• Nem Talált Eredményt

Friedrich Burgdörfer: Sterben die weissen Völker?

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Friedrich Burgdörfer: Sterben die weissen Völker?"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

2. szám.

——126——— 1934

az oszmáknál, amit elsősorban az indokol, hogy Auszm'ááiban a :felelkexzeti (kérd-és lényegesen kisebb súlyú probléma, mint nálunk. Drexel egyébként a világ legjobban [kiépített vallású statisztikájának a ném—etel ltekilmti. Azt hisszük azonban, (hogy az ide—

vágó magyar adatgyűjtések minden téren felvehe—

tik a versenyt a németországiakkal.

Friedrich Burgdörfer: Sterben die weissen Völker?

,,Die Zukunft der weissen und farbigen Volker im Lichte der biologischen Statistik". Das Neue Reich. Heraus- gegeben von der Deutschen Akademie. München (Georg D. VV. Callwey Verlag), 1934. 89 lap. -— pl

Burgdönfemek ez a lendületes, kitűnő tan—ul- mánya a születések apu-adásával kifejezetten német szemszögből foglalkozó legutolsó nagy munkájá- banI) csak mellékesen érintett világprobléma't doll—

goz ki jóval tágabb és átfogóbb keretekben, újabb és részletesebb adattak bőséges felsonalkoztatáxsáwal.

Kilmlutia'tja, hogy milyen lés mekkora az az ,,önw—

szólryezt-etJé—s", mely ;:1 születések túlszágba vitat korlá—

tozása révén különösen Nyugat-Európa vezető kul—

m'rmagylhaatnlmaim. — czidőszerinlt legt'ók—épen a ger- anz'm népekre —, de általában az egész fehér fajra is nehezedik. Burgdörfer 678 milli—öm becsüli a fo- hór faj 19—32. évi állag—átt. E lélekszámnál a sárga n-e'peké jóval nagyobb: csaknem egy milliárd fő (pontosabban: 999 millió); sőt az egyéb szines em- borfajták 353 millióra becsült néptömege sem leki—

csínyrllemlö. Kuüallömöslen azért nem, mem az újabb népessegl'ejlővdiés kidomborodó jellemvonása, hogya szines fajok vállallistásax, természetes expanziója a nagy halandóság és egyéb háltrá-ny—os körülmények ellenére is jóval kedvezőbb, mint a fehér uluépeiko Érdekes szerzőnek MSZ—ről jelentékeny nehézségi-ak árán e.t.kaésútextb, de még így is csupán tájékoztatl';

értékkel bíró számlálása, mely szerint a születések 61 milliós világléotszámálból csak 17 millió esik a fehér- fa jú n—ónpekr-o, ellenben 44 millió a szinosekr—e. A 17 millióból egyedül Oroszország fehérbőrű lakosságn—

nak születési mozgalmára 4'5 milllió jutt! Ha e poli—

tikiai tűzfészek adatát kiemeljük a fehér faj szüle—

tési számlából, kitűnik, hogy míg a világ [népessé—

gének 28%—la tartozik a fehér fajhoz (az oroszok nél—kill), addig a születése—kból csupán 20v%-os a ró—

sz esedé se !

') _,V—o—ltk ohne Jugem—d". Ismertetését 'l. M. Stal.

Szemle 1933. év!". 209. és *köv. l,

Burgdönfer rámuetat ama, hogy a születések

,,nemzeetközi" csökkenéséről csak annyiban lehet

beszélni, amenyiben ez a súlyos ;kór világszerte ugyan, de szinte kizárólagosan csak a fehér népet];

jövőjét veszélyezteti. Majd számos tanulságos ada—

t-o—t sorol! (fel a világ népességének újabb fejlődésé—

ről, az egyes fehér és színes népek lélekszámát-ól s természetes szaporodásánól, az európai nemzetek születési hiányát leplező nyers természet—els szaporu—

laxt valódi, sokszorosan kedvezőtlenebb voltáról,

néhány európai nemzet emelkedéséről és hanyatlá—

sár-ól, a fehér és színes ílajoik biológiai küzdelméről, világrészenkúnt várható fojlőd—ésről. Hangsúlyozza, hogy a jövőbe pillantani csak ,,oentemis parribus" és

.,rebus slic stlaln'tailbus" feltételezése mellett lehet.

Ami persze az ilyen számítások szükségességét a legkevésbbé sem rsötkkenli, mert egyedül ezek útján nyema—ünk képet a veszély nagyságáról) és jelentő- ségéről. A fehér nrépfajolkra nézve egyébként az sem kedvező, hogy az egyes v—ilágl'wé'szek a mainál lénye- gesen nagyobb enrbent—ölmegek eilxtamtásána képesek, egyedül csak Európa áll a iúlnépesedéshez aránylag a legközelebb. A fehér nepek (kihalásának, vagy

mint Burgdöríer mondja ,,zk;i.szül—e:l4éts"-oénerk a vesze—

lyo persze nem a ma és nem is a holnap problé—

mája. A jóslás-szerű számítások fontossága azonban éppen abban rejlik, hogy a távoli veszély felisme—

résére és ezáltal kellő időben való megelőzésére is módot adnak. Szerző végül ismételten utal ama, hogynem elég gyógyí'lgatni a nagy népbetegség—ert, hanem a veszélyeztetett népeik lel—ki újjászzüllletésére kell llÖl'UkCldlnl.

Burgdörier könyvének gazdag radaltlkaisnvcséből ki- emelhot—jürk, hogy számításai szerint hazánk lélek—

száma az utolsó évek népmozgalmi imányzalte (alap- ján 1945—ben 94, 1960-ban pedig 98 milliót ér előure'llútthn'lóllag el; ltlílO-at százzal véve egyenlőnek az 1960. évi lélekszámilnldex 1152 Ami nem valami kedvező indexszám. Szerző becslései szerint tulaj—

donképen csak a nlyugal- és középeurópai államok (102) és. (Skandinávia (108) 1960. évi népességi in—

dexe alacsonyabb a mienknél, ellenben Olaszor—

s—zágé 121. a keleteurópai ázllaamolké 143, míg két bal—

kán állam együtes lélekszámának vávha-ló iudex—e 127. Magyarországot tehát szerző szerint észak- kelet és délkelet felől elég súlyos népességi nyo—

más fenyegeti, feltéve: hogy népesedésünk irány—

zata _— valamint hazánk általános helyzete ——

nem, változik meg,

Th. L. dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Sendo comparado o atlas praguense com as amostras da cartografia portu- guesa antiga12 pode deduzir-se que o autor das cartas é o destacado cartógrafo português da primeira metade

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a