!
1. szám,
— 76 ——
1936
m
zip—__:—
eredményeit, várható alakulását S ennek nyomán az európai .népfajok íszátinlaráwnyáuban bekövetke- zendő elrtolódásokat fejtegeti, hogy azután! a feje- zet bevfejezéséül lkiépet adhasson munkájának leg- súlyosabb mondanivalójáról: a német nép várható fejlődéséről. Miután ez meg az újabb évek ered—
ményeinek lény-eges javulása mellett [sem fedi a népi álltam fentebb említett lnepesedéaspolitiikai cél—
kitűzéseit, nyomatékosan hangsúlyozza a ,,lrarissez
faire" kényelmes es semmire sem kötelező elvének e térről való lszáműzte'tsé't es a népese—dvéxs'politika eszközeinek minél] erélyesebb igénybevételét a né—
met n—ép jövője érdekében. Ezeknek 'az eszközök- nek felsorakoztattasárra és hallá-suk várható ere—d—
mó'rnyeinegk 'ismertetósi'xre van szánva a munka má—
sodik fele, mellyben ,,Nép—ességpol'itiká" cím alatt áttelepíteni, alfajlhtigienxiai rendszabályokat tésilamcsa—
ládi terhek kiegyenlítésének különböző módjait, mint a gyakorlati népessógpolilt'ika legcélraveze- tőbb eszközeit ismerteti .a szerző kimerítően. Nem mulasztja el azonban e reszben is nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a német léleknek, a német nép világnézetének vallrlás—lenkölcsi alapon való tel—
jes megújulása nélkül a fentebbi —— főként gazda—
sági jellegű népes—edié'spoliutilkai ——- eszközök nem hozhatják meg sohasem a kívánatos eredményt.
Látható tehát, hogy nincs a népességi statisz—
tikának sem a nxépességtannak jóformán egyetlen olyan ösvénye sem, melyen az avatotit (kalauz olva—
sóját végig 'ne vezetné s így a munkát _ bár az neme-t vonatkozású —— haszonnal e'ts élvezettel for—
gathatja minden ntépevsxségstatisztikus és politikus.
G. G. (Ir.
Deutsches Grenzland. jahrbuch des lnstituts
für Grenz- und Auslandstudien 1936.
Deutsche Buchvertriebstelle-Vertrieb natonaler Schriften Berlin, 116 1.——p.
Második éve jelenik meg prof. dr_ Max Hilde—
bert Boehm (Jena) és dr. Karl C. von Loesch (Betr—
ltin) szerkesztésében. 8 értekezéses 51 fényképpel.
Az értek-ezések iköz—ül minket O. A. Isbert tanulmánya érint közvetlenül: .,Zur Pnsychologie der Madjarisríerung".
ish—ert évek óta mint a magyarországi német kisebbségi kérdés szakéntője szerepe] és a magyar—
német közeledés hívének vallja magát. Hosszabb időt töltött hazánkban, majd a berlini egyetem Magyar Intézetének asszisztense, most pedig a ber—
ltinll Deutsche Hochschule für Politik tanánsegéde.
A Magyar Statisztikai Szemle nemrég már behatóbban foglalkozott egy másik tanulm—ányá—
val?) Mostani értekezése fők—ép politikai vontat—
kozásban igényel fokozott figyelmet. Kisebbségi 1) Die deutsch—magyamsche Grenzrraum, M.
Stal. Szemle 1935 márciusi sz. 222 ].
st'auisztikára csak néhány megállapítását alapítja, s fejtegetése-í közül nem is ezek a legfontosabbak.
_A cikkben felh-ozott adatok legnagyobb mésze azonban oly távol áll a valóságtól], hogy helyre- igazít-álsuk nemcsak szakszempont'ból kivánatos, hanem .a tanulm-ány pOllilblllk'aj lényegének bírálatára hivatottak feladatát is némileg megkönnyítheti.
Isbert szerint (61, lap) (a sz—at'máni svábok kömül az a 40.000, mely ma megint németnek vallja ma- gát, nem vitatható (el többet és 1880-ban még 60.000 német volt i'ÚL
Megdöbbentő tuldatlxan'saágna vall ez az állítás.
A szatmárvidlékli asszimiláció kérdésének imo—
dalmábó—l köztudomású, hogy a sváb telepesek le—
származottai — kisebb szórványoktól eltekintve ——
32 községben (élnek és kivétel— nélkül római katoli-
kusok, de az ottani római katdlikusok jelentékeny
hányada még származására nézve sem német, és a német eredetűek jórésze is fokozatosan ellmragyaá mondott!) Ezt a magyarellenesen elfogult Stefan Wieser llanulnrit'mya?) is kénytelen beismerni, min—
den ferdítése ellenére.
1880—ban e 32 község 53.702 lakosából csu—
pán 26.110 volt római katolikus, és csak 11.779
vallotta magát németnek az I-sbert álltal odavetett 60.000—el szemben.
A mai helyzetről nincs megbízható képünk, de a ferntebblielktől joggal rkövetkewtveéthetünk arra is, hogy milyen mértékben felel meg a valóságnak [short 40.000-res adata.
Isbert véleménye szerint (62. lapít a szat- márvidléki svábo'k csa—k egymásközt házasodnak, meg a külsőleg—nyelvében elmagyarosodoutt—ak sem házasodnak össze flajtmagyarral. Ezzel szemben elég arra th—ivatkoznunk, hogy a "nagykárolyi róm. kat. házassági anyakönyvok szerint 175046!
1852-ig 498 magyamnevű menyasszony köt házas- ságot sváb férfivel és a telepes községekben is több százra rúg az ilyen magyar menyasszonyok száma"?)
Más téren is teljes [tájékozatlansága árul el Isberrt:
,,1840 körül a városi lakosságnak csak-nem
fele zsidó", (63. lap.)
Kovács Alajos dir. számításai szerint,) 1825—
ben 2'9% volt a zsidók aránya városainkban (a 1)V. ö_ Kovács Alajos d—r. e's Vonház István dr.
vitájával. M. Stal. Szemle 1931 december és 1932 mároius.
2) Die Deutschkenntnuis der Satth'marer Schwa- be-n, Nat—ion und Stlaart 1929 december.
3) Cogítator: A szatmárvridéki asszimiláció 32.
lap. Kütlönllewnyomat a Magyar Kisebbség VI—I. év—
folyamából.
4) A zsidóság térfoglalálsn Magyarországon (65. lap).
1. szám
törvényhatósági jogú es rendezett tanácsú városok egybefogtalástával) s hányaduk 1869-lig 8'8%4ra emelkedett. Tehát 1840 körül! (mel—y idöpont két—
szerte közelebb esik 1825—höz, mint 1869-ben) a
zsidók ara-nya 5%—0ut közelithette
meg, nem pedig az bio-et.
Az is ferdítés, hogy ,,1810--- 1820 közt a pesti polgárság 90%—a német." (63. lap.)
Körösy József Pest városa 1750—re vonatkozó adókivetési lajstrolinábwan hangzás után ítélve 22'2%
magyar, 55170 német, 6'5% tót, 5'8% *szerb és
10'4%t o—l'asz, latin és kétséges jel—legű nevet talált.
A polgárok közé felvett új tagokból magyar nevű legfeljebb az
volt 1751—75-ilg 15'5%., l776——18'00-ig 16470, 1801 ————— 10-63 20-9% és 1811-w-20-ig 21—6%.1)
Még kevésbé volt német a végi Pest többi társadalmi osztalya. A nemesség társalgási nyelve legnagyobbrészt magyar volt, úgyszintén a tanuló—
ifjúságé?) A nagyszámú (5.163) házicsolédség sem lehetett túlnyomóan német s a fegyveres erő és a tisztviselők nemzetiségi összetétele is kétséges. A
_77_ 1936
Józsefváros lakosságának jelentékeny r—é'sze tótul beszél s a görögök és rácok is hivek marad—nak nyelvükhözÉ)
Tehát Pest már a mult: század elején sem volt olyan majdnem színnémet város, mint ahogy lsbert értekezése feltünteti.
A .százalétkszámítások durva hibáit: 1880—ban
41'2%. magyar, 48'1% más, 1910—ben 58'8% magyar és 51196 más (71. lap 2. jegyzet), nem is érdemes hlel-yreigazítranunk. Ez csak nagyfokú, de Ilsubexrvtre igen jellemző fe—lületesség.
,,Votn der Staatistik ein tandem-al, es sind da besonders von 1920 auf 30 ein-ige
nachzuhol—emt" (66. lap.)
Anmevrkunlgen
A nemzetiségi statisztikák szakszerű bírálata és ellenőrzése mindenesetre kívánatos, de az lsbertréntél jóval nagyobb tudományos felkészült- séggel e's elfogulatlansággal. Mert csak a tárgyilagos- ság és igazságszerete—t vtihetti előbbre a népek közti
megértés ügyét. Mo. E,
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
()uvrages arrivés ft la bibliothégue de l'Office central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlintérét international et de théone générale.) -— Finances publigues, 1928/1035.
Société des nations. Geneve.
Llorganisation internationale du tmvail et les assurances sociales. Bureau international du travail.
Geneve. 1936. (Études et documents. M. 12.)
Statistisches Handbuch der Weltwirtsoha/t.
Shamvstis-ches Reichsam-t. Berlin. 1936.
Contríbuti del laboratorio di statistica. IV.
Serie. 2991. Milano. 1936. (Putbblicazioni della un-i—
versita cavttoliea de] sacro cuore. VIII, 9.)
Eyraud, H.: Valon' osservati di una variabile casuale e loro pereguazione. 15 l. Roma. 1935.
(Klny, a Gionnale dell, Ilstituto italilanlo degli attuari 1935. évi 3. SZálmából.)
_ Eyraud, H.: Sur le calcnl des risves surélévés.
4l_ Lyon. (Klny. wa Bulletin de llAs—s—ooia-tion tami—
cale des anoiens véleves 1935. évi áprilisi számából.) Fellner Frigyes dr. ifj.: Különleges szempontok a közlekedéspolitikábnn. 54 l. Budapest. 1935. (Klny.
aBudapetsti Szemle 1935. évi 696. és 697. számából.) Gumbel, E. J.: Les valeurs extrémes des distri—
butions statistigues. 115-158 l. Lyon. 1934.
Kaczynski, Robert R.: The measurement of population growth. Methodes and results. VI —l—
255 l. London. 1935.
Lupkovics György dr.: A Nemzetek szövetsége és a nemzetközi egyezmények. Nemzetközi jogi tanulmány. 192 1. Budapest. 1935.
1) Budapest nemzetiségi állapota .és magyaro- sodása az 1881-i népszámlálás eredményei szerint
(7. és 8. lap).
2) Franz Schams: Volulstiindli—ge Beschreibung der königlich—en Freystadt Pest nin Ungarn. Pest,
1821. 110_ lap.
Mataja, Dr. Viktor: Lehrbuch der Volks- wirlschaitspolitik. lX—l—SÖO l.. Wien. 1931.
Olay Ferenc dr.: Kisebbségi népoktatás. 641.
Budapest. 1935.
Pantó Dezső: A dunai aranymosás kérdése.
93 l. Budapest. 1935.
Rakitovszkg István: Közgazdasági pedagógiai és nemzetnevelési alapelvek. 81 1. Budapest, 1936.
Surányi—Unger Trivadnar: Gazdasági rugalmas—
ság és változékonyság. 30 1. Budapest. 1935. (Érte—
kezések a filozófiai és társadalmi tudományok "kö- rébőtl. IV. 13.)
Goldziher—Tarján: über die Wirkungen der dauemden Auslese in der Versicherlenslerblichkeit.
10 .l. (Klny. a Festsohrift des Deutschen Vereines für Versi—cherungswes—en in der 'llsohechoslovaki—
sohen Republlvk c, műből.)
Magyarország. (Hongrie) Magyar statiszti—
kai zsebkönyv. lV. évf. Szerk. es kiadja a in. kir.
központi statisztikai hivatal. Budapest. 1936.
Magyarország 1934. évi külkereskedelmi for- galma. Szerk. lés kiadja a m. kir. központi statisz—
tikai hivatal, Budapest. (Magyar statisztikai közle- mények. Új. sor. 95.)
A magyar királyi dohányegyedáruság statisz- tikája 1933/4. költségvetési évről. Kiadja a magyar királyi dohányjövedéki központi igazgatóság. Bu- dapest.
Magyar biztosítási évkönyv, 1935/6. Szerk:
Török Jenő Endre. Budapest.
Az Országos magyar gazdasági egyesület 1934/5. évi jelentése az 1935. december hó 15-iki rendes közgyűlése 'elé. Budapest.
A magyar kibontakozás útja. Kiadja a Magyar nemzeti szociálista párt. 40 ]. Budapest. 1935.
1) Sohlntmws i. m. 112. lap.
