GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
12. hét
Előadás áttekintése
• A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója
• A kukorica trágyázása, az optimális trágyaadagot befolyásoló korrekciós tényezők
• A műtrágyázás hatékonyságát befolyásoló ökológiai és agrotechnikai tényezők
• A kukorica optimális vetésideje, a vetés paraméterei
EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok)
1961 1970 1980 1990 1994 2000 2001 2002
Világ 0,42 0,36 0,30 0,26 0,25 0,23 0,23 0,23
Afrika 0,49 0,42 0,34 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22
Ázsia 0,24 0,20 0,16 0,15 0,15 0,14 0,14 0,14
Európa 0,32 0,29 0,26 0,25 0,41 0,40 0,40 0,40
Amerika 0,74 0,67 0,59 0,80 0,48 0,44 0,44 0,43
Ausztrália+
Óceánia 2,38 2,71 2,44 2,27 2,29 2,05 2,04 1,92
USA 0,96 0,90 0,82 0,73 0,68 0,62 0,61 0,60
Magyarország 0,52 0,50 0,47 0,49 0,46 0,46 0,46 0,46
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT
Szükséglet (millió t)
Termék 2005 2015 Növekedés
Kukorica 650 780 20 %
Búza 600 720 20 %
Rizs 420 470 12 %
Szója 210 270 30 %
Repce 38 46 21 %
Cukor 140 177 26 %
Zöldségf. 800 960 20 %
Gyümölcs 480 580 20 %
Hús 250 310 25 %
Korszerű agrotechnikával termesztett
kukoricaállomány.
Búza elővetemény után harmonikus tápanyagellátás mellett komplett tőszámmal , még kedvezőtlen évjáratban is elfogadható termés várható
2009. 07. 27.
Az agrotechnikai
hiányosságok különösen aszályos évjáratokban
csökkentik a termést.
Műtrágya felhasználás a világon
Hatóanyag
(millió t) 2008 2009* 2013*
N 99,3 101,0 110,4
P
2O
535,9 37,2 43,9
K
2O 24,8 25,0 31,0
Totál 160,0 163,2 185,3
P. Heffer, IFA adatai alapján *=előrejelzés
110627 100620
41479 39502
27367 29661
179472 171789
0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 160000 180000 200000
1961- 1965
1966- 1970
1971- 1975
1976- 1980
1981- 1985
1986- 1990
1991- 1995
1996- 2000
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
ezer tonna
N P2O5 K2O NPK
Műtrágyafelhasználás a világon (1961-2007) (FAO adatok alapján)
Műtrágyafelhasználás Magyarországon (1961-2007) (FAO adatok alapján)
320 373 375
87 98 109
97 126 110
559 544 1492
298
592
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
1961- 1965
1966- 1970
1971- 1975
1976- 1980
1981- 1985
1986- 1990
1991- 1995
1996- 2000
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
ezer tonna
N P2O5 K2O NPK
Év N P2O5 K2O Összesen
1921-1930 1 14 1 16
1931-1940 1 7 1 9
1951-1960 34 34 15 84
1961-1965 143 100 55 298
1966-1970 293 170 150 613
1971-1975 479 326 401 1206
1976-1980 558 396 504 1458
1981-1985 607 400 494 1500
1986-1989 623,25 330,5 431 1385
1990 358 127 186 671
1991-1995 172,4 25 26,4 223,8
1996 203 34 33 270
1997 206 42 37 285
1998 248 39 41 328
1999 263 39 45 347
2000 258 45 52 355
2001 275 58 62 395
2002 365 68 68,3 501,3
2003 306,7 91,4 93,8 491,8
2004 373 109,2 109,5 591,7
2005 367,8 94,2 105,4 567,5
2006 374,6 87,4 97,4 559,4
2007 320,0 97,7 125,9 543,6
Műtrágyafelhasználás Magyarországon (ezer tonna)
Szervestrágya felhasználás Magyarországon (millió t) (KSH adatok, 1938-2008)
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26
1938 1950 1967- 1971
1972- 1983
1984- 1990
1991- 1992
1994 1995- 1999
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Millió tonna felhaszn.
1. A talaj fizikai, kémiai és biológiai folyamatait kedvezően befolyásolja
a.) Kedvezőbb lesz a pórustérfogat, javul víz-, levegő- és hőgazdálkodás, javul a talajszerkezet.
2. A talajban a szervesanyag mineralizációja során növényi tápanyagok táródnak fel (kémiai hatás)
b.) Az ásványosodás mértéke változó.
3. A talajban élő mikroszervezetek részére kedvező körülményeket és táplálóanyagokat szolgáltat. Istállótrágyázás hatására kedvező talajélet indul meg, vagy a talajélet fokozódik.
AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS JELENTŐSÉGE
N:
A termést nagymértékben növeli
Az optimális mennyisségét nehéz meghatározni.
- Ha a felvehető mennyissége kevés terméskiesést okoz - Ha a felvehető mennyissége sok termésdepressziót okoz.
- Egyéves hatású, a talajban a NO3–N nagyfokú mozgásra képes.
- A N érvényesülését a vízellátottság nagymértékben befolyásolja.
- A N a talaj pH értékét csökkenti, a talajsavasodás mértéke eltérő:
•Ammónium szulfát 21 (%)
•Ammóniumnitrát 34 (%)
•Pétisó 28 (%)
A MAKRO TÁPELEMEK JELLEMZŐI
P:
Főleg a szemtermésbe vándorol
–Többéves hatású, termésdepressziót nem okoz.
–A talajban átmenetileg lekötődik.
–A P és Zn között antagonizmus van.
K:
Főleg a vegetatív tömegben (szár, levél stb.) van.
–Az anyagásvány kristályrácsában és a kolloidok felületén van.
–Többéves hatású, termésdepressziót nem okoz.
Laza talajokban kevés, kötött talajokban sok K van.
A MAKRO TÁPELEMEK JELLEMZŐI
1. A tábla talajtípusa, szervesanyag tartalma és termőréteg vastagsága
2. A talaj AL oldható P2O5 és K2O tartalma 3. A talaj tápanyag dinamizmusa
4. A talaj kultúrállapota
5. Az altalajvíz átlagos mélysége
6. Az elővetemény, korrekciós tényezők 7. Az istállótrágyázás éve, adagja
8. A talaj kötöttsége és pH értéke 9. A termesztési cél
10. A termesztett növény faj, fajta ismerete 11. A fajta intenzitása
12. A tervezett termésátlag 13. Öntözési lehetőség
14. Minőségi követelmények
15. Betegségre való fogékonyság
16. Gazdasági hatékonysági kérdések 17. Környezetvédelmi összefüggések
ÜZEMI TRÁGYÁZÁSITERV KÉSZÍTÉS
A KUKORICA TÁPANYAGFELVÉTELI DINAMIKÁJA
• A legintenzívebb a kukorica NPK tápanyagfelvétele 6-7 leveles állapotban és a szemtelítődés időszakában.
• Azonban míg a N felvétele a fiziológiai érésig folyamatos,
• a P felvétele 3-6 leveles állapotban és a szemtelítődéskor a legintenzívebb,
• a K felvétel a címerhányás idejére be is fejeződik.
Fajlagos tápanyagigénye kg/100 kg termés
N 2,5 kg hatóanyag
P2O5 1,1 kg hatóanyag
K2O 2,2 kg hatóanyag
Műtrágya hatóanyag kg/ha
N 60-120 kg/ha hatóanyag
P2O5 60-70 kg/ha hatóanyag
K2O 110-120 kg/ha hatóanyag
ÖSSZ NPK: 230-310 kg/ha hatóanyag
Korrekciós tényezők:
• A talaj tápanyagellátottsága
• Az elővetemény hatása
• A hibrid termőképessége
• A tervezett termésátlag
• Öntözés
• Ökológiai adottság
• Istállótrágyázás éve
• A talaj típusa, kötöttsége
• Az altalajvíz szintje
TÁPANYAGELLÁTÁS
A kukoricahibridek agroökológiai műtrágya optimumai 1995-2005.
Évjárat
N (kg ha-1)
P2O5 (kg ha-1)
K2O (kg ha-1)
Össz N-P-K (kg ha-1)
Aszályos 40 25 30 95
Átlagos 80 50 60 190
Kedvező 120 75 90 285
A hosszabb tenyészidejű hibridek (FAO 400-500) agroökológiai műtrágyaoptimuma a korai tenyészidejű hibridekhez viszonyítva kedvező évjáratban N 30-40 kg ha-1-ral nagyobb volt.
A hosszabb tenyészidejű hibridek terméstöbblete (több év átlagában) 1,4 t ha-1 volt.
Bikultúra
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994 Kontroll termés
Maximális termés Termés t/ha
7,88 10,17 Trikultúra
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994 Kontroll termés
Maximális termés Termés t/ha
7,66 11,42
Monokultúra
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994 Kontroll termés Maximális termés
Termés t/ha
5,73 9,84
M űtrágyázás hatása a kukorica termésére
OMTK Hajdúböszörmény, 1973-1994
A KUKORICA OPTIMÁLIS
MŰTRÁGYAADAGJA KG/HA HATÓANYAG
Elővetemény N P2O5 K2O Összes
BÚZA
trikultúra 50-60 45 55 150-160
BÚZA
bikultúra 60-80 45 55 160-180
KUKORICA 80-100 90 110 280-300
KUKORICA
monokultúra 100-120 90 110 300-320
A korszerű tápanyag-gazdálkodáshoz szükséges:
• A talajvizsgálatok elvégzése és erre épülő, a növények igényéhez és a talaj tápanyagellátásához igazodó tápanyagpótlási technológiák szigorú betartása
• Okszerű vetésváltás kialakítása
• Korszerű műtrágyák alkalmazása, mely lehetővé teszi az egyenletesebb kijuttatást és a gyorsabb felvételt, kevésbé környezetterhelő
• Fontos az egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használata, mely a jobb minőség biztosításának is záloga
• A talaj termékenységét hosszútávon is biztosítani kell
• Cél a gazdaságos tápanyagvisszapótlás és mindenek felett a minőség biztosítása.
A TÁPANYAGVISSZAPÓTLÁS
RACIONALIZÁLÁSÁT ÉS A HIBRIDSPECIFIKUS TRÁGYÁZÁST INDOKOLJA
A tápanyagvisszapótlás jelenlegi gyakorlata és hiányossága, a 60 %-ot is elérő termésingadozás.
A talajtermékenység megőrzésének fontossága.
Az egyre korszerűbb biológiai alapok.
A tápanyag-visszapótlás és a termés, valamint a minőség közötti szoros összefüggés.
Továbbá a hatékonysági és környezetvédelmi szempontok.
A kukorica ásványi táplálkozása
• A nagy mennyiségben előforduló elemek szerkezeti elemek, ezek a szerves vegyületek építőelemei, pl. C, O, H, N, P, S, Ca, víz és cukrok, a keményítő, cellulóz, a lignin, aminósavak, a fehérjék és zsírok, stb. alkotóelemei).
• A K+, a Ca2+, a Mg2+ és a Na+ ionos formában fordul elő a növényekben, ezek az elemek a vízháztartás szabályozói. A változó vegyértékű fémionok (Fe, Mn, Cu, Zn) az oxidációs-redukciós folyamatokat szabályozzák a növények anyagcsere folyamatában.
• Az ásványi elemeket, pl. a nitrogént ammónium, ill. nitrát (NH4+ és NO3-) ionok, a foszfort általában ortofoszfát (H2PO4- és HPO42). A ként szulfát (SO42), a bórt borát B4O2-7, a fémeket (Na+, K+, Ca2+, Mg2+) ionos formában veszi fel a kukorica a talajból.
Vetés
VETÉS OPTIMÁLIS IDEJE:
- ÁPRILIS 15 – MÁJUS 6.
ALACSONY COLD %-NÁL:
- SEKÉLYEBB VETÉS (4-5 CM)
- NÉHÁNY NAPPAL KÉSŐBB VETNI - CSÍRATARTÁS
VETÉSI SORREND:
- ELŐSZÖR AZ IGEN KORAI ÉS KORAI ÉRÉSŰEKET (FAO 200-300)
- UTÁNA A KÖZÉPKÉSŐI ÉRÉSŰEKET (FAO 500) - A VÉGÉN A KÖZÉPÉRÉSŰEKET (FAO 400)
VETŐGÉPEK:
1. IH CYCLO 400 2. IH CYCLO 800
3. BECKER AEROMAT 4. RAU MULTISEM
5. NODET GOUGIS 6. JOHN DEERE
7. VOGEL&NOOT VETŐKOMPAKT PROFI A VETÉS MINŐSÉGÉT KIFEJEZI:
- A TŐTÁVOLSÁG EGYENLETESSÉGE - A VETÉS MÉLYSÉG EGYENLETESSÉGE
A kukoricahibridek tenyészideje
•A hibridek vízleadó képessége
•Az évjárat hatása gyorsabb a vízleadás – a korábbi vetésidőben
– az optimális trágyakezelésnél – az alacsonyabb tőszámon
A hibridek vízleadó képessége az érés időszakában naponta:
jó 1,0 - 1,2 %
közepes 0,6 – 0,8 %
gyenge 0,4 – 0,5 %
Szárításnál 1 % vízelvonás költsége kb. 40 Ft/100 kg szemtermés.
A KUKORICA BETAKARÍTÁSKORI SZEMNEDVESSÉG
%-ÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
Pioneer hibridek Cold-teszt értéke (Parndorf, 2006.)
4%
27%
69%
Cold-teszt 80-89%
Cold-teszt 90-94%
Cold-teszt 95% felett
97 95 96 96
95 96
80
70 75 80 85 90 95 100
Res eda B enic ia Danella PR38A 24 PR37D25 PR36K 67 PR34B 97
Kuk or icahibr idek 2006. évi átlag Cold-tes zt er edm ényei
A PR37M34 SC vízleadás dinamikája 2002.
y = 0,0383x2 - 2874,1x + 5E+07 R2 = 0,8751
y = 0,0388x2 - 2911,8x + 5E+07 R2 = 0,7905
y = 0,0265x2 - 1991,4x + 4E+07 R2 = 0,7472
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55
2002.08.30 2002.09.06 2002.09.13 2002.09.20 2002.09.27 2002.10.04
Nedvesség %
III. Vetésidő II. Vetésidő I. Vetésidő
A PR37M81 SC vízleadás dinamikája 2002.
y = 0,0322x2 - 2414x + 5E+07 R2 = 0,9571
y = 0,0337x2 - 2530,9x + 5E+07 R2 = 0,9219
y = 0,035x2 - 2627,6x + 5E+07 R2 = 0,8095 0
5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55
2002.08.30 2002.09.06 2002.09.13 2002.09.20 2002.09.27 2002.10.04 Nedvesség %
III. Vetésidő II. Vetésidő I. Vetésidő
PR38A79-es hibrid vízleadás dinamikája
y = -1,8957x2 + 4,7003x + 40,098 R2 = 0,7348 y = -1,4886x2 + 5,8674x + 21,158
R2 = 0,386 y = -2,4386x2 + 11,997x + 12,138
R2 = 0,4041
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
2008.09.01 2008.09.08 2008.09.22. 2008.09.25 2008.10.02
Szemnedvesség tartalom %
III. vetésidő II. vetésidő I. vetésidő
PR36D79-es hibrid vízleadás dinamikája
y = -1,6243x2 + 4,9317x + 38,898 R2 = 0,7006 y = -1,15x2 + 2,69x + 33,26
R2 = 0,8363 y = -2,1429x2 + 9,0771x + 23,16
R2 = 0,6161
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
2008.09.01 2008.09.08 2008.09.22. 2008.09.25 2008.10.02
Szemnedvesség tartalom %
III. vetésidő II. vetésidő I. vetésidő
A vetésidő hatása a kukoricahibridek vízleadás dinamikájára Hajdúböszörmény, 2008.
A vetésidő és a betakarításkori szemnedvesség tartalom között nagyon szoros szignifikáns összefüggés van.
Ha egy hibridnek jó a Cold-teszt értéke
– csírázáskori hidegtűrése –, akkor már 8-
10
oC-os talajhőmérsékletnél vethető.
A vetésidő hatása a kukorica fejlődésére 2006. július 10.
1. kép: a 2006. IV. 10-i vetésnél VII. 10-én már a szemtelítődés időszaka következett be
2. kép: a 2006. V. 15-i vetésnél még a virágzás előtti állapotban vannak a kukoricahibridek
A tőszám a termést nagymértékben meghatározó tényező
A hektáronkénti 10 ezer tőszámváltozás a termést 1,5-2,0 tonnával képes növelni vagy az optimum felett csökkenteni
Az optimális tőszámot módosítja
• A hibrid genetikai tulajdonsága
• A hibrid tenyészideje
• A termőhelyi adottság
• Az évjárat hatása
• A víz és a tápanyagellátás mértéke
Átlagos viszonyok mellett a hibridek számára megfelelő a FAO 200-300-as hibrideknek 70-80 ezer tő/ha (termő tő) a FAO 400-as hibrideknek 65-75 ezer tő/ha
a FAO 500-as hibrideknek 60-65 ezer tő/ha
• Növeli a vízigényt – az aszályérzékenységet.
• Veszélyezteti a termésbiztonságot.
• Növeli a meddő tövek részarányát, csökken a termés.
• 4-6 %-kal nagyobb lesz a betakarításkori szemnedvesség tartalom.
Az optimálisnál nagyobb tőszám:
Senkit se tévesszen meg, hogy kedvező évjáratban a hibridek a nagyobb termést a nagyobb tőszámon érik el, mivel kedvező évjáratban a tőszámnövelés hatására kisebb az egyedi produkció csökkenés.
A kukoricahibridek a tőszámsűríthetőség szempontjából négy típusba sorolhatók:
1. Jól sűríthető, széles tőszámoptimum intervallumú hibridek: PR38K09, Mv 272, PR37D25, PR37W05, PR37M34, Dunia, Mv Káma
2. A nagy tőszámot nem igénylő, de jó egyedi produkcióval rendelkező Danella, Reseda, NX 3411, Celest, Mv Maraton, DK 471, Colomba, PR36K67
3. Flexibilis csőtípusú. Kedvező évben a cső hossza nyúlik meg: Occitán, NK Cisko, Furio,
4. Az állománysűrűség növelésére érzékeny, viszonylag szűk tőszámoptimum intervallumú hibridek: PR38A24, Alpha, Dior, Dolar, Gazda, Goldaris, Mv Vilma, PR35P12, PR34B97
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Goldacco rd
DKC 3611 Sze S
C 35 2
PR38A 24
Hunor LG
33 .62
Goldecca
Goldrose
Goldami
DKC 5143
Termés t/ha
0 5 10 15 20 25 30 35 40 Nedvesség % Termés I. vetésidő Termés III. vetésidő
Nedvesség I. vetésidő Nedvesség III. vetésidő
A kukoricahibridek max. termése és betakarításkori szemnedvesség tartalma
Hajdúböszörmény, 2004.
A kukorica állományfejlettsége
1. kép: NPK műtrágyázás nélkül (2006.)
2. kép: N120, P75, K90 kg/ha-os kezelésnél
Előadás összefoglalása
A szántóföldi növények közül a kukorica tápanyagellátása kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a termés mellett a termésbiztonságot is befolyásolja.
A világon 171 millió tonna műtrágyát használnak fel, Magyarországon 550 ezer tonnát, egy hektárra vetítve az 1980-as évek közepén 278 kg-ot, napjainkban 90-100 kg- ot.
A műtrágyaigényt a termesztett hibriden kívül befolyásolja az elővetemény is.
Az optimális NPK műtrágyaadag megállapításához ismerni kell a talaj AL-oldható felvehető NPK tartalmát, a kukorica igényét és a kettőt összhangba kell hozni.
Előadás összefoglalása
A klímaváltozás miatt a kukoricát korábban optimálisnak tartott vetésidőhöz képest 10-14 nappal korábban lehet vetni. A korábbi vetés esetén már június végén bekövetkezik a hím- és nővirágzás, megtermékenyülés, amikor még általában nincs légköri aszály. Ennek következtében nő a termesztés biztonsága és korában következik be a fiziológiai érés, így csökkenthető a betakarítás utáni szárítási költség.
Az optimális tőszámot befolyásolja a hibrid tenyészideje, a termőhelyi adottság, az évjárat hatása és a tápanyag ás vízellátottság mértéke.
A kukoricát 76 cm sortávolság mellett 18-25 cm tőtávolsággal, 5-6 cm mélyre vetjük, szemenkénti vetőgéppel.
Előadás ellenőrző kérdései
1. Milyen korrekciós tényezőket kell figyelembe venni a kukorica optimális NPK műtrágyaadag megállapításakor?
2. Milyen tényezők befolyásolják az NPK műtrágyázás hatékonyságát?
3. Milyen tényezők befolyásolják a kukorica optimális tőszámát?
4. Mi az előnye az optimális vetésidő intervallumon belüli korábbi vetésnek?
5. Milyen tényezők befolyásolják a kukorica optimális vetésidejét?
Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat
Tervezze meg a kukorica optimális NPK műtrágyaadagját a felsorol tényezőktől függően!
A termesztési feltételek
A talaj AL-oldható NPK tartalma Kijuttatandó NPK műtrágya, kg/ha
hatóanyag
gyenge közepes
Csernozjom talaj
Őszi búza elővetemény A termés-
mennyiség 8 t/ha
Előadás ellenőrző kérdései Gyakorlati feladat
Tervezze meg a kukorica vetését eltérő feltételek mellett!
A változó feltételek Optimális tőszám ezer tő/ha
Aszályos év Átlagos év Csapadékos év esetén
Jó termőhelyi adottság
Gyenge termőhelyi adottság
Jól sűríthető hibrid Tőszámsűrítésre érzékeny hibrid Extenzív
termesztés
Intenzív termesztés
Előadás felhasznált forrásai
• Antal J. (szerk.) 2005: Növénytermesztéstan 1.
Mezőgazda Kiadó
• Kádár I. 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Budapest. MTA TAKI. 398. p.
• Füleky Gy. 1999.: Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET
Következő
ELŐADÁS CÍME:
A KUKORICA NÖVÉNYVÉDELME (KÓROKÓI.
KÁRTEVŐI, A VÉDEKEZÉS MÓDJAI)
• Előadás anyagát készítették:
Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár
