Friedrich Burgdörfer: Volks- und Wehrkraft. Krieg und Rasse

(1)

12. szám.

—— 1028 -—— 1936

rrul azonban eddig nem jelent meg. A kitűnő mű- vet szerzőnek a matematika és statisztika, a nagy számok törvénye, a két nem aránya a születések- Anél, a sokgyermekes család és a nemzetiségi sta—

tisztika tárgyában tett néhány pótlólagos meg-

jegyzése zárja le. B. Gy.

Hunyady Ferenc: A kismarjai választókerület.

Frang-ors Hunyady: La. circonscription étectorale de Kismarja.

Budapest, 1936. l68 l. — p.

Hunyadi Ferenc országgyűlési képviselő út- törő és követésre méltó munkát végzett, amikor tiszta képet akart nyerni s az illetékes tényezök- nek nyujtani kerülete állapotai és bajai s az or—

voslás módja és lehetőségei felől, evégből közsé- genkint összegyűjtötte a természeti, gazdasági és népviszonyokra vonatkozó régi és újabb adatokat s azokat a maga megfigyeléseivel és megállapítá—

saival kiegészítve monográfiává dolgozta fel. A be—

vezető cikkben kifejtette, hogy könyvével kerülete lakosságának és vezetőembereinek szülőföld—isme—

ret—ét és szeretetét s az ősi foglalkozáshoz való ra- gaszkodását is erősíteni akarja s hogy munkája a gazdasági és más iskolákban is felhasználható legyen, azt számos kép, történelmi, birtok-, talaj—

és belterületi térkép s grafikon közlésével teszi szemléltetőbbé.

A könyvben sok a statisztikai adat és ezek úgy vannak felhasználva, hogy a falusi lakosság—

.ban és vezetőkben a statisztika iránti érzéket és érdeklődést felkeltsék, ami a szerzőnek egyik tö—

rekvése és érdeme. Még a gazdaságtörténeti rész is tele van érdekes régi és újabb statisztikai adatokkal, így a művelési ágakban nyolc (évtized alatt, továbbá a birtokmegoszlás e's földáralakulás tekin- 'tetében a 90-es évek óta végbement szembetűnő változásokra vonatkozólag, melyeknek különleges okai és következményei szintén megvilágítást nyer- nek. A mult századra vonatkozólag az egyházi anyakönyvekhől vett népesedéstörténeti és statisz—

tikai adatok évenkinti egybevetése ugyancsak sok érdekes tanulsággal szolgál s az egykori inségek, járványok, az 1907 körüli nagyarányú parcellázá—

sok, majd a világháború következményeit szembe- ötlően mutatja.

A könyvnek történelmi, statisztikai és szocio- gráfiai fejtegetései az országcsonkitás óta 5 köz- ségből (Bedő, Bojt, Kismarja, Nagykereki, Ván—

csod) álló kerület mellett az egész Berettyóvidék s a Tiszántúl közállapotaiba szintén betekintést nyujtanak, Szembetűnően mutatják a nagyváradi értékesítési és munkapiac elvesztésének súlyos gaz—

dasági következményeit, de egyben azt az érdekes jelenséget is, hogy több falu természetes szaporo—

dása kedvezőbbé vált, amióta a közeli Nagyvárad hatása erkölcsi téren nem érvényesül. Ugyanis az 1920———30 közti születési többlet az ország 9'6%-os és az összes vármegyék 11'5%—os átlagával szem—

ben a vizsgált őt község közül a gör. kat. és ro—

mán lakosságú Bedőn 12'6%, a ref. magyar népes—

ségű többi faluban pedig 12, 15'7 és 16'9% volt, Az országcsonkitás és gazdasági válság s az elemi csapások által legerősebben sujtott Tiszántúlon ez a jelenség különös figyelmet érdemel s az ottani színmagyar népesség töretlen őserejét és e'lniakará—

sát bizonyítja. Kívánatos, hogy ezt az úttörő mo—

nográfiát, ———— mely a szerző előszava szerint a Falukutatő Intézet vezérfonala alapján készült, ——

a többi vidékek hasonló célú, alapos ismertetései

kövessék. -——1'. ———l.

Friedrich Burgdörter: Volks- und Wehr- kraft. Krieg und Rasse.

Schriflen zur Erblehre- und Rassenhygiene. Berlin, (Alfred Metzner Verlag.) 1936. 188 l.—p.

Napjainkban, az örökös feszültség és fegy- verkezési láz idején, Burgdörier német népesség- statisztikus újabb munkája különösen időszerű.

A könyvnek a néperő és véderő közti össze- függéseket kutató első része a szerzőnek már a Szemlében isi) ismertetett népmozgalmi számításai- ból indul ki. Ezeknek tömör összefoglalása után tér át a tulajdonképpeni tárgy: a születési mozgalom és a sorozási bázis, vagyis a 20 éves finépesse'g, vala—

mint általában a hadköteles férfielem számának pár- huzamos vizsgálatára. Minthogy Burgdör/er idevágó számításainil egy újabb előadása alapján éppen a Szemle folyó évfolyamában?) már esett szó, itt csak azt említjük meg, hogy 19252100 alapon a 20—46 éves i'érfinépesség Iwo-ra várható számá—

nak indexe a Németbirodalomban mindössze 103, Nagy-Britanniában 104, Franciaországban pedig 97, míg Olaszországban 1419, Ukrajnában 168 és Len—

gyeloa'szágban 185. A szűkebb értelemben védköte—

les (20—42'5 éves) férfilakosság előrelátható l't-ílő- dési indexe a születések újabb kiesése miatt nyuga—

ton még kedvezőtlenebb. Ugyancsak 19252100 alapon 1960. évi valószinű számuk indexe a Német—

birodalomban 80, Nagy—Britanniában 86 és Fran—

ciaországban 84, Olaszországban viszont l'22v-őt, Ukrajnában 12-5—öt és Lengyelországban Hifi-et fog elérni. A Németországra vonatkozó abszolút szá- mok ugyan a brit szigetországgal és Franciaország gal szemben még mindig tűrhető helyzetre mutat- 1) L. főleg M. Stat. Szemle 1933. évf. 209. és köv. I., 1935. évf. 927. és köv. l.

2) V. 6. Kovács Alajos dr.: A német statisztiku-

sok braunschweigi ülése. M. Stat. Szemle, 1936.

évf. 5'46—5151. 1.

(2)

12. szám,

nak, Nyugat- és Kelet-Európa fegyverviselökorú né—

pességében az utóbbi javára várható nagy eltoló—

dás azomban nagyon is megfontolásra méltó.

Igen tanulságos a könyvnek a háború és a faj kérdéseit, kölcsönhatását taglaló második része is.

Itt szerző elsősorban a véderőren—dszernek a nép—

mozgalomra gyakorolt sokféle befolyását méltatja.

Ezek a hatások részben kedvezőtlenek (házasodási kor kitolódása, a vidéki lakosság helyőrségi szol- gálata idején elsajátított városi civilizáció és vá—

rosi népszaporodtási szokások átültetése a vidékre stb.), részben kedvezőek (pl. a katonaviselt, fajegwész- ségi szempontból kiválasztódott lakosoknak házas- ságkötési téren önkéntelenül is előnyösebb hely- zete). Megjegyzendő, hogy e kétirányú befolyás a hivatásos—zsoldos katonaságon és az általános had—

kötelezettségen alapuló rendszer mellett egyaránt, bár elütő erővel érvényesül. A továbbiakban Burg—

dör/er igen aprólékos és alapos képet rajzol a világ- háborús veszteségek káros eugenikai, népesedési kísérőtüneteiről. Természetesen nemcsak a túl- nyomórészben a germán faj legjobbjaiból kikerülő 19 millió elesett és háborús'halott időelőtti elvesz—

tése által okozott károkat kutatja, hanem azokat

is, amelyeket a hadifoglyok távolléte,

rokkanttá válások és az otthon maradt polgári né- pesség na-gyobtb halálozása idéztek elő. (Itt említ—

hetjük meg, hogy az idevágó magyar irodalom sajnos meglehetősen gyér, Burgdörfer könyve te—

hát a mi szempontunkból követésreméltó példát ad.) Eugenikai szempontból az utóbbi volt —-— aránylag

—— a legkevésbbé hátrányos, mert elsősorban a faj—

fenntartás szempontjából is értéktelenebbeket ra—

gadta el (de persze nem csak azokat), míg minden egyéb veszteség a faj szemszögéből nézve a legjob—

bakat sújtotta, vagyis fokozottabban esik latba.

Igen figyelemreméltó a könyv utolsó fejezete, mely—

ben a világháborúnak a termékenységre gyakorolt kedvezőtlen befolyását tárja fel és Wz'irzburyerrel ellentétben arra a megállapításra jut, hogy a szü- letési mozgalom legújabb ellanyhulását csak kisebb mértékben szabad a világháború közvetett vagy közvetlen pusztításainak számlájára írni, mert az nagyobb részben egyéb okok következménye. A könnyen olvasható, tartalmas munkát számos gra—

fikon ékesíti. Th. L. (Ir.

a sebesiilések,

Gesundheitsstatistisches Auskunftsbuch für das Deutsche Reich. Ausgabe 1936.

Bearbeitet im Reichsgesundheitsamt von Dr. Kurt Pohlen.

Veröft'entlichungen aus dem Gebiete der Medicinal—

verwaltung. XLVI. Band. 4. llett. Berlin 1986. XVI %—

.333 I. (Verlagsbuchhandlung von R. Schoetz.)

A ,,Reichsgesundheilsamllinak ez a rendkívül nagy gyakorlati értékkel bíró kiurlm'mya, melynek

—— 1029 —— 1936

céljait Reiter H. elnök előszava foglalja össze, a nőmet egészségügyi statisztika eddig legteljesebb kézikönyve. Kézikönyv jellegénél fogva könnyedebb szerkezetű, mint a szokásos évkönyvek. Ennek kö—

vetkeztéhen az egyes fejezetek élén álló országos főadatok mellett az igen tanulságos helyi részlet- vizsgálatok eredményeit is közreadja. Sokoldalú—

sága szerkesztőjének, Pohlen ti.—nak igen nagy ér—

deme. A kötet visszapillantó adatokkal sem bakta—

rékoskodik és figyelemreméltó grafikonokat, statisztikai térképeket is közöl s ezzel ügyesen csat- lakozik ,a német statisztikai szolgálat eddigi ösz—

sze—fogltaló kiadványaihoz.

Tanulságos a mű szerkezete és felépítése is.

A német egészségügyi hivatalok jegyzéke után elö- ször a német egészségügyi gondozás intézményei-

vel, szervezetével, személyzetével ismertet meg;

azután a népesség állapotára és 'mozgalmára vonat—

kozó adatoykrkövetkeznek; majd életkoronkint igen találó csoportosításban az egészségügyi viszonyok- ról számot adó statisztikák foglalatát közli. Egy

rövidebb fejezet a népességpolitika ,,tánnadópont-

jait" tárgyalja, négy igen részletes szakasz pedig a különféle betegségekről, beteges állapotokról és fogyatékosságokrőlrajzol képet. A könyv végén az általános megbetegedési és halálozási statisztika adatai, az egészségápolás költségeiről szóló táblá- zatok (s az 1929. évi nemzetközi haláloki nomen—

klatúra foglal helyet.

Az igen nagy körültekintéssel, anyag— és for- rásismerettel összehordott számanyag ebben a ke—

retbeu foglal helyet. Terv szerint a szerkesztő a művet következő kiadásában a beérkező felszóla—

lások figyelembevétel'ével még további adatokkal fogja kibővíteni, sőt nemzetközi eredmények beil- lesztéséről is szó van. Ez kétségkívül emelni fogja a mű értékét. De a tisztán csak táblázatokból és ábrákból álló kötet már úgy, ahogy most előttünk

fekszik, ugyancsak nélkülözhetetlen segédeszköze a nemet egészségügyi igazgatásnak.

A könyv áttanulmányozása a magyar egészség- ügyi statisztika hiányaira is figyelmeztet.

Th. L. dr.

Gurtner Josef dr: Die Katholische Kitchen- rmusík Österreichs im Ltchte der Zahten.

Az osztrák Leó-Társaság kiadása. Wien, 1936. 312 l.—p.

A statisztikai szakirodalomban szokatlan tárgyú könyv ez, amely kétségtelenül megérdemelné, hogy nálunk is követőt találjon, Ez az alapos és igen gon—

dos munkálatok alapján keletkezett mű arról ad számot, hogy Ausztria római katolikus templomaiban milyen zenei szolgálat van. A mű első részében az egyházi zenei szolgálat szerveze- tével foglalkozik s ennek keretében a karnaggyal és orgonistával, valamint a templomi énekkarok-

a mai