Friedrich Burgdörfer: Volk ohne Jugend

(1)

o U.I.-ICIOIIIIIll-ICIIIIIIIIIIII-ll.-I'...I'I-III-"CIIIIIIIIIICICII.-l....IIll.-ICIIIIIIOOIIIIIIIII

G IRODALMI SZEMLE o

D.I.-lII.-...onlcnnnlonacl'un-co-unolnnunl.llulni!...III-..nlcuonclnclllllIll.-ocnnnlloocnl Ill...

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzeti- ségi kérdés.

Emeric Mikó: Les villages transylvains et la guestion des nationalités.

Cluj—Kolozsvár, 1932. Az Erdélyi Fiatalok kiadása. A Falu-Füzetek % száma. —— 8*—t— 186 lap.

Cluj-Kolozsvár, 1.932. Publié par ,,I.a Jeunrsse de Tran—

sylvania". No 4 des ,,Cahízrs sur les Víllages*i ; 8*—t— 186 pages.

Mikó lm—re ki—s kötete annak a bizonysága, hogy az erdélyi magyar ifjúság a nép életét közvet—

len közelből tanulmányozza is megvan benne az a dicséretremt'zltő szándék, hogy a valóság megfigyelé—

sére építse elveit és meggyőződésen. A szerző 9 kolozs— és szolnokdobokanmegyei vegyes lakosságú község (Kolomborsa, Bádok, Kide, Cs'omafája, Kolozsgynla, Doboka, Kendilona, Válaszát, Bone- hidal rész-letes nemzetiségi és társadalmi raj—

zát mutatja meg, végighalad e községek települési történetén, elemzi helyneveit és a külön—

böző korokból származó névjegyzékeket, végigkí- séri az erdélyi történet fontosabb eseményeit, mint amelyek ennek a magyaroktól és románoktól lakott zúgnak az életére befolyást gyakorol—

hattak; mindez igen értékes szolgálat, külö-

nösen hetesesek azonban azok az adatok, ame-

lyeket a szerző a román uralom másfél évti- zede-re anyakönyvekből és a községi jegyzők ira- taiból e falvak életének mai alakulására s külö—

nösen a magyarság mai sorsára vonatkozóan ösz—

szegyűjtött és közöl. Például az iskolakérdés mai, gyakorlati alakulására megfigyelései, vagy a vegyes házasságok és azok következései, a magyarság viszonylagos térvesztésének menete a városokban és térnyerése a falun. Természetes, hogy a fiatal szerző nem tud annyira tárgyilagos lenni, mint amennyire szeretné,

vo natkozó

vagyis következtetései nem maradnak meg a kiválasztott kilenc falu ada—

tai által megvont körben, 5 nem egy esetben nagyon is messzemenő általánosításokat foglal ösz- sze. Ez azonban nem csökkenti műve értékét, amely az erdélyi magyar falvak életéből igen sok másutt meg nem közelíthető, néhol vigasztaló, de legna- gyobb részükben megdöbbentő adatot halmoz fel.

M. M. dr.

Bierbauer Virgil dr.: Budapest lakásii ye a statisztika és az épitési szabályrendelet tükr ben.

Dt' Vtrgz'le Bierbauer: Les conditions de 1098—

mmt 21 Budapest, d'aprés les statistigues et le régle- ment de la construction.

Különlenyomat .,A Magyar Mémök- és Építész—Egylet Közlönye" 193!. évi 39 —40—i számából. 19 lap.

Tirage a part des numéros 39—40 de 1931 du .,Bulletíu de l'Assocíatiou Hongroise d'Ingc'níeurs et d'Archi- testes". 19 pages.

A dolgozat célja a lakásügy kvalitatív helyze- tének, az építési szabályzat statisztikai adatokban

tükröződő képének megrajzolása. Szerző Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának idevágó gazdag anyaggyüjteményéből ügyes adatösszeállí—

tásokat válogatott ki, a fejlődés és a jelenlegi hely—

zet számszerű feltárásával az építési szabályzat né—

hány feltétlenül módosításra szoruló pontjára, hibá- ira és hiányosságaira derített fényt.

Friedrich Burgdörfer: Volk ohne Jugend.

Beihet'te zur Zeitschrift für Geopotitik. llett 9. Berlin- Gísunewald (Kurt Vowinckel Verlag), 1932. XV —t—

4 l. —— p.

Azok között a statisztikusok között, akiket a német néperő megtörése, az elöregedés réme mozgósított, Burgdörfer a legtermékenyebb és teg—

alaposabb. ,,Der Geburtenriickugang und seine Bekámpt'un'g" e., a Szemle hasábjain!) behatóan ismertetett műve a németség nagy életkérdéséről erőteljes, de komor szinekkel megrajzolt képével az első összefoglaló tartalmú könyv. Okfejtéseinek.

átfogó adatainak, újszerű számításainak szokatlanul erőt—eljes visszhangja azonban az ellenvélemények egész áradatát teremtette elő. Ez kész—tette Burg—

rlóríert arra, hogy miután számos kisebb dolgozat—

ban új és új szempontokból megismételte s kiegé—

szítette első tanulmányának megállapításait, a mult év derekán terjedelmes könyv formájában kuta- tásainak egész anyagát újból közreadja s egyúttal a hozzászólásokra és támadásokra is reflektáljon.

Az új könyv hatalmas számanyagával, kime- rítő tartalmával az újabb német népesedési mozgac lomra vonatkozó legteljesebb és legkitűnőbb for- rásmű, Burgdörfer munkáját most is ugyanazok az erények jellemzik, mint az első alkalommal: len—

dületesség, következetesség, szinte a legkisebb momentumokra is kiterjeszkedö statisztikai ala- posság. Könyve tagadhatatlan vitajellege ellenére higgadtabb az első tanulmánynál s gondolatmene—

tének meg nem értéséből fakadó némely ellenvetés elfojtására most nyomatékosabban hangsúlyo7 egyes alapkérdések—et, mint pl. azt, hogy jövőbe pillantó számításait nem szabad (a statisztika körén

amúgy is kívül eső) jóslásoknak tekinteni, hanem csupán meglévő tényeken nyugvó és bizonyos körül- mények bekövetkezését feltételező számszerű követ- kezietéseknek. Előző számításait alig módosította.

de annál jobban kiegészítette és pedig nemcsak az újabb évek adataival], hanem a kapcsolatos prob- lémák egész köréből származó új számvetésekkel.

1) L. Thirring Gusztáv dr.: A születések—csökke- nése és népmozgalmunk újabb fejleményei c. tanul-' mányának főleg 2, fejezetét. M. Stat. Szemle. 1931.

évf. 2. és köv. l.

(2)

3. szánL

Bőséges és igen világosan szerkesztett láblaanyagáf tanulságos graiikonsorozat magyarázza, míg a három nagy fejezethez csatlakozó terjedelmes jegy—

zetanyag arról tanuskodik, hogy a szerző a külföldi kutatások eredményeit is jól ismeri. Szerző túl—

nyomórészben a jegyzetanyagba szoritotta bele azokat a fejtegetéseket és számításokat is, ame- lyekben az ellenvéleménye—kül) szedi —— a legtöbb—

ször teljes sikerrel —— ízekre és a maga igazát bizonyítja.

A probléma súlya és túl-

csapő jelentősége szükségessé teszi, hogy Bun- Németországon dörfer könyvének általálos jellemrajzáln kí- vül tartalmi csoportosításán is átfnssunk, Az előszó szerint a német népesedés életkérdé—

sének nem a közkeletű ,,Volk ohne Raum", hanem a ,,Volk ohne Jugend" probléma a valódi magja. Burgdörfer Malthus tanainak legdöntőbb cáfolatát a XIX. század népesedésében látja és rá- mutat arra, hogy a földteke maximális lakos-szá- mának újabb felbecsűlői sem számolnak azzal, hogy a gazdaságteohnikai fejlődés határait, lehe—

ti'iségewit előrre meghatározni nem lehet. Minthogy az 1920—4928 évi népgyarapodási hányados alap—

ján a Burgdőrfer nézete szerint túlságosan alacsony 10 milliárdos maximum eléréséig is még vagy 300 év van hátra, a túlnépesedéstől való félelem nagyon is korai. Viszonylagos térhiány, relativ túlnépesedés természetszerűleg ennek ellenére előállhat s az ilyen :örülmények közé került népek számára nincs más kivezető út, mint 1. a nyomorbajutás és a népességi egyensúly halálozás általi, tehát nem eléggé biztos módon való helyrebilI—entés—e; 2. a kivándorlás ki- egyensúlyozó erejének igénybevétele; 3. a kereseti lehetőségeknek a rendelkezésre álló területen belül való kiterjesztése és fokozása; l. az egyensúly helyreállítása a születések korlátozása révén. A né—

met nép fejlődéstörténeie során az ősi teriilethiány leküzdését a 2. és 3. módon mogproln'ilta.

Világháború utáni gazdasági gúzsbakölöltsége idev jén most a legikétségbeesettebb fegyverhez: a szülo- tések korlátozásához folyamodott.

E bevezető fejtegetéseket az első részben gazdag

statisztikai adattömeg t'elsorakozutatása követi. A születések németbirodalmi apadása a nyers népese—

dési mérlegekből nem tűnik elő valódi nagyságában.

Tekintettel arra, hogy a népesség mai koralkata nagyon eltér a békebeli fiatalos koralkattől (a halál ,,jelzálogot" rejti magában), tisztább számításokra

van szükség: az 1927. évi tiszta halálozási arány a 12'0%o-e nyers hányados helyett 17'4%o, míg az élve-

már

születési hányados Burgdürfer z'ltértékelése után ') Többek között Kahn ,,Der internationale Geburtenxstreik" c., széles körök figyelmének fel- keltésére alkalmas művének Szemle—ismert—etésiink- ben (v. 6. M. Stat. Szemle 1931. évf. 719. l.l is érintett hibás számításait.

"'ÉEP __

1933

m

18'4-ről 15'9-re csúszik vissza, úgyhogy a látszólag 6'4%o—es természetes szaporodás helyett a helyesbített mérleg —— 1'5%o—es hiányt tüntet fel, mely 1931—ig _— 4'O%o-re duzzadt. Más szóval a népesség állagának fenntartásához szükséges születési számot (Gebur—

tten—Sotll) száznak véve, az 1931. évi születési szám—

nál már 23%—os a hiány! A háború előtt még szépen fejlődő német nép tehát ezidősze—rint nem is a stag—

nálás, hanem a zsugorodás időszakát éli. Város és vidék viszonyainak vizsgálata egyrészt Berlinnek a világvárosok között is kirívó-an rossz népesedési helyzetére, másrészt arra mutat, hogy ma már a közép- és kisvárosok biológiai életmérlege szintén aggasztó, sőt az utolsó tartalékolt, a vidék népét hasonlóké—pen erősen fenyegeti a születések korlá tozásának réme. Id-ees—atlakozik a vallásfelekezet és a születések csökkenése közötti kapcsolati) kutatása, azután a foglalkozás és a társadalmi helyzet meg- figyelése, ahol újabban a proletariátus születési gya- koriságának megcsappanása révén feltűnő kiegyen—

lítődési folyamat észlelhető. A jövedelem és a gyer—

mekszám közötti összefüggés ,nyomozásánál szembe—

szökő, hogy —— legalább is a városokban __ maga—

sabb jövedelmi adó mellett a gyermekszám is maga—

sabb, Burgdörfer szövegezése szerint ,,ahol— magas a jövedelem, kevés a gyermek, alacsonyabb jő—

vedelem mellett pedig még ennél is keve—

sebb" (azt azonban nem kutatja, vajjon ez a jelenség nincs—e kapcsolatban az eltérő korösszetétellel is;.

"l'anulságos a kétgyermekrcndszer mennyiségi és minőségi hatásainak mérlege—lése s a születések esökkenésének okait, irányzatát, jövő alakulását és

ellenszer—cif taglaló fejezet. Az irányzatot pesszimisz tikusan itéli meg, az okok közül a háború hatásait számításainál gondosan figyelembeveszi ugyan, de adatokkal cáfolja Wi'irzburgc'r álláspontját, aki a felelősség-ot (legalább is; túlnyomórészben) a háború különböző káros népesedési következményeire há rítja át, Bár az elvárosiasod—ás, az iparosodás, a gaz—

dasági bajok befolyását nem tagadja, a legfőbb okot az életfelfogás megváltozásá—ban (nagyobb az auto utáni vágy a gyermek ntáninál), túlságosan gazdaw sági alapokra helyezésében látja Bizonyos népes—

ségpolitikai ellenszerektől (,,bevölkerungspolítiseher Finanz-ausgleich") tehát csak részleges javulást vár.

A mű. második része széleuslát(')körü és átfogó, bár nem mindenütt egyenlően szilárd pilléreken nyugvo elmefuttatás (: születések apadása'ról és a német nemzettest elöregedéséről. Szerző taglalja a német nép korösszetételét, a jövő népességfojlödús dinamikáját, mely szerint az 1927. évi élvesziiletési szám változatlanul maradását alapul véve (ami má—

1) Erről Müller legutóbb érdekes adatokat kö—

zőlt, amelyek arra mutatnak, hogy a születések gya- koriságára a vallásnál úgy látszik erősebben hat a faji ("isszetartozóság (v. 6. ltllg. Statístisches Archiv 22. Band 333, és köv. l.),

(3)

3. szám.

—211— 1933

ris túlhaladott álláspont), valamivel 1960 után, 1927—

tel szemben 25%-ra fokozódó visszaeséssel számolva

pedig 1945 körül*) várható a nagy fordulat: az addig legfeljebb (37—70 millióra emelkedő lélekszám csökkenésének, összezsugorodásának kezdete. A nemzettest megkisebbedésének közgazdasági kihatásai!

kutatva foglalkozik a gyermeklétszám zsugorodása- n—ak s az embernek, mint a termelés tényezőjének, tehát a munkabírókoruaknak várható számbeli ala- kulásával, valamint az elöregedő népesség problé- máival. Mindhárom szempontból vázolja a túl- nyonn'n'észt nagyon kedvezőtlen kisérőtüneteket, mi—

nők: a fogyasztás megváltozása és a t'ogyasztóréteg megfogyatkozása, zavarok az iskolapolitika, a tőke—

képződés, a munkapiae, a társadalombiztosítás te—

rén, a közgazdasági teherviselőréteg megesappanása stl). Megemlíti, hogy a munkapiaoi helyzet várható pillanatnyi megkönnyebbülését a fogyasztás kedve—

zőtlen alakulása folytán újabb munkahiány követi soron, majd a keresőr—éteg elöregedése idéz fel is—

mét nemzetj'mlitixkai veszélyeket, melyeket a fiata- laltibkorúaknak és a nőknek erősebb foglalkoztatása, a munkabíró kor felső határának kitolása is csak részlegesen egyenlíthet ki. A munkaerőhiány tech—

nikai úton való pótlását a tőkehiány és az emberi életeélok szempontjából kell szkeptikusan megítélni, az idegen munkaerők beáramlása pedig közismerten veszélyes nemzetpolitikai kórtünet. Különösen be—

ható és figyelemre méltó a társadalmi terhek jövő

alakulásának taglalása, annál inkább, mert a meg-

rázkodtatások előszelét a német társadalombiztosí—

tás máris érzi, Aggasztó többek között, hogy az 1925. évi adatot lOO—nak véve az 1950. évi lélekszám indexe a kedvezőbb számítás alapján is csak 1082, a betegnapok várható számát ellenben 121—es index jellemzi. A házasságok gyakoriságának és a lakás- piuenuk jövendő képe ugyan a lakástermelés, a lakássziikséglet terén kedvezőbb tünetekkel is ke—

esegtet, végsősorban azonban az eltartási költségek emelkedésével karöltve ezek is odavezctnek, hogy a tőkepiaci helyzet átmeneti enyhülésére a század közepe előtt nincs remény. Az egész fejlődés, helye- sebben visszafejlődés természetesen a város és vidék probléma jövőjére is reányomja bélyegét,

A könyv harmadik részében szerző a német nemzet jövendő sorsát külföldi háttérben is bemu- tatja. A germán államok, főleg Ausztria és Német- ország legkedvezőtlenebb w— jelenlegi és jövő ——

helyzetét több adattal vázolja és számokkal igazolja, hogy az európai népességi dinamika a szláv faj biológiai emelkedését, a népességi súlypont keletre tolódását eredményezi. Elismeri. hogy egy elvesztett háború után, a gazdasági válságok sorozata köze-

!) Burgdörier újabb számítása szerint (1. Alig.

Statistisches Archiv. 22. Band 173. l.) 1936—ra esik a fordulópont.

pe'tte a gyarmataitól megfosztott Németbirodalom né—perejének újraélesztése óriási fel-adat. Egyedül gazdasági és szociális rendszabályokrtól eredményt ezen a téren nem is vár. Lelki újjászületés, az áldo- zatkészség felébresztése szükséges ahhoz, hogy a német nép ismét a fiatalság, a remény, a jövő népe legyen, miként az mintegy keresz—tmetszctben bemu- tato—tt műve végén megállapítja. Megrázó erővel meg—

irt, sokszor lehangoló, de egyben lenyűgöző könyve—

a jogos kritikát csak elvétve kiváltó érdekes meg- állapításaival és számításaival a megcsonkított, meg—

béklyózott Magyarország népesedési viszonyainak kutatói számára is ritka értékű, nélkülözhetetlen

olvasmány. Th. L. dr.

Gerhard Schacher: Die Nachfolgestaaten.

Oesterreích, Ungarn, Tschechoslowakeí und ihre—

wirtschaftlichen Krátte.

Stuttgart 1932. 286 l. — p.

G. Schacher-n—ek ,,Der Balkan und seine Wirt—

schafltlich—en Kráfte" cimű, előző számunkban ismertetett munkájához hasonló rendszerű ez az újabb könyve, amely Ausztriát, Magyarországot és Cseh-Szlovákiát tárgyalja.

A könyvnek főleg az ad értéket, hogy a három államot világgazdasági pe'rspektivába állítja. Nyu—

gat és Kelet ez összekötő területének gazdasági fel—

építését és gazdasági problémáit Nyugat-Európa s legfőkép Németország szemszögéből vizsgálja. A könyv számos lapjáról kiosendíil az a gondolat, hogy éppúgy, mint a Balkáninak, a néhai monarchia e három ú. n. utódállamának is nagy, de ma igen alábecsült a jelentősége Európa többi része szem- pontjából. A háború által legerősebben sújtott (:

területekre a jövőben egyre növekedő gazdasági szerep vár s egyre erősebb gazdasági érdekszála'k szövődnek köztük és a többi közép- és

európai országok között.

nyugat —

A délkeleteurópai viszonyokat alaposan ismerő szerző látja azt a szinvonalkülönbse'get, amely e három állam és a Balkán kapcsola—tú államok közt kulturális és gazdasági tekintetben fennáll. Míg Ausztria, Magyarország és Cseh-Szlovákia a volt kettős monarchia testéből épültek fel, Jugoszlávia és Románia nyugati és keleti kultúrájú területek erőszakos egybeforrasztásának nehéz feladatával küzködik.

A három ismertetett állam azonban maga is igen ellentétes gazdasági felépítésű s külpolitikai- lag is más-más érdekszférához húz. Magyarország

agrárállam, Ausztria ipari állam, míg Cseh-Szlová—

kiában az agrár— és ipari jelleg szerencsés ki- egyenlítést talál.

Mindhárom országnát egy fejezet tárgyalja az ország történetére, népességére, gazdaságfőldraj- zára, politkai, pénzügyi viszonyaira vonatkozó!