MUNKAGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János
2011. január
2
MUNKAGAZDASÁGTAN 3. hét
Munkakínálat – Mérés
Köllő János
•
A statikus kínálati modell becslése•
Röviden az életciklus-modell becsléséről•A statikus munkakínálati modell becsléséről szóló előadás Galasi Péter (1995) cikkét valamint Kertesi Gábor Rajk-kollégiumi előadásjegyzeteit (kézirat) követi
Galasi Péter: A munkanélküliek piaci munkakínálata és a munkanélküliségi mérõszámok értékelése, Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 3. sz.
(236–255. o.)
3
A statikus kínálati modell becslése
• Miért nem tudjuk a kínálati egyenletet közvetlenül megbecsülni?
• Mert csak a munkában állók munkaóráit és béreit tudjuk megfigyelni, pedig ajánlati bére azoknak is van, akik nem dolgoznak, és a munkaóra-kínálatuk sem feltétlenül zérus
• A munkában állók nem véletlenszerűen választódnak ki a teljes népességből, és szinte biztos, hogy:
•A munkapiaci részvételt a w ajánlott bér és a wR rezervációs bér viszonya szabályozza, a munkavállalást további, keresleti tényezők is
•Célunk a bérajánlatok (w) és a hozzájuk tartozó munkaidő-értékek (H) közötti kapcsolat megállapítása lenne, de ha a megfigyelhető bér, akkor:
i i i i
i X w y u
H
) , , ( .) , ,
(H X y w E H X y w
E
4
•
A munkanélküliség befoglalását csak úgy tudjuk megoldani, ha hasonló keresleti korlátokkal szembesülő egyéneket vizsgálunk (az empirikus becslésekben akeresleti korlátokra kontrollálunk) és/vagy csak elhanyagolható mértékű surlódásos munkanélküliséget tételezünk fel.
• A modellben tehát csak két létállapot van:
• Vegyük észre, hogy egy kihagyott-változó problémával van dolgunk!
Ahhoz, hogy a nem véletlen szelekció problémáján úrrá legyünk, modelleznünk kell:
E1) A munkában állók kiválasztódását: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek van-e béradata?
E2) Az ajánlati bérek eloszlását: az E1-ben modellezett szelekciós hatásokat figyelembe véve vajon mekkora bérre számíthatnának a teljes munkavállalási korú népesség tagjai?
E3) A ledolgozni kívánt órák számát az ajánlati bérek függvényében
A kutatások hagyományosan ezt, az E1-E3 egyenletekből álló rendszert használják a munkakínálat bér- és jövedelem-rugalmasságának becslésére
5
E1) A munkában állók kiválasztódása: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek egyáltalán van-e béradata?
• Tegyük fel, hogy a piacra lépésből eredő várható maximális haszontöbblet szisztematikus módon összefügg Zi személyes és környezeti jellemzőkkel!
• Az egyén akkor dolgozik (D = 1), ha ez a haszontöbblet pozitív, vagy másképp: a bér magasabb a rezervációs bérnél. Ha u normális eloszlású, akkor:
• Ez megbecsülhető maximum likelihooddal (probit):
6
7
8
9
10
11
Az utóbbi két összefüggésből:
Ahol kicsi negatív szám, 0/-0,3 körüli. Ha ez igaz, a nem kompenzált és kompenzált rugalmasság nem térhet el erősen egymástól.
Használjuk ki most ezt a tudásunkat néhány empírikus kutatási eredmény értékelésére, Pencavel (1986) nyomán
Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból (férfiak)*
1
1 mpc
mpc
mpe H M H
H
M
12
Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból*
Az életciklus-modell becsléséről
Az intertemporális helyettesítési rugalmasság méréséről
• Tételezzük fel, hogy longitudinális (panel) adatokkal rendelkezünk egy csoport béreiről és munkakínálatáról (wit, Hit)
• Írjuk fel a Frisch-kínálati függvényt, ahol a kínálat függ az aktuális bértől, a kamatnak és a diszkonttényezőnek a populációra jellemző viszonyától ( ), az életpálya-jövedelem határhasznától ( ) és a munkavállalási hajlandóságot befolyásoló egyéb, az egyénre jellemző, időben változó (X) illetve időben stabil tényezőktől (c)!
13