10. szám
böző ágai iránt minél szélesebb körben érdeklődést keltsen.
.A tanulmányok egyrésze a falukutatás régebbi mozgalmait ismertet—i s ezzel kapcsolatban külön
kiemeli a statisztikai tudomány első művelőinek,
mint Bél Mátyásnak, Fényes Eleknek, Hunfalvy Jánosnak és; Keleti Károlynak úttörő munkásságát.
A tanulmányok más része a megfigyelések és adat—
gyűjtések módszertanával foglalkozik, amelyek kö- zött ott találjuk Buday Lászlónak az adatszolgál—
tatók lelki dtiszpoziucióiról írt értekezését is.
Részletes tájékoztatást ad továbbá a kiadvány az egyes intézmények, valamint a főiskolai diák—
szövetségek és a taníttóság falukutató tevékenys—égé—
ről és ismert—etéseket találunk más államok hasonló törekvéseinek eredményeiről is.
Igen értékes munkát végzett Bodor Antal ezek—
nek a tanulmány—oknak (összegyűjtésével, mert azok a falukutatás jelentőségét igen sokféle oldalról vilá—
gítják meg s hisszük, hogy a Magyar Társaság cél—
kitűzéseit ez a kiadvány lényegesen elő fogja se—
J. Gy. dr.
gif-eni.
Ungarisches Wirtschatts-Jahrbuch. Xl. Jahr- gang: 1935.
Kiadja Gratz Gusztáv dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr. Budapest, l935. 483 l.
Editem': Dr Gustave Gratz; rédactem' eu chef: Dr Gustave Bokor. Budapest, 1935. 483 p.
A szokott nívós tartalom átfogja az egész ma- gyar gazdasági életet, melynek egyes
kitűnő szakemberek kalauzolnak végig. Cikkei: a különböző társadalomtgazdlasági problémáknak nemcsak utolsó évi alakulását vizsgálják, de tágabb perspektívákat is festenek A terjedelmes ideit fo- lyam új aktuális témákkal is bővült, így a birtok- politikát, a gyáripar konjunkturális helyzetét és a kézműipar állapotát ismertető cikkekkel. Az eddi- ginél részletesebbek azonban az államháztartás, a pénzintézetek, a közmunkák, a l-akóházépitkezések s az ipari szociálpolitika fejezetei is. Az anyag össze—
hordása és egésszéformálása ezúttal is Grotz Gusz- táv kiadónak és Bokor Gusztáv felelős szerkesztő—
nek a lényegeset és értékeset ügyesen megválogató munkáját dicséri.
Kádár Gusztáv a válság leküzdését célzó euró- szakaszain
pai és amerikai kísérletekkel foglalkozva a további részletrajzokhoz .ad nemzetközi hátteret.
(A mező. és erdőgazdasági tőfejezetben Utassy Béla a mezőgazdasági termelés legújabb alakulásá- val foglalkozik Pra'ck László a mezőgazdaság ren- tabilitásáról az llZOInSta'ilSZ'itltka legfrissebb mieg- figyel-éseit hozza. Gruzl Ferenc vázolja, hogy a búza minőségi termelését a tudományos, hivatalos és ér- dekeltségi munka mennyire mozdította elő. Mes—
tetovits Iván a t-ejgazdálkodás legújabb szabz'ilyozá- sáról számol be. Nőtel Vilmosnak a birtvokszetrkezvet és telepítés háború utáni problémáiról irt összefogó
———927 — 1935
tanulmánya módszerességével és alapos forrásbúvár—
latával tűnik ki. Lesenyi Ferencnek az erdőgazda- ságról szóló tanulmánya az új erdőtörvény mélta- tására is kitér.
Az ipari részben Farkasmlví Sándor a gyáripari termelés legfőbb statisztikai adataiból nyujt rend- szeres áttekintést; egy másik cikk Farkastfalvi egyik előadása nyomán a kisipatr gazdasági helyzetéről ad képet. Müller Gyula a széngaz—daság helyzetét, Dob—
rovics Károly a kartelltörvény gyakorlatú alkalma- zását ismerteti.
Avatott tollú munkatársak írtak a kereskedelmi részbe is: Ferenczi Izsó a kereskedelmi politikáról, Meszluényi Emil a külkereskedelem
Serbán litván a Külkereskedelmi Hivatal tevékeny—
ségéről, Kemény DeZSÖ a kereskedelem helyzetéről tájékoztat, Szeben Dezső a gabonakampányt keres- kedelmi szempontból méltatja.
A közlekedésügy tárgykörében a vasútról és gépjárműről Déry Hugó részletesebb cikkét talál- juk, míg Nik! Béla a folyami hajózásról, Szent—
iványi Ervin a postáról, ttávíróról, távbeszélőről és rádióról nyujt az új fejlemények szempontjából tá- jékoztatást. A pénzügyi kérdések körében az állam—
háztartás thelyzet—éről Kállay Tibor elmélyüvlő tanul- mánya számolt be. Szigeti Gyulának Popovics Sán—
dorról írt nekrológ'ja után Róz Jenő a devizagazrdál- kodási—ól, Domárty Gyula a nemzetközi pénzhelyzet- ről, Katona Lajos bő statisztika kapcsán a magyar pénzintézetekről, Tommy Béla a postatakar—ékpénz- tárról ad szakszerű helyzetrajzot.
A közmunka—részben Hantos Aladár a munka- szerzés és a közmunkák, Farkas Elek a lakóház—
építtkezések, Dálnoki-Kováts Jenő a munkabérek, a drágaság és a létfenntartás témaköréből
tanulmányt.
A zárófejezetekben Kutasi Elemér a biztosítás- ügyet ismerteti, Pap Géza pedig az ipari szociál- politika alapos áttekintését nyujftja, Bogsch Aladár az idegenforgalom legfontosabb feladatait taglalja.
A könyv értékét részletes szakirodalmi szemle emeli s a legújabb adatoknak függelékül történt közlése növeli aktualitását. E. D. dr.
alakulásáról,
közöl
Friedrich Burgdörfer: Bevölkemngsentwíck- lung im Dritten Reich. Tatsachen und Kritik.
Heidelberg-Berlin. l935 (Kurt Vowinckel Verlag).
VIII-j—84 l. — p.
A német népességstatisztikai irodalom ma legtöbbet olvasott, legtermékenyebb írójának, Burgdörfernek ez a kisebb könyve ,,Vo—lk ohne Jugend" c. átfogó kézikönyvétij a német nép- mozgalom újabb fejleményeinek méltatásával egé- szíti ki.
Ismeretes, hogy a világgazdasági krízis és a
1) lsmertetését ]. M. Stat. Szemle 1933. évf.
209. és köv. ].
10. szám.
speciális német belpolitikai válság napjaiban fel- tűnően mélyre zuhant születési szám a harmadik birodalom létrejötte óta az újabb népesedéstör- ténelemben szokatlan, csaknem egyedülálló len—
dülettel szökött magasabbra. Burgdör/er előttünk fekvő tanulmányában ezt a megváltozott folya- matot írja le. De nem éri be a tények egyszerű felsorolásával, hanem megfontolt és indokolt, bár ezúttal is kissé sött'etenlz'ttásra hajló kritikával ke- resi az újabb adatok belső értékét. Először ko—
rábbi munkái alapján a német nép életkérdéséről ad nagy vonalakban képet s rámutat arra, hogy nemzete tulajdonképen már kb. egy évtizede nem tartozik a fejlődő, szaporodó népek közé: termé—
szetes népszaporulata csupán látszólagos s ezidő—
szerint jórészben a halandóság szempontjából túl- kedvező kor-megoszlás következménye. Ez a kor- megoszlás azonban a halál ,,jelzálogát" rejti ma- gában; a ma igen népes, de a halálozásnak a leg—
kevésbbé kitett korosztályok tagjainak magasabb korba jutásával ugyanis a Németbirodalom ha- lálozási száma nagyon meg fog nőni. Idevágó s nagyban-egészben meggyőző, bár a német szak- irodalomban némely szempontból — úgy tetszik
— nem minden alap nélkül kritizált számításai szerint 1933-ban a Némethirodalomnak e zavaró tényezőtől megtisztított népesedési mérlege már
— 31%-os deficittel zárult ebben az évben (egy harmaddal kevesebb gyermek született, mint amennyire a népességi állag fenntartásához szük—
ség lett volna). Az uralomváltozás azután a nem—
zeti szellem, a jövőbe vetett hit megerősödése, a munkanélküliség fokozatos enyhülése, fontos né- pesed—e'spolitíkai intézkedések t.,lihestanrlsdarlrehenh) stb. következtében a népességt'ejlődés terén is nagyfontosságú fordulópontot jelent: az elvetélé—
sek számá szinte mánől-holnapra megcsappant.
viszont a házasságkötéseké az 1933. évi II. negyed—
től kezdve tetemesen — és pedig az 1932. évi 510.000-ről 1933—ban 631.000—re és 1934—ben 731,(lttl0-re — megnövekmlett tutóbnbi, szám ll'lo/tm-es, tehát igen magas ln'tzasságkötési arányszámnak felel meg); az új házasságok számának megna—
gyobbodását 1934-ben az élvesziilett'zsek számának szép emelkedése is nyomon kísérte: 1933—ban ez a szám 957.000-rel mélypontját érte el, 1934—ben azonban egyszerre 1928. évi magasságára, 1,181.000-re ugrott fel, az ezer lélekre jutó nyers hányados pedig 14'7—1'1'51 18'0—1'0, szökött. Ezzel kar- öltve egy év leforgása alatt, l933—ról l934—re a ter—
mészetes szaporodás abszolút száma is 227.000-ről 464000—1'e a nyers ezrelék pedig 3'5-ről 7't—re
—— növekedett.
Minden ok megvolna tehát —— legalább is lát- szólag —— arra, hogy a jeles német népességstatisz—
tikuts is meg legyen elégedve a fejlődéssel; hiszen érdekes adatokkal azt is igazolja, hogy a házasság—
kötések e's kivált a születések 1934. évi többlete
—— 928 — 1935
nem egyedül a jelzett ntépessnégpolitikaj intézkedések következménye, hanem valóban a n—éperő megújho- dására is mutat. Burg'dör/er azonban nem hallgatja el aggályait sem, anélkül természetesen, hogy az elért eredményeket kisebbíteni akarná. Meggondo—
lásai közül csupán a legfontosabbakat idézzük: a házasságkötések és a születések számának meg- nagyobbodása részben csak a népmozgalmi forduló- pont előtti válságos esztendőkben elmaradt esetek pót—lása volt; ezekben az években az elmaradt há- zasságkötések száma (vagyis a megköthető és meg,- kötött házasságok közti különbözet) már azért is igen nagy volt, mert ekkor még a békeévekből származó igen telt születési évjá-ratok kemül'tek be a házasodási korba, már pedig az új házasságok jó része ezek körtéből kerül ki; 1935 után azonban már a háborús té Fk megkeskeny—edett születési év—
járatai érnek be ebbe a korba, tehát ,a házasság—
kötések száma szinte elkerülhetetlen—üt meg fog csappanni; de a születések számának 1920—1933.
évi'vtissztat'ejlötdése miatt a világháború után szüle—
tettek évjáratai is felettéb—b hve'zagosak; tulajd—on- ke'pe'n tehát mindaddig, amíg újabb teltebb évjára—
tokra nem kerülhet sor, alig lehet számítani a há—
zasságkötések közeljövöben feltétlenül megcsappant?
számának emelkedésére, már pedig mégaz 1934-ben születettek tetemesen, megnagyobbodott tömege sem atltkot megfelelően telt évjáratot; a születések szá- mának valószínű megcsappanását tehát csak ak—
kor lehet elkerülni. ha a S., 4,, 5. stb. gyer—
mekek száma nendkíviil nagy mértékben meg fog növekedni, vagyis Németországban ismét a népes, sokgyermekes család lesz a divatos; .az 1934—ben meg- születettek jt'. ze azonban .az új házasságokbol származó elsős
meg kétségtelenül, hogy a német néperő tulajdon—
képen milyen mértékben újult is meg; az élve—
születések száma ugyan 1933—ról 1934-re 2u3%-kal lött; ezért ma még nem állapítható
lett nagyobb, Burgdöríer szerint azonban 45%—os emelkedésre lenne szükség a megtisztított ,,élet—
mérleg" aktívumának biztosítása céljából: a 2370 kétségtelenül magas, tetszetős arányszám; de nem szabad elfelejteni, hogy a nemet élveszületés—i szám 1933—ban roppant mély-en állott s ez a körülmény a megnagyobbodás hányadosának értékét is be—
folyásolja, hiszen kis alapszám mellett abszolúte véve nem túl nagy értékű javulás is magas száza- lékot eredményezhet, —— Burgdörfer mindezen ag- gályait mérleg-elve is kétségtelen. hogy a német népmozgalom terén mutatkozó fordul—at még akkor is nagyhorderejű jelenség marad, ha csupán át- menetinek bizonyulna; mert ebben az esetben is azt igazolja, hogy van megállás a lejtőn, sőt az ismét felfelé vezető utat is meg lehet találni. Egyetemes nérpetsségpolvi-tikai szempontból az újabb német nép- mozgalomnatk ez a legfontosabb tanulsága.
Th. L. dr.
