• Nem Talált Eredményt

Burgdörfer, Friedrich: A termékenység mérése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Burgdörfer, Friedrich: A termékenység mérése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

1002

Burgdörfer, Friedrich:

A termékenység mérése

(Zur Fru—chtbarkeitsmcssung.) _— Allgemeines Sla—

iislisches Archiv. 1957. No. 2. 149—154. p.

A halandóság mérésének módszerei már korán kiépültek; ezzel ellentétben a szü- letési mozgalomnak, a népesség szaporo—

dásának, továbbfejlődésének, reproduk—

ciójának mérésére vonatkozó módszerek

csupán lassabban, inkább csak a születés—

csökkenés általánosabbá válása óta fino—

modtak. Németországban ugyan 1910-től fogva ,ismételten tervbe vették a népesség—

statisztika mindkét —— népszámlálási és népmozgalmi —— ágának megfelelő kiépí—

tését; erre azonban a harmincas évek ele—

jén is csak részlegesen, megfelelőbb ke—

retek közt pedig csupán az 1939. évi nép—

számlálás alkalmával, illetve ahhoz kap—

csolódóan került sor. A második világ—

háború alatt az idevágó anyag elpusztult.

A munkálatok felújítására a Német Szö—

vetségi Köztársaság 1960. évi népszámlá—

lása lenne a legjobb alkalom. Ennek so-

rán részben a Whelpton1 által —— az Egyesült Államok női népességére (de csak az Egyesült Államok területén szü—

letett fehérekre) vonatkozólag —— viszony—

lag szerény anyag alapján, de jó módsze- rekkel Végzett folyamatos termékenységi kutatások tapasztalatait kellene felhasz—

nálni. Ezek tanulságértékére jellemző,

hogy az Egyesült Államokban a második Világháború után észlelt jelentős születés—

szám emelkedés jóval nagyobb mértékben tudható be az ilyen alapon nyugvó vizs—

gálatok szerint különleges körülmények—

nek (a családalapítás, a családtervezés, a születési mozgalom terén bekövetkezett

időbeli eltolódásoknak: a gazdasági vál- ság, a háború stb. miatt későbbre tolódott,

illetve elmaradt házasságok és születések

pótlásának, ezenkívül a kedvező konjunk- túra évei alatt házasságok és szülések

előbbrehozásának és más hasonló körül—

ményeknek), mint a családnagyság tény—

leges növelésének. Az utóbbi javára a szá—

mítások szerint l944—l948-ban 578000,

1949—1953—ban 992 000 többlet—élveszüle—

tés írható, ugyanakkor az időeltolódáséra

1122 000, illetve 2810 000. Az adatgyűjté- sek és kutatási módszerek kidolgozása

! P. K, Whelnton: Cohort fertilily. Native white women in the United States. Princeton, N. J. 1954.

Princeton University Press. Cohort íertility 3 év- járatok szerinti termékenység.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ

során természetesen megfelelően értéke—

síteni kellene a korábbi német feldolgozá-

sok és számítási módszerek tapasztalatait

is, amelyek lényegileg a termékenység

évjáratos (cohors-) elemzéseihez hason—

lóan törekedtek népszámlálási alapból ki-

indulva a népmozgalmi statisztika család- statisztikai irányban való kiépítésére.

(Ism.: Thin-ing Lajos)

Davidoff, Georges:

Az egészségügy és a társadalombiztosítás helyzete Kínában

(De la médecine et de la. sécurité sociale en (Zhi- ne.) —— Populution. 1957, No. 4. 679—694. 1).

Franciaország —-— és általában a nyugati

államok — széles rétegei előtt kevéssé is—

mert a Szovjetunió és a népi demokráciák társadalombiztosítási rendszere. Szerző megkísérli részleteiben ismertetni a kü—

lönböző intézmények szervezetét és műkö—

dését, mindenekelőtt azonban azokat az

alapelveket, amelyek szerint Kínában el—

iámak. ' !

A jelenlegi helyzet ismertetését a kinai

orvostudomány és a közegészségügy fej—

lődésének történeti távlatába állítja be. Ez a Visszapillantás az antik orvostudo—

mányra —— amely a maga idejében vi—

szonylag fejlett volt —, majd a koncesz- sziók és a külföldi érdekeltségek korára és a Kuomintang—rendszer egészségügyi helyzetére, éles kontrasztként áll szem—

ben a népi Kínában elért fejlődéssel, egyben jól érzékelteti azt a hallatlan el—

maradottságot a közegészségügyi viszo—

nyok terén, amit a népi rendszer örök—

ségbe kapott.

Néhány jellemző adat: 1948 előtt a csecsemőhalandóság helyenként az 50 szá—

zalékot is elérte; az ópium élvezete széles rétegek egészségének károsodását okozta;

a hírhedt kínai légy fertőző betegségek

és járványok terjesztője volt. A himlő, a

kolera-, tífusz— és vérhas-járványok mel—

lett még pestis is fellépett. 1899—1937—ig mindössze 5000 orvos fejezte be tanulmá—

nyait a kínai egyetemeken az oktatási in—

tézmények kevés száma és fejletlensége miatt. A működő orvosok csaknem kivé—

tel nélkül a tengerparti nagyvárosokban és más ipari és kereskedelmi gócokban laktak. Az állami kórházak száma 1948—

ban kb. 5000 volt. Ez a néhány adat lehe—

tővé teszi, hogy fogalmat alkossunk a fel— "'

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lész volt, főként asszonyokat és gyermekeket kezelt és mint ilyen természetszerűen a gyóntató apjuk volt, tudta minden titkukat és úgy érezte magát

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A Google Printhez hason- lóan itt is lehet keresni a könyvek tartalmában, és meg lehet venni a könyveket az e-kereskedelmi technológiák alkalmazásával..

század népesedésében látja és rá- mutat arra, hogy a földteke maximális lakos-szá- mának újabb felbecsűlői sem számolnak azzal, hogy a gazdaságteohnikai fejlődés

egy 3-5, vagyis inkább 4, mint három ösz- szesen született és 2-5, helyesebben in- kább 3, semmint 2 életben tartott, fel- nevelt gyermekre van szükség. A fel- sorolt adatok

sági mérleg lényegének megértéséhez szükséges annak megvilágítása, hogy a sakktáblaszerű mérleg a népgazdaság egyes részei között az újratermelési fo—.. lyamat

Ezt úgy kell értelmezni, hogy a nyugati és északi területekre a háború után bevándorolt lakosság élveszületési arány- száma nagyobb volt.. mint a régi területeken

A kérdés az, hogy kellő számú tanuló, illet- ve főiskolás áll-e rendelkezésre; valamint az, hogy meddig tartana, míg az aktív keresők elsajátítj'á—k a szükséges