MUNKAGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János
2011. január
2
MUNKAGAZDASÁGTAN 6. hét
Tudáskínálat – Mérés
Szemináriumi tanári segédanyag. Feltöltés előtt távolítsuk el az 2–5. diákat!
Köllő János
Házi feladat az óra előtt
• Becsülje meg r-et a Mincer-féle alapegyenlettel
1986–2009-ben a vállalati szférában rajz vagy táblázat
• Rajzolja meg a tapasztalat-kereset profilokat 1986-ban és 2009-ben egy ábrán
• Értelmezze a 2009-es becslés paramétereit, számítsa kis és értelmezze a strukturális egyenlet együtthatóit (r, T, h0)
• Milyen okokból lehet torzított a Mincer-féle alapmodell becslése?
Adatok: etar86.dta, etar09.dta Stata 10.0 adatfile-ok
Az iskolázottság kereseti hozama a versenyszférában a Mincer-féle alapmodellel becsülve, 1986–2009
3
A munkatapasztalat kereseti hozama a versenyszférában a Mincer-féle alapmodellel becsülve, 1986, 2009
4
5
Az identifikáció nehézségei – az oktatás, mint „kezelés”
•
Ahhoz, hogy az az oktatásnak betudható kereseti többletet torzítatlanul becsülhessük, az iskolázottság hatását el kell választanunk egy sor, azzal korrelált tényező hatásától•
Ennyiben a feladat nem különbözik az orvosi vagy közgazdasági hatásértékelésétől:hogy a „kezelés” hatását, és csakis azt azonosítsa
Az előadás Kézdi Gábor: Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálatának módszertani kérdései, BWP 2004/2 tanulmányából merít:
http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0402.pdf
•
A nehézséget az okozza, hogy mi ugyanazon személy két létállapotát szeretnénk összehasonlítani: mennyit keres most, és mennyit keresne, ha nem tanult volna?•
Erre nyilvánvalóan nincs mód, a „tényellentétes állapotra” (counterfactual) csak valamilyen kontrollminta megfigyelésével következtethetünkA probléma
A kimenet t idővel a kezelés megkezdése után:
i i i i i
i
i K t Kdt
Y (10) ( )
6
7
8
9
10 Y
t
Kontroll Kezelt, kezelés nélkül
Kezelt, kezeléssel Y
t
Kontroll Kezelt, kezelés nélkül
Kezelt, kezeléssel
4. A DID a programhatást azonosítja, ha érvényes a párhuzamos trend feltevés
Ha nem érvényes a párhuzamos trend feltevés, a mért hatás +(1–0)>
Y
t
Kontroll Kezelt, kezelés nélkül
Kezelt, kezeléssel Y
t
Kontroll Kezelt, kezelés nélkül
Kezelt, kezeléssel
11
Vissza a Mincer-egyenlethez
•
Kezelt: S évig járt iskolába•
Kontroll: S–1 évig járt iskolába•
Kezelt-kontroll különbség: mit mutat?•
Kezeltek előtte-utána: egyáltalán mérhető-e?•
Párhuzamos trend feltevés: érvényes-e?•
DID: alkalmazható-e?•
Ha egyik sem, akkor hogyan?•
Kísérletre, természetes kísérlet megfigyelésére nincs mód, vagy csak nagyon ritkán•
Ökonometriai eszközökre, jobb adatokra van szükség•
Vegyük sorra a klasszikus Mincer-egyenlet esetében fenyegető kockázatokat!12
1. A legsúlyosabb probléma: a képességtorzítás
Ha a jobb képességűek több osztályt végeznek, akkor a mért hozam egy része a szelekciónak tudható be.
Megoldás lehet a képességek (pld. IQ) közvetlen figyelembe vétele
Iker-kutatások (Bonjour 2002, Ashenfelter and Krueger 1994; Miller et al. 1995;
Behrman and Rosenzweig 1999; Bound and Solon 1999; Isacsson, 1999) Kvázi-kísérleti helyzetek (Jurajda–Munich, Malamud–Pop Eleches)
Instrumentált becslés: keressünk olyan segédváltozót, ami korrelált S-sel, de nem korrelált a képességekkel. Miért?
13
•
A modell longitudinális, a becslés keresztmetszeti Az iskolázottság tökéletlen jelzője az emberi tőkének14
• Az iskolázottság tökéletlen jelzője az emberi tőkének
4. Az életkor-kereset profilok iskolai végzettség szerint eltérőek
Az ábrán: kereset a 16 éves, csak általános iskolát végzettek keresetéhez viszonyítva. 1989, 2002
15
• Véletlen mérési hiba S-ben és/vagy X-ben
Példa: a munkapiaci tapasztalatot többnyire így mérjük: X = életkor – S – 6. Olyan adatbázisokban, ahol ismert X tényleges értéke, láthatóvá válik az ebből eredő torzítás:
A potenciális éa a tényleges munkapiaci tapasztalat és a nem munkával töltött idő kereseti hozama 2001-ben az elhelyezkedő munkanélküliek béréből számítva
16
•
Szelekciós torzításNem a felkínált, hanem az elfogadott béreket vizsgáljuk. Ha például erős a szelekciós torzítás lent, akkor r-et alulbecsüljük
7. Fekete/szürke gazdaság és az iskolázottak mért bérelőnye
Köllő (2010), MEF-ben megfigyelt, de az ONYF-nek be nem jelentett munka A korrigált diplomás bérelőny az elképzelhető forgatókönyvek többségében nagyobb Elek–Szabó (2010): álminimálbér
A korrigált diplomás bérelőny nagyobb (2.5-4.5 százalékkal) Benedek-Szabó (2010): fogyasztás versus jövedelem
A diplomások a jövedelmük 23-41%-át titkolják el, a többiek 8-13%-ot
Molnár–Kapitány (2010): bevallott jövedelemre kontrollált elégedettség
A kiinduló hipotézis – mely szerint a nem mért jövedelmek miatt a diplomások jövedelmi előnye kisebb annál, mint amit a Bértarifa-felvételen, HKF-en, Tárki-Monitoron alapuló kutatások sugallnak - nem igazolható, sőt nagy valószínűséggel éppen az ellenkezője áll fenn.
