január Szakmai felelős: Köllő János 2011. Készítette: Köllő János MUNKAGAZDASÁGTAN

MUNKAGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János

2011. január

2

MUNKAGAZDASÁGTAN 3. hét

Munkakínálat – Mérés

Köllő János

•

•

•A statikus munkakínálati modell becsléséről szóló előadás Galasi Péter (1995) cikkét valamint Kertesi Gábor Rajk-kollégiumi előadásjegyzeteit (kézirat) követi

Galasi Péter: A munkanélküliek piaci munkakínálata és a munkanélküliségi mérõszámok értékelése, Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 3. sz.

(236–255. o.)

3

A statikus kínálati modell becslése

• Miért nem tudjuk a kínálati egyenletet közvetlenül megbecsülni?

• Mert csak a munkában állók munkaóráit és béreit tudjuk megfigyelni, pedig ajánlati bére azoknak is van, akik nem dolgoznak, és a munkaóra-kínálatuk sem feltétlenül zérus

• A munkában állók nem véletlenszerűen választódnak ki a teljes népességből, és szinte biztos, hogy:

•A munkapiaci részvételt a w ajánlott bér és a w^R rezervációs bér viszonya szabályozza, a munkavállalást további, keresleti tényezők is

•Célunk a bérajánlatok (w) és a hozzájuk tartozó munkaidő-értékek (H) közötti kapcsolat megállapítása lenne, de ha a megfigyelhető bér, akkor:

i i i i

i X w y u

H

) , , ( .) , ,

(H X y w E H X y w

E

4

•

keresleti korlátokra kontrollálunk) és/vagy csak elhanyagolható mértékű surlódásos munkanélküliséget tételezünk fel.

• A modellben tehát csak két létállapot van:

• Vegyük észre, hogy egy kihagyott-változó problémával van dolgunk!

Ahhoz, hogy a nem véletlen szelekció problémáján úrrá legyünk, modelleznünk kell:

E1) A munkában állók kiválasztódását: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek van-e béradata?

E2) Az ajánlati bérek eloszlását: az E1-ben modellezett szelekciós hatásokat figyelembe véve vajon mekkora bérre számíthatnának a teljes munkavállalási korú népesség tagjai?

E3) A ledolgozni kívánt órák számát az ajánlati bérek függvényében

A kutatások hagyományosan ezt, az E1-E3 egyenletekből álló rendszert használják a munkakínálat bér- és jövedelem-rugalmasságának becslésére

5

E1) A munkában állók kiválasztódása: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek egyáltalán van-e béradata?

• Tegyük fel, hogy a piacra lépésből eredő várható maximális haszontöbblet szisztematikus módon összefügg Zi személyes és környezeti jellemzőkkel!

• Az egyén akkor dolgozik (D = 1), ha ez a haszontöbblet pozitív, vagy másképp: a bér magasabb a rezervációs bérnél. Ha u normális eloszlású, akkor:

• Ez megbecsülhető maximum likelihooddal (probit):

6

7

8

9

10

11

Az utóbbi két összefüggésből:

Ahol kicsi negatív szám, 0/-0,3 körüli. Ha ez igaz, a nem kompenzált és kompenzált rugalmasság nem térhet el erősen egymástól.

Használjuk ki most ezt a tudásunkat néhány empírikus kutatási eredmény értékelésére, Pencavel (1986) nyomán

Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból (férfiak)*

1

1 mpc

mpc

mpe H M H

H

M

12

Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból*

Az életciklus-modell becsléséről

Az intertemporális helyettesítési rugalmasság méréséről

• Tételezzük fel, hogy longitudinális (panel) adatokkal rendelkezünk egy csoport béreiről és munkakínálatáról (wit, Hit)

• Írjuk fel a Frisch-kínálati függvényt, ahol a kínálat függ az aktuális bértől, a kamatnak és a diszkonttényezőnek a populációra jellemző viszonyától ( ), az életpálya-jövedelem határhasznától ( ) és a munkavállalási hajlandóságot befolyásoló egyéb, az egyénre jellemző, időben változó (X) illetve időben stabil tényezőktől (c)!

13