GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

(1)

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

(2)

8. hét

(3)

Előadás áttekintése

Növényápolás Öntözés

Betakarítás

Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek

(4)

Növényápolás

(5)

A BÚZA NÖVÉNYÁPOLÁSI MŰVELETEI (Pepó Péter, 2010)

• Felfagyás elleni védelem

Eszköze: henger

Célja: télvégén-koratavasszal a talajmozgás miatt elszakadt hajszálgyökerek talajkontaktusának újbóli helyreállítása

• Belvíz elleni védelem

Eszköze: a táblán belüli mélyebb részek bekötése bajuszcsatornával a befogadó árokba

Célja: a növényállomány időszakos vízborításának, ill.

a talaj túlnedvesedésének megelőzése, megszüntetése

• Tavaszi állományfejlődés elősegítése

Eszköze: fogas

Célja: koratavasszal az állományok bokrosodásának elősegítése, a talaj levegőzöttségi állapotának javítása

„Ne nézz hátra a fogasolás után”

Jelenleg NEM alkalmazzák.

(6)

Öntözés

(7)

• Talajaszály: A termesztésben a növényi szervezet vízforgalmi zavaraival a leggyakrabban akkor találkozunk, amikor az aktív vízfelvevő gyökérzóna talajának víztartalma oly mértékben csökken, hogy bár a gyökérzet vízszállító kapacitása a vízpótlásra képes volna, az egyes növényi szervek mégsem kapják meg a kívánt ütemben a szükséges mennyiségű vizet. Ilyenkor a transzspirációt leginkább befolyásoló tényező - a levegő páratelítettségi hiánya - még nem olyan mértékű, hogy a talaj megfelelő víztartalma esetén a növényi vízleadást ne lehetne pótolni. A növény vízellátottságának hiányosságait ez esetben a talaj nedvesség alacsony szint je, azaz a talajaszály okozza.

• Ha a növényi szervezet vízhiányát nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a transzspiráló növényi részeket körülvevő levegő nagyfokú víztelítettségi hiánya okozza, akkor a légköri aszály eredményezi a gyökérzet vízszállító kapacitása és a transzspiráció intenzitása közötti egyensúly megbomlását és a vízhiány káros következményeit.

• Fiziológiai aszály: Főként kora tavasszal - őszi vetésű és évelő kultúrákban, valamint szőlőkben, gyümölcsösökben - találkozhatunk az aszály harmadik változatával, a fiziológiai aszállyal. Ilyenkor a vízfelvevő gyökérzóna körül igen alacsony talajhőmérséklet és a vízleadásra képes növényi szerveket (levél, rügy stb.) körülvevő levegő számottevő víztelítettségi hiánya (a nagyobb hőmérséklet miatt) okozza a növények vízháztartási egyensúlyának megbomlását. A vízleadás üteme nagyobb, mint a gyökérzet vízfelvételének üteme. Ez utóbbit ugyanis az alacsony talajhőmérséklet erősen gátolja.

(8)

AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDŐSZAK ALATTI VÍZIGÉNYE ÉS A CSAPADÉKÁTLAG ALAKULÁSA

12,0

19,0

9,0 6,0

17,0

53,0

87,0

104,0

94,0

55,5 54,4

44,1

32,6 34,2 37,2

49,5

64,2 67,4

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI.

mm

őszi búza vízigénye 50 éves csapadékátlag

(9)

AZ ŐSZI BÚZA VÍZFOGYASZTÁSA A TENYÉSZIDŐ FOLYAMÁN

Kelés

Bokrosodás Szárbaindulás Kalászolás

Virágzás

Szemfejlődés

8 % 28 % 33 % 5 % 3 % 23 %

Összesen 100 %

(10)

AZ ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOK VÍZFOGYASZTÁSA A VEGETÁCIÓS PERIÓDUSBAN

IDŐSZAK NAPI VÍZFOGYASZTÁS mm

október-március április

május eleje-közepe

0 – 1,5 1,5 – 3,0 3,0 – 4,0 május vége-június

közepe

4,0 – 5,0 (6,0-8,0) június második fele

július

4,0 – 2,0

2,0 - 0

(11)

AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSÉNEK

HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Ökológiai viszonyok

- időjárás (csapadék) - talaj

Biológiai tényező (fajta) Agrotechnikai tényezők

- trágyázás

- elővetemény - tőszám

- növényvédelem

Várható termésszint

(12)

AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSI RENDJE (Pepó Péter, 2010)

Alapelvek

– a búza nem hálálja meg az öntözést – a legnagyobb terméstöbblet 1,5-2,5 t/ha

– aszályos időjárásban öntözés hatására javul a minőség

– öntözés „termésmentési” céllal (az aszályban az állomány megsemmisülne)

– öntöző telepen vetésváltási okokból vetett búza öntözése az állandó költségek csökkentése miatt

Öntözési rendek

• KLASSZIKUS IDÉNYŰ ÖNTÖZÉS

– bármely, öntözésre alkalmas talajtípuson – május közepe – június közepe

– 20-30 mm víznorma 1-2x (vízellátástól függően)

• IDÉNYEN KÍVÜLI ÖNTÖZÉS (Bocz E. prof.)

– csak löszháti, mély talajvizű csernozjom talajon – két periódusban

* szeptember – október – november (40-70 mm 1x)

célja: talaj vízkészletének feltöltése

kelés, kezdeti fejlődés, áttelelés elősegítése

* március – április – május (40-70 mm 1x)

célja: a búza vegetatív tömegképződéséhez szükséges hatalmas vízmennyiség biztosítása

a generatív szervképződés optimális feltételeinek megteremtése

(13)

A TALAJNEDVESSÉG VÁLTOZÁSA FEKETARLÓÖNTÖZÉS

Őszi búza UTÁN

(14)

AZ ÖNTÖZÉS ÉS MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ELTÉRŐ VETÉSVÁLTÁSI RENDSZEREKBEN

(Debrecen)

(növényvédelmi kezelések átlaga)

Bikultúra Trikultúra

nem öntözött öntözött nem öntözött öntözött Csapadékos (2004. év)

Ø 2568 2551 7412 6637

N_opt+ PK 7877

(N=100)

7330 (N=100)

8598 (N=50)

8380 (N=50) Aszályos (2007. év)

Ø 1808 2396 4583 5274

N_opt+ PK 5448

(N=150)

7562 (N=200)

7095 (N=150)

8319 (N=100)

-17 -547

588 2114

-775 -218

691 1224

Csapadékos (2004. év): nem volt öntözés

Aszályos (2007. év): 2007. 04.23. - 50 mm 2007. 05.23-24. - 50 mm Bikultúra = őszi búza – kukorica

Trikultúra = borsó – őszi búza – kukorica

(15)

AZ ÉVJÁRAT, ÖNTÖZÉS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE

(Debrecen, 1986-2003)

Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N_opt+PK Ø N_opt+PK Ø N_opt+PK

termésátlag (kg/ha) Öntözés

nélkül

2587 4664 2929 6257 4376 7553

Öntözve

3106 6084 3367 6400 4093 7701

BIKULTÚRA

TRIKULTÚRA

Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N_opt+PK Ø N_opt+PK Ø N_opt+PK

termésátlag (kg/ha) Öntözés

nélkül

5205 5818 5361 6170 7315 7996

Öntözve

5265 6753 4982 6228 6339 8021

519 1420 438 143 -283 148

60 935 -379 58 -976 25

(16)

AZ ÖNTÖZÉS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, 1986-2008, csernozjom talaj)

477

85

-248

481

-186

-971 1423

37

-236

1042

50

-242

-1500 -1000 -500 0 500 1000 1500 2000

Száraz Átlagos Csapadékos Száraz Átlagos Csapadékos

Terméstöbblet, kg/ha

Kontroll Nopt+PK

BIKULTÚRA TRIKULTÚRA

(17)

EXTENZÍV ÉS INTENZÍV TECHNOLÓGIÁK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ÉS TERMÉSINGADOZÁSÁRA

(Debrecen, csernozjom talaj, 2004-2009)

2374

3014

2299

1773

2818 2520

6184

7098

4872 4573 4628

7220 9839 10635

8123 7709 7669

8907 8214

7977

8690 8710

9287 9429

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Termés, kg/ha

Bikultúra ext. Trikultúra ext. Bikultúra int. Trikultúra int.

D = 5447 D = 2966

(18)

TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE TARTAMKÍSÉRLETBEN

(Debrecen, 2004-2007, csernozjom talaj)

Trágyázás 49%

Vetésváltás 31%

Öntözés 3%

Növényvéd.

17%

Csapadékos évjárat (2005)

Növényvéd.

9%

Öntözés 15%

Száraz évjárat (2007)

Évjárat 23%

Növényvéd.

13%

Öntözés 3%

Évjáratok átlaga (2004-2007)

(19)

Betakarítás

(20)

TUDJA- E HOGY A VILÁG BÚZATERMELŐI MIKOR ARATNAK?

HÓNAP ORSZÁG

Január Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Chile Február India

Március India, Egyiptom

Április Mexikó, Kuba, Egyiptom, Szíria, Irán, Törökország

Május Marokkó, Algéria, Tunézia, Törökország, Kína, Japán, Texas, Florida Június Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Bulgária,

Kalifornia, Oregon, Utah, USA középső és keleti része, Afganisztán, Japán

Július Franciaország, Magyarország, Dél-Oroszország, Ukrajna, Moldávia, USA északi része, Kanada

Augusztus Anglia, Belgium, Hollandia, Németország, Lengyelország, Kanada Szeptember Skócia, Svédország, Norvégia, Észak-Oroszország

Október Finnország, Szibéria November Peru, Dél-Afrika

December Ausztrália

(21)

A BÚZA SZEMKÉPZŐDÉSÉNEK, ÉRÉSÉNEK SZAKASZAI, JELLEMZŐI (Pepó Péter, 2010)

• Zöldérés

A szemtermésnek közvetlen a termékenyülés utáni állapota. A szemtermés zöld színű, állomány ragadós.

Nedvességtartalom 60-80%

Időtartama 8-16 nap

• Tejesérés

A szemtermés eléri végleges térbeli méretét, a tápanyagfelhalmozódás rendkívül intenzív. A szemtermés állománya tejszerű.

• Viaszérés

További intenzív tápanyagbeépülés a szemtermésbe. A szemtermés még körömmel benyomható, állománya a viaszhoz hasonló.

Kézi kaszás betakarításnál, kétmenetes gépi betakarításnál a nedvesség 20-24%.

• Teljesérés

A szemtermés elérte a fajtára jellemző nagyságot, alakot és színt.

A szemtermés körömmel nem nyomható szét.

• Holtérés (túlérés)

A szemtermés nedvességtartalma tovább csökken.

Mennyiségi és minőségi veszteségek.

(22)

A BÚZA ÉRÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010)

• Agroökológia feltételek

– az érés időszakának időjárása (csapadék mennyisége, megoszlása, hőmérséklet, páratartalom, szél stb.)

– talajtulajdonságok (a talaj víz- és tápanyaggazdálkodása, humusztartalma stb.)

• Biológiai tényezők

– a fajta éréscsoportja

– a fajta morfológiai tulajdonságai – a fajta vízleadási dinamikája

• Agrotechnikai tényezők – állománysűrűség – megdőlés

– gyomosodás

– betegségek, állati kártevők – tápanyagellátottság

– öntözés

– regulátorhasználat

(23)

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA I.

• Mennyiségi

optimum

teljes érés (14-15 % szemnedvesség)

• Minőségi

^optimum

viaszérés ideje (20-22 % szemnedvesség)

Kompromisszum a betakarítás ütemezésében

(nagy terület esetén)

kezdés - a teljes érés kezdetén (17-18 %) tisztítás (esetleg szárítás) fő időszak - teljes érésben (14-16 %)

befejezés - túlérésben (10-14 %)

(24)

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA II.

Túl korai betakarítás jellemzői

• kiváló sütőipari minőség

• mennyiségi veszteség (50-150 kg/ha/nap fajtától függően)

• nehezebb kombájnolhatóság

• szárítás többletköltsége

Megkésett betakarítás jellemzői

• sütőipari minőség romlása

• mennyiségi veszteség (25-100 kg/ha/nap fajtától függően)

• megdőlés

• betegségek, állati kártevők fellépése

• gyomosodás

• nő a pergési és betakarítási veszteség

(25)

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA III.

• Betakarítási veszteségek – pergési veszteség – vágási veszteség – cséplési veszteség – szalmarázó veszteség – rosta veszteség

• A veszteségek csökkentésének lehetőségei – szárszilárdság javítása

– gyommentes állomány

– minél kevesebb betegség, állati kártevő – optimális idejű betakarítás

– a kombájn műszaki beállítása – a kombájn üzemeltetése

– gondos szemszállítás

(26)

BETAKARÍTÁS

Mennyiség

Teljes érés (12-14 % nedv.) Maximális mennyiség

Gyengébb minőség

sikér = 0,2-0,4 %/nap VÉ = 1/nap

Fajtaspecifitás

Minőség

Viaszérés vége – teljesérés eleje (17-19 % nedv.)

Kisebb termés

50-150 kg/ha/nap veszteség Kiváló minőség

Fajtaspecifitás

Holt érés

Mennyiség: 50-100 kg/ha/nap csökkenés

Minőség: esésszám 2-7 sec/nap csökkenés sikérterülés 0,2-0,8 mm/nap csökkenés sikértartalom 0,3 %/nap csökkenés

VÉ 1-2/nap csökkenés

Növényvédelmi problémák: gyomosodás fuzárium

korompenész

rovar és egyéb állati kártétel Megdőlés

Betakarítási veszteségek

(27)

HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSŰ TANGENCIÁLIS CSÉPLŐSZERKEZETŰ ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK (Massey Ferguson) FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Gyártó: MASSEY FERGUSON AGCO Corporation Sorozatjel: ACTIVA

S.sz. Megnevezés Mérték-

egység

Típus

7244 7245 7246

1 Munkaszélesség m 4,2-6,0 4,2-6,0 4,2-6,0

2 Cséplődob szélesség mm 1340 1340 1600

3 Dobátmérő mm 600 600 600

4 Átfogási szög fok 106 106 106

5 Leválasztó kosár felület m² 0,83 0,83 0,99

6 Szalmarázó-ládák száma db 5 5 6

7 Szalmarázó átejtő felület m² 5,73 5,73 6,81

8 Ventilátor típusa

csatornák száma db

Turbó ventilátor

- - -

9 Tisztító felület m² 4,67 4,67 5,58

10 Magtartály térfogat l 7000 7000 7500

11 Motorteljesítmény kW/LE 160/280 186/255 186/255

Sorozatjel: BETA Sorozatjel: CEREA

S.sz. Megnevezés Mérték-

egység

Típus Típus

7260 7270 7260 AL 7270 AL 7274 7275

1 Munkaszélesség m 4,8-6,6 5,4-6,6 4,8-6,6 5,4-6,6 6,15-7,70

2 Cséplődob szélesség mm 1340 1600 1340 1600 1680 1680

3 Dobátmérő mm 600 600 600 600 600 600

4 Átfogási szög fok 106 106 106 106 117 117

5 Leválasztó kosár felület m² 0,83 0,99 0,83 0,99 1,06 1,06

6 Szalmarázó-ládák száma db 5 6 5 6 8 8

7 Szalmarázó átejtő felület m² 6,7 8,0 6,7 8,0 6,68 6,68

8 Ventilátor típusa

csatornák száma db

Turbó Turbó

- - - - - -

9 Tisztító felület m² 4,67 5,58 4,67 5,58

10 Magtartály térfogat l 9000 9000 8200 9000 9500 10500

11 Motorteljesítmény kW/LE 202/275 243/330 202/275 243/330 278/378 304/413

(28)

(29)

(30)

(31)

(32)

(33)

SZALMA BETAKARÍTÁSA

• Szalmalehúzás (Burján-féle lehúzó)

• Szalmagyűjtés és szállítás (Hamster, UTB)

• Kisbálás betakarítás (E-453 stb.)

• Nagybálás betakarítás

→ körbálás

→ négyszögletes bálás

(34)

A BÁLÁZÓGÉP KIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ ADOTTSÁGOK, SZEMPONTOK, ILLETVE AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Ökológiai adottságok

Gazdasági

erőforrások Technológiai szempontok

Konstrukciós lehetőségek

Természeti környezeti adottságok Éghajlati viszonyok;

Időjárás, csapadékos napok száma

Domborzat;

Tábla-tagoltság;

tábla méretek

Termelési szerkezet;

Állatállomány;

Termőterület;

Tőkeerő és ellátottság;

Élőmunka erő- és ellátottság

Állat-

tenyésztés és növény- termesztés kapcsolata;

Gyep-lucerna- szalma aránya;

Szállítás- rakodás- kazalozás

Szögletes kisbálázó,

állandó bálakamrás hengeres, ill.

változó kamrás hengeres,

szögletes nagybálázók

+ meglévő egyéb géppark

(35)

A BÁLÁZÓGÉPEK KONSTRUKCIÓS CSOPORTOSÍTÁSA

BÁLÁZÓGÉPEK

Konstrukció Szögletes

kisbálakészítők Hengeres

nagybálakészítők Szögletes nagybálakészítők

Bálakamra

kialakítás Állandó

térfogatú

Változó térfogatú

Görgős Láncos rudas

Több részből álló

gumi- hevederes

Heve- deres

Láncos rudas

Csúszó dugattyús Tömörítő-

szerkezet

Tömörítés

módja Palást felöl

középre

Középről a palást felé

Rétegesen dugattyúval

Aprító- szerkezet

Bála-

továbbítás módja

Roto-Cut rendszer

Kocsirakó bálacsúszda

Bála-

kilökő Bála-

rendező Bálaröpítő

(36)

(37)

(38)

(39)

SZÖGLETES KISBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI

Ssz Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges

traktor motortelj.

(kW)

A gép tömege gyártója típusa hosszú- (kg)

ság

széles- ség

magas- ság

széles- ség

magas- ság

hosszú- ság

1 CLAAS MARKANT-41 4050 2370 1260 430 300 1000

2 CLAAS MARKANT-51 4180 2440 1350 460 360 400- 40 1150

3 CLAAS MARKANT-55 4570 2510 1370 460 360 -1100 60 1290

4 CLAAS MARKANT-65 4720 2720 1410 460 360 1500

5 DEUTZ FAHR HD-300 4150 2420 1400 400 300 1010

6 DEUTZ FAHR HD-360 4150 2420 1400 460 360 300- 40 1145

7 DEUTZ FAHR HD-460 4400 2500 1500 460 360 -1300 60 1392

8 DEUTZ FAHR HD-560 4800 2500 1550 460 400 1563

9 JOHN DEERE 339 3880 2125 1350 410 310 300 40 1050

10 JOHN DEERE 349 4780 2590 1400 460 360 1254

11 JOHN DEERE 359 4780 2590 1400 460 360 1300 60 1425

12 JOHN DEERE 459 5140 2810 1470 460 360 1505

13 SGORBATI 200 4300 1640 1270 420 320 max.1300 40 860

14 SGORBATI 233 5230 2430 1500 460 360 max.1300 60 1400

15 NEW IDEA 551 4800 2540 1450 450 350 610-1219 40 1220

16 NEW IDEA 571 4800 2590 1520 450 350 610-1219 60 1900

17 GALLIGNANI 3690 4140 2450 1720 460 360 660-1000 30 1280

18 GALLIGNANI 5190 4370 2500 1760 460 360 660-990 30 1535

19 GALLIGNANI 5690 4760 2500 1860 460 360 730-1040 40 1620

20 WÉLGER AP 530 4650 2520 1630 480 360 - 40 1700

21 WÉLGER AP 630 5300 2650 1670 490 360 - 40 1870

22 WÉLGER AP 730 5600 2650 1670 490 360 - 45 2110

23 WÉLGER AP 830 5600 2950 1670 490 360 - 45 2210

(40)

AZ ÁLLANDÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Meg-

nevezés M.e.

Típus John

Deeere Claas Rollant Ver-

meer Vicon Welger Volagri

575 340 355 RC 5500 RF 121 RF 124 RP 202 RP 302 RP 320 ^COMPACT₁₂₅ ^COMPACT₁₅₅ Bála-

átmérő mm 1250 1250 1250 1520 1250 1250 1250 1500 1500 1250 1550

Bála-

szélesség mm 1170 1200 1200 1190 1220 1220 1230 1230 1230 1200 1200

Munka-

szélesség mm 1650/

2000 1850 2100 1190 2100 2100 2000 2000 2250 1950 1950

Kötöző- anyag

zsineg, necc

zsine g

zsineg, necc

zsineg, necc Aprító-

kések száma

db 14 14 14 - - 14 - - 14 13 13

A gép méretei

-hossz. mm 3980 4260 3980 3430 4030 4030 4300 4450 4750 3950 4350

-szél. mm 2490 2500 2490 2490 2310 2550 2300 2340 2480 2500 2500

-mag. mm 1980 2340 1980 2240 2120 2270 2420 2570 2700 2150 2400

A gép

tömege kg 2700 2470 2700 1769 1920 2550 - - - 2830 2980

(41)

SZÖGLETES NAGYBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI

Ssz

Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor motortelj.

(kW)

A gép tömege gyártója típusa hosszú- (kg)

ság széles-

ség magas-

ság széles-

ség magas-

ság hosszú- ság

1 CLAAS QUADRANT

1150 - - - 800 500 2500

90

-

2100 - - - 800 700 2750 -

3200 - - - 1200 700 3000

120 -

4 CLAAS QUADRANT - - - 1200 1000 3000 -

5 KRONE BIG PACK

890 9140 2550 3075 800 900 1000 90 6580

1270 9140 2995 2875 1200 700 2700 93 7240

1290 9140 2995 3075 1200 900 112 7860

12130 10850 2995 3560 1200 1300 1000-3200 135 11150

9 NEW

HOLLAND BB 920 5630 2470 2250 800 470 max.2000 55 3400

10 NEW

HOLLAND BB 930 7230 2580 3100 800 700 75 -

11 NEW

HOLLAND BB 940 7230 2580 3100 800 900 max.2500 95 -

12 NEW

HOLLAND BB 960 7600 2580 3100 1200 900 150 -

13 MASSEY

FERGUSON MF 2190 3580 1200 1300 2700 120 9942

14 WÉLGER D 4006 8200 2800 2700 800 700

77 -

15 WÉLGER D 4060 8200 2800 2700 800 700 900 -

16 WÉLGER D 6006 8200 2800 2700 1200 700 2500

92 -

17 WÉLGER D 6060 8200 2800 2700 1200 700 -

(42)

A VÁLTOZÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Meg-

nevezés M.e.

Típus

John Deeere Claas Deutz Krone New Holland M-

1300 Opti-

roll

Welger 160

Ver- meer 559 XL 572 582 592 Variant

180 RC

Fahr RB 3.80/OC

KR 10-16 S

5950 644

5980 654 Bála-

átmérő

- min. mm 600 600 600 900 800 1000 1150 1150 762 900 600

- max. mm 1300 1300 1800 1700 1800 1500 1500 1800 1800 1600 1650

Bála-

szélesség mm 1170 1170 1170 1200 1200 1200 1200 1200 1524 1230 1550

Munka-

szélesség mm 1410 1410/

1810

1410/

1810 2100 2100 1950 1940 1940 1524 2000 1500

Kötöző-

anyag zsineg zsineg zsineg zsineg,

necc necc zsineg,

necc zsineg zsineg zsineg zsineg,

necc zsineg Aprító-

kések száma

db 14 14 11 1;3;4;7* 1;3;4;7* - - -

A gép méretei

-hossz. mm 3450 3650 3710 3618 4540 4100 4170 4320 3730 4980 3800

-szél. mm 2310 2310 2310 2569 2400 2505 2390 2390 2430 2320 2500

-mag. mm 2300 2600 2810 3106 2970 2550 2510 2870 2620 2760 2800

A gép

tömege kg 1500 1700 1900 2960 2800 2900 2188 2452 1950 - 2204

(43)

(44)

(45)

(46)

(47)

A BÚZA SZALMÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA (Pepó Péter, 2010)

• A szalma betakarítása

szükséges: – felhasználás

– alomanyag

– ipari alapanyag – energia

– minél gyorsabb lehordás – minél korábbi talajművelés

– növényvédelmi problémák minimalizálása módjai: kisbálás

nagybálás – körbálás – szögletes

Hamsterrel történő felszedés Burján-féle szalmalehúzás

• A szalma a területen marad

kombájnos betakarítással egymenetben zúzás és szétterítés renden lévő szalma szárzúzása, szétterítése

a szalma talajba dolgozása – szervesanyag utánpótlás

(48)

Elsődleges feldolgozása a

szemtermésnek

(49)

A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA (Pepó Péter, 2010)

Szembetakarítás kombájnnal

szemnedvesség 17-19%

csapadékos idő korai betakarítás inhomogén állomány

szemnedvesség 12-16%

száraz idő

optimális idejű betakarítás homogén állomány

előtisztítás előtisztítás

(víz elvonással)

szárítás 50-70 ^oC

utótisztítás utótisztítás

(elmaradhat, ha tiszta)

Tárolás

(50)

A BÚZA FŐ- ÉS MELLÉKTERMÉK BETAKARÍTÁSÁNAK MUNKASZERVEZÉSI MUNKÁI

(Pepó Péter, 2010) Szembetakarítás

kombájnnal

Szemszállítás -traktorral

-tehergépkocsival

Szárítás, tisztítás

Tárolás

Értékesítés

Szalmabetakarítás

Bálarakodás, bálaszállítás

Kazlazás

Tarlóhántás+zárás

(51)

Előadás összefoglalása

Növényápolás

– A növényápolás elemei, agronómiai alapjai – Felfagyás elleni védelem

– Belvíz elleni védelem

– Egyéb agronómiai feladatok

Öntözés

– A búza vízigénye ( statikai, dinamikai, transpirációs koefficiens ) – A búza öntözési rendje ( klasszikus, idényen kívüli )

– Az öntözés hatása a termés mennyiségére, termésbiztonságára, termésminőségére – Az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők

Betakarítás

– Szemtermés betakarítása(főtermék)

– Aszemképződés és szemtelítődés fiziológiai-agronómiai alapjai – Az érést befolyásoló tényezők

– A betakarítás agronómiai, műszaki, munkaszervezési feladatai – Betakarítási veszteségek, azok mérséklése

– Szalmabetakarítás (melléktermék)

– A szalmatermés betakarításának agronómiai alapjai – Betakarítási módok

– Munkaszervezés, szállítás

Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek

– Munkaműveltek, azok feltételrendszere (előtisztítás, szárítás, utótisztítás) – Tárolás, annak feltételei

(52)

Előadás ellenőrző kérdései

• Melyek a növényápolás fontosabb munkái az őszi búzatermesztésben?

• Ismertesse az őszi búza öntözésének fontosabb jellemzőit.

• Melyek a búza szemképződésének szakaszai, az arra ható tényezők?

• Hogyan hangoljuk össze a mennyiségi és minőségi szempontokat az őszi búza betakarítása során?

• Melyek az őszi búza fő- és melléktermék betakarításának műszaki feltételei, azok üzemeltetési feladatai?

• Melyek a búza elsődleges feldolgozásának

műveletei?

(53)

Előadás felhasznált forrásai

• Szakirodalom^:

Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.

Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen

Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen

• Egyéb források:

Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.

Mezőgazda Kiadó, Budapest

Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és

kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

• További ismeretszerzést szolgáló források:

Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi

- Növénytermelés

- Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem

- Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

(54)