1002
Burgdörfer, Friedrich:
A termékenység mérése
(Zur Fru—chtbarkeitsmcssung.) _— Allgemeines Sla—
iislisches Archiv. 1957. No. 2. 149—154. p.
A halandóság mérésének módszerei már korán kiépültek; ezzel ellentétben a szü- letési mozgalomnak, a népesség szaporo—
dásának, továbbfejlődésének, reproduk—
ciójának mérésére vonatkozó módszerek
csupán lassabban, inkább csak a születés—
csökkenés általánosabbá válása óta fino—
modtak. Németországban ugyan 1910-től fogva ,ismételten tervbe vették a népesség—
statisztika mindkét —— népszámlálási és népmozgalmi —— ágának megfelelő kiépí—
tését; erre azonban a harmincas évek ele—
jén is csak részlegesen, megfelelőbb ke—
retek közt pedig csupán az 1939. évi nép—
számlálás alkalmával, illetve ahhoz kap—
csolódóan került sor. A második világ—
háború alatt az idevágó anyag elpusztult.
A munkálatok felújítására a Német Szö—
vetségi Köztársaság 1960. évi népszámlá—
lása lenne a legjobb alkalom. Ennek so-
rán részben a Whelpton1 által —— az Egyesült Államok női népességére (de csak az Egyesült Államok területén szü—
letett fehérekre) vonatkozólag —— viszony—
lag szerény anyag alapján, de jó módsze- rekkel Végzett folyamatos termékenységi kutatások tapasztalatait kellene felhasz—
nálni. Ezek tanulságértékére jellemző,
hogy az Egyesült Államokban a második Világháború után észlelt jelentős születés—
szám emelkedés jóval nagyobb mértékben tudható be az ilyen alapon nyugvó vizs—
gálatok szerint különleges körülmények—
nek (a családalapítás, a családtervezés, a születési mozgalom terén bekövetkezett
időbeli eltolódásoknak: a gazdasági vál- ság, a háború stb. miatt későbbre tolódott,
illetve elmaradt házasságok és születésekpótlásának, ezenkívül a kedvező konjunk- túra évei alatt házasságok és szülések
előbbrehozásának és más hasonló körül—ményeknek), mint a családnagyság tény—
leges növelésének. Az utóbbi javára a szá—
mítások szerint l944—l948-ban 578000,
1949—1953—ban 992 000 többlet—élveszüle—
tés írható, ugyanakkor az időeltolódáséra
1122 000, illetve 2810 000. Az adatgyűjté- sek és kutatási módszerek kidolgozása! P. K, Whelnton: Cohort fertilily. Native white women in the United States. Princeton, N. J. 1954.
Princeton University Press. Cohort íertility 3 év- járatok szerinti termékenység.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ
során természetesen megfelelően értéke—
síteni kellene a korábbi német feldolgozá-
sok és számítási módszerek tapasztalatait
is, amelyek lényegileg a termékenységévjáratos (cohors-) elemzéseihez hason—
lóan törekedtek népszámlálási alapból ki-
indulva a népmozgalmi statisztika család- statisztikai irányban való kiépítésére.
(Ism.: Thin-ing Lajos)
Davidoff, Georges:
Az egészségügy és a társadalombiztosítás helyzete Kínában
(De la médecine et de la. sécurité sociale en (Zhi- ne.) —— Populution. 1957, No. 4. 679—694. 1).
Franciaország —-— és általában a nyugati
államok — széles rétegei előtt kevéssé is—
mert a Szovjetunió és a népi demokráciák társadalombiztosítási rendszere. Szerző megkísérli részleteiben ismertetni a kü—
lönböző intézmények szervezetét és műkö—
dését, mindenekelőtt azonban azokat az
alapelveket, amelyek szerint Kínában el—
iámak. ' !
A jelenlegi helyzet ismertetését a kinai
orvostudomány és a közegészségügy fej—
lődésének történeti távlatába állítja be. Ez a Visszapillantás az antik orvostudo—
mányra —— amely a maga idejében vi—
szonylag fejlett volt —, majd a koncesz- sziók és a külföldi érdekeltségek korára és a Kuomintang—rendszer egészségügyi helyzetére, éles kontrasztként áll szem—
ben a népi Kínában elért fejlődéssel, egyben jól érzékelteti azt a hallatlan el—
maradottságot a közegészségügyi viszo—
nyok terén, amit a népi rendszer örök—
ségbe kapott.
Néhány jellemző adat: 1948 előtt a csecsemőhalandóság helyenként az 50 szá—
zalékot is elérte; az ópium élvezete széles rétegek egészségének károsodását okozta;
a hírhedt kínai légy fertőző betegségek
és járványok terjesztője volt. A himlő, akolera-, tífusz— és vérhas-járványok mel—
lett még pestis is fellépett. 1899—1937—ig mindössze 5000 orvos fejezte be tanulmá—
nyait a kínai egyetemeken az oktatási in—
tézmények kevés száma és fejletlensége miatt. A működő orvosok csaknem kivé—
tel nélkül a tengerparti nagyvárosokban és más ipari és kereskedelmi gócokban laktak. Az állami kórházak száma 1948—