GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
4. hét
Előadás áttekintése
Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése
Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben
Az őszi búza termesztés ökológiai
feltételrendszere
Búzafajok rendszerezése, a fajták
agronómiai értékelése
A Triticum nemzetség rendszere
(Lelley-Rajháthy 1955. nyomán, Mansfeld 1959. alapján kissé módosítva)
Sorozat Genom
Vad fajok Termesztett (kultúr) fajok a szem a
toklászban zárt
a szem a toklászban zárt
a szem csupasz
Diploidea (Alakor) n=7
AA T. boeoticum
T. urartu
T. monococcum -
Tetraploidea (Tönke) n=14
AABB T. dicoccoides T. dicoccum
T. georgicum
T. durum
T. turgidum T. polonicum T. carthlicum T. turanicum
AAGG T. araraticum T. timopheevi -
Hexaploidea (Tönköly) n=21
AABBDD -
T. spelta
T. macha
T. aestivum
T. sphaerococcum T. vavilovi
A FONTOSABB BÚZAFAJOK RÖVID JELLEMZÉSE
Triticum monococcum (Termesztett alakor, egyszerű búza)
Egynyári vagy áttelelő növény. 60-125 cm magasságú, jó szárszilárdságú. Kicsi kalászú. Szórványosan Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, a Kárpátok gyenge talajú területein termesztik. Értékes tulajdonsága, hogy szemterméséből kitűnő dara készíthető, valamint az üszöggel, rozsdával és lisztharmattal szemben igen ellenálló.
Triticum dicoccum (Tönke búza, kétszemű búza)
Egynyári, 80-120 cm magas, merev szalmájú növény. Helyenként Elő- és Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, Szibériában elszórtan termesztik. Jó dara készíthető belőle, kedvező a betegség ellenállósága.
Triticum durum (Keményszemű, makaróni búza)
Őszi és tavaszi változata egyaránt ismert. A szemtermés megnyúlt, üveges állományú, a közönséges búzánál nagyobb fehérjetartalmú. Jó szárszilárdság, szárazságtűrés és betegség ellenállóság jellemzi. Gyenge a télállósága.
Szemtermését száraztészta (makaróni, spagetti) gyártására használják. A közönséges búza mellett – kisebb területen – termesztett fontos faj. Fő termesztési területei a mediterrán országok, Észak-Afrika, Kaukázus, Közép- Ázsia, Nyugat-Szibéria, Észak- és Dél-Amerika.
Triticum spelta (Tönköly búza)
Egynyári vagy áttelelő, 60-120 cm magas. Igénytelen, rendkívül jó alkalmazkodó képességű. Elsősorban a csapadékos, sovány hegyvidéki talajokon termesztik (Németország, Belgium, Svájc stb.). Jó minőségű, sokféle étel készíthető belőle. Betegség ellenállósága átlagos.
Triticum aestivum (Közönséges búza)
A világon döntő mértékben termesztett búzafaj. Őszi, tavaszi, járó változatai ismertek. Jó alkalmazkodó képességű. Szemtermésének minősége többirányú felhasználást tesz lehetővé. A legjobb termőképességű búzafaj. Rendkívül nagy fajtagazdagság jellemzi.
Vad alakor ( Tr. boeoticum )
Triticum monococcum (Termesztett alakor, egyszemű búza)
Triticum dicoccoides (Vad tönke)
Triticum dicoccum ( Termesztett tönke )
Triticum carthlicum (Négyszálkás v. perzsa búza)
T. durum
Triticum spelta (Tönköly)
Triticum aestivum (Közönséges búza)
ŐSI BÚZA MAI BÚZA
A LEGFONTOSABB KÉT BÚZAFAJ FONTOSABB JELLEMZŐI
Tulajdonságok Tr. aestivum Tr. durum Életforma típusok
Tenyészidő (nap)
őszi (270-280) tavaszi (120-150) járó
őszi (260-270) tavaszi (110-130) járó
Fehérjetartalom (%) Gyakorlatban realizált termés (t/ha)
12-15 őszi 4-9 tavaszi 2-5
13-17 őszi 3-6 tavaszi 2-4 Vetésterületi arány (%)
világon
Magyarországon
92-94 99
3-4
1
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA I.
1. A kalász tömött
1.1. var. ferrugineum
(pelyva és szem barna) 1.2. var. erythroleucon
(pelyva barna, szem sárga) 1.3. var. erythrospermum
(pelyva sárga, szem barna) 2. A kalász igen tömött
2.1. var. erythrospermum
(pelyva sárga, szem barna)
3. A pelyva szőrös 3.1. var. pirotrix
(pelyva és szem barna) 3.2. var. delfi
(pelyva barna, szem sárga) 3.3. var. villorum
(pelyva sárga, szem barna) 3.4. var. leucospermum
(pelyva és szem sárga) 4. A pelyva kopasz
4.1. var milturum
(pelyva és szem barna) 4.2. var. alborumbron
(pelyva barna, szem sárga) 4.3. var. lutescens
(pelyva sárga, szem barna)
Morfológiai bélyegek alapján Szálkás búzák
(aristatum)
Tar búzák
(muticum)
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA II.
Ökotípusok
• Humid éghajlat búzái
– nyugat- európai őszi búzák – mediterrán őszi búzák
– észak-, közép- európai őszi búzák – kelet- ázsiai őszi búzák
– észak-, nyugat- és közép-európai tavaszi búzák
• Sztyeppi típusú búzák
– őszi változat – tavaszi változat
• Sivatagi és félsivatagi éghajlat búzái
– őszi változat – tavaszi változat
• Párás éghajlatú, magas hegyvidéki búzák
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA III.
Használat szerinti csoportok
• Világkereskedelmi minőség alapján végzett csoportosítás
– kemény szemű, piros őszi búza – puha szemű, piros őszi búza
– kemény szemű, piros tavaszi búza – fehérszemű búza
• Sütőipari minőség alapján végzett csoportosítás
– javító minőségű búzák (A1, A2) – malmi minőségű búzák (B1, B2)
– takarmány minőségű búzák (C1, C2)
• Érésidő alapján végzett csoportosítás
– igen korai érésű fajták – korai érésű fajták
– középérésű fajták – késői érésű fajták
• Technológiai input igényük alapján végzett csoportosítás
– extenzív fajták – átmeneti fajták – intenzív fajták
• Előállításuk alapján végzett csoportosítás
– fajta – hibrid
A BÚZAFAJTÁKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT AGRONÓMIAI KÖVETELMÉNYEK (Pepó Péter, 2010)
TERMŐKÉPESSÉG
• Genetikai terméspotenciál 15-17 t/ha
• Kisparcellás kísérletekben realizált termés 10-12 t/ha
• Táblaszintű maximális termés 8-10 t/ha
• Üzemi szintű maximális termés 6-8 t/ha
• Országos termésátlag 3-5 t/ha
TERMÉSBIZTONSÁG
• Abiotikus stressztényezőkhöz történő alkalmazkodás (szárazságtűrés, télállóság, hőtűrés, kedvezőtlen talajtulajdonságokhoz történő adaptáció)
• Biotikus stresszfaktorokkal szembeni tolerancia (betegség ellenállóság, gyomkompetencia, kártevőkkel szembeni tolerancia)
• Agronómiai tulajdonságok
- állomány homogenitás - szárszilárdság
- minimális szempergés
- agrotechnikai inputokra adott reakciók TERMÉSMINŐSÉG
• általános minőségi tulajdonságok
(acélosság, toxinmentesség, fehérjetartalom)
• speciális minőségi tulajdonságok
(felhasználási céltól függően változó minőségi paraméterek) - kenyér (sikér, sikérterülés, esésszám, VÉ)
- keksz (sikérterülés)
- takarmány (fehérje-összetétel)
BIOLÓGIAI ALAPOK I.
• Honfoglalás – 1800-as évek második fele
Behozott és a Kárpát-medencében termesztett tájfajták, változatok spontán kereszteződése →kiváló adaptációs képesség, kiváló minőség
• Tudatos nemesítés – 1865-től
Mokry Sámuel (Telekgerendás) – rozsdajárvány Nemesítéssel előállított tájfajták
• Extenzív fajtatípusok
Székács Elemér (1910-20-30 évek) – Székács 1055 Baross László (1910-20-30 évek) – Bánkúti 1201 Fleischmann Rudolf (1910-20-30 évek) – F-481
Legány Ödön (1930 évek) – Hatvani 5512, 5542 Lelley János (1950-60 évek) – Kompolti 169
Beke Ferenc (1950-60 évek) –Fertődi 293 Domináns fajta 1930-1960 között → Bánkúti 1201
• Intenzív fajtatípusok
1960-1965 – olasz (San Pastore, Producttore, Autonomia) francia (Moisson, Etoile de Choisy)
1960-1975 – szovjet (Bezosztája 1)
1970-1975 – szovjet (Aurora, Kaukaz, Mironovszkaja 808) 1970-es évek közepe
- Jubilejnaja 50 (szovjet)
- jugoszláv fajták (Novosadska, Rana 2, Partizanka)
- első jó Mv (Mv 4, Mv 5 stb.) és GK (GK Szeged, GK Tiszatáj stb.) fajták
BIOLÓGIAI ALAPOK II.
1980-as évek – magyar fajták dominanciája, bőtermő fajtatípusok
Martonvásár Szeged
(Mv 8, Mv 10, Mv 12, Mv 15, (GK Zombor, Mv 16, Mv 23 stb.) GK Öthalom stb.) 1990-es évek – magyar fajták, bőtermőek, jó betegségellenállóak
Martonvásár Szeged
Mv Pálma GK Csörnöc
Mv Emma GK Pinka
Mv Optima stb GK Zugoly stb.
1990-es évek második felétől – magyar fajták csökkenő, külföldi fajták növekvő aránya jobb minőség, adaptáció, betegségellenállóság magas termésszinten
Martonvásár Szeged
Mv Csárdás GK Kalász
Mv Magdaléna GK Garaboly
Mv Palotás GK Ati
Mv Verbunkos GK Petur stb.
Mv Magvas stb.
Külföldi: Lupus, Saturnusz, Capo, Carlo (Jubilejnaja 50) stb.
Napjaink – külföldi fajták további lassú térhódítása
kiváló minőség, termésbiztonság, termésmennyiség egyesítése
Martonvásár Szeged
Mv Toborzó GK Tisza
Mv Ködmön GK Rubintos
Mv Süveges GK Smaragd
Mv Suba GK Kapos
Mv Mazurka GK Békés stb.
Mv Walzer stb.
Külföldi: Ukrainka, Zlatka, Sixtus
ÁLLAMILAG ELISMERT ŐSZI BÚZA FAJTÁK (Forrás: MGSZH, 2009)
Korai érésű Középérésű Késői érésű
fajták
1. Abony 29. KG Széphalom 1. Alex 26. Jubilejnaja 50 1. Alitis 18. Gaspard
2. Adriana 30. Kiskun Serina 2. Atrium 27. KG Bendegúz 2. Amerigo 19. GK Holló 3. Alföld 90 31. Kompolti 3 3. Balaton 28. Kiskun Gold 3. Atacama 20. GK Kapos
4. Bajnok 32. Lindana 4. Balerina 29. Kondor 4. Bicalla 21. GK Piacos
5. Balada 33. MF Boglya 5. Bitop 30. KT Hasáb 5. Bill 22. Hajdúság
6. Baletka 34. Mv Laura 6. Bobino 31. Ludwig 6. Bockris 23. KG Kunhalom
7. Bakfis 35. Mv Bodri 7. Borcsa 32. Lupus 7. Brea 24. Komarom
8. Flori 2 36. Mv Emese 8. Boszanova 33. MF Kazal 8. Brilliant 25. Maximus
9. GK Ati 37. Mv Gorsium 9. Bőség 34. Mv Lucia 9. Brutus 26. Mulan
10. GK Bagoly 38. Mv Hombár 10. Buzogány 35. Mv Béres 10. Capo 27. Mv Zelma
11. GK Békés 39. Mv Mambó 11. Cornelius 36. Mv Garmada 11. Carlo 28. Mv Csárdás 12. GK Cinege 40. Mv Marsall 12. Eureka 37. Mv Kemence 12. Carolina 29. Mv Magdaléna
13. GK Csillag 41. Mv Matyó 13. GK Cipó 38. Mv Kolo 13. Dunai 30. Mv Mazurka
14. GK Csongrád 42. Mv Pálma 14. GK Hattyú 39. Mv Ködmön 14. Euclide 31. Mv Walzer 15. GK Élet 43. Mv Palotás 15. GK Hunyad 40. Mv Magvas 15. Eurofit 32. Orvantis 16. GK Fény 44. Mv Regiment 16. GK Ledava 41. Mv Suba 16. Fabula 33. Saturnus 17. GK Garaboly 45. Mv Táltos 17. GK Marcal 42. Mv Süveges 17. Galileo
18. GK Hargita 46. Mv Toborzó 18. GK Miska 43. Mv Verbunkos 19. GK Héja 47. Mv Toldi 19. GK Mura 44. Niagara
20. GK Kalász 48. NS 40S 20. GK Petur 45. Róna
21. GK Nap 49. Orpic 21. GK Rába 46. Rusija
22. GK Öthalom 50. Pannónia NS 22. GK Szala 47. Sixtus 23. GK Tisza 51. Renesansa 23. Győző 48. Torrild 24. GK Verecke 52. Silueta 24. HP Pusztaszél 49. Vulcanus
25. Guarni 53. Ukrainka 25. Hunor 50. Wenzel
26. HP Árkus 54. Vojvodina 27. KG Kunglória 55. Zlatka 28. KG Magor
ŐSZI BÚZA FAJTAARÁNYOK A SZEMLÉLT ALKALMAS MINŐSÍTÉSŰ TERÜLETEK ALAPJÁN
2009 2008 2007 2006 Fajta 2006 (%)
2007 (%)
2008 (%)
2009 (%)
1. 6. - - GK Békés - - 4,7 6,9
2. 2. 1. 1. Mv Csárdás 7,4 6,7 5,8 5,4
3. 3. 2. 3. Lupus 6,0 6,4 5,7 5,4
4. 5. 3. 2. Mv Magdaléna 7,1 6,3 5,6 5,2
5. 4. 4. 4. GK Kalász 5,8 5,1 5,7 4,6
6. 1. 5. 9. Mv Suba 3,3 4,9 6,0 4,5
7. 8. 11. 15. Mv Marsall 2,7 2,9 3,2 4,0
8. 23. 29. - Mv Kolo 4,0
9. 13. 53. - GK Csillag 3,5
10. 7. 6. 5. Mv Verbunkos 5,7 4,6 4,5 3,3
11. 10. 8. 7. GK Petur 4,3 3,4 2,5 2,9
12. 9. 7. 8 Mv Ködmön 3,5 3,5 2,9 2,5
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1994 19
95 19
96 19
97 19
98 19
99 20
00 20
01 20
02 20
03 20
04 20
05 20
06 20
07 20 08
Malmi Nagy sikértartalmú Javító
%
ELTÉRŐ MINŐSÉGTÍPUSÚ FAJTÁK ARÁNYA A MARTONVÁSÁRI BÚZA
VETŐMAG-FORGALOMBAN
Forrás: Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged
Egy búzafajta születése ...
Keresztezés F
1- F
8Szelekció Tesztelés Értékelés
F
9- F
12Minősítés DUS
Szabadalom
Fajtafenntartás Szaporítás
1 ha SE 10 ha E 250 ha I.fok 4000 ha II.fok 60000 ha malmi
… és elterjesztése
Forrás: Gabonakutató Nonprofit
Közhasznú Kft. Szeged
Miért használjunk jó minőségű, fémzárolt vetőmagot ?
• A jó minőségű fémzárolt vetőmaggal nem
versenyezhet semmilyen – az előző évi termésből
„visszafogott” után termesztett mag.
5,5 5,6 5,7 5,8 5,9 6,0 6,1 6,2 6,3
II.fok III.fok
6,3
5,8
Szaporulati fok hatása az átlagtermésre 8 év átlagában (2001-2008)
átlagterm (t/ha)
Forrás: Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
Eltérő termesztéstechnológiai modellek
a búzatermesztésben
TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI MODELLEK ELEMEI A BÚZATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010)
AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK
• éghajlati – időjárási feltételek
• talajtani – domborzati feltételek
BIOLÓGIAI ALAPOK
• genotípus
• vetőmag
AGROTECHNIKAI ELEMEK
• vetésváltás
• talajművelés
• tápanyagellátás
• vetéstechnológia
• növényvédelem
• növényápolás
• öntözés
• betakarítás
BÚZA
TERMESZTÉS TECHNOLÓGIAI
RENDSZERE
ELTÉRŐ INTENZITÁSÚ BÚZA TERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2010)
Technológiai elem
Extenzív Low-input Mid-tech Intenzív
technológiai modell
Fajta Adaptáció
Minőség
Gyenge input reakció
Adaptáció Minőség
Mérsékelt input reakció
Termőképesség Minőség
Jó input reakció
Termőképesség Minőség
Kiváló input reakció
Vetésváltás Kedvezőtlen Kedvezőtlen Átlagos Jó
Talajművelés Minimalizált Mérsékelt Mérsékelt Átlagos Tápanyagellátás Kis adagú
csak N
Mérsékelt adag NP
Átlagos adag NPK
N-megosztás
Nagy adag NPK + mikro
N-megosztás Vetés Széles vetés-
intervallum mérsékelt csíraszám
Széles vetés- intervallum mérsékelt csíraszám
Opt. vetésidő átlagos
csíraszám
Opt. vetésidő optimum csíraszám Növényvédelem gyomirtás gyomirtás
1x fungicid Inszekticid (kivételesen)
gyomirtás 2x fungicid (kontakt
szisztemikus) inszekticid
gyomirtás 2x fungicid (szisztemikus szisztemikus) inszekticid
Szárrövidítő nem nem esetleg technológia része
Öntözés nem nem nem kivételesen
Betakarítás opt. Időben opt. Időben opt. Időben opt. Időben
TERMŐHELY ÉS FAJTASPECIFIKUS TECHNOLÓGIAI MODELLEK A BÚZATERMESZTÉSBEN
(Pepó Péter, 2010)
Tulajdonságok Termőhelyspecifikus Fajtaspecifikus technológiai modell
Agroökológiai feltételek -időjárási – éghajlati
-talajtani – domborzati kedvezőtlen – átlagos
kedvezőtlen – átlagos átlagos – kedvező átlagos – kedvező Genotípus – fajta
Termőképesség Termésbiztonság Termésminőség
mérsékelt kiváló
jó – kiváló
kiváló
átlagos – mérsékelt átlagos – jó – kiváló Agrotechnika
vetésváltás talajművelés tápanyagellátás vetéstechnológia növényvédelem betakarítás
szűk
meghatározó
termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált
termőhelyi specifikumok figyelembe vételével
széles szokásos
fajtára adaptált fajtára adaptált fajtára adaptált fajta specifikumok figyelembe vételével
AZ AMERIKAI BÚZATERMESZTÉS JELLEMZŐI
• Mérsékelt befektetés
• Változó (kedvezőtlen) környezeti feltételek
• Alacsony – közepes termésátlag
• Jó – kiváló minőség
• Területi bővíthetőség
• Profitorientáltság
KEMÉNY, PIROS ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSI KÖRZETEI AZ USA-BAN
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA AZ USA-BAN
t/ha
3,68 Jelmagyarázat:
Fő termesztési terület
Kisebb jelentőségű termesztési körzetek
Vegetációs periódus
Kal. Betak. Vetés
3,46 3,07 2,68 2,29 3,86
KEMÉNY, PIROS TAVASZI BÚZA TERMESZTÉSI KÖRZETEI AZ USA-BAN
Jelmagyarázat:
Fő termesztési terület
Kisebb jelentőségű termesztési körzetek
Vegetációs periódus Kal. Betak.
Vetés
A TAVASZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA AZ USA-BAN
t/ha 3,55
2,36
1,18 1,58 1,97 2,76
3,15 3,13
Betakarítás Oregon
A NYUGAT-EURÓPAI
BÚZATERMESZTÉS JELLEMZŐI
• Intenzív ráfordítás
• Kedvező környezeti feltételek
• Kiemelkedő termésátlag
• Gyenge (átlagos) minőség
• Területi korlátok
• Támogatási, intervenciós rendszer
A BÚZATERMESZTÉS FONTOSABB MUTATÓI AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (EUROSTAT, 2008)
Ország Vetésterület (eha) Termésátlag (t/ha)
2008 1998 2000 2003 2008
Ausztria 297 5,07 4,47 4,38 5,69
Belgium 224 8,25 7,92 8,32 8,68
Luxemburg 15 8,25 5,58 6,11 6,66
Dánia 638 7,25 7,39 7,83 7,86
Finnország 220 2,89 3,46 3,14 3,59
Franciaország 5492 7,61 7,13 6,25 7,10
Németország 3214 7,20 7,28 6,50 8,09
Görögország 657 2,20 2,07 1,92 2,95
Írország 105 8,03 8,72 8,91 9,06
Olaszország 2289 3,62 3,22 2,77 3,87
Hollandia 157 7,38 8,55 9,12 8,73
Portugália 88 1,02 1,72 1,26 2,30
Spanyolország 2067 2,84 3,09 2,84 3,25
Svédország 361 5,65 6,30 7,60 6,11
Nagy-Britannia 2080 7,56 8,01 7,78 8,28
Bulgária 1112 2,80 3,04 2,38 4,17
Ciprus 5,3 2,00 1,63 1,98 0,55
Csehország 802 4,21 4,21 4,07 5,77
Észtország 108 1,77 2,13 2,16 3,18
Lengyelország 2278 3,62 3,23 3,40 4,07
Lettország 257 2,55 2,70 2,79 3,86
Litvánia 404 2,87 3,34 3,58 4,27
Málta - - - - -
Románia 2110 2,57 2,29 1,43 3,40
Szlovákia 374 4,11 3,09 3,02 4,87
Szlovénia 35 4,83 4,25 3,45 4,54
Magyarország 1130 4,14 3,60 2,65 4,98
EU 26516 6,02 5,84 5,37 5,67
A BÚZATERMESZTÉS FONTOSABB MUTATÓI AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (EUROSTAT, 2009)
Ország Vetésterület (ezer ha) Termésátlag (t/ha)
2009 1998 2000 2003 2009
Ausztria 309 5,07 4,47 4,38 4,93
Belgium 211 8,25 7,92 8,32 9,16
Luxemburg 14 8,25 5,58 6,11 6,57
Dánia 739 7,25 7,39 7,83 8,12
Finnország 218 2,89 3,46 3,14 4,06
Franciaország 5147 7,61 7,13 6,25 7,45
Németország 3226 7,20 7,28 6,50 7,81
Görögország 698 2,20 2,07 1,92 2,62
Írország 83 8,03 8,72 8,91 9,06*
Olaszország 2000 3,62 3,22 2,77 3,54
Hollandia 151 7,38 8,55 9,12 9,62
Portugália 62 1,02 1,72 1,26 1,98
Spanyolország 1768 2,84 3,09 2,84 2,71
Svédország 375 5,65 6,30 7,60 6,09
Anglia 2080* 7,56 8,01 7,78 8,28*
Bulgária 1254 2,80 3,04 2,38 3,19
Ciprus 6 2,00 1,63 1,98 1,43
Csehország 831 4,21 4,21 4,07 5,24
Észtország 114 1,77 2,13 2,16 2,71
Lengyelország 2346 3,62 3,23 3,40 4,17
Lettország 286 2,55 2,70 2,79 3,63
Litvánia 500 2,87 3,34 3,58 4,20
Málta - - - - -
Románia 2202 2,57 2,29 1,43 2,36
Szlovákia 380 4,11 3,09 3,02 4,23
Szlovénia 35 4,83 4,25 3,45 3,96
Magyarország 1130 4,14 3,60 2,65 3,85
EU 26516* 6,02 5,84 5,37 5,67*
*2008. évi adat
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
BÚZATERMESZTÉSÉNEK JELLEMZŐI
• extenzív ráfordítás
• nagy kézimunka felhasználás
• kedvezőtlen ökológiai feltételek
• alacsony termésátlag
• speciális minőség
• hiány (esetleg önellátás)
• segélyek
• környezeti feltételek folyamatos romlása
NÉHÁNY FEJLŐDŐ ORSZÁG BÚZA TERMÉSÁTLAGÁNAK VÁLTOZÁSA
(FAO adatok)
Ország Termés (kg/ha)
1961 1970 1980 1990 2000 2008
Kína 559 1148 1891 3194 3738 4762
India 851 1209 1436 2121 2778 2802
Pakisztán 822 1171 1568 1825 2491 2451
Egyiptom 2470 2756 3118 5197 6342 6501
Nigéria 1778 1727 2400 833 1404 1656
Mexikó 1676 3020 3848 4214 4936 5013
Bolívia 563 700 599 648 849 1147
Betakarítás Banglades
Az őszi búza termesztés ökológiai
feltételrendszere
ÉGHAJLATIGÉNY I.
• Mérsékelt éghajlat növénye – kontinentális
– óceáni
– mediterrán – átmeneti
• Kitűnő adaptációs képességű – szubartikus
– szubtrópusi
– félsivatagi, sivatagi
• Nem lehet termeszteni – trópusok
– sarkvidékek Általános jellemzők
• Az ország egész területe alkalmas a termesztésére
• Eltérések
– termésmennyiség: Dél-Dunántúl – termésbiztonság: Nyugat-Dunántúl – termésminőség: Alföld
Magyarországi jellemzők
ÉGHAJLATIGÉNY II.
Hasznos hőösszeg: 1800-2100
oC (+1,5
oC feletti) Fenológiai szakaszok
• csávázás-kelés: min. +0,5
oC, opt. 15-20
oC, max. 30
oC
• fiatal növény fejlettség: +10-17
oC
• edződés
– első szakasz: +5-6
oC, fényben, kb. 2 hét
– második szakasz: -2- -6
oC, fény nélkül, kb. 1 hét
• áttelelés
– hó nélkül: -20- -22
oC – hótakaróval: -25- -28
oC problémák
– kifagyás – kipállás – felfagyás
• vernalizáció (jarovizáció) → szárbaindulás
– őszi búzák -1- +1
oC (40-60 nap) – járó búzák: +3- +15
oC (20-40 nap) – tavaszi búzák +5- +20
oC (10-15 nap) vernalizáció – télállóság kapcsolata, típusai
• tavaszi bokrosodás min. +2-4
oC
opt. őszi búzák +13-18
oC (50-60 nap) tavaszi búzák +11-13
oC (10-30 nap) kedvező: hűvös, mérsékelten csapadékos
Hőigény
ÉGHAJLATIGÉNY III.
• szárbaindulás min. 8-10
oC
opt. őszi búzák +16-20
oC (35-45 nap)
kedvező: mérsékelten meleg, csapadékos
• kalászolás
opt. 18-21
oC (4-9 nap)
• virágzás
opt. 19-22
oC (5-8 nap)
kedvező: mérsékelten meleg, száraz (fuzárium)
• zöld- és tejesérés (június)
opt. 20-22
oC (20-30 nap)
kedvező: mérsékelten meleg, borús, csapadékos
• viasz- és teljesérés (július) opt. +21-23
oC (8-15 nap)
kedvező: meleg, száraz (de nem kánikula)
Hőigény
ÉGHAJLATIGÉNY IV.
Tenyészidőbeli vízigény: 480-550 mm
Transpirációs koefficiens: 300-350 l/1 kg sz.a.
Statikai vízigény: 75-85 %: 15-25 %
(humid – arid viszonyok) Dinamikai vízigény:
kelés 8 %
bokrosodás 28 %
szárbaindulás 33 %
kalászolás 5 %
virágzás 3 %
szemfejlődés 23 %
összesen 100 %
Kritikus szakaszok
- csírázás – kelés – relatív igény
a szem tömegének 50 %-nak vízfelvétele a min.
- szárbaindulás – virágzás – abszolút igény Vízigény
Fényigény
rövid - hosszúnappalos fotoperiodikusság → kalászolás
↓ ↓
vegetatív szakaszok generatív szakaszok
( ősz-koratavasz) (tavasz-koranyár)
KÜLÖNBÖZŐ DINAMIKÁJÚ ÉVEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA NÉHÁNY METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSON
ALFÖLD
Állomás 1981-
1910
1911- 1940
1941- 1970
1971- 2000
1881- 2000
Baja óceáni 5 5 2 6 18
medit. 0 3 1 4 8
kont. 5 9 10 0 24
vegyes 20 13 17 20 70
Kalocsa óceáni 3 6 2 6 17
medit. 2 3 2 3 10
kont. 13 11 10 2 36
vegyes 12 10 16 19 57
Kecs- kemét
óceáni 2 4 1 3 10
medit. 2 2 1 5 10
kont. 16 10 11 1 38
vegyes 10 14 17 21 62
Szeged óceáni 2 4 1 4 11
medit. 3 5 2 3 13
kont. 16 11 10 0 37
vegyes 9 10 17 23 59
Szarvas óceáni 2 2 1 3 8
medit. 2 2 1 4 9
kont. 16 12 13 3 44
vegyes 10 14 15 20 59
Állomás 1981-
1910
1911- 1940
1941- 1970
1971- 2000
1881- 2000
Túrkeve óceáni 1 3 1 2 7
medit. 2 1 1 5 9
kont. 15 10 14 9 48
vegyes 12 16 14 14 56
Debrecen óceáni 2 3 1 3 9
medit. 1 1 1 1 4
kont. 8 10 10 1 29
vegyes 19 16 18 25 78
Nyíregy- háza
óceáni 2 1 0 2 5
medit. 0 1 1 0 2
kont. 3 7 7 1 18
vegyes 25 21 22 27 95
Budapest óceáni 4 6 3 2 15
medit. 1 4 3 11 19
kont. 9 7 9 4 29
vegyes 16 13 15 13 57
KÜLÖNBÖZŐ DINAMIKÁJÚ ÉVEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA NÉHÁNY METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSON
DUNÁNTÚL
Állomás 1981-
1910
1911- 1940
1941- 1970
1971- 2000
1881- 2000
Sopron óceáni 2 5 3 8 18
medit. 0 0 0 2 2
kont. 1 2 1 0 4
vegyes 27 23 26 20 96
Szombat- hely
óceáni 1 3 1 6 11
medit. 0 0 0 1 1
kont. 0 2 2 0 4
vegyes 29 25 27 23 104
Zalaeger- szeg
óceáni 2 7 4 7 20
medit. 2 0 0 1 3
kont. 4 3 3 0 10
vegyes 22 20 23 22 87
Keszthely óceáni 4 6 3 7 20
medit. 0 2 1 2 5
kont. 5 6 6 0 17
vegyes 21 16 20 21 78
Állomás 1981-
1910
1911- 1940
1941- 1970
1971- 2000
1881- 2000 Moson-
magyar- óvár
óceáni 3 6 1 6 16
medit. 0 0 0 2 2
kont. 1 2 2 0 5
vegyes 26 22 27 22 97
Pápa óceáni 4 6 1 8 19
medit. 0 4 1 2 7
kont. 6 6 4 0 16
vegyes 20 14 24 20 78
Pécs óceáni 2 3 0 5 10
medit. 3 7 4 5 19
kont. 14 9 8 1 32
vegyes 11 11 18 19 59
TALAJIGÉNY I.
Ideális talaj jellemzői
• nagy humusztartalom (2-5 %)
• mély termőréteg (70-110 cm)
• vályog fizikai szerkezet (Arany-féle kötöttség 38-42)
• semleges kémhatás (6,8-7,3 pH)
• kedvező tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodás
• kedvező talajélet
• jó kultúrállapot
TALAJIGÉNY II.
Talajtípusok
csernozjom talaj → jó
megközelíti az ideális talajt
helytelen agrotechnika – talajtulajdonságok romlása
barna erdőtalajok → átlagos (kedvezőtlen – jó) problémák: - kisebb humusztartalom
- vékonyabb termőréteg - savanyú kémhatás - erózióveszély
- A és B szint között vízzáró réteg
réti és öntéstalajok → átlagos (kedvezőtlen – jó) problémák: - nagy kolloidtartalom
- kötöttek
- savanyú kémhatás
- rossz vízbefogadás, nagy HV - rossz levegőgazdálkodás - rossz hőgazdálkodás
szikes talajok → gyengébbek (kedvezőtlen – átlagos) problémák: - sekély termőréteg
- savanyú vagy lúgos kémhatás - nagy sótartalom
- nagy Na-tartalom - kötöttek
- rossz víz-, levegő-, hő- és tápanyaggazdálkodás - nehezen művelhetők („perc talajok”)
homok talajok → gyengébbek (kedvezőtlen – átlagos)
problémák: - alacsony humusztartalom (min. 1,2 %) - sekély termőréteg
- defláció
- rossz víz- és tápanyaggazdálkodás - savanyú vagy lúgos kémhatás
AZ ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSE AGROTECHNIKÁVAL A BÚZATERMESZTÉSBEN I.
(Pepó Péter, 2010)
Kedvezőtlen időjárási hatások AGROTECHNIKA Száraz ősz – kedvezőtlen kelés elővetemény
talajművelés
vetéstechnológia fajta
Hideg ősz – kedvezőtlen kelés fajta
tápanyagellátás Téli hideg – kifagyás
– kipállás – felfagyás
fajta
vetésidő
tápanyagellátás
jégkéreg megtörése hengerezés
Tavaszi, nyárelejei szárazság, aszály tápanyagmegosztás talajművelés
gyomirtás
betegségek, kártevők elleni védelem fajta
öntözés
Csapadékos tavasz gyomirtás
betegségek, kártevők elleni védelem tápanyagellátás
fajta
Csapadékos nyárelő betakarítás
fajta
AZ ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSE AGROTECHNIKÁVAL A BÚZATERMESZTÉSBEN II.
(Pepó Péter, 2010)
Kedvezőtlen talajtani hatások AGROTECHNIKA Kedvezőtlen fizikai tulajdonságok talajművelés
vetésváltás fajta
Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok
meszezés
tápanyagellátás fajta
Kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok
talajművelés öntözés
Kedvezőtlen
tápanyaggazdálkodási tulajdonságok
tápanyagellátás talajművelés vetésváltás
vetéstechnológia fajta
Kedvezőtlen domborzati tulajdonságok
talajművelés
vetésváltás
Előadás összefoglalása
Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése
– A búzafajok genetikai rendszerezése, a legfontosabb termesztett fajok jellemzése
– Életforma és agrotechnika
– A fajtákkal szemben támasztott agronómiai követelmények – A fajták megválasztásának elméleti és gyakorlati aspektusai Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben
– A technológiai modellek jelentősége, felépítése – Termőhelyspecifikus technológiai modellek – Fajtaspecifikus technológiai modellek
– Eltérő input felhasználású technológiai modellek
– A technológiai modellek agronómiai, környezetvédelmi és ökonómiai értékelése
Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere
– Az éghajlati-időjárási tényezők hatása a búza fiziológiai folyamataira – Az időjárási tényezők hatása a búza egyedfejlődési szakaszaira
– Az időjárási tényezők hatása a búza termésképződésére
– A talajtani tényezők hatása a búza növekedésére-fejlődésére, termésére – Az ökológiai tényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése agrotechnikával
Előadás ellenőrző kérdései
• Ismertesse a búzafajok rendszerezését, a fontosabb búzafajok jellemzőit.
• Melyek a legfontosabb csoportosítási rendszerek a Tr. aestivum L. fajon belül?
• Melyek a búzafajták értékmérő tulajdonságai, a vetőmagtermesztés specifikumai?
• Ismertesse a termesztéstechnológiai modelleket, azok jelentőségét a búzatermesztésben.
• Ismertesse az őszi búza éghajlatigényét.
• Ismertesse az őszi búza talajigényét.
Előadás felhasznált forrásai
• Szakirodalom
:Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.
Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen
Pepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen
• Egyéb források:
Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.
Mezőgazda Kiadó, Budapest
Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és
kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• További ismeretszerzést szolgáló források:
Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi
- Növénytermelés
- Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem
- Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
