Jog és termékenység Európában

(1)

332

A kérdés az, hogy kellő számú tanuló, illet- ve főiskolás áll-e rendelkezésre; valamint az, hogy meddig tartana, míg az aktív keresők elsajátítj'á—k a szükséges képzettséget ahhoz, hogy a kívánt arányok megvalósuljanak.

Hollandia esetében például ez azt jelentené, hogy a gpgg csoportbeliek 3 százalékot ki—

tevő arányát 8 százalékra kellene emelni. A dolgok jelenlegi állása szerint várható is, hogy i980—ra a felsőfokú végzettséggel bí- rók száma megikiétszereződik, ami a jövede- lemegyenlőtlenség csökkenése irányában is

hat majd. ,

A továbbiakban a szerző a kifejtettekkel szemben hangoztatott el—lenvéleményekkel száll vitába, majd annak a lehetőségét és szükségességét tárgyalja, hogy a modell a

STATISZTIKAI !RCxDALM—i neveto

technikai fejlődés hatását is megfelelően tükrözze. A technikai fejlődés az_ oktatási szinvonal emelkedésének és az ismeretanyag bővülésének, valamint a végzettség, meg- szerzéséhez szükséges időtartam hosszabbo- dásának irányában hat. s igy nem a jövede-r lemegyenlőtlenségek csökkenését. hanem in- kább ezek emelkedését mozdítja elő. Durván fogalmazva úgy is mondható. hogy a jöve—

delemegyenlőtlenség elleni küzdelem végül versenyfutás a technikai fejlődés és az ok—

tatásban való részvétel növekedése között.

A továbbiakban a szerző röviden a technikai kfejlődés számszerű becsi—ésével foglal-

ozr .

(ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA

JOG ÉS TERMÉKENYSEG EUROPABAN

(Law and Fertilíty in Europe. A Study of Legisla- tion Directly or indirectly Affeoting Fertility in Europe. I—ll. köt.) Ordina Editions. Dolhain. 1975.

698 p.

A jogrendszer, illetőleg a jogalkotás és a demográfiai jelenségek kapcsolatának a vizsgálata mind a demográfiánaik. mind pedig a jogtudomáinynak meglehetősen elh—a- nyagolt területe volt, valószínűleg azért, mert a hatásmechanizmus megközelítése módszer- tanilag bonyolult. A jogalkotás, amennyiben a társadalomban élő normáknak megfelel, alkalmas arra. hogy keretet biztosítson az alapvető demográfiai folyamatok (házasság, termékenység) spontán és a társadalom ér—

tékitéletének többé-kevésbé megfelelő ala- kulásának. A jogalkotás azonban azt a célt is maga elé tűzheti, hogy egyes demográ—

fiai jelenségeknek a magasabb társadalmi elvárások irányába történő evolúcióját elő- segítse. Ebben az esetben általában népe—

sedéspolitikai jellegű jogalkotásról beszélhe- tünk. amely elsősorban a születésszám ala- kulását van hivatva befolyásolni. azt csök- kenteni vagy növelni.

A jogalkotás és a demográfiai jelenségek közötti kölcsönhatások ily módon túlnyomó- részt a termékenység területén válnak érez-

hetővé, határozattá. E kapcsolatok vizsgála-

tára vállalkozott a szerkesztők — Maurice Kirk, Massimo Livi-Bacci és Szabady Egon — kezdeményezésére az European Co-ordivn—a- tion Centre for Research and Documenta- tion in Social Sciences, valamint az inter—

national Union for the Scientific Study of Populartion. Huszonegy európai ország de- mográfusai és jogászai fogtak össze. és jó—

rultak hozzá a kötetekhez tanulmányai'kzkal, elemzéseikkel. A szerkesztők a tanulmányok megírására olyan keretet dolgoztak ki. amely

elősegítette az európai országok jogalkotá- sának és hatásának összehasonlitását.

A munka két részre oszlik: az első négy összefoglaló tanulmányból áll, amelyek a jog és a házasság, (: fogamzásgátlást és az abortuszt befolyásoló jogi normák, a család gazdasági és társadalmi támogatása, végül a jog és a nők társadalmi helyzete kérdé—

seinek általános vonatkozásai—t tárgyalja. A második rész az egyes országok jelentéseit tartalmazza. Az országok beszámolóinak szerzői általában demográfusok vagy jogá- szok. A magyar jelentés szerzője dr. Szabady Egon.

Minden országtanulmány ismerteti jog—

rendszerének azt a részét. amely a család—

dal kapcsolatos valamennyi intézkedést tartalmazza, és amely a házasságkötéseket és a válást, a családtervezést, az anya- és cse—

csemővédelmet. a gyermekekkel kapcsolatos társadalmi, társadalombiztositási szolgálta—

tásokat szabályozza. A szerkesztők intenció- ja alapján a szerzők külön foglalkoznak az egyedülálló szülők, illetőleg a ,.csalócltöre- dekek" támogatásának jogi szabályozásával.

A három szerkesztő közül Livi—Baccí professzor és dr. Szabady Egon az elvinhartalmi szerkesztési problémákkal foglalkoztak. Kirk professzor pedig mint szerkesZ'tőlkonzulztóns a sok országból összegyűlt szövegek angol nyelvű szerkesztését végezte. A szerkesztők munkájának eredményeképpen impozáns és a maga nemében páratlan két kötet szüle- tett. amelyek azért is felkelti-k a demográfu- sok, a jogászok, a társadalompolitika iránt érdeklődő szakemberek figyelmét, mert most sikerült első ízben áttekinteni az európai országok többségének a témára vonatkozó jogalkotását és jogallkalmazását.

A tényanyag értékes voltán túlmenően a munka jelentős mértékben hozzájárulhat a

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

333

termékenység motivációinak további kutatá—

sához a különböző típusú európai társadal—

makban. Ez annál is inkább fontosnak lát- szik, mert a termékenységi trendek Európá—

—ban gyorsan változnak, és e változásokat ma már több országban hivatalosan is ag—

godalommal szemléli—k. Ha a csökkenő ten- dencia tovább folytatódik. és az aggodalom általánossá válik. felmerül, hogy milyen jogi szabályozórendszerrel lehet a kedvezőtlen tendenciát megfordítani; lehet-e, és ha igen, miképpen lehet befolyásolni hosszú távon a termékenységet. a családnagyságot. Rend—

kívül nehéz, sőt majdnem lehetetlen bár—

mely adott ország vonatkozásában válaszol- ni e kérdésekre, de legalábbis a kérdés egy részének megválaszolásához felhasználható nyersanyag a két kötetben rendelkezésre áll.

Jóllehet a kötetek a legkülönbözőbb gaz' dasági fejlettségű és mind tőkés, mind szo—

cialista társadalmi rendszerű országok anya- gait foglalják össze. egyértelműen kiderül belőlük, hogy a családi élet jogi szabályo- zásának fejlődésében is tapasztalható köze—

ledés. A házasságkötés, a gyermekvállalás és a szülési időköz megválasztásának sza—

badsága. a válással kapcsolatos előírások, a család és a gyermek védelme, a házas—

ságon kívüli születés szabályozása terén a vizsgált országokban lényeges különbségeket nem találunk. Nagyobb különbségek tapasz—

talhatók a szü-letésszabályozás és a fogam- zásgátlás gyakorlati kérdéseire vonatkozó jogszabályok terén, elsősorban az abortusz vonatkozásában. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben e különbségek is csökkentek, bár a

déli, ún. katolikus országok még mindig

rendkívül mereven abortuszell—enesek.

A jogalkotás leírása a tanulmányokban bő és érdekes. de a jogi szabályozás de- mográfiai hatását illetően az egyes országok beszámolói általában már csak a felületen mozoghattak, mert a rendelkezésre álló ada- tok, elsősorban a longitudinális motiváció—

elemzések hiányzanak. Ilyen elemzések ré—

Vvén lehetne csak kapcsolatot felállítani az okozati tényezők és a viselkedés változása között. Eppen az ismertetett köte'tekből

hiányzó tényanyag hívja fel a figyelmet e vizsgálatok nagy fontosságára. A hatásme- chanizmus vizsgálata —- a mondottak követ- keztében —— általában csak óvatos, és logi—

kailag ellenőrzött post hoc, propter hoc megfigyelésre redukálódik, de még így is ér—

dekes eredményeket hozott. Ha a kötetek—

ben szereplő huszonegy ország esetében a termékenység alakulását. a társadalmi—gaz—

dasági fejlettséget és a célokat is'kifejező család- és munkajogi jogalkotás keretében vizsgáljuk, azt az általános következtetést vonhatjuk le, hogy az iparosodás fokozódá- sa a társadalmi mobilitás növekedésével is együtt jár, és ennek következtében a visel—

kedési szokások is differenciálódnak, sokré—

tűbbé válnak. Ez feltehetőleg a jövőben is így lesz.

A gazdasági fejlettséggel párhuzamosan az individualizáció szerepe és jelentősége mind a termékenység színvonalát, mind a csaltád'formákat, a reprodukció kereteit ille- tően megnövekszik. Ugyanakkor a családter- vezési—születé'sszabályozási módszerek isme- retének elterjedése miatt a nem is távoli jövőben megszűnik a nem kívánt gyermek, ami együtt járhat — bár nem minden társa- dalomban — a termékenység további csök—

kenésével. Ugyancsak ezen ismeretek terje- dése fogja visszaszorítani a művi abortuszt még ott is, ahol az legalizálva van.

A szocialista országokban már lényegében bekövetkezett az az állapot, hogy a nők aktív korukat vég-igdolgozzák akkor is. ha gyermekük van. A női egyenjogúság terje—

désével, a nők szakmai iskolázottságának növekedésével ez a folyamat azokban a tár- sadalmakban is általánossá válik. ahol je—

lenleg még nem az. Ezzel feltehetőleg együtt jár a családok gyermekszámának a foglal—

kozási csoportok, társadalmi rétegek közötti kiegyenlítődése. Az európai csal'ádtípus egy—

re szélesebb körben az egy-két gyermekes család. Mindez az eddiginél több európai országban teheti szükségessé a népesedés—

politikai jellegű jogalkotás kiterjesztését.

(Ism.: Vukovích György)

KULKERESKEDELMl STATISZTIKA

ADAMOVIC, L.:

iKULKERESKEDELEM

ÉS JUGOSZLÁVIA GAZDASÁGI FEJLÖDÉSE

(Spoljna trgovína i privredni rozjov Iugoslavije.)

— Medunarodni Problemi. 1974. 4. sz. 38—50. p.

Jugoszlávia a második világháború utáni gazdasági fejlődés során elmaradott ország- ból közepesen fejlett gazdaságú országgá vált. A társadalmi termékből 1938—ban egy lakosra 90 dollár. 1947—ben 160 dollár. 1971-

ben pedig már 700 dollár jutott (a dínárt az 1938. évi belső vásárlóértékuben számít- va). A társadalmi termék növekedése külö- nösen jelentős volt 1956 és 1961 között.

amikor az évi növekedés 10,ó százalékot tett ki. Az 1953 és 1969 közötti időszakban Ju- goszlávia azon hat ország közé tartozott.

ahol az egy lakosra jutó évi átlagos jöve- delemnövekedés 6 százaléknál magasabb volt. A fejlődési dinamika hordozója itt is