STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
539
Az egyes mutatókat függelékben ismer—
tetik.
A közös grafikonon egymás mellett áb—
rázolt mutatók feltűnően hasonló tenden- ciát mutatnak.
A termelési mutatók után szerzők ter- melékenységi mutatókat vizsgálnak: az egy dolgozóra, majd az egy munkaórára jutó termelést. Végül az egy ráfordítási egységre számitott termelés termelékeny- ségi mutatóinak trendjeit elemezve bemu- tatják a különböző módszerekkel nyert
adatok általános hasonlóságát, s a kisebb eltérések okát.
Az összefoglalásban megállapítják, hogy a kutatásnak ezen a fokán nincs mód ki- elégítő és egyértelmű magyarázatot találni a tenmelékenység emelkedésének okára vonatkozóan. A különböző Vizsgálatok
összehasonlítása alapján azonban le lehet szűrni bizonyos megállapításokat, leg—
alábbis a folyamat határozott körvonala- zására, a trendek alakulására nézve.
Az USDA bruttó alapon végzett terme- lékenységi számításainak és Kendrick nettó alapon nyert eredményeinek össze- hasonlítása alapján minden eddiginél vl—
lágosabban mutatkozik meg a ,,vásárolt"
ráfordításnak a mezőgazdasági termelé- kenység emelkedésében játszott fontos szerepe. Ez pedig azt jelenti, hogy a nem mezőgazdasági iparok mezőgazdaságban felhasznált közbenső termékei nagyobb arányban járulnak hozzá a termelékeny- ség emeléséhez, mint azt általában vélel- mezik.
(Ism.: Hankó Zoltánné)
FORGALOMSTATISZT I KA
STERN, RÓBERT M.:
ANGOL És AMERIKAI TERMELÉKENYSÉG És KOMPARATíV KÖLTSÉGEK
A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN
(British and American productivity and comparative costs in international trade.) -—
;;gvford Economic Pape'rs. 1962. 8. sz. 275—
. 9.
G. D. A. Mac Dougall egy korábbi ta- nulmányában (Economic Journal, 1951.
december) a komparatív költségek elmé—
lete alapján vizsgálta az angol és az ame—
rikai exportot. Az ismertetett cikk ehhez kapcsolódva, újabb és részletesebb adatok alapján azt elemzi, hogy a két ország exportjának strukturája mennyiben ma—
gyarázható a munkatenmelékenység és a termelési költségek színvonalának ágaza—
tonkén—t különböző arányával. A termelé- kenységi és a költségszínvonal összeha—
sonlításához D. Paige és G. Bombach munkájának 1950-re vonatkozó adatait használja fel, de az export szerkezetét ki- egészítőleg l959-re vonatkozóan is vizs—
'gálja.
Az elemzés a komparatív költségeket 'az egy mun—kásra jutó termelés (a terme—
lékenység), továbbá a termelés egységére jutó bérköltségek alapján méri össze.
Mac Dougall eredeti, 1937—re vonatkozó tanulmányában abból indult ki, hogy az amerikai bérszínvonal átlagban kétszerese
az angolnak; az Egyesült Államok szá-
mára tehát azon termékek exportja lesz kedvező, melyek előállításánál termelé—
kenysége több mint kétszerese az angol—
nak; ahol ennél kisebb a különbség, ott az angol export nagyobb aránya várható;
24 ipari ágazatra Vonatkozó számításai igazolták ezt a feltevést.
Jelen tanulmány először hasonlóan 24 feldolgozóipari ágazat termelékenységét, költségeit és exportját veti egybe. A vizs—
gált 1950-es évben az amerikai átlagbér 3,4—szerese volt az angolnak, tehát a ter- melékenység ennél nagyobb, illetőleg ennél kisebb különbségeivel kell tudni megmagyarázni az export struktúrájá- nak eltéréseit. Az új adatok ismét alá—- támasztják a komparatív költségek elmé- letét. Emellett az 1937. és 1950. évi adatok összehasonlítása, mind a termelékenység, mind az export-struktúra különbségeinek bizonyos kiegyenlítődését mutatja. Az export struktúrájának alakulásában 1950——
1959 között ugyancsak érvényesül ez a tendencia.
Az 1950. évi export (se) és termelékeny—
ségi (y) arányok alapján felírt regressziós egyenlet a következőnek adódik:
ac : o,9s —l—-1,65 3;
A regresszió-egyenes szerint 3,4—szeres termelékenységi különbségnek 0,8—as ex—
portarány felel meg, azaz az Egyesült Ál- lamok exportja az angolnak 4/5—e volt, ha
termelékenysége 3,4-szer volt magasabb.
A fenti adatok alapján számított korre- lációs együtthatór : 0,52—nek adódik.
Atovábbiakban a szerző kiterjeszti vizs- gálatát 39 ágazatra. A termelékenység,a bérszínvonal és a bérköltségek mellett összehasonlítja a termelés egységére jutó ,,hozzáadott érték" (value added) nagysá-
540
gát is. Számításai szerint nem annyira a 3,4-szeres, mint inkább a 2,6—szoros ter- melékenységi különbség adja ezt a ha—
tárvonalat, melytől az eltérések az export—- arányok különbségére megfelelő magya- rázatot adnak. A 39 ágazat alapján nyert regressziós egyenlet a következő:
a: : —O,68—4— 1,27 y, a korrelációs együtt- ható pedig r : 0,44.
A termelés egységére jutó (fajlagos) bénköltségek és az export—arányok között szintén szoros összefüggés van, de itt megmutatkozik az egyéb fajlagos ráfor—
* dítások eltérő (az Egyesült Államok szá—
mára kedvezőbb) arányának Szerepe is.x Az export—mennyiségek (a:) és a fajlagos bérköltségek (y) összefüggése a következő
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
egyenlettel fejezhető ki: a: : 0,01——1,40 1),—
azaz 1 százalékos fajlagos bérköltség—
különbséghez az export mennyiségének kevéssel nagyobb különbsége tartozik.
A korreláció a két változó között r :
: -—0,43. '
A folyóirat kiegészítéskéan közli G. D. A. Mac Dougall, M. Dowley, P. Fox és S. Pugh —— a cikk szerzőjétől függetle-
nül készített, szintén Paige és Bombach.
adataira épített —— hasonló számításai-t. A más reprezentációval és más módszerrel _végzett számítások szerint a 39 ágazatra vonatkozó idézett egyenletnek ez felel"
meg: a: : —2,19 4—1,89 y, a korreláció—sa együttható pedig magasabb: r : O,61.
(Ism.: Román Zoltán)
HÁZTARTÁSSTATISZTI KA
SCHMUCKER, HELGA:
A HÁZTARTÁSSTATISZTIKAI ANYAG JELENTÖSÉGE A FOGYASZTÁSVIZSGÁLATNÁL És AZ ÖKONOMETRIAI KERESLETELEMZÉSNÉL
(Der Aussagewert von haushaltsstatischem Material für die Verbrauchsforschung und die ökonornetrische Nachftageanalyse.)i —-—- Schwei—
zerische Zeitschrift für Volkswirtschaft und Stattstik, 1962. 4. sz. 413—445. p.
Afogyasztói keresletet eddig kiváltkép- pen piacstatisztikai idősorok alapján vizsgálták. Ezzel a módszerrel azonban a fogyasztás azon szerkezeti módosulásait, amelyek mind a jövedelem, mind az ár—
változások hatására következtek be, nem
lehet egymástól elkülönítetten kimutatni és számszerűsíteni.
A háztartásstatisztikai felvételen ala—
puló keresztmetszeti vizsgálatoknak az az előnye, hogy homogén háztartáscsoportok képzésével a többi befolyásoló tényező hatását kikapcsolva, lehetővé teszik a jö—
vedelem és a fogyasztás közötti összefüg- gések teljesen elszigetelt vizsgálatát. Ezen túlmenően egyedül a háztartásstatisztikai adatok segítségével számszerűsíthetjük a demográfiai és társadalmi ismérveknek a fogyasztásra gyakorolt hatását.
A szerző a továbbiakban néhány gya—
korlati útmutatást ad a keresztmetszeti vizsgálatoknál— alkalmazható függvénytí- pusok kiválasztásához.
Azok a megállapítások azonban, ame—
lyek egy adott háztartásstatisztikai felvé-
tel eredményeiből levonhatók csak a fel—
vétel időpontjában fennálló általános gazdasági viszonyokra és társadalmi szer- kezetekre érvényesek. A fogyasztást be—
folyásoló tényezők időbeli változásait ezek az adatok nem tükrözik, így felhasználási területük is korlátozott. A háztartássta—
tisztikai adatok alkalmazási területét azonban kiszélesithetjük, ha felhasznál—, juk azokat a vizsgálati lehetőségeket, amelyek alapján az összefüggések időbeli változására vonatkozóan is tehetünk megállapításokat.
Az egyik ilyen lehetőség, ha két vagy több, egymástól viszonylag nagy időbeli távolságban végrehajtott felvétel össze—
hasonlithatóvá tett eredményeit vetjük egybe. Ilyen módon lehetővé válik, hogy kimutassuk milyen eltolódások következ-;
tek be a fogyasztás szerkezetében a fo- gyasztói izlés, valamint az árarányok idő-—
beli változásának hatására. Ezen túlme—
nően kizárólag az ilyenfajta szerkezet—
összehasonlitásokból lehet számszerű meg-—
állapításokat levonni, arra vonatkozóan, hogy a népgazdaság összfogyasztását mi—
lyen, mértékben befolyásolják a jöve- delemrétegződésben, a népesélg korössze—
tételében, valamint falu és város közötti megoszlásában, továbbá a táplálkozási módban stb. bekövetkezett változások;
További dinamikus jellegű következte—
téseket vonhatunk le a háztartásstatisz—v tikai számításokból, ha meghatározott át—
