1. szam.
75
1936
közigazgatási tagozódásban mutatkozó bizonytalan—
ságok miatt szinte elohárithat—atlan nehézségekkel, sőt néha meg nem értéssel találkozott. Minthogy Alsó műve olyan közigazgatási elveket s—orakoztat fel, amelyek alapján a községtszervezés valóban re'ndisrzeresebbé es bibátlanabbá válhat, a megfelelő statisztikák egyedül ezen a réven is tökéletesbül—
hetnek. A könyv annak is szép tanusága, hogy az idevágó kissé elhanyagolt kérdéskör iránt nemcsak a belügyi kormányzatnak, hanem a közigazgatás és gyakorlati szak—
kör-einek az érdeklődése is mennyire megnőtt, A tudományos intézményeinek
racionalizálás a tehát
látszik; a visszapillantó
köztségszervezés terén megindul—ló statisztikai kutatómunka
képen igen hasznosnak
adatsorok összeállításánál ugyan minden közigaz—
gatási változás bizonyos mértékig zavaró hatást vált ki, ezt azonban részben a Központi Statisztikai Hivatal idevágó (föleg helységnévtári vonatkozású)
számára minden—
adatgyüjléseinek kiépítésével—, nészben a községek- nél a szép, de félbemaradt eddigi kísérletek figye- lemlbevtételével meghonosítandó törzslapokkal lehetne ellensúlyozni. Feltűnő ugyanis, hogy amikor a köz—
ségi jegyző több mint másféls
len vezetni (felsorolásokat l. a könyv 51-f53. lapján), éppen az első és legfontosabb nyilvántarlás vezeté- sére nincs kötelezve.Ezanyizlivántaritás (törzslap) a község területi és legfőbb népességi adatain kívül hovatartozását, külterületi tagozódását és a hasonló körbe tartozó legfőbb adatokat foglalhatna magá- ban; természetesen egyszersmind a közigazgatási változások feljegyzésére is szolgálnia, (tehát nem—
csak a község pillanatnyi keresztmetszetét tárná fel, hanem idővel történetéről is némi képet adna. Egy—
úttal a tájékozódás és tájékoztatás feladatán?) s az Alsó könyvében is kezdeményezett racionalizá—
lási munkát is (megkönnyíthetné Th, L. dr.
áz kimutatást kényte-
1) Ugyanezeknek a céloknak az érdekében kivá- natos, hogy minden község (jegyzőség) a megfelelö községenkinti stb. statisztikai kiadványoknak is állan- dóan birtokában legyen.
Burgdörfer, Dr. Friedrich: Autbau und Be- wegung der Bevölkerung. Ein Führer durch die deutsche Bevölkerungsstatistik und Bevölke- rungspolitik.
(Staatsmedizinische Abhandlungen. 8.)
Leipzig, 1935. (Johann Ambrosius Barth) Vlll,l216. l.—p.
túl is né—
pess-égstatisztitkus és népesedtéspol'itikus jelen mun—
kájában a sokféle publikációkban
szint llilVülllalO'Su, rész—int nem thrivatalos anyag ötsz—
A hazájának határain jólismert szétszórt, ré—
sze-gyűjtésével és ismertetésével a német népesség—
stalisztikának és politikának olyan átfogó össze- foglalását kívánta nyujtani, mely orvosnak, tanár—
nák. *anulónak, előadónak vagy akár az érdeklődő
laikusnak egyaránt megbízható ikalauzlul szolgál a német népességi kérdés egész mezején.
A népességen, annak erején nyugvó népi ál- lamban á közérdeklődés homlokterében kell állania a népesedési kérdésnek, Ez kell, hogy legyen 'a ma államának alap- és él-etl'kérdése, (mert az állam ereje és jövője a népi erőben gyökeredzik. Ezek a meg—
gondolások, melyek a Harmadik birodalom népes—
ségpoltitikai célkitűzéseit is irá—nyitják, vezették a népe jövőjéért aggódó szerzőt e munkája megírása közben is. ,,A német nép éilrettkié-rdése" címet viselő
bevezető részben ezúttal is nyomatékosan szögezi le azt a szomorú tényt, hogy a német nép minden ellenkező látszat dacára is megszűnt növekvő nép lenni s csupán kedvező kOI'HlOngSle'áStl l'ialványítja el azt a sötét képet, :melyet a születések számának a századforduló óta mutatkozó nagym—értékű csök- kentése festeget a német nép jövőjére. Már itt szól a születéskor—lálozás elleni hathatós népesedéspoli—
tikai eszközökről s miután a baj legmélyebb okait nem gazdasági és szociális gyökerű—elitnek tartja, hanem a nép lelkében, a nép élet— és világszemlé—
letélbén rejlőiknezk, a nép lelki struktúrájának ne—
velés útján való gyökeres átalakítás-ától l,
várja a német népi erő teljes újjászületé.
A munka tvulajduonk-épeni első felét szerző a népességstatiszliikálnak, második felét, pedig a népes- ségpolitikámak szemleli. A ,niépess-ég-statt—isztikai rész-
ben
ltitkáját, majd a népmozgalom statisztikáját tár—
először a népesség állományának statisz—
gytalltja. A népesség állományának statisztikai alapja
a népszáln—lt'ilás, ezért a szerző részletesen ismer—
teti a nőmet névpszz'imláláso'k multjáit, jelenét, mód—
szerelt és eredményeit. Táblázatok, grafikonok éts kartogrammok kiséretében rajzolja meg ehelyütt a német nép számában és összetételében az idők folyamán tbe—állott változást és részletesen tárgyalja a népesség tagozódását mindazon szempontok sze—
rint, melyekre a népszámlálások ki szoktak ter—
jeszkredni.
A népmozgalom statisztikája című fejezetben a korábbi és újabb felvételek módszereinek meg—
beszélése után történeti áttekintést ad a német nép—
mozgalom alakulásáról és részletesen ismerteti a népmozgalom statisztikájának újabb eredményeit.
Majd a házasságok tertmétkenystéigé'nok és a házas- ságon—kívüli terlmékenységnek kiszámítására vonat- kozó i'nódszerek ismertetése után az eredményeket tárgyalja, hogy végezetül áttifogó ismertetését adja
a halálozási statisztika minden részletkérdésének, hol is épp oly súlyt helyez a metodológiai kérdé—
sek megbeszélésére, mint az eredmények részletes köz-lésére. A német népmozgalmi statisztika min-.
den részlelkérdésén—ek szintén táblázatok és nagyon beszédes kíséretében töritéxnő alapos megvilágítása után a külföld népm—ozgalmántak jelen
grafikonok
!
1. szám,
— 76 ——
1936
m
zip—__:—
eredményeit, várható alakulását S ennek nyomán az európai .népfajok íszátinlaráwnyáuban bekövetke- zendő elrtolódásokat fejtegeti, hogy azután! a feje- zet bevfejezéséül lkiépet adhasson munkájának leg- súlyosabb mondanivalójáról: a német nép várható fejlődéséről. Miután ez meg az újabb évek ered—
ményeinek lény-eges javulása mellett [sem fedi a népi álltam fentebb említett lnepesedéaspolitiikai cél—
kitűzéseit, nyomatékosan hangsúlyozza a ,,lrarissez
faire" kényelmes es semmire sem kötelező elvének e térről való lszáműzte'tsé't es a népese—dvéxs'politika eszközeinek minél] erélyesebb igénybevételét a né—
met n—ép jövője érdekében. Ezeknek 'az eszközök- nek felsorakoztattasárra és hallá-suk várható ere—d—
mó'rnyeinegk 'ismertetósi'xre van szánva a munka má—
sodik fele, mellyben ,,Nép—ességpol'itiká" cím alatt áttelepíteni, alfajlhtigienxiai rendszabályokat tésilamcsa—
ládi terhek kiegyenlítésének különböző módjait, mint a gyakorlati népessógpolilt'ika legcélraveze- tőbb eszközeit ismerteti .a szerző kimerítően. Nem mulasztja el azonban e reszben is nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a német léleknek, a német nép világnézetének vallrlás—lenkölcsi alapon való tel—
jes megújulása nélkül a fentebbi —— főként gazda—
sági jellegű népes—edié'spoliutilkai ——- eszközök nem hozhatják meg sohasem a kívánatos eredményt.
Látható tehát, hogy nincs a népességi statisz—
tikának sem a nxépességtannak jóformán egyetlen olyan ösvénye sem, melyen az avatotit (kalauz olva—
sóját végig 'ne vezetné s így a munkát _ bár az neme-t vonatkozású —— haszonnal e'ts élvezettel for—
gathatja minden ntépevsxségstatisztikus és politikus.
G. G. (Ir.
Deutsches Grenzland. jahrbuch des lnstituts
für Grenz- und Auslandstudien 1936.
Deutsche Buchvertriebstelle-Vertrieb natonaler Schriften Berlin, 116 1.——p.
Második éve jelenik meg prof. dr_ Max Hilde—
bert Boehm (Jena) és dr. Karl C. von Loesch (Betr—
ltin) szerkesztésében. 8 értekezéses 51 fényképpel.
Az értek-ezések iköz—ül minket O. A. Isbert tanulmánya érint közvetlenül: .,Zur Pnsychologie der Madjarisríerung".
ish—ert évek óta mint a magyarországi német kisebbségi kérdés szakéntője szerepe] és a magyar—
német közeledés hívének vallja magát. Hosszabb időt töltött hazánkban, majd a berlini egyetem Magyar Intézetének asszisztense, most pedig a ber—
ltinll Deutsche Hochschule für Politik tanánsegéde.
A Magyar Statisztikai Szemle nemrég már behatóbban foglalkozott egy másik tanulm—ányá—
val?) Mostani értekezése fők—ép politikai vontat—
kozásban igényel fokozott figyelmet. Kisebbségi 1) Die deutsch—magyamsche Grenzrraum, M.
Stal. Szemle 1935 márciusi sz. 222 ].
st'auisztikára csak néhány megállapítását alapítja, s fejtegetése-í közül nem is ezek a legfontosabbak.
_A cikkben felh-ozott adatok legnagyobb mésze azonban oly távol áll a valóságtól], hogy helyre- igazít-álsuk nemcsak szakszempont'ból kivánatos, hanem .a tanulm-ány pOllilblllk'aj lényegének bírálatára hivatottak feladatát is némileg megkönnyítheti.
Isbert szerint (61, lap) (a sz—at'máni svábok kömül az a 40.000, mely ma megint németnek vallja ma- gát, nem vitatható (el többet és 1880-ban még 60.000 német volt i'ÚL
Megdöbbentő tuldatlxan'saágna vall ez az állítás.
A szatmárvidlékli asszimiláció kérdésének imo—
dalmábó—l köztudomású, hogy a sváb telepesek le—
származottai — kisebb szórványoktól eltekintve ——
32 községben (élnek és kivétel— nélkül római katoli-
kusok, de az ottani római katdlikusok jelentékeny
hányada még származására nézve sem német, és a német eredetűek jórésze is fokozatosan ellmragyaá mondott!) Ezt a magyarellenesen elfogult Stefan Wieser llanulnrit'mya?) is kénytelen beismerni, min—
den ferdítése ellenére.
1880—ban e 32 község 53.702 lakosából csu—
pán 26.110 volt római katolikus, és csak 11.779 vallotta magát németnek az I-sbert álltal odavetett 60.000—el szemben.
A mai helyzetről nincs megbízható képünk, de a ferntebblielktől joggal rkövetkewtveéthetünk arra is, hogy milyen mértékben felel meg a valóságnak [short 40.000-res adata.
Isbert véleménye szerint (62. lapít a szat- márvidléki svábo'k csa—k egymásközt házasodnak, meg a külsőleg—nyelvében elmagyarosodoutt—ak sem házasodnak össze flajtmagyarral. Ezzel szemben elég arra th—ivatkoznunk, hogy a "nagykárolyi róm. kat. házassági anyakönyvok szerint 175046!
1852-ig 498 magyamnevű menyasszony köt házas- ságot sváb férfivel és a telepes községekben is több százra rúg az ilyen magyar menyasszonyok száma"?)
Más téren is teljes [tájékozatlansága árul el Isberrt:
,,1840 körül a városi lakosságnak csak-nem
fele zsidó", (63. lap.)
Kovács Alajos dir. számításai szerint,) 1825—
ben 2'9% volt a zsidók aránya városainkban (a 1)V. ö_ Kovács Alajos d—r. e's Vonház István dr.
vitájával. M. Stal. Szemle 1931 december és 1932 mároius.
2) Die Deutschkenntnuis der Satth'marer Schwa- be-n, Nat—ion und Stlaart 1929 december.
3) Cogítator: A szatmárvridéki asszimiláció 32.
lap. Kütlönllewnyomat a Magyar Kisebbség VI—I. év—
folyamából.
4) A zsidóság térfoglalálsn Magyarországon (65. lap).
