GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
1. hét
Előadás áttekintése
A gabonanövények termesztésének
jelentősége
A gabonanövények termesztésének
jelentősége
A FÖLDTERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT MILLIÓ HEKTÁRBAN (2007)
Megnevezés Millió hektár Százalék
Világ földterülete 13 009 100
Világ szántóterülete 1 411 11
Világ gyepterülete 3 378 26
Világ erdőterülete 3 937 30
Forrás: FAO, 2010
EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok)
1961 1970 1980 1990 1994 2000 2001 2002 2007 2010*
Világ 0,42 0,36 0,30 0,26 0,25 0,23 0,23 0,23 0,21 0,20 Afrika 0,49 0,42 0,34 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22 0,23 0,21
Ázsia 0,24 0,20 0,16 0,15 0,15 0,14 0,14 0,14 0,13 0,12
Európa 0,32 0,29 0,26 0,25 0,41 0,40 0,40 0,40 0,38 0,38 Amerika 0,74 0,67 0,59 0,80 0,48 0,44 0,44 0,43 0,40 0,39 Ausztrália+
Óceánia 2,38 2,71 2,44 2,27 2,29 2,05 2,04 1,92 1,32 1,27
USA 0,96 0,90 0,82 0,73 0,68 0,62 0,61 0,60 0,55 0,54
Magyarország 0,52 0,50 0,47 0,49 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46
*Becsült adatok
1000 lakosra jutó terület(ha)
Művelési ág Magyarország EU-15 Világ Szántó, kert,
ültetvény 492 234 255
Gyep 112 157 597
Erdő 172 305 728
Mg. terület 604 391 852
A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT GÁTLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A FÖLDÖN (AZ ÖSSZES TERÜLET %-ÁBAN)
Kontinens Szárazság Tápanyag- stressz
Sekély termő-
réteg
Túl bő nedvesség
Állandó fagy
Nincs gátló tényező
Európa 8 33 12 8 3 36
Közép-Amerika 32 16 17 10 25
Észak-Amerika 20 22 10 10 16 22
Dél-Ázsia 43 5 23 11 18
Afrika 44 18 13 9 16
Dél-Amerika 17 47 11 10 15
Ausztrália 55 6 8 16 15
Délkelet-Ázsia 2 58 6 19 15
Észak- és Közép- Ázsia
17 9 38 13 13 10
Világátlag 28 23 22 10 6 11
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE (FAO adatok)
Év Mg-i terület (millió ha)
Szántóterület (millió ha)
Gabonafélék területe (millió ha) 1961 4455 1281
(29 %)648
(50 %)1970 4561 1328 675
1980 4665 1351 717
1990 4858 1402 708
2000 4964 1400 675
2005 4968 1421
(29 %)688
(48 %)2007 4932 1411
(29 %)695
(49 %)A FŐBB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETE A VILÁGON
(FAO adatok, 2007)
Növénycsoport Vetésterület
(millió ha) %-os arány Gabonanövények
összesen
699 47
ebből
búza rizs kukorica
217 157 158
15 11 11
Olajnövények
252 17
Hüvelyes növények
73 5
Gyökér-gumós növények
55 4
Egyéb növények (cukor, rost,
takarmány stb.)
403 27
Összesen
1482 100
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (milliárd fő) (Pepó Péter, 2010)
0 2000 4000 6000 8000 10000 12000
1750 1800
1850 1900
1950 1960
1970 1980
1990 2000
2001 2002
2003 2004
2005 2006
2007 2008
2009 2025
2050 2100 millió fő
Fejlődő országok Fejlett országok
A VÁROSI LAKOSSÁG AZ EGYES KONTINENSEKEN, MILLIÓ FŐ
Kontinensek Városi lakosság millió főben
1975 1995 2025
Világ összesen 1538 2584 5066
Afrika 104 250 804
Európa 454 535 598
Észak- és Közép-
Amerika 235 332 508
Dél-Amerika 138 249 407
Ázsia 592 1198 2718
Óceánia 15 20 31
Forrás: World Resources, 1996-97
TÖBB MINT 1 MILLIÓ LAKOST SZÁMLÁLÓ VÁROSOK SZÁMA 1950-2015 KÖZÖTT
Régiók Városok száma 1 millió lakos felett 1950 1970 1990 2015
Afrika 3 16 59 225
Latin-Amerika 17 57 118 225
Ázsia 58 168 359 903
Európa 73 116 141 156
Észak-Amerika 40 78 105 148
Forrás: World Resources, 1996-97
A VILÁG NÉPESSÉGE
1800
3300
2700 3000
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
2003 a b c
Világ gabonatermése millió tonna
2060
GABONATERMELÉSI* SCENÁRIÓK (Pepó P. adatai Rosenweig et al.
nyomán)
Év Lakosság (milliárd fő)
1950 1999 2015 2030 2050
2,0 6,0 7,2 8,3 10,0
*búza, rizs, kukorica, köles és cirok
a=klímaváltozás nélkül
b=klímaváltozás figyelembevételével jobb agrotechnikával c=klímaváltozás figyelembevételével új technológiával és biotechnológiával
0 50 100 150 200 250 300 350
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2005
Termelés, kg/fő
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3
Terület, ha/fő
termelés kg/fő terület ha/fő
A VILÁG GABONATERMELÉSE
World Watch Institute, 2000, FAO, 2005
A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA (KSH adatok)
Megnevezés 1970 1990 2003 2007
fejenkénti éves fogyasztás (kg)
Liszt 124 105 98 82
Burgonya 75 61 65 60
Étolaj, margarin 3 12 12 22
Sertészsír 22 24 17 13
Zöldségfélék 83 83 114 118
Gyümölcsök
ebből: hazai 73
67
72 62
87 66
77 59
Húsfélék 58 78 72 63
Hal 2,3 2,8 3,4 3,8
Tej, tejtermék (liter) 110 170 138 164
Tojás (db) 247 389 297 270
Egy főre jutó napi
energiafogyasztás (kalória) 3098 3380 3058 3195 fehérjefogyasztás (g)
ebből állati eredetű fehérje 97,9 43,3
104,7 58,2
91,6 50,6
101,3 58,4
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT
Szükséglet (millió t)
Termék 2005 2015 Növekedés
Kukorica 650 780 20 %
Búza 600 720 20 %
Rizs 420 470 12 %
Szója 210 270 30 %
Repce 38 46 21 %
Cukor 140 177 26 %
Zöldségf. 800 960 20 %
Gyümölcs 480 580 20 %
Hús 250 310 25 %
ZÖLD FORRADALOM (GREEN REVOLUTION)
1950-es évektől
– fejlett országok népessége → lassú növekedés
→ stagnálás
→ csökkenés
– fejlődő országok népessége → gyors növekedés növekvő élelmiszerigény↓
↓ ↓
mennyiség minőség (döntően) (részben)
1960-as évektől
CYMMIT – a fejlődő országoknövénytermelésének (elsősorban gabona) fejlesztésére létrehozott kutató intézet és hálózata
Létrehozója: Norman BORLAUG – Béke Nobel-díjas A fejlesztés fő területei:
– nemesítés → a kedvezőtlen feltételekhez adaptálódó, nagyobb termőképességű, jobb minőségű gabonafajok fajtái (hibridjei) – agrotechnika → a jobb fajtákhoz igazított, nagyobb intenzitású
agrotechnika
Eredmények
A gabonafélék termésmennyisége a világon millió tonna/év kg/fő/év
1961 877,0 127,8
1970 1192,6 136,9
2000 2060,4 147,6
Forrás: UN, FAO
>70% a nem használt megművelhető terület
1960 2005 2030
4.300
2.200 1.800
8,3 Mrd.
6,5 Mrd.
3,0 Mrd.
1960 2005 2030
4,300
2,200 1,800
8,3 Mrd.
8.3 Mrd.
6,5 Mrd.
6.5 Mrd.
3,0 Mrd.
3.0 Mrd.
Jövőbeni kihívás
- Kevesebb föld és víz egyre több embernek
Lakosság
Rendelkezésre álló
megművelhető terület/fő
(m2)
2030-ra olyan kevés megművelhető terület lesz, mint még soha azelőtt
A GABONAFÉLÉK VETÉSTERÜLETI TERÜLETE ÉS ARÁNYA (FAO adatok, 2008)
Mértékegység (millió ha)
Összes szántóterület
Összes gabona
Kalászos gabona
Kukorica Egyéb gabona
Világ 1411,1 713,4 461,3 161,0 91,1
USA 170,4 61,0 25,9 31,8 3,2
Kína 140,6 86,9 54,8 29,9 2,2
India 158,7 100,7 72,6 8,3 19,8
Oroszország 121,6 44,6 41,2 1,7 1,6
Ausztrália 44,2 20,3 19,4 0,07 0,9
Argentína 32,5 9,4 5,3 3,4 0,7
EU 27 108,6 60,6 49,8 8,9 2,0
Franciaország 18,4 9,6 7,8 1,7 0,1
Németország 11,9 7,0 6,5 0,5 0,03
Magyarország 4,6 2,9 1,7 1,2 0,02
Mértékegység (%)
Világ 100,0 50,6 32,7 11,4 6,5
USA 100,0 35,8 15,2 18,7 1,9
Kína 100,0 61,8 39,0 21,3 1,6
India 100,0 63,5 45,7 5,2 12,5
Oroszország 100,0 36,7 33,9 1,4 1,3
Ausztrália 100,0 45,9 43,9 0,2 2,0
Argentína 100,0 28,9 16,3 10,5 2,2
EU 27 100,0 55,8 45,9 8,2 1,8
Franciaország 100,0 52,2 42,4 9,2 0,5
Németország 100,0 58,8 54,6 4,2 0,3
Magyarország 100,0 63,0 37,0 26,1 0,4
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON
(KSH adatok, 1960-2009) (%)
Növénycsoport 1960 1970 1980 1990 2000 2005 2009 Kalászos gabonák 38,2 35,5 34,8 35,4 34,1 37,9 37,5
őszi búza 19,8 25,2 26,9 25,9 22,8 25,1 25,4
Kukorica és egyéb 28,0 28,0 32,8 30,6 30,6 29,7 28,8
kukorica 26,4 23,6 26,0 23,0 26,5 26,5 26,0
Olajnövények 1,5 2,7 7,0 9,9 9,2 14,1 19,9
napraforgó 1,3 1,8 5,8 7,4 6,6 11,3 12,5
Egyéb növények
(hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.)
30,4 25,3 23,8 22,6 21,6 14,3 13,8
Vetetlen és kipusztult 2,0 8,5 1,6 1,4 4,4 4,0 n.a.
Összes szántóterület 100 100 100 100 100 100 100 Összes szántóterület
(ezer ha) 5310 5046 4735 4713 4500 4513 4487
A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN
(EUROSTAT adatok, 2009) (%)
Növénycsoport Franciaország Németország
Kalászos gabonák 41,8 54,0
őszi búza 28,3 27,0
Kukorica és egyéb 10,1 3,9
kukorica 9,6 3,9
Olajnövények 11,4 12,6
napraforgó 3,7 0,2
Egyéb növények
(hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.)
36,7 29,5
Összes szántóterület 100,0 100,0
Összes szántóterület (ezer ha) 18267 11943
MAGYARORSZÁG GABONATERMELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Mutató 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2008
Összes megtermelt gabona
mennyisége (millió t)
5,4 6,17 7,64 14,01 12,56 10,03 16,95
1 lakosra jutó gabonatermel
és (kg/fő/év) 581,1 619,4 740,2 1308,2 1210,6 983,3 1689,8 Összes belső
felhasználás (millió t)
7,0 8,6 12,2 13,1 8,8 8,4
Összes export
(millió t) 0,2 0,9 1,0 1,4 2,1 6,4
Búza
termésátlag (t/ha)
1,5 1,7 2,1 4,8 5,1 3,6 5,0
Kukorica termésátlag (t/ha)
1,6 2,5 3,4 5,3 4,1 4,2 7,5
MULTIFUNKCIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS
NÖVÉNYTERMESZTÉS
TERMELÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
Mg-i felhasználás (állattenyésztés stb.)
Élelmiszeripar
Ipari alapanyagok
Energetika
„ex situ” típusú
„in situ” típusú
ESA területek (környezetileg érzékeny)
egyensúlyi területek
jó puffer területek
EGYÉB
tájvédelem
foglalkoztatás
szociális
vidékfejlesztés
A GABONANÖVÉNYEK SZEREPE A MULTIFUNKCIONÁLIS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN
(Pepó Péter, 2010)
Termelési funkció → diverzifikálás
főtermék
melléktermék
→ humán táplálkozás
→ állati takarmányozás
→ ipari alapanyagok
→ energia alapanyagok
→ állattenyésztés (alom, takarmány)
→ ipari alapanyagok
→ energia termelés
Környezet- és természetvédelmi funkció → prevenció
megvalósítás → „in situ”
fontosabb területek → termőföld megtartása
→ talajvédelem
→ agro- és természetes ökoszisztémák
→ biodiverzitás
Társadalmi-gazdasági funkció → „jólét ↔ jól lét”
Társadalmi → foglalkoztatás
→ szociális
→ vidéki népesség helybentartása Gazdasági → jövedelem növelése
→ feldolgozó iparok
→ élelmiszerbiztonság
→ takarmánybiztonság
→ nemzetgazdasági egyensúly (exporttöbblet)
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI I.
A FAO definíciója:
„Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a források megőrzésére, és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és a jövőbeli generációi számára az élelmiszer- és egyéb agrárgazdasági eredetű alapanyagigények harmonikus kielégítését. Az agrárgazdaság – mezőgazdaság, az erdő- és halgazdaság, valamint az élelmiszer-feldolgozás – ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése megőrzi a talaj, az élővizek, a növényi- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, a társadalom számára pedig tartós fejlődést biztosít.”
A Kanadai Mezőgazdasági Minisztérium definíciója:
„Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari
rendszereknek, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom
korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzik a
környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő
generációk számára.”
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI II.
Az USA Kongresszusa definíciója:
A növénytermelési és állattenyésztési gyakorlatnak olyan integrált, termőhelyhez alkalmazkodó rendszere, amely hosszú időszakra
– kielégíti az emberi táplálék- és nyersanyagigényeket;
– megőrzi a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat, amelyek a mezőgazdasági termelés alapját képezik;
– a lehető leghatékonyabban használja a nem megújítható természeti és farmon belüli erőforrásokat, ahol csak lehet integrálja a természetes biológiai körfolyamatokat és szabályozó mechanizmusokat;
– biztosítja a mezőgazdasági műveletek gazdaságosságát;
– megőrzi a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki
társadalom egészének életminőségét.
FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI III.
A különböző definíciók számos közös elemet tartalmaznak:
– A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata.
– Az erőforrások védelme és a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás megőrzése.
– A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása és javítása.
– Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása a legtöbb ember számára.
– A generációk közötti egyenlőség.
– A társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése.
A fenntartható vidékfejlesztés az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve élelmiszer-termelés fenntartható fejlődésével tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magába foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie.
Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése:
– legyen környezetkímélő, – erőforrás takarékos,
– egészséges élelmiszert és takarmányt állítson elő, – védje meg a biológiai diverzitást,
– tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jövő generációit a termelésben, segítve a falusi térségek népességmegtartó képességét és járuljon hozzá a vidék fejlesztéséhez.
NÖVÉNYTERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2005)
Intenzív agrotechnika
Agronómiai és ökonómiai termésmaximum Specializáció
Hagyományos növénytermesztés
Fenntartható növénytermesztés
Biológiai, ökológiai és agrotechnikai interakciók
Környezetkíméló agrotechnika Diverzifikáció
Gazdaság
KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐCSOPORTOK HATÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN
Társadalom Környezet
Fenntartható
növénytermesztés
FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉS
Néhány fontosabb jellemzője:
− az agroökológiai feltételek (talaj, víz stb.) megőrzése és/vagy javítása a jelentben és a jövőben
− a biodiverzitás és genetikai források megőrzése és fenntartása
− a környezetvédelmi problémák csökkentése, minimalizálása
− kiváló minőségű és egészséges növényi termékek előállítása
− kiváló minőségű agrotechnika
− ökonómiai életképesség
− társadalmi elfogadottság
FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A GABONATERMESZTÉSBEN
(Pepó Péter, 2010)
FENNTARTHATÓSÁGOT
segíti
rendkívül széles fajta/hibrid választék
a fontosabb gabonanövényeknél kalászos gabonák – talajvédelem
korszerű agrotechnika minőségbiztosítás minőségi végtermék
társadalmi elvárások megléte
rontja
a gabonafélék túlzott aránya
→ irracionális vetésváltás
→ biodiverzitás csökkenése
nem szakszerű agrotechnika
nem megfelelő jövedelmezőség társadalmi elvárások hiánya
INTEGRÁLT GABONATERMESZTÉS ELEMEI (Pepó Péter, 2010)
Integrált gabonatermesztés: az agroökológiai, biológiai-genetikai és agrotechnikai tényezők harmonizációja, integrált alkalmazása.
AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK
• Éghajlati – időjárási feltételek
• Talajtani – domborzati feltételek BIOLÓGIAI – GENETIKAI ALAPOK
• Genotípus
• Vetőmag
AGROTECHNIKAI ELEMEK
• Vetésváltás
• Talajművelés
• Tápanyagellátás
• Vetéstechnológia
• Növényvédelem
• Növényápolás
• Öntözés
• Betakarítás
• Elsődleges feldolgozás
• Tárolás
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA I.
AKG céljai
• a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet
• a környezettudatos gazdálkodás
• a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása
• a környezet állapotának javítása
• minőségi élelmiszerek, egyéb növényi termékek előállítása
• a gazdaságok életképességének javítása
• a gazdasági hatékonyság növelése
Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok
• Horizontális célprogramok
• Zonális célprogramok
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA II.
Szántóföldi horizontális célprogramok
• integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram
• tanyás gazdálkodás célprogram
• ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram Természetvédelmi zonális célprogramok
• szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
• szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram
• szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
• szántóföldi növénytermesztés kékvércse élőhely- fejlesztési előírásokkal célprogram
Erózió elleni célprogramok
• vízerózió elleni célprogram
• szélerózió elleni célprogram
AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA III.
Szántóföldi célprogram csoportokra vonatkozó kötelezettségek
• talajvizsgálat
• tápanyaggazdálkodási terv
• vetésváltási szabályok
• zöldugarra vonatkozó szabályok
• talajművelésre vonatkozó szabályok
• növényvédelemre vonatkozó szabályok
Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram különleges szabályai
• min. 0,3 ha – max. 75 ha
• összes szántóföldi növény (kivéve rizs, energiafű, kínai nád, fásszárú energianövény)
• induláskor akkreditált laboratóriumban talajvizsgálat
• éves tápanyaggazdálkodási terv
• éves földhasználati terv
• 5 év alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás
• vetésváltási szabályok betartása
• 5 év alatt az őszi búza, kukorica és napraforgó együttes részaránya max. 60%, pillangós növényeké max. 10%
• 5 év alatt legalább egyszer zöldtrágya növény (másodvetésű is lehet)
• kizárólag környezetkímélő növényvédőszerek használata
• növényvédelem előrejelzés alapján
Az ökológiai gazdálkodás alapelvei
• a mezőgazdasági üzemen belül zárt ciklus biztosítása
• lehetőség szerint minél teljesebb, zárt rendszerű anyag- és energiaáramlás
• a környezeti, természeti feltételek megtartása, javítása
• speciális minőségű, egészséges élelmiszerek, takarmányok előállítása
• szintetikus anyagok (műtrágyák, szintetikus növényvédő szerek stb.) mellőzése
• GM növények használata tiltott
• speciális agrotechnika (vetésváltás, tápanyagellátás, talajművelés, növényvédelem stb.)
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS I.
Lehetőség szerint a mezőgazdasági termelés EGÉSZÉT (növénytermesztés + állattenyésztés) fogja át
+
egészüljön ki a mezőgazdasági termékek FELDOLGOZÁSÁVAL.
Konvencionális növénytermesztés ← Nincs (esetleges) ellenőrzés
↓
átállási időszak (3 év) ← Folyamatos ellenőrzés
↓
Ökológiai (bio) növénytermesztés ← Folyamatos ellenőrzés
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS II.
Ökológiai növénytermesztés elemei
• szellemi→ másként gondolkodás természetről,
környezetről, társadalomról, gazdaságról
• anyagi → speciális agrotechnika alkalmazása Az ökológiai gazdálkodás formái
– biodinamikus
– szerves biológiai gazdálkodás – soil association
– permakultúra
– Masanobu Fukuoka („ne tégy semmit”)
ÖKOLÓGIAI TERÜLETEK NAGYSÁGA KONTINENSENKÉNT (Willer és Yussefi, 2008)
2,5 millió ha Észak-Amerika
8,1 millió ha Latin-Amerika
0,9 millió ha Afrika
8,2 millió ha Európa
3,3 millió ha Ázsia
12,1 millió ha
Ausztrália és Óceánia
AZ ÖKOLÓGIAI ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (MILLIÓ USD) MEGOSZLÁSA
KONTINENSENKÉNT, 2002 (Willer és Yussefi, 2004)
Egyéb;
0,7 Európa;
10,6 Észak-
Amerika;
11,7
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT
TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN (1985-2007)
hektár gazdaság
Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.
A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI ARÁNYÁT FELMUTATÓ ORSZÁGÁNAK ADATAI (2007)
29,70
13,40
11,00
9,80 9,10 8,90 8,80 8,00 7,80 7,00
0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00
Lichtenstein Ausztria Svájc Lettország Olaszország Csehország Észtország Svédország Szamoa Kelet-Timor
Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2009.
%
AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON
0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 hektár
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Dr. Roszik et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés 2008.
AZ ÖKOLÓGIAILAG ELLENŐRZÖTT TERÜLET MEGOSZLÁSA 2008-BAN
Halastó, erdő, nádas 5,34%
Vetőmag
0,12% Ugar
1,45%
Gyümölcs é s bogyós ülte tvé nye k
1,69%
Szólő 0,55%
Egyé b több é ve s ülte tvé nye k
0,10%
Töme gtakarmányok 8,52%
Rét, legelő 57,37%
Friss zöldsé ge k, dinnyé k, szamóca
0,92%
Ipari növé nye k 6,31%
Burgonya 0,03%
Cukorré pa 0,00%
Fe hé rje növé nye k 0,43%
Gabonafé lé k 17,16%
Gabonafélék Fehérje növények Burgonya
Cukorrépa Ipari növények Friss zöldségek, dinnyék, szamóca
Tömegtakarmányok Vetőmag Ugar
Rét, legelő Gyümölcs és bogyós ültetvények Szólő
Egyéb több éves ültetvények Halastó, erdő, nádas
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS I.
Lényege: az agrotechnikai műveleteket nem tábla, hanem a táblán belül, lokális szinten valósítjuk meg.
Célja:
• az agronómiai hatékonyság növelése
• az input felhasználás mérséklése
• a környezeti terhelés csökkentése
• nagyobb termésmennyiség
• jobb termésminőség
• kedvezőbb termésbiztonság
• minőségi technológia
• nagyobb jövedelmezőség Elemei:
• hardware
(GPS, hozammérők, szenzorok gyomokra, betegségekre, kártevőkre stb.)
• térképek
(hozamtérképek, talaj tápanyagtérképek, víz-, tápanyag-, hő-, levegőgazdálkodás, talajvíz, talajszerkezet, tömöttség, pH stb.)
• algoritmusok
(adatok, térképek alapján az agrotechnikai elemek végrehajtásának elméleti megalapozása)
• software
(az adott agrotechnikai elem, adott táblára adaptált végrehajtásának számítógépes vezérlése)
PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS II.
A precíziós növénytermesztés agrotechnikai elemei
• talajművelés
(műveletek, műveleti mélység)
• tápanyaggazdálkodás
(szervestrágyázás, műtrágyázás NPK, levéltrágyázás, meszezés)
• vetéstechnológia
(állománysűrűség, vetésmélység)
• növényvédelem
(gyomirtás, herbicid dózisa, fungicid- és inszekticid- kezelés, regulátor használat)
• öntözés
(öntözött területek, víznorma)
• betakarítás
(deszikkálás, betakarítási idő)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
(foszfor)
PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS
(kálium)
PRECÍZIÓS VETÉS, VÁLTOZÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGGEL
Előadás összefoglalása
A gabonanövények termesztésének jelentősége
– Szerepük a világ növénytermesztésében – Szerepük a magyar növénytermesztésben
– Gabonanövények helye a multifunkcionális növénytermesztésben
– Fenntarthatóság és gabonatermesztés
– Integrált növénytermesztés és gabonatermesztés
– Ökológiai növénytermesztés és a gabonanövények termesztése
– Precíziós növénytermesztés és a gabonanövények
Előadás ellenőrző kérdései
• Ismertesse a mezőgazdaság, a növénytermesztés feladatait az élelmiszertermelésben.
• Melyek a „zöldforradalom” eredményei?
• Melyek a multifunkcionális, a fenntartható, az integrált, az ökológiai növénytermesztés céljai, feladatai, módszerei?
• Ismertesse az AKG programokat.
• Melyek a precíziós növénytermesztés elemei?
Előadás felhasznált forrásai
• Szakirodalom:
Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.
Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen
Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen
• Egyéb források:
Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.
Mezőgazda Kiadó, Budapest
Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és
kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• További ismeretszerzést szolgáló források:
Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi
- Növénytermelés
- Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem
- Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
