GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

6. hét

Előadás áttekintése

Tápanyagellátás

Vetéstechnológia

Tápanyagellátás

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS

– A talaj természetes tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége

– Szervestrágyák ( istállótrágya,komposzt ) – Zöldtrágyák

– Hüvelyesek-Rhizóbium baktériumok által megkötött nitrogén

– Műtrágyák (makro-NPK, mezo-CaMg, mikro- CuZnBMnFeMo )

– Szervesanyagok ( növény- és gyökérmaradványok ) – Melléktermékek ( pl Biofert )

– Baktériumtrágyák

– Légkörből származó szedimentáció ( savas esők-kén )

– Talajjavító anyagok ( mész-Ca, dolomit-Mg )

AZ ŐSZI BÚZA KÖRNYEZETBARÁT TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK FONTOSABB CÉLJAI

NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTOK

•Adott ökológiai, agrotechnikai, műszaki és közgazdasági feltételek mellett OPTIMÁLIS TERMÉSMENNYISÉG realizálása

•Kiváló MINŐSÉG

•Megfelelő TERMÉSBIZTONSÁG elérése (a biotikus és abiotikus stressztényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése)

•A termesztéstechnológiai tényezők közötti INTERAKCIÓK kedvező hasznosítása

•Biológiai, agronómiai és ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁG javítása

KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK

•Az AGROÖKOLÓGIAI ERŐFORRÁSOK bevonása a termelési folyamatokba

•Az IPARI EREDETŰ INPUTOK felhasználásának mérséklése

•A környezeti ártalmak MEGELŐZÉSE

•A környezeti károk következményeinek elhárítása, JAVÍTÁSA

TALAJOK TÁPANYAGFORGALMA

TÁPANYAGTŐKE FELVEHETŐ TÁPANYAG

TÁPANYAG FLUXUS

NÖVÉNY

ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK BIOLÓGIAI ALAPOK AGROTECHNIKAI FELTÉTELEK

Talaj

Időjárás

Domborzat

Természetes tápanyag- hasznosítás

Trágyareakció

Vetésváltás Talajművelés

Növényvédelem Öntözés

Vetés TÁPANYAGFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Műtrágya felhasználás Magyarországon (ezer tonna)

Év N P₂O₅ K₂O Összesen

1921-1930 1 14 1 16

1931-1940 1 7 1 9

1951-1960 34 34 15 84

1961-1965 143 100 55 298

1966-1970 293 170 150 613

1971-1975 479 326 401 1206

1976-1980 558 396 504 1458

1981-1985 607 400 494 1500

1986-1989 623,25 330,5 431 1385

1990 358 127 186 671

1991-1995 172,4 25 26,4 223,8

1996 203 34 33 270

1997 206 42 37 285

1998 248 39 41 328

1999 263 39 45 347

2000 258 45 52 355

2001 275 58 62 395

2002 365 68 68,3 501,3

2003 306,7 91,4 93,8 491,8

2004 373 109,2 109,5 591,7

2005 367,8 94,2 105,4 567,5

2006 374,6 87,4 97,4 559,4

2007 320,0 97,7 125,9 543,6

A MAGYAR MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS OPTIMALIZÁLÁSA (Pepó Péter számításai, 2009)

Növénycsoport

Optimális mtr. felhasználás (ezer t) A növény- csoport %-

os aránya N P₂O₅ K₂O Összese

n Kalászos gabonák

Kukorica

Olajnövények

Gyökér- és gumósok Hüvelyesek

Takarmánynövények Egyéb

140 144 96

6 5 24 24

88 72 48 4 5 20 24

123 120 104

9 7 36 24

351 336 248 19 17 80 72

31 30 22 2 2 7 6

Összesen 439 261 423 1123 100

NPK műtrágyafelhasználás (2006) = 560 ezer t (2008) =

431 ezer t

A mtr. visszapótlás szintje (összes)

38 %

N P₂O₅ K₂O

66% 24% 17%

A hazai talaj tápanyagellátottsági szintjének változása (%-os megoszlás)

Gyenge Gyenge 30%

25%

Gyenge 45%

Gyenge 20%

Gyenge 50%

Gyenge 25%

Közepes 45%

Közepes 30%

Közepes 40%

Közepes 35%

Közepes 40%

Közepes 40%

Jó 25%

Jó 45%

Jó 15%

Jó 45%

Jó 10%

Jó 35%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1985 2005 1985 2005 1985 2005

N P2O5 K2O

AZ INTENZÍV TÁPANYAGELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZEREK FILOZÓFIÁJÁNAK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az intenzív tápanyagellátás rendszere (MÉM-NAK 1979, 1981)

Környezetkímélő trágyázási rendszer

(Csathó et al. 1998; 10 tagú konzorcium, 2004) Maximális termésszintre való törekvés Gazdaságostermésszintre való törekvés

A „talaj trágyázása” a cél A „növény trágyázása” a cél Jó – igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd

fenntartása

Közepes – jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása

Gyors talaj PK-feltöltés Lassú talaj PK-feltöltés

Minden évben PK-trágyázás A vetésforgó PK-trágyázása (periodikus PK-trágyázás) PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági

szinten

PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten Nagyobb talaj-tápelem ellátottsági

határértékek

Kisebb talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Egységes talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Növénycsoporttól függő talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos

tápelem tartalmak

A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak

Alapvető, szervesanyagot felépítő MAKRO elemek C → felvétel CO₂-ból

H → felvétel H₂O-ból O

Trágyákkal rendszeresen visszapótolt MAKRO elemek

N a talaj tápanyagkészletéből

P → felvétel

K a különböző trágyaféleségekből, növényi, bakteri- ális maradványokból

MEZO elemek

talajból

Ca → hagyományosan – felvétel műtrágyákból

Mg talajjavító anyagokból

talajból

S → újonnan – felvétel műtrágyákból

szedimentációs anyagból MIKRO elemek

Cu → kitüntetett fontosságú Fe

Mn talajból

Zn → fontosak – felvétel műtrágyákból

Mo levéltrágyákból

B

A BÚZA TÁPELEMEI, CSOPORTOSÍTÁSUK

(Pepó Péter, 2010)

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL I.

(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége

: aminosavak → fehérjék DNS, RNS

klorofil

a búza rendkívül érzékeny N-indikátor növény

hiány túlzott

gyenge vegetatív fejlődés erőteljes vegetatív fejlődés (megdőlés)

világoszöld szín haragoszöld szín

kicsi kalászok, ezerszemtömeg nagy kalászok, telt szemek rossz termékenyülés jó termékenyülés

rossz áttelelés

betegségekre fogékonyság pazarló vízfelhasználás

• felvétel:

döntően → talajból (NO

, NH

)

kismértékben → levélen (NO

, NH

, karbamid, aminosavak)

NITROGÉN

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL II.

(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége

: foszfolipidek → membránok

ATP, NADP → energiafolyamatok DNS, RNS

a búza szempontjából második legfontosabb elem

hiány többlet

antociános elszíneződés nem specifikus →

gyenge gyökérfejlődés más elemek felvételének rossz áttelelés akadályozása (Ca, Mg stb.) gyenge kalász és virág-

differenciálódás rossz termékenyülés

gyenge sütőipari minőség rossz vetőmag minőség

• felvétel:

döntően → talajból (H

PO

, HPO

)

kismértékben → levélen (anionok, fitin, egyéb kis molekulasúlyú vegyületek)

FOSZFOR

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL III.

(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége

:ionos forma

enzimek aktivátora hidrofil - vízháztartás

a búza szempontjából mérsékeltebb jelentőségű

hiány többlet

levélszélek nekrózisa nem specifikus →

improduktív hiperbokrosodás más kationok (Ca, Mg) mérsékelt szénhidrátképződés felvételét rontja

gyengébb télállóság

rosszabb szárszilárdság

gyengébb betegségellenállóság rosszabb szárazságtűrés

• felvétel:

döntően → talajból (K

) kismértékben → levélen (K

)

KÁLIUM

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL IV.

(Pepó Péter, 2010)

• élettani jelentősége:

– gyökérképződés

– sejtfal felépítése, áteresztőképessége – szemtermés csírázása

– gyökérnövekedés

– lassítja a levelek szeneszcenciáját

• felvétel: Ca²⁺

KALCIUM

• élettani jelentősége:

– klorofill építőanyaga – enzimek aktiválása

– elősegíti a P-felvételt és transzportot

• felvétel: Mg²⁺

MAGNÉZIUM

• élettani jelentősége:

– S-tartalmú aminosavak, fehérjék – enzimatikus folyamatok

• felvétel: SO₄^2-

KÉN

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL V.

(Pepó Péter, 2010)

• élettani jelentősége:

– klorofillt védi az elbomlástól – oxidációs enzimek aktivátora

– serkenti a légzést és fotoszintézist

RÉZ

• élettani jelentősége:

– auxin lebomlását akadályozza

– enzimeket (dehidrogenáz, foszfatáz, peptidáz) aktivál

CINK

• élettani jelentősége:

– elősegíti a szénhidrátok képződését – pozitív hatású a fehérjeszintézisre – segíti a sejtdifferenciálódást

– szabályozza a búza vízháztartását – enzimek (amiláz, kataláz) aktivátora – elősegíti a virágok megtermékenyülését

BÓR

• élettani jelentősége:

– elősegíti a klorofill képződését

– enzimek (elsősorban légzési) aktivátora

VAS

• élettanijelentősége:

– a nitrátreduktáz enzimet aktiválja – részt vesz a nikotinsav szintézisében

– más elemeket (reduktázok, oxidázok) aktivál

MOLIBDÉN

Nitrogén-hiány búzánál

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Nitrogén-hiány búzánál (balra)

Nitrogén műtrágyázás után (jobbra)

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Foszfor-hiány búzánál (balra)

Foszfor műtrágyázás után (jobbra)

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Kálium-hiány búzánál

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Magnézium-hiány búzánál (balra)

Magnézium műtrágyázás után (jobbra)

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Kén-hiány búzánál (jobbra)

Kén műtrágyázás után (balra)

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Rézhiány búzánál

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Mangán-hiány búzánál (balra) Mangán műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Bórhiány búzánál

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE ŐSZI BÚZÁNÁL

ELEMHIÁNY TÜNETE

N P K

vizuális

Ca Mg S

Makroelemek Mezoelemek Mikroelemek

látens/

vizuális látens/vizuális

látens/

vizuális látens

TERMÉSCSÖKKENÉS

- 10 -25 % -5 -15 % -2 -10 %

- 30 -60 %

AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE I.

MAKRO- ÉS MEZOELEMEK

Tápelem

Földf.növ. töm.

kivont mennyiség

kg/ha

Felvétel intenzív fázisa

Napi felv.

max.

kg/ha/nap

Felvétel dinamikája

Nitrogén 100-180 Bokrosodás-kalászhányás 3-5 Szárbaindulásig 40-60 %

Foszfor 60-70 -Kelés-bokrosodás

-Szárbaindulás-kalászolás

0,5-1,0 Kelés-bokrosodás 30 % Szárbainduláskor 60 %

Kálium 100-150

(200)

Bokrosodás-szárbaindulás 2,5-4,0 Szárbainduláskor 80 % (éréskor leadás)

Kalcium 25-30 Bokrosodás vége-

szárbaindulás

0,8-1,5 Virágzásig 100 % (éréskor leadás)

Magnézium 12-15 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,4 Kalászoláskor 80 % Nátrium 5-7 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,5 Kalászoláskor 80-90 %

Kén 10-20

AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE II.

MIKROELEMEK

Tápelem

Földf.növ.

töm.kivont mennyiség

g/ha

Felvétel intenzív fázisa

Napi felv.

max.

kg/ha/nap

Felvétel dinamikája

Vas 2000-2500 -bokr.vége-szárbaindulás -Virágzás

20-30 10-15

Bokrosodás végéig 50 %

Mangán 400-800 Kalászolás-virágzás 20 Bokrosodás vége 30 % Virágzás kezdete 80-90 % Réz 50-60 Bokrosodás- szárbaindulás 0,5-1,0 Szárbaindulás kezdete 70-80 %

Cink 150-200 Szárbaindulás-kalászolás 3,0-5,0 Bokrosodás vége 30 % Kalászolás kezdete 90 %

Bór 30-60 Virágzás 1,5-3,0 Bokrosodás vége 20-30 %

Kalászolás 50-60 % Virágzás vége 90-95 % Molibdén 5-10 Kalászolás 0,1-0,2 Bokrosodás vége 20-25 % Virágzás kezdete 85-90 %

AZ ŐSZI BÚZA NPK-FELVÉTELE AZ EGYES FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ALATT

Fejlődési szakasz A teljesen kifejlődött növény NPK tartalma %-ában

Nitrogén Foszfor Kálium

Kelés-bokrosodás 14,7 10,3 26,2

Bokrosodás 25,3 22,0 53,8

Szárbaindulás 20,1 33,8 24,7

Kalászolás 16,3 17,6 3,3

Virágzás 9,2 7,3 2,8

Zöldérés 5,4 2,9 -0,9

Tejesérés 4,4 2,9 -1,9

Teljesérés 2,5 1,5 -3,3

Összes 100,0 100,0 100,0

AZ ŐSZI BÚZA FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE (kg/100 kg fő- és melléktermék)

N 2,0 – 3,0 kg

P ₂ O ₅ 1,0 – 1,5 kg

K ₂ O 1,8 – 2,5 kg

AZ ŐSZI BÚZA ÁTLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE

N 60 – 140 kg/ha

P ₂ O ₅ 30 – 70 kg/ha

K ₂ O 40 – 90 kg/ha

AZ ŐSZI BÚZA OPTIMÁLIS TRÁGYAADAGJA MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI

• Fajlagos tápanyagigény

• Tervezett termésátlag

• A talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége

• Talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás, kötöttség, pH stb.)

• Fajtatulajdonságok

• Korrekciós tényezők (elővetemény stb.)

ŐSZI BÚZAFAJTÁK TÍPUSAI TRÁGYAREAKCIÓJUK ALAPJÁN

(Debrecen)

AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA I.

TRÁGYAFÉLESÉGEK

• Műtrágyák

–

mono, komplex

szilárd, folyékony

→ szuszpenziós

→ UAN

→ ammónia

→ egyéb (Biofert)

gyorshatású (Kemira)

–

lassú hatású (inhibitoros mtr.)

• Istállótrágya

• Zöldtrágya

• Egyéb (meszező anyagok stb.)

AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA II.

A MŰTRÁGYÁZÁS MŰVELETI RENDSZERE

• Alaptrágyázás

ősszel – foszfor műtrágyák (100 %) – kálium műtrágya (100 %)

– nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %)

• Fejtrágyázás

télvége – tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) (70-100 %) Fennmaradó N-mtr = 100 %

időpontjai - télvége (60-100 %)

- szárbaindulás (0-30 %)

- kalászolás – virágzás (0-15 %)

• Kiegészítő trágyázás

– mésztrágyák, Mg trágyák

– levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)

A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I.

ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK

• klimatikus feltételek

– tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása – őszi-téli hidrológiai félév csapadéka

– tavaszi csapadék

– előző év(ek) csapadéka

• talajtulajdonságok

– tápanyaggazdálkodási tulajdonságok – vízgazdálkodási tulajdonságok

– humusztartalom

– fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.) – kémiai tulajdonságok (pH stb.)

– mikrobiológiai aktivitás – kultúrállapot

BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA)

Fajtaspecifikus reakció

– nitrogén – foszfor – kálium

Fajtatípusok

A = extenzíven intenzív B = extenzív

C = intenzív D = korszerűtlen

A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II.

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK

• Elővetemény

– tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása – növénymaradványok mennyisége, minősége

• Talajművelés

• Vetéstechnológia

– csíraszám – vetésidő

• Trágyázás

– trágyamennyiség

– harmonikus NPK + egyéb elemek – N megosztás

– a trágyázás kivitelezésének minősége

• Növényvédelem

– gyomok – kórokozók – állati kártevők – szárszilárdítás

• Öntözés

• Betakarítás

ŐSZI BÚZAFAJTÁK KONTROLL, MAXIMÁLIS TERMÉSSZINTJE

(Debrecen, 2009)

4403 4618

4107 4209

3636

2717

4414

3767 3807

3308 3309

4114

3380

3902

4180

3880

2381

3812 8102 7995

7851 7780 7736 7706

7518 7485

7318 7200 7109

6936 6913 6800 8219 8184

8551 9117

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000

GK Csillag (N150)

Mulan (N120)

Torrild (N150)

Sixtus*

(N120)

Mv Suba (N150)

GK Öthalom

(N150)

Biotop*

(N120)

Sixtus (N120)

GK Kapos (N150)

Mv Kolo (N150)

GK Fény (N150)

Lupus*

(N120)

GK Békés (N150)

Saturnus*

(N120)

Biotop (N120)

Saturnus (N90)

Mv Mazurka

(N150)

Lupus (N90)

Termés, kg/ha

Kontroll Maximum

A MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, csernozjom talaj)

2150

744

4098

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 kg ha^-1

Átlag

(1985-2003 évek)

Min.

(1994 év)

Max.

(2000 év)

ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE (Debrecen, 1985-2003)

fajták átlaga

Nedves sikér

35,97

26,6

31,25

20,03

42,83 33,58

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

kontroll N300/150+PK

nedves sikér %

átl. min. max.

diff. 13,55 diff. 11,58

Valorigráfos érték

56,2 61,4

38,6 26,4

80 79,9

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

kontroll N300/150+PK

VÉ

átl. min. max.

diff. 53,6 diff. 41,3

AZ IDŐJÁRÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSCSÖKKENÉSÉRE

(Debrecen, 1985-2003, fajták átlaga)

Kontroll kezelés

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000

1985198619871988198919901991199219931994199519961997199819992000200120022003

Termés kg ha-1

0 100

Termésveszteség %

Optimális műtrágya kezelés

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000

1985198619871988198919901991199219931994199519961997199819992000200120022003

Termés kg ha-1

0 100

Termésveszteség %

Terméscsökkenés

57,7 % 38,8 % 70,5 %

átlagos

(1994. év) minimum (2000. év) (1992. év) maximum (2003. év)

35,5 % 18,6 % 57,6 %

ŐSZI BÚZA VÍZHASZNOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN (Debrecen, 1985-2005)

10,97 8,33

10,84 13,80 10,97 28,06

13,59 11,65 8,40

16,01 21,33

12,12 18,87

10,47 8,59

12,89 7,42

24,49

12,33 11,07 9,30

0 10 20 30 40 50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 kontroll kezelés

termés kg/1 mm csapadék

13,41

18,29 12,72

16,27 20,18

16,84 44,31

21,24 18,59 13,75

17,9624,44 16,81

33,07

15,93 13,69

25,95 16,62

34,94

15,17

19,75 16,91

0 10 20 30 40 50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 optimális műtrágya kezelés

termés kg/1 mm csapadék

20,64

ELŐVETEMÉNY ÉS ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS A TRÁGYÁZÁS

HATÉKONYSÁGÁRA

(Debrecen, csernozjom talaj)

Elővetemény

2003 2004

Termés (kg/ha)

Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet

Termés (kg/ha)

Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet Mtr.

nélkül

Opt.

mtr kg/ha Mtr.

nélkül

Opt.

mtr kg/ha

Napraforgó 1756 2229 473 3575 8891 5316

Szemes kukorica 2302 3351 1049 3859 9296 5437

Csemege-

kukorica 3447 4387 940 4713 8574 3861

Borsó 6065 6998 933 6906 8457 1551

Csapadék:

2003 = 279,3 mm 2004 = 410,3 mm 30 év = 400,9 mm

Hőm. (III-IV-V-VI):

2003 = 13,13 ^OC 2004 = 12,57 ^OC 30 év = 12,5 ^OC

Vetéstechnológia

Jelentősége: a vetéskor elkövetett hibák megmaradnak a betakarításig, azokat megszüntetni nem, csak kisebb mértékben lehet agrotechnikai eszközökkel mérsékelni.

Termékenyülés: öntermékenyülő növény

↓ VETŐMAG

SE = nemesítő intézetek, fajtatulajdonosok E = egy-két speciális gazdaság

I. fok = korlátozott számú, fejlett agrotechnikájú gazdaságok II. fok = széleskörben szaporított vetőmag-

III. fok = széleskörben szaporított ellenőrzés

farmer seed = széleskörben szaporított – nem ellenőrzött Vetőmag FELÚJÍTÁS

SE → E → I. → II. → III -5% -5% -5% -5%

felújítás (optimális)

I. fok → a terület 5-10%-án II. fok → a terület 15-30%-án

A BÚZA VETÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE

(Pepó Péter, 2010)

A BÚZA VETŐMAG SZABVÁNY ELŐÍRÁSAI

A búzavetőmag minősítését, a minőségi határértékeket a MSZ 7145:1999 írja elő.

Növény- faj

Szapo- rítási fok

Csírázó képes- ség leg- alább (%)

Tiszta- ság leg- alább (%)

Idegen mag, legfeljebb (db/minta)

Anyarozs legfeljebb (db/minta)

Nedves- ségtar- talom leg- feljebb (%)

Vizs- gálati minta (g)

Összes Egyéb gabona

Nem gabona

Raphanus raph.

Agrostemma githago

Avena spp.

Lolium temulentum

Káros gyom

Triticum aestivum Búza Triticum spelta Tönköly- búza

SE-E

I-II. fok 90 99,0 4

10

1 7

3 7

1 3

0 0

1 4

1

3 14,5 500

Triticum durum Durum- búza

SE-E

I-II. fok 85 99,0 4

10

1 7

3 7

1 3

0 0

1 4

1

3 14,5 500

További követelmények: A vetőmag nem tartalmazhat golyóüszögöt (Anguina tritici), más üszög megengedett mennyisége: SE-E szaporítási fok esetén 0 db/minta, I–II.

szaporítási fok esetén legfeljebb 1 db/minta.

Káros gyom: kalászosokban: Convolvulus arvensis (apró szulák), Raphanus raphanistrum (repcsényretek), Galium spp. (galajfajok)

A vetőmag állagának, biológiai állapotának megóvása a tárolás feladata. A betakarított búzát legalább 14,5% víztartalomra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 °C-ot. A betároláskor figyelemmel kell lenni a visszanedvesedésre. A tárolóberendezésnek száraznak, tisztának, kártevőmentesnek kell lennie. Fontos, hogy a betárolt vetőmag bármikor tetszőlegesen szellőztethető, mozgatható legyen.

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSIDEJE (Pepó Péter, 2010)

OPTIMÁLIS vetésidő

tágabb → október 5-25. között

szűkebb → október 10-20. között (Gál hete) Cél: optimális őszi kelés, fejlődés, bokrosodás, áttelelés Az optimális vetésidőt befolyásoló tényezők:

– tájkörzet – időjárás

– talajtulajdonságok

– fajtatípus (sztyeppi, mediterrán) – fajta

– elővetemény – talajművelés – gépkapacitás – munkaszervezés

Korai vetés problémái

– túlfejlett állomány

rosszabb áttelelés megdőlés veszély

nem terhelhető N-nel tavasszal kipállás veszélye

– betegségek (vírusok, lisztharmat) erőteljesebb fellépése – kártevők (gabonalegyek stb.) nagyobb kártétele

Kései vetés problémái

– nagyobb csírapusztulás, hiányos, egyenlőtlen kelés – rosszabb talajállapot

– gyengébb őszi fejlődés – rosszabb áttelelés – télvégi felfagyás veszélye

AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZTERÜLETE, CSÍRASZÁMA (Pepó Péter, 2010)

Optimális tenyészterület

gabona sortávolság: 12-15 cm Optimális csíraszám

tágabb értelemben → 4,0-6,0 millió/ha szűkebb értelemben → 4,7-5,2 millió/ha kivetett magmennyiség → 200-280 kg/ha (hibrid búzánál → 1,5 millió/ha – 75 kg/ha)

Az optimális csíraszámot befolyásoló tényezők:

– a fajta tulajdonsága

– a vetőmag tulajdonságai

– az elővetemény minősége és talajra gyakorolt hatása – a talajelőkészítés színvonala

– a magágy minősége – a vetésidő

– a vetést megelőző, ill. a vetést követően várható időjárás A kevés csíraszám hátrányai:

– csökken a kalász/m² érték – kisebb gyomkompetició A túlzott csíraszám hátrányai:

– indokolatlan vetőmag költség – megdőlés veszély

– kisebb N-terhelhetőség

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÉLYSÉGE (Pepó Péter, 2010)

Optimális vetésmélység: 4-6 cm

Cél: erőteljes kelés, kezdeti fejlődés és jó áttelelés (optimális bokrosodási csomó mélysége: 3 cm) Az optimális vetésmélységet befolyásoló tényezők:

– fajtatípus (mediterrán, sztyeppi, humid, átmeneti típus) – a fajta tél- és fagyállósága

– a talaj fizikai szerkezete, kötöttsége – a talaj nedvességtartalma

– a magágy ülepedettsége – a vetésidő

A sekély vetés hátrányai:

– a csírázás, kelés romlik – rosszabb télállóság

– gyengébb gyökérfejlődés A túl mély vetés hátrányai:

– gyengén fejlett csíranövények – rossz kezdeti fejlődés

– rosszabb télállóság

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÓDJAI (Pepó Péter, 2010)

TELJESEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY

hagyományos gabonavetőgépek

•

hagyományos, teljes felületű vetés

•

művelőutas vetés

RÉSZBEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY

–

magágykészítést + vetést együtt végző gabonavetőgépek

•

hagyományos, teljes felületű vetés

•

művelőutas vetés

–

átalakított műtrágya szórókkal

•

szórva vetés

TALAJMŰVELÉS NÉLKÜL

•

direkt vetés

Előadás összefoglalása

Tápanyagellátás

– A tápanyagellátás elemei

– A tápelemek jelentősége, felvétele, a túlzott és hiányos tápanyagellátás tünetei

– A búza tápanyag-felvételi dinamikája, felvett tápanyagok fajlagos és teljes mennyisége

– A búza környezetkímélő trágyázásának elemei, megvalósítása – A trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők

– A tápanyagellátás növényélettani, talajtani és műszaki összefüggései

Vetéstechnológia

– A vetőmaggal szembeni követelmények

– A vetéstechnológia elemei (vetésidő, csíraszám, vetésmélység) és az azokat befolyásoló tényezők

– Gyakorlati vetési módok

– A vetés műszaki összefüggései

Előadás ellenőrző kérdései

• Melyek a búza tápanyaggazdálkodási rendszerének az elemei?

• Ismertesse a tápanyagok jelentőségét a búzatermesztésben.

• Ismertesse az őszi búza tápanyagellátásának gyakorlati rendszerét.

• Melyek a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők az őszi búzatermesztésben?

• Ismertesse az őszi búza vetéstechnológiáját.

Előadás felhasznált forrásai

• Szakirodalom^:

Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.

Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen

Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen

• Egyéb források:

Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.

Mezőgazda Kiadó, Budapest

Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és

kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

• További ismeretszerzést szolgáló források:

Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi

- Növénytermelés

- Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem

- Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő előadás témája:

Növényvédelem: gyomszabályozás;

növényi kórokozók; állati kártevők;

állományszabályozás .

• Előadás anyagát készítették:

Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár