beszá- molási időszak mennyiségei szerint a bá- zissal szemben 110 Ft (glkz—ggko) meg- takarítás adódik A két megtakarítás kü- lönbözete: 110—70340 Ft,

[(Gtkl—Gtka) '*' (Gikl—(Iiko)]

amely nem más, mint a mennyiségek, a választék megváltozása köVetkeztében elő- állott tervvel szembeni megtakarítás. Az egyik keresett tényezőt tehát megkaptuk.

Úgy—vettük. hogy a költségek válozatlan—

sága mellett csakis a mennyiségek változ- tak meg.

A másik tényező kimunkálásánál viszont a mennyiségek változatlanságát tételezzük fel. A tervfeladait (glkt—grkn); vagyis a tervezett megtakarítás a bázissal szemben a terv súlyai szerint —— amint már kimu- tattuk _ 140 Ft megtakarításra irányult.

Azt [is leszögeztük már, hogy a terv súlyai szerint mindössze csak 70 Ft a: tényleges megtakarítás. A súlyok változatlansága

899

mellett tehát a tervvel szemben, túllépés jelenkezik, éspedig 140—70 Ft:70 Ft [(aikt—(Izka) _ ((Ilkl—(Itko)l összeg"

ben. Ezzel megtaláltuk a másik keresett tényezőnket, amely a költségekben tényleg beállott eltolódásokat vetíti elénk,

A két tényező: —40 Ft (megtakarítás) és —l— 70 Ft (túllépés) egybevetése ——

[((Izkz—llzlo) —— (?zkz—(IIICOU —

_— [mzkr—(Irka) _— ('Itkl—thko)]

— adja a tervfeiadiattól való eltérés, a túl- lépés 30 Ft-os összegét, amelyet fent már bemutaittunk.

Most már látjuk, hogy at költségeknél valójában 70 Ft, jellemzi a tervvel szem- beni lemaradásunkat. Hogy ez végered—

ményben mégis csak 30 Ft—tal jelentkezik, a mennyiségek kedvező megváltozásának az eredménye. Amidőn tehát a tervieladart hiányos teljesítésének okait elemezzük, az ,,Egyéb költségek" összetételeínél 70 Ft túllépést kell kutatnunk. Eléggé sebezhető poinitot találtunk meg, amely — mint az az alábbi táblából is kitűnik _— csak a ,,C"

terméknél jelentkezik, hisz az "A"—nál meg- takarítottunk, ai ,,B"—nél pedig csak a mennyiségi változás hatására látunk túl- lépést. Számításainkat szemléltetően lát—

hatjuk az alábbi táblán:

tényleges összege

az összetétel (mennyiség) !

A tervfeladattól való eltérés: megtakarítás v. túllépés (-l—)

a költségek megváltozásának hatására

(azkz—azk ) —(f11kz— azk) (alk: —gilc )—— (miez—alk.) (viki—al k) — (alkz— (1sz)

l

A _ ; B c A 1 B l c A ' B ' (:

Közvetlen

anyag ... 20 4— 40 t220 20 ju 40 _ 4— 80 —— _ -i—140

Közvetlen

munkabér... 140 tzzo 4—110 40 20 at 40 100 44240 _i- 70

Egyéb

költségek 120 Jr 20 4- 30 20 e 20 40 100 —— _i- 70

Összesen... 280 ; 4—280 4—360 80 _l- 40 —t— 80 200 —j-240 ! —l—-280

A—l—B—l-Cz-t—360 A—t—B—l—Cz—l—M) A-l—B-l—Cz-l—320

Számításainkat azonban leegyszerűsíthet- jük. A tételekben bekövetkezett megtakai—

rítások vagy túllépések hatását a táblán a Miki—(lako) _ (Viki—91197)

képlettel mutattuk ki. A képlet mindkét tagjában szereplő ,,gzko" az eredmény

6*

megváltozása nélkül elhagyható, azonos ér- téket ad a (akt—(119) művelet, amely az önköltségben bekövetkezett változásokat a tervszerinti súlyok mellett jellemzi: tehát megadja —— a mennyiségek változatlansá- gát feltételezve — a tervvel szembeni költ- ségeltérések összegét. Ez a kiszámítás egy—

900

szerü, a tervezett mennyiségeket előbb a tervezett önköltséggel, majd a beszámolás:

idősza/e önköltségével szorozzuk, a két szorzat különbsége mutatja a vállalat költ- séggazdálkodásának tervvel szembeni hü képét, kikapcsolva a mennyiségi tényező hatását.

Ha kiszámítjuk valamelyik tételre nézve a tervfeladattól való tényleges eltérés ösz—

sze-gét, vagyis a tervezett és tényleges költségek különbözetét, a most említett le- egyszerűsített számítási módozazttal már csak csekély többletmunkát jelent annak megállapítása, hogy ennek a különbözet- nek alakulásánál a költségek terén folyta—

tott gazdálkodásnak ténylegesen milyen mérvű volt a szerepe?

Amint pedig maga a tervleladattól való eltérés tényleges összege és ennek egyik tényezője (a költségek hatása) rendelke—

zésünkre áll, csak e kettőnek különböze—

tét kell vennünk és eredményként meg—

kapjuk a másik tényezőt, a mennyiségbeli (megoszlási airány) eltolódások hatását.

HOZZÁSZÓLÁS

Az így, abszolút számokban nyert ténye- zőket ——- szükség esetén —— a terv-, ill. a bázisidőszak kívánt tételeinek százaléká- ban már könnyen kifejezhetjük.

Végeredményként tehát megállapíthat- juk, hogy ikíszámításainknál nincs szük- ség a táblán vázolt komplikált képletekre, az azonos eredményeket jóval egyszerűbb módon is megkaiphatjuk. A táblát az egy—

szerűsített számítás levezetésére, helyessé—

,gének alátámasztására alkalmaztuk.

N Az elmondottak is— alátámasztják a sta—

tisztika módszertani követelményét: a je- lentéseket—necsak egymással való kölcsö- nös összefüggéseiben, hanem változásuk—

ban, fejlödésükben is vizsgálnunk kell. Ha a jó és rossz pontokat így, kézzelfogha- tóan szemléltetjük, a'statisztikát ezzel is a tervgazdálkodás szolgálatába állítjuk, és elemzésünk a hiányosságok feltárásának eszközévé válik.

Dr. Halasg Lajos

Tolnamegyei Malomipari Egyesülés statisztiknsa

_—

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

című sorozat ( huszonharma

m e g i e l e n 1:

SZ. M. SZKVORCOV

ISKOLA

cimű tankönyve.

Szkvorcov tankönyve rész

jával, az iskolaköteles korú gyermekek számbavételével, a tanulók le- morzsolódásával, a tanulók tanulmányi eredményeinek mutatószámaival, a váltásos oktatás rendszerével, az iskolával való ellátottság problémái- val, az iskolai natósugár kérdésével. a tanerők számbavételével, az iskolai költségvetés összeállításával, az anyanyelven való oktatásrkérdésével, az

, stb.

Szkvorcov munkája alapvető segítséget nyújt nemcsak a statisztikusok- ískolaí könyvtárakkal, stb.

nak és a tanácsok oktatás

nak is elsőrendű fontosságú kulturális és statisztikai munkájuk területén.

Ára : l4,— Ft Kapható

dik számaként

n'

STATISZTIKA

letesen foglalkozik az iskolahálózat statisztiká—

l osztályai dolgozóinak, hanem a pedagógusok—