2011. január Szakmai felelős: Köllő János Készítette: Köllő János MUNKAGAZDASÁGTAN

MUNKAGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János

2011. január

2

MUNKAGAZDASÁGTAN 11. hét

Egyensúly a versenypiacon

Köllő János

Egyensúly a versenypiacon

•

A Marshall-kereszt

•

Pókháló-ciklus

•

Súrlódások: Álláskeresés

•

Súrlódások: Munkahely-rombolás és teremtés Kereslet vagy kínálat?

A Marshall-kereszt

A túlkereslet és a túlkínálat az egyensúly felé ható erőket mozgósít

Túlkereslet

A munkaerőhiány hatására növekvő bér

A növekvő bér hatására csökkenő kereslet és növekvő kínálat

Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak

D,S

w S

D

munkaerőhiány

D,S

w S

D

munkaerőhiány

3

dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik

Túlkínálat

A munkanélküliség nyomására csökkenő bér

A csökkenő bér hatására növekvő kereslet

Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik

Pókháló-ciklus

Az egyensúly felé tartó mozgás nem mindig egyenes vonalú

Pókháló-ciklus: feltételek

Zárt foglalkozási részpiac

Belépés csak az iskolarendszeren keresztül. A tudás nem konvertálható Naív várakozások

Az oktatás megtérülésére vonatkozó várakozást a jelenlegi tapasztalat határozza meg D,S

w S

D

munkanélküliség

D,S

w S

D

munkanélküliség

4

Költségalapú oktatástervezés

Az oktatási keretszámokat a megtérülés alapján alakítják ki A kínálatnál rugalmasabb kereslet

Növekedjen meg a kereslet egy adott szakma iránt!

A piac nem juthat el gyorsan az új egyensúlyi ponthoz, mert a kínálat csak jelentős késéssel reagálhat a megnövekvő keresletre. Helyette: pókháló-ciklus Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, a kínálat még nem

D⁰ D¹ w

S

D⁰ D¹ w

S

D⁰ D¹ w

S

?

D⁰ D¹ w

S

?

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

5

4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

6 D⁰

D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

7

Feltétel a kínálatnál rugalmasabb kereslet. Különben: káosz, a fonál kifelé tekeredik!

A pókháló-ciklust tompító tényezők

•

A szaktudás gyakran konvertálható – a részpiacok zöme mindkét irányban nyitott

•

Felnőttképzés

•

A jövőbeni változások valamilyen mértékig kiszámíthatók, előreláthatók

Surlódások Álláskeresés

•

A piac az egyensúlyi pontot (gyakorlatilag) soha nem éri el

•

Mindig fennmarad valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség

•

Miért? Mitől függ a mértéke?

•

Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg az álláskeresők döntési helyzetét!

D⁰ D¹ w

D,S A

B

D⁰ D¹ w

D,S A

B

8

A marginális döntés

Keressünk-e tovább az előttünk álló rövid t időszakban, egy w* nagyságú bérajánlat megismerését követően?

Keressünk-e tovább az előttünk álló rövid t időszakban, egy w* nagyságú bérajánlat megismerését követően?

Szereplő: munkanélküli (inaktív, pályakezdő) álláskereső, aki a bérajánlatokat nem, legfeljebb azok eloszlását ismeri Legyen egy rövid t időszakra vonatkoztatva:

b = munkanélküli segély h = háztartási termelés értéke c = közvetlen keresési költség

F(w) = a bérajánlatok eloszlásfüggvénye

< 1 = egy ajánlat beérkezésének várt valószínűsége t-ben r = diszkontláb (kockázattűrés)

A további keresés költsége

w* = lehetőségköltség, c–b–h = közvetlen költség

) ( c b h w

Továbbra is állnom kell a keresés költségeit

(+)

Továbbra is dolgozom a háztartásban

(–)

Továbbra is kapom a segélyt

(–) Elveszítem a bért, amit

w* elfogadásával megkereshettem volna

(+)

) ( c b h w

Továbbra is állnom kell a keresés költségeit

(+)

Továbbra is dolgozom a háztartásban

(–)

Továbbra is kapom a segélyt

(–) Elveszítem a bért, amit

w* elfogadásával megkereshettem volna

(+)

9

A további kereséstől remélhető nyereség:

Megj: Pr(w>w*)=1–F(w*)

Elfogadási bérküszöb (w ^R )

Az a bér, amely mellett az álláskereső közömbös az ajánlat elfogadása és elutasítása között:

w r w

w w E w

F 1

( 1 1

Annak valószínűsége, hogy az ajánlat jobb w*-nál

Várható nyeremény

Kockázat-tűrés

Egy ajánlat beérkezésének valószínűsége

w r w

w w E w

F 1

( 1 1

Annak valószínűsége, hogy az ajánlat jobb w*-nál

Várható nyeremény

Kockázat-tűrés

Egy ajánlat beérkezésének valószínűsége

c h b r w

w w

w w E w

F

^{R R R R}

1 ( 1

1

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h

b w*

Nyereség

w^R

(nyereség w* elfogadása esetén)

(várható nyereség w* elutasítása esetén)

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h

b w*

Nyereség

w^R

(nyereség w* elfogadása esetén)

(várható nyereség w* elutasítása esetén)

10

A küszöbnél rosszabb ajánlat további keresés további keresés = további munkanélküliség

A küszöbnél jobb ajánlat Þ leállás

Egy véletlenszerűen megismert állás elfogadásának esélyét (exogén α esetén)

•Segély, háztartási termelés: csökkenti

•Keresési költség: növeli

Az alacsonyabb költség vonzóbbá teszi a keresés folytatását.

•Kockázattól való idegenkedés: növeli

•Állásbőség: csökkenti

A bővebb álláskínálat vonzóbbá teszi a keresés folytatását.

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Nyereség

w^R

(nyereség w*elfogadása esetén)

(várható nyereség w*elutasítása esetén)

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Nyereség

w^R

(nyereség w*elfogadása esetén)

(várható nyereség w*elutasítása esetén)

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Költség, nyereség

w^R

(nyereség w*elfogadása esetén)

(várható nyereség w*elutasítása esetén)

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Költség, nyereség

w^R

(nyereség w*elfogadása esetén)

(várható nyereség w*elutasítása esetén)

11

•Feltételezett béreloszlás

Kérdés, hogy az álláskeresők pontosan észlelik-e a béreloszlás változásait

A béreloszlásra vonatkozó feltevések szerepe

w

^R

Ezeket az állásokat fogadom el Az ajánlott bérek

sűrűségfüggvénye

w

^R

Ezeket az állásokat fogadom el Az ajánlott bérek

sűrűségfüggvénye

w

^R

Ezeket az állásokat fogadom el Az ajánlott bérek

sűrűségfüggvénye

Dekonjunktura: az ajánlati bérek eloszlása f ¹ f ².Ha ezt az álláskeresők késve észlelik, továbbra is w*mellett keresnek

• Romlik az elhelyezkedési arány, Prob(w>w^R)csökken.

• Továbbra isw>w^Raz elhelyezkedés feltétele, az elfogadott béreknem csökkennek

Látszólagos „bérmerevség”

Elfogadott ajánlatok f ¹

f ²

w^R

Elfogadott ajánlatok f ¹

f ²

w^R

12

•

Álláskeresés  valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség biztosan fennmarad

•

A munkanélküliség magasabb lesz, ha magasak a segélyek, sokat hoz a háztartási termelés

•

A munkanélküliség magasabb lesz, ha pontatlanok a bérekre vonatkozó információk

•

és c sajátos szerepe: javítja a találkozások esélyét, de magasabb és alacsonyabb c esetén viszonylagosan több az elutasított ajánlat

Surlódások

• Munkahely-rombolás és munkahely-teremtés

• A piac mozgásban van, folyamatosan állások sokasága keletkezik és szűnik meg

• „Egyensúly” = ugyanannyi állás keletkezik, mint amennyi megszűnik (steady state, állandósult állapot)

Az UV-görbe

Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék?Az UV görbe azon pontok mértani

helye, melyekre teljesül az s(1–u) = x(u,v) egyenlőség, ahol s a szeparációs ráta, x pedig a sikeres elhelyezkedési esetek számát leíró találati függvény (matching function). A munkanélküliek aránya u, míg v az adott periódusban teremtett munkahelyeknek a munkaerő-állományhoz viszonyított aránya. A munkaerőállomány = 1.

Az UV-görbe mentén éppen annyian találnak állást, amennyi ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a

munkanélküliség szintje ne változzon Magas munkanélküliség mellett egy-egy munkahelyet könnyebb betölteni, ezért kevés állást kell létrehozni az áramlások egyenlőségének teljesüléséhez.

U V

U V

13

Különböző UV-görbék

Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék?Ha a „párosítás” nem hatékony (rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek à több V-re van szükség adott U mellett

A VS-görbe

VS=vacancy supplyMennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok? Hogyan függ ez U- tól?Magas U à csökkenő bérek és toborzási költségek à több V

U V

U V

U V

U V

14

Különböző VS-görbék

Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok adott U mellett?Ha a bérek merevek, vagy a toborzási költségek nem csökkennek U-val (például, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, stb.) à kevesebb V adott U mellett

Állandósult állapot

A vállalatok éppen annyi munkahelyet teremtenek, ami ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon

U V

U V

U V

UV

VS UV

VS

U V

UV

VS UV

VS

15

Az állandósult állapottól jobbra

A vállalatok több munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges à U csökkeni kezd

Az állandósult állapottól balra

A vállalatok kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges à U nőni kezd

u v

UV

VS UV

VS

u v

UV

VS UV

VS

u v

UV

VS UV

VS

u v

UV

VS UV

VS

16

Különböző állandósult állapotok

A: jó egyensúly. Rugalmas bérek, magas mobilitás, jó információ-áramlás, kis szerkezeti eltérések

B: rossz egyensúly. Rugalmatlan bérek, mobilitási korlátok, strukturális meg nem felelések

Kereslet vagy kínálat?

•Alapvető kérdés, hogy a piac megfigyelt állapotváltozásai mögött keresleti vagy kínálati okok húzódnak-e meg?

•Hogyan állapítható meg, hogy melyik oldal volt a meghatározó?

•Látni fogjuk, hogy erre a kérdésre nincs igazán jó válaszunk, de a foglalkoztatás- és bérváltozások viszonyának tanulmányozásával eljuthatunk egy korlátozott érvényű megállapításhoz

A leírás L. F. Katz–D. H. Autor (1999): Changes in the Wage Structure and Earnings Inequality, in: Orley Ashenfelter and David Card, eds., Handbook of Labor Economics (Amsterdam, North-Holland) tanulmányából merít

U V

B

A

U V

B

A

17

A valóságban csak a pontokat látjuk. Nem tudjuk megállapítani, hogy az elmozdulás egy lapos keresleti görbe mentén történt, vagy egyidejűleg tolódtak el a keresleti és a

kínálati görbék?

w

L w

L

Bizonyos támpontot nyújtanak a változás jellegének megítéléséhez a Katz–Murhy (1992) féle keresztszorzatok. Legyen:

X_t- a tényezőkeresletek K 1vektora a t.évben

w_t= a bérek (tényezőhasználati díjak) K 1vektora a t.évben Z_t= a keresletet befolyásoló tényezők m 1vektora a t.évben Ekkor a tényezőkeresletek vektora:

) , ( ]

1

[ X_t D w_t Z_t

Differenciákban:

t Z t t w t

Z t w

t D dw D dZ D dw dX D dZ

dX ]

2 [

ahol D_wa keresztárhatások mátrixa (Szluckíj-mátrix)

3 2 1

3 2 2 2 1 2

3 1 2 1 1 1

2 1

2 2 1 2

2 1 1 1

2 1

dz dz dz

z x z x z x

z x z x z x dw dw w x w x

w x w x dx dx

Két tényező és három keresleti változó esetén, például:

18

A [2] egyenletet (a jobb oldalon szereplő formában)dw_t-vel balról szorozva:

0 ) (

] 3

[ dw

_t^,

D

_w

dw

_t

dw

_t^,

dX

_t

D

_Z

dZ

_t

Ha a kereslet nem változik (dZ=0),akkor a bérváltozások és a foglalkoztatásváltozások szorzatai nempozitívak lesznek:

0 ]

4

[ dw

_t^,

dX

_t

Másként fogalmazva: ha a keresztszorzatok pozitívak, az nem

egyeztethető össze egy tisztán kínálati forgatókönyvvel.Ez kevesebb, mint amire kíváncsiak lennénk, de sokkal több a semminél.

Miért? A Shepard-lemmát alkalmazva:

j i j i

w w

C w

x(w) ² (w)

.

Látható, hogy a Szluckíj-mátrix a költségfüggvény Hesse-mátrixa. Ha a költségfüggvény konkáv, akkor a Hesse-mátrix negatív szemidefinit, és viszont. Ha pedig egy mátrix negatív szemidefinit, akkor x'Ax 0 x 0.